Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)

1954-11-20 / 281. szám, szombat

1954. november 18. UJ SZ0 3 A lengyel, román, bolgár és magyar kormány nyilatkozata a Szovjetunió által javasolt európai tanácskozás kérdéséről A Lengyel Népköztársaság kormányának nyilatkotata Ä Lengyel Népköztársaság kormánya a Szovjetunió kormányával az európai kollektív biztonság kérdésében november 29-re összehívandó értekezletre vonatkozó megbeszélés során kifejezett álláspontjának -megfelelően a többi között kijelenti: „Teljesen nyilvánvaló, hogy amennyiben a német militarizmus újjáépítésének tervei a párizsi egyezmény ratifikálásának következtében a megvalósulás szakaszába jutnának, a Lengyel Népköztársaság kormánya kénytelen lenne más kormányokkal együtt megvizsgálni a védelmének és biztonságának megszilárdítását szolgáló intézkedéseknek kérdését. A felelősség az ilyen helyzetért teljes egészében azokra az államokra háí na, amelyek az agresszív német militarizmus újjáteremtését elősegítették. A Lengyel Népköztársaság kormánya helyesli a Szovjetunió kormányának ez évi november 13-i jegyzékében foglalt javaslatát, amely szerint november 29-re Moszkvába vagy Párifsbťí hívjanak össze összeurópai tanácskozást. A Román Népköztársaság kormányának válasza A Román Népköztársaság kormánya jegyzékben válaszolt a Szovjetunió kormányától november 13 -án kapott jegyzékre. A jegyzék a többi között hangoztatja: „A Román Népköztársaság kormánya a szovjet kormánynak azt a nézetét, hogy a londoni és párizsi egyezmények aláírása, amely egyezmények értelmében létrehozzák a nyugat-német fegyveres erőket és bevonják Nyugat-Németországot bizonyos államok katonai csoportosulásaiba; így a Nyugateurópai Unióba és az Atlanti Szövetségbe — komoly veszélyt jelent Európára. Ennek megfelelően a Román Népköztársaság kormánya kijelenti, hogy hajlandó részt venni azon az értekezleten, amelynek azonnali összehívását javasolja a Szovjetunió és amely az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésével foglalkozik majd. A Bolgár Népköztársaság kormányának jegyzéke A november 17-i bolgár lapok közölték, hogy a Szovjetunió szófiai nagykövetségének átnyújtották a bolgár kormány válaszjegyzékét a Szovjetunió 1954. november 13-i jegyzékére. A bolgár válaszjegyzék megállapítja: A Bolgár Népköztársaság kormánya, a bolgár nép alapvető érdekeiből kiindulva határozott állást' foglal a londoni és párizsi döntések ellen. A Bolgár Népköztársaság kormánya következetes békepolitikájához híven kész elfogadni a szovjet kormánynak november 13-i jegyzékében tett javaslatát. A magyar kormány jegyzéke a november 13-i jegyzékre A Magyar Népköztársaság külügyminisztériumának sajtóosztálya november 18-án közölte a magyar kormány válaszjegyzékét a szovjet

1 kormány november 13-i jegyzékére. A magyar kormány válaszában a következőket irja: „A magyar nép az egész világ békeszerető nemzeteivel egyetemben lelkesedéssel és nagy reményekkel fogadta a Szovjetuniónak a berlini konferencián előterjesztett javaslatait az európai kollektív biztonság megteremtésére vonatkozó szerződés létrehozására. A Szovjetunió kezdeményezése és békejavaslatai a német kérdés és egyéb kérdések elintézésére ismételten növelték az állandó béke biztosításának lehetőségét és jelentős mértékben hozzájárultak a nemzetközi feszültség enyhüléséhez. A magyar kormány tudatában. annak, hogy a Magyar Népköztársaság fejlődésének alapfeltétele' az európai béke- és biztonság megőrzése, rendkívüli figyelmet szentel e kérdésnek és teljes mértékben támogatja azokat a törekvéseket és javaslatokat, amelyek előmozdítják a béke ügyét. A magyar történelemből nyert tanulságok bizonyságul szolgálnak arra, hogy a német hatalmi törekvések évszázadokon át gátolták, a magyar nemzeti önállóság, valamint a nemzeti kultúra kibontakozását és az utolsó időben egy emberöltőn belül két ízben is pusztító háborúba döntötték az országot. A Magyar Népköztársaság kormánya tudatában van a német militarizmusból eredő, a magyar népet fenyegető veszélynek és kezességek elérésére töreluszik a megújított német agresszív tervekkel szemben. Ugyanez az új német' agreszszíó elhárítására irányuló törekvés hatotta át a magyar kormányt már akkor, amikor több mint öt évvel ezelőtt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést kötött a Szovjetunióval és több más állammal. E kétoldali szerződések mellett az összes európai államoknak a kollektív biztonságra vonatkozó szerződése hathatós kezesség lenne a német militarizmus és a katonai konfliktusok veszélyének elhárítására. A magyar kormány véleménye szerint a londoni és párizsi egyezmények megvalósulása megújítaná a német militarizmust, fokozná az új háború veszélyét, megnehezítené a fontos európai kérdések megoldását, — elsősorban a német kérdést —, és akadályt gördítene az európai államok fejlődése elé. A békeszerető államok ezt nem nézhetik tétlenül. Ezért a magyar kormány teljes mértékben egyetért a szovjet javaslattal, szükségesnek és halaszthatatlannak tartja, hogy az európai államok foglalkozzanak azzal, hogy a nagy és kis államok érdekében igyekezzenek elhárítani a veszélyt hogy lehetőség nyíljon a lázas fegyverkezés helyett az európai kollektív biztonság rendszerének megteremtésére. A Magyar Népköztársaság kormánya elfogadja a Szovjet Szocialista Köztársaságok Uniójának meghívását és hajlandó részt venni a november 29-én Moszkvába vagy Párizsba összehívott konferenciáján, hogy aktív részvételével hozzájáruljon az európai népek általános céljának — a békének — megvalósításához. Az ENSz közgyűlése politikai bizottságának üléséről A politikai bizottság november 17-i délelőtti ülésén India és a Szovjetunió küldöttei beszéltek és ezzel befejeződött az atomenergiának békés célokra való felhasználására irányuló nemzetközi együttműködés kérdésének általános vitája. Az indiai küldöttség vezetője, Krisna Menőn nagy figyelmet szentelt beszédében az indiai atomtudósok munkájának. A megvitatott kérdés politikai távlatainak fejtegetésénél kijelentette, hogy az indiai küldöttség véleménye szerint az atomenergia békés célokra való felhasználása teljesen függetlenül fejlődhet az atomfegyver eltiltásától. Egyúttal hangsúlyozta, hogy az atomfegyver eltiltása „feltétlenül szükséges a civilizáció védelme szempontjából". Menőn azt is hangsúlyozta, hogy az ajánlott nemzetközi szervnek tevékenységét úgy kell irányítania, hogy azok az országok, amelyek ebben a szervben részt vesznek, ne legyenek szétosztva anyagszállító és anyagfeldolgozó országokra. Menőn hangsúlyozta, hogy nem maradhat fenn az országoknak olyan osztályozása, amely az iparilag nem teljesen fejlett országokat a végtelenségig a fel nem dolgozott nyersanyagok szállítóinak helyzetében tartaná. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének „nem Szabad sem közvetve, sem közvetlenül támogatnia a gyarmati kizsákmányolást" — jelentette ki. Menőn közölte, hogy India a többi országoknak igen nagy mennyiségű uránt, thoriúmot és más anyagot tud szállítani, szándékában van azonban ezeknek minél nagyobb mennyiségét feldolgozott formában átadni. Indiának — jelentette ki — kezességet kell kapnia, hogy azt az anyagot, melyet át fog adni, sem közvetve, sem közvetlenül nem fogják felhasználni atomfegyver gyártására, Az indiai küldött továbbá azt a kijelentést tette, hogy a „hetek" határozati javaslatában több változást eszközöljenek. Többek között azt javasolta, hogy a határozat szövegében kifejezésre juttassák, hógy az atomenergia békés célokra való felhasználására alakult nemzetközi szerv „az ENSz védelme alatt létesül '. Javasolta azt is, hogy a határozati javaslatból hagyják ki azokat a szavakat, hogy „a nemzetközi ügynökség és az ENSz közötti kapcsolatnak hasonlatosnak kell lennie a specializált intézmények kapcsolatához". Ennek, magyarázatául Menőn hozzáfűzte, hogy ezeknek az intézményeknek az ENSz-el való kapcsolata annyira különböző, hogy ez a fogalmazás „vagy sokat mond, vagy egyáltalán nem mond semmit", aszerint, ki hogyan értelmezi. Az indiai küldött befejezésül kijelentette, hogy semmi modon nem akarja megnehezíteni a megtárgyalt kérdés megoldását és ezért nem terjeszt elő semmiféle javaslatot vagy pótindítványt, azonban reméli, hogy az ő álláspontját és a határozati javaslathoz fűzött megjegyzéseit a „hetek" határozati javaslata végső szövegének kidolgozásával figyelembe veszik. Ezután A. J. Visinszkij, a szovjet küldöttség vezetője emelkedett szólásra. összegezte az általános vita eredményeit és kijelentette, hogy a szovjet delegáció, amely tevékenyen részt vett a vitában, abból indult ki, hogy az atomenergia fejlesztésére és használatára vonatkozó nemzetközi együttműködésnek csak a népek jólétének és fölvirágzásának szolgálatában van különleges jelentősége. A kérdés megvitatása, mondotta, kétségen kívül igen hasznos volt és bizonyos értelemben termékeny is, mivel rámutatott igen fontos kérdésekre, amelyek összefüggnek az atorhenergiának békés célokra való felhasználására irányuló nemzetközi együttműködés megszervezésének problémájával. Mint hangsúlyozta, a vita ezekre a kérdésekre összpontosult: 1. Az atomenergia békés célokra való felhasználása terén szükséges nemzetközi együttműködésre támaszkodó elvek kérdésére. 2. Annak az alapnak a kérdésére, amelyre a nemzetközi szervet építeni kell. 3. A nemzetközi szerv és az Egyesült Nemzetek Szervezete közötti kapcsolatok kérdésére. 4. Az atomenergia békés célokra való felhasználásának és az atomenergia háborús célokra való felhasználása tilalmának összefüggésére. 5. A nemzetközi szerv (ügynökség) jelentőségének és feladatainak kérdésére, amely segíti azon országok gazdasági fejlődésének támogatásánál, amelyek nem, rendelkeznek elégséges iparral és amelyeknek szükségük van a villamosenergia gyártásának forrásaira. A. J. Visinszkij megjegyezte, hogy egyes küldöttek a vitában igen gyakran önkényesen és' helytelenül magyarázták a Szovjetunió álláspontját ezekben a kérdésekben és rámutatott arra, hogy a Szovjetunió álláspontja teljesen világos. Az atomenergia békés célokra való felhasználására irányuló együttműködés és az ennek megfelelő szerv vagy ügynökség — mondotta a Szovjetunió küldötte — nemzetközi szerződéssel ízesítendő. Ez a szerződés az ENSz alapokmányainak elveire támaszkodna, amelyek biztosítanák azt, hogy a szerződés egyik országot vagy országcsoportosulást sem juttathatja' előnyös helyzetbe, ha ez az ország, ^agy országcsoport saját akaratát rá akarná kényszeríteni a többi országra. Ez nagyon jelentőségteljes elv, amelynek betartása a helyesen megszervezett nemzetközi együttműködés fontos feltétele. Visinszkij rámutatott néhány kiküldött állításának Alaptalanságára, akik a nemzetközi szervnek a biztonsági tanáccsal való kapcsolata ellen beszélve, hivatkoztak e szervben valamilyen úgynevezett „vétó-joggal" való visszaélésre. Az ilyen álláspont különleges célt követ — mondotta Visinszkij — az egyöntetűség elvének diszkreditálását jelenti, amely, mint ismeretes, egyik fő elve az Egyesült Nemzetek Szervezetének. A Szovjetunió kiküldöttje rámutatott az atomfegyver betiltására, valamint az atomenergiának békés célokra való felhasználáséra irányuló intézkedések közötti tagadhatatlan összefüggésre. Hangsúlyozta, hogy az atomenergiának békés célokra való felhasználásában a legnagyobb haladást csak akkor lehet elérni, ha minden utat elzárunk az atomfegyver gyártására, ha ezt a fegyvert törvényen kívül helyezzük és ha az atomenergia csak egyetlen úton fog haladni, — az emberiség békés szükségletei kielégítésének útján. Visinszkij elvtárs felszólalásának befejezésében foglalkozott az iparilag elmaradt országok gazdasági fellendülésének-automenergia útján való támogatasával. Kijelentette, hogy' több kiküldöttnek véleménye ebben a kérdésben nem hagy semrríi kétséget az iparilag fejlelten országoknak az atomenergia felhasználása által történd gazdasági fellendítése nagy jelentőségéről. A politikai bizottság a következő gyűlésén rátér a határozati javaslat lényegének tárgyalására. Hangok Németország újrafelíegyverzése ellen Franciaország haladó körei és a széles nagyközönség egyre határozottabban foglal állást NyugatNémetország újrafelíegyverzése ellen. Követeli a november 29-i összeurópai konferencia összehívására vonatkozó szovjet javaslat támogatását, melynek hivatása volna a kollektív európai biztonság kérdéséről tárgyalni. November 18-án a „Liberatión" című újság közölte de la Vigéria volt miniszter és a nemzetgyűlés képviselőjének nyilatkozatát, aki ielepiezi a bonni revansiszta irányzat híveinek álszent jellemét. Ezek azt állítják, hogy az összeurópai kollektív biztonság megtárgyalására csak akkor kerülhet sor, amikor már ratifikálták a londoni és párizsj egyezményeket. „Mendes-France és egyes politikai tényezők, jelentette ki de ia Vigéria, igen veszélyes játékot űznek. Azt állítják, hogy Németország felfegyverzésének időpontját ezeknek az egyezményeknek ratifikálása utánra is el lehet halasztani. Mindig azt állítottuk, hogy , a londoni és párizsi egyezmények csökkentik és gyengítik a nyugat és a kelet közötti egyezmények lehetőségét és ezek ratifikálása Franciaországot igen nehéz helyzetbe sodornák Most választanunk kell: vagy döntő lépést teszünk a biztonság biztosítása érdekében, vagy megvalósítjuk a tömbök létesítésének és a lázas fegyverkezésnek politikáját. Mindent meg kell t.enni, hogy elérjük olyan egyezmények visszautasítását, amelyek Nyugat-Németország újrafelfegyverzését legalizálják és amelyek helyrehozhatatlan helyzetet idézhetnek elő.'' A német kérdés tárgyalások útján való megoldásának szovjet javaslata mellett foglalt állást a loiri megyében lévő Rouen város szociálistálnak egy csoportja, yaucluse megye főtanácsa — amelyben a kommunisták mellett radikálisok, gaulisták, szocialisták és függetlenek is helyet foglalnak, — valamint Aine megye községi elöljáróinak nagy többsége és sokan mások is. A finnországi szovjet nagykövet fogadást rendezett a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttségének tiszteletére t V. • Z. Lebegyev, a Szovjetunió finnországi nagykövete november 18-án a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttségének finnországi látogatása alkalmából fogadás: rendezett. A fogadjon részt vettek: Fagerholm, a finn parlament elnöke, Heljas, a finn parlament első alelnöke, Kekkonen finn miniszterelnök, Virolainen finn külügyminiszter, a kormány többi tagjaival, képviselők, valamint a külügyminisztérium, a diplomáciai testület, a közélet, a kereskedelmi körök és a sajtó képviselői, Növekvő ellenállás a Saar-egyezmény ratifikálásával szemben A bonni parlamentben kedden szavaztak arról, ki foglalja el a szövetségi gyűlés elnöki székét, amely Harmann Ehlers halálával megüresedett. Adenauer kancellár jelöltje, Eugen Gerstenmaier, a kereszténydemokrata unió (ČDÚ) képviselője, a szövetségi gyűlés külpolitikai bizottságának vezetője a három választási menet egyikében sem szerezte meg az előírásos abszolút többséget. "A harmadik menetben csupán viszonylagos többséget kapott. Az ügyviteli szabályok értelmében ezzel is a szövetségi gyűlés elnöke lett. Gerstenmaier megválasztásánali körülményei feltárták a német és a nemzetközi közvélemény előtt, hogy Adenauer politikája és diktátori magatartása a bonni parlament tagjainak nagy részében, sőt a kereszténydemokrata unió képviselői körében is egyre nagyobb ellenállást vált ki. Gerstenmaier, Adenauer jelöltje, mindössze 204 szavazatot kapott a 484 szavazatból; Lemmerre. a kereszténydemokrata unió nyugat-berlini képviselőjére, aki hevesen bírálta Adenauer politikáját, 190 szavazatot adtak. Adenauer kancellár nyilatkozatot adott, melyben kijelentette, hogy pártja teljesen elszigetelődött. „A parlament elnökének megválasztása körül tapasztalt je- I lenségek világosan megmutatják — mondotta — hogy a keresztény demokrata unió a politikai poron don teljesen magára van hagyva, nem számíthat koalíciós partnereinek támogatására." Brentano, az Adenauer-párt parlamen'i csoportjának elnöke hangoztatta, hogy a parlament keddi ülése baljós árnyat vet a legközelebbi hetekre, amikor is a bonni törvényhozóknak a Saar-egyez-, mény és a párizsi szerződés ratifikálásáról kell majd dönteniök. A Frankfurter Rundschau megállapítja, hogy a nyugat-német tartományok elutasító állásfoglalása kétségessé teszi a Saar-egyezmény ratifikálását a szövetségi tanácsban. Eddig négy tartomány — Hessen, Bréma, Alsó-Szászország és Rajna-PXalz — kötelezte képvi-, selőit, hogy a szövetségi tanácsban szavazzanak a Saar-egyezmény ratifikálása ellen. A lap utal arra, "hogy ha még egy tartomány csatlakozik az említett négy tartomány felfogásához, akkor a szövetségi ^anács elutasítja a Saaregyezmény ratifikálását, és ezzel a párizsi- szerződések sorsa kétségessé válik. A Neo Destour tuniszi pártkongresszus eredményeit igen nagy érdeklődéssel kisérik. A megfigyelők azt várják, hogy a kongresszus megteremti a Tunisz és Franciaország közötti megegyezés feltételeit. # * * Párizsban megnyitották a szovjet gyermekek művészi rajzainak kiállítását. A kiállítás az év végéig nyitva lesz.