Uj Szó, 1954. október (7. évfolyam, 239-264.szám)

1954-10-12 / 248. szám, kedd

t IJI $M 1954. október 12. A Szlovák Nemzeti Arcvonal Központi Bizottsága bővített elnökségének üléséről (Folytatái a 3. oldalról.) az egész népet az állam igazgatá­sában való aktív, öntudatos rész­vételre, a szocializmus építésében való részvételre irányítsa. Ezért szükséges, hogy naponta magyaráz­zuk a dolgozóknak, főleg most, a választások előtti időszakban a fel­adatok teljesítésének jelentőségét minden egyén és egész köztársasá­gunk szempontjából. Tehát a Nem­zeti Arcvonalban tömörülő társadal­mi szervezeteknek részletesen meg ÍEELL tárgyalniok az építés feladatait, tagjaikat mozgósítaniok kell és meg kell nyerniök ezen feladatok sikeres teljesítésére és meg kell győzniök őket a termelés maga­sabb formáinak, helyességéről, fő­leg a mezőgazdasági termelésben. A jelenlegi időszakban elsősorban az őszi mezőgazdasági munkák, az ígéretes burgonya- és cukorrépa­termés begyűjtésének, helyenként még a kukoricatermés begyűjtésé­nek biztosítását, az őszi szántás és az ősziek elvetésének megvalósítá­sát kell szem előtt tartanunk a jö­vő évi gazdag termés biztosítása érdekében. A jelenlegi rendkívül fontos feladatok egyike, hogy mi­nél több takarmányt sílózzunk, be­leszámítva a kukoricakórót is Szlo­vákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Megbízottak Testületének felhívása értelmében. Ugyanilyen időszerű feladat a terv egyenletes teljesítése az iparban, főleg a kulcságazatokban és a szén­fejtés lényeges fokozásának bizto­sítása, amely főleg Szlovákiában komoly lemaradást mutat. Nagy fi­gyelmet kell fordítani az elektro­mos energiával való folyamatos el­látásra, hogy fogyasztásunk ebben az irányban a téli időszak folyamán is ki legyen elégítve. Meg kell magyaráznunk a dolgo­zóknak, hogy e feladatok teljesíté­sével nemcsak saját fogyasztásun­kat és szükségleteinket elégítjük ki, hanem egyúttal megszilárdítjuk; népgazdaságunkat, a béketábort és ezzel a világbéke megőrzésének ügyét is. A választások előtti kampány időszakában a Nemzeti Arcvonal­összes tényezőinek feladata, hogy a politikai agitációt célszerűen egy­bekapcsolják az építés napi felada­taival. Ezért a Nemzeti Arcvonal mozgósítani fogja a Nemzeti Arc­vonal összes tényezőinek agitáto­rait, a választások előtti gyűlések, beszélgetések és a dolgozók össze­jöveteleinek biztosítására, amelye­ken részletesen meg kell magyaráz­ni a nemzetközi helyzet, a békehaic kérdéseit, az üzemek és falvak dol­gozóinak feladatait, meg kell is­mertetni a dolgozókat mélyen de­mokratikus jellegű választási rend­szerünkkel, összehasonlítva a nép­ellenes kapitalista választási rend szerekkel és azoknak a gyakorlat baö való megvalósításával. Külön ki kell emelnünk, hogy az összes jelöltek a Nemzeti Arc vonal jelöltjei és hogy a Nemze: Arcvonal egyformán fog harcolni az összes jelöltek megválasztásáért, tekintet nélkül azok politikai ho vatartozására és védelmezni fogja őket az osztályellenség támadásai val és rágalmazásaival szemben. A jelöltnek az lesz a feladata, hogy megismerje választási körzete dolgozóinak napi problémáit és már most, a választási kampány idején segítenie kell nekik napi feladataik és problémáik rftegoldásában- Szük­séges, hogy a Nemzeti Arcvonal je löltjei választói bizalmának meg nyerése érdekében a választások előtti kampány folyamán minél főbb polgárnál látogatást tegyenek választási körzetében. A Nemzeti Arcvonal kerületi, já­rási és községi bizottságaira vár a feladat, hogy irányítsák, szervez­zék a választások előtti agitációt, a Nemzeti Arcvonal összes ténye­zőinek aktív segítségével. Nagy és felelősségteljes küldetést teljesíte­nek a Nemzeti Arcvonal bizottsá­gai a választási beszédek, gyűlések összejövetelek, valamint a választók és a jelöltek közötti beszélgetések megszervezésével, azáltal, hogy biz­tosítják a választók lehető legna gyobb számú részvételét e kezde­ményezéseken. A Nemzeti Arcvonal bizottságai a párt vezetésével irányítják és szervezik majd a választások előtti időszakban az összes tömegpolitikai munkát. Tisztelt barátaim, elvtársak! A Szlovák Nemzeti Arcvonal Köz­ponti Bizottsága 1954. október 5-i ülésén megtárgyalta a Szlovák Nem zeti Tanács jelöltjeire vonatkozó összes javaslatokat, amelyek az üzemek és falvai- dolgozóinak gyű­léseiről érkeztek be és azokat a Szlovák Nemzeti Arcvonal Közpon­ti Bizottságának bővített elnöksége elé terjeszti megtárgyalás és a je­löltek jóváhagyása céljából, válasz-, tási körzetek szerint. Az elkövetkezendő időszakban az egész Nemzeti Arcvonal előtt nagy és felelősségteljes feladatok állanak. Meg vagyunk győződve ar­ról. hogy a Nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba való vá­lasztások dolgozó népünk egységé­nek újabb győzelmévé, a Nemzeti Arcvonal politikájának újabb gy'í zelmévé válnak és további jelentős lépést jelentenek majd a szocializ­mus felé vezető útunkon. Ezért a Nemzeti Arcvonal szilárd egysé­gében előre, új győzelmek felé a szocializmus építésében. A rozsnyói bányászok a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulója alkalmából A rozsnyói bányászok és a külszíni dolgozók jó eredményekkel akarják megünnepelni a Nagy- Októberi Szo­cialista Forradalom 37. évfordulóját. Az üzemben számos értékes felaján­lást tettek, amelyeknek megvalósítá­sáért szorgalmasan fáradoznak az üzem dolgozói. Legértékesebb vállalást a Mária-bánya bányászai tettek, akik 4730 tonna vasérc terven felüli kifej tésére, valamint 21 méter bányafo­lyosó feltárására kötelezték magukat, A rozsnyóbisztrói bányászok is szép felajánlást tettek. 1350 tonna vasérc terven felüli kifejtését vállalták. Ha­sonlóképpen az üzem többi bányáiban is sokszáz tonna érc kifejtését, va­lamint több mint száz méter bánya­folyosó feltárását vállalták a bányá­szok. Ezenkívül a munka gazdaságos­ságának emelésére sokan jelentós mennyiségű robbanóanyag megtakarí­tására is kötelezettséget vállaltak. A Mária-bányában a legszebb felajánlást Filicki János és Havran Lajos csoport­jai tették. Az első csoport 1870, a második pedig 1500 tonna vasérc ter­ven felüli kifejtését vállalta, miközben a robbanóanyag 10 százalékát megta­karítják. A felajánlások teljesítését lelkiisme­retes munkájukkal elősegítik a bá­nyák technikusai és a külszíni dol­gozók. Ifj. Galló Lászió, Rozsnyó A terv túlteljesítéséért versenyeznek A bodrogszerdahelyi kőbánya dolgo­zói is szép eredményekkel akarják köszönteni a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 37. évfordulóját. Az üzemben az egyes munkacsoportok párosversenyt kezdtek a feladatok túlteljesítéséért. Olexa László cso­portjának versenyfelhívását elfogadta Tamás István csoportja. Kozma József csoportja pedig Szmerek János cso­portjával kezdett versenyt. A ver­I senyben a Kozma-csoport tagjai ér­ték el a legszebb eredményt, 160 szá­zalékot. A Tamás-csoport 145 száza­lékra teljesítette a tervet, A verseny eredményeként az üzem szeptemberi tervét 102,1 százalékra teljesítette. A bánya dolgozói célul tűzték ki, hogy október folyamán legalább 500 köb­méter kő kitermelésével túlteljesítik tervüket. Szemerek János, Bodrogszerdahely Az új tervezési forma fokozottabb munkára serkenti a nagyudvarnokiakat Pártunk X. kongresszusa világosan rámutatott arra, hogyha fokozatosan növelni akarjuk dolgozóink életszínvo­nalát, élelmiszerekkel való ellátását, elengedhetetlenül fontos, hogy a me­zőgazdasági termelésben lényeges vál­tozás történjék. Két-három éven be­lül lényegesen növelni kell a mezőgaz­daság termelékenységét. Pártunk és kormányunk minden alapfeltételt biz­tosít ahhoz, hogy a X. pártkongresz­szuson elfogadott irányelvek, melyek a mezőgazdasági termelés növelését határozzák meg, a gyakorlatban is megvalósuljanak. A mezőgazdaság ál­landóan több és több modern gazda­sági gépet kap. A vegyiipar évről-évre több műtrágyát szolgáltat a mezőgaz­daságnak. Mindezek mellett az új 'ter­vezési forma is nagyban elősegíti a mezőgazdasági termelés fellendülését. A szövetkezetek örömmel fogadták ezeket az intézkedéseket éš iparkod­nak megvalósítani mindazokat a köve­telményeket, amelyeket a dolgozó nép megkövetel a mezőgazdaságtól. Az új tervezési forma szorosan hoz­zátartozik a X. pártkongresszus irány­elveinek megvalósításához. A földmű­veseket, szövetkezeti tagokat segíti abban, hogy kezdeményezőkké vál­hassanak. Az új tervezési, forma fő gondolata az, hogy szakszerűen ki­használhassuk a termelési feltételeket és maguk a termelők is aktívan be­kapcsolódhassanak a termelési felada­tok megvalósításába. Az 1955-ös tervezés már a vége fe­lé jár. A szétíró bizottságok már a legtöbb helyen elvégezték feleiősség­teljes feladatukat. A dunaszerdahelyi járásban pl. már 32 községből jelen­tették, hogy elkészítették a tervet. Elkészítették már a nagyudvarnokiak is. A szétíró bizottság minden egyes pontot a szövetkezet vezetőségével közösen megbeszélt és különösen azt tartották szem előtt, hogy minél na­gyobb területen termelhessenek takar­mányt, hogy az állatok hasznosságát lényegesen növelhessék- Tervükbe be­lefoglalták, hogy öt hektárral növelik a takarmányvetés területét, de olyan formában, hogy ez más termények vetésterületének rovására ne menjen. Most már hogyan is hajtották ezt végre? A dolog egészen egyszerű. A szövetkezetnek volt olyan területe, amely évek hosszú során át parlagon hevert. Legelőnek sem volt megfele­lő, csak gaz nőtt rajta. Ebből a terü­letből tervezték az öt hektár takar­mányföldet. Ügy látszik, hogy ez a gondolat nagy megértésre talált a szö­vetkezeti tagok soraiban, mert a ter­vezett öt hektár helyett 18 hektárt szántottak fel. Az új tervezési forma szerint ez a terület nem esik állami beadás kötelezettsége alá. Az ezen a területen termelt takarmány teljes egészében a szövetkezet állatainak marad. A szövetkezet elnöke szerint a következő évben annyj^jiakarmányuk lesz, hogy állatállományukat minden komolyabb gond nélkül lényegesen nö­velhetik. Az eddig kihasználatlanul he­verő földről biztosítani tudják a gaz­dag takarmányalapot. — Az új tervezési forma nagy se­gítségére van a szövetkezeteknek — mondja Víg Gyula, a szövetkezet el­nöke. — Azelőtt a szövetkezeti tagok kezdeményezése nagyon kis mértékben érvényesült. Sokszor a tervezés egé­szen bürokratikusai! történt. Nem vet­ték figyelembe a szövetkezetek ter­mészeti és termelési adottságait. Ná­lunk pl. különösen jók a feltételek az olyan fontos ipari növény termesz­tésére, mint a cukorrépa, de nem ter­melhettünk többet, mint amennyit a terv előirányzott, ellenben más szö­vetkezetekben, ha nem is volt meg a kellő alapfeltétel, mégis kénytelenek voltak foglalkozni a cukorrépa ter­mesztésével. A nagyudvarnoki szövetkezet az idén 13 hektáron termelt cukorrépát. Az új tervezési forma azonban lehe­tővé tette a szövetkezeti tagok kez­deményezésének érvényesülését is. Jö­vőre már 15 hektáron fogják termel­ni a cukorrépát. Erre az elhatározásra az vitte rá a szövetkezeti tagokat, hogy eddig még minden évben nagyon szép eredménye­ket tudtak elérni. Az idén is 300 má­zsás átlagtermést várnak. Az új fel­vásárlási 'forma pedig arra serkenti a tagokat, hogy jövőre még nagyobb gondot fordítsanak a megmunkálásá­ra, mert ennek ők veszik hasznát. A cukorrépa felvásárlásának új for­mája szintén nagyban hozzájárul a X. pártkongresszus irányelveinek sikeres megvalósításához és a, szövetkezeti tagok szorgalmának fokozásához. A tagoknak érdekük, hogy minél maga­sabb hektárhozamokat érhessenek el és minél magasabban túlteljesíthessék az állami beadást, mert ezáltal lénye­gesen növekedik a bevételük. A felvá­sárlási árak a következők: Ha a szövetkezet beadási kötelezett-^ ségéť csak 90 százalékra teljesíti, egy mázsáért 12 koronát kap. Ha azonban beadási kötelezettségét nem 90, hanem 100 százalékra teljesíti, egy mázsa répáért már 18 koronát kap. Ha be­adási kötelezettségüknek" 1 nem száz, hanem 110 százalékra tesznek eleget, egy mázsa répa ára már 24 koroná­ra, 110 százalékon felül pedig 30 szá­zalékkal emelkedik. A felvásárlásnak ez a fcrz^á^ arra serkenti a szövetkezeti tagokat, hogy minél magasabban túlteljesítsék a be­adási kötelezettséget, minél több cu­korrépát adhassanak a cukorgyárak­nak. Az új tervezési forma alapján a kenyérgabona termesztésénél is előnyben részesülnek a szövetkezeti tagok. Míg a mult évben minden egyes kenyérgabonával bevetett terü­let után majdnem két mázsa gabonát kellett beadni előírás szerint, az idén egy hektárra már csak 1.86 mázsa kenyérgabona esik. Az idén már ugyanolyan vetésterület mellett, mint amilyenen a mult évben termesztet­tek gabonát, 50 mázsával kell keve­sebb kenyérgabonát beadni. Ezt a mennyiséget már a szabadpiacon érté­kesíthetik. Ez annyit jelent, hogy a szövetkezet bevétele lényegesen nö­vekedik. Ez azonban csak példa. A valóság­ban a következőképpen terveznek a nagyudvarnokiak. Tudják azt, hogy az aratás után 500 mázsa kenyérgabonát kell beadniok. Ezért úgy terveztek hogy az idén 57 hektáron termelnek kenyérgabonát. Egy hektárra 24.5 má­zsát terveztek. Az említett hektár­hozam mellett az összvetésterületről 1396.5 mázsa termést fognak betaka­rítani. A megtermett mennyiségből minden egyes hektárra 200 kg szem­veszteséget és 200 kg vetőmagtarta­lékot számítanak. Ezek szerint már csak 20.5 mázsás hektárhozam marad. Ebből kell teljesíteni a beadási köte­lezettséget és biztosítani a munkaegy­ségek után járó kenyérgabonamennyi­séget. Ez a két tétel ezer mázsa ga­bonát foglal magában. Most már köny­nyű megállapítani, hogy a kötelező beadás teljesítésén a munkaegységek után járó gabonamennyiségen felül mennyi marad még szabadeladásra. Hogy az olvasónak ne kelljen Sokat törni a fejét, azért megmondjuk, hogy a szövetkezetnek e tervezés mellett 168 mázsa kenyérgabonája marad sza­badeladásra. A szövetkezeti tagok azonban úgy gondolják a dolgot,- hogyha minden jól megy, a hektárhozamokat jóval magasabbra emelhetik. Ha ez sikerül­ni fog, ők maguk veszik hasznát. Már most, az őszi vetés ideje alatt min­dent elkövetnek, hogy jövőre necsak 168 mázsa kenyérgabonát, hanem jóval többet tudjanak értékesíteni szabad­piaci áron. Az őszieket már szeptem­ber végéig elvetették. A haladó mód­szerek alkalmazásától sem radtak visz­sza, hanem bátran alkalmazzák a ke­reszt- és sűrűsoros vetési módszert. Az új tervezési forma és saját szor­galmuk meghozza a- várt eredményt. Bodnár Péter megelégedett A deregnyői szövetkezetben jól megy a munka. A beadási kötele­zettség teljesítése sem okoz gondot. Tejből, tojásból, húsból és termé­szetesen gabonából is százszázalék­ra teljesítették egész évi beadásu­kat. Terven felül felajánlottak 15.C00 liter tejet, melyből 11.000 litert már beadtak. A marhahús beadását 140 százalékra teljesítet­ték, s azonkívül még 46 mázsát terven felül adtak be. Sertéshúsból 48 mázsát adtak be terven felül. Az év végéig még mintegy 50 má­zsát fognak a szabadpiacon érté­kesíteni. Annak ellenére, hogy a magángazdálkodók panaszkodnak a rossz termésre, a szövetkezet szép terméseredményeket ért el a kalászosokból is- Búzából 24, ár­pából 23, zabból pedig 21 mázsa termett hektáronként. Mindezt ahnak köszönhetik, hogy sohasem aegenkedtek a haladó módszerek alkalmazásától. Az elvetett őszie­ket most is mind sűrűsorosan ve­tették, mert meg vannak győződve vetésmód előnyeiről. Megelégedés sugárzik* Bodnár Péter szeméből. Az istállóban a lo­vak körül szorgoskodik. Beszélge­tésbe elegyedünk. Nem kell na­gyon biztatni, ömlik belőle a szó. — Bizony nem így volt ez, ami­kor még a grófnál szolgáltam. Évi fizetésem 12 mázsa termény és 6 szekér fa volt. Negyedévenként 40 korona készpénzt kaptam. Sokszor éjjel-nappal dolgoztunk, munkán­kat mégsem fizették meg. — Bod­nár Péternek beszéd közben ököl­be szorul a keze. Hangjából ki­érezhető a megvetés és a gyűlölet a tőkésrendszer ellen. Elmondja, hogy már gyermek­korától a grófnál dolgozott apjával együtt, aki ott élte le egész éle­tét. Sorsuk örökös robot volt. Örültek, ha megvolt a mindenna­pi kenyerük. Másra bizony nem gondolhattak. A felszabadulás Bodnárék életé­ben is nagy változást okozott. Megszűnt a szolgaság, a kizsákmá­nyolás. Mint mindenki, ők is sza­badok lettek. A felszabadulás után a községben létesült kosárfonó­üzemben talált Bodnár alkalma­zást. Szorgalmas munkájával csak­hamar kitűnt, s elnyerte az élmún­kás címet. Szép keresetével gond­talan életet biztosított családjának Hajlékukba öröm és megelégedés költözött. Bodnár Péter ennek ellenére ál­landóan törte valamin a fejét. A szabad természethez szokott em­berek ösztönével visszavágyott a földhöz. Hat év után kilépett a kosárfonóból és az EFSz-be jelent­kezett. Bodnárt a tagság örömmel vette "sorai közé, tudván, hogy ott is megállja a helyét. A tagság bi­zalmát hamarosan kiérdemelte. A deregnyői szövetkezet egyik leg­példásabb dolgozója lett. Szép jő-. vedelme van. Családja mindenben bővelkedik. Az eddig ledolgozott 600 munkaegységért előlegként 6840 koronát kapott, nem is szól­va a természetbeni jutalmazás­ról, amiből ugyancsak jut a sza* badpiacra is. Lehet mindezt össze­hasonlítani azzal, amit a grófnál keresett? Bizony nem. Aztán meg a munka is sokkal könnyebb a szövetkezetben, hiszen minden gé­pesítve van. Büszkén nyilatkozik Bodnár Péter, hogy meg van elé­gedve a szövetkezettel. Ugyanak­kor hozzáfűzi, hogy vannak olya­nok is, akik már megfeledkeztek arról, milyen volt a sorsuk a gróf idejében. Sokan már elfelejtették, hogy munkájukat nem jutalmaz­ták kellőképpen. Ma, amikor min­denki munkáját érdeme szerint ju­talmazzák, akadnak olyanok is, akik nem veszik ki részüket kel­lőképpen a munkából úgy, ahogy azt megtehetnék és így nyilatkoz­nak: „Nem vagyok ráutalva, hogy mindennap dolgozzam". Bodnár Péter elítéli az ilyen helytelen nézeteket. Még sokat beszélne, de készü­lődnek a mezőre. Be akarják fejez­ni a rizsaratást, melyből szép ter­mésük van. Kemény kézszorítással búcsúzunk Bodnár Pétertől. A kézszorítás egy új ember harcos jellemét igazolja, ki becsületes munkával harcol a boldog holna­pért. K. I;

Next

/
Thumbnails
Contents