Uj Szó, 1954. október (7. évfolyam, 239-264.szám)

1954-10-23 / 258. szám, szombat

1954. Október 23. UJSZO 5 A komáromi traktorállomás és a szövetkezetek jó együttműködésének eredménye A szövetkezetek az idén fizettek először természetben a traktorállomásoknak a gépi munkáért. Ez a fizetési módszer a szövetkezetek és a parasztok számára nagyon előnyös. A pénzben való fizetéssel szemben 20—30 százalékot takarítanak meg a költségeken. A komáromi járás szövetkezeteinek tagjai ezt az új fizetési módszert megértéssel fogadták. A traktorosok és a szövetkezeti tagok idei munkaeredményei bebizonyították, hogy helyesen határoztak, amikor hozamszerződést kötöttek. A gépes traktorállomás munkáiért való természetbeni jutalmazás semmiféle nehézséget nem okoz, s emel i lett a szövetkezetek is továbbra rendszeresen teljesítik a beadást, amely a mult évivel szemben lényegesen kevesebb. Különösen jó példát mutatnak a következő szövetkezetek: az Ifjúsági Falu, a felsőaranyosi, nagykeszi, örsújfalusi, s a violini. Az Ifjúsági Falu szövetkezeti tagjai még azokat a munkákat is termékekkel fizetik, amelyekre nem vonatkozik a hozamszerződés. Ebből láthatjuk, hogy az emiitett szerződések megkötése • nemcsak formális, hanem "komoly dolog. A komáromi gép- és traktorállomás a munkaeredményekkel és az egy traktorra eső teljesítményekkel az első hetyet foglalja el a nyitrai kerületben. Október 8-ig traktoron ként több mint 70 hektár átlagos teljesítményt értek el. Egyes brigádoknál még száz hektárnál is nagyobb volt a teljesítmény. Ilyen eredményt a violini brigádközpontban értek el. A munkaeredmények a gép- és traktorállomás dolgozóit az őszi munkák határidejének lerövidítésében segítik. Elhatározták, hogy november 14-ig elvégzik az őszi munkákat, tehát a tervezett határidőt 16 nappal lerövidítik. A hozamszerződések a komáromi traktorosokat és agronómusokat a munka minőségének megjavítására is buzdítják. A tervezett hektárhozam túlteljesítéséért a szövetkezeti tagok és a traktorosok pótjutalmazást kapnak, ami egyre jobb munkára serkenti őket. A mult évi tapasztalatok alapján az idén még nagyobb gonddal értékelik ki a szerződések teljesítését. A tavaszi és a nyári munkákról jegyzőkönyvben tettek jelentést és az őszi munkákról a hetenként megtartott központi tanácskozásokban számolnak be. A jegyzőkönyvek a kölcsönös ellenőrzést szolgálják, azonkívül a természetbeni elszámolás alapjai és a hozamszerződés fontos részét képezik. A jegyzökönyveket nemcsak nyilvántartási és eredményellenói zési célból veszik fel, hanem ezek segítségével biztosítják az agrotechnikai határidők betartását, ami visszatükröződik a terméseredményekben és a szövetkezetek jövedelmében. A szövetkezeti tagok nem kötelesek olyan munkát átvenni, amely nem felel meg az agrotechnikai elveknek. Például a csallóközaranyosi Negyvenezer liter tejet adnak be terven felül brigádközpont traktorosa, Pribojszky Gyôrgý három hektáron rossz munkát végzett. A szövetkezeti tagok ezt nem fogadták el. A traktorosnak ingyen kellett kijavítani a hibákat és az elfogyasztott üzemanyagot saját magának kellett megtérítenie. Ennek a híre hamar elterjedt a komáromi gép- és traktorállomás dolgozói között. Hogy milyen hatása volt, azt bizonyítja az, hogy ilyesmi nem fordul elő többet. Megértették, hogy rossz munkával elsősorban is saját magukat károsítják meg. A jól működő brigádközpontok mellett vannak rosszul működő j központok is, mint pl. a gútai II. és III. számú. Az itt dolgozó traktorosok nem teljesítik a szövetkezeti tagok követeléseit. Míg az I. számú brigádközpont befejezi a középszán tást és 50 százalékra elvégezte a mélyszántást (előhántos ekével), a II. és III. számú nagyon lemaradt. A munka rossz megszervezése miatt megtörtént, hogy az egyénileg gazdálkodó parasztok megelőzték a szövetkezetet a cukorrépa betakarításában. Természetesen ez nemcsak a szövetkezeti tagok hibája. Szüksé ges, hogy Zsilinszky elvtárs, a szakaszagronómus, aki a II. és III. brigádközpontért felelős, a brigádvezetőkkel együtt átvegye a jól működő brigádközpont tapasztalatait, így nemcsak a nyilvántartás lesz jobb, hanem elsajátítják a helyes irányítás módszerét is. Maszár Sámuel, Bratislava Őszi munkák a felsőpatonyi EFSz-ben A szövetkezet tagjai eddig már több mint 25 hektáron szántották ki és tisztították meg a cukorrépát. Huszonhat hektár cukorrépát már elszállítottak a cukorgyárba. A 26 hektárnyi burgonyaföldön 18 hektáron már befejezték * burgonya betakarítását is. Nem maradnak le a kukorica betakarítása terén sem. A kukorica betakarítasává] egyidejűleg megkezdték a kukoricakóró silózását is. Eddig 1200 köbméter jó minőségű silótakarmányt készítettek el és még további 100 hektár kukoricakóróbpl és 40 hektár takarmányrépaszeletből és levélből készítenek silótakarmányt. A bratislavai kerület traktorosai az őszi munkákban A bratislavai kerület traktorállorásai október 20-ig 45 9 százalékra teljesítették az őszi munkák tervét. Eddig az időig a vetésterület 62.3 százalékát vetették be. Az ősziek vetését 71.9 százalékban sűrűsorosan, 17.6 százalékban periig keresztsorosan végzik. A kerület traktorállomásai a tavalyihoz viszonyítva az idén sokkal nagyobb mértékben segítenek a cukorrépaszedésnél és a kukoricaszár-silózásánál. Területi méretben cukorrépából ä tervezett mennyiségnek 36 százalékát szántották ki. Befejezték a cukorrépaszedést A pöstyéni állami birtokhoz tartozó gazdaságokon október 20-án 443 hektárnyi területen befejezték a cukorrépaszedést. Ebben a munkában nagy segítségükre "volt a szovjet SzKEM-3 típusú kombájn Természetesen, emellett még répaszántóekéket is használtak a munkák meggyorsítására. A répakombájnnal Miklánek Martin kombájnos 135 munkaóra alatt 45 hektárról 9.135 mázsa cukorrépát szedett fel és tisztított meg Az állami gazdaságok dolgozói már 243 hektárnyi területről beszállították a cukorrépát. A csallóközaranyosi állami birtok dolgozói a nyári munkák elvégzése után kiértékelésre jöttek össze. Az értékelés megmutatta, hogy a gazdaságok hogyan dolgoztak, milyen eredményeket értek el. Egyes gazdaságok, mint pl. az újfalusi, a keszi és a bálványi a növénytermesztésben a magasabb hektárhozamok elérésében és az állattenyésztésben szép eredményeket értek el. A szép eredmények mellett azonban nem hallgathatjuk el a hiányosságokat sem Hibának tudható be pl., hogy néhány gazdaságban nem fordítottak kellő gondot az őszi vetéseknél a talajelőkészitésre, aminek az lett a következménye, hogy a búza és az ősziárpa gyengébb lett. A birtok agronómusa idejének legnagyobb részét az 'irodában töltötte, ahelyett, hogy a határban tartózkodott volna. No, de okulva a hibákból, az ez évi őszi vetésekhez gondosabb előkészületeket tettek az agronómusok is, a dolgozók is. A kötelezettségvállalásokban a csörgei gazdaság állattenyésztési dolgozói járnak élen. A sok közül csak egyet említünk meg. A tehenészet dolgozói az év végéig 35.000 liter tejet adnak be terven felül. A sladké-dvori tehenészet dolgozóinak a felajánlása még jobb. ők 40.000 liter tejet adnak be terven felül ez évben. Ezekben a gazdaságokban i dolgozók 70 egyéni és 9 kollektív kötelezettségvállalással járulnak hozzá dolgozó népünk élelmiszerellátásához. Gőgh N. Csallóközaranyos. Néhány szó a begyűjtési munkáról járásunkban A fuleki járás három év óta nem tudta teljesíteni száz százalékban a gabonabegyűjtési tervet. Utolsó volt a járás nemcsak kerületi, hanem országos viszonylatban is. Az idén azonban javul! a helyzet. A járás a gabonabegyűjtés százszázalékos teljesítésével az elsők között foglalt helyet A szép eredményt úgy érték el, hogy a begyűjtési apparátusnak segítségére volt a járási pártbizottság és a járási nemzeti bizottság. Az instruktorok is kifogásta lant-] ellátták feladatukat. A járás néhány községében, mint pl. Várgedén 106, Ragyolcon 105.7. Hainácskőn 105.7, Dubnon 103. Hiöegkúton 102.8 és Tajtin

s 103 száialékra teljesítették a beadást. De még a járási apparátus dolgozóinak lélkes, odaadó munkája som'Tiozta volna meg a várt eredményt. ha a helyi nemzeti bizottságok titkárai. így Ragyolcon Filó Pál, Várgedén Hrenovszky József és a többiek nem tesznek meg tőlük telhetően mindent a gabonabegyűjtés érdekében. A helyi nemzeti bizottság titkárai nem vártak arra, hogv majd a begyűjtési minisztérium meghatalmazott" ja egyedül végzi a begyűjtési munkát. De helytelen lenne elhallgatni azt a közismert tényt, hogy a begyűjtést még jobban elvégezhettük volna, ha járásunkban nem lennének olyan gazdák, ' akik nemigen törődnek a beadással. Kovács Ödön csomaviszodai lakos például 17 zsák terményt a szénában rejtett el, Čerovszky Márton meg a pajtában egy láda, a padláson két zsák és a lúgozókádban is két zsák terményt rejtegetett. Ipolynyitrán is akad kötelességét nem ismerő ember. Petik Ferenc az apósa pajtájában cipelt el ket láda, egy hordó és egy zsák terményt ahelyett, hogy beadását teljesítette volna. No, da a helyi szervek ébersége ezeket a gazdákat idejekorán leleplezte. Elnyerték méltó büntetésüket A begyűjtési apparátus dolgozói mindent megtettek és a jövőben is megtesznek azért, hogy ne csak a gabonaneműekből, de a kapásnövények terméséből is száz százalékra teljesítsék a begyűjtést. Albert Béla, Fülek. Megmondta, mi nyomja a szívét A FÖLD FELÜLETÉT még hó borította, a szél lehelete is hideg volt még, amikor Lelkes József elhatározta, hogy kilép a szövetkezetből. Feleségével már többször meghányták-vetették a dolgot, míg erre az elhatározásra jutottak. Végre mégis csak papírra került az elhatározása. Borítékba tették a kilépési cédulát tartalmazó levelet és posta útján küldték a szövetkezetnek. Leikesék kilépési nyilatkozatával egyidőben még négy ilyen boríték érkezett a szövetkezet irodájába. A szövetkezet vezetősége tudomásul vette k kilépési nyilatkozatokat. Fel is jegyezték, hogy mikor érkeztek a levelek. Utána átgondolták, vájjon mi itt a baj, hol is követtek el hibát, mi adott okot az két szövetkezeti tagnak erre az elhatározásra. Különösen Lelkes József eme álláspontja volt előttük érthetetlen. Lelkes József még csak 28 éves. A szövetkezetbe három hektár földdel lépett be. Egész éven keresztül becsületesen dolgozott, szép jövede^m is került a házhoz. No mégis -úrhatta valami az oldalát, hogy kilépésre szánta el magát. A szövetkezet vezetősége többször is megkérdezte, miért akar kiválni a közösségből, ő azonban csak hallgatott. Ha nagyon erőszakoskodtak vele. azt válaszolta, hogy ő így látja jobbnak. EZEKBEN A JANUÁRVÉGI hideg napokban egyéb és sokkal érdekesebb események is lejátszódtak a dióspatonyi szövetkezetben. Megmozdult a falu fiatalsága. Fiatal fiúk, lányok egymásután érkeztek a szövetkezet irodájába. Keveset beszéltek, de annál többet tettek. A végeredmény az lett, hogy januártól aratásig ötven 16— 20 éves fiatal lépett a szövetkezetbe. Friss, fiatal vér került a szövetkezet vérkeringésébe. A múlt évben sok nehézséggel küzködtek a dióspatonyiak. Ezek mind abból eredtek, hogy a vezetőség nem sok gondot fordított a munka megszervezésére. Ebből aztán komoly nehézségek fakadtak. A legszembetűnőbb volt a határ. Mondhatjuk úgy is, hogy gazdasági területük egyes részein kapások helyett gyom termett. Ez az állapot aztán mindenkire másképpen hatott. Egyesek helyesen meglátták a bajok okozóját, mások úgy vélekedtek, hogy magában a közös gazdálkodásban van a hiba. Lelkes József is az utóbbiak közé tartozott. Bár a múlt évben is elég szép jövedelemben részesült, mégsem volt megelégedve. Sokkal többet várt a közös gazdálkodástól. Lelkes József nem vette figyelembe, hogy nem a szövetkezet a rossz, hanem az emberekben, magukban a tagokban és a vezetőségben van a hiba, mert ha gyom helyett kukoricát termeltek volna, biztosan több pénz jutott volna egy munkaegységre. Nos, száz szónak is egy a vége: Lelkes József csalódott a szövetkezeti gazdálkodáshoz fűzött reményeiben. Ez adott papírt és tollat a kezébe, hogy megírja a kilépési nyilatkozatát. A FIATALOK AZONBAN másképpen gondolkoztak. Másképpen gondolkozott Hervai Istyán, Hervai József, Lelkes Károly, Erős Zoltán és a többiek, akik szintén papírt és tollat fogtak a kezükbe, hogy beiratkozzanak a szövetkezetbe. Ők is látták, hogy nem minden megy a szövetkezetben úgy, ahogy mennie kellene. Azt is látták, fiatalokra vár a feladat, hogy a nehézkesen döcögő szövetkezetet virágzó nagyüzemi gazdálkodássá változtassák, ahol annak, aki becsületesen kiveszi részét a munkából, ne legyen oka panaszra. Sidó Júlia és Csáki Erzsébet is tagjai a szövetkezetnek. Ők is a tavaszon léptek a szövetkezetbe. Sidó Juci 17, Csáki Erzsébet pedig 16 éves. Sidó Juci a múlt évben még az iskola padjában ült. A nyári szünet alatt azonban szépen bekapcsolódott a munkába. Szerzett is szépszámú munkaegységet. Ismerkedjünk meg közelebbről ezekkel a szorgalmas lányokkal, akiket már nyilvánosan is megdicsértek. Az úgynevezett „Új Soron" laknak mindketten. Reggelenként, ha az egyik késik, a másik már rohan megérdeklődni a késés okát. Mindketten nagy családból származnak. Sidó Jucinak 6, Csáki Erzsinek pedig 7 testvére vanMindkettőjük apja a cselédek keserű kenyerét ette a múltban. SIDÓÉK TAKAROS kis házában már ég a- villany. Sidónét a tűzhely mellett találjuk. Készíti a vacsorát a hazatérő családnak. Nemsokára futólépések zaja hallatszik az udvaron, s bejött két, szőke Sidó-lány. Kezük, arcuk csupa maszat, mintha egész nap ki tudja milyen munkát végeztek volna, pedig csak az út porában játszottak szövetkezetesdit^ amit a nap folyamán az óvodában tanultak. Alig hogy beléptek, megérkeznek a család nagyobb tagjai is. Jön a 14 éves Lajos és a 15 éves Bözsi. Mindketten a kertészetben segítettek, hogy még a fagyok beállta előtt betakaríthassák a kertészeti termékeket. Már egészen besötétedett, de Juci még mindig hiányzik. — Mindennap későn szokott hazajönni — adja meg a ki nem mondott kérdésre Sidóné a választ. El vannak foglalva a cukorrépa betakarításával. Alig telt el 15 perc, az udvaron újból lépések zaja hallatszott. Az ajtó kinyílt. Két szőke lány jelent meg a szobában. Az egyik Juci, a másik elválaszthatatlan barátnője, Csáky Erzsi. Valami rokonvonás megjelenésükben is van. Mindkettő szőke, mindkettő vidám, jókedvű. Beszédbe elegyeltünk. Sidó Juci büszkén beszél arról, hogy a szövetkezetből az idén már 3 mázsa búzát, 4.5 mázsa árpát és ugyanannyi krumplit vittek haza. Nem bánták meg, hogy beléptek a szövetkezetbe. — Az év elején én is, meg Bözsi is úgy gondoltuk, hogy elmegyünk Bratislavába dolgozni — folytatja Juci. — Igen ám, de a CsISz-gyűléseken arról tárgyaltunk, hogy segíteni fogjuk a szövetkezetet. A legjobb segítséget pedig abban látjuk, ha aktívan bekapcsolódunk a közös gazdálkodásba. Mérlegeltük a helyzetet. Nem tagadom, csábított a városi élet, de arra gondoltunk, én és Bözsi, meg a többi fiatalok is, hogy nálunk is van mozi, no meg táncolni is lehet. Színielőadásokat is tarthatunk, mert .a szövetkezet, szép kultúrházat adott a fiataloknak. A szövetkezetbe belépett fiatalok munkája nyomán lényegesen javult a szövetkezet. A munkákat már idejében el tudták végezni I úgy a nyár, mint az ősz folyamán. Csak a szervezés terén kell még a vezetőségnek lényeges változást csinálni és aztán csakugyan virágzó lesz a szövetkezetük, olyan, amilyennek a lelkes, segíteni, építeni kész fiatalok elképzelték. LELKES JÓZSEF a kilépési nyilatkozat beadása után is szorgalmasan eljárt dolgozni a szövetkezetbe. Nem tudta sehogyan se megérteni, hogy ő és négy társa beleuntak a közös gazdálkodásba és ki akarnak lépni, ötven fiatal pedig beiratkozott a szövetkezetbe. Nem mondta senkinek, de magában már megbánta, hogy beadta a kilépési nyilatkozatot. Aratás és cséplés után a szövetkezet vezetősége neki is szólt, hogy menjen a ledolgozott munkaegységei után járó gabonáért.; Bizony volt mit hazaszállítania. Ledolgozott munkaegységei utári 10 mázsa búzát, 5 mázsa árpát és 5 mázsa krumplit kapott, örült is, nem is. Örült a jutalomnak, de tudta, hogy most már kimérik a földjét a kilépési nyilatkozat alapján. Nem tudta mit csináljon. Most már feleségének is elmondta, hogy megbánta tettét és úgy látja, mégis csak jobb a szövetkezetben dolgozni, mint úgy egymagában munkálkodni. — Lehet, hogy még visszaíogadnak — vigasztalta az asszony. — Eredj, próbáld meg. Lelkes József be is kopogott az irodába. Kis habozás után kimondta, ami a szívén feküdt. — Jól van Józsi, — mondta az elnök. — Itt van a kilépési nyilatkozatod, tépd össze és maradj továbbra is közöttünk. Amikor Lelkes József hazatért, feleségének örömmel újságolta: — Visszavettek. Szarka István.