Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)

1954-11-19 / 280. szám, péntek

1954. november 14. UJS Z0 5 A múlt év szeptember 15-i kormánynyilatkozat következetes teljesítésével emeljük népünk életszínvonalát A szocializmus építésének ed. digi sikerei hazánkban világosan ki­fejezésre juttatják pártunk és kor­mányunk helyes politikáját, amely arra irányul, hogy kielégítse né­pünk hallatlanul növekvő anyagi és kulturális szükségleteit. E cél érde­kében a szocializmus közgazdasági alaptörvénye első. részének si­keres teljesítése »Az egész tár­sadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükség­letei maximális kielégítésének biz­tosítása* érdekében Csehszlovákia dolgozó népe kommunista pártja vezetésével sikeresen teljesiti a szo­cialista termelésnek a legfejlettebb technika alapján történő szüntelen növekedésének és tökéletesedésének biztosítását. Hogy pártunk és kor­mányunk valóban egész társadal­munk szüntelenül növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maxi­mális kielégítésére törekszik, ezt többek között már maga az 1953 szeptember 15-i kormánynyilatkozat is bizonyítja. E nyilatkozatban a kormány fő törekvése a népgazda­ságunkban levő aránytalanságok ki­küszöbölésére, a nyersanyagalap ki­bővítésére, a mezőgazdasági termelés fejlesztésére és általában népünk életszínvonalának messzemenő eme­lésére irányul. Kormányunk e nyi­latkozatával egyidejűleg biztosítani akarja a közszükségleti ipari cik­kek termelésének fokozását, kibőví­teni e cikkek választékát, emelni minőségét, csökkenteni a termelési önköltségeket és általában biztosí­tani a nagyfokú gazdaságosság rend­szerét a termelésben. Ez a fő elő­feltétele a közszükségleti cikkek ára leszállításának és ezáltal biztosítjuk dolgozóink életszínvonalának emel­kedését is. 4 Különösen nagy feladatok hárul­nak a múlt év szeptemberi kor­mánynyilatkozatból gépiparunkra, amely iparunk magvát képezi és termelésével lehetővé teszi a mű­szaki fejlődés emelését, a munkater­melékenység fokozását, a készítmé­nyek minőségének és a takarékos­kodásnak növelését nemcsak saját szakaszunkon, hanem más üzemek, az energetikai, bányászati, kohá­szati, vegyiipari, valamint mezőgaz­dasági és állattenyésztési üzemek keretében is. Ezenkívül a múlt év szeptember 15-i kormánynyilatko­zat éppen azon gépipari üzemek elé, amelyek közszükségleti iparcikke­ket gyártanak, különösen nagy és felelősségteljes feladatokat tűz ki. A feladatok abból állanak, hogy el­lássák fogyasztóink széles tömegeit megfelelő mennyiségű különféle fémárucikkel, amelyeket jó minő­ségben, bőséges választékban stb. kell előállítaniuk. A gépipari szektor tehát az egyik legfontosabb helyet, foglalja el dolgozóink sokrétű szük­ségleteinek kielégítésében. Gépipari üzemeink és főleg a közszükségleti árucikkeket gyártó üzemek e fel­adatok teljesítésében figyelemre­méltó eredményeket értek el. Ezt bi­zonyítja, hogy az utóbbi időben a piac számos készítményekkel lett gazda­gabb. E téren nagyon szép sikereket értek el a nagyszombati Kovosmalt, az érsekújvári Elektrosvit, a füleki Kovosmalt, a matejovcei ľatrasmalt, az aranyosmaróti hűtőberendezése • ket gyártó üzem, ligetfalusi Kovo­smalt és a gépipari üzemek egész sorának dolgozói. Az ó érdemük, hogy fogyasztóink ma bőséges vá­laszték között válogathatnak a kü­lönböző lemez, cínezett, zománcos és fémárucikkben, valamint számos háztartási gép- és berendezési cik­kekben, amelyekben a múlt évben még hiány volt. így pl. mindjárt a múlt évi szeptemberi kormány­nyilatkozat után, tehát az 1953-as év végéig gépiparunk a téli piac számára 30.000 „Perota" népi mosó­gépet készített, amelyek már ma nagy segítséget nyújtanak asszo­nyainknak, megkönnyítik nehéz munkájukat. Az utóbbi időben eze­ket a mosógépeket már ruhafacsa­róval látják el, Az idén megkezd­ték az újfajta, tökéletesebb mosó­gépek a »Perobot« gépek gyártását. Ez a mosógép még előnyösebb, mint a »Perota«, mert szűrővel, rotációs ruhafacsaróval látták el. E mosó­gépeket már az év harmadik negye­dének kezdetén fogyasztóink ren­delkezésére bocsátották. Ebben az évben piacunk jelentős mértékben bővült különböző fajta zománcos edénnyel is és néhány hónappal ezelőtt megjelentek a piacon a jó minőségű, nem oxidá­lódó, saválló agyagedények is. Javult a helyzet a gyermek­kerékpárokkal, játékszerekkel és más gépipari cikkekkel való ellátás­ban is. Rövid időn belül megjelennek piacunkon a klubkályhák, amelyek kevésbé értékes tüzelő számára ké­szülnek, pl. szénporral, rostált bar­naszénnel és általában mindenféle fajta tüzelővel fűthetők. E kályhák előnye továbbá az, hogy nagyon gyorsan bemelegednek. Külsejük nagyon ízléses és kedvelt alakjuk­kal egyúttal fogyasztóink lakásai­nak díszére is szolgálnak. Hasonló újdonság lesz a kevéssé értékes tüzelőanyag fogyasztására készült takaréktűzhely is. Ez év végén ke­rülnek piacra az újfajta ezüstözött evőeszközök, alumíniumedények kétféle kivitelezésben, színes, zo­máncozott edények, továbbá »Pio­nier« motorkerékpárok és sok más értékes jó minőségű és célszerű fo­gyasztási cikk. A felsorolt új készítmények azt bizonyítják, hogy a köz­szükségleti cikkeket gyártó gép­ipari üzemek sikeresen biztosítják a múlt évi kormánynyilatkozatból rájuk háruló feladatok teljesítését. A fogyasztási cikkeket gyártó gépipari üzemek nagy segítséget nyújtanak a mezőgazdaságnak is, ami a mezőgazdasági termelés fej­lesztését szolgálja, az EFSz-ek és a traktorállomások működése felett vállalt védnökségükkel teljesítik e feladatukat. Ezen a téren különö­sen jó munkát -végeznek az érsek­újvári Elektrosvit dolgozói. Nagyon veszélyes volna azonban — ezt a gyakorlati élet is bizonyít­ja —, hogyha az elért eredmények alapján azt hinnénk, hogy most már mind. n könnyen, magától megy és a kormánynyilatkozatból folyó fel­adatok teljesítéséért már nem kel­lene harcolni. Tudatosítanunk kell, hogy eme irányvonal teljesítéséért állandó szívós, és jólszervezett har­cot kell folytatni az üzemekben, műhelyekben és általában minden munkahelyen. Elsősorban követke­zetes harcot kell vivni a készítmé­nyek minőségének javításáért. Nem elég biztosítani a termeles fokozá­sát csupán mennyiségbelileg — ez­zel nem elégedhetünk meg, mert népgazdaságunk szempontjából és népünk életszínvonala emelésének szempontjából nagy és fontos jelen­tősége van a készítmények minősé­gének. Široký elvtárs az 1953. szep­tember 15-i kormánynyilatkozatban erről azt mondta: »Erélyesébben kell törekednünk arra, hogy meg­javítsuk árucikkeink minőségét és ügyelnünk kell arra, hogy áruink megfeleljenek a dolgozók ízlésének és igényeinek. Fokoznunk kell a technológiai fegyelmet azokban az üzemekben, amelyek közszükség­leti cikkeket és élelmiszereket állí­tanak elő, tökéletesítenünk kell a technológiát, meg kell szigorítanunk a minőség ellenőrzését, a gyártási folyamat minden szakaszán ...« És éppen ezen a téren, a készítmények minőségének szüntelen fokozásában meglehetősen elmaradtunk. Ennek az állapotnak hamarosan véget kell vetni. Behatóbban kell elemezni és állandóan foglalkozni kell Cseh­szlovákia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága elnökségének és a kormánynak 1953. április 27-én ki­adott határozatával. Ez a határozat intézkedéseket tartalmaz a techno­lógiai fegyelem megszilárdítása, a selejt mennyiségének csökkentése és a készítmények minőségének fo­kozása érdekében. A határozat meg­mutatja a helyes utat üzemeink számára, hogyan érhetnek el ered­ményeket készítményeik minőségé­nek fokozásában. Szükséges, hogy valamennyi dol­gozónk tudatosítsa, hogy a minőségi termelés valamennyi fogyasztónak, az egész társadalomnak hasznára válik. A kizárólag jó minőségű ké­szítmények termelése a gyakorlat­ban azt jelenti hogy a termelést további nyersanyagok és munka nélkül fokozzuk. Kizárólag jó minő­ségű készítmények termelése kell, hogy minden egyes üzem saját ügyévé váljék, mert a szocialista termelés közvetlenül a népi fo­gyasztást szolgálja. Ezért mindenki, aki rossz minőségű készítményeke? termel, megkárosítja dolgozóinkat, társadalmunkat, nagy bűnt követ el a társadalom és ezáltal saját maga ellen is, mert maga is e társadalom tagja. A kapitalisták módszere volt, hogy rossz minőségű termékeket készítettek és azokkal becsapták a fogyasztót. Ezek a módszerek 'szo­cialista termelésünk számára idege­nek- A jó minőségű készítményekért folytatott harc tehát azt jelenti, hogy egyidejűleg harcolni kell a kispolgári' nézetek és gondolkozás ellen. Ebben az irányban gyors ütemben kell javítanunk munkán­kat. široký elvtárs az 1953. szep­tember 15-i kormánynyilatkozatban a következőket mondotta: »A leg­fontosabb azonban az„ hogy a ter­melési ágazatok munkásai, műszaki és egyéb dolgozói megértsék az áru minőségének nagy jelentőségét és kihasználva a szocialista rendszer minden előnyét, kifejlesztve a szo­cialista munkaversenyt, bebizonyít­sák, hogy szocialista vállalataink jobb minőségű, szebb, ízlésesebb és olcsóbb árut képesek termelni, mint a kapitalista vállalatok.« A termelés minőségének fokozá­sában nagyon értékes eredménye­ket értek el az érsekújvári Elektro­svit dolgozói. A CsKP KB elnöksé­ge és a kormány a technológiai fe­gyelem megszilárdítására, a selejt mennyiségének csökkentésére és a készítmények minőségének javítá­sára irányuló intézkedésekről szóló 1953. április 27-i határozatának kö­vetkezetes megvalósításával és biz­tosításával bebizonyították, hogy műhelyeikben és általában az üzem­ben a selejt nagyon ritka jelenség. 1954. május 7-én pártunk Köz­ponti Bizottsága és kormányunk további fontos határozatokat hozott a közszükségleti árucikkek gyártá­sának fokozásáról, minőségének, választékának megjavításáról stb. Pártunk és kormányunk e nagyfon­tosságú határozata biztosítja, illetve elmélyíti a múlt év szeptember 15-i kormánynyilatkozat következetes teljesítésének szükségességét és pártunk X. kongresszusának irány­elveivel teljes összhangban alapul szolgál az 1955. évi népgazdasági tervünk összeállítására. Pártunk és kormányunk ezzel a határozatával is a fő figyelmet első­sorban a lakosság közszükségleti cikkekkel való ellátásban levő hiá­nyok kiküszöbölésére irányítja és a termelési ágak elé konkrét fel­adatokat tűz. E feladatok megvalósí­tása biztosítja a közszükségleti cik­kek termelésének további növelését a jövő évben, valamint népünk életszínvonalának emelkedését is. E határozat következetes teljesítésé­ben példaképül szolgálnak a nagy­szombati Kovosmalt, az érsekújvári Elektrosvit, a matejovcei Tatra­smalt, a füleki Kovosmalt, és más közszükségleti cikkeket gyártó üze­mek dolgozói, akik a termelés foko­zásában, a minőség és a választék javításában jó eredményeket érnek el. Pártunk X. kongresszusa is hang­súlyozta a közszükségleti cikkek gyártásának nagy fontosságát, mert e cikkek fogyasztása ma már nagy és termelésünk növekedésével, va­lamint lakosságunk jövedelmének emelkedésével állandóan tovább emelkedik. * Azon feladatok teljesítése érde­kében, amelyek gépipari üzemeink­re a múlt év szeptemberi kormány­nyilatkozatból, valamint pártunk X. kongresszusának határozataiból hárulnak s a szocializmus gyors ki­építése érdekében még több figyel­met kell szentelni a tervfeladatok egyenletes teljesítésének, a termelés minősége fokozásának, az önköltsé­gek csökkentésének, a gazdaságos­ság szüntelen és messzemenő foko­zásának és általában dolgozóink al­kotó kezdeményezése széleskörű fejlesztésének és érvényesítésének. Končír Ján, SzlKP KB dolgozója A Szovjetunió és Csehszlovákia közötti gazdasági kapcsolatok A csehszlovák-szovjat gazdasági kapcsolatok a barátság, az álla­mi szuverenitás kölcsönös tiszte­letbentartása, a kölcsönös segítség­nyújtás, a közös gazdasági fellen­dülés elvén alapszanak. A két baráti nemzet gazdasági kapcsolatainak egyik legfőbb meg­nyilvánulása a külkereskedelem A szovjet-csehszlovák ^külkereske­delem megingathatatlan elve mind a múltban, mind most, a felek legteljesebb egyenjogúsága, a köl­csönös kedvezmények elvének tisz­teletben tartása és a kölcsönös se­gítségnyújtás. A Csehszlovákia és Szovjetunió közötti gazdasági kapcsolatok tu­lajdonképpen már jóval a két or­szág közötti első kereskedelmi szerződés aláírása előtt megkez­dődtek. 1945-ben, mikor a cseh­szlovák ipar még a háború utáni feldúlt állapotban volt és sürgő­sen nyesanyagokra volt szüksége, a Szovjetunió nagymennyiségű legkülönbözőbb ipari nyersanya­gokkal, mint vas. mangán és króm­érccel, színes fémmel, kőolajter­mékekkel, gyapot, gyapjú, len, bőr és más árukkal segítette Cseh­szlovákiát. Ezek a szállítmányok elősegítették a csehszlovákiai ipari vállalatokban a termelés felújítá­sát. A Szovjetunió mindezt hitel keretében nyújtotta annak ellené­re. hogy akkor, közvetlenül a há­ború utáni években, a szovjet ipar is nehézségekkel küzdött a nyersanyag terén. A Szovjetunió Csehszlovákiának 1947-ben, amikpr a csehszlovák mezőgazdaságnak a szárazság következtében súlyos nehézségei voltak, 600.000 tonna gabonát szállított ugyancsak hitel­re. 1948-ban az aranyban és kül­földi valutákban nyújtott szovjet kölcsön megkönnyítette Csehszlo­vákiának, hogy a kapitalista or­szágokban nyersanyagot vásárol­jon. A két ország közötti árucseréről szóló első jegyzőkönyvet 1946 áp­rilisában írták alá. Az 1943. de­cember 12-én aláírt barátsági, köl­csönös segélynyújtási és háború­utáni együttműködési szerződésből következőleg 1947. decemberében a Szovjetunió és Csehszlovákia a kereskedelemre és hajózásra vo­natkozó szerződést kötötte meg, amely a két ország gazdasági kap­csolatát érintő minden kérdésben a legnagyobb kedvezmények köl­csönös elismerésén alapszik. Ugyanakkor öt évro szóló árucse­re egyezményt, fizetési egyez­ményt és tudományos és műszaki egyeüttműködésről szóló szerződést írtak alá. A barátság, együttműködés és a kölcsönös segélynyújtás szellemétől vannak áthatva a Csehszlovákia és a Szovjetunió között aláírt összes háború utáni gazdasági szerződé­sek. A két országnak az együttműkö­dés kiterjesztésére és megszilárdí­tására irányuló törekvése a -köl­csönös árucsereforgalom gyors nö­vekedésében nyilvánult meg. Csak az 1948. év folyamán a két ország közötti kölcsönös kereskedelem négyszeresére növekedett. Az 1947­ben kötött öt évre szóló egyez­mény feltételeit nemcsak teljesí­tették, hanem lényegesen túllép­ték, ami lehetővé tette, hogy 1950. novemberében ötéves kereskedel­mi szerződést kössenek az 1951 — 1955. évekre Az új szerződés a kölcsönös árucsereforgalom nagy­szabású emelkedésére számit. Az 1950-ben kötött egyezmény szerint az átlagos évi forgalom három és félszeresével nagyobb, mint az 1948—1950. években elért tényle­ges forgalom. A két ország közöt­ti árucsereforgalom 1953-ban két­szer annyit tett ki, mint az öt­éves terv első évében. Az árucsereforgalom gyors nö­vekedése azt eredményezte, hogy a Szovjetuniónak a csehszlovák külkereskedelemben való szerepe lényegesen emelkedett. A háború előtti években a Szovjetunió része a csehszlovák külkereskedelemben alig érte öl az 1 százalékot, 1947­ben 6 százalék volt. Ma a Szov­jetunió Csehszlovákia külkereske­delmében egyharmad részt foglal el és Csehszlovákia legnagyobb kereskedelmi partnere. A csehszlovák-szovjet árucsere­forgalom struktúrája megfelel a két ország kölcsönös kereskedelmi érdekeinek. A Szovjetunió sok olyan ipari nyersanyaggal és élel­miszerrel rendelkezik, amelyre Csehszlovákiának szüksége van. Ezzel szemben Csehszlovákia je­lentős mennyiségű ipari berende­zést szállíthat, amire viszont a Szov­jetuniónak van szüksége. A csehszlovák népgazdaság szükségleteivel összhangban a Szovjetunió főleg a nehézipar ré­szére szállít nyersanyagot, (érce', vas- és színesfémet, kőolajat, kő­olajtermékeket és más árukat). A csehszlovák népgazdaság ré­szére oly fontos nyersanyagok szállítása elősegítette az ipar gyors fejlődését és a Csehszlovákia Kom­munista Pártja által kitűzött leg­fontosabb gazdasági feladatok si­keres megoldását és ezáltal a ka­pitalista Csehszlovákiától örökölt ipar struktúrájának alapvető át­állítását. Csehszlovákiában nagyra becsülik az egységes földmű vessző ve t kezetek földjein dolgozó szovjet mezógaz­sági gépeket, a bányászok munká­ját megkönnyítő szénkombájno­kat, az építkezési, munkákat meg­gyorsító ötletes gépeket. Nagyje­lentőségűek a szovjet szállítmá­nyok a könnyű- és az élelmiszer­ipar részére is. Csehszlovákia csereként ezekért az árukért katlanokat, turbinákat, generátorokat. hővillany tel epeket, kompresszorokat, transzformátoro­kat, fémmegmurkkáló esztergapa­dokat, közlekedési berendezéseket, felvonókat, vegyiipari berendezé­seket, préseket, bőrcipőket gyártó gépeket, cukorgyári berendezése­ket és más gépipari termékeket szállít A szovjet folyókon a cseh­szlovák gyárakban készült Diesel­viilanymotorraj működő pompás hajó és hatalmas vontatóhajók siklanak. Az óriási hidrotechni­kai építkezéseken a szovjet gé­pekkel együtt a csehszlovák gép­ipari üzemek jelzésével ellátort nagyteljesítményű szívóbágerek is dolgoznak. A szovjet gépipari rendelések rendkívül nagy.jelentőségűek a csehszlovák gépipar gyors fejlődé­se szempontjából. A szovjet ren­delések nagy terjedelme lehetővé teszi a fontos gépipari gyártmá­nyok sorozatos gyártását és meg­könnyíti a népgazdaság hosszúle­járatú tervezését. A Szovjetunióba Csehszlovákia könnyűipari termékeket is szállít, mint pl. textilanyagokat, konfek­ció- és kötöttárut, cipőket, üve­get. ólomkristályt, porcelánt, pa­pírt és sok más közszükségleti cikket. A csehszlovák könnyűipar gyártmányai nagy közkedveltség­nek örvendenek a szovjet fogyasz­tók körében. A Szovjetunió a'.ál­tal, hogy nagymennyiségű köz­szükségleti cikket vásárol Cseh­szlovákiában, elősegíti a csehszlo­vák könnyűipar fejlett ágai ter­melési kapacitásának jobb kihasz­nálását és megkönnyíti ezen ágak árucikkeinek elhelyezését. A Csehszlovákia és a SzoVjet­unió közötti gazdasági kapcsolatok nem szorítkoznak csupán a külke­reskedelemre. A tudomány és technika terén is szoros az együtt­működés és egyre tágul a terme­lési tapasztalatcsere, technikai vív­mányok és termelési tapasztalatok széleskörű cseréje Csehszlovákia és a Szovjetunió között, lényegesen meggyorsítja mindkét országban a technika fejlődését. N. Pusenkov.

Next

/
Thumbnails
Contents