Uj Szó, 1954. október (7. évfolyam, 239-264.szám)

1954-10-08 / 245. szám, péntek

1954'. október 47. UJSZO 3 PÁRTÉLET A Béke-üzem pártszervezete a választások sikeréért A választási törvény ismertetése és a küszöbönálló nemzetgyűlési és a Szlovák Nemzeti Tanácsba va­ló választások sikerének biztosítá­sa a szokottnál nagyobb aktivitást követel pártszervezeteinktől. A bra. tislavai Béke-üzem pártbizottsága ennek tudatában összüzemi tag­gyűlést hívott egybe, melyen is­mertette a választási törvényt és megtanácskozta a választási kam­pány biztosításával kapcsolatos leg­fontosabb teendőket. Az üzemi pártbizottság az ülés "gybehívása előtt gondosan érté­kelte az üzemben elért termelési eredményeket és hiányosságokat és a választási törvény ismertetése előtt azokról is tájékoztatta a tag­gyűlés részvevőit. A választási iőr­yény ismertetése után részletesen rávilágított a választásc-k előkészí­tésénél felmerülő feladatokra. E feladatok megvalósítását nem választhatjuk el hazánk gazdasági és kulturális tervének megvalósí­tásától, üzemünk tervlcljesítésétől és a jóminőségű munkától. Agitá­ciós tevékenységünknek úgy kell hatnia minden munkahelyen az üzem minden dolgozójára, hogy an­nak eredménye szocialista munka­versenyben mutatkozzék meg. A jó egyéni munkateljes'tményeket tömegmozgalommá kell szélesíte­nünk. Ezzel biztosítjuk a párt- és kormányhatározatok megvalósítá­sát. Ez a leggyorsabb módja a dolgozók életszínvonala emelésé­nek — mondotta a pártbizottság megbízásából Pacár elvtárs. A pártcsoportok munkájával fog­lalkozva megállapította azok hiá­nyosságait. Az összüzerr-i taggyűlés a részlegszervezetek bizottságai­nak feladatul tűzte úgy aktivizálni az egyes .. pártcsoportokat, hogy azok meg tudják oldani munkahe­lyükön az előforduló problémákat. A pártcsoportok feladata nemcsak a termelési viszonyok megjavítá­sa. Feladatuk az is, hogy hassa­nak az emberi tudatra, az ember jellemére úgy, hogy az kihatással legyen a társadalom életére is. Ezzel kapcsolatban ismertette a CsISz üzemi szervezetének beje­lentését, mely szerint üzemük Du­dás Ilona élmunkást ajánlja nemzetgyűlési képviselőnek. A beszámoló további részében hangsúlyozta, hogy a célkitűzéseket széleskörű agitációs munka nélküi nem lehet megvalósítani és ismer­tette a kommunisták agitációs fel­adatait. Feladatunk elbeszélgetni a választópolgárokkal népi demo­kratikus rendszerünk vívmányai­ról, összehasonlítani jelenlegi hely­zetünket az előbbivel és a kapita­lista országokban ma is fennálló nelyzettel, meghívni őket az agitá­ciós központba, ahol értékes, ne­velőhatású előadásokat szervezünk. Az előadásokra és gyűlésekre ne mechanikusan, röplap, vagy más nyomtatvány kikézbesítésével hív­juk meg a választópolgárokat, ha­nem élőszóval. Beszélgessünk ve­lük, esetleg adjunk nekik tanácsot mindennapi problémáik megoldá­sára vonatkozólag. Az üzemi agitációs központ ál­landó áttekintést fog biztosítani az agitátorok munkájáról, arról, hogy az agitátorok melyik választópol­gárral, milyen kérdésekről tárgyal­tak. A pártbizottság ügyelni fog arra, hogy az üzemben dolgozó, de vi­déken lakó kommunisták is jó agi­tációs munkát fejtsenek ki. Ezek feladata most az agitációs munka fő súlyát a vidékre összpontosítani. Otl az embernek, és magának a falunak szocialista átformálása van folyamatban. Amellett természete­sen ezek is állandóan szemelőtt fogják tartani az üzemi terv tel­jesítésének fontosságát úgy meny­r.yiségi, mint minőségi téren. A felszólalások felszínre hozták a párt és az üzem vezetősége ne­hézségeit és problémáit. A hibá­kért bírálták a vezetőséget, de rá­mutattak saját munkájuk fogyaté­kosságaira is. Több felszólaló hi­bája, hogy nem mondja meg véle­ményét a hibák öntevékeny kijaví­tására vonatkozólag. Például a kis­motorok javítása esetében egy elv­társ rámutatott arra, hogy a gép­karbantartóknak időnként túlsók a szabad idejük. Sok esetben azt is tudják, hogy a motoroknak ala­pos javítás kellene. Ennek ellenére az egyes elvtársak, a pártcsoportok, a részlegszervezetek és az össz­üzemi pártbizottság mégis bele­egyeznek abba, hogy a motorok generáljavítás helyett csak kisebb javítást kapjanak. Az eredmény természetesen az, hogy a gépek tönkremennek, teljes hasznavehe­tetlenné válnak. A pártpropaganda feladata a kommunistákat és a pártonkívüli dolgozókat népi demokratikus ha­zánk iránti odaadásra és szeretetre nevelni. Ki kell fejleszteni a dol­gozókban a szocialista tulajdonnal szembeni felelősségérzetet. A választási propagandára vo­natkozólag az üzem kommunistái tudják, hogy miről beszéljenek a választópolgárokkal. Beszélni fog­nak Szlovákia hatalmas iparosítá­sáról és arról, hogy ezt a cseh munkásosztály és hazánk valameny­nyi nemzetisége segítségével való­sítjuk meg. Beszélni fognak a párt X. kongresszusának irányelveiről. Az üzem minden dolgozójával és az üzemi telepen lakókkal részlete­sen meg fogják tárgyalni a X. párt­kongresszus határozatát. Beszélni fognak az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, az építészet és pénz­ügyi gazdálkodásunk nagy vállal­kozásairól, melyek a dolgozók élet­színvonala emeléséhez vezetnek. Dudás elvtársnő jelölésével kap­csolatban élénk vita alakult ki. Vé­gül is elfogadták a CsISz üzemi szervezetének javaslatát. Jóváhagy­ták azon elvtársak jelölését is, akt­ket a pártbizottság a választó bi­zottságokba ajánlott. A taggyűlés megbízta az összüze­mi bizottságot, hogy a választások előtti kampányt politikailag bizto­sítsa. Molnár elvtársat az üzem agitációs központjának vezetésével bízták meg. A pártoktatás biztosí­tása érdekében a pártszervezet el­nökét bízták íjneg. hogy havonként egyszer instruálja az agitátorokat. A rászszervezetek vezetőségeit az­zal bizták meg, hogy október 15­ig értékeljék minden ta,; politikai aktivitását és az eredményről az összüzemi bizottságnak tegyenek jelentést. Száraz József. Fiatalokról, fiatalokért! A bratislavai MDŽ Március 8-üzem CsISz-szervezete tavaly­jói dolgozott. 300 szervezett, fia­tal munkája gazdagította. tette szebbé az üzem nyüzsgő életét­Még a gépek egyhangú zúgása is elevenebb volt, belevegyült a fiatalok kacagása. Azután jött egy időszak, olyan „hátralépés", amely ha nem is volt hosszú életű, meg kell emlékezni róla. Hasonló eset­nek a jövőben sehol sem szabad előfordulnia. Nem kevesebbről van szó, mint hogy talpra kell állítani a CsISz­szervezetet, 300 fiatalt kell fel karolni, szervezett ifjúsági élete* kgfll teremteni az üzemben. Mi is történt tulajdonképpen az üzem CsISz-szervezetével? Az, hogy a 300 tagot számláló szervezet a szó szoros értelmében bomlásnak indult A 300 szerve­zett f'atplból mindössze harminc maradt a szervezetben. Szinte hihetetlenül hangzik, pe­dig így volt így mondja Szé­náéi elvtárs is, az üzemi párt­szervezet elnöke Kutatva a hiányosságok gyöke­rét, az előző üzemi pártszervezet gyenge munkájából kell kiindul­nunk. Nem akarunk a múlton ke­seregni, de nyíltan, minden kön­törfalazás nélkül meg kell monda­ni, hogy ami az üzemben a CsISz­el történt, azért elsősorban az üze­mi pártszervezet, a kommunis­ták a felelősek. Kicsit szükrr szabták a munkakörüket. A napi problémák, és a tervteljesités kö­zepette megfeledkeztek egyik leg­fontosabb feladatukról, a fiatalok­ról. akiknek munkája, élete ezer szállal fűződik a jelenhez és a jövőhöz. Már csak azért is, mert az üzemi dolgozók nagy százalé­ka fiatal, akik,vidékről járnak be, E akiknek kulturális és szervezeti élete nem olyan, amilyennek len­ni kellene. A pártbizottság — összetételében közben szintén változás történt — eleinte bizony csak szemlélője volt a dolognak. Kissé felületes munkamódszer, de így történt. A helyzet egyre rosszabbodott. Vé­gül belátták, 'hogy ez így tovább nem mehet. Az egyik pártbizott­sági ülésen azután napirendre tűzték a CsISz ügyét. Alaposan megvitatták a dolgot. A pártszer­vezet segítő kezet nyújtott Elő­ször is megszervezték a vezetősé­get. Nem leheti azt mondani, hogy a CsISz akkori vezetősége már biztos talajon állt volna, de egy­szerre többet nem lehetett tenni. Azután a részlegszervezetek meg­alakítására került sor. Most 120 szervezett fiatal van a CsISz-ben, akiket ha támogatni fognak, biztos, hogy mozgásba hozzák a még mindig szunyókáló ifjúsági életet. Erre minden lehetőség megvan. Az üzem kommunistáinak arra kell törekedniük, hogy a nevelő­munka megélénküljön. A párt és a CsISz oktatási éve erre lehetőséget nyújt. Ha a CsISz tavalyi oktatási évéről akarnánk nyilatkozni, csak annyit mondhat­nánk. hogy e téren a hiányossá­gok szembeötlőek voltak. A párt­oktatásra csak a tagielöltek és az ifjúkommunisták jártak. Pedig az üzemben több fiatal, jó munkás dolgozik, akik közül sokat be lehe­tett volna szervezni a pártoktatási körökbe. A CsISz oktatási éve tavaly nem mutatott fel megfelelő eredményt. Az üzem fiataljai köjiü) mindössze 30-an jártak az oktatásra. Ez elég szomorú dolog, ha tekintetbe vesz­szük, hogy az üzemben kb. 300 a fiatalok száma. A körök vezetői nem váltották be a hozzájuk fű­zött reményeket. Az iskolázás színvonala gyenge volt. Ezt a hiányt nem lehet kizárólag a kör­vezetők számlájára írni. A párt­bizottság nem segítette és nem el­lenőrizte őket eléggé. Az idei CsISz oktatási év meg­szervezésénél is hiányosságok mu tatkoznak. A gyenge szervező munka miatt egy hónappal később kezdik meg az iskolázást. A párt­szervezet feladata, hogy segítse a fiatalokat, nehogy a tavalyi hi­bák megismétlődjenek. Nem lehet arra hivatkozni, hogy az üzem­ben kevés a fiatal, jó munkás, akik ezt a feladatot nem tudnák megoldani Elsősorban a tagjelöltekre, az ifjúkommunistákra és az üzem legjobb fiatal dolgozóira kell épí­teni. Ilyen fiatalokat az üzemben bőven találhatunk. It-t van pl. Krajčovič Jozefina tagjelölt, a Munkaérdemrend tulajdonosa, to­vábbá Žabková Gabriella, aki már tavaly is járt a pártoktatásra. Az­tán a többiek: Jaslovská-Kročko­vá Emília, Moravková Paula, akik az üzem legjobb dolgozói közé tar­toznak és teljesítményük 200 szá zalékon felül van. Ezek a fiatalok tudnák tanítani, nevelni az üzem fiataljait, csak meg kellene beszél­ni velük a CsISz helyzetét, azt, hogy többszáz fiatal neveléséről van szó. A pártbizottság a CsISz-szerve­zet megerősítésénél elsősorban ezekre a fiatalokra támaszkodjon A vezetőséget ilyen fiatalokból, az ifjúkommunistákból igyekezzen megszervezni. Az ifjúkommunisták feladatává tegye: a CsISz vezető ség. a részlegszervezetek megszer vezését éc talpraállítását. hogy ilymódon megkezdhessék a fiata­lok nevelését. Gérecz Árpád. Est Moszkvában az NDK fennállása 5. évfordulójának tiszteletére A moszkvai központi elöadóotthon­ban október 5-én estét rendeztek a Német Demokratikus Köztársaság ki­kiáltásának 5. évfordulója alkalmából. A moszvai vállalatok munkásai es alkalmazottai, a tudósok és kultúrmun­kások, a_, közszervezetek képviselői zsúfolásig megtöltötték a Szovjetunió és az NDK zászlóival díszített előadó­termet. Az estet Borisz Vvegyenszkij neves szovjet tudós, akadémikus nyi­totta meg. Az elmúlt öt év megmutatta — mondotta Vvegyenszkij — hogy a Német Demokratikus Köztársaság a német nemzet haladó erőinek súly­pontjává, a német nép élcsapatává vált az ország egységéért és a békéért ví­vott harcában. Az NDK tiszteletet és tekintélyt szerzett a békeszerető nem­zetek körében. Évről évre szilárdul­nak a Szovjetunió és a Német Demo­kratikus Köztársaság baráti kapcsola­tai. A szovjet emberek nagy érdeklő­dést tanúsítanak a német nép élete iránt. Vvegyenszkij megállapította, hogy az NDK népi tömegei az új élet építésé­ben aratott nagy sikerekkel köszöntik köztársaságuk fennállásának ötödik év­fordulóját. A Német Demokratikus Köztársaság fennállásának hatodik évébe lépve szi­lárdan halad a béke és demokrácia útján és az egész német népnek meg­mutatja a békés fejlődés és felvirági zás útját. Vvegyenszkij akadémikus lelkes tapsvihar közepette éltette a Német Demokratikus Köztársaságot. Az esten felszólalt Zinaida Gagarina, a Béke Világtanács tagja, Nyikolaj Tomszkij neves szovjet szobrászmű­vész, Rasztjiszlav Zaharov, a OSzSzSzK népművésze és Jevgenyij Dolmatovszkij költő, s az NDK-ban tett látogatásuk során szerzett benyo­másaikról beszéltek. Ezután a jelenlevők lelkes üdvözlé­se közepette Rudolf Appelt, az NDK szovjetunióbeli rendkívüli és megha­talmazott nagykövete emelkedett szó­lásra. Mintegy ezer moszkvai művész, ze­ne- és képzőművész gyűlt össze az NDK államünnepének tiszteletére a Művészek Központi Házában rendezett esten. Az estet Vszevolod Akszjonov, az OSzSzSzK érdemes művésze nyitotta meg. Beszélt az NDK-nak kulturális építésben aratott sikereiről. Ezután Jurij Saporin és Szergej Bondarcsuk, a Szovjetunió népművé­szei és Lev Osanyin költő szólaltak fel. Beszéltek az NDK városaiban tett útjaikról és találkozásaikról egyszerű német emberekkel. Az est végén nagy hangversenyt rendeztek. Szovjet tudósok és kultúrmunkások küldöttsége utazott a Német Demokratikus Köztársaságba Október 6-án Moszkvából Berlinbe utazott az NDK megalakulása ötödik évfordulójának ünnepségein részvevő szovjet tudósok és kultúrmunkások küldöttsége, amelynek tagjai: Alek­szander Topcsijev akadémikus, a kül­döttség vezetője, Konsztantyin Fegyin író, Jevgenyij Misusztyin, Anatolij Paskov, Pavel Orlovszkij, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező­tagjai és mások. Az olasz nép 517 millió lírát adományozott a kommunista sajtó támogatására Olaszországban a kommunista sajtó hónapja alkalmából a kommunista saj­tó- és propagandamunka támogatására indított gyűjtés már túlhaladta az Olasz Kommunista Párt vezetősége ál­tal célul tűzött 500 millió lírát, s ed­dig 517 millió lírát ért el. A gyűjtés tovább folyik. A „l'Unita" feltűnő helyen számol be a nagyszerű eredményről és meg­állapítja, hogy „a siker oka megint csak abban van, hogy a kommunista pártnak és sajtójának széles és mélyreható kap­csolatai vannak a népi tömegekkel." A gyűjtés céljaira az olasz társadalom csaknem minden rétege adakozott, munkások, parasztok, munkanélküliek, értelmiségiek és tisztviselők. A gyűjtés sikere csattanós válasz a kormány önkényes, törvényellenes intézkedéseire. Nemrég a kereszténydemokrata sajtó támogatására is gyűjtést rendeztek, amely azonban hamarosan teljes csőd­del ért véget, mert csak alig néhány millió líra folyt be. A „l'Unita" ter­jesztésében is jelentős eredmények születtek; a mult hónap folyamán a lap példányszáma több Ízben megha­ladta az egymilliót. A kommunista sajtó részére folyó gyűjtés mellett az olasz nép jelentós összegeket adományoz arra, hogy a kormány által kisajátított népházak és szakszervezeti székházak helyett úja­kat építsenek. Egyedül Genovában a lakosság több mint százmillió lírát adott össze egy népház felépítésére. Jugoszláv — olasz megegyezés Trieszt kérdésében Hírügynökségi és rádiójelentések szerint Jugoszlávia és Olaszország kö­zött megegyezés jött létre Trieszt jö­vőjéről. Olaszország és Jugoszlávia londoni nagykövete a keddre virradó | rikai övezetébe. éjtszaka parafálta a megegyezést. Az angol rádió úgy értesült, hogy az olasz csapatok várhatóan október 21-én vonulnak be Trieszt angol-ame­Török kormányküldöttség érkezett Bonnba Az ADN német sajtóügynökség je­lentése szerint hétfőn, október 4-én Bonnba érkezett Menderes török mi­niszterelnök és Köprülü külügyminisz­ter. Látogatásuk célja politikai jellegű tárgyalásokon kívül főképp a gazda­sági kapcsolatok megerősítése a török monopolisták és a nyugatnémet fegy­vergyárosok között. Adenauer bonni kancellár, aki a két török politikust fogadta, üdvözlő beszédében dicsőítet­te a Törökország és Németország kö­zötti „hagyományos" együttműködést és azt a támogatást, amelyet a „sem­leges" Törökország nyújtott Németor­szágnak a második világháborúban, va­lamint a két nemzet „sorsközösségét". Menderes török miniszterelnök minde­nekelőtt Kruppot, a nyugatnémet ágyú­királyt látogatja meg és megtekinti az oberhauseni „Gute Hoffnungshütte" és a duinsburgi „Demag" fegyvergyárakat. Egy volt amerikai katona elítéli az «amerikai demokráciát» Jack Hillie, volt amerikai katona, aki elhagyta a nyugatnémetországi megszálló hadsereget és átment a Né­met Demokratikus Köztársaságba, a potsdami békegyűlésen ellenállásra szólította fel a német munkásokat a nyugatnémet hadseregnek az USA fő­parancsnoksága alatt való felállítása ellen. „Aki még ma hisz az USA és Aden­auer kormányának békés szándékai­ban" — jelentette ki Jack Hillie — „az szemet húny a valóság előtt." Az amerikai politikusok nem hagytak kétséget afelől, hogy Nyugat-Német­országot háborús előtérként akarják felhasználni. Ugyanazok a körülmények — békeszerető nemzetek leigázása, faji gyűlölet, jogtalanság, fasiszta lincsbíráskodás, melyek hatása alatt elhatároztam, hogy csatlakozom a bé­ketáborhoz — sok millió ember akaratát edzették meg a békeharcra az egész világon. Meggyőződésemet ma iok amerikai osztja, akik tudják, hogy az atombomba és idegen népek leigázá­sának politikája nemzeti öngyilkossá­got jelent."

Next

/
Thumbnails
Contents