Uj Szó, 1954. október (7. évfolyam, 239-264.szám)

1954-10-12 / 248. szám, kedd

1954. október 1/2. UJSZO 5 A londoni egyezmény a világ közvéleményének központjában Franciaország a nemzetközi feszültség enyhülését várja A nyugatnémet szakszervezetek ellenzik a londoni értekezlet határozatait A francia nemzetgyűlés folytatta a londoni egyezményekről szóló vitát. Róbert Schuman volt külügyminiszter aggodalmának adott kifejezést azzal kapcsolatban, vájjon mi lesz a londoni egyezményekkel annak feltételezése mellett, hogy Németország újraegyesítése esetén Németország automatikusan felbontaná a megkötött egyezményeket. „Ez esetben elveszítenénk az egyezményekben foglalt garanciákat, újból minden kérdésessé válnék, kivéve a szuverenitást — mondotta és hozzáfűzte, hogy el kell kerülni minden olyan értelmezést, amely lehetővé tenné, hogy a leendő német kormány megtagadja a londoni egyezménýeket. Enélkül homokra építenénk." Schuman kifogásolta, hogy NagyBritannia ' nem veti magát alá ugyanannak a kettős ellenőrzésnek, aminek Franciaország vagy Németország. , A vita során a Francia Kommunista Párt álláspontját a londoni egyezményekkel kapcsolatban Laurent Casanova fejtette ki. Rámutatott arra, hogy a londoni egyezmények semmibe veszik a francia nép akaratát, s a következőket mondotta: „Az. ami Londonban történt, messze meghaladja a szorosabb értelemben vett német kérdés jelentőségét. Az úgynevezett londoni egyezmények mindenképpen ellenkeznek a francia nemzetgyűlés korábbi döntéseivel. Ugyanakkor szembeszökő módon megszegik azokat a nemzetközi kötelezettségeket, amelyeket Franciaország korábban a Szovjetunióval együtt vállalt és aláírt. A szónok pártja nevében azzal fejezte be beszédét, hogy ünnepélyes tiltakozást jelentett be Nyugat-Németországnak bármilyen formában történő felfegyverzése és a Wehrmacht újraélesztésének Londonban kiagyalt politikája ellen. A francia nemzetgyűlésben az utolsó szónok felszólalása után rátértek a különböző csoportok által beterjesztett két napirendi indítvány felolvasására. Az MRP indítványa megbízást ad a kormánynak, liogy folytassa a Londonban megkezdett tárgyalásokat a „lehető legszélesebb alapú egyezmény" céljából. Ez egyezmény értelmében — mint az indítvány kimondja — „óvintézkedéseket kel! majd tenni, hogy elkerüljék a német vezérkar és hadsereg újbóli felállítását". A Francia Kommunista Párt indítványát Jacques Duclos, KriegelValrimor'. és Casanova nyújtották be. A kommunista párt indítványozza: „A nemzetgyűlés — megismételve, hogy ellenzi a militarizmus mindenfajta újjászületését, szembeszáll a londoni egyezményekkel, amelyek maguk után vonnák a fegyverkezési verseny fokozását, komolyan veszélyeztetnék a francia biztonságot, akadályoznák a Kelet és Nyugat közötti tárgyalást és növelnék a háborús veszélyt — felszólítja a kormányt: 1. Az érdekelt nagyhatalmak közötti tárgyalásokkal törekedjék a német kérdés békés megoldására, kivétel nélkül valamennyi, európai állam közötti kollektív biztonsági szervezet keretében; 2. maradjon hű az általános progresszív egyidejű és ellenőrzött francia-angol leszerelési terv elveihez, foglalkozva a Németország békés újraegyesítésére tett legutóbbi szovjet javaslatokkal és mindenfajta kiegészítést elutasítva, térjen napirendre a kérdés fölött." Szombaton éjjel a francia nemzetgyűlés befejezte a londoni értekezlet eredményeinek és a francia kormány álláspontjának tárgyalását. A vita megmutatta, hogy a francia nyilvánosság egyre jobban nyugtalankodik a német militarizmus feltámasztásának veszélye miatt. A vita végén felszólalt MendesFrance francia miniszterelnök és válaszolt a képviselők egyes kérdéseire és bíráló megjegyzéseire. Beismerte, hogy Angliának a feltételezett brüsszeli rendszerben való részvétele céljából Franciaország kénytelen volt több engedményt tenni. Németország egyesítésének kérdését illetően Mendes-France kijelentette: nehéz előre látni az egyesülés feltételeit. A Kelet és Nyugat közötti tárgyalások kérdésével kapcsolatban kijelentette, hogy nem kerül el semmit, ami a béke megszilárdítására vezethet. A miniszterelnök ezután kérte a képviselőket, hagyják jóvá a londoni konferencián .tanúsított eljárását. A nemzetgyűlés csoportjaiban azután megkezdődött a határozati javaslatok vitája. Hét határozati javaslatot nyújtottak be a nemzetgyűlés irodájának. A kommunista csoport javaslata elutasítja a londoni határozatokat, mert ellentmondanak Franciaország nemzeti érdekeinek. Aubry radikális javasolja, hogy feltétlenül hasvják jóvá a kormány álláspontját. A többi öt határozati javaslatot olymódon állították össze, hogy közvetlenül vagy közvetve hagyják jóvá Mendes-France londoni eljárását. Mivel a nemzetgyűlés jobboldali többségének egy közös formuládé megtalálására irányuló törekvése sikertelen volt, MendesFrance felvetette a bizalmi kérdést és kérte, hogy hagyják jóvá Aubry képviselő határozati javaslatát. A bizalmi szavazást október 12-én tartják meg. A német szakszervezetek szövetségének október 9-én véget ért harmadik kongresszusa határozatában többek között leszögezi: > . „A német hadsereg felfegyverzése és megalakítása, ami a londoni határozatok célja, a szövetségi köztársaság belső fejlődése szempontjából militarista állam keletkezésének veszélyét jelenti". A kongresszus minden katonai hozzájárulást elutasított, amennyiben nem merítik ki a nemzetek közötti kölcsönös megértésről és Németország egyesítéséről való tárgyalás összes lehetőségeit. A dán nép követeli, hogv hallgassák meg Dánia Kommi-lista Pártjának konferenciáján október 9-én határozatot hoztak, amelyben követelik, hogy a dán nép és ne pedig a kormány oldja meg Dánia Nyugat-Németország újrafelfegyverzéséhez való viszonyának kérdését. A határozat rámutat arra, hogy a dán kormány 1947-ben az egész nép támogatásával határozottan szembeszállt Nyugat-Németország újrafelfegyverzésével, most azonban a londoni értekezlet határozatai mellett foglal állást. A konferencia határozatában ez áll: „Ha Dánia Nyugat-Németországnak az északatlanti egyezményhez való csatolása ellen fog szavazni, akkor megakadályozza Nyugat-Németország villámgyors felfegyverzésének terveit. A kormánynak nincs joga „igen"-t mondani Dánia nevében. A dén nép követeli, hogy hallgassák meg és ,hogy maga döntsön, milyen határozatot írjon alá Dánia. Ítélet Vasile Luca és társai bűnperében A Román Népköztársaság Legfelső Bíróságának katonai kollégiuma 1954. október 4—8. napjaiban tárgyalta Vasile Luca, Alexandru Jacob, Ivan Solimos és Dimitri Cornicica bűnperét. Sok bizonyíték, a vádlottak beismerése és számos tanúvallomás alapján a bíróság megállapította, hogy a vádlott Luca ellenforradalmi és államellenes csoportot szervezett, amely a dolgozók uralmának aláásására törekedett, felforgatta a népgazdaságot, hogy meghiúsítsa a szocializmus építését Romániában. Mint megállapítást nyert, Luca már az 1918/19. években megkezdte ellenforradalmi tevékenységét, amidőn mint önkéntes katonai osztagokkal együtt résztvett a magyar proletárforradalom elfojtásában. Luca, mint gépfegyveres századparancsnok részt vett Erdélyben és Magyarországon a burzsoá nagybirtokosok igájának lerázását megkísérlő munkások és parasztok üldözésében. Midőn Luca 1924-ben Brassóban belépett Románia Kommunista Pártjának szervezetébe, rögtön felvette a kapcsolatot a helyi siguranca (titkos rendőrség) szerveivel, akiket tájékoztatott a párt illegális munkájáról és feladta nekik a forradalmárok nagyszámú csoportját. Luca ettől az évtől kezdve a siguranca fizetett ügynöke és provokatőrje volt. 1928-ban tájékoztatta a sigurancát Románia Kommunista Pártja elkövetkező IV. kongresszusáról. A kongresszuson teljesítette a siguranca megbízásait. A titkos rendőrségnek elárulta a kongresszus határozatait és egyéb okmányokat is kezére adott, köztük a párt tagjainak teljes névjegyzékét. Lucának sikerült 1944. augusztus 23-án a múltban kifejtett ellenséges tevékenységének titokban tartásával és ügyes álcázásával magas helyekre jutnja a pártban és az államban. Luca áruló szándékainak megvalósítására maga köré csoportosította az ellenforradalmi elemeket. Pénzügyminiszteri és miniszterelnökhelyettesi tisztségét arra használta fel, hogy ezeket az elemeket fontos állami funkciókba ültesse. Köztük volt A. Jacob, a munkásosztály régi ellensége, a nagyburzsoázia köreivel szoros kapcsolatban álló, sötétmultú szemely. és Solimos háborús bűnös. Luca és társai — a dolgozó nép megrögzött ellenségei — a népgazdaság aláásására irányították bűnös tevékenységüket. Fékezték az üzemek termelékenységét, ami komoly nehézségeket okozott az 1950—1951. évi állami terv teljesítésében és felette ártott az államnak és a dolgozóknak. Ezek a gonosztevők megkísérelték a munkás-parasztszövetség aláásását. Luca és Jacob olyan utasítást adtak az adóhivatali szerveknek, amely a kapitalista elemek támogatására irányult. Cornicica és Solimos, Luca irányvonalát teljesítve, mint a Szövetkezetek Központi Szövetségének alelnökei, lehetővé tették idegen és ellenséges elemek belépését a szövetkezeti szervekbe. A vádlottak 1951 végén megkísérelték a pénzreform végrehajtásának megakadályozását. Az okmányok, a bizonyító anyag, a vádlottak beismerése és tanúvallomások bebizonyították a vádlottak bűnét. Mind nyájan beismerték, hogy elkövették az említett bűntetteket az állam és " dolgozó nép ellen. A Román Népköztársaság Legfelső Bírósága V. Lucát halálra. A. Jacobot 20 évi, Solimost pedig 15 évi kényszermunkára, D. Cornicicát 3 évi börtönbüntetésre ítélte. A Nagy Nemzetgyűlés elnöksége felülvizsgálta az elítélt Vasile Luca kérvényét és halálbüntetését életfogytiglani kényszermunkára változtatta. Az ENSz politikai bizottsága jóváhagyta a tárgyalásra kerülő kérdések sorrendjét Végei ért az angol konzervatív párt évi konferenciája Az ENSz közgyűlésének politikai bizottsága és politikai segédbizottsága október 8-án megkezdte működését. A politikai segédbizottság jóváhagyta a napirendjén szereplő kérdések megtárgyalásának sorrendjét. Első pontként Burmának a kuomintangisták agresszív cselekedetei ellen emelt panaszát fogják tárgyalni. A politikai bizottság elhatározta, hogy az alábbi sorrendben tárgyalja meg a napirendre tűzött kérdéseket: 1. „Az összes fegyveres erők és a fegyverzet szabályozása, korlátozása és megfelelő csökkentése," — a lefegyverzési bizottság beszámolója. 2. „A fegyverzet csökkentésének, az atom- és hidrogénfegyver és más tömegpusztító fegyverfajták betiltásának kérdésében kötendő nemzetközi egyezmény (szerződés) megkötéséről" — a szovjet küldöttség által javasolt pont. 3. „A békének és biztonságnak az ENSz alapokmánya és célkitűzései értelmében való megőrzése és megszilárdítására használható módszerek" — a kollektív intézkedések tételére alakult bizottság beszámolója. 4. „Nemzetközi - együttműködés az atomerő békés felhasználásában" — az amerikai küldöttség pontja. 5. „Nyugat-Irán kérdése" (nyugat új Guinea). 6. „A koreai kérdés" — az ENSz Korea egyesítésére és helyreállítására alakult bizottság beszámolója. 7. „A tuniszi kérdés". 8. „A marokkői kérdés". 9. ,,A nemzetek egyenjogúsága és önrendelkezési joga alapelvének érvényesítése Ciprusz lakosságával szemben." A brazil küldöttség javasolta, hogy „a nemzetközi együttműködés az atomerő békés felhasználásában" pontot — az amerikalak javaslatát — negyedik pontként tárgyalják. Visinszkij, szovjet küldött ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy ezt a nagyon fontos kérdést a negyedik napirendi pontról tegyék át a harmadikra. Lodge amerikai küldött ellenvetéseket tett a szovjet küldött ezen javaslatával szemben, mivel szerinte „idő kell e kérdés előkészítésére és áttanulmányozására". A. J. Visinszkij szovjet küldött megmagyarázta javaslatának motívumait és kijelentette, hogy javaslata arra az alapelvre épül, hogy elsősorban a legfontosabb kérdéseket kell megtárgyalni. A Szovjetunió küldöttsége ezenkívül arra az álláspontra helyezkedik, — mondotta Visinszkij — hogy az USA ezt a kérdést már régen kidolgozta. Feltételeztük, hogy e kérdéssel kapcsolatban a javaslatok egész rendszerét állították már fel és fontos lenne, hogy mielőbb megismerkedjünk ezekkel a javaslatokkal és koordináljuk a javaslatok megoldását. Ezért nehezen érthető, miért tesznek ellenvetéseket az USA küldöttei és más küldöttek javaslatunkkal szemben. Ha az USA még nem készült fel e kérdés megtárgyalására — mondotta végezetül Visinszkij — a szovjet küldöttség természetesen nem fog ragaszkodni javaslatához. Ez a pont tehát mint a negyedik tárgyalásra kerülő pont marad a bizottság tárgyalásának napirendjén. Az első politikai bizottság és a politikai segédbizottság október 11-én jön ismét össze. KÜLFÖLDI HÍREK Szombaton az angol konzervatív párt évi konferenciájának délelőtti ülésén határozatokat fogadtak el az angol belpolitika kérdéseivel kapcsolatban. Ezután lord Woolton, a konzervatív pftCt elnöke összefoglalta a konferencia eredményeit és felszólította a küldötteket, hogy „az elkövetkező tizenkét hónapban" álljanak készen a parlamenti választásokra. Ezzel a konferencia befejezte munkáját Moszkvában október 8-án megkezdődött a görög művészek fellépése. A moszkvai konzervatórium nagytermében tartott első szereplésükön részt vettek a kiváló moszkvai kultürális és művészeti dolgozók és a nagynyilvánosság képviselői. A görög művészek a hangversenyen orosz és nyugateurópai klasszikusok, görög és szovjet zeneszerzők müveiből adtak elő nagy sikerrel. • * * Az olasz dolgozók folytatják a harcot a demokratikus szervezetek helyiségeinek és székházainak lefoglalása ellen. A velencei rendőrség megtámadta a „Népházat", a szakszervezetek, a kommunista és szocialista párt és más demokratikus szervezetek székházát. A rendőrök megtámadták á népház előtt gyülekező dolgozókat, akik tiltakoztak a hivatalok önkényes eljárása ellen. A rendőrök sok dolgozót megsebesítettek. *** h A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége Mikola Bazsan neves ukrán írót ötvenedik születésnapja alkalmából Lenin-renddel tlintette kl az irodalmi alkotásban szerzett érdemel elismeréséül. *«* Az ADN sajtóiroda jelentése szerint augusztus 26-tól szeptember 25ig 1338 személy költözött át a Szövetségi Köztársaságból a Német Demokratikus Köztársaságba. Az afgán pénzügyminisztériumban egyezményt írtak alá, amely szerint a Szovjetunió több mint 2 millió dollár hitelt folyósít Afganisztánnak gyanta, útépítőgépek, gépkocsik és laboratóriumi berendezések vásárlására. A vásárolt anyagot és gépeket Kabul és környéke utcáinak aszfaltozására használják fel. A Szovjetunió egyszersmind technikai segítséget is nyújt Afganisztánnak. Az egyezményt N. D. Llzin, a szovjet nagykövetség keres-' kedelmi tanácsosa és Mirza Azizulla afgán helyettes pénzügyminiszter írta alá. *** A „Press Trust of India" sajtóügynökség jelenti, hogy az indiai kormány megtiltotta az amerikai nagykövetség és az indiai amerikai tájékoztató szolgálat kiadványainak terjesztését az indiai fegyveres erők körében. A jelentés megjegyzi, hogy az intézkedést „a fegyveres erők erkölcsi állapotának" érdekében tették. *** A melbournei rádió jelenti, hogy Dél-Koreában néhány fegyvergyárat építenek töltények, kiskaliberű fegyverek és lövegek gyártására. Az épít- • kezést az amerikai „segítség" alapjából pénzelik. *** A „Daily Herald" jelenti, hogy Angliában augusztusban júliushoz viszonyítva tízezerrel növekedett a munkanélküliek száma. A lap nem említi a nyilván nem tartott, részben munkanélküli dolgozókat. Az „American Brass Company" társaság Connecticut és New-York állambeli három üzemében dolgozó bányászok és olvasztárok héthetes sztrájk után kivívták a bérek felemelését. *** McCarthy amerikai szenátor meghívta a „nácitlanítás következtében károsultak szövetsége" nyugatnémet náci szervezet képviselőit amerikai látogatásra. A szövetség nyílt levélben válaszolt McCarthynak és ezt írta: „Tudjuk, mi az igazi célja harcának. Hiszünk önben és Ön mellett állunk". A JÓSZÍVŰ NAGYBÁCSI ÉS A „HÄIATLAN" ARABOK \ (Máriássy rajza)