Uj Szó, 1954. október (7. évfolyam, 239-264.szám)

1954-10-10 / 247. szám, vasárnap

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. október 10, vasárnap 30 fillér VII. évfolyam, 247. szám A mai számban: Szoros egységbe tömörülve a Nemzeti Arcvonalban, előre a szocializmus építésének új győzelmeiért! (3.-4.-5. old.) Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának felhívása a nemzetgyűlési választások alkaimából A z összes választókhoz! Csehszlovákia népe a széles demokratikus jogok alapján 1954. november 28-án megválasztja képviselőit a legfelső törvényhozó szervbe — a Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlésébe. Az 1948 győzelmes februárja után tartott legutóbbi nemzetgyűlési választásoktól bennünket elválasztó időt népi demokráciánk további szilárdulása és sikeres fejlődése jellemzi. A köztársaság minden egyes polgára építésünk sikerein meggyőződik utunk helyességéről, Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának helyességéről. A dolgozó nép szilárdan tömörül a párt köré és kész felépíteni a szocializmust hazájában. Csehszlovákia Kommunista Pártjának IX. kongresszusa, amely kitűzte országunk szocialista epitésének íő irányvonalát, jelentős határkő volt a köztársaság fejlődésében. Az ipar átépítésével, a nehézipar kiépítésével megteremtettük gazdaságunk további fejlődésének és lakosságunk jóléte fokozásának előfeltételeit, biztosítottuk országunk védelmi képességét. A szocialista szektor túlsúlyba került, a népgazdaság döntő fontosságú szektorává vált és a népi demokratikus rendszer alapja lett. A ipari termelés térfogata az ötéves tervben több mint kétszeresére növekedett. Szlovákia az elmaradott agrárországból fejlett ipari-agrárországgá fejlődött. A köztársaságban új gyárak, kohók, bányák, acélművek, duzzasztógátak és villanyáramfejlesztő-telepek épültek. Százezrek találtak alkalmazást ezekben az új üzemekben. Ezer meg ezer új lakás épült. A mezőgazdasági termelés globális térfogatát egyhetedével növeltük. A szövetkezeti gondolat szilárd gyökeret vert falvainkon. Többezer egységes földművesszövetkezet létesült. A falvakon kialakult a gép- és traktorállomások hálózata. Eltűnt a nyomor, eltűntek a végrehajtások és a viskók, a kapitalista kizsákmányolás kísérőjelenségei a falvakon. A kizsákmányolókat, gyárosokat, bankárokat és földbirtokosokat megfosztottuk a hatalomtól. Népünk jobb és boldogabb életet él. A munkanélküliségtől és nyomortól való félelem a múlté. Szilárd, értékes pénznemmel rendelkezünk. Már háromszor csökkentettük az árucikkek árát. Népünk fokozódó munkaaktivitásával egyidejűleg emelkedik az életszínvonal is. Abban, amit népi demokratikus köztársaságunkban elértünk, legnagyobb érdeme a kommunista párt vezette dicső munkásosztályunknak van. A munkássorok egységén megtörtek ellenségeinknek a népi demokrácia ellen irányuló cselszövései. A munkássorok egysége ma is hatalmas erő a szocializmus felépítéséért folyó küzdelemben. A munkásosztály fokozódó öntudstosságával, munkalelkesedésével újabb sikerekre készteti a többi dolgozókat a köztársaság építésében. Az eddigi fejlődés teljesen igazolja a testvéri munkások-parasztok szövetsége állandó szilárdítása politikájának helyességét. Csehszlovákia Kommunista Pártja fáradhatatlanul követte és követi ezt a politikát. A munkások és parasztok lakosságunk túlnyomó többségét képezik, ők teremtenek meg minden alapvető életszükségleti cikket. A munkásosztály és a parasztság szövetségében, a vezetőszerep a munkásosztályé. E szövetség politikájának eredményeképpen következetesen végrehajtottuk a földreformot, a földeket azoknak adtuk, akik megművelik. További nagy szociális gazdasági változásokat valósítottunk meg országunkban. A munkás-parasztszövetség az a társadalmi erő, amely a szocializmus felépítéséhez elengedhetetlenül szükséges. A Nemzeti Arcvonal győzelme a nemzeti bizottságokba tartott választásokban igazolta népi demokratikus rendszerünk szilárdságát. A választások eredményei megmutatták az alkotó munkájának eredményeire, államára, kommunista pártjára — összes győzelmeinek lelkesítőjére büszke nép politikai öntudatosságának növekedését. A gazdaságunkban és rendszerünk szilárdításában elért jelentős eredményeket azért értük el, mert hazánkat a Szovjet Hadsereg szabadította fel és mert életünk minden szakaszán testvéri segítséget kaptunk és állandóan kapunk a szovjet néptől, kormányától és a Szovjetunió Kommunista Pártjától. Az ipar eddig ismeretlen arányú fellendülését és ezzel polgáraink életszínvonalának emelkedését nagy mértékben elősegíti az is, hogy szakmailag fejlett munkásosztályunk és műszaki értelmiségünk felhasználhatja a tökéletes szovjet technikát, amely ma a Szovjetunióban a kommunizmus építésében segédkezik. Kölcsönös gazdasági kapcsolataink és együttműködésünk a népi Kínával és a többi népi demokratikus országokkal, valamint a Német Demokratikus Köztársasággal, országunk erejének és felvirágzásának további forrását képezik. A párt X. kongresszusa kitűzte a szocializmus további sikeres építésének feladatait. A kongresszusnak az 1955. évi népgazdasági terv összeállítására vonatkozó irányelvei, valamint a mezőgazdasági termelés legközelebbi két-három éven belül való lényeges növelésére kitűzött rövidlejáratú terv azt bizonyítják, hogy pártunk állandóan gondoskodik a népgazdaság fejlesztéséről, a dolgozók szükségleteinek és érdekeinek kielégítéséről. A nemzetgyűlési választásokat azoknak az előkészületeknek kezdetén tartjuk, amelyek hazánk a dicső Szovjet Hadsereg által való felszabadítása 10. évfordulójának nagyvonalú megünneplésére folynak. Népünk már most, a választások alkalmával kiértékeli szabad munkájának büszke eredményeit, melyeket azóta ért el, hogy hazájának urává lett. Dolgozóink az ünnepségekre készülve még szélesebbkörű szocialista munkaversenyt indítanak, törekedni fognak az ipari termelés tervének egyenletes teljesítésére és túlteljesítésére, a mezőgazdasági termelés növelésére, még többet fognak tanulni a szovjet termelési újítóktól és a nagy termések mestereitől, akik példát mutatnak építőfeladataink teljesítésében. Békés gazdaságunk felvirágzásának, a nép jólétének és az ország védelmi képességének alapja a nehézipar volt és lesz továbbra is. Egyedül a nehézipar segítségével fejleszthetjük a többi ipari ágakat, fokozhatjuk a mezőgazdasági gépgyártást és növelhetjük a fogyasztási cikkek termelését. Célkitűzéseink az életszínvonal emelésében állandóan további követelményeket támasztanak egész gazdaságunkkal szemben. 1955-ban 20 millió 300 ezer tonna kőszenet és 32 millió 800 ezer tonna barnaszenet terpieltünk ki, amit a bányászok a műszaki dolgozók áldozatkész munkájával, a fokozott gépesítéssel, valamint a széniparban tett párt- és kormányintézkedésekkel értünk el, még nem minden bánya fokozza azonban megfelelő gyorsasággal a gépesítést, bővíti a vájatfrontokat és a tárnanyitási helyeket, csökkenti a munkamulasztások számát. A szén — termelésünk vére. A fejtési terv túlteljesítésével megteremtjük gazdaságunk folyamatos menetének előfeltételeit. A szénkészletek megteremtésével biztosítjuk a téli forgalmat, az ipar munkamenetét és a háztartások tüzelőanyagát. A szénipar további fejlődését a földtani kutatás és tervezés meggyorsításával biztosítjuk. 1953-ban már 12 milliárd 400 millió kilowatt villanyáramot termeltünk az 1937-ben fejlesztett 4 milliárd 100 millió kilowatthoz viszonyítva. Iparunk és háztartásaink villányáramfogyasztása azonban gyorsabban nävekszik, mint amennyit fejleszteni tudunk. Az energetikai dolgozók törekedjenek arra, hogy biztosítsák a zavartalan áramszolgáltatást, megrövidítsék a fő és általános villanytelepi javítások idejét, hogy folyamatos áramszolgáltatással biztosítsák az üzemek működését és a lakosság fogyasztását. A villanyáramot az elkövetkező években az energetikai művek beruházási építésében elérendő kellő előnnyel biztosítjuk. A kohászati ipar is nagy növekedést mutat fel. A nyersvastermelés az ötéves tervben 69, az acéltermelés 67, hengerelt anyag termelése 73 százalékkal növekedett. Üj nagyolvasztókat, Siemens-Martin kohókat, hengermüveket helyeztünk üzembe. A fémszükséglet egyre növekszik. Kohóink és hengerműveink munkásainak és műszaki dolgozóinak biztosítaniok kell, hogy népgazdaságunkat folyamatosan ellássák a gépgyártás és a kivitel szükségleteinek megfelelő választékú hengerelt anyaggal. Törekedniök kell a nagyolvasztók térfogatának még jobb kihasználására és a nemesacél gyártásának fokozására. Hazánk gazdag a nép javára felhasznált különféle értékes nyersanyagokban. A földtani kutatás meggyorsításával, az ércfejtés gépesítésével, ércelőkészítő üzemek építésével kibővítjük kohászatunk nyersanyagalapját. A gépipari termelés, amely iparunk vezető ága, 1948-hoz viszonyítva több mint háromszorosára növekedett. Az ipari termelés növekedésében nem kis része van szerkezete megváltozásának is. Ma újfajta gépeket, gyári berendezéseket és régebben nem gyártott különleges termékeket termelünk. A gépipar mezőgazdasági gépeket, traktorokat és sokfajta fogyasztási árucikket termel. A külkereskedelem fejlődésének fontos alapja. A gépipar az ország védelméhez szükséges legkorszerűbb technikával látja el hadseregünket. A kapitalisták uralma idején még csak nem is álmodhattunk gépiparunk ilyen hatalmas fellendüléséről. Büszkék vagyunk arra, amit munkásaink és műszaki dolgozóink kezük munkájával és szellemi tevékenységükkel építettek és építenek. A lakosság egyre növekvő szükséglete a gépipart is nagy feladatok elé állítja. Mindenekelőtt a gépiparnak kell gyorsabban alkalmazkodnia a beruházási építkezés, a belkereskedelem és a kivitel szükségleteihez. A gépiparnak a termékkivitellel hozzá kell járulnia az élelmiszerek és iparcikkek termeléséhez szükséges nyersanyagok behozatalának biztosításához, hogy jobban tudják kielégíteni a lakosság egyre növekvő igényeit. Gép- és traktorállomásainknak, egységes földművesszövetkezeteinknek. állami birtokainknak és egyénileg gazdálkodó földműveseinknek további traktorokra, mezőgazdasági gépekre és egyéb kisebb mezőgazdasági szerszámokra van szükségük a mezőgazdasági termelés fejlesztésére Bányászaink új gépekre várnak a szén- és ércfejtés meggyorsítására, villanyüzemeink pedig belső berendezésekre. Ez megköveteli /t gépipari termékek minőségének fokozását és a termelési kapacitás legmagasabbfokú kihasználását. A nehézipar fejlesztésével megteremtettük a közszükségleti cikkek termelése gyorsabb menetének feltételeit. Az ötéves terv idején csupán a selyemszöveteknél 67 százalékkal, a készöltönyöknél háromszorosával, a fehérneműnél 2.5-szeresével, a fényképezőgépeknél pedig 2.8-szorosával emeltük a termelést. A fogyasztók a munkások munkáját a termelt áru minősége szerint értékelik. Szükséges, hogy a gépipari és a közszükségleti árucikkeket termelő dolgozók célul tűzzék ki, hogy a termékek minősége valóban a legmagasabb fokon álljon, hogy bővítsék az árufajtát, hogy új árufajtákat vezessenek be. A rendelkezésünkre álló nyersanyagok leggazdaságosabb felhasználásával, az új belföldi nyersanyagok további felhasználásával olcsóbban és saját forrásainkból fogunk termelni. Az egész népgazdaság fejlődése, de különösen az ipari termelés és a külkereskedelem növekedése megköveteli a közlekedési dolgozóktól és az öszszes szervektől, hogy állandóan tökéletesítsék a technikai eszközöket, hogy ezáltal megteremtsék a gyorsabb, megbízhatóbb és olcsóbb szállítás feltételeit. A szocialista munkaverseny fejlődésével és a szovjet vasutasok újítómódszereinek alkalmazásával lényegesen növekedett a vasút teljesítménye. Jelentős mértékben kibővült az autóbuszhálózat. Az autóbuszközlekedés a falvakon nagyon sokat javult. Közlekedésünkre, de főleg a vasútra most az őszi kampány idején hatalmas feladatok várnak. A közlekedésre háruló igények megkövetelik a dolgozók minősítésének további fokozását a közlekedés minden egyes szakaszán és a vasúti kocsiparknak, de főleg a mozdonyparknak további gyors ütemben való megjavítását. Népgazdaságunk fejlesztését és az életszínvonal emelését most is és továbbra is saját forrásainkból valósltjuk meg. Ezért az ipar, mezőgazdaság, közlekedés, kereskedelem és az állami igazgatás összes szakaszain a legnagyobb figyelmet kell fordítanunk a gazdaságosság kérdésére. Mindenütt be kell tartanunk a szigorú pénzügyi fegyelmet. A tartalékok felhasználásával és feltárásával számos nehézségtől mentesítjük magunkat, jobban kihasználhatjuk a termelő berendezéseket, a munkaerőket és a nagy készleteket is A technológiai és a munkafegyelem betartásával csökkentjük a termelésben a veszteséget és a selejtképződést. A szocializmus további építése és a dolgozók életszínvonalának további emelkedése megköveteli, hogy a munkatermelékenység gyorsabban emelkedjék, mint a bérek. Meg kell látnunk az összefüggést fogyasztásunk és termelésünk között. Csak akkor lesz a piacon több és olcsóbb termék, ha fejleszteni fogjuk a termelést, emelni fogjuk a munkatermelékenységet, csökkenteni fogjuk a termelési önköltségeket és érvényesíteni fogjuk a gazdaságosság elvét. Köztársaságunkban a munkások és dolgozók munkájának eredményeit az ő érdekükben használják fel és nem kerülnek a kapitalisták zsebébe, mint ahogyan ez a burzsoá köztársaság idején yolt. A múlt év szeptemberi kormánynyilatkozatban foglalt intézkedéseket pártunk és kormányunk következetesen megvalósítja. Most a nemzeti jövedelemből sokkal nagyobb részt fordítunk polgáraink személyi szükségleteire. Ennek következtében nagyobb a közszükségleti árucikkek fogyasztása is. Többet, jobbat és olcsóbban kell termelnünk, mert máskép nem tuujuk kielégíteni dolgozóink egyre növekvő igényeit. Már most igyekszünk megteremteni a feltételeket a jövő évi termelés folyamatos biztosítására és a második ötéves terv megkezdésére. Az üzemekben technikai, szervezési intézkedéseket valósítunk meg az 1955. évi terv biztosítására. Munkásaink és technikusaink legsajátosabb érdeke, egész gazdaságunk érdeke, hogy tapasztalataikkal és kezdeményezésükkel hozzájáruljanak a termelés fokozását, minőségi megjavítását és olcsóbbátételét célzó konkrét intézkedésekhez. A kommunista párt mély meggyőződése, hogy munkásosztályunk és technikai dolgozóink a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulójának tiszteletére és köztársaságunknak a Szovjet Hadsereg által való felszabadításának 10. évfordulója tiszteletére még szélesebb alapokra fektetik a X. pártkongresszuson kitűzött új, nagy feladatok megoldására, a munkatermelékenység további fokozására, az önköltség csökkentésére, a termékek minőségének megjavítására, öszszes termelőeszközeink gazdaságosabb és észszerűbb kihasználására induló szocialista munkaversenyt. A mezőgazdaság fejlesztése terén főleg a szocialista nafjytermelésben értünk el sikereket. A bevált szovjet tapasztalatok és mezőgazdasági tudományunk ismereteinek érvényesítésével elsősorban a gabonaféléknél emeltük a hektárhozamokat. Az állattenyésztési termelésben az 1948. évhez viszonyítva a szarvasmarhaállományt 11 százalékkal növeltük, a sertéseknél és a juhoknál pedig meghaladtuk a háború előtti állományokat. A gép- és traktorállomások a szövetkezeti tagoknak és az egyénileg gazdálkodó földműveseknek nélkülözhetetlen támaszaivá váltak. A szövetkezeti mozgalom szemléltetően mutatja a kis- és középparasztoknak a mezőgazdasági termelés fellendülése útját, a falu anyagi és kulturális fellendülése útját. De mezőgazdaságunk eddigi fejlődésével s azzal, milyen mértékben járul hozzá a dolgozók egyre növekvő szükségleteinek kielégítéséhez, nem lehetünk megelégedve. A lakosság ellátásának további megjavítása s az élelmiszer- és könnyűiparnak nyersanyagokkal való ellátása megköveteli a mezőgazdasági termelés behatóbb fejlesztését. A mezőgazdasági termelés komoly lemaradása zavarja a népgazdaság arányos fejlődését, bizonyos- nehézségeket idéz elő a dolgozók ellátása terén, elsősorban a húsellátás terén, ezenkívül nehézségeket okoz az iparnak nyersanyaggal való ellátása terén is és komoly fékezője a dolgozók életszínvonala még gyorsabb emelkedésének. A CsKP X. kongresszusának irányelvei a mezőgazdasági termelés összes ágazatai gyorsabb fejlődésének, de elsősorban az állattenyésztési termelés alapvetőbb fellendítésének konkrét programmját képezik. E programm teljesítésének és a közellátási nehézségek kiküszöbölésének fő feltétele a hoktárhozamoknak, az állatok hasznosságának növelése, továbbá a szántóterületek további kibővítése. Üj családoknak és dolgozóknak a mezőgazdaságba való bekapcsolásával kell megoldanunk a munkaerőhiányt ebben a fontos ágazatban. Az állattenyésztési termelésnek, elsősorban a hűs-, tej- és tojástermelésnek lényeges emelése elegendő mennyiségű takarmánytermelés biztosításától, helyes tárolásától, silőzásától és a takarmányokkal való rendes gazdálkodástól függ. Helyesen tesszük, (Folytatás a 2. oldalon.)