Uj Szó, 1954. október (7. évfolyam, 239-264.szám)

1954-10-23 / 258. szám, szombat

IMSZO Kína és India baráti együttműködése megkönnyíti a békés együttélés fokozatos megteremtését a világ országai között 1954. október 23. A nyugati országok Nyugat-Németország felfegyverzéséről tárgyalnak Párizsban október 21-én megkezdő­dött a londoni értekezleten résztvett kilenc ország külügyminisztereinek tárgyalása. Dulles, Eden, Mendes-France és Adenauer október 20-án Nyugat-Né­metország „szuverénitásának helyreál­lításáról" tárgyalt. A különgyülésen Nagy-Britannia, Franciaország és az USA küldöttei megegyeztek „a meg­szállási statútum hatálytalanításá­ban". Október 20-án csak elvi határozatot hoztak a „szuverenitás visszaadásáról", mivel a négy miniszterelnöknek nem sikerült megoldani egyes vitás kér­dést. Vita merült fel többek kö­zött a megszálló csapatok széthelye­zéséröl Berlinben. A négy miniszter október 21-én tartotta második ülé­sét. A kilenc oftzág miniszterei októ­ber 21-én két ülést tartottak. Tár­gyalásaik célja a „nyugateurópai szö­vetség" néven összetákolt új kato­nai tömb szervezésének megtárgyalá­sa. E tömbben a brüsszeli egyezmény részvevői (Anglia, Franciaország, Bel­gium, Hollandia és Luxemburg, továb­bá Nyugat-Németország és Olaszország szág) vesznek részt. Katonai tömb lé­tesítéséről van tehát szó az EVK cső­döt mondott terve helyett. A revan­siszták nyugatnémet hadseregét akar­ják felállítani új cégér alatt. Október 21-én délelőtt a kilenc miniszter ér­tekezletén megtárgyalták a szakértők jelentéseit. Többek között elhatároz­ták, hogy a „nyugateurópai szövetség" irányító szervének székhelye London­ban lesz. A jelenlegi tárgyalás lefolyása meg­győzően rámutat arra, milyen veszé­lyes útra tértek a Nyugat-Németor­szág felfegyverzéséről szóló londoni egyezményt megkötő országok. Az amerikai diplomácia | nyomására kény­telenek voltak beleegyezni a nyugat­német hadsereg feltámasztására irá­nyuló konkrét intézkedésekbe. A Nyu­gat-Németország „szuverenitásának" visszaadásáról hangoztatott üres frá­zisok senkit sem vezethetnek félre, még a nyugatnémetországi németeket sem. A nyugati hatalmak hatálytala­nítják ugyan a megszállási statútu­mot, de egyidejűleg meghagyják csa­pataikat Nyugat-Németországban. Ar­ról lehet tehát csak szó, hogy Nyu­gat-Németországnak megadják a fegy­verkezés és katonai tömbökben való részvétel szabadságát. Megkoszorúzták a Belgrád felszabadításáért eleseit szovjet hősök sírját Csou En-laj, a Kínai Népköztár­saság államtanácsának elnöke szer­dán este vacsorát adott Nehru in­diai miniszterelnök tiszteletére. A Csou En-laj üdvözölte Nehru mi­niszterelnököt, India kormányát és népét, majd ä többi között a követ­kezőket mondotta: Az a fáradságos küzdelem, ame­lyet Nehru úr Gandhival együtt India függetlenségéért vívott, nem ismeretlen előttünk, kínaiak előtt. Nehru úr már régóta ápolta a kí­nai nép függetlenségének ügye iránti rokonszenvet. Abban az idő­szakban, amikor a kínai nép a ja­pánokkal szemben ellenállási har­cot folytatott, Nehru úr nagy ér­deklődést tanúsított a kínaiaknak a japán agresszióval szemben tanúsí­tott ellenállásában megmutatkozó egysége iránt. A Kínai Népköztársa­ság megalapítása után India, Nehru miniszterelnök vezetése alatt, rövi­desen helyreállította a diplomáciai kapcsolatokat országunkkal. Más, békeszerető országokkal együtt In­dia előmozdította a koreai fegyver­szünetet és részt vett létrehozásá­ban. A közelmúltbán India, a többi Colombo-hatalommal együtt, jelen­tősen hozzájárult a béke helyreállí­tásához Indokinában. India jelenleg Lengyelországgal és Kanadával együtt az indokínai fegyverszünet végrehajtása ellenőrzésének felada­tát látja el. India szakadatlanul kiáll a Kínai Népköztársaság jogainak érvényesítéséért a nemzetközi ügyekben. Mind India, mind Kína nagyhata­lom Ázsiában. Mindketten régi, de egyúttal fiatal országok a világ or­szágai között. Több mint 2.000 éve léteznek kulturális és gazdasági kapcsolatok India és Kína között és a történelem nem jegyzett fel lap­jaira semmiféle háborút országaink között. A legújabb időkben orszá­gaink, népeink egyformán szenved­tek a gyarmati elnyomástól, és egy­formán harcot vívtak a gyarmato­sítók ellen. Ez a közös sors indítot­ta a két népet arra, hogy régóta vacsorán több mint 700 meghívott vendég vett részt. Csou En-laj, az államtanács el­Csou En-laj beszéde kölcsönös rokonszenvet és megér­tést érezzen egymás iránt. Hisszük, hogy a Kína és az India között fenn­álló békés együttélés és baráti együttműködés meg fogja köny­nyíteni a békés együttélés foko­zatos megteremtését más ázsiai országok és az egész világ orszá­géi között is. A világ népeinek többsége öröm­mel üdvözli a békés együttélést és hajlandó közreműködni a békés együttélés öt alapelvének megvaló­sításában. De van még egy kisebb­ség, amely nem üdvözli ezt öröm­mel, és ennek az ellenkezőjét cse­lekszi. Nyilvánvaló bizonyíték erre a délkeletázsiai tömb. Nehru miniszterelnök szeptember 29-én az indiai parlamentben a dél­keletázsiai tömbről elmondott be­szédében hangsúlyozta, hogy a ma­nilai szerződés egész kezdeményezé­se nem csak elhibázott dolog, hanem veszedelmes, is. Ezt az elhibázott és veszedelmes kezdeményezést azon­ban még nem adták fel, és fennáll annak veszélye, hogy egész Ázsiára kiterjesztik. Ez jelenti az ázsiai nyugtalanság forrását. Nehru miniszterelnök kezdemé­nyezte a délkeletázsiai békeövezet megteremtését. A manilai szerződés megkötése azonban közvetlenül ez ellen az elgondolás ellen irányul. Nehru miniszterelnök az indiai par­lamentben szeptember 16-án el­hangzott beszédében a következő­ket mondotta: „India politikája arra irányul, hogy megkísérelje a békeövezet megteremtését Ázsiában és ha le­hetséges, másutt is". Nyilvánvaló, hogy a békeövezet megteremtése és ki­terjesztése összhangban áll mind India, mind a többi ázsiai nép ér­dekeivel. örömmel üdvözöljük Nehru beszéde nöke a vacsorán beszédet mondott, amelyre Nehru miniszterelnök vá­laszolt. Nehru miniszterelnöknek ezt a javaslatát és hajlandók vagyunk Indiával együtt közreműködni azokban a közös erőfeszítésekben, amelyekkel leküzdhetjük az ázsiai békeövezet megteremtése és ki­terjesztése elé tornyosuló akadá­lyokat. A kínai kormány és a kínai nép igen nagyra becsüli az India kor­mányával és népével való baráti együttműködést. Engedjék meg, hogy itt megemlítsem a legutóbb Kína és India között létrejött ke­reskedelmi egyezményt, amely nagyban meg fogja szilárdítani az országaink között fennálló gazda­sági együttműködést. Országaink kulturális kapcsolataiban jelenté­keny fejlődés mutatkozik. Meg va­gyunk győződve arról, hogy az or­szágaink között fennálló gazdasági együttműködés és kulturális kap­csolat állandóan növekedni fog. Kí­na és India 960 milliónyi népének baráti együttműködése jelentős té­nyező Ázsia és a világ békéjének megőrzésében. Reméljük, hogy a Kína és India között megalapozott barátság to­vábbra is szilárdul és fejlődni fog, úgyhogy a kínai-indiai kap­csolatok a politikai rendszerek és ideológiák békés együttélésének példáját fogják jelenteni az egész világ számára. Tisztelt küldöttség! Meg vagyok győződve arról, hogy az önök láto­gatása ki fog küszöbölni minden félreértést országaink között, meg fogja szilárdítani országaink baráti együttműködését és elő fogja segí­teni Ázsia és a világ békéjét. Éljen a kínai-indiai barátság! Él­jen az ázsiai béke! Éljen a világ­béke! Emeljük poharunkat Praszadnak, ! az Indiai Köztársaság . elnökének I egészségére! hajtson egy másik országot. Ilyenformán minden országnak és minden közösségnek egyetlen helyes és járható útja az, hogy elismerje az egymás mellett élés lehető­ségét, még ha világszemlélete és életformája különböző is. Minden más út, vagy bármiféle beavatkozás konfliktust idéz elő. Sokszorosan megelégeljük már a konfliktusokat, a gyűlölködést és rombolást a világban. Minden ország népe békére áhítozik és arra, hogy fejlődhessék. Gyűlölet és erőszak révén sem az egyén, sem a nemzet nem fejlődhetik, mert gyűlölet és erőszak nem csupán pusztulást von maga után, hanem- útját állja az emberiség fejlődésének is. Ebben a komoly meggyőződés­ben, amelyre nagy vezérünk, Ma­hatma Gandhi tanított bennünket, minden tőlünk telhetőt elköve­tünk a békéért A béke azonban nem azt jelenti csupán, hogy nincs háború. A béke valami pozitívu­mot jelent. A béke életformát, a gondolkodás és cselekvés módját jelenti. Csak ilyenformán tudjuk megteremteni a béke igazi légkö­rét, amely a nemzetek közötti együttműködéshez fog vezetni. Komolyan bízom abban, hogy Kína és India népe ennek az esz­mének szenteli magát, és ezért a nagy célért fog dolgozni, mer*, enélkül nem sok remény áll fenn a világ számára. Nem tudom eléggé megköszönni azt a meleg és szerető fogadtatást, amelyben engem ennek az ország­nak népe részesített. Bár látoga­tásomnak még csak elején va­gyok, máris elhalmoztak nagy­lelkű vendégszeretetük minden jelével. Mao Ce-'ung elnöknek, Kína nagy vezérének és önnek, minisz­terelnök úr, valamint kormányá­nak szintén mély hálámat feje­zem ki. Október 20-án, a jugoszláv főváros felszabadulásának 10. évfordulója al­kalmából felavatták a Belgrád fel­szabadításáért vított harcokban el­esett jugoszláv és szovjet katonák temetőjét és megkoszorúzták a síro­kat. A temető felavatásánál és a ko­szorúk letételénél jelen volt Mosa Pijade, a jugoszláv nemzetgyűlés el­nöke, Alekszander Rankovics, a jugo­szláv vezérkari főnök, Otmár Kreacsies alelnök, Petár Sztambolics, a szerb nemzetgyűlés elnöke, Djuro Szalaj, a jugoszláv szakszervezeti főtanács el­nöke, Djurica Jojkics, a belgrádi vá­rosi népi bizottság elnöke, Ales Beb­ler külügyi államtitkárhelyettes, Peko Dapcsevics, a jugoszláv hadsereg vezérkari főnöke, Otmár Preacsics al­tábornagy, nemzetvédelmi államtit­kárhelyettes és mások. Az ünnepélyes aktusnál .jelen vol­tak a belgrádi szovjet nagykövetség | Kairóban aláírták a Szuezi-csator­naövezetben levő katonai támaszpon­tokra vonatkozó angol-egyiptomi egyezményt. Az egyezményt nyilatkozat vezeti be, amelyben a két kormány kijelenti „attól az óhajtól vezetve kötötte, hogy a kölcsönös megértés és a tartós ba­rátság új alapjára helyezze az angol­egyiptomi viszonyt". Az egyezmény előírja, hogy az aláírás napjától szá­mított 20 hónap alatt teljesen ki kell vonni Egyiptomból az angol fegyve­Hírügynökségi jelentések szerint Urho Kekkonen megalakította új kor­mányát. Az új finn kormány két párt­nak, az agrárszövetségnek és a szo­ciáldemokrata pártnak a koalíciója. Hat tárcát az agrárszövetségnek, nyol­munkatársai is V. A. Valkov nagykö­vet vezetésével. A belgrádi dolgozók tízezrei gyűl­tek össze a temetőben, ahol a ju­goszláv főváros felszabadításaért a német fasiszta csapatok ellen vívott harcokban elesett hősök hamvai nyug­szanak. A sírokra a jugoszláv szö­vetségi végrehajtótanács, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének Központi Bizottsága, a jugoszláv szakszerveze­tek központi tanácsa, a volt fronthar­cosok szövetsége és a belgrádi népi bizottság nevében helyeztek el koszo­rúkat. Valkov szovjet nagykövet és a belgrádi szovjet katonai attasé a „Szovjetunió nagykövetségétől" felirat­tal helyezett el koszorút. A temetőben a gyászünnepségevi Svabies, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége belgrádi bizottságának tit­kára és Kreacsics altábornagy, nem­: zetvédelmi államtitkárhelyettes mon­I dott beszédet. res erőket. Azonban az angol csa­patoknak joguk van visszatérni a tá­maszpontra „abban az esetben, ha tá­madás történik" bármely hatalom ré­széről az Arab Liga tagállamai vagy Törökország ellen. Az egyezmény azt is előírja, hogyha az angol csapatok visszatérnek á csatornaövezetben lévó támaszpontra, az angol flottának jogában áll hasz­nálni az egyiptomi kikötőket. Az egyezményt hét évre kötötték. cat a szociáldemokrata pártnak jut­tattak. A külügyminisztérium élére Johannes Virolainen (agrárszövetség) került, míg a belügyminiszteri teen­dőket a szociáldemokrata Vajnö Les­kinen látja el. Nehru beszédében a többi között a következőket mondotta: Amikor ön, miniszterelnök úr, néhány hó­nappal ezelőtt rövid ideig Indiában tartózkodott, ezzel a látogatásával nemcsak örömet szerzett nekünk, hanem ottlétének történelmi jelen­tősége is volt. India népe felfogta e látogatás jelentőségét, és örömmel üdvözölte azt. Ugyanígy, amikor India, népe megtudta, hogy felkere­sem ezt a nagy és ősi országot, kel­lő jelentőséget tulajdonított látoga­tásomnak és felismerte horderejét India szempontjából. Az a nagyszerű fogadtatás, amely­ben Peking lakossága most része­sített — s amelyért örök hálát ér­zek — ugyancsak megmutatta, hogy Kína népe is felismerte: látogatásom több mint egyéni uta­zás. Az a fogadtatás, amelyben része­sítettek, nem engem illetett, hanem azt az országot, amelyet képviselni nekem jutott kitüntető osztályré­szemül. A népnek ez a felismerése biztosabb bizonyítéka a történelmet kialakító erőknek és áramlatoknak, mint talán az államférfiak és poli­tikusok jókívánságai.' így azután ebben az összefüggés­ben került sor arra, hogy látogatá­som bizonyos történelmi jelentőség­gel bir nagy országaink kapcsolatai­ban. Az India és Kína f közötti kap­csolatok mindenkor igen nagy je­lentőségűek. A mai zavaros és ne­héz világban ez talán még nagyobb jelentőségű. Végeredményben az emberi teremtmények minden más­nál többet jelentenek és az a közel j 1.000 millió emberi teremtmény. , aki Kínában és Indiában él, sokat jelent. Történelmünk folyamán külön­féle tapasztalatokat szereztünk éá gyakran jutottunk különböző ál­láspontra. Valószínű, hogy bizonyos dolgokban a jelenben sem vallunk azonos meggyőző dést, de ez nem szoríthatja hát­térbe azt az alapvető tényt, hogy sok mindenben osztozik felfogá­sunk, hogy sok közös vonás van közöttünk főként abban, hogy or­szágaink és népeink között köl­csönös jószándék és barátság áll fenn. Ez nagy hasznot jelent e küzdelmes világban. A világnak ma leginkább i békére van szüksége és meg va­gyok győződve, hogy Kína népe, akárcsak India népe is, hűséges ra­gaszkodással viseltetik a béke ügye iránt. Amikor ön, miniszterelnök úr Indiába jött, közös nyilatkozatot adtunk ki, amelyben öt alapvető irányelvet szögeztünk le. Ezek az alapelvek lerögzítették mindegyi­künk szuverenitását, szabadságát és függetlenségét, valamint azt, hogy mindegyikünk a maga életét élhesse, másokkal való barátság­ban, de bármiféle más ország bár­minemű beavatkozása nélkül. Ha manapság ezek szerint az elvek szerint járnának el a világban, akkor azoknak a nyugtalanságok­nak nagy része, amelyek a külön­féle országokat sújtják, nyomta­lanul eltűnnének. Kína nagy és hatalmas ország, amelynek népes­sége igen sokféle. így van ez In­diában is. Amíg mi Indiában alapvető egységünket szilárdítjuk, elismerjük azt a tényt, hogy né­pünknek ez a sokfélesége gazda­gítja nemzeti élesünket. Nem - kí­vánunk semmiféle életformát rá­kényszeríteni azokra, akik más­fajtához vannak hozzászokva. Ilyenformán még nemzeti életünk területén is elismerjük és fenn­tartjuk ezt, mert úgy érezzük, hogy a nemzet és a nép csak így feilődhetik 'el.ies mértékben. Ha ez így van egy országon be­lül, mennyire így kellene lennie különböző országok között! Min­den arra irányuló kísérletnek, hogy egy ország rákényszerítse akaratát, vagy életformáját egy másik népre, szükségszerűen kon­fliktushoz kell vezetnie és a békéi kell veszélyeztetnie. Ezért száll­junk mi mindig szembe azzal, hogy valamely ország uralma alá KÜLFÖLDI HÍREK Az ukrán zeneszerzők számos új művet alkottak a népi demokra­tikus országok életéből. B. Ljato­sinszkij zeneszerző szláv témájú zongorahangversenyt irt. N. Dremljug „Bolgár rapszódiát" szer­zett szinfonikus zenekar számára. L. Kaufman zeneszerző szinfoni­kus szvitet órt Az új Kína dalai" címmel. A. Szolovjov zeneszerző cseh népdalokat dolgozott át ve­gye karokra. *** A Reuter tudósítója Bengáziból jelenti, hogy Idrisz, Líbia királya Omar Kekkiát, a szenátus elnökét megfosztotta tisztségétől, mivel Kekkia szembehelyezkedett az Egyesült Államok és Líbia között kötött lealázó szerződéssel, mely szerint az Egyesült Államok légi­haditámaszpontokat építhet Líbiá­ban. Mint ismeretes, a líbiai kép­viselőház és szenátus a napokban jóváhagyta az említett egyezményt. Svéd írók utaztak Leningrádba. A küldöttség tagjai: Gunner Adolfsson, Lars Ahlin, Kari Venn­berg és Sivas Armer. A svéd ven­dégek összejönnek a leningrádi írókkal, megtekintik a város neve­zetességeit és megtekintik a mú­zeumokat és a színházakat. Az Űj Kína sajtóiroda jelenti, hogv a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kereskedelmi küldött­sége Hvan Tai-Szun kereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével Pe­kingbe érkezett. Svédország Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága október 16-án és 17-én teljes ülést tartott, amelyen megtárgyalta a községi választások eredményeit, a párt feladatait és sok más kérdést. Megkötötték a Szuezi-csatornaővezeíre vonatkozó angol-egyiptomi szerződést Megalakult a finn kormány

Next

/
Thumbnails
Contents