Uj Szó, 1954. október (7. évfolyam, 239-264.szám)

1954-10-07 / 244. szám, csütörtök

6 Ml SZ® 1954. október Több mint tízezer korona értékű kötelezettségvállalás A köbölkúti traktorállomás dolgozói a nyári munkák befejezése után megkezdték az őszi munkákat is. Hogy a brigádosok őszi munkáját siker koronázza, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulójának tiszteletére kötelezettségvállalásokat tettek. A felajánlás a terv túlteljesítésére és az üzemanyag megtakarítására vonatkozik. Kötelezettségvállalásuk értéke 13.682 korona. Bucsek József, aki vállalta, hogy tervét 110%-ra teljesíti és megtakarít 200 liter üzemanyagot, a terv négy nappal való lerövidítését vállalta. A tervét 130%-ra teljesítő Kenyeres Lajos a terv határidejét négy nappal lerövidíti és 100 liter üzemanyagot takarít meg. Peredi Sándor meg 5 napot rövidít a határidőn és 50 liter üzemanyagot megtakarít. Varga József, Köbölkút. A kertészet legügyesebb dolgozója: Nagy Mária A pozsonyeperjesi EFSz kertészeti csoportjának dolgozói még a hideg beállta előtt minden munkát el akarnak végezni a kertészetben. 15 hektáron a paprikát, paradicsomot már leszedték. A szövetkezet tagjai most a fűszerpaprikát szedik. Ügyeseknek bizonyulnak a paprika-paradicsom szedésénél, mert naponta 3—4 mázsát gyűjtenek e zöldségfélékből. Érdekük fűződik ahhoz, hogy sokat

( szedjenek, mert a teljesítmény szerint jutalmazzák őket. A paprika-paradicsom szedésében Na-y Mária érte el a legjobb eredményt. Paprikából 42C, paradicsomból meg 500 kg-ot szedett le naponta. Takács . Dominik, Pozsonyeperjes. A királyhelmeci traktorosok járnak az élen A kassai kerületben ismét a királyhelmeci gép- és traktorállomás dolgozói tartják az elsőséget az őszi munkákban. 31.30 százalékra teljesítették már eddig a tervet. Az előhántos ekével végzett középszántást 1063 hektáron, a mélyszántást 217 hektáron végezték el. A vetést már ezer hektáron, ebből sűrüsorosan 968 hektáron végezték el. A gép- és traktorállomás dolgozói nagy gondot fordítanak a rétek és legelők karbantartására. A parlagon heverő földek közül 128 hektárt szántottak fel, s azonkívül 64 hektár rétet. Bőséges téli takarmányt az állatállomány részére Minden gazda jól tudja, hogy a legjobb állat is leromlik, ha nem biztosítjuk számára a megfelelő takarmányt. Ezzel szemben az is beigazolódott, hogy külterjes viszonyok mellett tartott és gyengén takarmányozott állatoknál is igen szép hozamemelkedést tudunk elérni, ha a takarmányellátást és az egyéb tartási körülményeket kedvezőre fordítjuk. Szarvasmarháknál a tejhozam emelését például ne az abraktakarmány mennyiségének növelésével igyekezzünk elérni, hanem a minél nagyobb mennyiségű zöld és egyéb nedvdús takarmányok etetésével, így elsősorban silótakarmány okkal. A silótakarmány etetése nemcsak azért fontos, mert ezzel önköltségünket csökkentjük, hanem azért is, mert változatosabbá tudjuk tenni vele a takarmányozást. A silótakarmánnyal etetett teheneknek ezért nemcsak a tejhozamuk magas a téli hónapokban, hanem a tej minősége is gazdagodik a silótakarmányból átvett vitaminokkal. A nagymagyari szövetkezeti tagok gondoskodtak a téli takarmányozásról. A lóherén kívül, amelyet már régebben elraktároztak, nagy súlyt helyeznek a takarmányrépára, a cukorrépalevél és karaj, , a téli takarmánykeverékek és a kukoricakóró elsilózására. Puc János csoportja szeptember 27-én megkezdte az őszi silózást, amelynek során 460 mázsa nedvdús takarmányt raktároznak el. Az SzlKP KB-ának és a Megbízottak Testületének a kukoricakóró betakarításával és elsi'ózásával kapcsolatos felhívása alapján a nagymagyari szövetkezeti tagok elhatározták, hogy a legközelebbi napokban 200 mázsa kukoricakórót silóznak el„A maga, s ne más esze után men jen az ember 6 Karácsony Flórian és Vágenfán Lajos jól meggondolták a dolgot — a szövetkezetben maradnák A HEGYSÜRI SZÖVETKEZET udvarába napraforgóval megrakott szekerek gördülnek be egymásután, ahol a tagok a napraforgó cséplésével vannak elfoglalva. Ott segédkezik Matuska Mihály elnök is. aki a tiszta maggal megtelt zsákokat kötözi be és rakja odább a géptől. A munkát Karácsony Flórián agronómus irányítja. Figyelme mindenre kiterjed. Utánanéz, hogy a gép tisztán dolgozik-e. nem marad-e mag a kicsépe

;t napraforgótányérokban és hogy a kocsisok rendesen, kifogástalanul elszállítják-e a terményt a raktárbn. Szereti a rendet. MINT A JÁRÁS TÖBBI SZÖVETKEZETEIBEN, Hegysúron is szépen folyik a munka. A szövetkezet tagjai közül sokan megértették, hogy csak a jól és idejében elvégzett munka hozhatja meg a bőséges termést. De nem így gondolkoztak néhányan, akik kilépési nyilatkozatukkal jelentek meg a szövetkezet irodájában. Karácsony, akiben bíztak a tagok, látva egyesek kilépési szándékát, maga is ki akart lépni. A munka irányításáról azonban nem mondott le. Gondoskodott a talajművelésről és az őszi munkák megkezdéséről. A szövetkezet tagjai tovább silóztak, biztosították a takarmányalapot, egyszóval, csak meggondolatlanság volt Karácsonytól is, meg a többiektől is, a kilépési szándék. Szántanak-vetnek. öt hektáron az őszi árpát, >t hektáron a rozsot és hat hektáron az őszi keveréket vetették el. Kilencven hektáron búza alá is elkészítették a földet. E héten a búza vetéséhez is hozzáfosnak. A mag a földben csírázásnak, fejlődésnek indult... KI AKAR TULAJDONKÉPPEN KILÉPNI? Senki se! Karácsony Flórián is mondja, hogy elégedett a szövetkezetben, csak hát egy-két rendbontó őt is megtévesztette és míg a nyilatkozat az irodában hevert, úgy gondolkozott, hogy a maga, és ne a más esze után menjen az ember. Ha meg előveszi a józan eszét, akkor rájön, hogy aki dolgozik, aki nem húzódozik a munkától, az tisztességes megélhetéshez jut a szövetkezetben. Neki is megvan a kenyere, mert az első félévben ledolgozott munkaegységei után 5 mázsa búzát és 2.5 mázsa árpát kapott. Természetesen a második félévre is kap természetbeni járandóságot. Havonta 400—500 koronát is megkeres. Odahaza' meg két nagy disznót hizlal. így beszél Karácsony pirulva, szégyenkezve, hogy a dolgot elhirtelenkedte. No, de az a fontos, hogy idejében megjött az esze és visszavonta kilépési nyilatkozatát. VÁGENFÁN LAJOS AZT MONDJA, hogy nem teszen ő úgy, mint aki be van sózva. A szövetkezetben marad- A kis- és középparasztok hasonlóképpen cselekedtek. Ez a Vágenfán azonban estefelé beszélt a bajáról is. Kijelentette, hogy nem lenne semmi hiba, ha a szövetkezet vezetői nagyobb gondot fordítanának a munka megszervezésére. Mert a hiba ott van, hogy a tagok sohasem tudják, melyik nap, hol és milyen muhkát kell elvégezniök. Fontos az is, hogy a tagokat munkájuk szerint jutalmazzák. Az egyenlősdi ellen van. Nincs is más komolyabb kifogásolni valója. Dolán Gyula A battyányi határban is megterem a rizs A battyányi EFSz tagjai 1953-bm termeltek először rizst. A falu lakosai kíváncsian várták a növény beérését. Már csak azért is, mert egyebek azt hangoztatták a faluban, hogy a rizs nem nekünk való növény, nem terem meg a mi földünkön. Valóban a rizs nem termeit meg abban az évben. De nem azért, mert a reakciósok így jósolták, hanem mert a rizst egy különös betegség fogta meg. 1954-ben megint vetettek rizst. Azonban ekkor már a konzol-fajtából. Litovszky István, a járás éleijáró rizstermelője azt állította, hoqy ez a fajta elbírja az itteni talaj öszszetételét. Úgy is volt. Másodszorra sikerült a rizstermés. Igaz, késve láthattunk az aratáshoz, mert tavasszal a szövetkezet agronómusa keveset törődött a rizs határidőben történő elvetésével. No de így se lett rossz a termés. Meggyőződtek a falu dolgozói arról, hogy érdemes a termelése. Meg is dicsérjük utólagosan ifj. Szabó Józsefet és Puskás Istvánt, akik a folyamatos vízellátást biztosították a rizstelepen. De a rizstermelésbén érdeme van Szőke Istvánnak is, aki mint a helyi és a járási nemzeti bizottság tagja, szószólója volt annak, hogy a rizs megterem a battyányi határban. Most, hogy a rizst aratják, gyönyörködik az aranysárga érett kalászokban és lelkesíti, biztatja a kévekötő lányokat, asszonyokat. Megy is a munka, nincs abban semmi hiba. Kézierővel aratják a rizst. Bálint Miklós lovaskaszával is járja a földet és igyekszik tervét magasan százszázalékon felül teljesíteni. A marokszedők is kitesznek magukért. Szókéné, Ripcsa Istvánné, Kovács Benjáminná, Károly Imréné, Bodnár Józsefné, Bálint Miklósné és Kun Bálintné egymással versenyezve dolgoznak. Öt hektáron

i két nap alatt végezték el az aratást. Mire az időjárás rosszabbra fordul, bizonyos, hogy betakarítják a rizst a battyányi határban. Sz. I., Battyány Szedik már a cukorrépát A perbenyíki szövetkezet tagjai felszedték a burgonyát és a termésből miritegy 16 vagonra valót elvermeltek. A kukoricát is letörték. Ebből 16 vagonnal szállítanak a felvásárló raktárba. A dolgozók a terv szerint 100 köbméter kórót silóznak el négy nap alatt. A szántóterületet is növelik kb. 20 hektárral. A szövetkezeti tagok hozzáláttak a cukorrépa felszedéséhez is. Cukorrépából 25 vagon termésre számítanak. Négy vagon répát már elszállítottak a tőketerebesi cukorgyárba. Zelenák István, Perbenyík Hatvan mázsa kukorica hektáronként /l farnadi szövetkezetben tett látogatás után az ember el sem hinné, hogy valamikor ez a szövetkezet igen sok nehézséggel küzdött. Ezt figyelembevéve, arra a megállapításra keil jutnunk, hogy nagy dolgoknak kellett történniök, ha ennyire megváltozott a szövetkezet. A kezdetben 16 taggal induló szövetkezet állandóan nehézségekkel küzdött. Kevés volt abban az időben a munkáskéz, mivel a 16 tag közül jóformán a felét csak pártoló tagnak lehetett számítani. így természetesen nem volt csodálni való, hogy nem tudtak komoly eredményt felmutatni. Az első változás 1952-ben történt, amikor Balázs Istvánt választották meg elnöknek, amikor már a szövetkezet valóban a legválságosabb időket élte. Azonban Balázs elvtárs nem ijedt meg a nehézségektol. Bár jóval túl van élete delén, nem adta fel a harcot, hanem fiatalos lendülettel látott hozzá a hibák kiküszöböléséhez Néhány hónapig még könyvelője sem volt. Nem voltak iskolázott szakkád-rek, kik a termelést tervszerűen tudták volna irányítani. Egyik melléfogás után a másikba estek. Balázs elvtárs kéthónapos elnökképző tanfo! iámon is részt vett, ahol eddigi tapasztalatait az új, haladó módszerek elsajátításával egészítette ki. A szövetkezet lassan a fellendülés felé haladt. A példás munka és az elért endméryjek számos további kisés közévparasztot győztek meg a szövetker. ti gazdálkodás előnyeiről, kik aztán beléptek a szövetkezetbe. A kibővült tagsággál és példás munkával olyan eredményeket értek el a termelés minden szakaszán, hogy ma már a zseiizi járás élenjáró szövetkezetei közé számítanak. Jelenleg a kukoricatöréssel vannak elfoglalva, amelyből az előbbi évekhez viszonyítva jóval magasabb hektárhozamot értek el. A hektárhozam csövesen eléri a 60 mázsát. Ezt a szép eredményt annak köszönhetik, hogy már tavasztól kezdve igyekeztek megteremteni minden előfeltételt a jó terméshez. Jól elkészített és trágyázott földbe vetették él a kukoricát. A kapálást agrotechnikai határidőben a gépek legtökéletesebb kihasználásával háromszor végezték el. Mindig szem előtt tartják Bacüek elvtársnak a SzlKP KB ülésén elhangzott szavait, amelyek a kukorica terméshozamának lényeges emelésére vonatkoznak. Örülnek a tagok a jó kukoricatermésnek. Szépen haladnak a töréssel. Eddig már 30 hektáron végezték el a szedést. Utána a kukoricakórót lesilózzák, hogy télre minél több nedvdús takarmányt biztosítsanak állataik részére. Eddig mintegy 500 köbméter silótakarmányuk van. J ól haladnak az ősziek vetésévél is. Végeztek az őszi takarmánykeverékek, az őszi árpa és a rozs vetésével. Sőt a búzából is elvetettek mintegy 200 hektárt. Itt a keresztés sürűsoros vetési módszert alkalmazzák. A további búzavetés alá is már nagyrészben előkészítették a földeit Kaszonyi István A deáki állami gazdaságban Kukoricával megrakott szekerek gördülnek be az udvarra. Nyikorognak a kerekek a nehéz súly alatt és talán össze is roppannának, ha nem ügyes, hozzáértő kovácsmesterek végezték volna el rajtuk a vasalást. Alighogy beljebb mégy a kapun, látod, hogy munkáslakások körül emberek szorgoskodnak. Kőművesek, ácsok és asztalosok javítják az épületeket. Itt bontanak, amott falat húznak, egészséges és tágas szobákat építenek. Az asztalosok a régimódi kicsi ablakok helyébe hármas ikerablakokat helyeznek a falba. A szúette ajtókat is újakkal cserélik fel. A megrongált tetőket is javítgatják. Ahogy az irodába lépsz, ott meg fejek hajolnak az iratok fölé ós számolnak, latolgatnak. Hárman terveznek, itt összegezik az eredményeket, hogy a dolgozók idejében megkaphassák munkájukért fizetésüket. Hallgatagok mindanynyian, keveset beszélnek, nem zavarják egymást. Csak a berregő telefon hangjára figyelnek fel olykor. Itt találkozhatsz az üzemi szakszervezet elnökével, hogy érdeklődj a gazdaság életéről, eredményeiről. A szakszervezet elnöke a kovácsműhelyben dolgozik, de érti, nagyon jól érti a mezei munkát is. Magáról keveset mond, de annál többet dolgozó társairól. Elismerően nyilatkozik a növénytermelőcsoportról, az állatgondozókról és a kertészekről. Büszkén | mondja, hogy a vágtornóoi igazgatóságon csak náluk sikerült túlszárnyalni a termelési tervet gabonából. A dohányosokról is beszél, megemlíti, hogy az idén öt mázsával többet termeltek a tervezettnél hektáronként. A dohány 90 százalékát az első osztályba, 10 százalékát a második osztályba sorolták. Az ő érdemük, hogy 12 koronát kapnak kilogrammjáért. Tőle tudom meg azt is, hogy a gazdaság dolgozói már az utolsó tábla kukoricát törik és hogy 70 vagon silótakarmány helyett ez ideig 120 vagonnal készítettek. Répakarajjal keverve 41 hektárról a kukoricakórót is elsilózzák. A kendertermelőcsoport munkája is szót érdemel. Ők, a nyitrai kerületben az első helyre kerültek. Kenderjük 270 crn magas volt. Hatvan mázsát termeltek hektáronként. A szakszervezet elnökével kimegyünk a mezőre is. A faluból kiérve először repülőgépet pillantunk meg, amelynek acélszárnyain csillog a napsugár. Ha leszáll, műtrágyával rakják meg a gépet a dolgozók. S amikor a pilóta megindítja a motort, s a gép a levegőbe emelkedik, sűrű műtrágyafátylat húz maga után. A bükköny és a búza alá jól felszántott földet szór be műtrágyával a gép, hogy a jövő évben gazdag termést arathassanak a dolgozók. Néhány száz méterrel odább négy csoport dolgozik a kukoricatáblán. Négy kifüggesztett tábla mutatja, hogy melyik csoport felelős egyegy területért. A csoporttagok kosarakban cipelik a szekérről a kukoricát. Igyekeznek, hogy estére véget vessenek a betakarításnak. Harmincegy hektárról már a szárítókban van a kukorica. A megmaradt tíz hektáron most törik a kukoricát. Kiss Kálmán, a növénytermelési csoport vezetője a legbüszkébb a szép kukoricatermésre. Egy hektáron átlag 50 mázsa kukorica termett. Hektáronként tehát 15 mázsával túlszárnyalták a termelési tervet. A négy csoport közül Szedlár János csoportja a legjobb. Egész évben élenjárt a munkában és gabonából is ők termelték a legtöbbet. A tíz hektár területen G00 mázsa kukoricát termeltek. A szép eredményt a munka jó megszervezésével érték el, no meg azzal is, hogy egész évben a számukra kijelölt parcellán dolgozhattak. így mindig idejében értesültek a legfontosabb teendőkről. A jó terméseredmény a dolgozók öntudatosságán és akaratkészségén múlott. Megemlítésreméltó, hogy a tavaszi munkák során 11—12 órát dolgoztak naponta, s ha a munka nagyon szorította őket, a vasárnapot se bánták. A deáki állami gazdaság dolgozói harcolnak a X. kongresszus irányelveinek valóraváltásáért. Idei terméseredményük hozzájárul az állatállomány fejlesztéséhez is. Halász Ambrus^ t