Uj Szó, 1954. október (7. évfolyam, 239-264.szám)

1954-10-14 / 250. szám, csütörtök

1954. október 17. III szo 5 PÁRTÉLET A Tatrasvit kommün stáí jól felkészültek a pártoktatásra Az instruktorok munkájáról Az ipolysági járási pártbizottságnak sok olyan instruktora van, akik sike­resen teljesítik íeladataikat és meg­érdemelt tekintélynek örvendenek. Ezeknek egyike Studva László elvtárs, akit a kistúri pártszervezet aktivizá­lása után még az elmúlt esztendőben az ipolynyéki falusi pártszervezet in­struálásával bíztak meg. Az ipolynyéki pártszervezetnek sok tagja van, de politikai tevékenységük nem volt ki­elégítő. A hiba főleg abban rejlett, hogy Kusický elvtárs, a pártszervezet volt elnöke, nem ismerte a kollektív vezetés mozgósító erejét. Ahelyett, hogy a vezetőségi tagok között meg­osztotta volna a munkát, mindent egyedül végzett. Studva László elv­társ mindjárt az első alkalommal rá­mutatott Kusický elvtárs helytelen túlbuzgóságára, ami a tagok aktivizá­lásában meglazította a párttagság és a pártonkívüli tömegek kapcsolatát. Az önálló gondolkozás és véleményal­kotás helyett tétlenségre nevelt. Ez kihatott a földmuvesszövetkezetben dolgozó kommunisták és pártonkívü­liek munkájára is, s főleg abban nyil­vánult meg, hogy a szövetkezeti ta­gok a háztáji gazdálkodásban látták jövedelmük fö forrását és nem a szö­vetkezetben. Nem kisebb tékintélynek örvend Blanarik Ferenc elvtárs, aki már má­sodik éve instruktora a gügyi párt­szervezetnek. Az instruktorok értekez­leteire pontosan eljár, hogy alaposan megismerje a járási pártbizottság ha­tározatait. Azt tartja: „Ha tudsz, könnyen tájékozódsz munkádban, he­lyes tanácsokat adhatsz a járási párt­bizottság intézkedéseiről." Blanarik elvtárs nem tartozik azok közé, akik csak statisztikai adatokat gyűjtenek, — habár ez is fontos — vagy akik csak megállapítják a hiányosságokat, mint Szatecki Béla elvtárs, az alsósze­merédi pártszervezet instruktora, ha­nem segítségére van a helyi nemzeti bizottságban és a földművesszövetke­zetben dolgozó kommunistáknak is a felmerülő problémák megoldásában. A gügyi elvtársak azonban ma jogosan neheztelnek Blanarik elvtársra, mert már három hónapja nem tesz eleget inštruktori kötelességének. Elismerik, hogy mint a járási ipari kombinát ve­zetője, egyre nagyobb és nagyobb fel­adatok teljesítése előtt áll, de nem kevésbbé fontos feladat a falusi párt­szervezet instruálása. A viski párt­szervezet arról nevezetes, hogy tagjai a Horthy-rezsim üldözése ellenére is megőrizték a párt vörös zászlaját. A mult esztendőben a viski IV. típusú szövetkezet szlovákiai méretben az el­ső volt kötelezettségei teljesítésében. Azonban a szép gazdasági eredmények mellett a helyi pártszervezet bizott­ságának figyelme lanyhult a párt szer­vezési és nevelési munkája iránt. A tények azt bizonyítják, hogy a sike­rek hatása alatt a tagok nagyrésze elbizakodott. Dulai elvtárs instruktor fáradhatatlan munkájának eredménye, hogy a taggyűlés olyan tagokkal egé­szítette ki a pártbizottságot, akikről feltehető, hogy a helyi pártszerveze­tet aktivizálni tudják. Gyenge munkát végez Sladovník Jó­zsef elvtárs, a vasútállomás üzemi pártszervezetének instruktora. Az év­záró gyűlés óta csak egyszer látogat ta meg szervezetét. Talán nem is tel­jesen az ő hibája, hogy nem tett ele­get kötelességének. Sladovník József igen fiatal, de fejlődőképes elvtárs, akinek- még nem lehetnek olyan gazdag tapasztalatai, mint a jóvel idősebb König elvtársnak, a vasútállomás üze­mi pártszervezete elnökének. Kőnig elvtárs ahelyett, hogy segített volna Sladovník elvtársnak, éppen az ellen­kezőjét csinálta. Minden téren érez­tette vele, hogy fejlettebb nála. Már­pedig a kommunistának nem szabad fölényeskedőnek lennie. HÜ a járási pártbizottság figyelem­be vette volna Kőnig elvtárs eljárását, bizonyára olyan elvtársat bízott volna meg a pártszervezet instruálásával, aki gazdagabb tapasztalatokkal rendel­kezik és aki segítségére lett volna az elvtársaknak a pártélet megjavításá­ban. A járási pártbizottság instruktorai felelősségteljes munkát végeznek a mezőgazdaság fellendítéséért. Ezért szükséges, hogy minden támogatást megkapjanak a járási pártbizottság­tól. Erdősi Ede A partszervezetek a napokban elő­készületeket tesznek a marxizmus­leninizmus tanulmányának szerve­zett formája, a pártoktatási év megkezdésére. Az idén arra kell törekednünk, hogy ne kövessük el a mult évi hibákat. Több párt­szervezetben, amikor megkezdték v az évet, az előző évi hibák ki­kűszübölését hangsúlyozták ugyan, de a kiértékeléskor bebizonyosodott, hogy a pártoktatásról való gondosko­dás nem volt következetes. A Tatrasvitben is sok hiányossága volt az 1953—54-es pártoktatási év­nek. Ezek közül a legnagyobb hiba, hogy az üzemi bizottság nem tudta biztosítani a létszámot, amely a ki­értékeléskor csupán 55 százalékosnak bizonyult. Az alapfokú körökben még ennél is alacsonyabb fokú volt a szá­zalék, különösen Knotka és Mackó elvtárs körében. Srnánek elvtárs köré­ben magasabb volt a létszám. Az esti pártiskolában is csak 70 százalékos létszámot tudtak felmutatni. A bi­zottsági tagok ugyan beidézték a mu­lasztókat s igyekeztek meggyőzni őket a marxizmus-leninizmus tudo­mánya elsajátításának fontosságá­ról, de ez sem segített. Különösen a pártonkívüliek mulasztottak so­kat, akik ezt azzal indokolták, hogy nem saját elhatározásukból járnak oktatásra, hanem erre kényszerítet­ték őket. Természetes, hogy ez a hiányosság a körök színvona-' Iában is visszatükröződött. A kommunisták közttf néhányan ugyan­csak nem mutattak jó példát, mint pl. Majerčák, Trnovsky, Lukus, Stupka és Simon elvtársak, ök még nem talál­ták meg a helyes utat és nem tették magukévá, hogy a parttag kötelessége, hogy tudását állandóan fejlessze, mert ez munkájában is fontos. Az üzemi bizottság jól gondoskodott a propagandistákról, akik a pártokta­tási évet vezették. Ez nemcsak a pňrtoktatás színvonalában mutatkozott 'meg, hanem abban is, hogy az iskolá­zás folyamán nem kellett egyiküket sem kicserélni. így a propagandisták jól megismerhették a körök tagjait, személyes tulajdonságaikat és tehet­ségüket. A viták állandóan emelkedő irányt mutattak. A propagandisták szemináriumai azonban nem voltak Ezért a Nemzeti Arcvonal 1948 előtti tevékenységét a nemzeti egység biztosításáért, a reakció le­leplezéséért és elszigeteléséért ós a kassai kormán^programm meg­valósításáért vívott belső politikai harc jellemzi. A cseh nemzeti szo­cialista párt a felszabadulás után elvesztette munkástagságát és en­nek helyére a kompromittált reak­ciós burzsoázia lépett, melynek képviselői a párt Vezetőségébe is beszivárogtak. Ugyanúgy a cseh néppárt is elvesztette földműves tagságát, megnyitotta kapuit a reakció előtt és a vezetőség anti­fasiszta tagjait elszigetelte. Szlo­vákiában hasonlóképpen a demo­krata párt lett a polgári reakció legális és illegális fő fészke. Ugyan­akkor a dolgozó tömegek nagy 'érdekképviseletei és szervezetei, a szakszervezetek, a CsISz, a föld­műves szövetség, a szövetkezeti mozgalom, stb. a Nemzeti Arcvo­nalban nem kapott helyet. Rza helyzet természetesen gátol­ta a Nemzeti Arcvonal zavartalan működését. A munkásosztály, élén a CsKP-veX megtartotta ugyan ve­zetó'szerepét, de az Arcvonalban bevezetett „paritás- elve folytán nem mindig volt képes arra, hogy ,a dolgozók érdekeit maradéktala­' nul megvalósítsa. Az 1946. évi vá­lasztások után. melyek a CsKP győzelmével végződtek, a reakció arra törekedett, hogy a szociálde­mokrata párt jobboldali elemeinek segítségével izolálja a CsKP-t Egyidejűleg egyre nyíltabban sza­botálta a kormányprogrammot. Ennek ellenére a Nemze'i Arcvo nal a CsKP bölcs politikája és ki­tartó felvilágosító munkája foly­tán a dolgozó tömegek széles és szilárd politikai szervezetévé vált, amely a reakció elleni harc köze­pette is tel 'esítette a kormány­programmot, végrehajtotta a leg­lényegesebb gazdasági és politikai célkitűzéseket, államosította a ne­hézipart és a bankokat, elkobozta mindig jól előkészítve és egyes ese­tekben némely kérdés válasz nélkül maradt, mivel a szemináriumok veze­tői sokszor cserélődtek. A második félévben a nemzeti bizottságokba való .választások előtti időben a propagan­distáknak egyáltalán nem tartottak szemináriumot s nem kaptak segéd­anyagot sem. Ez komoly intés legyen a poprádi járási bizottságnak is, amelynek sokkal nagyobb gondot kell fordítania a pártoktatási évnek a szük­séges anyaggal való ellátására. Ebben a fontos időszakban a pártoktatási év előadásai sokszor egybeestek az agi­tációs központok akcióival. Az összüze­rri bizottság ellenőrzése is gyengült, s ennek a következménye az lett, hogy egyes agitátorok, akiknek a fa­lu segítése volt a feladata, nem tel­jesítették kötelességüket. így volt ez Kôra elvtárs esetében is, aki az egész idő alatt egyszer sem vett részt az agitációs munkában, Lučivna község­ben. Az október elsejei taggyűlésen a Tatrasvit pártszervezetének tagjai fog­lalkoztak ezekkel a hiányosságokkal. Megszervezték a különböző fokú körö­ket és a legfejlettebb elvtársakat ön­álló tanulásra osztották be. Különös figyelmet fordítottak a pártonkivüliek, különösen az ifjúság beosztására, me­lyet meggyőzéssel nyertek meg a párt­oktatási évnek. Hogy biztosítsák a létszámot, az első és második múszak szerint szervezték meg a köröket. A pártoktatási év előadásainak napját hétfőre tűzték ki. Igyekeztek a tan­tervét úgy összeállítani, hogy az elő­adások ne keresztezzék a CsISz isko­lázását. A propagandisták már e'.őre jó! tudják, mikor és hol lesz az elő­adás, és erről kiértesítik a kör tag­jait. A mult évben beigazolódott, hogy azokban a körökben, ahol lemaradtak egy-egy téma megvitatásával, később nehéz volt azt pótolni. Ezért fontos, hogy a propagandisták mindig betart­sák egy-egy téma előadásának határ­idejét. Az elvtársak a taggyűlésen a vita során felszólaltak a pártcsoport­vezetők részéről való ellenőrzés fon­tossága mellett. Ott, ahol a pártcso­portok nem foglalkoznak ÍL tagok el­méleti nevelésével, a csoportok mun­kája is alacsony színvonalú. Ilyen a helyzet például Gavalier elvtárs cso­az árulók és kollaboránsok vagyo­nát, újraszervezte az államgépeze­tet és .kiépítette a népi demokrati­kus államhatalom új helyi szer­veit, a nemzeti bizottságokat. A termelés eredményei megmu­tatkoztak' az életszínvonal emelke­désében. A parasztok is megértet­ték már, hogy az államosított ipar számukra is előnyt jelent, hogy a belső piac biztosítva van és a gazdasági válságok gyökereit a né­pi demokrácia kiirtotta. Közben a párt új kádereket nevelt, hatal­mas munkáspárttá nőtte ki ma­gát. Ilyen körülmények között a CsKP megnyerte politikája számá­ra a nemzet többségét, míg a reakciós pártok egyre jobban el­távolodtak a tömegektől, leleplez­ték az ellenforradalmi célkitűzé­seiket és 1948. győzelmes február­jában a dolgozó tömegek egysé­ges fellépése folytán döntő vere­séget szenvedtek. A Nemzeti Arcvonal fejlődése 1948 után portjában, ahol az elvtársak nemcsak hogy az iskolázáson, de még a tag­gyűléseken sem vesznek részt. A vita rámutatott arra is, hogy bár a pártoktatási évnek 70 részvevője lesz, «ezeket nem osztották be a Tat­rasvit-üzem számára éppenséggel a legfontosabb körbe, a nemzetgazdasá­gi kérdéseket tanulmányozó körbe. Ebben a körben kellene tanulniok a gazdasági szakasz dolgozóinak, a mestereknek, a technikusoknak. Gazdasági munkájuk mellett feltét­lenül szükségük van a marx-lemni tudásra, mert ők nevelik az üzem többi dolgozóit. A Tatrasvit dolgozói a propagandis­tákat olyan elvtársak közül válasz­tották, akik már a mult években is beváltak, vagy pedig a legfejlettebb hallgatók közül. Ilyen pl. Leitner Mi­hály, Bachnyik Rudolf, Rákos Zoltán, Privilinová elvtársnő és Uher Pál, aki a kétéves mesteriskola elvégzése után jó propagandista lett. Kosztros Emilia elvtársnő szép eredményeket ért el az egyéni tanulóknál. Az új propagandis­ták között van Kudelka György is, aki eddig asszisztens volt. A propagandis­ták tehetségétől, elméleti tudásától, tanítói készségétől a marxizmus­leninizmus előadásai módjától függ majd az oktatás színvo­nala. Hogy milyenek lesznek a propagandisták, attól függ a párt­tagok s a jelentkezett pártonkivü­liek nevelése. Ezért a részlegszerveze­tek bizottságai és az összüzemi bizott­ság. is tekintetbe vette e körülménye­ket és eszerint hagyta jóvá a köröket és a propagandistákat. A propagandis­táktól maguktól is nagyban függ az iskolázáson való részvétel, s ezt a fel­adatukat állandóan szem előtt kell ti:rtaniok. A legjobb előadás is veszít értékéből, ha sokan hiányoznak. A mult évi hiányosságok mellett azonban szép eredményeket is elértek a Tatrasvit-üzemben. Képzett, politi­kailag fejlett, öntudatos káderek nőt­tek itt fel.. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja és Csehszlovákia Kommu­nista Pártja történetének tanulmá­nyozása biztosítja, hogy a Tatrasvit­üzemben az eddigi hiányosságokat el­távolítják és a gazdasági tervet min­den téren teljesítik. Lipták Júlia gozók szilárd szövetségének kife­jezője lett. Nemzeti Arcvonalunk többször bebizonyította, hogy nemzeteink­nek, az egész dolgozó népnek egyetlen jogos képviselője, mely a hazai és külföldi reakció pro­pagandájának, hazugsághadjáratá­nak, a diverzánsoknak és egyéb kártevőknek hatékonyan ellent tud állni. Eredményesen végzi a tö­megek és szervezeteinek aktivi­zálására irányuló tevékenységét és ezzel erősíti a népi demokratikus állam szervezetét, melynek egyik sajátossága -abban áll, hogy egy­re szélesebb tömegeket von be az állam irányításának és igazgatásá­nak munkájába. A nemzeti bizottságok választá­sának eredménye szintén megmu­tatta a Nemzeti Arcvonal nagy je­lentőségét, mely dolgozó népünk nagy választási győzelmének fon­tos szervezője volt. Állampolgá­raink döntő többsége, 93.6 száza­léka szavazott a Nemzeti Arcvonal jelöltjeire. Ez a legjobb bizonyí­téka annak, hogy népeink jóvá­hagyták a Nemzeti Arcvonal poli­tikáját és egyetértenek mindazon intézkedésekkel, melyeket a CsKP vezetése mellett népeink jövője, a szocializmus felépítése érdeké­ben foganatosít. A Nemzeti Arc­vonal a IX. pártkongresszus által számára kitűzött legfontosabb fel­adatot is eredménnyel teljesítette. Ez lényegében abban állott, hogy a dolgozókat pártállásra való te­kintet nélkül a párt és kormány politikájának helyességéről meg­győzze, a dolgozókat a határozatok teljesítésére mozgosítsa és a hatá­rozatok teljesítésének ellenőrzését biztosítsa. Tgazolják ezt az első gottwaldi ötéves terv eredményei is. A Nemzeti Arcvonal eredmé­nyes tevékenységének folytán ma már minden dolgozó tudja, hogy a Nemzeti Arcvonal vezér jelszava: „Építsd a hazát, a békét erősí­ted'-! — azt a tényt fejezi ki, hogy aki a békét óhajtja, annak mun­kahelyén minden erejével és tu­dásával kell helytállnia. A Nemzeti Arcvonal időszerű feledatai A X. kongresszus ismét értékelte azon eredményeket, amelyeket pártunk a Nemzeti Arcvonal poli­tikájának megvalósításánál elért és megállapította, hogy a kitűzött feladatok teljesítve lettek. Dolgo­zóink .túlnyomó többsége a CsKP vezetése mellett szilárd erkölcsi és politikai egységbe tömörült és minden erőfeszítést megtett azért, hogy a békéért, a szocializmus épí­téséért, az anyagi és kulturális színvonal emelkedéséért, tehát életfontosságú érdekeiért egyre ha­tékonyabban küzdjön. Pártunk X. kongresszusa ugyan­akkor rámutatott arra is, hogy a nagy eredmények mellett komoly hiányosságok is mutatkoztak főleg abban, hogy még mindig akadnak egyesek, akik nem értik meg a Nemzeti Arcvonal fontosságát, helytelenül értelmezik a párt és a Nemzeti Arcvonal viszonyát és káros nézeteikkel a párt helyes irányvonalát veszélyeztetik. Aki nem fogja fel a széles tömegek szerepét a szodalista építés kere­tében, az akadályozza a pártonkí­vüli tömegeknek a mindennapos feladatok teljesítéséért folyó küz­delembe való tervszerű bekapcso­lását és ezzel gyengíti a Nemzet; Arcvonal erejét. Pártunk X. kon­gresszusa elítélte és elutasította az ilyen elhajlásokat és újból hang­súlyozta, hogy építőmunkánkat csak akkor végezhetjük eredmé­nyesen, ha népeink harcos egysé­gének kifejezője, a Nemzeti Arcvo­nal, a CsKP veretése mellett egy­re szilárdabbá válik. Ebből az következik, hogy a Nemzeti Arcvonal továbbra is- a munkásosztály, a dolgozó paraszt­ság és a dolgozó értelmiség har­cos tömbjének, népeink egységé- | nek kifejezője marad. Ezen egy­ség alapját a munkásosztály és a dolgozó parasztság osztályszövet­sége képezi, amelyben a vezető szerep a munkásosztály és annak élén a CsKP kezében van. A munkás-paraszt szövetségnek szilárd alapjai vannak. Ezeket az eddig végrehajtott gazdasági és társadalmi változások, valamint a mezőgazdaság kollektivizálása te­rén eddig elért eredmények képe­zik. A szocialista mezőgazdasági termelés kifejlesztése az EFSz-ek segítségével azonban ezen egység további kiépítését feltétlenül meg­kívánja. Ami a Nemzeti Arcvonal mun­kamódszereit illeti, nem vitás, hogy annak minden egyes tagszervezete .együtt és külön kell, hogy telje­sítse feladatait, melyekkel előse­gíti a párt és kormányhatározatok maradéktalan végrehajtását mind a mezőgazdaság, mind az ipari ter­melés és a nemzeti bizottságok megerősítése terén. E feladatok közös alkotóeleme a tömegek fel­világosítása arra vonatkozóan, hogy a\X. pártkongresszus által kitűzött feladatok biztosítják népünk alap­vető kívánságait: a dolgozók élet­színvonalának emelését, hazánk önállóságát és szabadságát, a béke megvédését. E politika, mely ki­zárólag népünk kívánságát fejezi ki, egyben a Nemzeti Arcvonal po­litikája is. Ezt kell minden dolgo­zónak megértenie. A Nemzeti Arcvonal erre irá­nyuló tevékenységének újabb bi­zonyítékát a küszöbön álló válasz­tok fogják szolgáltatni. A válasz­tok folyamán dolgozó népünk a Nemzeti Arcvonal jelöltjeinek megválasztásával azon elhatározá­sának adja majd tanújelét, hogy pártunk és az általa_ vezetett Nem­zeti Arcvonal célkitűzéseit szocia­lista jövőnk és a béke érdekében, közös erőfeszítéssel idejében meg­valósítja. Vietor Márton. 1948 februárja megmutatta, hogy a Nemzeti Arcvonal eredeti összetételében nem maradhat meg, mert a munkásosztály és a többi dolgozó tömegek egységét mái­nem fejezi ki és azt nem képvi­seli. A dolgozó nép harcos egy­sége a februári napokban abban nyilvánult meg, hogy alig egy rö­vid nap leforgása alatt a Nemzeti Arcvonal átszerveződött. Az át­szervezés az .Akcióbizottságok se­gítségével történt, melyek min­den városban, faluban üzem­ben és hivatalban villámgyorsan megalakultak és késedelem nélkül megtisztították a Nemzeti Arcvo­nal szervezeteit a reakciós ele­mektől. Egyidejűleg a dolgozók legfontosabb tömegszervezeteinei:, a szakszervezeteknek, a CsISz-nek. Nőbizottságnak, stb. az államigaz­gatásba való bekapcsolásával a Nemzeti Arcvonal kibővült és ez­által ismét a városi és falusi dol-

Next

/
Thumbnails
Contents