Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)

1954-11-21 / 282. szám, vasárnap

UJSZO 1954. november 21. A szövetkezetek megszilárdításáért a kassai kerületben Néhány év óta, amióta kis- és középparasztjaink több százezerre menő tömege a szocialista mezőgazdasági termelési formát választotta, lényeges változáson ment keresztül a kassai kerület is. Joggal mondhatjuk, hogy mindazok a mezőgazdasági dolgozók, akik a szövetkezeti mozgalom úttörői voltak, az eltelt évek gazdag tapasztalataival szilárd és megingathatatlan pillérei az EFSz-nek. Ezek a szövetkezeti tagok nem riadtak vissza a kezdeti nehézségektől, hanem megteremtették a falun a szocialista fejlődés, a magastermelékenységü mezőgazdasági termelés alapjait. Ma már bátran mondhatjuk, hogy szövetkezeteink nagyrésze, eltekintve a gyengébbektől, jól működő mintaszövetkezetek, ahol minden tag megelégedett. Szövetkezeteink megerősítésében nagy segítséget nyújtanak pártszervezeteink irányításával tömegszervezeteink, valamin^ a védnökségi üzemek. Ebben a harcban jelentős feladat jutott ifjúsági szervezeteinknek is, közülük számos értelmiségi és vezető dolgozó került ki. A kassai kerületben megvan a szoros testvéri barátság a munkásosztály és a parasztság között. Ezt legjobban bizonyítja, hogy üzemeinkből és vállalatainkból mintegy 500 dolgozó jelentkezett a mezőgazdaságba. Ezenkívül számos szakképzett dolgozót adtak az EFSz-eknek, hogy termelési feladataik megvalósításában segítségükre legyenek. Üzemeink dolgozói örömmel dolgoznak a mezőgazdaságban és már eddig is sok szép eredményt értek el. Gép- és traktorállomásaink, mint mezőgazdasági nagyüzemi termelésünk legnagyobb segítői, sízintén sok új szakembert kaptak. Ott van pl. a terebesi traktorállomás új igazgatója, Kvitkovszky. Mihály elvtárs, aki alig egy pár hónapja foglalta el új helyét és máris szép eredményeket ért el. Kvitovszky elvtárs 17 évig dolgozott a kassai Magnezit-üzemben, ahol több elismerő dicséretben volt része példás munkájáért. Amióta a traktorállomásra került, élénk szocialista versengés indult meg a traktorosok körében és számos olyan szocialista felajánlást tettek, amelyek a gazdasságosságot, az önköltségek csökkentését, valamint a munkafegyelem megszilárdítását szolgálják. Ennek köszönhető az is, hogy az őszi munkákat a traktorállomás a múlt- évhez viszonyítva húsz nappal hamarább befejezi. Ilyen és számos hasonló példát lehetne felsorolni, a kassai kerületből, amely dolgozóinknak a közös cél érdekében folytatott harcát bizonyítja. Hogy pártszervezeteink a falun még hathatósabb segítséget nyújthassanak az EFSz-eknek, falusi pártelnökeink az ősz és a tél folyamán oktatáson vesznek részt. Ezeket a kerületi pártbizottság rendezi. Továbbá aktívák összehívását készítik elő kerületi és járási méretben. Ezeken ai aktívákon élenjáró dolgozóink, újítóink a haladó módszerek bevezetésétől fognak beszélni. Ugyanezeket az aktívákat megszervezik a traktoros brigádközpontokban is, hogy egyre jobban népszerűsítsék az új módszereket. Kerületi és járási mezőgazdasági szakosztályaink jelenleg az EFSz-ek három évre szóló fejlesztési tervén dolgoznak, valamint az év végi kimutatások összeállítását készítik elő. E célból a fejlesztési terv kidolgozásával megbízott dolgozókat kioktatják 'a terv jelentőségéről. ' Helyesen értelmezték a terv kidolgozásának fontosságát Iglón, ahol az iskolázáson a kézsmárki és a gölnici járások küldöttei és a szövetkezeti tagság részéről nagy volt az érdeklődés a tervek iránt. Mindez annak köszönhető, hogy Sloszarcsik elvtárs, az iglói mezőgazdasági osztály dolgozója, valamint Baran, elvtárs, a kézsmárki járás mezőgazdasági osztályának dolgozója, alaposan megmagyarázták a tervek jelentőségét és fontosságát. Nem készülnek azonban fel minden járásban így, sőt egyes járásokban még az értekezletet sem tartották meg. Ezt a legsürgősebben pótolni kell, mivel sürget Malovec elvtárs poprádi számvevőoktató versenyfelhívása a szövetkezetek éwégi leltári és zárójelentések kimutatásának elkészítésére, amit a kassai kerületben minden járás elfogadott. Az időt jó] ki' kell használni, hiszen nemsokára a jövő évi termelési és 'pénzügyi tervek kidolgozása következik, ami újabb felkészültséget követel. Ami a hiányosságokat illeti, nem hallgathatjuk el, hogy ezen a vonalon is van bőven javítani való. Nagyobb gondot kell fordítani a járásokra, a járási földműves újságok színvonalának emelésére és rendszeres kiadására. A kassai, kézsmárki és a királyhelmeci járási újságok színvonalán meglátszik, hogy az újság nemcsak egy dolgozó ügye, hanem közérdek. Ugyanakkor az Iglói. poprádi, lőcsei és a gálszécsj járásokban ezt nem értik meg Természetesen a lap nem töltheti be a kollektív propagátor, agitátor és szervező szerepét. A másik komoly hiányosság a szövetkezeti tagok iskolázásánál nyilvánul meg. Bár a múlt év szép eredményeket hozott, különösen a hároméves szövetkezeti munkaiskolák terén, valahogy a második évfolyam előkészületei gyengén mennek. Itt megint és újra csak azt kell leszögezni, hogy a járásokban nem közös ügye minden dolgozónak az iskolák szervezése, hanem azt egy emberre hagyjŕk, aki érthetően képtelen elvégezni egyedül a rábízott feladatot. Itt van a mezőgazdasági if.iúság téli iskolázása is. amit bizony naivon elhanyagolták, a járásokban, alig tettek valamilyen előkészületet megkezdésére. Az idő már rövid, ezért a JNB mezőgazdasági. szakosztályainak mindent el kell követniök, hogy a lemaradást ezeken a szakaszokon is behozzák. Kászonyi István. Megérdemlik a nép bizalmát A karvai állami gazdaság dolgozói Petrás Gabriellának a nemzetgyűlésbe és Kerék Lajosnak a Szlovák Nemzeti Tanácsba való jelólé' sekor elhatározták, hogy egy-egy anyasertéstől tíz helyett, tizenegy malacot választanak el. Szabó elvtárs, a gazdaság vezetője szerint í szocialista felajánlásaikat már eddig is kb. 150 százalékra teljesíti1* a dolgozók. Az állami gazdaság dolgozói annak idején felajánlották, hogy a szőlőt két nappal a kitűzött határidő előtt leszedik. Sabl Imre, a szőlészeti osztály vezetője már bejelentette, hogy szocialista felajánlásaikat túlteljesítették, ugyanis a tervezett két napi rövidítés helyett öt nappal előbb fejezték be a szüretet. /I karvai állami gazdaság lec/iobb dolgozóit ajánlották a nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba, akik egyúttal a járás legjobb dolgozói is és teljes mértékben kiérdemelték a nép bizalmát. Straka N. járási instruktor, Párkány Túlteljesítik a silózási tervei A galántai járás szövetkezetesei szem előtt tartva a Központi Pártbizottságnak és a Megbízottak Tes tületének felhívását a silózással kapcsolatban, teljesítik, sőt magasan túlszárnyalják silórósi tervüket November 15-ig a galántai járás 105,1 százalékra teljesítette silózási tervét, és még tovább is folyik a szövetkezetekben a silózás. A járásban a pálóci szövetkezet igyekezett a legjobban és silózási tervüket 266 százalékra teljesítették. A tósnyárasdiak 257 és a hodi szövetkezetesek 183 százalékban tettek eleget silózási tervüknek. Jóval több silótakarmányt készítettek a többi szövetkezetek is mint a múlt esztendőben, s ez biztosíték arra, hogy lesz mit etetni az állatokkal egészen az új termésig. Krajcsovics Ferdinánd Galánta Határidő előtt... Az őszi munkák elvégzésében dicséretet érdemel a vágfarkasdi II. számú traktorosbrigád. Tervét e hó első hetében 102 százalékra teljesítette. Ez a brigád október 11-én a nyitrai kerület összes traktorosbrigádjait versenyre hívta az őszi terv november 10-ig való teljesítésére. A traktorosok két nappal megrövidítik a határidőt. Később azonban kijelentették, hogy még hamarább elvégzik az őszi munkákat. A munkát jól megszervezték és a gépeket nemcsak a meghosszabbított munkaidőben használták, hanem éjjel is. Felajánlásukat ilyen munkakedvvel és tenniakarással teljesítették is. A terv teljesítésében nagy része van a brigád vezetőjének Bogár elvtársnak is, aki mint jó párttag, példásan kivette részét a munkából. így érték el aztán, hogy mikorra a legjobb második traktorosbrigád 96,3 százalékra teljesítette tervét, ők már 111 százaléknál tartottak. A traktorosok közül ki kell emelni Cibula Ferenc elvtársat is, aki DT 54-es gépen dolgozik és tervét 191 százalékra teljesíti. Cibula Dávid elvtárs ATZ típusú gépével szintén nagyban hozzájárult a terv határidő előtti teljesítéséhez. Cibula Dávid elvtárs teljesítménye azért is szép, mert ATZ típusú gépen még egyetlen traktoros sem tudta 150 százalékon felül teljesíteni a tervet. A brigádhoz tartozik még a tervét 133 százalékra teljesítő Szabó Zoltán traktoros is. Dicséretet érdemel továbbá a negyedi 2. számú brigádban dolgozó Kollár Gyula, aki kerekes gépén 143 százalékra teljesítette tervét, és így a legjobb traktorosok közé került. Ö már több ízben részesült jutalomban. Most is tulajdonosa a vágsellyei gépállomás versenyzászlajának. KOZMÉR JÁNOS, Vágsellye A kommunista sajtó egyik alapvető jellemvonása, amely mály mezsgyével határolja el a kapitalista újságírástól, szoros kapcsolata a dolgozók tömegeivel. Miben áll ez a tömegkapcsolat? Nemcsak abban, hogy a kommunista újságok a nép hangján szólnak az olvasókhoz, s szavuk a munkások, parasztok és a dolgozó értelmiség érdekeit tükrözi, nemcsak abban, hogy összekötő kapcsot alkotnak a párt és a nép között, hanem abban is, hogy a hivatásos újságírók mellett szerkesztésükből kiveszik részüket a dolgozók tömegei. Nem is lehet ez máskép, ha az újság ott akarja tartani a kezét az élet, az ország érverésén. Ezt a feladatot a legjobb akarat, a legfejletteb politikai tudás és szakképzettség mellett sem oldhatja meg 20 —30, vagy akár még több újságíró. Ezért oly fontos kérdés mindenkommunistalapnál és így azUj Szónál is újabb aktivisták bevonása a külső munkatársak sorába, a levelezők hálózatának bővítése. Nem kétséges, az újságíró nem hatolhat be mélyen minden munkaterület kérdéseinek lényegébe, nem adhat hű tükörképet, legfeljebb egy-vagy két fontosabb munkaszakaszra összpontosíthatja figyelmét. Ha viszont sokat akar markolni, rendszerint keveset fog. Senki sem viťathatja azt, hogy pl. egy képzett bányamérnök, vagy egy sztahanovista újító, kiváló agronómus sokkal szakavatottabban nyúl majd a kérdéshez, magyarázza meg az új munkamódszert, újítást, vagy agrotechnikai eljárást, még akkor is, ha az írás nehezére esik, s nem ismeri a zsurnalisztika szabályait. A fő cél pedig az, hogy az újság elkerülje a lapos, semmitmondó, felszínes cikkeket, amilyeneket a szaktudás hiánya szül. A külső munkatársak bevonása a lap szerkesztésébe számunkra is Á kommunista sajtó tömegkapcsolaiának néhány kérdéséről parancsoló feladat. E téren még sok a tennivaló, -nagy szervezőmunka vár ránk. Meg kell jegyeznünk, ez a munka nem könnyű. Egyrészt a magyar szakemberek hiánya lassítja a munkatársi aktíva fejlesztését, habár ezen a téren állandó javulás látható. Másrészt azonban — és ez a komoly kérdés — azzal a jelenséggel találkozunk, hogy a magyar szakemberek, politikai dolgozók, közéleti tényezők egy részét igen nehezen lehet meggyőzni, hogy munkájukról, munkahelyük életéről cikket írjanak. Két gyakran hangoztatott „szállóigével" kell itt felvennünk a harcot. Az egyik: „Rengeteg a munkám, írásra időmből nem futja"; a másik: „Nem vagyok én tollforgató ember, nem tudok én újságba jrni." Álljunk meg csak itt egy-két szóra. Nem vitatható, hogy gyakran nem szabadkozásból hangzanak el ejek a szavak. De bármily sok munkája is van valakinek, ha azt jól osztja be, olykor jut ideje egykét cikk megírására. S rendszerint az a helyzet, hogy az ilyen közölt írás megkönnyíti a szerző munkáját is. Vegyünk egy példát. A járási párttitkár cikket ír arról, hogyan, milyen módszerekkel harcolnak a kommunisták az őszi munkák sikeréért. Ebből nemcsak a többi járás pártdolgozói okulhatnak, de a cikk írójának járásában is részletesen elemezni fogják a jó példákat, meg a bírálatot is. Ez feltétlenül befolyásolja, előrelendíti a további munkát. Vagyis közvetve a járási párttitkár azzal, hogy elszánta magát az írásra, nemhogy időt vesztett, hanem nyert és fáradtságot is megtakarított. Azért hoztuk fel ezt a példát, mert elsősorban járási pártfunkcionáriusainknál bukkanunk rá a leggyakrabban az ilyen nézetekre. De ez mit sem változtat azon, hogy ez a példa vonatkozik más közéleti tényezőinkre is, akik ezt szűnösszüntelen alkalmazzák. Ami pedig a tollforgató jelzőt illeti, hát az mindenki előtt ismeretes, ilyenek sem potyognak -készen az égből. A'z elején nehezebben megy az írás, később az ember belejön: a gyakorlat teszi a mestert. S ami a legfontosabb, nem szabad elfeledkezni arról: ha a tényeket, írnivalókat egyszerű, de jól megfontolt' saját szavainkkal vetjük a papírra, akkor megtaláltuk az értékes tartalom megfelelő formáját. A levelezők, a lap olvasóinak írásai mérhetetlenül értékesek számunkra. Téves feltételezni azt, hogy ezek a levelek csak azért képeznek értéket, mivel egy részük az újság anyagát gazdagítja, közlésre kerül. Minden levél egy szál, amely összeköt a körülöttünk zajló élettel, sok • közülük jeladás, amely felhívja a figyelmet a hiányosságokra, tájékoztató egyes fontos és kevésbé fontos eseményekről, tükrözője az új ember életének, fejlődésének. „ Közölni már csak technikai okokból sem lehet minden levelet. Ezt legjobban a következő példa bizonyítja. A* moszkvai Pravda már 1947-ben naponta hozzávetőleg 500 levelet kapott. Ennyit pedig tízszeres oldalterjedelem mellett sem lehet a lapben- elhelyezni. Sokkalta kisebb arányban ugyan, de ez érvényes minden lapra, amely szoros kapcsolatot épített ki olvasóival, levelezőivel. Mindamellett fontos és feltétlenül betartandó törvény a kommunista lapok dolgozóinak szemében Lenin elvtárs szava, aki hangsúlyozta, hogy igazán élő lapnak a beérkezett levelek egytizedét kell közölnie, a többit más formában felhasználnia. Mik ezek a formák? Csak egy-kettőt említünk. A kritikai levelek egy része, amely a legáltalánosabb érdekű, adott pillanatban a legidőszerűbb égető kérdéseket veti fel, tényeinek ellenőrzése után közlésre kerül. Másik részét a szerkesztőség kivizsgálja, vagy különböző szervek útján kivizsgáltatja, s orvosolja a hibát. A bírálat egyben gyakran nem helyhezkötött, komoly, általánosítható hibákra hívhatja fel a figyelmet, mintegy előre jelezve a veszélyt. Pl. a szerkesztőség nap-nap után több levelet kap különböző helyekről, hogy a jó termés' ellenére nincs biztosítva a zökkenőmentes zöldségellátás. Általánosítható tehát az, hogy komoly hiányok vannak a zöldséget elosztó szervek működésében. De fel lehet használni a leveleket sok más formában is, pl. rövid, néhánysoros hírként, a vezércikkek . mondanivalójának alátámasztásaként, mint irodalmi ötletet stb. Vannak azonban olyan levelek, amelyek nem vetnek fel közérdekű kérdést, általánosságokat tartalmaznak. Meg kell itt jegyezni, hogy az újsághoz intézett magánpanaszok zöme is társadalmi jelentőségű hiányokat tár fel. Ezeknek egy része még mindig hasznos. Elsősorban azokra a levelekre gondolunk, amelyekben- pl. az olvasó beszámol arról, hogy egy szép kiránduláson vett részt és milyen jól érezte magát. Ezek nem közlésre szánt levelek, jelentőségük abban van, hogy közvetlenebbé teszik az olvasók és a szerkesztőség kapcsolatát. A másik része az ilyenfajtájú leveleknek már szemmel láthatóan a közlés kedvéért íródott, mert a természetes hangot felváltja a kongó frázis, amellyel I a lapos mondanivalót a levél írója elfogadhatóvá akarja tenni. Azt mondhatjuk, hogy különösen parasztlevelezőinknél már fehér holló az ilyen nem természetes, mesterkélt hang, de még sok felvilágosító munkára van szükség, hogy minden levélíró megértse: szóljon a saját hangján. A lap tömegkapcsolatának fejlesztésében nagy szerepet játszik a kritikai levelek intézése. Az utóbbi időben, különösen a nemzeti bizottsági választások óta az egyes szervezetek és intézmények rugalmasabban és gyorsabban intézik a nekik továbbított kritikai ügyeket. Ezen a téren ki kell emelnünk pl. a Szlovák Járadékbiztosítási Hivatal kifogástalan munkáját. De vannak még hiányok, amelyeket feltétlenül ki kell küszöbölni. Nem ritkaság az, hogy egyes szervek feleletre sem méltatják leveleinket, s ezzel tulajdonképpen akarva vagy nem akarva a dolgozók bíráló hangját nyomják el. A kassai vasútigazgatóság pl két üggyel kapcsolatban nem válaszolt nekünk, mégpedig ez év februárjától, illetve áprilisától. Sőt nem kivétel az Erdő- és Faipari Megbízotti Hivatal sem, amely egy fontos bírálat ügyében válasz nélkül hagyta úgyszintén még februárban írt levelünket, annak ellenére, hogy az elintézést még áprilisban sürgettük. Az ilyen eljárás a tömegkapcsolat kárára van, gyengíti azt. A tömegkapcsolat megszilárdítása, ez ma lapunk, az Üj Szó legfontosabb feladata. így akarjuk emelni a lap színvonalát, gazdagabbá, színesebbé tenni tartalmát. Ennek segítségével akarjuk még jobban közvetíteni a párt szavát a dolgozók tömegéhez, hogy együttes erővel helyt tudjunk állni feladataink maradéktalan teljesítésében. Gály Iván.