Uj Szó, 1954. október (7. évfolyam, 239-264.szám)

1954-10-08 / 245. szám, péntek

UJSZO 1954. öHótíer §.­A Francia Kommunista Párt nyilatkozata a Nyugat-Németország felfegyverzésére vonatkozó londoni egyezményekről A „rHumanité" közzétette a Francia Kommunista Párt nyilat­kozatát a londoni kilenchatalmi ér­tekezlet Nyugat-Németország fel­fegyverzésére vonatkozó határoza­tairól. A nyilatkozatban ez áll: A londoni értekezlet Franciaor­szágot és a békét komolyan veszé­lyeztető egyezmények elfogadásá­val ért véget. Az értekezleten rész­yevő kilenc ország megegyezett Nyugat-Németország felfegyverzé­sében és az. atlanti egyezménybe való felvételében. Az 1948-ban ál­taluk aláírt brüsszeli egyezményt, amely hivatalosan a német mili­tarizmus veszélye ellen irányult, a militarista Németországgal való szövetség egyezményévé változtat­ták. A londoni határozatok célja a veszélyes háborús tűzfészek felszi­tása Európa közepén. Ha a londo­ni határozatok érvénybelépnének, ezzel elmosódna az „európai vé­delmi közösségről" szóló egyez­mény elutasításának jelentősége. A francia nép éppen azért vetette el ezt a szerződést, mert az felfegy­verezné a német revansisztákat — Franciaország és az európai béke halálos ellenségeit. A nyilatkozat kiemeli, hogy a londoni határozatok elsősorban a német militaristák és a háborús amerikai körök érdekeinek felel­nek meg és szemmellátha'.óan meg­szegik a potsdami egyezményt. Mendes-France azzal, hogy alá­írta a londoni egyezményeket, áll a nyilatkozatban, behódolt az Egyesült Államok nyomásának és Adenauer követeléseinek. Az „antikommunizmus" ismét a nemzeti alárendeltség és az or­szág érdekeinek védelmezéséröl való lemondás politikájához ve­zetett. A diplomaták, akik joggal félnek a közvélemény ellenállásától, mely kivívta az „európai védelmi közös­ség" elutasítását, aláirták a lon­doni egyezményeket és meg akar­ják gyorsítani ezeknek jóváhagyá­sát a francia nemzetgyűlésben. A francia nemzetgyűlésnek javasol­ták, hogy október 7-én hagyja jó­vá a londoni kapitulációt. A bonni revansiszták felfegyverzése hívei­nek terve arra irányul, hogy az év végéig készítsék elő a véglegesen ratifikált szövegeket. Vannak azonban lehetőségek a Londonban hozott határozatok meg­hiúsítására. Az akcióegységre tá­maszkodó nép előmozdíthatja és elő is kell mozdítania az egyezmé­nyek elutasítását éppúgy, mint ahogy győzedelmeskedett akkor, amikor kivívta az indokínai hadi­cselekmények megszüntetését és az „európai védelmi közösség" csőd­jét. Franciaország sikeresen meg­akadályozhatja a német imperia­lizmusnak bárminő formában tör­ténő feltámasztását. A haza biztonsága és jövője feltétlenül megköveteli, hogy a tárgyalás eredményeképpen jó­váhagyott következő békehatá­rozatok győzzenek: a) a német kérdés békés meg­oldása Franciaország, a Szovjet­unió, Nagy-Britannia és az Egye­sült Államok közötti egyezmény megkötésével; b) az európai államok kollek­tív biztonsága rendszerükre és szociális berendezésükre való tekintet nélkül; ci. általános és ellenőrizhető lefegyverzés, amint azt a Szov jetunió az Egyesült Nemzetek Szervezetében ismét javasolta. A Szovjetunió javaslatai és fő­leg beleegyezése, hogy a tárgyalás alapjául a francia-brit tervet ve­gyék, újabb reményeket keltenek a nemzetekben. Ezek a javaslatok a londoni határozatoktól eltérően utat mutatnak a háborús teher megkönnyítése, a nemzetközi fe­szültség enyhítése és a béke felé. A Francia Kommunista Párt szembenézve az új veszéllyel, el­szántságát fejezi ki, hogy az or­szágban és a parlamentben a né­met militarizmus feltámasztását ellenző minden politikai erővel és ezeknek az erőknek a képvi­selőivel, bármilyen politikai párthoz tartozzanak is, minden­hol kész küzdeni. A kommunisták mindenütt, üze­mekben, városnegyedekben és a vidéken küzdeni fognak a munkás­osztály és főleg a kommunista és a szocialista dolgozók közös akciói­nak kiterjesztéséért, hogy megaka­dályozzák a revansiszta Wehr­machtnak bármilyen formában va­ló feltámasztását. Ünnepi est Berlinben az NDK megalakulása V. évfordulójának tiszteletére A Német Demokratikus Köztár­saság megalakulása ötödik évfor­dulójának előestéjén a Német De­mokratikus Köztársaság kormánya ünnepi estét rendezett a berlini Állami Operában. . Az estén részt vettek:- Wilhelm Pieck, az NDK elnöke, az NDK kormányának és Németország Szo­cialista Egységpártja Központi Bi­zottsága politikai irodájának tag­jai, a politikai pártok és tömeg­szervezetek képviselői, az üzemek kitüntetett élmunkásai, neves tu­dósok és kultúrmunkások, a dip­lomáciai testület tagjai és sok nyugatnémet vendég. Walter Ulbricht, az NDK mi­niszterelnökhelyettese üdvözölte a baráti országok küldöttségeinek a díszelnökségben helyet foglaló tag­jait, akiket V. M. Molotov, a Szov­jetunió minisztertanácsa elnöké­nek első helyettese és külügymi­nisztere vezetett. Az elnökségben hs^-ct foglaltak továbbá: Zdenék Fieifíinger, a Csehszlovák Köztár­saság Nemzetgyűlésének elnöke, Józ/f Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsá­nak elnöke, a Kínai Népköztársa­ság, Magyarország, Bulgária, Romá­nia, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság, a Mongol Nép­köztársaság és Albánia kormány­küldöttségeinek vezetői. Az ünnepi beszédet Ottó Grote­wohl, az NDK miniszterelnöke mondotta. Ezután V. M. Molotov mondott beszédet. Molotov beszéde után a baráti államok küldöttségeinek vezetői adták át kormányaik és népük üd­vözletét. Az est végén fellépett az NDK ének- és táncegyüttese, majd ki­váló német művészek szerepeltek. Befejeződött Finnország- Kommunista Pártjának X. kongresszusa Október 5-én véget ért Finnország Kommunista Pártjának X. kongresszu­sa. Az október 5-i ülésen a kongresz­szus részvevői meghallgatták Wille Pcssi főtitkár záróbeszédét, amelyben hangsúlyozta, hogy a kommunista párt Központi Bizottságának tevékenységé­ről tartott beszámoló megvitatása a pártvonal kérdésében teljes egyöntetű­séget mutatott. A kongresszus egyhangúlag jóvá­hagyta a párt irányzatát és elfogadta a békéért, a dolgozók életérdekeinek és demokratikus jogainak kivívásáért folyó harc feladatairól, valamint a szervezeti kérdésekről és a párt tö­megmunkáiról szóló határozatot. A «Gottwald elnök» nevű lengyel hajó személyzetének családjai táviratot intéztek a Nemzetközi Munkaszervezethez A lengyel sajtóiroda közlése sze­rint a „Gottwald elnök" nevű lengyel hajó személyzetének családtagjai a kö­vetkező táviratot küldték a nemzet­közi munkaszervezetnek: „Ez év májusában a „Gottwald el­nök" hajó személyzetét — fiainkat, atyáinkat, férjeinket és fivéreinket a távolkeleti békehajózáson törvényelle­nesen elrabolták és Taivan szigetén fogságba vetették. A rokonaik sorsáért aggódó családok nevében Önökhöz fordulunk, hogy ve­gyék védelmükbe a törvényellenesen fogvatartott személyeket és segítsék eló mielőbbi visszatérésüket család­jaikhoz." Wilhelm Pieck kitüntetése Mint az ADN sajtóiroda jelenti, O. Grotewohl miniszterelnök október 6-án Wilhelm Pieck köztársasági elnöknek ünnepélyesen átadta „A hazáért szer­zett érdemekért" rendjel első foko­zatát. Wilhelm Piecket az NDK mi­niszterelnökségének határozata alap­ján a Németország egységéért és az NDK megszilárdításáért folyó küzde­lemben szefzett kiváló érdemeinek el­ismeréséül tüntették ki a köztársaság fennállásának ötödik évfordulója' ' al­kalmából. KÜLFÖLDI HÍREK Wilhelm Pieck, a Német Demokra tikus Köztársaság elnöke október 6-án az NDK kikiáltásának 5. évfordulója alkalmából „A hazáért szerzett érde­mekért" rendjellel tüntette ki az ál­lami és közéleti tényezők, termelési újítók, kiváló mezőgazdasági dolgo­zók, tudósok, kultúrmunkások és mű­vészek nagy csoportját az állami, gaz­dasági és kulturális építésben elért érdemeik elismeréséül. A kitüntetettek között van O. Grotewohl miniszterel­nök, W. Ulbricht miniszterelnökhelyet­tes, Loch, Bolz, Scholz, Stoph minisz­terek és Wollweber államtitkár. Már második hete tart a montevi­deói pékmunkások általános sztrájkja. A sztrájkolok béremelést és munka­feltételeik megjavítását követelik. Ok­tóber 5-én a montevideói nyomdaipa­ri, dohány- és fafeldolgozóipari mun­kások is sztrájkoltak. A Kínai Népköztársaság és a Nor­vég Királyság október 6-án megálla­podást kötöttek, hogy felveszik a nor­mális diplomáciai kapcsolatokat és nagyköveteket küldenek egymás orszá­gaiba. *** A vietnami sajtóiroda jelenti, hogy Hanoiba érkezett az előretolt csopor­tok első része, amely 248 adminisztra­tív dolgozóból, a biztonsági szervek munkatársaiból és a Vietnami Demo­kratikus Köztársaság kormányának képviselőiből áll, akiket Tran Dan Tű­jén vezet. Az adminisztratív csoport a Phu Lóban a vietnami néphadsereg és a Francia Onió fegyveres erőinek kül­döttségei között aláírt egyezmény ér­telmében jött Hanoiba. A moszkvai szovjet végrehajtó bi­zottságának meghívására október 5-én Moszkvába érkezett N. N. Mukerdzsi, Kalkutta polgármestere. A vnukovi re­pülőtéren N. I. Bobrovnyikov, a moszk­vai szovjet végrehajtó bizottságának elnöke, B. J. Rogyionov, a végrehajtó bizottság titkára és mások fogadták N. N. Mukerdzsit. A Kínai Népköztársaság megalaku­lásának 5. évfordulója alkalmából a berlini Sztalin-Alleen levő Kari Mar^ könyvkereskedés termeiben kínai könyvkiállítást rendeztek. A kiállítás szemléltetően megmutatja a kínai iro­dalom nagy hagyományait és a mai népi Kína könyvgyártásának hatalmas fejlődését. Václav Dávid külügyminiszter beszéde az ENSz közgyűlésén Az ENSz IX. közgyűlésének október 5-i délelőtti ülösén folytatódott a nemzetközi helyzettel kapcsolatos ál­talános vita, amelyen Václav Dávid külügyminiszter, a csehszlovák kül­döttség vezetője is felszólalt. Václav Dávid külügyminiszter beszé­de elején üdvözölte a közgyűlést és kiemelte a közgyűlésre váró nagy fel­adatok jelentőségét. Ezután foglalko­zott a koreai kérdéssel és a Kínai Népköztársaság felvételének kérdésé­vel. „Az Ázsiában bekövetkezett törté­nelmi változások óriási jelentőségűek. A Kínai Népköztársaság megalakulása a koreai és vietnami nép hősies har­ca nemzeti függetlenségéért és fel­szabadulásáért meggyőzően igazolja, hogy az ázsiai nemzetek akarata: megvédelmezni életérdekeiket, rendü­letlen, s győzedelmeskedik. A leg­utóbbi évek eseményei megmutatták, milyen jelentős szerepet játszik nem­zetközi fórumon a Kínai Népköztársa­ság, — ázsiai nagyhatalom — mely­nek békeszerető politikája megnyer­te milliók rokonszenvét világszerte. Sajnálatraméltó a közgyűlés hírhedt szavazása, amellyel az ülésszak meg­nyitásának napján gyakorlatilag ismét megtagadták a Kínai Népköztársaság­tól ENSz-beli törvényes helyét. Fontos, hogy az ENSz szembenéz­zen a tényekkel és saját érdekében helyrehozza a mai rendellenes hely­zetet, midőn a hatszáz milliós kínai nemzet nincs képviselve ebben a szervezetben." Dávid külügyminiszter az amerikai „erőpolitika új irányáról" szólva így folytatta beszédét: „A hidegháború folytatásának, a há­borús propagandának és a nemzetek közötti gyűlölet terjesztésének politi­kája, támadó csoportosulások alakítá­sa a világ különböző részein, haditá­maszpontok építése más államok terü­letén, olyan stratégia, amely az atom­és hidrogénfegyverek tömegpusztító erejének felhasználására helyezi a fő­súlyt, a világbéke legkomolyabb vesze­delmét jelenti. Az Egyesült Államok kormánykörei politikájának eme „új iránya" nem magyarázható másnak, mint olyan törekvésnek, amelynek célja új há­borús összetűzések, azaz új háború előidézése a helyi viszályoknak vi­lágviszállyá fajulása útján, amely­ben „saját megválasztásuk" szerint alkalmazott eszközök felhasználásá­val úgynevezett „tömeges megtor­láshoz" folyamodnának. Ae amerikai külpolitikának ezt az „új irányát" maga Dulles külügyminiszter jelentette be január 12-i beszédében. Ennek a politikának közvetlen követ­kezménye a fegyverkezés folytatása és a gazdaság militarfeálásának foko­zása, amit az Egyesült Államok a nyu­gateurópai országokra is rákényszerít. A fegyverkezés mesés nyereséget eredményez a monopóliumoknak, a fegyvergyárosoknak és egyidejűleg rendszeresen süllyeszti az illető orszá­gok lakossága széles rétegeinek élet­színvonalát. A tavasszal a Csendes-óceán vidé­kén hidrogénbombarobbantásokkal foly­tatott amerikai kísérletek megmutat­ták az atompolitika kíméletlenségét. Az ázsiai és más nemzetek spontán ellenállása, válaszul az Egyesült Álla­mok atomkísérleteire, egyidejűleg megmutatta a nemzetek szilárd el­szántságát, hogy nem engedik meg az atomháború kirobbantását. Az ázsiai és a csendesóceáni nemzetek jogos felháborodással fogadták azt a tényt, hogy az amerikai atompolitikusok nem a saját területüket, hanem az Egye­sült Államoktól többezer mérföldnyi távolságra fekvő területet választottak ki a szörnyű következményekkel járó kísérleteikre s ezzel kifejezték, hogy figyelmen kívül hagyják az ottani nemzetek érdekeit és életbiztonságát Az emberiség elvárja és arra tö­rekszik, hogy az emberi elme nagy felfedezését ne a civilizáció ellen hanem annak érdekében, ne az em­berek tömeges kiirtására, hanem békés sziikséglcí .kre, a fejlődés és jólét általános biztosítására használ­ják fel. A világközösség ezért megelégedéssel fogadta azt a hírt, hogy a Szovjet­unióban az atomerőt már gyakorlati­lag is békés célokra használják fel. Ez a tény, amint azt A. J. Visinszkij, a szovjet küldöttség vezetője beszédé­ben megemlítette, megerősíti az em­beriség békés szükségleteinek szolgá­latában álló atomerö nagy jövőjébe vetett hitünket. Dávid külügyminiszter azután az európai kollektív biztonsággal foglal­kozva kiemelte az idevonatkozó szov­jet javaslatok nagy jelentőségét és ki­jelentette: „Az összeurópai kollektív biztonsági szerződés megkötése két­ségtelenül hozzájárulna az osztrák kérdés megoldásához is, mert kiküszö­bölné az Anschluss veszélyét és Ausztriának a felfegyverzett Nyugat­N'émetorSzág által való bekebelezését. Ismert tény, hogy az osztrák állam­szerződés megkötését éppen a nyugati hatalmak ellenvetése tette lehetetlen­né, mert ellenezték hatékony intézke­dések tételét az Anschluss veszélye ellen. Ezeknek a hatékony intézkedé­seknek követelménye annál sürgősebb, mert az utóbbi években mind Nyugat­Németországban, mind Ausztriában egyre hangosabban hallatnak maguk­ról olyan erők, amelyek Ausztria né­met monopóliumoknak való alárende­lését és új Anschlusst követelnek. Csehszlovákia népe, amely a múlt­ban a legkeserűbb tapasztalatokat sze­rezte a németek agresszív terjeszke­dése terén, fokozott figyelemmel kö­veti a nyugatnémetországi fejlődést, mivel Nyugat-Németország közvetlen szomszéda. Dávid külügyminiszter foglalkozott továbbá a csehszlovák kormány 1954 szeptember 27-én kelt jegyzékével, amelyben a német militarizmus agresz­sziójának áldozatul esett egyes európai országok kormányaihoz fordult és óvta őket a német militarizmus és reváns­politika feltámasztásának veszélyétől. Dávid külügyminiszter kijelentette: „Csehszlovákia népének életérdeke a béke fenntartása, mert tudja, hogy csak a béke feltételei közepet­te folytathatja teljes erővel jóléte állandó fokozásának megkezdett út­ját". Václav Dávid, a csehszlovák küldött­ség vezetője beszéde végén a nyugati hatalmak háborús propagandájával fog­lalkozott és a csehszlovák küldöttség nevében javasolta, hogy a közgyűlés napirendjére tűzzenek új pontot az új háború propagandájának megtiltásáról. Ezután felolvasta a csehszlovák kül­döttség határozati javaslatát. A hatá­rozati' javaslat végén ez áll: „Csehszlovákia népe szíve mélyé­ből kívánja a békét s ezért minden erőfeszítést megtesz, hogy munká­jával hozzájáruljon a békének és a nemzetek békés egymás mellett élésének megerősítéséhez. Szilárdan hisszük, hogy a béke ügye, amely a világ minden egyszerű emberének ügye, győzedelmeskedni fog. A IX. közgyűlés sokat tehet a bé­ke és a nemzetközi biztonság meg­szilárdításáért. A csehszlovák kül­döttség minden erejéből segíteni fog, hogy a közgyűlés sikerrel tel­jesítse azokat a feladatokat, ame­lyeknek teljesítését a békeszerető emberiség tőle elvárja". Az ENSz IX. közgyűlése október 5­én délután összehívta az irányító bi­zottságot, hogy megtárgyalja a Szov­jetunió küldöttsége által javasolt két új napirendi pontot: 1. „Nemzetközi egyezmény kötése a fegyverkezés csökkentésének, az atom- és hidro­génfegyver, s más tömegpusztító fegy­verfajták betiltásának kérdésében"; 2. „A hajózás szabadságának megsértése a kínai tengervidéken". A. J. Visinszkij, a szovjet küldött­ség vezetője fontos és időszerű kér­désnek tartotta a második pont napi­rendre tűzését, mert az utóbbi időben jelentősen növekedett a csangkajsek­isták kereskedelmi hajók ellen elköve­tett kalóztámadásainak száma a kínai tengereken. Az rányitó bizottság kilenc szavazattöbbséggel elhatá­rozta, hogy néhány nappal -:lna­polja annak » kérdésnek megtárgya­lását, hog;. t; :pirendre tűzik-e a Szovjetunió által javasolt pontot. )

Next

/
Thumbnails
Contents