Uj Szó, 1954. október (7. évfolyam, 239-264.szám)

1954-10-29 / 263. szám, péntek

1954. október 24. 10 J £

2

0 169 A nemzetgyűlés úf törvényeket tárgyalt meg és fogadott el pedig azon törvények alapján, amelyek az ő akaratát fejezik ki és megfelelnek érdekeinek. Itt az a feladat vár ránk, hogy a bíróságok demokratizálódását a jövőben betetőzze a bírók és a népbírók közvetlen választása. A főügyészség létesítésével, amely a legfelsőbb felügyeletet gyakorolja a törvényeknek és egyéb jogi előírásoknak, az összes minisztériumok, egyéb hivatalok, bíróságok, nemzeti bizottságok, valamint egyes polgárok által való pontos végrehajtása és betartása felett, olyan szerv létesül, amely védi a szocialista törvényesség betartását és gondoskodik arról, hogy a dolgozók népi demokratikus jogait és szabadságjogait rendithetetlenül megvédelmezzék bármilyen jogsértő ellen. A nemzetgyűlés törvényeivel hozzájárul államunk védelmi képességének fokozásához. Törvény határozta meg a Hadsereggel Együttműködők Szövetségének megalakítását. ez a dolgozók önkéntes hazafias szervezete, amely népünket békeszerető hazánk védelmére neveli. Az államhatárok védelméről szóló törvénnyel megalakították a határőrség fegyveres testületeit, amelyekre az a nagyon felelősségteljes feladat hárul, hogy megakadályozzák a kémek, felforgatók és más idegen zsoldban álló kártevők behatolását hazánk területére. Életünk következetes, demokratikus voltához hozzájárult az önkéntes szervezetekről és gyülekezetekről szóló törvény,^valamint más törvények egész sora is, amelyek következtében megalakultak a dolgozó nép tömegszervezetei. Ezek a törvények biztosították polgáraink számára társadalmi, gazdasági, kulturális és sportéletünk sokoldalú fejlesztésében való tevékeny részvétel lehetőségét. A polgárok teljes egyenlősége a törvény előtt Törvényeink biztosítják, hogy valamennyi polgár nemzetiségre való tekintet nélkül teljesen élvezze a polgári jogokat. A nemzetek, valamint nemzetiségek viszonyát államunkban a testvéri együttműködés *és kölcsönös bizalom és a zavartalan együttélés alapján rendeztük. Az egyházi törvények valóra váltották a lelkiismeret és vallásszabadság, valamint a vallási türelem elveit, amelyeket alkotmányunk lerögzít. A munkásosztálynak a parasztsággal és a többi dolgozókkal való szövetségére támaszkodó politikai hatalma megszilárdításának érdekében elkerülhetetlenül szükséges volt a jogrendszerrel is lerögzíteni az alapvető társadalmi és gazdasági kapcsolatokat. Ez az alapkódex jóváhagyásával történt meg. Az u) polgári törvénykönyv rendezte a vagyonjogi kapcsolatokat. A köztársaság gazdagságának és erejének, valamint a dolgozók jólétének érinthetetlen forrásaként a társadalmi-szocialista tulajdont jelentették ki. A szocialista tulajdonnal együtt fejlődik a személyi tulajdon. A társadalomban, ahol minden gazdaság a népet szolgálja és ahol a nemzeti jövedelem már igazságosan van felosztva, minden egyes ember munkaigyekezete nemcsak a szocialista tulajdon szaporításához, hanern a személyi tulajdon gyarapításához, összes szükségletei bőségesebb kielégítéséhez is hozzájárul. A családjogról szóló törvénnyel életbelépett a házasfelek, a férfi és a nő teljes egyenlősége és kiküszöbölték az úgynevezett törvénytelen gyermekek azelőtti megalázó helyzetét. A,z új családtörvény elősegít? a család védelmét, megerősíti a esa- j ' Iád erkölcsi alapjait és munkaszo.'idaritását. Társadalmunkban a család tagjait barátság és szeretet köti össze, valamint az a tudat, hogy kötelesek egymásnak segíteni és minden téren gondoskodni egymásról. A büntető törvény jelentősége abban áll, hogy a népi demokratikus államnak hatalmas eszköze abban a harcban, amelyet mindazon cselekedetek ellen folytat, melyek veszélyeztetik a munkásosztály által vezetett társadalomnak szocialista építését, veszélyeztetik a világbékéért folytatott harcát. A büntetőtörvény védelmezi népi demokratikus köztársaságunkat, annak szocialista épitését, a dolgozó nép és az egyen érdekeit, valamint a szocialista együttélés szabályainak betartására nevel. A büntetőtörvény tehát nemcsak azoknak megbüntetését célozza, akik cselekedeteikkel megkárosítják vagy veszélyeztetik a népi demokrácia jogrendjét, hanem gondoskodik rendes, dolgozó polgárokká való nevelésükről is. Törvényhozásunk demokratikus elvei kifejezésre jutnak további két törvénykönyvben, a polgári-bírósági rendszerben és a büntető rendszerben is. A nemzetgyűlés törvényhozó munkájának ez a felületes áttekintése is világosan és meggyőzően mutatja, hogy államunknak törvényei, amelyekben megtestesül a nép akarata, csak a nép javára, a haiadás, a demokrácia és a szocializmus fejlesztésére irányulnak. Mily nyomorúságosak voltak ezzel szemben a München előtti parlament törvényei, amelyek — épp úgy, mint az egész München előtti köztársaság — kizárólag a tőkések és nagybirtokosok érdekeit szolgálták. A nemzetgyűlés egész törvényhozói tevékenységét jelenleg — másképp az nem is lehet — az az igyekezet hatja át, hogy megtegyünk mindent a béke megőrzéséért és a nemzetek közötti baráti együttműködésért. Ebben a szellemben és népünk akaratából hagyta jóvá a nemzetgyűlés a béke megvédését célzó törvényt, amely megfelel az egész békeszerető emberiség érdekeinek és az Egyesült Nemzetek 1947 novemberi közgyűlése határozatának is. Azzal, hogy országunkban büntetendő minden kísérlet, amely a nemzetek békés együttműködésének megbolygatására irányul, azzal, hogy nálunk büntetendő a háborús uszítás és a háborús propaganda, népi demokratikus államunk vitathatatlan bizonyítékát adta egész politikánk békeszerető jellegének, a nemzetközi jog alapelveihez való hűségnek úgy, ahogyan ezek az alapelvek a hitleri fasizmus fölött aratott győzelem után kialakultak és ahogyan bennfoglaltatnak az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányában. Ezért a csehszlovák küldöttség teljes erkölcsi joggal terjeszthette cz ENSz közgyűlésének kilencedik ülésszaka elé egész népünk nevében az új háború propagandájának betiltására irányuló határozati javaslatát. Ezt a javaslatot bizonyosan teljes mértékben támogatják majd az összes békeszerető nemzetek és az egész világ békeszerető emberei, akik az országok közötti kölcsönös kapcsolatok megjavítására törekszenek gazdasági és társadalmi rendszerükre való tekintet nélkül, akik a nemzetközi feszültség enyhülését óhajtják. E gondolat megvalósítására irányul, a nemzetgyűlés minden egyéb tevékenysége is az elmúlt időszakban. Ezzel kapcsolatban visszaemlékezünk a békevédők első világkongresszusának összehívására Párizsban 1949-ben. Az Egyesült Államok háborúra törekvő köreinek és ezek franciaországi kiszolgálóinak közbelépése következtében akkor meg kellett volna akadályozni a béketábor országai és egyes más országok küldöttségeinek a kongresszuson való részvételét. Köztársaságunk és a nemzetgyűlés számára nagy megtiszteltetés vólt, hogy e küldötteket vendégszeretetben részesíthettük közvetlenül legfelsőbb képviseleti testületünk épületében. A nagy békemozgalom, amely győzedelmesen tör utat és így lényegesen hozzájárul a nemzetközi feszültség enyhüléséhez, az a mozgalom, amely az emberek millióit az egész világon arra tanítja, hogy a béke ügyét kezükbe vegyék, olyan mozgalomként kerül be a történelembe, amely a nemzeteknek ezen az első békekongresszusán született. 1950 elején, amikor megmutatkozott, hogy az amerikai imperialisták agresszív politikájának következtében a békét komoly veszély fenyegeti főleg az esztelen fegyverkezés és az atomfegyverek, valamint a többi tömegpusztító 'fegyverek gyártása következtében, a nemzetgyűlés fölhívta a világ összes parlamentjeit, hogy szálljanak szembe az új háború e veszélyével. A nemzetgyűlés 1952-ben újból fölemelte szavát egész .népünk nevében és követelte, hogy Koreában szüntessék be az embertelen fegyverek használatát és a koreai háborút. A Szovjetunió, a Népi |Cína és a népi demokrácia többi országai békepolitikájának és a világ összes többi békeszerető emberei béketörekvésének következtében jelenleg a nemzetközi feszültség terén bizonyos enyhülés állott be. Ezt bizonyítja a koreai fegyverszünet megkötése, a berlini konferencia és a genfi konferencia jelentős eredményei. Ezért itt az ideje, hogy az Egyesült Nemzetek közgyűlése megkezdje a szovjet kormánynak a fegyverkezés csökkentésével és az atom- valamint a hidrogénfegyverek és más tömegpusztító fegyverek betiltásával kapcsolatos kérdésekről szóló nemzetközi szerződés megkötésére irányuló javaslat tárgyalását. Ezt a javaslatot teljes mértékben támogatják nemzeteink és a világ összes békeszerető emberei és elfogadása elhárítaná az új világháború veszélyét. így teljesülne a békét és biztonságot óhajtó nemzetek akarata. Államunkat és nemzeteinket különösen mélyen érinti a német kérdés megoldása. Szilárdan kitartunk amellett,' hogy egyedül az egységes, demokratikus és békeszerető német állam biztosítja a békét és a biztonságot köztársaságunk, az összes európai nemzetek és a német nép részére. Ezért voltv hogy 1952-ben népünK felháborodással fogadta azt a hírt. hogv a revansiszta és háborút akaró erőket Nyugat-Németországban az úgynevezett „európai védelmi közösség" álarca alatt újból fel akarják fegyverezni, aminek következtében az európai nemzetek biztonságát és a békéjét veszélyeztetnék. Ekkor fordult a nemzetgyűlés határozatával a hat nyugat-európai parlamenthez, hogy ezeket a háborús szerződéseket ne ratifikálják. Elégtétellel fogadtuk nemrégen azt a hírt, hogy a francia nemzetgyűlés a francia nép egyöntetűleg megnyilvánuló akaratának hatására ezt a háborús szerződést nem ratifikálta. De az utóbbi események — főleg a londoni és a párizsi konferencia — azt mutatják, hogy az Egyesült Államok agresszív köreinek a nyugat-németországi revansiszta és háborút akaró körök nyomására és az egyes nyugateurópai államok kormányának az Egyesült Államok politikájától való függése következtében új tervekben egyeztek meg. Nyugat-Németország újrafelfegyverzésével kapcsolatban. Ezért az európai béke megszilárdítása érdekében feltétlenül szükséges visszautasítani a NyugatNémetország remilitarizálását célzó úiabb 'erveket és minden igyekezetünket az egységes Németországnak. mint demokratikus és békeszerető államnak megújítására kell összpontosítanunk úgy. ahogyan azt újból hangsúlyozza a Szovjetunió kormányának a nyugati nagyhatalmakhoz intézet*, utolsó jegyzéke. Eben a jegyzékben a szovjet kormány újból követeli: 1. Németország egységének békeszerető és demokratikus alapon való megújítását és a szabad választások megvalósítását egész Németországban. 2 A négy nagyhatalom megszálló csapatainak Kelet- és Nyugat-Németország területéről való visszavonását. 3. Összeurópai konferencia öszszehívását, amelyen megtárgyalják az európai kollektív biztonság rendszere megteremtésének kérdéseit Egyedül a Szovjetunió ezen javaslatai vezethetnek a német kérdés sikeres megoldására és a kollektív biztonság rendszerének megteremtésére és ezáltal az európai tartós- béke biztosítására. S ezért nemzeteink teljes mértékben egyetértenek ezzel. A nemzetgyűlés a választási időszak folyamán egész tevékenységével népünknek azt az akaratát juttatta kifejezésre, hogy békében akarnak élni az összes nemzetekkel. Azok a nemzetközi szerződések. amelyeket a nemzetgyűlés ebben az időszakban jóváhagyott. megszilárdították gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatainkat a béketábor országaival és egyúttal bizonyítékai annak, hogy államunk hajlandó gazdasági kapcsolatot teremteni az összes többi országokkal is az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapelveinek betartása mellet

1;. Nem az éhség és a nyomor költségvetése, hanem az életszínvonal emelésének költségvetése A nemzetgyűlés minden évben megtárgyalta fő feladatainak egyikét, az állami költségvetést, amely határtalanul fontos eszköze a szocialista építésnek. Ezzel biztosítjuk az összes pénzügyi eszközöket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy biztosítva legyen az ipar kiépítése, a mezőgazdaság fejlődése, a nép anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítése és hazánk védelme. Ha összehasonlítjuk az állami költségvetés megtárgyalásának módját és tartalmát ma és a múltban, különösen szemléltetően láthatjuk, hogy milyen mély különbségek vannak a München e^tti köztársaság és a népi demokrsuikus Csehszlovák Köztársaság között. Dolgozó népünk az elmúlt időszakokban jogos nyugtalansággal várta a költségvetésnek a burzsoá parlament által való jóváhagyását s azt a nyomort és éhség költségvetésének nevezte, mivel a költségvetés a dolgozo népre mindig újabb elviselhetetlen terheket rótt. Milyen nevetségesen és ravaszul hangzottak a burzsoá, és reformista képviselők beszédei, amikor ezeket a költségvetéseket dicsérték és megpróbálkoztak tömeges hazugságokkal takarni azt, hogy a költségvetés jóváhagyása után a szegények még szegényebbek, a gazdagok pedig még gazdagabbak lesznek. Az a zajos kritika, amelyet éppen azon burzsoá és reformista pártok képviselői hangoztattak, akik nem vettek részt a kormánykoalícióban, csupán azon vágyukat leplezte, hogy az állami költségvetés következő tárgyalásakor odaülhessenek az állami vályúhoz és a költségvetésből nagyobb falatot ragadhassanak magukhoz. Ma a dolgozó nép egészen másképpen várja az állami költségvetésnek a nemzetgyűlésben való évi megtárgyalását. Mindenki tudja, hogy az állami költségvetések — hála a dolgozók igyekezetének és kommunista pártunk, valamint a Nemzeti Arcvonal kormánya gondoskodásának — mindig további lépést jelentenek valamennyiünk jólétének emeléséhez. A képviselők az állami költségvetésnek a nemzetgyűlésben való megtárgyalásánál semmiképpen sem takargatják äzt a mély igazságot, hogy a költségvetés által adott gyönyörű távlatok megvalósítása azt jelenti, hogy szorgalmasan kell dolgoznunk, jól és lelkiismeretesen kell gazdálkodnunk és minden koronával úgy kell bánnunk, hogy égy fillért se vesztegessünk el belőle. Éppen a költségvetésnek és az állami zárszámadásnak megtárgyalása teszi lehetővé,- hogy a nemzetgyűlés képviselői megvalósíthatják a nemzetgyűlés ellenőrző jogát és bírálhatják az összes hiányosságokat, amelyekből gazdaságunkban és a többi ágazatokban is elég sok van. A nemzetgyűlés képviselői, akik a dolgozó népből kerültek ki és akik szilárdan el vannak határozva védeni a nép érdekeit, főleg az állami költségvetés megtárgyalásakor érvényesítik azon tapasztalataikat, amelyekre városaink és falvaink dolgozó népével fenntartott kapcsolataik folyamán tettek szert. A nemzetgyűlés bizottságaiban a képviselők a kormány tagjainak részvételével részletesen megvitatják a költségvetést. Bírálóan tárgyalják meg az egyep költségvetési fejezetekben foglalt javaslatokat. Rámutatnak a hiányosságokra a központi hivatalokban, a nemzeti bizottságokban, a termelő minisztériumok főosztályain és a vállalatokban egyaránt. Utána javaslataikban és indítványaikban érvényesítik azon dolgozók tapasztalatait, akik ismerik munkájukat és jól teljesítik feladataikat. A kormány tagjai, akik szívesen veszik ezt a kritikát, mivel segíti őket munkájukban; kötelesek jelenteni a képviselőknek azt, hogyan intézik el panaszaikat és javaslataikat és hogy milyen intézkedéseket tettek a hiányosságok kiküszöbölésére. * Ha visszatekintünk az elmúlt hat évre, éppen az állaníi költségvetések évenkénti megtárgyalása mutatja, milyen nagy sikereket értünk el, milyen nagy feladatok álltak előttünk és hogy milyen nehézségeket kellett leküzdenünk. Éppen azok az évek voltak ezek, amikor munkásosztályunk kormányozni és gazdálkodni tanult, azok az évek, amikor egész népünk megismerte, hogy a szocializmushoz és a békéhez vezető út nem sima és akadálytalan, hanem, hogy az osztályellenség gonosztevő és áruló tettei elleni, valamint saját hiányosságaink elleni harc útja. Ezekben az években tanult a marxizmus-leninizmusnak a Szovjetunió tapasztalataiban testet öltött győzedelmes tanítása által vezetett kommunista párt, tanult a munkásosztály és a dolgozó nép többi rétegei, és vele együtt tanult az egész nemzet. Mi, a Nemzeti Arcvonal képviselői is jártuk népünkkel együtt ezt az iskolát. A mi munkánk sem volt hiánytalan. Legkomolyabb hiba volt, hogy nem tartottuk be mindig és mindenütt azt az alapelvet, hogy a képviselők — a nép képviselői — állandó kapcsolatban legyenek a polgársággal, 'figyelmesen hallgassák hangját és tanuljanak nagy tatapasztalataiból. Alkotó munka jegyében a választások elé Befejeződik ennek a nemzetgyűlésnek választási időszaka. Néhány hét múlva a polgárok megválasztják az új nemzetgyűlést, az új képviselőket. Az új nemzetgyű-, lésre, amely a november 28-i választásokból kikerül, felelősségteljes feladatok várnak. Meg kell tárgyalnia és jóvá kell hagynia a köztársaság népgazdasága fejlődését célzó állami tervről szóló törvényt az 1955. évre vonatkozóan, meg kell tárgyalnia és jóvá kell hagynia az állami költségvetést és a további fontos törvények egész sorát. Az új nemzetgyűlésre az a feladat vár, hogy megtárgyalja és jóváhagyja a második ötéves tervről szóló törvényt. Mindezek a törvények fontos eszközzé válnak a CsKP X. kongresszusa irányelveinek megvalósításában, amelyek J egyedül népünk jólétét és boldogságát tartják szem előtt. De ezek megvalósításához kitartó és áldozatos munkára van szükség. Ilyen munka vár az új képviselőkre is. Feladataikat, mint a nép hű szolgái, csak akkor teljesíthetik, ha munkájukban mindig szem előtt tartják a nép, a nemzet és az állam érdekét, a szocializmus és a béke ügyét. Feladataikat csak akkor teljesíthetik, ha mindennapos állandó kapcsolatban lesznek választóikkal és ha mindig hűen képviselik azok akaratát, érdekeit és szükségleteit, akik a választásokban bizalmat szavaztak nekik. A választásokban a nép és a köztársaság győzelmére, a béke, demokrácia és szocializmus győzelmére fogunk szavazni.