Uj Szó, 1954. október (7. évfolyam, 239-264.szám)

1954-10-10 / 247. szám, vasárnap

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. október 10, vasárnap 30 fillér VII. évfolyam, 247. szám A mai számban: Szoros egységbe tömörülve a Nemzeti Arcvonalban, előre a szocializmus építésének új győzelmeiért! (3.-4.-5. old.) Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának felhívása a nemzetgyűlési választások alkaimából A z összes választókhoz! Csehszlovákia népe a széles demo­kratikus jogok alapján 1954. november 28-án megválasztja képviselőit a leg­felső törvényhozó szervbe — a Cseh­szlovák Köztársaság Nemzetgyűlésébe. Az 1948 győzelmes februárja után tartott legutóbbi nemzetgyűlési vá­lasztásoktól bennünket elválasztó időt népi demokráciánk további szilárdulása és sikeres fejlődése jellemzi. A köztársaság minden egyes polgára építésünk sikerein meggyőződik utunk helyességéről, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja politikájának helyességé­ről. A dolgozó nép szilárdan tömörül a párt köré és kész felépíteni a szo­cializmust hazájában. Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak IX. kongresszusa, amely kitűzte országunk szocialista epitésének íő irányvonalát, jelentős határkő volt a köztársaság fejlődésében. Az ipar át­építésével, a nehézipar kiépítésével megteremtettük gazdaságunk további fejlődésének és lakosságunk jóléte fo­kozásának előfeltételeit, biztosítottuk országunk védelmi képességét. A szo­cialista szektor túlsúlyba került, a népgazdaság döntő fontosságú szekto­rává vált és a népi demokratikus rendszer alapja lett. A ipari termelés térfogata az ötéves tervben több mint kétszeresére növe­kedett. Szlovákia az elmaradott ag­rárországból fejlett ipari-agráror­szággá fejlődött. A köztársaságban új gyárak, kohók, bányák, acélművek, duzzasztógátak és villanyáramfejlesz­tő-telepek épültek. Százezrek találtak alkalmazást ezekben az új üzemekben. Ezer meg ezer új lakás épült. A mezőgazdasági termelés globális térfogatát egyhetedével növeltük. A szövetkezeti gondolat szilárd gyökeret vert falvainkon. Többezer egységes földművesszövetkezet létesült. A fal­vakon kialakult a gép- és traktorállo­mások hálózata. Eltűnt a nyomor, el­tűntek a végrehajtások és a viskók, a kapitalista kizsákmányolás kísérője­lenségei a falvakon. A kizsákmányolókat, gyárosokat, bankárokat és földbirtokosokat meg­fosztottuk a hatalomtól. Népünk jobb és boldogabb életet él. A munkanél­küliségtől és nyomortól való félelem a múlté. Szilárd, értékes pénznemmel rendelkezünk. Már háromszor csök­kentettük az árucikkek árát. Népünk fokozódó munkaaktivitásával egyidejű­leg emelkedik az életszínvonal is. Abban, amit népi demokratikus köz­társaságunkban elértünk, legnagyobb érdeme a kommunista párt vezette dicső munkásosztályunknak van. A munkássorok egységén megtörtek el­lenségeinknek a népi demokrácia ellen irányuló cselszövései. A munkássorok egysége ma is hatalmas erő a szocia­lizmus felépítéséért folyó küzdelem­ben. A munkásosztály fokozódó öntu­dstosságával, munkalelkesedésével újabb sikerekre készteti a többi dol­gozókat a köztársaság építésében. Az eddigi fejlődés teljesen igazolja a testvéri munkások-parasztok szövet­sége állandó szilárdítása politikájának helyességét. Csehszlovákia Kommu­nista Pártja fáradhatatlanul követte és követi ezt a politikát. A munkások és parasztok lakosságunk túlnyomó többségét képezik, ők teremtenek meg minden alapvető életszükségleti cikket. A munkásosztály és a parasztság szö­vetségében, a vezetőszerep a munkás­osztályé. E szövetség politikájának eredményeképpen következetesen vég­rehajtottuk a földreformot, a földeket azoknak adtuk, akik megművelik. To­vábbi nagy szociális gazdasági válto­zásokat valósítottunk meg országunk­ban. A munkás-parasztszövetség az a társadalmi erő, amely a szocializmus felépítéséhez elengedhetetlenül szük­séges. A Nemzeti Arcvonal győzelme a nemzeti bizottságokba tartott válasz­tásokban igazolta népi demokratikus rendszerünk szilárdságát. A választá­sok eredményei megmutatták az alko­tó munkájának eredményeire, álla­mára, kommunista pártjára — összes győzelmeinek lelkesítőjére büszke nép politikai öntudatosságának növekedé­sét. A gazdaságunkban és rendszerünk szilárdításában elért jelentős eredmé­nyeket azért értük el, mert hazánkat a Szovjet Hadsereg szabadította fel és mert életünk minden szakaszán testvéri segítséget kaptunk és állan­dóan kapunk a szovjet néptől, kor­mányától és a Szovjetunió Kommunis­ta Pártjától. Az ipar eddig ismeretlen arányú fellendülését és ezzel polgá­raink életszínvonalának emelkedését nagy mértékben elősegíti az is, hogy szakmailag fejlett munkásosztályunk és műszaki értelmiségünk felhasznál­hatja a tökéletes szovjet technikát, amely ma a Szovjetunióban a kommu­nizmus építésében segédkezik. Köl­csönös gazdasági kapcsolataink és együttműködésünk a népi Kínával és a többi népi demokratikus országok­kal, valamint a Német Demokratikus Köztársasággal, országunk erejének és felvirágzásának további forrását képe­zik. A párt X. kongresszusa kitűzte a szocializmus további sikeres építésé­nek feladatait. A kongresszusnak az 1955. évi népgazdasági terv összeál­lítására vonatkozó irányelvei, vala­mint a mezőgazdasági termelés legkö­zelebbi két-három éven belül való lé­nyeges növelésére kitűzött rövidlejá­ratú terv azt bizonyítják, hogy pár­tunk állandóan gondoskodik a népgaz­daság fejlesztéséről, a dolgozók szük­ségleteinek és érdekeinek kielégítésé­ről. A nemzetgyűlési választásokat azok­nak az előkészületeknek kezdetén tartjuk, amelyek hazánk a dicső Szov­jet Hadsereg által való felszabadítása 10. évfordulójának nagyvonalú megün­neplésére folynak. Népünk már most, a választások alkalmával kiértékeli szabad munkájának büszke eredménye­it, melyeket azóta ért el, hogy hazá­jának urává lett. Dolgozóink az ünnep­ségekre készülve még szélesebbkörű szocialista munkaversenyt indítanak, törekedni fognak az ipari termelés ter­vének egyenletes teljesítésére és túl­teljesítésére, a mezőgazdasági terme­lés növelésére, még többet fognak ta­nulni a szovjet termelési újítóktól és a nagy termések mestereitől, akik pél­dát mutatnak építőfeladataink teljesí­tésében. Békés gazdaságunk felvirágzásának, a nép jólétének és az ország védelmi képességének alapja a nehézipar volt és lesz továbbra is. Egyedül a nehéz­ipar segítségével fejleszthetjük a töb­bi ipari ágakat, fokozhatjuk a mező­gazdasági gépgyártást és növelhetjük a fogyasztási cikkek termelését. Cél­kitűzéseink az életszínvonal emelé­sében állandóan további követelménye­ket támasztanak egész gazdaságunk­kal szemben. 1955-ban 20 millió 300 ezer tonna kőszenet és 32 millió 800 ezer tonna barnaszenet terpieltünk ki, amit a bányászok a műszaki dolgozók áldo­zatkész munkájával, a fokozott gépe­sítéssel, valamint a széniparban tett párt- és kormányintézkedésekkel ér­tünk el, még nem minden bánya fo­kozza azonban megfelelő gyorsasággal a gépesítést, bővíti a vájatfrontokat és a tárnanyitási helyeket, csökkenti a munkamulasztások számát. A szén — termelésünk vére. A fej­tési terv túlteljesítésével megteremt­jük gazdaságunk folyamatos meneté­nek előfeltételeit. A szénkészletek megteremtésével biztosítjuk a téli for­galmat, az ipar munkamenetét és a háztartások tüzelőanyagát. A szén­ipar további fejlődését a földtani ku­tatás és tervezés meggyorsításával biztosítjuk. 1953-ban már 12 milliárd 400 millió kilowatt villanyáramot termeltünk az 1937-ben fejlesztett 4 milliárd 100 millió kilowatthoz viszonyítva. Iparunk és háztartásaink villányáramfogyasztá­sa azonban gyorsabban nävekszik, mint amennyit fejleszteni tudunk. Az energetikai dolgozók törekedjenek ar­ra, hogy biztosítsák a zavartalan áramszolgáltatást, megrövidítsék a fő és általános villanytelepi javítások ide­jét, hogy folyamatos áramszolgálta­tással biztosítsák az üzemek működé­sét és a lakosság fogyasztását. A vil­lanyáramot az elkövetkező években az energetikai művek beruházási építésé­ben elérendő kellő előnnyel biztosít­juk. A kohászati ipar is nagy növekedést mutat fel. A nyersvastermelés az öt­éves tervben 69, az acéltermelés 67, hengerelt anyag termelése 73 száza­lékkal növekedett. Üj nagyolvasztókat, Siemens-Martin kohókat, hengermü­veket helyeztünk üzembe. A fémszük­séglet egyre növekszik. Kohóink és hengerműveink munkásainak és mű­szaki dolgozóinak biztosítaniok kell, hogy népgazdaságunkat folyamatosan ellássák a gépgyártás és a kivitel szükségleteinek megfelelő választékú hengerelt anyaggal. Törekedniök kell a nagyolvasztók térfogatának még jobb kihasználására és a nemesacél gyártásának fokozására. Hazánk gaz­dag a nép javára felhasznált különfé­le értékes nyersanyagokban. A föld­tani kutatás meggyorsításával, az érc­fejtés gépesítésével, ércelőkészítő üzemek építésével kibővítjük kohá­szatunk nyersanyagalapját. A gépipari termelés, amely iparunk vezető ága, 1948-hoz viszonyítva több mint háromszorosára növekedett. Az ipari termelés növekedésében nem kis része van szerkezete megváltozá­sának is. Ma újfajta gépeket, gyári be­rendezéseket és régebben nem gyár­tott különleges termékeket termelünk. A gépipar mezőgazdasági gépeket, traktorokat és sokfajta fogyasztási árucikket termel. A külkereskede­lem fejlődésének fontos alapja. A gép­ipar az ország védelméhez szükséges legkorszerűbb technikával látja el hadseregünket. A kapitalisták uralma idején még csak nem is álmodhattunk gépiparunk ilyen hatalmas fellendüléséről. Büsz­kék vagyunk arra, amit munkásaink és műszaki dolgozóink kezük mun­kájával és szellemi tevékenységükkel építettek és építenek. A lakosság egyre növekvő szükséglete a gépipart is nagy feladatok elé állítja. Minde­nekelőtt a gépiparnak kell gyorsab­ban alkalmazkodnia a beruházási épít­kezés, a belkereskedelem és a kivitel szükségleteihez. A gépiparnak a ter­mékkivitellel hozzá kell járulnia az élelmiszerek és iparcikkek termelésé­hez szükséges nyersanyagok behoza­talának biztosításához, hogy jobban tudják kielégíteni a lakosság egyre növekvő igényeit. Gép- és traktorállomásainknak, egy­séges földművesszövetkezeteinknek. ál­lami birtokainknak és egyénileg gaz­dálkodó földműveseinknek további traktorokra, mezőgazdasági gépekre és egyéb kisebb mezőgazdasági szerszá­mokra van szükségük a mezőgazda­sági termelés fejlesztésére Bányá­szaink új gépekre várnak a szén- és ércfejtés meggyorsítására, villanyüze­meink pedig belső berendezésekre. Ez megköveteli /t gépipari termékek mi­nőségének fokozását és a termelési kapacitás legmagasabbfokú kihasználá­sát. A nehézipar fejlesztésével megte­remtettük a közszükségleti cikkek termelése gyorsabb menetének felté­teleit. Az ötéves terv idején csupán a selyemszöveteknél 67 százalékkal, a készöltönyöknél háromszorosával, a fehérneműnél 2.5-szeresével, a fény­képezőgépeknél pedig 2.8-szorosával emeltük a termelést. A fogyasztók a munkások munkáját a termelt áru minősége szerint érté­kelik. Szükséges, hogy a gépipari és a közszükségleti árucikkeket termelő dolgozók célul tűzzék ki, hogy a ter­mékek minősége valóban a legmaga­sabb fokon álljon, hogy bővítsék az árufajtát, hogy új árufajtákat vezes­senek be. A rendelkezésünkre álló nyersanyagok leggazdaságosabb fel­használásával, az új belföldi nyersanya­gok további felhasználásával olcsób­ban és saját forrásainkból fogunk ter­melni. Az egész népgazdaság fejlődése, de különösen az ipari termelés és a kül­kereskedelem növekedése megköveteli a közlekedési dolgozóktól és az ösz­szes szervektől, hogy állandóan töké­letesítsék a technikai eszközöket, hogy ezáltal megteremtsék a gyorsabb, meg­bízhatóbb és olcsóbb szállítás felté­teleit. A szocialista munkaverseny fej­lődésével és a szovjet vasutasok újí­tómódszereinek alkalmazásával lénye­gesen növekedett a vasút teljesítmé­nye. Jelentős mértékben kibővült az autóbuszhálózat. Az autóbuszközleke­dés a falvakon nagyon sokat javult. Közlekedésünkre, de főleg a vasútra most az őszi kampány idején hatal­mas feladatok várnak. A közlekedésre háruló igények megkövetelik a dolgo­zók minősítésének további fokozását a közlekedés minden egyes szakaszán és a vasúti kocsiparknak, de főleg a mozdonyparknak további gyors ütem­ben való megjavítását. Népgazdaságunk fejlesztését és az életszínvonal emelését most is és to­vábbra is saját forrásainkból valóslt­juk meg. Ezért az ipar, mezőgazdaság, közlekedés, kereskedelem és az álla­mi igazgatás összes szakaszain a leg­nagyobb figyelmet kell fordítanunk a gazdaságosság kérdésére. Mindenütt be kell tartanunk a szigorú pénzügyi fegyelmet. A tartalékok felhasználásá­val és feltárásával számos nehézségtől mentesítjük magunkat, jobban kihasz­nálhatjuk a termelő berendezéseket, a munkaerőket és a nagy készleteket is A technológiai és a munkafegyelem betartásával csökkentjük a termelés­ben a veszteséget és a selejtképző­dést. A szocializmus további építése és a dolgozók életszínvonalának további emelkedése megköveteli, hogy a mun­katermelékenység gyorsabban emelked­jék, mint a bérek. Meg kell lát­nunk az összefüggést fogyasztásunk és termelésünk között. Csak akkor lesz a piacon több és olcsóbb termék, ha fejleszteni fogjuk a termelést, emelni fogjuk a munkatermelékenységet, csökkenteni fogjuk a termelési ön­költségeket és érvényesíteni fogjuk a gazdaságosság elvét. Köztársaságunkban a munkások és dolgozók munkájának eredményeit az ő érdekükben használják fel és nem kerülnek a kapitalisták zsebébe, mint ahogyan ez a burzsoá köztársaság ide­jén yolt. A múlt év szeptemberi kor­mánynyilatkozatban foglalt intézkedé­seket pártunk és kormányunk követ­kezetesen megvalósítja. Most a nem­zeti jövedelemből sokkal nagyobb részt fordítunk polgáraink személyi szükségleteire. Ennek következtében nagyobb a közszükségleti árucikkek fogyasztása is. Többet, jobbat és ol­csóbban kell termelnünk, mert más­kép nem tuujuk kielégíteni dolgozóink egyre növekvő igényeit. Már most igyekszünk megteremteni a feltételeket a jövő évi termelés fo­lyamatos biztosítására és a második ötéves terv megkezdésére. Az üze­mekben technikai, szervezési intézke­déseket valósítunk meg az 1955. évi terv biztosítására. Munkásaink és tech­nikusaink legsajátosabb érdeke, egész gazdaságunk érdeke, hogy tapasztala­taikkal és kezdeményezésükkel hozzá­járuljanak a termelés fokozását, minő­ségi megjavítását és olcsóbbátételét célzó konkrét intézkedésekhez. A kommunista párt mély meggyő­ződése, hogy munkásosztályunk és technikai dolgozóink a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évforduló­jának tiszteletére és köztársaságunk­nak a Szovjet Hadsereg által való felszabadításának 10. évfordulója tisz­teletére még szélesebb alapokra fek­tetik a X. pártkongresszuson kitűzött új, nagy feladatok megoldására, a mun­katermelékenység további fokozására, az önköltség csökkentésére, a termé­kek minőségének megjavítására, ösz­szes termelőeszközeink gazdaságosabb és észszerűbb kihasználására induló szocialista munkaversenyt. A mezőgazdaság fejlesztése terén főleg a szocialista nafjytermelésben értünk el sikereket. A bevált szovjet tapasztalatok és mezőgazdasági tudo­mányunk ismereteinek érvényesítésé­vel elsősorban a gabonaféléknél emel­tük a hektárhozamokat. Az állatte­nyésztési termelésben az 1948. évhez viszonyítva a szarvasmarhaállományt 11 százalékkal növeltük, a sertéseknél és a juhoknál pedig meghaladtuk a há­ború előtti állományokat. A gép- és traktorállomások a szövetkezeti tagok­nak és az egyénileg gazdálkodó föld­műveseknek nélkülözhetetlen táma­szaivá váltak. A szövetkezeti mozga­lom szemléltetően mutatja a kis- és középparasztoknak a mezőgazdasági termelés fellendülése útját, a falu anyagi és kulturális fellendülése útját. De mezőgazdaságunk eddigi fejlődésé­vel s azzal, milyen mértékben járul hozzá a dolgozók egyre növekvő szük­ségleteinek kielégítéséhez, nem lehe­tünk megelégedve. A lakosság ellátásának további meg­javítása s az élelmiszer- és könnyű­iparnak nyersanyagokkal való ellátása megköveteli a mezőgazdasági terme­lés behatóbb fejlesztését. A mezőgaz­dasági termelés komoly lemaradása zavarja a népgazdaság arányos fejlő­dését, bizonyos- nehézségeket idéz elő a dolgozók ellátása terén, elsősorban a húsellátás terén, ezenkívül nehéz­ségeket okoz az iparnak nyersanyag­gal való ellátása terén is és komoly fékezője a dolgozók életszínvonala még gyorsabb emelkedésének. A CsKP X. kongresszusának irányelvei a me­zőgazdasági termelés összes ágazatai gyorsabb fejlődésének, de elsősorban az állattenyésztési termelés alapve­tőbb fellendítésének konkrét pro­grammját képezik. E programm tel­jesítésének és a közellátási nehézsé­gek kiküszöbölésének fő feltétele a hoktárhozamoknak, az állatok hasz­nosságának növelése, továbbá a szán­tóterületek további kibővítése. Üj csa­ládoknak és dolgozóknak a mezőgaz­daságba való bekapcsolásával kell meg­oldanunk a munkaerőhiányt ebben a fontos ágazatban. Az állattenyésztési termelésnek, el­sősorban a hűs-, tej- és tojásterme­lésnek lényeges emelése elegendő mennyiségű takarmánytermelés bizto­sításától, helyes tárolásától, silőzásá­tól és a takarmányokkal való rendes gazdálkodástól függ. Helyesen tesszük, (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents