Uj Szó, 1954. október (7. évfolyam, 239-264.szám)

1954-10-29 / 263. szám, péntek

t m %w 1954. október 29. A nemzetgyűlés ú] törvényeket tárgyalt meg és fogadott el (Folytatás az 1. oldalról) latnok legfelső képviseleti testületeihez fordult és felhívta azokat, hogy támogassák a béke ügyét. A nemzetgyűlés plénuma elé 488 beszámolót nyújtottak be a törvényjavaslatokkal, a nemzetközi szerződésekkel, a költségvetési tervezetekkel stb. kapcsolatban. 472 vitafelszólalás hangzott el, amelyekben a képviselők megvilágították a torvények fontosságát, valamint hozzászólásaikkal és bírálatukkal rámutattak a tárgyalás alatt levő üggyel összefüggő fontos kérdésekre. A plénumban a kormány tagjai is 83 beszédet tartottak, amelyek egyrészt a törvényekkel, másrészt ügykörük költségvetésével és ügyeivel foglalkoztak. A nemzetgyűlés kilenc bizottsága gazdag és termékeny tevékenységet fejtett ki. A bizottságok összesen 561 ülést tartottak, ebből 250 ülésen törvényhozó munkákkal foglalkoztak, 230 ülésen az állami költségvetések megtárgyalásáról és 81 ülésen egyéb munkákról volt szó. A bizottságok ülései nagy kezdeményező erejükkel tűntek ki. A képviselők főleg itt érvényesítették az üzemi, falusi dolgozókkal, az iskolák és hivatalok dolgozóival való kapcsolatban nyert tapasztalataikat. Erről tanúskodnak például a következő számadatok: az 1954. évi költségvetést 26 bizottsági ülésen tárgyalták meg. Az egyes költségvetési fejezetekkel kapcsolatos vitákban az előadókon kívül 478 szónok szólalt fel. A képviselők 253 fontos javaslatot érvényesítettek, amelyek a minisztériumok és más központi hivatalok munkájára vonatkoznak. Ezeket- a javaslatokat a minisztériumok kötelesek megtáigyalni és a nemzetgyűlésnek választ adni arról, hogy a képviselők hozzászólásait hogyan használták fel. Az illetékes bizottságokban azután e véla • szokat újból megtárgyalták. ' Nagy, felelősségteljes törvényhozó munka E számadatok mögötj: a nemzetgyűlés nagy és felelősségteljes törvényhozó munkája van. Figyeljük csak fő vonásaiban az elmult időszak törvényhozó munkásságának, valamint a nemzetgyűlés egyéb működésének jelentőségét. A nemzetgyűlés törvényhozó, ellenőrző és kezdeményező tevékenységével alkotó módon hozzájárul a gazdaságunkban véghezvitt gyökeres változások megvalósításához. 1948-ban a nemzetgyűlés történelmi jelentőségű törvényt hagyott jóvá: a Csehszlovák Köztársaság fejlesztésének első ötéves tervéről szóló törvényt; 1954. januárjában a népgazdaság 1954-re szóló fejlesztésének törvényét. Ebben az időszakban a dolgozó nép februári győzelme után a népgazdasági tervek teljesen a szocializmus építésének eszközévé váltak. Bennük és segítségükkel valósult meg a párt fő irányvonala a szocialista iparosításban, amint azt Gottwald elvtárs kitűzte és a CsKP IX. kongresszusa megállapította. Az első ötéves terv folyamán társadalmunk osztályszerkezete alapjaiban megváltozott. A gazdaságban, amint azt az ötéves tervről szóló törvény meghagyta, a kapitalista elemeket korlátozták és elnyomták s a

z ötéves terv végén — a mezőgazdaságon kívül — mindenütt teljesen a szocialista szektor uralkodott. Az ipari termelésben 99.60/o-ot, az építkezésben 99,80/o-ot, a közlekedésben- 100%ot, a kereskedelemben 99,7%-ot ért el. A szocialista termelési kapcsolatok megszilárdítása, az a tudat, hogy a magunkén és magunk számára dolgozunk, megnyitotta az utat a dolgozók alkotó kezdeményezésének hatalmas kifejlődéséhez. Az ötéves tervben a foglalkoztatottság 26%-os növekedése mellett a munkatermelékenység 60%-kal emelkedett. A szocialista munkaversenyben az újító és ész_ szerűsítő mozgalomban számos kiváló munkás és technikus, szakmai mester, valóságos munkahős növekedett fel. A munka a becsület, a hősiesség és dicsőség ügyévé vált. A milliós tömegek alkotó munkája, amelyet egységes terv irányított, alapjaiban változtatta meg gazdaságunk összetételét is. Az ipari termelés megkétszereződött. a gépipar — országunk büszkesége — termelését 3,3-szorosára emelte. A gépipar hatalmas fejlődése lehetővé tette a többi iparágazatok, a közlekedés és mezőgazdaság műszaki színvonalának emelését. Az ötéves terv folyamán gyors ütemben valósult meg Szlovákia iparosítása és lényegesen emelkedett a szlovák nép anyagi és kulturális színvonala. Abban az országban, ahol valaha tartós munkanélküliség volt, ahonnan a dolgozók kivándoroltak, a foglalkoztatottság 81%-kai emelkedett. A szlovák ipar 4,5-szörte nagyobb, a nehézipar több mint hétszerte nagyobb, mint a kapitalista Csehszlovák Köztársaság alatt volt. A szlovák nép anyagi és kulturális színvonalának a lenini-sztálini nemzetiségi politika szellemében és a cseh munkásosztály segítségével való céltudatos, tervszerű emelése megszilárdította nemzeteink testvéri szövetségét. / • Az ötéves terv teljesítésében elért nagy sikereket, amelyek által megszilárdult Csehszlovákia nemzetközi helyzete is, nem értük volna el a Szovjetunió állandó testvéri segítsége nélkül, a Kinai Népköztársasággal, a népi demokratikus államokkal és a Német Demokratikus Köztársasággal való együttműködés nélkül. A nemzetgyűlés sok ízben értékelte azt a sokoldalú anyagi, műszaki és erkölcsi segítséget, amelyet kapitalista államok sohasem nyujhatnak egymásnak; számos ízben rámutatott az új gazdasági kapcsolatokra azon országok között, amelyek a Szovjetunió példája nyomán a szocializmus felé haladnak. Ezek az új kapcsolatk meggyorsítják és a lehető legnagyobb mértékben elősegítik a termelő erők fejlődését ná( lünk és barátainknál is. Az első ötéves terv gazdasági eredményei lehetővé teszik számunkra, hogy kibővítsük kereskedelmi kapcsolatainkat valamennyi állammal az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján. A gottwaldi ötéves terv sikeres teljesítésének eredményei megnyilvánulnak abban, hogy a csehszlovák népgazdaság, főleg az ipari termelés ma a Csehszlovák Köztársaság önállóságának és függetlenségének, államunk gazdasági hatalmának és védelmi képességének biztos és megrendíthetetlen táma-zpontját képezi. A munkatermelékenység emelése — elsőrendű feladat Az ötéves terv által kitűzött alapvető feladatok teljesítése lehetővé tette számunkra, hogy egész figyelmünket a mezőgazdasági termelésnek, az ipari termelés mögötti komoly elmaradása kiküszöbölésére fordítsuk és nagyméretű, sokoldalú segítséget biztosítsunk mezőgazdaságunk, az egységes földművesszövetkezetek, a kis- és középparasztok számára. Továbbá arról van most szó, hogy leküzdjük a tüzelő, energetikai és érc-támaszpontunkban levő aránytalanságokat. A közszükségleti árucikkek tcrmeléset fokozni és minőségét javítani kell, meg kell szilárdítani a takarékosság rendszerét egész népgazdaságunkban. E feladatok teljesítésének fő előfeltétele a munkatermelékenység emelése és a termelési ön költségek csökkentése. Ez az egyet len módja annak, hogyan kell to vább emelnünk a lakosság életszínvonalát a kiskereskedelmi árak leszállításának bevált útján. Ez a pari és a kormány irányvonala, ahogy azt kifejezésre juttatta a nemzetgyűlésben a mult év szeptemberi ben elhangzott kormánynyilatkozat ez a Csehszlovákia Kommunista Pártja X kongresszusának irányvonala a jövő évekre is. Köztársaságunk népgazdasága fejlesztésének ez évi tervéről szóió törvény már az említett elvekbcl indul ki és megvalósítása must is érvényes éppúgy mint azelőtt, hogy e tervet csupán a munkások, parasztok és a többi dolgozók millióinak szívós munkájával, ^ hiányosságok elleni harccal, az akadályok leküzdésével lehet valóra vál tani. Az elmúlt időszakban a nemzetgyűlés a gazdasági törvények és kormányrendeletek egész sorát hozta meg, amelyek megteremtették az előfeltételeket a népgazdaságunk jobb és tökéletesebb tervezésére, irányítására és amelyekkel biztosítják a gazdasági építés feladatai teljesítésének hatásos ellenőrzését. Ezzel kapcsolatban meg kell emlékeznünk a mult évi pénzreíormról szóló törvényről, amely lehetővé tette az élelmiszerellátásban a jegyrendszerről a teljesen szabiid piacra való áttérést és megnyitotta az utat a kiskereskedelmi árak rendszeres leszállításához. Csupán az utolsó, 1954. április 1-én megvalósított árleszállítás az élelmiszer és ipari árucikkek vásárlásánál évi 5",600-000.000 korona megtakarító t jelehtett a lakosság számára. A nemzetgyűlés törvényeiben jelentős módon megnyilvánult közgazdaságunk egyik legfontosabb változása — a falvak fokozatos áttérése az egyéni kistermelésről a szocialista nagytermelésre. Az EFSzekről szóló 1949. évi törvény jóváhagyása után megkezdődött az egységes földművesszövetkezetek építése. Milyenek az eredmények? Az Ötéves terv elején csak 28" III. és IV. típusú EFSz-ünk volt, az ötéves terv végén már 6.679 magasabb típusú szövetkezet dolgozott, amelyek együtt a termőföldek majdnem egy harmadát művelték meg A szövetkezeti gondolat szilárd és tartós gyökeret vert falvainkon —a dolgozó parasztoknak megmutatja a kivezető utat a rég:, évszázados, fáradságos munkából a gazdagabb és kulturáltabb elérteié A beadási kötelezettség és a mezőgazdasági termékek felvásárlásáról szóló 1953- évi tör'ény rendezte a munkás-paraszt szövetség egyik alapvető és nagyon fontos kérdését, a mezőgazdasági termékeknek a lakosság ellátására történő beadása feltételeit és formáit; úgy rendezték, hogy ezzel megszilárdítják a munkások és parasztok piaci kapcsolatát és a magasabb begyűjtési árak, valamint a parasztpíacokon, vagy az állami begyűjtésben előnyösebb eladási lehetőségek által egészben véve öszötnzésul szolgálnak a mezőgazdasági termelés fokozásáraA mezőgazdaság és a szocialista ipar közötti szoros szövetséget juttatta kifejezésre a mezőgazdaság gépesítéséről szóló törvény, amelvlyel első ízben rakták le a gép- és traktorállomások építésenek szervezési alapjait. A gép- és traktorállomások szervezésének fokozatos módosítása és elmélyítése nem csökkentette e törvény történelmi jelentőségét. E törvény elveinek szellemében iparunk a mezőgazdaságot hatalmas, modern, korszerű technikával látta el. Az ötéves terv folyamán a mezőgazdaság, összesen 14.363 traktort, 1175 kombájnt, főleg gabonakombájnt, 13.577 egyéb gabonaarató gépet kapott. A teljesítmények és a gépi berendezések számának nagy emelkedése ellenére a mezőgazdasági munkák gépesítésének növekedése az ötéves terv folyamán nem volt elegendő s ez volt egyik oka a mezőgazdasági ter melés lemaradásának az ipari termelés mögött. Ezért a népgazdaság fejlesztése 1954-ik évi terve alaoján a mezőgazdasági gépek termelése megkétszereződik és nagy teljesítményű, új gépfajtákka! bővül, amelyek mentesítik az embereket a nehéz munkától. A növényi- és állattenyésztési termelés fokozásáról szóló törvény, pmelyet a nemzetgyűlés 1950-be a hagyott jóvá, fontos része volt a mezőgazdáság fejlesztéséről való rendfeere^ gondoskodásnak. A mo zőgazdasági termelés nem képes ki' elégíteni a rohamosan növekedő élelmiszej'fogyasztást, valamint az élelmiszer- és könnyűipar nyersanyagszükségletét. A párt és a kormány határozatai és elsősorban a CsKP X. kongresszusának határozatai hangsúlyozták ezt a feladatot — a mezőgazdasági termelés lényeges fokozásának elérését — mint a népgazdaság fejlesztésének főbb láncszemét a jelenlegi időszakban. Megteremtettük a mezőgazdaság fejlesztésének tudományos alapját a Csehszlovák Mezőgazdasági Tudományos Akadémiával, a mezőgazdasági tudomány és kutatás legfelsőbb szervével. A nemzetgyűlés a kulturális forradalom hatalmas előretörését, — amit elkerülhetetlenül magával hoz népgazdaságunk hatalmas fejlődése — a fontos törvények egész sorának jóváhagyásával támasztotta alá. E törvények alapján szervezik meg a művelődés, a tudomány és művészet fejlesztését, a legjobb szakemberek előkészítését valamennyi ágazat számára, ahol a tár1 "sadalomnak rájuk szüksége van. Az 1948. és 1953. évi iskolatörvényekkel valamennyi gyermek számára biztosították az egységes és sokoldalú iskolai művelődést. Üj típusú iskolák- létesültek. A szakiskolák,, a munkaerőtartalékok tanulóhalyeinek, a főiskoláknak fejlődése egyenesen rohamos, úgy, hogy kielégíthetjük a lakosság állandóan növekedő kulturális igényeit. A szakiskolákon 1953-ban 36%-kal több tanuló tanult, mint az ötéves terv kezdetén és 63%-kal több. mint 1936-ban. Az állami munkaerőtartaléllok tanulóhelyein 1953-ban több mint 85.000 tanuló készült fel hivatására, hogy belőlük a lehető legjobban képzett munkás váljékA főiskolákon majdnem 90%-kal több hallgató tanul, mint a münchenelőtti köztársaságban. A főiskolák kapui megnyíltak mindazo.'t előtt, akik számára a kapitalistu feltételek között .elérhetetlen volt a főiskola-A távtanuláson az 1953 — 1954-es években több mint 19.009 ' dolgozó vett részt. A Csehszlovák Tudományos Akadémiáról szóló törvénnyel megteremtettük a legfelsőbb tudományos intézményt. Ebben tömörülnek a legkiválóbb tudományos dolgozók, akiknek tudományos kutatása szorosan összefügg a munkahelyeken végzett gyakorlati tevékenységgel és már számos értékes eredményt hozott országunk szocialista építésében. A nemzetgyűlés más törvényekkel is kivette részét a kulturális építésből. Főként arról volt szó, hogy új szerzői törvénnyel biztosítsuk a szerzők szabad, alkotó tevékenységét, az alkotó munkájukért való jutalmazás jogát és szerzői jogaik védelmét- Egy további törvény meghatározta a folyóiratok k.adásának elveit, úgy, hogy sajtónk elősegíthesse a csehszlovák nép építő törekvéseit és együttműködhessen a szocializmusra való nevelésben,. Szükséges volt, hogy a nemzetgyűlés törvényeivel megvalósítsa a Május 9- Alkotmánynak azt az e

1vét, amely szerint valamennyi polgárt megillet az egészségvédelem joga. Ez azokkal a törvényekkel valósult íjieg, amelyek kimondták a gyógyintézetek, fürdők és gyógyforrások, valamint a gyógyszeripar államosítását, továbbá az egységes, előzetes és gyógyítási gondosko dásról, az egészségügyi és járvány elleni gondoskodásról szóló törvényekkel, az egészségügyi foglalkozásokról szóló törvényekkel. E törvények alapján a dolgozó ember egészségéről ,való. gondoskodásban olyan törvények valósultak meg, amelyek a kapitalizmusban teljesen lehetetlenek és elképzelhetetlenekAz 1949—1953- közötti években 6305 új orvos lépett az egészség • ügy szolgálatába. Most egy orvosra 760 lakos esik az 1937. évi 1212 lakossal szemben. A kórházakban ós a szakgyógyintézetekben az ágyak száma több mint 28.000-rel emelkedett az 1949-es évivel szemben. 1953-ig több mint 400 kerületi és járási egészségügyi központ épült, 1831 körzeti, egészségügyi központ, 1532 orvosi állomás és több mint 3000 gyermek- és női tanácsadáhelý. Ma az üzemekben több mint 600 egészségügyi központ van és több mint 1000 orvosi állomás. Az életszínvonal emelkedése és az egyre tökéletesebben kiépített egészségügyi gondoskodás következtében meghosszabbodott köztársaságunk polgárainak átlagos életkora is- Az 1929—1932-es évvel szemben a cseh országrészekben a férfiak átlagos életkora 10 évvel, Szlovákiában a férfiak életkora 14 évvel és a nőké 15 évvel hosszabbodott meg. A fizetett üdülési szabadságról szóló évenkénti törvényekben újból megnyilvánult a dolgozókról való gondoskodás, még pedig nemcsak a szabadság tartama terén, hanem főleg a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom gondoskodása folytán, úgy hogy dolgozóink szabadságukat hazánk legszebb nyaralóhelyein tölthetik. Az ROH üdültetésein a részt vevők száma évről évre növekedett. Míg az 1948-as évben ezeken az üdüléseken 131.000 személy vett részt, 1953-ban számuk már 297.000-re emelkedett. 1 A családi pótlékokról szóló törvénnyel népi demokratikus köztársaságunk újból bebizonyította, hogy a legbőségesebben gondoskodik dolgozóink családjairól. Erről tanúskodik az utóbbi évek néhány számadata. 1952-ben az e célra fordított kiadások 1.442,000.000 koronát, 1953-ban már 2,460.000-0000 koronát tettek ki, 1954-ben az első negyedben 1,385.000.000 koronát fizettek ki és az idén 2.752,000.000 koronára számítanak. Hazánk, néft demokratikus hazánk, ahol nincs többé munkanélküliség, ahol az utcákon nem láthatunk többé sem kolduló anyákat, sem kolduló gyermekeket, mint a tőkések és nagybirtokosok uralma alatt, az egész dolgozó népnek és különösen a gyermekeknek igazi édesanyja. Most rátérek azokra a törvényekre, amelyeknek fő lényege az államhatalom szerveinek és demokratikus építésüknek megszilárdítása. ' Az elmúlt időszakban, főleg arról volt szó, hogy tovább szilárdítsuk, emeljük, és kifejleszszülc a -siamzeti bizottságok tekintélyét. Az 1943-as év végén jóváhagyták a kerületi irányításról szóló törvényt, amely biztosította, hogy a nép következetesen gyakorolhassa az államhatalmat a városokban, a kerületekben és járásokban. A továbbiak folyamán a nomzeti bizottságok irányítását a kormányra bízták és kiépítésüket betetőzték azok a törvények, amelyeket ez év márciusában hagytunk jóvá az országos vita után, amely a nemzeti bizottságok eddigi legnagyobb méretű felülvizsgálása volt. Erről tanúskodik polgárainknak az a számtalan javaslata és hozzászólása, amelyek a nemzeti bizottságok munkájának megjavítására irányultak. Most, amikor a demokratikus* választási törvény alapján a nemzeti bizottságokba több, mint 180.000 tagot választottunk be, felállították a tanácsokat, szakosztályokat és igazgatóságokat, frontos, . hogy a nemzeti bizottságok a legszorosabb kapcsolatban a polgársággal szívós harcot folytassanak a törvények, valamint a ptárt és kormányhatározatok által kitűzött feladatok teljesítéséért. Az emberről és emberek javáról való gondoskodásunkkal a legnagyobb mértékben hozzájárulunk ahhoz, hoay megszilárduljon dolgozóink népi demokratikus állami szerveink iránti bizalma. A nemzetgyűlési választásokról szóló alkotmánytörvény és a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választásokról, valamint a nemzetgyűlésbe való választásokról szóló törvények tovább fejlesztették a szocialista demokratikusság elveit. E demokratikus törvények szellemében polgáraink nemsokára vál;*tani fognak s e választások folvamán úgy döntenek a jelöltekről, hogy azokat választják meg képviselőkül, akik a válaeztók bizalmát kiérdemelték. A bíróságokról és az ügyészségekről szóló alkotmánytörvénvnyel és további törvényekkel megvalósítottuk birósá.ci rendszerünk demokratizálódását. Bíróságainkon most a nép határoz, még