Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)

1954-11-24 / 284. szám, szerda

/ 1954. november 24. UJSZO A külföldi sajtó V. M. Molotov nyilatkozatáról A norvég újságok nov«mber 22-én közölték Molotovnak a „Pravda-' munkatársának adott nyilatkozatát ezekkel a címekkel: „Az európai háború veszélye növekszik, ha a párizsi egyezményeket ratifikálják — jelentette ki Molotov. El lehet halasztani az európai biztonság kérdésére vonatkozó konferenciát, ha elhalasztják a Nyugat-Németország felfegyverzésére vonatkozó egyezmény ratifikálását is.'- (»Friheten.«) „Molotov új kísérlete a párizsi egyezmények megvalósításának meggátlására." (>Aftenposten.«) A reggeli stockholmi újságok első oldalon közölték V. M.' Molotov nyilatkozatát. A „Dagens Nyheter" ilyen címmel közli a nyilatkozatot: „Moszkva új ajánlata a konferencia összehívására." A „Morgen Tidningen" azt írja cikkében, hogy Molotov „erélyesen figyelmeztetett, amikor azt mondotta, hogy a párizsi egyezmények a békét veszélyeztetik." Az újságok V. M. Molotov beszédéből főleg azt emelik ki, hogy a szovjet kormány hajlandó az európai biztonság kérdésére vonatkozó konferencia dátumát elhalasztani, ha a nyugati hatalmak is hajlandók lesznek a párizsi egyezmények ratifikálásának időpontját elhalasztani. A „Times" és a ,,Daily Telegraph and Morning Post" szerkesztőség) cikkeikben foglalkoznak V. M. Molotov válaszaival. A „Times" a válaszoknak nagy részét leközli, amelyeket a Reuter-hírügynökség nyilvánosságra hozott. Mindkét újság a párizsi egyezmények minél gyorsabb ratifikálása és NyugatNémetország újrafelfegyverzése mellett foglal állást. A „Daily Express" és a „Financial Times" című újságok tudósítói azon a véleményen vannak, hogy az angol külügyminisztérium „visszautasítja" azt a javaslatot, hogy a párizsi egyezmények ratifikálásának vitáját elhalasszák. A „Tim*®!* kommentárjában ismétli a burssoá propaganda szokásos állítását, mely arra törekszik, hogy a szovjet kormányra hárítsa a felelősséget azért, hogy ezideig még nem sikerült megegyezésre jutni a német kérdésben. A fő angol vidéki újságok különleges figyelmet szentelnek V. M. Molotov javaslatának, hogy elhalasztanák az összeurópai biztonságra vonatkozó konferencia előkészületeit, ha a nyugati hatalmak is elhalasztanák a párizsi egyezmények ratifikálásárról szóló vitát. Az újságok kiemelik V. M. Molotov ama kijelentését, hogy amennyiben a nyugati hatalmak meg fogják valósítani Nyugat-Németország újrafelfegyverzésére vonatkozó terveiket, abban az esetben a békeszerető európai népeknek mérlegelniük kell a saját biztonságuk biztosítása érdekében szükséges új óvintézkedések megtételét. A „Manchester Guardian"- és a „Scotsman" című újságok V. M. Molotov válaszának nagy részét közölték. A burzsoá vidéki újságok a német kérdés megoldására vonatkozó szovjet javaslatot ellenségesnek minősítik. A „Francé Presse hírügynökség által nyilvánosságra hozott sajtószemlében közlik a francia sajtó kommentárjait V. M. Molotov nyilatkozatával kapcsolatban. A burzsoá újságok az új szovjet javaslatról barátságtalanul nyilatkoznak és természetesen kifejezésre juttatják nyugtalanságukat a közvéleményben elterjedt ellentétes vélemények miatt ezzel a javaslattal kapcsolatban. így például az „Auróra" című újság fél attól, hogy V. M. Molotov nyilatkozata „zűrzavart - okozhat a parlamentben, ahol már rövidesen határozni fognak Németország újrafelfegyverzéséről." Bár Nyugat-Németország újrafelfegyverzése az európai háború veszélyének fokozódását jelenti, a „Francé Tireur" című újság azt hiszi, hogy a londoni ós • párizsi egyezmények „javítani fogják" a nemzetközi kapcsolatokat. A „l'Humanité" című újság Molotov válaszával kapcsolatban ezt írja: „Jelenleg még a megegyezés gyümölcsöző és hasznos lenne, de NyugatNémetország újrafelfegyverzése után már nem lenne semmi értelme." Az újság megjegyzi, hogy „végeredményben Molotov interjúja után is a nyugati országok továbbra is elutasítanak mindenféle megegyezést a Szovjetunióval mindaddig, amig Bonn nem lesz felfegyverezve. E gonosztevő terv megvalósulása esetén ki vádolhatná a keleti országokat, ha megteszik a szükséges védelmi intézkedéseket. Ezek az országok nem akarnak többé német fegyveres erőket látni Prágában, Varsóban, Kievben, vagy Sztálingrádban. És Mendés-France úr éppúgy, mint Dulles úr, mindenekelőtt a német fegyveres erők megújítását kívánja és ily módon nagy felelősséget vállal magára". » « * A finn fővárosban megjelenő reggeli lapok feltűnő formában közlik V. M. Molotovnak a „Pravda" tudósítója kérdéseire adott válaszait. A „Vapaa Sana" című újság V. M. Molotov válaszát ezzel a címmel közli: „A párizsi egyezmények az új háború előkészítését szolgálják. Ha a ratifikálásra sor kerül, az európai népek kénytelenek lesznek saját biztonságuk biztosítása érdekében új óvintézkedésekről határozni. A „Työkansan Sanomat" című újság a címben kiemeli, hogy a biztonság együttes rendszerének szervezete az egyetlen út Európa békéje felé. Igen sok újság idézi V. M. Molotov válaszának .azt a részét, amelyben arról beszél, hogy a párizsi egyezmények ratifikációja új helyzetet teremt Európában, fokozza a háború veszélyét és ilyen helyzetben a békeszerető allamok kénytelenek lesznek a saját biztonságuk biztosítása érdekében új óvintézkedéseket foganatosítani. A párizsi sajtó a francia-amerikai tanácskozásokról Egyes párizsi lapok az amerikaifrancia tanácskozásokkal foglalkozva megjegyzik, hogy Mendes-France washingtoni tartózkodása ismét bebizonyította, hogy Franciaország függő helyzetben van az Egyesűit Államoktól, és hogy a francia külpolitika a legfontosabb kérdésekben az állami departman kívánsága szerint dönt. A ,,l'Humanité" írja, hogy MendesFrance újólag bebizonyította politikájának Amerika szerinti irányítását. A washingtoni tárgyalás zárójegyzéke azt a tényt igyekszik takargatni, hogy Mendes-France-kénytelen volt minden kérdésben elfő gadni az amerikai álláspontot, mind a Saar-vidék, mind Indokína, mind Észak-Afrika kérdésében. A lap azt írja, hogy MendesFrance azért utazott az Egyesült Államokba, hogy kategorikusan megígérje a londoni és párizsi egyezmények ratifikálását és azt, hogy a szovjet javaslatokra elutasító választ ad. A ,,Liberation" rámutat arra, hogy amíg Mendes-France az amerikai követelésekkel szemben kapitulált, az Egyesült Államok kormánya „udvariasan visszautasította" a francia miniszterelnök minden követelését is. A lap írja: ,.Mendes-France nem kapott dollárt, amit kért, azonban megígérte Dullesnek, hogy Franciaország nem csökkenti az északatlanti egyezmény (NATO) 1955. évre szóló tagdíját." A lap egyidejűleg rámutat az indokínai kérdésben mutatkozó rendkívül éles francia-amerikai ellentétekre. A jobboldali sajtó nem tagadja kiábrándulását a Mendes-France washingtoni tárgyalásai miatt. A ,,Combat" című lap úgy véli, hogy a tárgyalások kommünikéje ,,nagy csalódást" okoz, mert ,,nagyon is homályos." A lap szerint Mendes Francé arról biztosította az amerikai államférfiakat, hogy a francia parlament a londoni és párizsi egyezményeket ratifikálni fogja, mielőtt még „Moszkvával tárgyalna". A lap azt állítja, hogy MendesFrance „biztosította társait arról, hogy megbízható atlanti tényezőnek" tartja magát. A „Figaro" úgy véli, hogy „Mendes-France elődeinek kötelezettségeit nyilvánosan és nyomatékosan magára vállalta". A Saar-kérdés körüli ellentétek a bonni kormánykörökben A bonni kormánykörök ellentétei a Saar-kérdésben továbbra is erősödnek Ez a kérdés különösen azzal összefüggésben éleződött ki, hogy a Saar-vidéki alapokmány visszautasítása a párizsi egyezmény csődjét jelentené, mert a Párizsban kötött Saar-vidéki egyezmény elválaszthatatlan részt a párizsi egyezménynek. A „Francé Presse" ügynökség bonni tudósítójának közlése szerint a Szociáldemokrata. Párt — mely az Adenauer kormány ellenzéki pártja — a szövetségi nemzetgyűlésben interpellációt adott be, amelyben azt követeli, hogy a Párizsban a Saar-kérdésről aláírt francia-német egyezményt utasítsák vissza és ideiglenes egyezménnyel pótolják. Ebben az ideiglenes szerződésben hangsúlyozni kell, — mondja a Szociáldemokrata Párt interpellációja — hogy „a Saar-vidék a franciák által megszállt német terület elválaszthatatlan részét képezi ezen megszállt területen belül.

1' Az „Associated Press

1' ügynökség jelentette, hogy a bonni kormány november 22-én a Saarvidékre vonatkozó egyezményt felterjesztette a Szövetségi tanács (a parlament felsőháza) elé ratifikáció végett Az egyezményhez csatolt kísérő levélben hangsúlyozzák, hogy a békeszerződés megkötéséig a Saar-vidék Németországhoz fog tartozni Ez azonban egyáltalán nem tűnik ki a párizsi egyezmények szövegéből. Az „Associated Press" ügynökség jelenti, hogy a bonni kormány kísérőlevelének az a célja, hogy „megnyugtassa a francia—német egyezmény ellenzőit, akik úgy vélik. hogy ez az egyezmény a Saarvidéket Németországtól örök időik re elszakítja.'-' A Szabad Demokrata Párt — amely a nyugat-német kormány koalícióhoz tartozik — ugyancsak ellenzi az Adenauer pártnak a Saar-kérdésben elfoglalt állás pontját. A nyugat-német PDA ügynökség jelentése szerint a Szabad Demokrata Párt képviselői az Adenauer kísérőlevelét úgy tekin tik, mint a német magyarázat különös formáját. Fontos volna tudni, hogy Franciaország is ugyanúgy magyarázza-e az egyezményt, mint Adenauerék, — mondják a Szabad Demokrata Párt képviselői Eddig Párizsban más állásponton voltak. A Saar-kérdés csatája • tehát most már eljutott a parlamentbe. A nyugat-németországi szociálde mokrata, szabad demokrata és szakszervezeti sajtó továbbra is élesen bírálja a bonni kormánynak a Saar-kérdésben folytatott politikáját és rámutat arra, hogy Adenauer- Párizsban beleegyezett Németország felosztásába. Jelentés A. J. Visinszkij temetéséről A Szovjetunió minisztertanácsa is a Szovjeutnló Kommunista Pártja Központi Bizottsága elhatározta, hogy 1. A. J. Visinszkij temetésének megrendezésére kormánybizottságot alakít. A bizottság tagjai: G. M. Pervuhin mint elnök, A. A. Gromlko, K. P. Gorsenln, A. F. Gorkin é* M. A. Jasznov. 2. A. J. Visinszkij holttestét Moszkvába szállíttatja. A Szovjetunió külügyminisztériumának jelentése A Szovjetunió külügyminisztériuma dolgozóinak kollégiuma és kollektívája Andrej Januárjevics Visinszkij elvtárs, a Szovjetunió külügyminisztere első helyettese, a Szovjetunió állandó képviselője az Egyesült Nemzetek Szervezetében, elhalálozásának alkalmából mély gyászát fejezi ki és az elhunyt családjának részvétét nyilvánítja. Az ENSz közgyűlése gyászolja A. J. Visinszkij emlékét Az ENSz közgyűlése november 22-én megszakította délelőtti teljes ülését, hogy A. J. Visinszkij, a szovjet delegáció vezetője emlékének adózzon. Van Kleffens, a közgyűlés elnöke a gyász jeléül megszakította a közgyűlés teljes ülését és részvétét fejezte ki-a Szovjetunió kormányának, a szovjet küldöttségnek és a szovjet népnek. Washington „meg van elégedve Mendes-France-val" A „New York Times" washingtoni tudósítója, Reston azt állítja, hogy a legmagasabb hivatalos körök meg vannak elégedve a Mendes France-val folytatott tanácskozásokkal. Reston hangsúlyozza, hogy sokan a washingtoni hivatalos tényezők közül gyanakodva néztek Mendes France-ra. mivel a francia parlament meghiúsította „az európai védelmi közösség" tervét. Reston úgy véli, hogy Mendes Francé látogatása eloszlatta ezeket a „kétségeket". Reston továbbá azt írja: „Hivatalos körök véleményének megváltozása Mendes France-ról igen meglepő. Három hónappal azelőtt még igen sok hivatalos tényező szívesen látta volna Mendes Francé kormányának bukását. Most a hivatalos körök attól félnek, hogy nem fog tudni elég sokáig hatalmon maradni..." • A nyugati hatalmak siettetik Nyugat-Németország felfegyverzését Mint a Reuter hírügynökség jelenti. Londonban november 22-én megkezdődtek az úgynevezett nyugateurópai unió ideiglenes munkacsoportjának tanácskozásai. Ez a munkacsoport nem egyéb, mint a nyugati hatalmaknak Nyugat-Németország részvételével a londoni és párizsi egyezmények alapján létesítendő új katonai tömbje. A munkacsoport gyűlésein részt vesznek: Franciaország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Nyugat-Németország és Olaszország képviselői, valamint Harold Caccia Nagy-Britannia helyettes külügyminisztere. Mint a hírügynökség kiemeli, a munkacsoport néhány ülésén részt vesz az USA megfigyelője is. A tanácskozás részvevői összejöttek anélkül, hogy megvárták volna a londoni és párizsi egyezmények ratifikálását, anélkül, hogy kidolgozták volna a nyugat-európai unió létesítésére vonatkozó szervezési kérdéseket Nehru javasolja, hogy a koreai kérdés megvitatására tartsanak új genfi értekezletet Nehru indiai miniszterelnök a londoni rádió tudósítójával folytatott beszélgetés során kijelentette, hogy a koreai kérdés megvitatására „kellő időben" újabb genfi értekezletnek kell összeülnie. Nehru miniszterelnök rámutatott, hogy a genfi értekezlet óta bizonyos változás következett be a nemzetközi kapcsolatokban és kívánatos volna baráti egyetértésben és együttműködésben a tqvábbi tárgyalások útját követni. Kínáról beszélve Nehru miniszterelnök hangsúlyozta, hogy legutóbbi látogatása során mély benyomásokat szerzett és meggyőződött róla, hogy a kínai nép szilárdan a békés egymás mellett élés elve alapján áll. Paul Robeson üzenete a Béke-Világtanácsnak A szombat délutáni ülésen Desdemond Buckle, ismert dél-afrikai békeharcos felolvasta Paul Robeson, a világhírű amerikai énekes levélbeli üzenetét. Robeson üzenetében a többi között hangsúlyozza: „A történelem kereke gyorsan forog ezekben a napokban és az amerikai élet sok területén az igazi változás kezdetei érződnek. A demagógok, elsősorban McCarthy sarokbaszorltásia megkezdődött, s reméljük, rövidesein vissza kell vonulniok. Az amerikai nép, noha még megtévesztve és megzavarva, de többségében ugyanúgy vágyva a békére, mint más népek fiai, megmozdult. Nagyon sok haladó gondolkodású polgár, aki Roosevelt idején és később, 1948ban aktív volt, kezd visszatérni a közélet küzdőterére. Óriási a mi felelősségünk itt. a nagyhatalmú háborús pártiaknak ezen a földjén. Ugyanakkor mélységes büszkességgel tölti el az embert, hogy vállvetve dolgozhat sok-sok derék és bátor emberrel, akik a békéért és egy tisztességes világ eljöveteléért harcolnak azokkal, akik szenvedtek és szenvednek a börtönökben, akik szenvedtek és szenvednek a szükségtől — Tudják — folytatódik Paul Robeson levélbeli üzenete — hogy én ennek a harcnak sűrűjében állok és ott is maradok, amig a kötelesség így parancsolja. Remélem, hogy rövidesen részem lesz abban a szerencsében, hogy a Béke-Világtanács valamelyik ülésén én is részt vehettek önökkel együtt, hogy elvigyem oda azoknak a harcosoknak üdvözletét, akik önökkel együtt küzdenek azért, hogy biztosíthassák a békét és a szabadságot." Ezután lejátszották a hallgatóságnak azt hst lemert, amelyen Robenson dalaival együtt forró üdvözletét küldi a Béke-Világtanácsnak. Robeson szavait és énekét a küldöttek viharos lelkesedéssel fogadták. Vasárnap megkezdték a nemzetközi béketalálkozó vitáját. A vasárnap délutáni vitákkal a Béke-Világtanács stockholmi ülésének első szakasza gyakorlatilag lezárult. Ez a szakasz lényegében az 1. napirendi pontról folytatott általános vitát foglalta magában. Az elvi jelentőségű felszólalások befejezése után bizottsági üléseket tartottak. Az egyes bizottságok — politikai, kulturális és szervezési bizottságok — újból megvitatták a napirend valamennyi pontját. A bizottságok az öt napirendi ponttal kapcsolatos javaslataikat a Bé1 ke-Világtanács teljes ülése elé fcerI j esz tik.