Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)

1954-11-26 / 286. szám, péntek

4 If

i SZ® 1954. november VI. A népi demokratikus Csehszlovákiában erős és boldog Szlovákia fejlődött társaság alkotmánya, amelynek alapján Szlovákiában kiépültek a szlovák nemzeti szervek, a törvényhozó hatalommal rendelkező Szlovák Nemzeti Tanács, valamint a kormány és végrehajtó hatalommal rendelkező Megbízottak Testülete, amely a kormány joghatalmát gyakorolja, kivéve azokat a minisztériumokat, amelyeket az államvédelem szempontjából és az egységes gazdaság szempontjából az állam egész területén egységesen kell megszervezni. A nemzetiségi problémát megoldottuk az ellenség dühödt ellenállása ellenére is Nemzeteink egymáshoz való viszonyának új rendezését a Csehszlovák Köztársaságban osak azért lehetett megvalósítani, mert a szovjet hadsereg szabadított fel bennünket. A szovjet hadsereg vállára nehezedett a fasiezta megszállók elleni harc fő terhe- A szovjet katonák áldozatkész harcban vérüket ontották szabadságunkért és egész Szlovákiát, Duklától-Bratislaváig sűrűn borítják szovjet testvéreink sírhalmai. Őket illeti első sorban mindkét nemzetünk hálája. Csehszlovákiának a szovjet hadsereg által való felszabadításával és a csehek és szlovákok Nemzeti Frontja kormányának felállításával, melynek élén a Kommunista Párt állott, kialakultak a kedvező előfeltételek a nemzetiségi problémáknak a lenini-sztálini nemzetiségi politika alapján való megoldására. E probléma körül kemény harcok folytak egyrészt a cseh burzsoázia képviselői, Beneš, Zenkl, Hácha, másrészt a szlovák burzsoázia képviselői, Lettrich, Ursíny között, akiket Husák és Novomeský burzsoánacionalisták támogattak. A Kommunista Párt központi bizottsága Moszkvában már 1943ban azt az álláspontot foglalta el, hogy az újonnan létesített köztársaságot új alapokon kell felújítani, mint két egyenjogú nemzet államát. A londoni kormány a csehszlovák burzsoáziának az első köztársaság alatti koncepciójából kiindulva tagadta a szlovák nemzetnek még a létezését is. A szlovák nemzet létezésének elismerése tehát az első feltétele volt az alapyető probléma megoldásának, mert e probléma elismerésével összefüggött a probléma egész lényege is, a két nemzet viszonyának az egyenjogúság alapján való rendezése. Ezt a kérdést elvileg csak Moszkvában harcolták ki. A második legfontosabb kérdés Szlovákiának a cseh országrészekkel azonos gazdasági szintre fokozása volt. Ez a kérdés nemcsak a cseh, hanem a szlovák burzsoázia ellenállásába is ütközött, amely félt a szlovákiai munkásosztály fejlődésétől, Szlovákia burzsoáziája, amely a megszállás idejében buzgón hívta Szlovákiába a német tőkét, hogy kiuzsorázza Szlovákiát — most viszont saját erejével akarta az ipart i ban nj

ncs péid

a. építeni. Ezt a gondolatot a legvi tal együtt korlátozták a nemzeti bizottságok jogait, felújították a jegyzők, a csendőrség hatalmát, szabotálták az igazságos földreform megvalósítását, a népbíróság munkáját és így megszilárdították a burzsoázia befolyását. E veszélyre Gottwald elvtárs óva fig'yelmeztetett mindjárt a felszabadulás után Szlovákia Kommunista Pártja zsolnai konferenciáján, amikor azt mondotta: „Elsősorban meg kell mondani, hogy a szlovák nemzeti és demokratikus vívmányokat ma nem fenyegeti veszély a csehek részéről, a helyzet más, mint 1918ban volt. Nem fenyeget az a veszély, hogy Szlovákiában bezárják a gyárakat, hogy a Živno Bank fog dönteni a szlovák iparról, hogy kiszorítanak benneteket a városokból, hogy Szlovákiába reakciós diktátorokat küldenek. Amig a prágai kormányban a CsKP van, addig Prágából semmilyen reakciós sem jön hozzátok. Igaz ugyan, hogy a szlovák nemzet nemzeti és demokratikus vívmányai veszélyben forognak, de azt éppen a reakció hordozói, a Tiso—Tuka-féle rendszer titkos és nyílt képviselői veszélyeztetik." A cseh és szlovák reakciónak ezen ellenállása ellenére Szlovákia iparosítása már a kétéves terv folyamán jelentősen előrehaladt, amint látható abból, hogy Szlovákiában nemcsak a háború okozta károkat állították helyre, nemcsak az ipart építették újra, hanem 337 üzemnek a cseh országrészekből, de főleg a határvidékről való áthelyezésével lehetővé tették, hogy az iparban 23.871 új dolgozót alkalmazzanak. Mindezt csak Csehszlovákia Kommunista Pártja szívós harca, a cseh munkásosztály messzemenő segítsége következtében és azért lehetett megvalósítani, hogy Szlovákiában is megtörték a szlovák burzsoázia ellenállását és megszüntették a szlovák nacionalisták szabotázsakcióit. Szlovákia gyorsan leküzdi politikai, gazdasági és kulturális elmaradottságát Szlovákia iparosításának végleges biztosítását a munkásosztály 1948. februárjában aratott győzelmével érte el. Amit a burzsoázia soha sem tudott megvalósítani, annak megvalósítása sikerült és sikerül a munkásosztálynak. Szlovákia gyors ütemben leküzdi politikai, gazdasági és kulturális elmaradottságát. Szlovákiában új élet pezseg, rohamosan fejlődik az egész népgazdaság. Az ipari termelés terjedelme néhány rövid év alatt a háború előtti állapottal szemben 4,8-szeresére emelkedett, emellett a nehézipar terjedelme 6,4-szeresére. 250 új üzem épült, melyeknek többsége nagy, országos fontosságú. Emellett látni kell, hogy új üzemeink megváltoztak minőségi téren is, korszerű gépekkel vannak felszerelve és a legjobb, a legtökéletesebb technika érvényesül bennük. A parasztjaink földjét és termését veszélyeztető folyókat betongátak közé szorítjuk, új, korszerű vízierőműveket építünk. Befejezzük legfontosabb vasútvonalaink kettős vágányra való átépítését, amelyek fővárosunkat, Prágát Ostraván és Szlovákián át összeköti legjobb barátunkkal, a Szovjetunióval. Új vasútvonalakat építünk, amelyek összekötik Szlovákia keleti részét, Kassát. Rozsnyóval, és Szlovákia nyugati részével. Falvainkat a városokkal oly sűrű autóbuszközlekedés köti össze, amire egész Európálágosabban dr. Miroslav Skácel, a szlovák burzsoázia cseh tanácsadója fejezte ki a demokrata párt „Nové Prúdy" című lapjában. Egyebek között ezt írta: vagy pedig a szlovákok megelégednek ideiglenes „alacsonyabb" életszínvonalukkal és arra fognak törekedni, hogy elsősorban saját erejükkel emeljék ezt a színvonalat. Ez az út ugyan nem gyors és nem kényelmes, azonban határozottan biztosabb és gazdaságilag egészségesebb és sikeresebb", és így óvta a szlovák tőkéseket: amint azonban az azonnali siker politikája mellett határoznak, biztosan számíthatnak az előretörő proletarizációval a kétséges gazdasági haladás mellett és biztosan elvárhatják. hogy az életszínvonalnak a mesterséges cseh segítséggel való problematikus emelésére politikailag ráfizetnek."Amint látható, nem volt különbség Szlovákia iparosítása kérdésében a cseh és a szlovák burzsoázia között. Ezt a burzsoá politikái támogatták nagyrészt a szlovák burzsoá-nacionalisták is, akik számos kérdésben egy platformon álltak a demokrata párttal, szabotálták az állam egységes politikájának megvalósítását, akadályozták az egységes ellátási rendszer bevezetését és ezzel azt okozták, hogy a munkásság Szlovákiában roszszabb ellátásban részesült, mint Csehországban. A demokrata pártSzlovákia mezőgazdaságában is elértünk bizonyos sikereket. Fokozatosan felszámoljuk a mezőgazdaságnak a cseh országrészek mögötti elmaradását. A hektárhozamok az 1948-as évvel szemben a búzánál 24,6 százalékkal, a rozsnál 12,8 százalékkal, az árpánál 27,5 százalékkal emelkedtek. Jelentős még az elmaradás a cukorrépa hektárhozamaiban. Emelkedik az állatállomány is. A szarvasmarhánál 1933-ban Szlovákiában 100 hektár földre 35,9 darab esett, ma 44,7 darab. E téren még elmaradunk a cseh országrészek mögött, ahol 100 hektárra 60,7 állat esik. Lényegesen emelkedett a sertéstenyésztés. Szlovákiában 100 hektár földre az 1930. évi 35,9 darabbal szemben 83,7 darab sertés jut. Lényegesen megjavult az egyénileg gazdálkodó parasztság helyzete is. A paraszt az állam segítségével megszabadult adósságaitól, megszűnt rendszeres elszegényedése, biztosítva van termékeinek megfelelő árakon való felvásárlása és magasabb árakon való megvásárlása az állami begyűjtésnél. A földreform folyamán a szocialista szektornak, főleg az állami gazdaságoknak, állami erdőknek és EFSz-eknek 658,777 hektár földet juttattak, amely azelőtt a nagybirtokosok tulajdona volt. 91,575 parasztnak 185.669 hektár földet osztottak ki 1363 községben. E kiosztásnál az átlagosan kiosztott terület meghaladta a két hektárt. A parasztság nagy segítségben részesül a munkák gépesítése terén is. A mezőgazdaság számára 1946 óta 7004 traktort, kombájnt és más mezőgazdasági gépet szállítottunk. Számos parasztunk szövetkezett és együttesen megalakították az egységes földművesszövetkezeteket, ahol a munka könnyebb és magasabb hozamokat érnek el. Emelkedett Szlovákia anyagi és kulturális színvonala is Országépítésünk nagy sikerének velejárója dolgozóink életszínvonalának szüntelen emelkedése is. Szlovákiából mindörökre kiűztük a munkanélküliséget, a nyomort, az éhséget és a végrehajtásoktól való félelmet. Változik köztársaságunk gazdasága, s vele változnak az emberek is. Számos tehetséges munkás főiskolát végzett és orvosok, jogászok, tanárok, kiváló agronómusok vagy mérnökök lettek belőlük. A fokozódó műveltséggel növekedik dolgozóink öntudatossága is, megváltozik a munkához való viszonyuk. Sokan bekapcsolódnak a szocialista munkaversenybe, sokan közülük kiváló újítók, sokan magas állami kitüntetésben részesülnek hazánk építésében szerzett érdemeikért. Természetes, hogy az új viszonyok között a dolgozók igényei is növekednek, a nép jobban akar élni, öltözni és lakni. Ezeket a fokozott igényeket oly mértékben elégítjük ki, ahogyan azt gazdaságunk megengedi. Javul a készítmények minősége, javulnak a lakosságnak nyújtott szolgálatok és a munkatermelékenység növekedésével arányban emelkedik a lakosság reáljövedelme. Növekedik az üzemi éttermek, vendéglők és kantínok száma. Az üzemi éttermekben nyújtott étkeztetéshez az állam naponta negyedmillió koronával járul hozzá. Emelkedett az élelmiszerfogyasztás, mégpedig évente egy lakosnál a húsfogyasztás az 1936. évi 15,6 kgról 26,4 kg-ra, a sertészsír fogyasztás ugyanezen időszak alatt 2,3 kgról 6 kg-ra, a búzaliszt fogyasztás 81,8 kg-ról 120,6 kg-ra. Bszélhetnénk továbbá a fokozott cukor-, sajt-, tojás-, tej-, textil-, cipőfogyasztásról és arról, hogy a villanymosógép, jégszekrény, motorkerékpár többé már nem fényűzési cikk a munkáscsaládokban sem, senki sem alszik a hidak alatt. Az életszínvonal emelkedéséhez tartoznak a közszükségletekre irányuló intézkedések, a kultúra, egészségügy, az elaggott személyekről való gondoskodás stb. terén. Nem mondhatja senki, hogy a kultúrát nálunk elhanyagolják, ellenkezőleg, itt is nagy sikereket és hatalmas fejlődést mutathatunk ki. Erről tanúskodik néhány adat. Például az iskolaügy. 1937-ben Szlovákiában csak 232 polgári iskola volt, amelyet 71.272 tanuló látogatott, 1954-ben 927 nyolcéves középiskolánk van, amelyeket ebben az iskolaévben 305.565 tanuló látogat. A főiskolák terén: míg 1937-ben Szlovákiában csak egy főiskola volt 2784 hallgatóval, addig ebben az iskolaévben 12 főiskolánkon 13.331 hallgató, tanul. E számban nem foglaltaknak benn a távtanulásban résztvevő hallgatók. Nagy fejlődést értünk el más szakaszokon is. Például a filmszínházak száma 1937-ben 196-ot tett ki. 1954-ben Szlovákiában már 944 filmszínház v?n !945-ó*a Szlovákiában 19 hosszúfilm és 138 dokumentáris és népszerű-tudományos film készült. Két szlovák művészi, egész estét betöltő játékfilmet. még pedig „A harc holnap végződik" és a Töretlen föld"' című filmeket államdíjjal tüntettek ki. Még behatóbb sikereket értünk el a népművelő d és terén. Ma Szlovákiában 84 kultúrház van a kerületi és járási városokban, valamint 645 kultúrotthon a városokon és a falvakon. Ezeket az adatokat nem lehet összehasonlítani az 1937-es évvel, mert ebben az időben ilyen intézmények Szlovákiában egyáltalán nem vSltak. Ma Szlovákiában 5396 népi művészi együttes működik, amelyek keretében 165.000 népi tehetség táncol, éneke] és szaval. Fokozódott a dolgozóink egészségéről való gondoskodás is. Államunk nem sajnál semmilyen eszközt dolgozóink és csaladtagjaik' egészségének megszilárdítására. Míg a kapitalista rendszerben az egészségügy kereskedés tárgyát képezte, pártunk és kormányunk szüntelenül figyelemmel kíséri és elmélyíti a dolgozókról való egészségügyi gondoskodást. Míg a burzsoá köztársaság alatt 1937-ben Szlovákiában ezer újszülött közül 150 meghalt, sőt a fasiszta megszállás végén 169, 1953-ban ez a szám 57,9-re csökkent, s az id°i eredmények még alacsonyabb számot mutatnak. A tüdővész elleni harcban sikerült a halálozások számát a háború előtti évekkel összehasonlítva egyharmaddal csökkenteni. Szaporítsuk tovább az új Szlovákia kiépítésében elért sikereket Egész köztársaságunk egy politikához, a csehek és szlovákok nemzeni frontjának politikájához igazodik. A Nemzeti Front élén áll Csehszlovákia Kommunista Pártja, a munkásosztály évszázados harcainak tapasztalataival, Marx, Engels, Lenin és Sztálin nagy tanításaival felfegyverezve. Sikereink azért oly nagyok, mert a munkásosztály egységes, egységes és tömegszervezetekbe van megszervezve. Ilyenek a ROH. a CsISz 5%. És végül azért haladunk sikeresebben eéó're, mert a munkásosztály a lakosság többi rétegeivel, a kis- és középparasztokkal és a dolgozó értelmiséggel szilárd szövetségben halad előre. Kétségtelenül nagy sikereket értünk el a szocializmus építése, Szlovákia iparosítása és a mezőgazdaság terén is. Azonban e sikerektől nem szabad megmámorosodnunk. Amikor értékeljük saját sikereinket, látnunk kell a hiányosságainkat is. és ezek ellen rendszeresen harcolnunk kell. Szükséges, hogy főleg a szakszervezet új munkásokat neveljen — és üzemeinkben már sok ilyen munkás van —• szocialista öntudatra, arra a tudatra, hogy saját maguknak, saiát államuknak dolgoznak. Főként az ifjúságot kell a fizikai munka szeretetére nevelni, amely nálunk a dicsőség és a becsület ügyévé vált. A munkásosztály új tagjait új, magasabb erkölcsre kell nevelnünk. Nemcsak a szocialista tulajdonhoz, az üzemhez és a munkához való viszony az, amely megváltoztatja népünk gondolkozását, hanem a családhoz és a gyermekekhez való viszony is. Munkásságunk nevelésével egyidejűleg harcolni fogunk a munkából való távolmaradás, a munkaerőhullámzás és más nem kívánatos jelenségek ellen. Mindnyájunknak jó gazdákká kell válnunk Mindenki teljesítse becsülettel kötelességét, amely munkabeosztásából folyik és ezáltal járuljon hozzá a legjobban az eddigi hiányosságok kiküszöböléséhez. Még néhány szót szeretnék mondani a parasztokhoz való viszonyról. Mindnyájan jobban akarunk élni. nemcsak több kenyeret, hanem több húst és zsírt is akarunk népünknek adni. Népünknek ezt a fokozott szükségletét a paraszt csak termelésének fokozásával elégítheti ki. Üzemi munkásainknak is tudatosítaniuk kell, hogy a kis- és középparaszt a mi szövetségesünk, a munkás testvére Egész köztársaságunk ezen a szövetségen alapul. És aki a munkás és paraszt közötti szövetséget akarná megzavarni, veszélyeztetné államunk alapjait is. Szükséges, hogy gyári munkásaink a szakszervezetekben szerzett hosszú éves munkatapasztalataikat átadják parasztjainknak. Segítenünk kell a parasztokat termelésük fokozásában. Hogyan? Azzal, hogy a legjobb és legfejlettebb parasztok tapasztalatait átadjuk az összes parasztoknak. Miért érhetünk el Polný-Kesovban 320 mázsás cukorrépatermést, sőt az Ifjúság Falujában 460 mázsát és a többi parasztok nagyrésze lényegesen alacsonyabb hozamokat ér el. Miért érnek el Gútán 35 mázsás hektáronkénti kukoricahozamot és másutt csak 18 mázsát? Miért kapunk csak négy liter tejet egy tehéntől, mikor elérhetünk 12 litert is? Miért van hiány siló- és télitakarmányban néhány EFSz-ben és más helyeken, mikor ugyanilyen feltételek mellett elegendő a silóés a téli takarmány? Nagy lehetőségeink nyílnak földjeink hozamának növelésére nemcsak az EFSz-ekben, hanem egyénüeg gazdálkodó parasztjainknál is. A falu és a város között természetes kapcsot képeznek az üzemekben dolgozó és falvakon élő munkások. Ezeket arra kell vezetni, hogy a parasztokat az új gazdálkodási módszerekre és ezáltal a mezőgazdasági termelés fokozására irányítsák. Segíteni fogjuk az egyénileg gazdálkodó parasztok gazdálkodását is. Azonban egyidejűleg arra is vezetjük őket, hogy a primitív gazdálkodási módszerről áttérjenek a nagy területeken való gazdálkodásra, ami lehetővé teszi számukra a termelés fokozását és ezáltal jövedelmük emelkedését is. így oldjuk meg a parasztkérdést. Miért szántsanak tehenekkel, mikor az állam elég traktort biztosít szövetkezeteinknek? Miért kaszáljanak kézzel, amikor gépiparunk kiváló minőségű kombájnokat gyárt? A parasztot baráti szóval rendszeresen arra kell vezetni, hogy szövetkezzék szomszédjával, kezdjen jobban gazdálkodni és jobban élni Ebben rejlik üzemeink védnöki tevékenységének nagy feladata. Szükséges, hogy védnökségi üzemeink ahelyett, hogy egyszerűen csak brigádokat küldenek a mezőgazdasági munkák elvégzésére, nagyobb politikai és gazdasági segítséget nyújtsanak a szövetkezeteknek. EFSz-eink vezetése nem könnyű dolog. Kell, hogy védnökségi üzemeink a munkaszervezésben rendelkezésükre álló összes tapasztalatokat átadják, az egységes földművesszövetkezeteket segítsék az állandó munkacsoportok összeállításában, a normázás és a szilárd munkaegységek helyes megállapításéban. Védnökségi üzemeink fő tevékenysége és kötelessége az, ho?y minden téren szakmabeli és főleg politikai segítséget nyújtson. Ez a fő út vezet a sürgős problémák megoldásához, ezekkel az eszközökkel küzdhet,"

j ük le a jelenlegi nehézségeket és biztosíthatjuk sikeres előrevezető útunkat.-