Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)

1954-11-24 / 284. szám, szerda

/ 1954. november 24. UJSZO A külföldi sajtó V. M. Molotov nyilatkozatáról A norvég újságok nov«mber 22-én közölték Molotovnak a „Pravda-' munkatársának adott nyi­latkozatát ezekkel a címekkel: „Az európai háború veszélye nö­vekszik, ha a párizsi egyezménye­ket ratifikálják — jelentette ki Molotov. El lehet halasztani az európai biztonság kérdésére vonatkozó kon­ferenciát, ha elhalasztják a Nyu­gat-Németország felfegyverzésére vonatkozó egyezmény ratifikálását is.'- (»Friheten.«) „Molotov új kísérlete a párizsi egyezmények megvalósításának meggátlására." (>Aftenposten.«) A reggeli stockholmi újságok el­ső oldalon közölték V. M.' Molo­tov nyilatkozatát. A „Dagens Nyheter" ilyen címmel közli a nyi­latkozatot: „Moszkva új ajánlata a konferencia összehívására." A „Morgen Tidningen" azt írja cikké­ben, hogy Molotov „erélyesen fi­gyelmeztetett, amikor azt mondot­ta, hogy a párizsi egyezmények a békét veszélyeztetik." Az újságok V. M. Molotov be­szédéből főleg azt emelik ki, hogy a szovjet kormány hajlandó az európai biztonság kérdésére vonat­kozó konferencia dátumát elha­lasztani, ha a nyugati hatalmak is hajlandók lesznek a párizsi egyezmények ratifikálásának idő­pontját elhalasztani. A „Times" és a ,,Daily Telegraph and Morning Post" szerkesztőség) cikkeikben foglalkoznak V. M. Mo­lotov válaszaival. A „Times" a vá­laszoknak nagy részét leközli, amelyeket a Reuter-hírügynökség nyilvánosságra hozott. Mindkét új­ság a párizsi egyezmények minél gyorsabb ratifikálása és Nyugat­Németország újrafelfegyverzése mellett foglal állást. A „Daily Express" és a „Finan­cial Times" című újságok tudósí­tói azon a véleményen vannak, hogy az angol külügyminisztérium „visszautasítja" azt a javaslatot, hogy a párizsi egyezmények rati­fikálásának vitáját elhalasszák. A „Tim*®!* kommentárjában is­métli a burssoá propaganda szo­kásos állítását, mely arra törek­szik, hogy a szovjet kormányra há­rítsa a felelősséget azért, hogy ez­ideig még nem sikerült megegye­zésre jutni a német kérdésben. A fő angol vidéki újságok kü­lönleges figyelmet szentelnek V. M. Molotov javaslatának, hogy el­halasztanák az összeurópai bizton­ságra vonatkozó konferencia elő­készületeit, ha a nyugati hatal­mak is elhalasztanák a párizsi egyezmények ratifikálásárról szóló vitát. Az újságok kiemelik V. M. Molotov ama kijelentését, hogy amennyiben a nyugati hatalmak meg fogják valósítani Nyugat-Né­metország újrafelfegyverzésére vo­natkozó terveiket, abban az eset­ben a békeszerető európai népek­nek mérlegelniük kell a saját biz­tonságuk biztosítása érdekében szükséges új óvintézkedések meg­tételét. A „Manchester Guardian"- és a „Scotsman" című újságok V. M. Molotov válaszának nagy részét közölték. A burzsoá vidéki újságok a né­met kérdés megoldására vonatkozó szovjet javaslatot ellenségesnek minősítik. A „Francé Presse hírügynökség által nyilvánosságra hozott sajtó­szemlében közlik a francia sajtó kommentárjait V. M. Molotov nyi­latkozatával kapcsolatban. A bur­zsoá újságok az új szovjet javas­latról barátságtalanul nyilatkoznak és természetesen kifejezésre juttat­ják nyugtalanságukat a közvéle­ményben elterjedt ellentétes véle­mények miatt ezzel a javaslattal kapcsolatban. így például az „Auróra" című újság fél attól, hogy V. M. Molotov nyilatkozata „zűr­zavart - okozhat a parlamentben, ahol már rövidesen határozni fog­nak Németország újrafelfegyver­zéséről." Bár Nyugat-Németország újrafel­fegyverzése az európai háború ve­szélyének fokozódását jelenti, a „Francé Tireur" című újság azt hiszi, hogy a londoni ós • párizsi egyezmények „javítani fogják" a nemzetközi kapcsolatokat. A „l'Hu­manité" című újság Molotov vála­szával kapcsolatban ezt írja: „Je­lenleg még a megegyezés gyümöl­csöző és hasznos lenne, de Nyugat­Németország újrafelfegyverzése után már nem lenne semmi értel­me." Az újság megjegyzi, hogy „vég­eredményben Molotov interjúja után is a nyugati országok továbbra is elutasítanak mindenféle meg­egyezést a Szovjetunióval mindad­dig, amig Bonn nem lesz felfegyve­rezve. E gonosztevő terv megvaló­sulása esetén ki vádolhatná a keleti országokat, ha megteszik a szüksé­ges védelmi intézkedéseket. Ezek az országok nem akarnak többé német fegyveres erőket látni Prágában, Varsóban, Kievben, vagy Sztálin­grádban. És Mendés-France úr épp­úgy, mint Dulles úr, mindenekelőtt a német fegyveres erők megújítá­sát kívánja és ily módon nagy fe­lelősséget vállal magára". » « * A finn fővárosban megjelenő reg­geli lapok feltűnő formában közlik V. M. Molotovnak a „Pravda" tu­dósítója kérdéseire adott válaszait. A „Vapaa Sana" című újság V. M. Molotov válaszát ezzel a címmel közli: „A párizsi egyezmények az új háború előkészítését szolgálják. Ha a ratifikálásra sor kerül, az eu­rópai népek kénytelenek lesznek sa­ját biztonságuk biztosítása érdeké­ben új óvintézkedésekről határozni. A „Työkansan Sanomat" című újság a címben kiemeli, hogy a biz­tonság együttes rendszerének szer­vezete az egyetlen út Európa békéje felé. Igen sok újság idézi V. M. Molo­tov válaszának .azt a részét, amely­ben arról beszél, hogy a párizsi egyezmények ratifikációja új hely­zetet teremt Európában, fokozza a háború veszélyét és ilyen helyzetben a békeszerető allamok kénytelenek lesznek a saját biztonságuk biztosí­tása érdekében új óvintézkedéseket foganatosítani. A párizsi sajtó a francia-amerikai tanácskozásokról Egyes párizsi lapok az amerikai­francia tanácskozásokkal foglalkoz­va megjegyzik, hogy Mendes-Fran­ce washingtoni tartózkodása ismét bebizonyította, hogy Franciaország függő helyzetben van az Egyesűit Államoktól, és hogy a francia kül­politika a legfontosabb kérdésekben az állami departman kívánsága sze­rint dönt. A ,,l'Humanité" írja, hogy Mendes­France újólag bebizonyította politi­kájának Amerika szerinti irányítá­sát. A washingtoni tárgyalás záró­jegyzéke azt a tényt igyekszik ta­kargatni, hogy Mendes-France-kény­telen volt minden kérdésben elfő gadni az amerikai álláspontot, mind a Saar-vidék, mind Indokína, mind Észak-Afrika kérdésében. A lap azt írja, hogy Mendes­France azért utazott az Egyesült Államokba, hogy kategorikusan megígérje a londoni és párizsi egyezmények ratifikálását és azt, hogy a szovjet javaslatokra eluta­sító választ ad. A ,,Liberation" rámutat arra, hogy amíg Mendes-France az ame­rikai követelésekkel szemben ka­pitulált, az Egyesült Államok kor­mánya „udvariasan visszautasítot­ta" a francia miniszterelnök min­den követelését is. A lap írja: ,.Mendes-France nem kapott dollárt, amit kért, azonban megígérte Dullesnek, hogy Fran­ciaország nem csökkenti az észak­atlanti egyezmény (NATO) 1955. évre szóló tagdíját." A lap egyidejűleg rámutat az in­dokínai kérdésben mutatkozó rend­kívül éles francia-amerikai ellen­tétekre. A jobboldali sajtó nem tagadja kiábrándulását a Mendes-France washingtoni tárgyalásai miatt. A ,,Combat" című lap úgy véli, hogy a tárgyalások kommünikéje ,,nagy csalódást" okoz, mert ,,nagyon is homályos." A lap szerint Mendes Francé arról biztosította az ame­rikai államférfiakat, hogy a fran­cia parlament a londoni és párizsi egyezményeket ratifikálni fogja, mielőtt még „Moszkvával tárgyal­na". A lap azt állítja, hogy Mendes­France „biztosította társait arról, hogy megbízható atlanti tényező­nek" tartja magát. A „Figaro" úgy véli, hogy „Men­des-France elődeinek kötelezettsé­geit nyilvánosan és nyomatékosan magára vállalta". A Saar-kérdés körüli ellentétek a bonni kormánykörökben A bonni kormánykörök ellen­tétei a Saar-kérdésben továbbra is erősödnek Ez a kérdés külö­nösen azzal összefüggésben élező­dött ki, hogy a Saar-vidéki alap­okmány visszautasítása a párizsi egyezmény csődjét jelentené, mert a Párizsban kötött Saar-vidéki egyezmény elválaszthatatlan részt a párizsi egyezménynek. A „Francé Presse" ügynökség bonni tudósítójának közlése szerint a Szociáldemokrata. Párt — mely az Adenauer kormány ellenzéki pártja — a szövetségi nemzetgyű­lésben interpellációt adott be, amelyben azt követeli, hogy a Pá­rizsban a Saar-kérdésről aláírt francia-német egyezményt utasít­sák vissza és ideiglenes egyez­ménnyel pótolják. Ebben az ideig­lenes szerződésben hangsúlyozni kell, — mondja a Szociáldemok­rata Párt interpellációja — hogy „a Saar-vidék a franciák által megszállt német terület elválaszt­hatatlan részét képezi ezen meg­szállt területen belül. 1' Az „Associated Press 1' ügynök­ség jelentette, hogy a bonni kor­mány november 22-én a Saar­vidékre vonatkozó egyezményt fel­terjesztette a Szövetségi tanács (a parlament felsőháza) elé ratifiká­ció végett Az egyezményhez csa­tolt kísérő levélben hangsúlyoz­zák, hogy a békeszerződés megkö­téséig a Saar-vidék Németország­hoz fog tartozni Ez azonban egyáltalán nem tűnik ki a pári­zsi egyezmények szövegéből. Az „Associated Press" ügynökség je­lenti, hogy a bonni kormány kí­sérőlevelének az a célja, hogy „megnyugtassa a francia—német egyezmény ellenzőit, akik úgy vé­lik. hogy ez az egyezmény a Saar­vidéket Németországtól örök időik re elszakítja.'-' A Szabad Demokrata Párt — amely a nyugat-német kormány koalícióhoz tartozik — ugyancsak ellenzi az Adenauer pártnak a Saar-kérdésben elfoglalt állás pontját. A nyugat-német PDA ügynökség jelentése szerint a Sza­bad Demokrata Párt képviselői az Adenauer kísérőlevelét úgy tekin tik, mint a német magyarázat kü­lönös formáját. Fontos volna tud­ni, hogy Franciaország is ugyan­úgy magyarázza-e az egyezményt, mint Adenauerék, — mondják a Szabad Demokrata Párt képviselői Eddig Párizsban más állásponton voltak. A Saar-kérdés csatája • tehát most már eljutott a parlamentbe. A nyugat-németországi szociálde mokrata, szabad demokrata és szakszervezeti sajtó továbbra is élesen bírálja a bonni kormány­nak a Saar-kérdésben folytatott politikáját és rámutat arra, hogy Adenauer- Párizsban beleegyezett Németország felosztásába. Jelentés A. J. Visinszkij temetéséről A Szovjetunió minisztertanácsa is a Szovjeutnló Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága elhatározta, hogy 1. A. J. Visinszkij temetésének meg­rendezésére kormánybizottságot alakít. A bizottság tagjai: G. M. Pervu­hin mint elnök, A. A. Gromlko, K. P. Gorsenln, A. F. Gorkin é* M. A. Jasznov. 2. A. J. Visinszkij holttestét Moszkvába szállíttatja. A Szovjetunió külügyminisztériumának jelentése A Szovjetunió külügyminisztériuma dolgozóinak kollégiuma és kollektívája Andrej Januárjevics Visinszkij elvtárs, a Szovjetunió külügyminisztere első helyettese, a Szovjetunió állandó kép­viselője az Egyesült Nemzetek Szer­vezetében, elhalálozásának alkalmából mély gyászát fejezi ki és az elhunyt családjának részvétét nyilvánítja. Az ENSz közgyűlése gyászolja A. J. Visinszkij emlékét Az ENSz közgyűlése november 22-én megszakította délelőtti teljes ülését, hogy A. J. Visinszkij, a szovjet dele­gáció vezetője emlékének adózzon. Van Kleffens, a közgyűlés elnöke a gyász jeléül megszakította a közgyű­lés teljes ülését és részvétét fejezte ki-a Szovjetunió kormányának, a szov­jet küldöttségnek és a szovjet népnek. Washington „meg van elégedve Mendes-France-val" A „New York Times" washingtoni tudósítója, Reston azt állítja, hogy a legmagasabb hivatalos körök meg van­nak elégedve a Mendes France-val folytatott tanácskozásokkal. Reston hangsúlyozza, hogy sokan a washingtoni hivatalos tényezők közül gyanakodva néztek Mendes France-ra. mivel a francia parlament meghiúsí­totta „az európai védelmi közösség" tervét. Reston úgy véli, hogy Mendes Francé látogatása eloszlatta ezeket a „kétségeket". Reston továbbá azt írja: „Hivatalos körök véleményének megváltozása Mendes France-ról igen meglepő. Há­rom hónappal azelőtt még igen sok hivatalos tényező szívesen látta volna Mendes Francé kormányának bukását. Most a hivatalos körök attól félnek, hogy nem fog tudni elég sokáig hatalmon maradni..." • A nyugati hatalmak siettetik Nyugat-Németország felfegyverzését Mint a Reuter hírügynökség jelenti. Londonban november 22-én megkez­dődtek az úgynevezett nyugateurópai unió ideiglenes munkacsoportjának ta­nácskozásai. Ez a munkacsoport nem egyéb, mint a nyugati hatalmaknak Nyugat-Németország részvételével a londoni és párizsi egyezmények alap­ján létesítendő új katonai tömbje. A munkacsoport gyűlésein részt vesznek: Franciaország, Belgium, Hol­landia, Luxemburg, Nyugat-Németor­szág és Olaszország képviselői, vala­mint Harold Caccia Nagy-Britannia he­lyettes külügyminisztere. Mint a hír­ügynökség kiemeli, a munkacsoport néhány ülésén részt vesz az USA megfigyelője is. A tanácskozás részvevői összejöttek anélkül, hogy megvárták volna a lon­doni és párizsi egyezmények ratifiká­lását, anélkül, hogy kidolgozták volna a nyugat-európai unió létesítésére vo­natkozó szervezési kérdéseket Nehru javasolja, hogy a koreai kérdés megvitatására tartsanak új genfi értekezletet Nehru indiai miniszterelnök a londo­ni rádió tudósítójával folytatott be­szélgetés során kijelentette, hogy a koreai kérdés megvitatására „kellő időben" újabb genfi értekezletnek kell összeülnie. Nehru miniszterelnök rámutatott, hogy a genfi értekezlet óta bizonyos változás következett be a nemzetközi kapcsolatokban és kívánatos volna ba­ráti egyetértésben és együttműködés­ben a tqvábbi tárgyalások útját kö­vetni. Kínáról beszélve Nehru miniszter­elnök hangsúlyozta, hogy legutóbbi látogatása során mély benyomásokat szerzett és meggyőződött róla, hogy a kínai nép szilárdan a békés egymás mellett élés elve alapján áll. Paul Robeson üzenete a Béke-Világtanácsnak A szombat délutáni ülésen Des­demond Buckle, ismert dél-afri­kai békeharcos felolvasta Paul Robeson, a világhírű amerikai énekes levélbeli üzenetét. Robe­son üzenetében a többi között hangsúlyozza: „A történelem kereke gyorsan forog ezekben a napokban és az amerikai élet sok területén az iga­zi változás kezdetei érződnek. A demagógok, elsősorban McCarthy sarokbaszorltásia megkezdődött, s reméljük, rövidesein vissza kell vonulniok. Az amerikai nép, noha még megtévesztve és megzavar­va, de többségében ugyanúgy vágyva a békére, mint más népek fiai, megmozdult. Nagyon sok ha­ladó gondolkodású polgár, aki Roosevelt idején és később, 1948­ban aktív volt, kezd visszatérni a közélet küzdőterére. Óriási a mi felelősségünk itt. a nagyhatalmú háborús pártiak­nak ezen a földjén. Ugyanakkor mélységes büszkességgel tölti el az embert, hogy vállvetve dolgoz­hat sok-sok derék és bátor em­berrel, akik a békéért és egy tisz­tességes világ eljöveteléért har­colnak azokkal, akik szenvedtek és szenvednek a börtönökben, akik szenvedtek és szenvednek a szükségtől — Tudják — folytatódik Paul Robeson levélbeli üzenete — hogy én ennek a harcnak sűrűjében ál­lok és ott is maradok, amig a kö­telesség így parancsolja. Remélem, hogy rövidesen részem lesz abban a szerencsében, hogy a Béke-Vi­lágtanács valamelyik ülésén én is részt vehettek önökkel együtt, hogy elvigyem oda azoknak a harco­soknak üdvözletét, akik önök­kel együtt küzdenek azért, hogy biztosíthassák a békét és a szabad­ságot." Ezután lejátszották a hallgató­ságnak azt hst lemert, amelyen Robenson dalaival együtt forró üdvözletét küldi a Béke-Világta­nácsnak. Robeson szavait és éne­két a küldöttek viharos lelkese­déssel fogadták. Vasárnap megkezdték a nemzet­közi béketalálkozó vitáját. A vasárnap délutáni vitákkal a Béke-Világtanács stockholmi ülé­sének első szakasza gyakorlatilag lezárult. Ez a szakasz lényegében az 1. napirendi pontról folytatott általános vitát foglalta magában. Az elvi jelentőségű felszólalások befejezése után bizottsági ülése­ket tartottak. Az egyes bizottságok — politi­kai, kulturális és szervezési bi­zottságok — újból megvitatták a napirend valamennyi pontját. A bizottságok az öt napirendi pont­tal kapcsolatos javaslataikat a Bé­1 ke-Világtanács teljes ülése elé fcer­I j esz tik.

Next

/
Thumbnails
Contents