Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)

1954-11-04 / 267. szám, csütörtök

4 UJSZ0 1954. november 10 . PÁRTÉLET Jól gazdálkodjunk a koronával A helyi gazdálkodási üzemek szocialista iparunk fiatal najtásai. Sokoldalú, hasznos és közvetlen szolgálatot tesznek dolgozó né­pünknek, amiről, ha nyitott szem­mel járunk, s figyeljük a nap-nap utáni fejlődést, lépten-nyomon meggyőződhetünk. Fiatal szocialista vállalatról van szó. Nem csoda, ha itt-ott előfordul még egy-két hiba. Éppen ezért foglalkozni kell velük, rá kell mutatni a hibákra és így el­oszlatni az irántuk helyenként meg­nyilvánuló bizalmatlanságot. E fiatal vállalat fő nehézségei fő­leg tervezési és szervezési eredetű­ek. Sikere azonban mégis számot­tevő. Lehetne az eredmény még ki­emelkedőbb is, ha pártszervezeteink ebben az iparágban lényegesen töb­bet foglalkoznának a vállalatok pénzügyi kérdéseivel. Hogy a helyi gazdálkodási üze­meknél nincs minden rendjén, s hogy a kommunisták nem törődnek eléggé a felmerülő problémákkal, ezt mutatja például a rimaszombati városi kommunális vállalat pénz­ügyi helyzete. A szocialista és magánszektornál ez év július végé­ig 51.000 korona behajthatatlan kö­vetelése volt. Adósok a bugyikfal­vai EFSz és a Járási Egészségügyi Intézet. Érdemes közelebbről is megvizs­gálni ezt a kérdést. Mennyi feles­leges szaladgálást követel, mig a kinnlevőségeket be tudják hajtani, hogy az üzem dolgozói idejében megkaphassák az őket jogosan meg­illető bért és fizetést. A kiterjedt levelezés és az útiszámlák ne o csökkentik az önköltséget, sőt el­lenkezőleg, növelik azt. Felesleges kiadások ezek, amelyektől meg lehet szabadulni. A rimaszombati helyi gazdálko­dási üzemnek, pontosabban a járási ipari kombinátnak sincs rendben a szénája. Tennivaló van bőven, hogy a gazdálkodás végre a rendes kerékvágásba kerüljön. Az ez é\ július elsejei állapot szerint a nor­mán felüli készletek kb. 246.000 ko­ronát tesznek ki. Ezek felszámolá­sára nem fordítottak kellő figyel­met. Két műhelyben, a rádió- és autójavítóműhelyben van ennek a tételnek a legnagyobb része. Az előbbiben a terv szerint kb. 80.000 korona értékű készletnek kell len­nie.; Ezzel szemben a való helyzet az, hogy a felgyülemlett készlet több mint 175.000 korona értéket tesz ki. A gyakorlatban ez azt je­lenti, hogy ha majdnem két évig semmit sem vásárolnának, a meglé­vő kéáület úgy is „kitartana".- Ezt azonban a gyakorlatban keresztül­vinni nem lehet, mert a készletek egy része felhasználhatatlan. Ha­sonló a helyzet az autójavító-mű­helyben is. E két műhely „köti" le az üzem forgóeszközének jelentős részét. A normán felüli készletek egy része azért halmozódhatott fel, mert az üzemben nem volt felelős személy, aki jóváhagyta volna az anyagmegrendeléseket. Lássuk csak a gazdálkodás továb­bi menetét. Július végéig az üzem kintlevő követelése kb. 227.000 ko­rona volt. Más üzemek, mint a RI-SO, a Gömöri Tejcsarnok, a Já­rási Egészségügyi Intézet se'n egyenlítették ki számlájukat. Ez természetesen hátrányosan befolyá­solja az ipari kombinát pénzügyi helyzetét. Ezt betetőzi a rendszer­telen számlázás és a be nem hajtott követelések a szocialista es magán­szektoroktól. Nem hagyhatjuk figyelmen kí­vül a munkamegszervezés és a bé­rezés kérdését sem. Megállapított tény, hogy ebben az üzemben a normalapok nem adtak pontos ala­pot a bérek kiszámítására. Nem tartották be az előírást a túlórák kifizetésénél és így jelentősen túl­lépték a béralapot. Ha tekintetbe vesszük ezeket a hiányosságokat, meg kell kérdez­nünk, hogyan történhetett mindez, mit csinált az üzemi pártszervezet, mit csináltak a kommunisták? Hiába mondanánk, hogy jól dol goztak. Az ilyen állítást a tények úgyis megcáfolnák. Ne szépítsük a dolgokat, hanem mondjuk meg őszintén, hogy eléggé felületes és formális volt a pártmunka ei: a ter­melés pártellenőrzése. Csak így fordulhatott elő, hogy az üzemben jó ideig senki sem felelt az anyag­megrendelésekért. Ez a „Ne tudja a jobb kéz, mit csinál a bal" iránytíás szülőanyja a rendellenességeknek. Ne csodálkozzunk aztán, ha olyan hangokat hallunk, hogy a helyi gaz­dálkodási üzem munkája hossza­dalmas és silány. A hiányosságok okait a szerve­zésben, a vezetésben kell keresni. Ott, hpgy az általános teljesítmény­normát és az anyagszükségleti nor­mát nem vezették be. Ezért a bér­fegyelem sem volt a legjobb. A túl­órázás megszüntetésén kell fáradoz­ni, mert sok esetben indokolatlan Lényegében ezek azok a kérdé­sek, amelyekkel a rimaszombat; helyi gazdasági üzemek kommunis­táinak foglalkozniuk kell. Mégpedig hozzáértéssel. A normán felüli kész­letek elszámolásáról már sokat be­széltünk, de a munka sok helyen mégis vontatottan halad. A normán felüli készletek felszámolásához alapos tudás kell. Valljuk be őszin­tén, hogy kerülnek még olyanok, akik beszélnek erről a problémáról, de azt sem tudják, hogy tulajdon­képpen miről is van szó. Az idei pártoktatáš lehetővé teszi, hogy a kommunisták és a dolgozók megismerkedjenek a nemzetgazda­sági problémákkal. Ezért a pártok­tatás folyamán erre a kérdésre rendkívül nagy súlyt kell fektetni. A normán felüli készletek felszá­molása és a nemzetgazdaságban elő­forduló más káros jelenségek meg­előzése mindnyájunk feladata. Gérecz Árpád Megjelent a PÁRTÉLET októberi szama a következő tartalommal: J. Hendrych: Vezessük népün­ket új győzelem felé. J. áilhavý: A szövetkezeti gaz­dálkodás fejlesztésével biztosítsuk a mezőgazdasági termelés fokozá­sát. E. V. Pavlik: A helyszínen nyújtsunk segítséget a falusi párt­szervezeteknek. Soronlévő feladatok: Harcoljunk a villanyáram folya­matos szolgáltatásának biztosítá­sáért. Az előadásos propaganda egye­feladatairól. Propagandisták és népnevelők segítségére: I. Rttbik: Magyarázzuk meg pa­rasztjainknak, miért anyag: érde­kük a mezőgazdasági termelés fo­kozása A marxizmu st-leninizmust ön­állóan tanulmányozók szemináriu­mainak munkájáról. Olvasóink leveleiből: J. Táborský: A dolgozókon mú­lik bányáink gépesítésének ki­használása. J. Kubista: A libereci „Textila­na" dolgozói javítják a fogyasztási cikkek minőségét. ' F. Sala j: Fejlesszük az ifjúság kezdeményező erejét. i ' Válaszok olvasóink kérdéseire: Lehet-e vezető gazdasági dolgo­zó a pártalapszervezet bizottsági "agja? Sajtószemle: A választás előtti kampányhoz kiadott brosúrákról és plakátok­ról. Pártértesülések: Az SzKP tapasztalataiból. J. Sztorozsev: A káderek neve­lése a gyakorlati munkában. Az épületek feldíszítése a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 37. évfordulója ünnepségei al­kalmából minden állami és középüle­ten ki kell tűzni a csehszlovák és a szovjet lobogót. A zászlókat november 5-én, pénte­ken 14 órakor kell kitűzni és novem­ber 8-án, hétfőn 8 órakor kell bevon­ni. A belügyminisztérium felhívja a lakosságot, hogy az ünnepségeken va­ló részvételen kívül, lakásaik és mun­kahelyük feldíszítésével js járuljanak hozzá e nevezetes évfordulónak meg­ünnepléséhez. A prágai II. nemzetközi bányászértekezlet előkészületei A nemzetközi bányászszakszervezet kezdeményezésére december 3—7. kö­zött Prágában tartják meg a bányá­szok nemzetközi értekezletét, ame­lyen résztvehet, a világ minden bányá­sza nemzetiségre, fajra, politikai és vallási meggyőződésre és szakszerve­zeti hovátartozásra való tekintet nél­kül. Eddig az öt világrész 40 országa bányászainak képviselői jelentkeztek az értekezletre. A szénfejtési terv teljesítése Hétfőn, november 1-én a szénfejté­si tervet az egyes körzetek a követ­kezőképpen teljesítették: Kőszén: Karvína 96.5, Orlova 101.7, Ostrava-Észak 83.9, Ostrava-Dél 91.9, Ostrava-Karvíni szénkörzet bányái összesen 95.4, Kladno 88.2, Plzeň 84.8, Truttnov 100.1, Rosice 98 százalékra teljesítette a fejtési tervet. A kőszén­fejtési tervet összesen 94.4 százalék­ra teljesítették. Barnaszén: Chomútov 100, Most-Dél 92.6, Most-Észak 93.1, Duchcov 81.7, Bílina 80, Teplice 101.7, az északcseh­országi barnaszénkörzet mélybányái 90. felszíni bányái 91.5, Sokolov 105.9, Handlova 65.6, kékkői szénbányák 55 százalékra teljesítették a fejtési ter­vet. r a választási kerület és milyen a jelentősége Választórendszerünk igen fontos el­ve az, hogy a nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba való vá­lasztásokat választókerületek szerint folytatjuk le. Ez újdonságot jelent választórendszerünkben, ilyen elv ed­dig még nem érvényesült. A választókerület az állam terüle­tének egy része, amelyben egy kép­viselőt választanak. A lakosok bizo­nyos meghatározott száma alapján alakul. A törvény szerint 35.000 lakos képez egy választókerületet. Ez biz­tosítja a választójog egyenlőségét, mivel egy képviselő megválasztásához egyenlő számú választóra van szük­ség. A nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választások számára közös választókerületeket lé­tesítettünk. Annyi képviselőnk lesz, ahány választókerület létesült. Ezzel megváltozik a nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács tagjainak száma is. Eddig ugyanis a törvény ér­telmében a nemzetgyűlésnek 300, a Szlovák Nemzeti Tanácsnak pedig 100 képviselője volt. A tagok száma most változó, mivel azt a választókerületek száma határozza meg, amely a köz­társaság lakossága növekedésének arányában változni fog. A nemzetgyűlési választások válasz­tókerületeinek számát a kormány ha­tározza meg, a Szlovák Nemzeti Ta­nácsba való választások választókerü­leteinek számát pedig a Megbízottak Testülete. Minden választókerület sor­számmal van ellátva és külön meg­nevezése van. A választókerületek jegyzékét és azok székhelyét a hiva­talos közlöny tette közzé. A választókerületnek kétféle funk­ciója és ebből kifolyólag kétféle- je­lentősége van. Más funkciót tölt be a választókerület a választások idősza­kában, mást pedig utána. A választá­sok időszakában a választókerületben javasolják, jóváhagyják, regisztrálják a képviselőjelölteket, itt agitálnak ér­dekükben és választják meg őket. A választókerületben van tehát a válasz­tási kampány súlypontja. Ez lehetővé teszi, hogy a választókerületben ér­vényesüljön a polgárok politikai akti­vitása. A választókerület azonban a válási' tások napja után is megtartja jelen­tőségét. A megválasztott képviselő elsősorban itt fogja kifejteni politikai ténykedését, itt számol be választói­nak saját és testülete működéséről. Itt tájékoztatja őket a fontos politikai és állami jellegű intézkedésekről, ese­ményekről és mozgósítja őket a párt és a kormány által kitűzött feladatok teljesítésére. Másrészt a választóke­rület intézménye lehetővé teszi, hogy a választók figyelemmel kövessék képviselőjük munkáját, ellenőrizzék és bírálják azt, esetleg felelősségre von­ják és végül, ha szükséges, vissza­hívását javasolják. A választókerület ezen kívül igen fontos az egyes nem­zetiségeknek az államhatalom szer­veiben való aránylagos részvétele szempontjából is. ' A választókerületek alapján történő választás elvének gyakorlati megvaló­sításával választórendszerünk alapjá­ban eltér a volt burzsoá köztársaság választórendszerétől, sót a háború utáni két választórendszertől is, ame­lyek alapján egyes választókerületek­ben több képviselőt választottak. így például a burzsoá köztársaság 1920­ban törvényesített választórendje alapján a prágai I. választókerületben 45 képviselőt, a nagyszombati XV. vá­lasztókerületben 9 képviselőt, az ér­sekújvári XVI. választókerületben 11 képviselőt választottak, stb. éspedig az aránylagos képviselet és a jelölt­listák alapján. Ennek következtében a választópolgárok nem egy bizonyos képviselőt választottak, hanem a je­löltlistán szereplő több képviselőt, így természetesen nem alakulhatott ki szoros kapcsolat a képviselő és vá­lasztói között, akit választói nem ellenőrizhettek. Ha megüresedett a képviselő helye, nem a választók dön­töttek arról, hogy ki kerül a helyére, hanem adminisztratív úton, a pót­képviselők sorából került ide valaki. Látjuk tehát, hogy a választókerü­let jelentősége igen nagy és hogy ebben nyilvánul meg a legjobban vá­lasztórendszerünk következetes és mély demokratizmusa. Dr. Mrázek Pavel PRÁGAI LEVEL írja Jó Sándor SZAKÁCSKÖNYV Egy verőfényes nyári szombat délután sétahajózáson vettem részt a Moldván. Gyönyörű he­gyes-dombos vidék a folyó mind­két oldalán. Szépségével alig tud az ember betelni. Déli irányban szeltük a habokat, ott, ahol a fo­lyó már szelídebb. Tudósaink, mérnökeink és főleg ügyes mun­kásaink fokozatosan szelídítik a makrancos vizet. A régebben ki­épített štechoviceí erőművek után lényegében kész már a slapi erő­mű is, s javában folyik a munka az orlíki és a lipnói szakaszokon. Nálunk is megvan a mód arra — ha kisebb mértekben is, mint a Szovjetunióban, — hogy a felis­mert tudományos törvényszerűsé­gek alapján megváltoztassuk a természetet, uralkodjunk felette és szolgálatúinkba állítsuk. Ám, ha nehézen is telik be a sétahajó közönsége a természet szépségei­vel, végül is a fáradtság, a szom­júság, a szokás leviszi az embe­reket a hajó gyomrában lévő ká­véházba, más természetű felfris­sülésre. mint amilyet az egész he­ti munka után a hajó nyitott fe­délzete nyújtott. Itt találkoztam Steiner nemzet­gyűlési képviselővel, a Kniha (Könyv) nemzeti vállalat ügy­vezető igazgatójával, akivel a könyveladás kérdéseiről kezdtünk beszélgetni. Nálunk nincsenek bevezetve a könyvnapok, könyvhetek. Az el­adásnak azért megvannak a jól bevált formái. Az írók előadásaik alkalmával, vagy néha a nagyobb könyvkereskedésekben találkoz­nak olvasóikkal és szívesen de­dikálják könyveiket. Legutóbb a szlovák irodalom művelői írták alá könyveiket a prágai szlovák reprezentatív könyvesboltban. Vá­sárolják a könyvekt a városok­ban, a boltokban, az üzemekben, falun a fogyasztási szövetkezetek­ben. Egyre nagyobb példányszám­ban fogy a politikai, szépirodal­mi, szakirodalmi és ismeretterjesz­tő könyv. Steiner elvtárs szerint bizonyos könyvekben mégis „szűk keresztmetszet^ mutatkozik. Elő­fordul, hogy ideiglenesen nincs a piacon a Szovjetunió Kommunista Pártjának története, A leninizmus kérdései, Solohov művei, de ki­fejezett és állandó jellegű a hiány Hašek Švejkjóben, Hanzelka ér. Zikmund utazási történeteiben, gyermeknevelési könyvekben ' és — zakácsköny vekben. A régi kínaiak azt tartották, hogy a szerelem a gyomron ke­resztül vezet. Az üzemi étkezés viszontagságos zátonyai között evezve elgondolkoztam ezen a könyvproblémán. Helyes dolog az ínygerjesztő, ínycsiklandozó éte­lek készítése és bizonyára csak káposztaleveleken élő Savanyú Vendelek gátolják, hogy elegendő példányszámban kerüljön szakács­könyv forgalomba. Hiszen a szov­jet orvosok joggal htvatkoznak Paviovra, a nagy tudósra, aki eze­ket mondotta: „Mindenki tudja, hogy az az étkezés a normális és az az étel használ, amelyet jó ét­vággyal és élvezettel eszünk". Az élelmiszereknek, az otthon, ven­déglőkben és üzemi konyhákban készülteknek egyaránt — kiváló rninőségűeknek, táplálóknak, tet­szetős külsejűeknek, ízleteseknek, étvágygerjesztőknek keli lenniök, hogy az emberek igazi élvezettel fogyasszák. Hozzá kell még ten­nem, amit Mikojan elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusán mondott:. „Nem szükséges bizonyítgatnom, hogy a lakosság táplálkozásának megjavulásával, feUmerül annak szükségessége is, hogy növeljük a különféle étvágygerjesztő italok előállítását". Félreértések elkerü­lése végett megmondom, hogy Mi­kojan elvtárs idézett beszédében a borról, pezsgőről, konyakról, vodkáról és sörrSl beszéli*. Amikor a háziasszonyok, a sza­kácsok, szakácsnők hada ilyen te­kintélyes fegyvertársra akadt, a szárazlelkű Savanyú Vendeleknek el kellett tünniök az útból. A szakácskönyv megjelent. A múlt héten a kora reggeli órákban a Vencel tér egyik nagy könyves­boltja előtt hosszú sorokban áll­tak az emberek, férfiak és nők vegyesen. Kíváncsi voltam, miért e sor? Miután becsületszóra ki­jelentettem, hogy nem vagyok komoly vevő, csak közönséges ér­deklődő, soron kívül bejutottam az üzletbe. Az üzletvezető elvtárs elmondta, hogy 150 könyv kerül eladásra, természetesen a többi könyvüzletekben is. A délutáni eladás a dolgozó asszonyok érr dekeit szolgálja. Őszintén szólva: nem szeretem a sorba nállflást. örülök, hogy a szakácskönyv forgalombahozatala nagy örömet keltett és sorbanál­lást váltott ki. Magam mit tehet­tem? Szavam betartottam, nem vásároltam szakácskönyvet. Most itt állok becsületben, de szakács­könyv nélkül. Fogalmam sincs ró­la, mi a helyzet a szakácskönyv­fronton olvasóink körében. De ha nincs is elég magyar szakácskönyv a piacon — ,nem báj. Majd lesz. Addig is elárulhatom, hogy bár közismerten nem vagyok Savanyú Vendel, de a káposztáit, minden lehető formájában imádom. Is­métlem azonban, hogy ennek sem­mj köze a szerelemhez.

Next

/
Thumbnails
Contents