Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)

1954-11-19 / 280. szám, péntek

<4 UJSZO 1954. november 19. Az új szovjet jegyzék viSágvssszhangja AZ ÚJ SZÓ POSTÁJÁBÓL Felelősségteljesebb munkát a párkányi építészeti vállalattól LONDON A „The Observer 1' rámutat, hogy ha a nyugati hatalmak elvetik a szovjet javaslatokat, akkor a Szovjetunió összehívhatja a népi demokratikus országokat és „azo­kat a semleges országokat, ame­lyek részt óhajtanak venni az ér­tekezleten.'S A lap kiemeli, hogy a nyugati hatalmaknak és a Szovjetuniónak a biztonság problémájával kap­csolatban eltérők a nézetei, majd hangsúlyozza, hogy a „Nyugat 7 katonai szövetségek megteremté­sét szorgalmazza, a kommunisták viszont kollektív biztonságot ja­vasolnak. A „The Times-' diplomáciai szem­leírója kiemeli, hogy a jegyzék „világosabb, mint az előző és Nyu­gat-Németország felfegyverzésének feltartóztatására irányul." A „Dai­ly Mail" diplomáciai szemleírója írja: A nyugati hatalmak „bizalmas tárgyalások során megegyeztek'-', hogy mindaddig nem vesznek részt az értekezleten, amíg nem ratifi­kálják a párizsi egyezményeket. A „Daily Telegraph and Morning Post'-' kiemeli, hogy a jegyzék az európai értekezleten való részvé­telre felszólítja a semleges álla­mokat is. A lap szerint a jegy­zék alapvető és közvetlen célja: a párizsi egyezmények ratifikálásá­nak megakadályozása. „A jegyzék azonban valamivel többet jelent ennél — írja. — A szovjet kor­mány valószínűleg olyan kollek­tív biztonsági egyezményt akar, amely tömöríti az összes európai országokat.'* Stanley Priddle, a „Reuter'­szemleírója ezt írja: A nyugati kormányok elítélik az ilyen ér­tekezletet, de „az értekezlet ma­gára vonhatja a közvélemény fi­gyelmét, és elősegítheti, • hogy megértsék azt a nézetet, amelyet a Szovjetunió a kollektív bizton­ságról vall.' 1 KOPENHÁGA A „Dangens Nyheter'-' című svéd lap a szovjet jegyzékkel kapcso­latban kérdést intézett H. C. Han­sen dán külügyminiszterhez. A külügyminiszter nem volt hajlan­dó kommentárt fűzni a szovjet jegyzékhez. Arra hivatkozott, hogy még nem tanulmányozta át annak szövegét. Kijelentette, hogy a jegy­zéket a skandináv országok mi­niszterelnökei közösen vizsgálják meg, mielőtt még választ adnának rá. STOCKHOLM A „Stockholms Tidningen'í ve­zércikkében hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió nem változtatott ál­láspontján: Nyugat-Németország felfegyverzését meg kell hiúsítani. „Ez pontosan az — mutat rá a lap — ami feltehetően megfelel a közvélemény olyan köreiben ki­alakult hangulatnak, amilyen kö­rök minden ország közvéleményé­ben vannak." BELGRÁD A „Borba" és a „Politika-' kom­mentár nélkül kivonatosan közli a szovjet kormánynak az európai országokhoz, az Egyesült Államok­hoz és a Kínai Népköztársasághoz intézett jegyzékét. A „Vjesnik' 5 című horvát lap a szovjet jegyzékről írott cikké­ben ezt írja: Tagadhatatlan az a tény, hogy a diplomáciai tárgyalások az utób­bi időben pozitív eredménnyel jár­tak. Semmiféle lehetőséget, amely bármikor is' elősegíti az európa. vitás kérdések megoldását és Eu­rópa belső helyzetének konszoli­dálását, nem szabad eleve elvetni Természetes, hogy a konferencia összehívására vonatkozó esetleges beleegyezés még nem jelenti a szükséges óvatosságról és a biz­tonsági kérdés saját programjáról való lemondás kötelezettségét. RÓMA Míg az olasz demokratikus la­pok n''ltatják a szovjet kormány újabb békekezdeményezését, addig a" polsári sajtó a javaslat eluta­sítása mellett foglal állást. Az „1! Popolo'-, a Kereszténydemokrata Párt lapja azt erősítgeti, hogy nem látszik lehetségesnek az össz­európai értekezlet összehívása a szovjet kormány által javasolt idő­pontban. ­NEW YORK Az amerikai külügyminisztérium képviselője közölte a tudósítók­kal, hogy a külügyminisztérium megkapta a szovjet kormány jegy­zékét és „azt behatóan tanulmá­nyozza". Hightower, az „Associated Press" tudósítója latolgatja, mi történik abban az' esetben, ha az Egyesült Államok és más nyugati országok elutasítják a szovjet kormány ja­vaslatát. Véleménye szerint a Szovjetunió ebben az esetben Moszkvában hívja össze értekez­letre mindazokat az országokat, amelyek válaszolnak a szovjet ja­vaslatra. „Ezen az értekezleten — írja Hightower — valamilyen szer­ződés születhet, amely... esetleg az Atlanti Szövetség keleti ver­senytársa lesz.-' A „New York Times"- első olda­lán Waggonernek, washingtoni tu­dósítójának jelentését közli. „Was­hington hűvösen fogadja a szovjet javaslatot" címmel. A tudósító hangsúlyozza: Az amerikai hivata­los „személyiségek" kijelentései és a sajtó visszhangja nem hagy két­séget afelől, hogy az Egyesült Ál­lamok igyekszik megadni a han­got a más országokban vele egy nézetet vallóknak, hogyan reagál­janak az újabb szovjet javaslat­ra. Több amerikai lap európai fővá­rosokban működő tudósítóinak je­lentését közli. A tudósítók aggo­dalmukat fejezik ki amiatt, hogy az összeurópai értekezlet összehí­vására vonatkozó szovjet javaslat kedvező visszhangra találhat a nyugat-európai országok közvéle­ményében és uralkodó köreiben. Schmidt, a „The New York Ti­mes" tudósítója a diplomaták, vé­leményére hivatkozva, azt tartja, hogy „a legkönnyebb formálisan elutasítani a szovjet javaslatokat, de sokkal nehezebb megbirkózni azzal a befolyással, amelyet e ja­vaslatok Európára gyakorolnak ..." Gonzáles, az „United Press" was­hingtoni tudósítója nem titkolja, hogy hivatalos washingtoni szemé­lyeket nyugtalanít „az a visszhang, amelyet a szovjet javaslat Fran­ciaország népében keltett"-. PÁRIZS A párizsi lapok behatóan fog­lalkoznak a szovjet jegyzékkel. A „Liberation"- kijelenti, hogy Fran­ciaországnak minden halogatás nélkül döntenie kell ezen világ­szerte óriási érdeklődést keltett jegyzék ügyében. Valójában olyan javaslatról van szó, amelyet a címzett kormányok nem kerülhet­nek el és nem-is utasíthatnak el az illető országok közvéleményé­nek tiltakozása nélkül. Ha van esz­köz arra, hogy a német kérdést Nyugat-Németország felfegyverzése nélkül rendezzük,. teljesen észsze­rűtlen volna elutasítani ezt az eszközt. A „Figaro" bár elismeri, hogy általános megegyezést kell ke­resni a Szovjetunióval, a szovjet javaslatok elutasítása mellett foglal állást. A „Combat" úgy véli, hogy a szovjet kormány jegyzéke figyel­meztetés a három nyugati hata­lomnak „mostantól fogva — írja — a kezdeményezés túllépi a négy hatalom közti viszonyok kereteit." A lap leszögezi, azok, akik siet­tek kijelenteni, hogy a szovjet jegyzékben semmi új nincs, való­jában kissé elsiették a dolgot. Pertinax a „France-Soir" napi­lapban túlzott derűlátásnak minő­síti „az egyes külföldi lapok által terjesztett azon állítást, hogy a Szovjetunió kormánya állítólag a párizsi egyezmények ratifikálása után is fog tárgyalni." A „Páris Press Intransigeant" azt állítja, hogy a szovjet jegyzék végcélja az is lehet, hogy k^let-európai kon­ferenciát hívjanak egybe, amely ... aztán az Atlanti-tömb ellen meg­teremtené a keleti államok egyen­értékű tömbjét. A „Croix" lap a szovjet jegy­zékkel kapcsolatos kommentár­jában siránkozik afelett, hogy ez az okmány Nyugat-Németország­ban — a bonni hivatalos körök nyugodt álláspontja dacára — iz­galmat keltett. A jegyzék hatása akkor fog mutatkozni, ha a szövet­ségi nemzetgyűlésben sor kerül a londoni és párizsi egyezmények ratifikációjának megvitatására. A népi demokratikus országok sajtója vezető helyen behatóan foglalkozik a szovjet jegyzékkel. VARSÓ A Lengyel Népköztársaság kor­mánya megegyezően azon állás­pontjával, melyet kifejtett a Szov­jetunióval a kollektív biztonságra vonatkozó konferencia november 29-re való összehívásának kérdé­sében folytatott tanácskozásai fo­lyamán, a következő kijelentést tette: A lengyel nép, ugyanúgy, mint a többi európai nemzetek, látja, mily veszedelmet rejtenek maguk­ba a londoni és párizsi egyezmé­nyek, amelyek lényege a nyugat­német Wehrmacht megújításában van, volt hitlerista tábornokok ve­zetése alatt. A Wehrmacht feltá­masztása veszélyeztetné az összes európai — de különösen a Nyugat­Németországgal szomszédos — ál­lamok biztonságát. A lengyel nép, amelynek a hit­lerista megszállók olyan mérhetet­lenül sok emberi, anyagi és kul­turális veszteséget okoztak, nem nézheti tétlenül az agresszív német militarizmus felújítását. Az európai államoknak népeik sorsáért felelős kormányai és par­lamentjei kell, hogy határozzanak, hogy az európai kérdések békés megoldása és az európai kollektív biztonság érdekében összehívandó konferencia javaslatának elfogadá­sa mellett vannak-e. A haloga­tást semmivel sem lehet megindo­kolni, annál is inkább, mert a pá­rizsi egyezmények ratifikációja olyan helyzetet teremtene, amely­nek következményei Európa sorsá­ra nézve veszélyesek volnának. A Lengyel Népköztársaság kor­mánya feltételezi, hogy az ez év no­vember 29-re Moszkvába, vagy Pá­rizsba összehívandó konferencia, amelynek lehetősége a szovjet kor­mány november 13-i jegyzékében benne foglaltatik, reális lehetősége­ket tartalmaz a német kérdés és a nemzetközi együttműködés meg­szilárdításának kérdésében. SZÓFIA A bolgár újságok november 16-i vezércikkeikben foglalkoznak a szovjet kormánynak az összeurópai konferenciára és az európai kollek­tív biztonság rendszerére vonatkozó jegyzékével. A »Rabotnicseszko delo« című napilap azt írja, hogy a Szovjetunió javaslata a szovjet kül­politika megdönthetetlen alapelvein nyugszik, amely a szocialista és a kapitalista rendszernek békés ver­senyéből és egymásmellettéléséből indul ki és abból a szükségesség­ből, hogy megvédjék az egész vi­lág népeinek békéjét. BUKAREST A »Scinteia« című újság „az eu­rópai és az egész világ kollektív biztonságáért és a békéért" című vezércikkében írja: November 13-án a Szovjetunió kormánya új lényeges kezdeményezést teremtett, amely az európai és az egész világ biztonsága iránti állandó gondoskodásból ered. Az új szovjet javaslat rendkívüli jelentőségű. BERLIN A német demokratikus sajtó ve­zércikkekben kommentálja a szovjet jegyzéket. A »Neues Deutschland« Németország Szocialista Egységpárt­jának központi lapja foglalkozik Adenauer kijelentésével, amely sze­rint a bonni kancellár elvben he­lyesli összeurópai kollektív bizton ság létrehozásával foglalkozó érte­kezlet összehívását, de a november 29-i időpontot korainak tartja. A lap rámutat, hogy Adenauer termé­szetesen a küszöbön álló hesseni, bajorországi és nyugat-berlini vá­lasztások miatt beszél így, mert gá­tat akar vetni pártja rohamos sza­vazatvesztésének. Maga az a tény, hogy Adenauer kénytelen ilyen hú­rokat pengetni, félreérthetetlenül bizonyítja, hogy saját pári a válasz­tóinak többsége is a tárgyalásokat és a kollektív biztonsági rendszer megteremtését kívánja. 1953 júniusában a földművelésügyi minisztérium átvette Karván egy volt gyártulajdonos nyaralóját abból a cél­ból, hogy ott mezőgazdasági iskolát létesítsen. Azonban szükség volt az épület újjáépítésére, amivel a párká­nyi építészeti vállalatot bízták meg. Alig telt el néhány hónap és az épü­letben már nem volt lakható rész. Bezzag az építkezés már nem ment ilyen gyorsan, alig lehetett kivárni, hogy egy használható helyiséget átad­janak. Hol lehetett itt a hiba? Több milliós költséggel emeletes épületet építünk. Az építkezéshez semmiféle gépi segédeszközt nem adtak 1954 jú­liusáig. A munkások deszkából építettek fel­járót, úgy hordták fel áz építkezés­hez szükséges anyagot, talicskával. Az egyik tolta, a másik húzta. 1954. jú­liusában egy felvonót hoztak ide, mi­vel az iskola vezetősége ^zt már több­ször említette az építkezés vezetői­nek. Igaz, hogy ekkor már a falak fel voltak húzva, de az emeleten még hátra voltak a betonozási és vakolási munkálatok. A felvonót letették az épület elé közszemlére és azóta is ott eszi a rozsda, a munkások pedig csak tovább húzzák és tolják talicskával az anyagot az emeletre. Elérkezett 1954 szeptember elseje, amikor a tanulóotthont át kellett vol­na adni. Az épületben nincs egy lak­A szepsi és a rozsnyói járás hatá­rán, festői völgyben fekszenek Gergő és Szádelő községek. Lakói. a múltban, de mondhat­nánk egészen 1948-ig a világtól elsza­kítottan éltek. Főként mezőgazdaság­gal, állattenyésztéssel, gyümölcsterme­léssel és zöldségtermesztéssel foglal­koztak. Az aránylag termékeny földek a kulákok kezében voltak, akik a föld­nélküli mezőgazdasági dolgozókat tel­jeesn kizsákmányolták. Ezek a dolgo­zók ma már nem a kulákok rabjai, hanem teljes erővel saját vagyonuk gyarapításán dolgoznak. 1949-ben Gergőn halastavat létesítettek, 1950­ben ugyanebben a községben szövet­kezetet alakítottak s elnöknek Elek János volt munkást választották. A szövetkezetben a volt földmunkások rendszeres munkára találtak és csa­ládjukat el tudják tartani. 1950-ben bevezették a községbe a villanyt. Ez nagyon megkönnyítette a lakosság általános, de főképp kulturá­lis fejlődését. 1952-ben a helyi hang­szórót is bevezették, ami nagy segít­Most, amikor a választások előtt ál­lunk', nekünk, a fogyasztási szövetke­zet dolgozóinak is tudatában kell len­nünk küldetésünknek. Nekünk jutott osztályrészül az' a feladat, hogy gon­doskodjunk dolgozóink áruval, ipari cikkekkel való ellátásáról, valamint az, hogy biztosítsuk földműveseink számára a vásárok gyakoribb megtar­tását és kis- és középparasztjaink be­szolgáltatáson felüli termékeinek felvásárlását. Pártunk és kormányunk újra bebi­zonyította, mennyire szívügyének tartja dolgozóink életszínvonalának emelését és szebb jövőjének kiépíté­sét. Alkalmazottjainknak tudniuk kell, hogy nerficsak a gazdasági feladatok teljesítésével vannak megbízva, ha­nem mint tömegszervezet tagjainak, a szocialista kultúrát is terjeszteniük kell. Üzletvezetőinknek a szocialista eszme népnevelőivé kell válniuk és egy­más közt ki kell szélesíteni a szocialista m unka versenyt. Ha tekintetbe vesz­szük, hogy á szocialista munkaverseny és annak rendszeres kiértékelése mi­lyen eredményt hoz, megállapíthatjuk, hogy csak ily módon tudunk eredmé­nyes munkát végezni. ható helyiség sem. Már csak alig lát­ni egy munkást itt-ott, a többi a pár­kányi Állami Bank körül járdát épít és Mocsán a kultúrházat tatarozzák. Szerencsénkre az iskolában a tanév csak szeptember 15-én kezdődött, a földmüvelésügyi miniszter rendelete alapján. De szeptember 15-én még mindig nem volt egy lakható helyiség som. Már az irodát is lebontották a fejünk felett és tizen egy kis iroda­helyiségben vagyunk összezsúfolva. A kerületi nemzeti tanács a tanév el­halasztását október l-ig engedélyez­te, mivel az épület nagy részét ez idő­re el lehetett volna készíteni, mert csak a festési munkálatok hiányoznak. Azonban a festők csak a tanulókkal egy időben érkeztek meg. Bajok van­nak a munkamegszervezéssel is. A tető cserepezését már két hónappal ezelőtt befejezték, azonban szegélye­zését kúpcserepekkel még csak nem­régen fejezték be. Már megkezdenénk a tanítást, de nincsenek tantermeink, mert a festés még nincs befejezve. Ezúton kérjük az építési vállalat igazgatóját, Piskalik elvtársat és az illetékes hatóságokat, hassanak oda, hogy az iskola minél hamarább elké­szüljön, mert csak így tudjuk pártunk és kormányunk határozatát a mező­gazdasági káderek nevelése terén tel­jesíteni. Szalay József, Karva séget nyújt.főleg a szövetkezeti mun­kák megszervezésében. A helyi hang­szóró bevezetésében nagy érdeme van Domik Lászlónak, a helyi nemzeti bi­zottság titkárának, aki a nemzeti bi­zottságokba való választásokkor, mint régi bányász elnyerte a dolgozók tel­jes bizalmát. 1951-ben megkezdődött a Torna és t Rozsnyó közötti vasútvonal építése. A vasútvonalon folyó munkák már a vé­ge felé járnak és rövid idő múlva megnyílik az út, a közlekedési lehető­ség a környékbeli községekbe és ke­rületekbe. A vasútvonal felépítésével nagyobb lesz a vidék forgalma. A környéknek a Magas-Tátrához hasonló természeti szépségei vannak, magas hegyek, szik­lák, ahová szívesen látogatnak a tu­risták. A szádelői menedékházba már bevezették a villanyt, hogy kelleme­sebbé tegyék a ott-tartózkodást. Azon­ban ez még kevés, még jobban kell gondoskodni a kirándulók kényelmé­ről. Rusznyák József, Gergő A szocialista munkaverseny és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója tiszteletére tett felaján­lások nagyon szép eredményeket hoz­tak a fogyasztási szövetkezetekben. Az 1954. évi felemelt kiskereskedel­mi áruforgalmi tervünket november 15-re 100,4 százalékra teljesítettük, a péktermékek termelésének tervét 136 százalékra, a baromfifelvásárlást pedig 100 százalékra. De nem elég­szünk meg azzal az eredménnyel, hogy évi tervünket túlszárnyaltuk, hanem továbbra is szem előtt fogjuk .tartani a pártunk X. kongresszusán hozott határozat megvalósítását, mely tőlünk szövetkezeti dolgozóktól azt kívánja meg, hogy gondoskodjunk falusi fogyasztóinknak áruval való el­látásáról. Most, a képviselőválasztások alkalmával kötelezzük magunkat, hogy tevékenységünket tovább folytatjuk annak érdekében, hogy a választások sikeresen fejeződjenek be és dolgo­zóink megelégedésüket nyilváníthassák a választások időszakában. Cvach Gyula, a járási fogyasztá­si szövetkezet dolgozója, Vágsellye Az Októberi Szocialista A kassai járási ipari kombinát teljesítette a Hagy Októberi Szo­cialista Forradalom 37. évfordulója tiszteletére tett felajánlását. Az egész évi tervet szeptember 30-ig 92 százalékra teljesítette. A tag­ívúlés f»!h-' '->. horv a Nem­zeti Front képviselőinek vá­lasztása érdekében a legszélesebb­Forradalom tiszteletére körű agitációt indítja, a reggelt tízpercektől kezdve egészen a sze­mélyes agitációig. A cipész elvtársak vállalták, hogy a felajánlott 200 óraszíj he­lyett 300 darabot fognak készíteni hulladékanyagból. Stein Ila, Kassa. Gergő és Szádelő község a fejlődés útján A vágsellyei járási fogyasztási szövetkezet teljesítette 1954. évi áruforgalmi tervét

Next

/
Thumbnails
Contents