Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)

1954-11-19 / 280. szám, péntek

1954. november 19. UISZO 3 Az ENSz közgyűlése politikai bizottságának ülése A politikai bizottság november 16-i délelőtti ülésén Nagy-Britannia, Csehszlovákia, Bolívia és Libanon küldöttei szólaltak fel. Nutting, a brit küldött annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy Lodge amerikai küldöttnek a bizottság november 15-i ülésén előterjesztett magyarázata és • a „hetek" határozati javaslata szerzőinek készsége „a szovjet jegyzéknek alkotó szellemben való áttanulmányozására' az atomenergia békés célokra való felhasználásának kérdésében előmozdítja a nézetek összehangolását. Nutting nem tagadta, hogy az atomenergia békés célokra való felhasználásának kérdésď összefügg az atomfegyver betiltásának kérdésével és azt javasolta, hogy az első kérdést tárgyalják meg anélkül, hogy várnának a második kérdés megtárgyalásának eredményeire. A brit küldött kijelentette, hogy a brit küldöttség véleménye szerint az atomenergia nemzetközi szervére a következő feladatok várnak: 1. Kezdeményezni kell az atomenergia békés célokra való felhasználása kérdésének áttanulmányozását az egész világon. 2. Biztosítani kell a kutatásra, fejlesztésre, a gyógyászatban és más békés ágazatokban — beleszámítva a villamosság előállítását is a jövőben — való gyakorlati használatra szükséges nukleáris anyagot. 3. Hozzá kell járulni azon információk kicseréléséhez, amelyek nem titkos jellegűek. 4. Ogy kell tevékenykednie, hogy mindent előkészítsen arra az időre, „amikor az atomenergiát főképpen és remélhetőleg kizárólag, békés célokra használják majd fel." A brit küldött kijelentette azt is, hogy a „hetek" határozati javaslata szerzőinek nincs szándékában megelőzni azon kérdések rendezését, amelyeket tárgyalások útján kell rendezni és hogy hajlandók a többi küldöttség álláspontját is áttanulmányozni. Azután dr. Gertruda SekaninovaCakrtová, Csehszlovákia küldötte eme! kedett szólásra. Tartalmas beszédeben rámutatott az atomenergiának békés célokra való felhasználására a Szovjetunióban és Csehszlovákiában. Gurioga Galdo, Bolívia követe kijelentette, hogy Bolíviának elsőrangú érdeke az atomenergia békés célokra való kihasználása, mivel birtokában nagy mennyiségű uránérc készletek vannak. A bolíviai küldött kijelentette, hogv a „hetek" határozati javaslata elfogadható és megvalósítható, de hozzáfűzte, hogy a javaslat „nem oldja meg feladatát, ha a civilizált nemzetek egy része a tervbe vett nemzetközi szerv hatáskörén kívül marad". Ragaszkodott ahhoz, hogy a Szovjetunió jegyzékét nagyon figyelmesen .tanulmányozzák át. Malik, libanoni küldött kifejtette azt a meggyőződését, hogy tárgyalások útján elsimíthatok az összes ellentétek és megtalálható az az út, amely a határozati javaslat mindnyájunk számára elfogadható megszövegezésére vezet. * * * A november 16-i délutáni ülésen Panama, Paraguay, az Ukrán Szovjet Köztársaság, a Dominikai Köztársaság, a Fehér-Orosz Szovjet Köztársaság képviselői beszéltek. A paraguai küldött a „hetek" javaslata mellett foglalt állást. A dominikai küldött minden bizonyíték nélkül vádolni igyekezett a Szovjetuniót, hogy e kérdésben a tárgyalásokat elnyújtja és több állítást sorakoztatott fel, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy a politikai bizottság légkörét megzavarja. L. F. Palamarcsuk, az Ukrán Szovjet Köztársaság küldöttségének vezetője kijelentette, hogy a Szovjetunió 1946 óta az Egyesült Nemzetek Szervezetében állandóan azon igyekezett, hogy keresztülvigye az atomfegyver betiltását azzal, hogy az atomenergiát csak békés célokra használják fel Helytelen volna azonban ezt az álláspontot úgy magyarázni, mint hogyha e/ az atomenergia békés kihasználására irányuló törekvések jelentőségének leértékelését jelentené. A mi küldöttségünk fő feladata nak tartja a világ népeinek mi

1 lióit óva inteni annak illúziójától, hogy az atomháború veszélye elmúlik, ha az államok beleegyeznek abba, hogy az atomanyag bizonyos részét békés célokra használják fel. Palamarcsuk kifejezte azt a meggyőződését, hogy a „hetek" határozati javaslatához fűzött szovjet jegyzéket igen gondosan át fogják tanulmányozni és azt tekintetbe is fogják venni, hogy a szükséges egyezmény létrejöjjön. K. V. Kiszelev, a Fehér Orosz Szovjet Köztársaság küldöttségének veze tője kijelentette, hogy a fehér-orosz küldöttség támogatja az atomenergiának kizárólagosan békés célokra való felhasználására irányuló nemzetközi együttműködés elveit, amelyeket A. J. Visinszkij, a Szovjetunió kiküldöttje beszédében ajánlott. A Fehér Orosz Szovjet Köztársaság küldöttsége mindig védte és védeni fogja azt az elvet, hogy szükséges, miszerint a legfontosabb nemzetközi kérdéseket megegyezéssel oldják meg, — mondotta K. V. Kiszelev. Az atomenergia békés célokra való felhasználásának kérdése ama kérdések közé tartozik, amelyek a legfontosabb helyet foglalják el. A Fehér Orosz Szovjet Köztársaság küldöttsége megvan győződve arról, hogy ennek a kérdésnek a megoldása megfelel az összes békeszerető népek életérdekeinek. Politikai helyid Franciaországban A nemzetgyűlés azon köreiben, amelyek folytatják az 1955-ös költségvetés javaslatának megtárgyalását, november 16-án nagy idegességet lehetett megfigyelni a politikai csoportok között. A nyugtalanság oka a délvietnami és az északafrikai helyzet volt Belpolitikai megfigyelő véleménye szerint ennek a nyugtalanságnak okai messze' keresendők a porondon lévő kérdésektől és összefüggnek a csoportoknak Mendes-France politikájával való növekvő elégedetlenségével. A legnagyobb nyugtalanságot lehetett megfigyelni a Szociális Köztárseságpártiak és az Agrár Párt tagjai között. November 16-án ült össze az indokínai kérdés egyeztető bizottsága. A gyűlésen elhatározták, hogy Temple hadügyminiszter és Guy la Chambre, a szövetségi államokkal való kapcsolatok államminisztere tegyenek jelentést az indokínai helyzetről. Az újságok megjegyzik, hogy az egyeztetőbizottság elnökévé Frederic Lupontot, a kormány megbékíthetetlen ellenfelét választották René Mayer helyett, aki beadta lemondását. November 16-án ugyancsak összeült a katonai hitelek kérdésével foglalkozó parlamenti albizottság. A gyűlésen felszólaltak annak a parlamenti küldöttségnek a tagjai, akik nemrégiben látogatást tettek Sajgonban. A küldöttség tagjai, mint a „Franc-Tireur" című újság írja nem titkolták, hogy enyhén szólva nyugtalangk, a délindokínai zavarok miatt. A parlamenti csoportoknál nyugtalanságra ad okot az északafrikai helyzet is. Az agrárpárt tagjai november 16-án az összes jobboldali parlamenti csoportok tagjainak ajánlották, hogy együttes gyűlést tartsanak az északafrikai helyzet megtárgyalására, hogy .,ha szükségesnek látszik, megtegyék az óvintézkedéseket azzal a veszedelmes politikával szemben, amelyet a kormány jelenleg folytat." Folytatódnak a harcok Algírban A párizsi esti lapok jelentései szerint az eddig nagyjából a Dzsebel Aures hegyvidékére korlátozódó harcok most már tovább terjednek dél felé is a Szahara-sivataggal határos .vidékekre. Itt a szabadságharcosok támadást intéztek a francia Szahara-csendőrség (teveháton haladó katonai alakulat) egyik egysége ellen. Errő] hivatalosan még nern közöltek részleteket. Constantine megye prefektusa a Dzsebel Aures területén lévő városokban, falvakban és egyéb lakott területeken kimenőtilalmat rendelt el délután 5 órától másnap reggel 5 óráig. A francia karhatalmi erők parancsot kaptak, hogy előzetes felszólítás nélkül használják lőfegyverüket e tilalom megszegői ellen. A katonai hatóságok most a hegyvidéken az ejtőernyősökön kívül bevetették az alpesi vadászokat. A hivatalos jelentések elismerik, hogy a szabadságharcosok sok helyütt elvágják a távíró- és távbeszélő-összeköttetéseket, sőt a szorosan vett hegyvidéki területekről kilépve veszélyeztetik Batnának, a francia főhadiszállásnak környékét is. A libanoni parlament üléséről A libanoni parlament november 17-i ülésén Kamal Dzsumblat képviselő. a haladó szocialista párt vezetője, kritizálta az iráni terrorintézkedéseket Rámutatott arra, hogy Fr.temi volt iráni külügyminiszter áldozatául esett az imperialistáknak. Dzsumblat kijelentette, hogy tiltakozni kell az ellen, ami a „kommunizmus elleni harc" jelszava jegyében Irániban történik. Baser Osman képviselő javasolta, hogy a szíriai parlament példája nyomán tiltakozó határozatot fogadjanak e! az észak-afrikai hazafiak üldözése ellen. Georges Aki, a Libanont át szelő stratégiailag fontos országút felépítése ellen nyilatkozott. Az ő kijelentését támogatta Dzsumblat képviselő. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a szíriai parlamentben is nemrégiben kritizálták a Földközi-tenger és a Perzsaöböl között építendő széles országút építésének tervét, amelyet az amerikai Rockefeller-intézet dolgozott ki. Az UNESCO közgyűlése Ä „Muzulmán Testvériség" tagjainak tömeges letartóztatása Egyiptomban Mint a sajtó jelenti, Egyiptomban folytatódik a „Muzulmán Testvériségtagjainak tömeges letartóztatása. Az újságok naponta írnak a földalatti szervezet leleplezéséről és az új letartóztatásokról. November 17-én az újságok ismertették az állami prokura- túra közleményét, mely szerint a hivatalok még keresik a „Muzulmán Testvériség" 133 tagját, akik ellen elfogatóparancsot adtak ki. Ebbe a jegyzékbe 53 diák, 13 tanító, 12 állami hivatalnok. munkasok, kereskedők, orv ,sok, a hadsereg, a rendőrség volt tisztjei, és más személyek tartoznak. Kairóban folytatja tevékenységét az a bíróság, amely Nasir egyiptomi miniszterelnök elleni merénylet porét tárgyalja. A bíróság a Foradalmi Tanács három tisztjéből — Gamal Salem, a légierők ezredese, Anwár Sadát ezredes és Husein As-Safeih alezredesből áll A bíróság előtt már a ..Muzulmán Testvériség"-nek csaknem 20 tagja szerepelt, köztük Hamis Harr.id, a szövetség helyettes vezetője, valamint Ibrahim At Tajiv, Muhamed Fargali, a „Muzulmán Testvériség" vezi-tö tényezői. A bíróság tovább folytatja munkáját. Az UNESCO közgyűlése november 15-én folytatta az általános vitát az UNESCO tevékenységéről az 1953. január 1-től 1954. júniusáig terjedő időszakban. A vitában Olaszország. Argentína, Japán, Chile, Lengyelország, a Szovjetunió, a Bjelorusz SzSzK, Norvégia, Kanada és több más ország képviselői szólaltak fel. Japán képviselője felhívta az UNESCO-t, harcoljon az atomeró békés felhasználásáért. Mi. japánok, mondotta —, meggyőződtünk róla, milyen óriási kárt okozhat, ha a rádióaktív elemeket rombolásra és pusztításra használják fel. Az UNESCO-nak elő kell mozdítania a világ tudósainak együttműködését az atomerő békés felhasználására, az emberiség jólétének biztosítására. E. Michalowski, a lengyel küldöttség vezetője hangsúlyozta, hogy a lengyel küldöttség továbbra is síkraszáll a kulturális kapcsolatok bővítéséért, a különböző rendszerű országok egymás mellett élése elvének megszilárdításáért, a több országban folyó háborús propaganda ellen és támogatja Indiának az atomerő kizárólag békés célokra való felhasználásáról előterjesztett javas- j Jatát. A délelőtti ülésen felszólalt V. N. Sztoletov, a szovjet küldöttség vezetője. — A tudomány és a kultúra muri' kásái számára vitán felül áll — hangsúlyozta a szovjet képvisel© —, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett; élésének gondolata történelmileg indokolt és ez a népek egymásközti kapcsolatainak szükségszerű vezető elve. Aki napjainkban azt mondja, hogy a társadalmi rendszerek különbözősége a jelenlegi nemzetközi feszültség oka és egy új világháború potenciális oka, az akarva, nem akarva, semmibe veszi a történelem tapasztalatait és ezzel a háborús gyújtogatok malmára hajtja a vizet. V. N. Sztoletov rámutatott arra, hogy gyakorlati harcot kell folytatni a háborús propaganda ellen. A szovjet küldöttség vezetője a továbbiakban részletesen ismertette a szovjet nép eredményeit a tudomány, a kultúra és a közoktatás terén, majd a továbbiakban elmondotta, milyen szoros kulturális és tudományos kapcsolatai vannak a Szovjetuniónak a világ más országaival. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió kész tovább mélyíteni ezeket a kapcsolatokat. A délutáni ülésen felszólalt Sz. Ai Umrejko, a Bjelorusz SzSzK küldöttségének vezetője. Kifejtette, mennyire igazságtalan a közgyűlésnek az a döntése, hogy elhalasztja Románia és Bulgária UNESCO-tagsága kérdésének megtárgyalását. Észak-Afrika válaszúton Helyesebb lenne mindenekelőtt megmondani az igazat. Az igazság az, hogy Algír népe szerencsétlenebb helyzetben van, mint a marokkói és tuniszi nép, mivel lényegesen nagyobbszámú náluk a gyarmatosító és sokkal jobban kizsákmányolják őket. Az igazság az. hogy 2,500.000 hektárt, a legjobb földeket, 124 év óta fokozatosan elrabolták az algíri néptől. Az igazság az, hogy az elrabolt termőföldekért semmiféle ellenértéket sem adtaik. Az igazság az, hogy a földjeiktől megfosztott, gyökerétvesztett és munkanélküli tömegek számára az volt az egyetlen kiút, hogy tömegesen áramlottak a francia üzemek felé, ahol a lehető legalacsonyabb bérekért dolgoztatva, nyomortanyákba tömörítették őket és a rendőrség azonnali megtorlást alkalmazott, mihelyt tiltakozni merészeltek Az igazság az, hogy egy felkelést leverve, 40.000 algírit mészárolt le az úgynevezett francia hadsereg 1945-ben A franciák könnyen elfelejthetik ezeket a dolgokat, feltéve, hogy egyáltalán tudnak róluk. Az algíri nép viszont hallgat, de nem felejt. Az igazság az, hogy Algír rendőrállamban él, amely a legutóbbi időkig megfélemlítő és a Gestapóhoz hasonló .kínzó eljárásokat alkalmazott és amely ma is a kémkedést, a lelkiismeret megvásárlását és a börtönt használja a kormány eszközeként. Az igazság az, hogy 1947. óta minden algíri választás csak komédia volt. Az igazság az, hogy a megvásárolt fejbólintó jánosok és kitüntetett vallási vezetők, akik ellepik az algíri nemzetgyűlést, körülbelül úgy képviselik az algíri népet, mint ahogy Vichy bábjai (a nácikkal összejátszó háború alatti kormány emberei) képviselték Franciaország got. Bárhogy is legyen, az északafrikai események komolyan figyelmeztetik Mendes-France miniszterelnököt. A megtorló politikának megvan a maga logikája. A liberális politikának hasonlóképpen. Mendes-France, minthogy a jobboldalra akar támaszkodni, csak félliberális politikát mer folytatni Észak-Afrikában. Tunisz függetlenségének kérdésén rágódik, miközben igyekszik erőszakos úton letörni a felkelők erejét, ami viszont csak növeli a bizalmatlanságot és fokozza az ellenállást. Helyre akarja állítani a békét Marokkóban, de nem meri visszaültetni a régi szultánt. A ratoati bábszultán még mindig helyén van, s ez lehetetlenné tesz minden komoly tárgyalást. Van megoldás az északafrdkai problémára: meg kell szüntetni a felkelők elleni harcot; nem szabad vágóhídra vinni a francia hadsereg ifjait ebben az ostoba háborúban; meg kell adni a tunisziaknak húzódozás nélkül mindazt, amit kívánnak, fel kell oszlatni az algíri karikatúra-nemzetgyűlést; igazi választásokat kell tartani és becsületesen alkalmazni kell Algír alkotmányát; végezetül pedig vissza kell ültetni a trónra Szidi Mohammedet és úgy keli tárgyalni vele, mint szuverén államfővel. Ilyen politika visszállítaná a békét az északafrikai országokban. Megerősítené a baráti szálakat Franciaország és ÉszakAfrika között. Észak-Afrika válaszúton áll, Mendes-France úr! Jobbra, vagy balra, most választani kell! Claude Bourdet, (A „Francé Observateur'

5 című burzsoá lapból.)