Uj Szó, 1954. október (7. évfolyam, 239-264.szám)

1954-10-29 / 263. szám, péntek

t m %w 1954. október 29. Bőven terem a föld, ha jól megművelik Az Ifjúsági Falu szövetkezetesei bátran alkalmazzák az új módszereket — Az agronómus a termelés irányítója — Kukoricából 90 mázsás termés hektáronként— A pót jutalmazás elősegítő je a terméshozam növelésének A választási törvényt magyarázzuk A választói névjegyzékek jelentősége KŔÄI.1K GYÖRGYNÉ a tűzhely kö­rül tesz-vesz. Elkészítette a vacsorát és csak melegen tartja, hogyha meg­érkezik férje, nyomban tálalhasson A konyhában példás a rend. A zo­máncos tűzhely ragyog a tisztaságtól. A rádió-gramofon kellemes zenével tölti be a szobát. — Azt mondta Gyuri, hogy már három órakor idehaza lesz. De még az ötórási vonattal sem jött. Már las­san a hétórai vonatról is jönnie kel­lene, de az is meglehet, hogy .csak a kilencessel jön haza. Lehet, hogy előadást tart valamelyik szövetkezet­ben — folytatja tovább az asszony Az utóbbi mondatot úgy ejti ki, hogy érezni lehetett a szavak mögé rejtett büszkeséget. örül annak, sőt büszke is rá, hogy férje mostanában előadásokat tart. bár iparkodik ezt úgy-ahogy titokban tartani. Sokszor zsörtölődik is, hogy így meg úgy, lassan már hálni sem jár haza. De vájjon milyen előadásokat tarthat az Ifjúsági Falu agronómusa, vájjon miről beszélhet minden este más és más szövetkezetben? Králik­né elmondja, miről is szól az a sok előadás. .> — Férjem nemrégen tért haza a Szovjetunióból. Moszkvában járt a mezőgazdasági kiállításon. Most aztán arról számol be a többi szövetkezete­seknek, mit látott. — Sokszor zsörtölődöm vele, hogy lassan már a kislánya sem ismer rá. olyan keveset van otthon. De azt is belátom, hogy amit ott látott, nem tarthatja magában. Bűn volna mind­azt elhallgatni, amiről ott meggyőző­dött. Jómagam is szívesen hallgatom, ha néha-néha szabad idejében beszélni kezd Moszkváról, a kiállításon látot­takról. Szép emlékeket is hozott haza a Szovjetunióból. És már kezdi is elő szedni a képeskönyveket, amelyek a kiállítást, Moszkvát és a Kremlt áb­rázolják. Ezenkívül még egy értékes fényképezőgépet is kapott a szovjet elvtársaktól. KINT AZ UDVARON a kutya ba­rátságosan vakkant, jelezve, hogy is­merős érkezik a házhoz. Nemsokára előttünk áll az „elveszett" ember. Fiával együtt jött, aki a komáromi hajógyárban dolgozik. Kráíik György középtermetű, jó húsban lévő ember. Arca barázdás. A 16 évnek már meglátszik rajta a nyo­ma. Barátságos kézszorítás után be­szédbe elegyedünk. Beszélgetésünk az Ifjúsági Falu szövetkezetének munká­ja körül forog. Králik György öröm­mel beszél munkájáról, örömmel szá­mol be arról, hogy az idén milyen gazdag kukoricatermést értek el a szövetkezetben. — A mult évben is jó volt a kuko­ricánk, átlag 75* mázsát takarítottunk be minden egyes hektárról. A tagok is meggyőződtek róla, hogyha a ter­vezett mennyiségen felül termelnek mezőgazdasági termékeket, annak el­sősorban ök veszik hasznát, mert pl. a mult évben voltak olyan szövetke­zeti tagok, akik a terven felül ter­melt kukoricából pótjutalmazáskánt 24 mázsa kukoricát kaptak. Az idén márVminden egyes szövetkezeti tag azon iparkodott, hogy a mult évi hek­tárhozamokat is felszárnyalják. A terméshozamnövelésben Králik Györgynek is nagy része van. Mint agronómus mindent elkövetett, hogy a terméshozampt állandóan növelhes­sék. — Amikor még egyénileg gazdálkod­tam. akkor sem féltem soha az új­tól. Hat holdnyi földemen kísérletez­tem azzal, hogy a föld jó megműve­lésével és a vetőmagok gondos ki­választásával minél magasabb termés­hozamokat érhessek el. Igaz, azelőtt el, vagy minél magasabb hasznossá­got biztosítsanak az állattenyésztés­ben. — Most, hogy a Szovjetunióban jár­tam, láttam, hogy ott is milyen jelen­tősége van a pótjutalmazásnak. Be­széltem egy elvtársnővel, aki a Moszk­va környéki kolhozok egyik sertésgon­dozója. Ezt mondta: „Pót jutalmazás címén a mult évben 25 malacot kap­tam. Az idén már úgy iparkodom. I hogy legalább 27 malacot kaphassak." Beszéltem egy elvtárssal is, aki szin­tén kolhoztag. ő is^ arról beszélt, mennyire fontos a pótjutalmazás be­vezetése. ő pl. a ledolgozott mun kaegységekért járó jutalmazáson kí vül, pótjutalmazás címén 35 mázsa kenyérgabonát kapott. Ezt azonban csak úgy érte el, hogy a csoport több gabonát termelt az előirányzottnál. Ahhoz, hogy az Ifjúsági Falu szö vetkezetesei az idén pl. kukoricából tervezett 44 mázsa helyétt 90 má zsás átlaghektárhozamot takarítottak be, Králik György szorgalmán és tu dásán kívül a pótjutalmazás is nagy­ban hozzájárult. A munkacsoportok és egyének a legjobb tudásuk szerint végezték el az összes munkákat és teljes mértékben kihasználták a gépi segítséget, mert anyagilag is érdekel­tek a terméshozam növelésében. TÉRJÜNK MOST MAR ARRA, hogy Králik György irányítása mellett ho­gyan érték el a 90 mázsás átlagter­mést kukoricából. — Azt, hogy az idén ilyen szép terméseredményekkel dicsekedhetünk nem kell csodának tekinteni — mond­ja Králik György. — Ilyen eredmé nyekkel minden egyes szövetkezet dicsekedhet, csak kissé nagyobb súlyt kell fektetni a talaj megművelésére és a vetőmag kiválasztására. Az Ifjúsági Falu szövetkezetesei Králik agronómus irányítása mellett már a mult évi aratás befejezése után kezdték lerakni az' alapját az idei gazdag kukoricatermésnek. Az aratás után 24 órán belül elvégezték 5—6 cm mélyen a tarlóhántást. Az egy­szeri tárcsázás azonban a talaj ke­ménysége miatt nem bizonyult elég­ségesnek, ezért keresztben is meg­járatták tárcsával a földet. Arra mindig ügyeltek, hogy a tárcsa az említett !i mélységnél sohase hatoljon mélyebben, mert akkor a földbe ke­rült gyommagok nem kelnek ki és a tárcsázás után alkalmazott boronával nem tudják őket ártalmatlanná tenni, A tarlóhántás idejében való szak­szerű elvégzésével nemcsak azt érték el, hogy a gyomot Irtották és a föld nedvességét tárolták, hanem biztosí­tották a talaj rugalmasságát és a mikroorganizmusok tevékenységének fokozását. Augusztusban a talaj mi­nőségének megfelelően 200—400 má­zsa istállótrágyát szórtak a földre. Az istállótrágya szétterítése után 24 órán belül 18—22 cm mélyen leszán­tották a földet, nehogy a trágya ki­száradjon és veszítsen értékéből. En­nek a műveletnek a megvalósítását az agronómus ellenőrizte, de maguk a szövetkezeti tagok is vigyáztak rá, hogy a szétterített istállótrágya ne száradjon a napon, hanem minél előbb a földbe kerüljön. Az augusztusban elvégzett közép­szántással már az évelő, vagyis a többévés gyomokat is kiirtották. AZ ŐSZI MÉLYSZÁNTÁST november közepén 30—35 centiméter mélység­ben élvégezték. Ezt a mélységet azon­ban csak ott lehet elérni, ahol a talaj minősége megengedi. Ott pl. ahol a talaj alsóbb rétege mondjuk 30—35 cm mélységnél kavicsos, ott sekélyebb mélyszántást kell alkalmazni. A mély­szántást vastag barázdákban hagyták. Ezt úgy kell érteni, hogy a szántás a/ ilyesmire nagyon kevés volt a le- ^ boronával más dasá g hetőség. Ma azonuan szinte korlat­lan lehetőségek állnak rendelkezé­semre a szövetkezetben. Az új mun­kamódszerek alkalmazása mellett a pótjutalmazás is egyik elősegítője a terméshozam növelésének. Hogy mi­ért, erre egyszerű a felelet. A szö­vetkezeti tagok látják, hogyha többet termelnek, ennek főként ők veszik hasznát. Iparkodnak is, hogy minél magasabb hektárhozamokat érjenek géppel nem dolgozták szét a hantokat. Az ilyenformán hagyott szántás job­ban felfogja a havat és a tél folyamán jobban tartja a nedvességet, mint a simára dolgozott talaj. A föld továb­bi művelési folyamata már tavasszal következik. Simítóval és boronával ap­róra dolgozták a földet. így biztosí­tották a gyors szikkadást és a talaj átmelegedését. A vetés előtt a talajt újból megszórták műtrágyával. A mű­trágya használatát, vagyis hogy melyik fajtából mennyit használjanak fel, az előzetes talajvizsgálás után állapítot­ták meg. Az Ifjúság Falu szövetke­zetesei pl. a tavaszon minden egyes hektárra 8 mázsa különféle műtrá­gyát szórtak. Közvetlenül a kukorica vetése előtt traktor által vontatott kultivátorral járták meg a földeket. Utána köny­nyű boronát használtak. Ezzel a mód­szerrel a föld felületén olyan réteget teremtettek, amely megakadályozza a nedvesség elpárolgását. A kultiválást 15—20 cm mélyen végezték. A boro­na a felsőrészt apróra szétdolgozza és megakadályozza a nedvesség elpá­rolgását a föld mélyebb részéből, de a felső réteg gyorsan kiszárad. Ezért ezt a műveletet közvetlenül a vetés előtt csinálták. A gazdag termés elérésében nagy szerepe volt annak is, hogy a vető­magot gondosan kiválogatták. — Szigorúan csak keresztezett ve­tőmagot vetettünk — mondja Králik György. — A mi esetünkben pl. az úgynevezett Fleischmann-féle és a szlovák nagyszemú keresztezéséből létrejött kukoricafajta vált be. Ez a fajta nagy termőképességű és magas tápértékkel rendelkezik. A VETŐMAG ELŐKÉSZÍTÉSÉNÉL ügyeltek arra, hogy csak ép, egészsé ges, cslraképes mag kerüljön a földbe. Ezt úgy oldották meg, hogy a vetés­re szánt kukoricacsövek végéről el­távolították a nem csíraképes szeme­ket. Azután a vetőmagot pácolták és vetőgépekkel elvetették. A vetőgépek után boronából készült agregátot hasz­náltak, hogy a csövek okozta rése­ket betakarja. Ezzel aztán a vetés be is fejeződött volna. Mindenesetre még azt is meg kell említenünk, hogy a vetésnél arra is nagyon ügyeltek, hogy a sorok egyenesek legyenek. Ennek fontosságát majd a továbbiak folya­mán látjuk. Mielőtt a kukorica kikelt, a talajt újból megboronálták. Ezzel elejét vet­ték a vadrepce és a gyomnövények fejlődésének. Ezenkívül a talaj szer­kezete is meglazul, szellősebb lesz, ami a kikelést elősegíti. Kikelés után a talajt géppel sarabolták meg. Itt már fontos az, hogy a sorok egye nesek legyenek. Sarabolás után a rá­eső részt mindenki kézikapával meg­kapálta. — Igaz, nem nagyon volt mit ka­pálni — jegyzi meg az agronómus — hiszen a gyomok nagy részét már az előző munkákkal kiirtottuk. A kézikapálás után még kétszer megsarabolták és egyeléskor kézika­pával megpiszkálták a kukorica tövét. A jó munkának, már ahogy az ele­jén is láttuk — meg lett a várt eredménye. Kilencven mázsás átlag hektárhozam nem csekélység és aho Köztársaságunkban választó­joggal rendelkezik minden ál­lampolgár, aki betöltötte 18. életévét és a bíróság nem fosz­totta meg önrendelkezési jogá­tól. A választásra mló jogosult­ságot — hogy állampolgáraink gyakorolhassák — hivatalosan is igazolni kell. Ezt a célt szol­gálják a választói névjegyzékek. Az az állampolgár, aki nem sze­repel a választói névjegyzéken, még ha választójoggal rendelke­zik is, ezt a jogát nem gyako­rolhatja. Ezért minden állam­polgár érdeke, hogy ellenőrizze, vájjon szerepel-e a válaszlói névjegyzéken, s annak adatai megfelelnek-e a valóságnak. Á helyi nemzeti bizottság ta­nácsa, amely összeállította a vá­lasztói névjegyzéket, legkésőbb 30 nappal a választás napja előtt nyilvánosságra hozza őket. Ha az állampolgár megállapítja, hogy nem szerepel a névjegyzé­ken, vagy adatai helytelenek, hibásak, joga van erre szóbeli­leg vagy írásban felhívni a helyi nemzeti bizottság tanácsát és, javítást javasolni. A helyi nemzeti bizottság tanácsának kötelessége vagy 3 napon belül végrehajtani a javaslat szerinti javítást, vagy ellenkező esetben értesíteni az állampolgárt, még­pedig írásbelileg, hogy miért nem eszközölte a helyreigazí­tást. Ebben az esetben az állam­polgár a népbírósághoz fordul­hat, amely végérvényesen dönt. A választói névjegyzékek ezenkívül fontos technikai-szer­vezési jellegű intézkedést jelen­tenek, amely nélkülözhetetlen a választások levezetésénél. Első­sorban a választói névjegyzékek alapján állapítható meg a vá­lasztók száma és ennek alapján készítheti el a központi válasz­tási bizottság a megfelelő számú szavazólapot. A választói név­jegyzékek alapján állapítható meg az is, hogy hány százalék­ban vesznek részt a szavazásra jogosultak a választásokon. A választói névjegyzékek segítsé­gével állapítják meg a szavazás végeredményét is. Á névjegyzék továbbá kiküszöböli a különféle machinációk lehetőségét is (ne­hogy például valaki többször is szavazzon). Végül segítségükkel megállapítható az is, hogy hány választói igazolványt adtak ki és hányan szavaztak ezen iga­zolványok igénybevételévei. A választói névjegyzékek lát­hatólag igen fontos okmányok, amelyek nélkül nem lehetne a választásokat sikeresen lefoly­tatni. Ezért nemcsak a hivatalod ' szerveknek, hanem valamennyi állampolgárnak figyelmesen, gondosan kell ellenőriznie a vá­lasztói névjegyzékeket. If-HIMHK OKTÓBER 26-án, kedden meg halt Václav Rabas nemzeti mű­vész, a kiváló cseh festő. A PÖSTYÉNI PÉKÜZEMEK kekszrészlegében szeptemberben az üzemen belüli önelszámolás be­vezetése után 14.3%-kal emelke­dett a munkások keresete. A mun ka termelékenység ezzel egy időben 117.4%-ra emelkedett. SZLOVÁKIÁBAN október 26-ig több mint 2500 községben meg választották az új nőbizottságokat. A SZOVJETUNIÓ ÉS A NÉPI DEMOKRATIKUS ÁLLAMOK KÖZÖTTI NEMZETKÖZI VAS­IÍTFORGALMI KAPCSOLATOK keretében minden utas egy ötéven aluli gyermeket vihet magával ingyenesen. A belföldi vasúti for­galomban az utasok négy éven aluli gyermeket vihetnek maguk­kal díjtalanul. 1955. áprilisában lép életbe az új vasűtforgalmi rendszabály, amely szerint az uta­sok-belföldi útra is díjtalanul vi­hetnek magukkal ötéven aluli gyermeket. A NAPOKBAN KIÉRTÉKELTÉK Szlovákiában az elmúlt tanévben folytatott takarékossági akció eredményeit. A tavalyi akcióban tanulói kerültek a losonci j$räs gyan láttuk is, a munkák 65 százaié- I az ei ső helyre: 795.232 koronát ta kát géppel végezték el. Ilyen eredmé- karítottak meg és ezzel szlovákiai nyeket értek el azonban más növény- I viszonylatban az egy tanulóra eső fajtáknál is. Részletekbe már nem megtakarítás terén is az első he­akarok bocsátkozni, csak annyit sze- lyen állnak. A losonci járás tanulói retnék még megemlíteni, hogy pl. cu- elnyerték a pénzügyi megbízotti korrépából a tervezett 230 mázsa he- ~ " ~ ~ " * hivatal és az állami takarékpénz­tárak kerületi igazgatóságának vándorserlegét, amely eddig a szvidnyiki járás tanulóinak birto­kában volt. A LÉVAI JÁRÁSI ÉPÍTÉSZETI VÁLLALAT alkalmazottai véd­nökséget vállaltak a vámosladá­nyi EFSz felett. Újabban kötele­zettséget vállaltak, hogy a szövet­kezetnek segítséget nyújtanak a cukorrépa betakarításában. No­vember 15-ig 10 vagon cukorrépát raknak fel saját járműveikre, visznek lemérni és raknak ki. ÚJ ÁLLATFAJTÁK SZLOVÁ­KIÁBAN. A szlovákiai hegyek va­dászterületein sok szarvas, őz és vaddisznó, a mezőkőn pedig nyúl, HÉTBEN olvastam az első szovjet me- I fogoly és fácán él. Vadászaink né­zőgazdasági szakkönyvet. Hittem is, hány év óta rendszeresen újabb nem is, ami abban volt. Most azonban vadakkal egészítik ki e területek magam győződtem meg arról, hogv vadállományát. Néhány évvel eze­z említett könyvek alapján olyan löt t muflonokat hozattak Olasz­országból Szlovákiába. A muflo­lyett 400 mázsás hektárhozamot értek el. Králik György azonban még ezek­kél az eredményekkel sincs megelé­gedve. Látja azt, hogy még óriási le­hetőségek állanak előtte. A szövetke­zeti tagokkal egyetemben elhatároz­ta, hogy jövőre már négyzetesen ve­tik a kukoricát Így elérik azt, hogy gépeket még nagyobb százalékban tudják alkalmazni és a terméshozam is nagyobb lesz. Ha több lesz a ter­més, nagyobb lesz a bevétel, még jobban élnek a szövetkezeti tagok A szorgalmas és tehetséges agro­nómus búcsúzóul még kijelenti: EZERKII.ENCSZÁZNEGYVEN­dolgokat lehet megvalósítani a mező­gazdaságban. amilyenekről valamikor álmodni sem mertünk volna. Szarka István nok ma már 21 szabad vadászte­rületen meghonosodtak. Az idén hat kőszáli kecskét hoztak a szi­bériai erdőkből. ÚJ POSTAI SZABÁLYZAT. A távösszeköttetésügyi minisztérium új postai szabályzatot adott ki, amely november 1-től lép érvény­be. E naptól kezdve hatályát vesz­ti az 1946-ban kiadott postasza­bályzat. Kivételt csak a postai díj­szabályzatra vonatkozó rendelke­zések képeznek. Az új postai sza­bályzat minden postahivatalban megtekinthető. A GRAMOFONGYÁR készül az I. Országos Spartakiádra. A gra­mofongyárak stúdiójában a cseh­szlovák hadsereg központi zeneka­ra Jindŕich Praveček alezredes ve­zényletével lemezre veszik az I. Országos Spartakiád gyakorlatai­nak kisérő zenéjét. Ma már több­ezer hanglemez készül Miroslav Hronek, Pavel Stanek, Oldrich Flosman és mások műveiből, me­lyekről katonáink és a belügymi­nisztérium alakulatainak tagjai gyakorolnak. TILOS A TÖRVÉNYES PÉNZ UTÁNZÁSA. A törvényes pénzne­met utánzó tárgyak bármilyen cél­ból történő jogtalan gyártása bün­tetőjogi felelősséggel jár. A pénz­ügyminisztérium egyúttal felhívja a figyelmet arra, hogy engedélye nélkül plakátokon,. könyvekben stb. sem ábrázolható a törvényes pénz. OKTÓBER 26-ÁN, kedden érke­zett Bratislavába csehországi sike­res fellépése után az indiai művész­csoport. Az indiai művészek ok­tóber 27-én, szerdán indiai népi táncokból, énekekből és zeneszá­mokból álló gazdag műsorral lép­tek fel a bratislavai Nemzeti Szín­házban. ISKOLA KOVÁCSOK SZÁMÁ­RA. Prostejovban megnyílt egy mezőgazdasági tanonciskola, mely­nek kovács és patkoló-kovács sza­ka van. Ez a maga nemében az egyedüli iskola a köztársaságban. AZ EPERJESI KERÜLETBEN számos munkással szaporodott az élenjáró építő-bányászok sora. A bányák munkahelyein nagyon jó eredményeket érnek el, amit az üzemi tanácsok és igazgatóságok le­velei is bizonyítanak, amelyekben köszönetet mondanak kelet-szlová­kiai polgáraink segítségéért. Az or- ^ lovai Václav-bánya üzemi tanácsá­nak tagjai levelet írtak a ínichalov­cei járási nemzeti bizottságnak, amelyben elismerően nyliatkoznak a katanovi bányászokról. Köztük vannak O Kapusta. M. Timko, J. Balázs és E Katók, akik példás munkájukkal hozzájárultak a Vác­lav-bányában a terv egyenletes tel­jesítéséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents