Uj Szó, 1954. október (7. évfolyam, 239-264.szám)

1954-10-23 / 258. szám, szombat

195

4. október 24. 10 J £

2

0 9 PÁRTÉLET Hetvenkilenc új tag a simonyi EFSz-ben Egy pár évvel ezelőtt Simonyiban esténként, amikor a parasztok összejöttek, elbeszélgettek mindenféléről, sőt sokszor szóba került „a kolhoz" is. Nem egyszer megtörtént, hogy valaki lélekszakadva futott be a kocsma ajtaján és jelentette: — Már megint itt vannak a járásról. Kezdődik ismét a magyarázkodás, felvilágosítás, meggyőzés. De Simonyiban ezt hiába mondják, mert nálunk bizony sohasem lesz szövetkezet. Mindenkinek kedves a sajátja. A helyi pártszervezet többször hívott egybe gyűlést, de a kis- és ikózépparasztok nem igen jelentek meg azon, vagy ha meg is jelentek, a gyűléseken, csak bólogattak, de szövetkezetről hallani sem akartak. Később aztán már be is léptek volna a szövetkezetbe, de egyikük sem akarta a belépési nyilatkozatot elsőnek aláírni. A járási pártbizottság, a járási nemzeti bizottság és a falusi pártszervezet kitartó meggyőző munkája azonban nem volt eredménytelen. A kommunisták türelmes felvilágosító munkát végeztek a falu kis- és középparasztjai között, felemlítették előttük a multat és megvilágították előttük a szövetkezeti gazdálkodás távlatait. 'A jó, meggyőző politikai munkának meg lett az eredménye és 40 kis- és középparaszt a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett. Mindjárt a III. típuson kezdték. Megkezdődött a földek rendezése, a gazdálkodást 379 hektáron kezdték meg. Két mezei munkacsoportot alakítottak, az állatállományt pedig nagyobb istállókban összpontosították. Az első lépést tehát megtették, a szövetkezet megalakult. Azonban hiba volt, hogy a falu két táborra szakadt. Az egyénileg gazdálkodó parasztok elenszenwel tekintettek a szövetkezeti tagokra. A pártszervezet törődött a szövetkezet munkájával, állandóan nevelte a kis- és középparasztokat és a tagok lelkiismeretesen dolgoztak. A szövetkezet jól gazdálkodott. Szép eredrf*gnyeket ért el. Az évi termelési és pénzügyi tervet és a beadást százszázalékra teljesítették. Azt mondják, hogy a legjobb agitáció, ha az agitátor konkrét eredményekkel érvel. A simonyi kommunisták magukévá tették ezt a mondást és elbeszélgettek az egyénileg dolgozó parasztokkal, hogy a szövetkezet milyen szép eredményeket ér el. A kis- és középparasztok sokszor elgondolkoztak ezen. Lassanként megbánták, hogy nem léptek be a| szövetkezetbe, de ennek dacára még várakozó álláspontra helyezkedtek. A szövetkezet egyre szebb eredményeket ért el. Az idén az aratást és cséplést a kitűzött határidő előtt két nappal befejezték. A gabonabeadást százszázalékra teljesítették. Az állattenyésztésben is szép eredményeket értek el. 18.37 mázsa sertéshúst adtak a közellátás részére terven felül. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére 20 mázsa sertéshúst adnak az év végéig. A szövetkezetben sok jó dolgozó nevelődik, pl. Gasparik Katalin, aki a baromfitenyésztésben dolgozik, évente egy tyúktól 110 darab tojáshozamot ér el. A szövetkezet terven felül 4000 tojást adott be. A 12 hektár dohányföld 117.000 koronát jövedelmezett. A szövetkezetnek 140.000 koronás folyószámlája van a bankban. Mivel a tervezettnél jobb eredményeket ^rtek el a termelésben, a munkaegység értéke 4 koronával növekedik. Az első félévre Klimko János 400 munkaegységért 4.000 korona készpénzelőleget, 8 mázsa búzát és 4 mázsa árpát kapott. A többi szövetkezeti dolgozók is szép jutalomban részesültek. A simonyi szövetkezetben szép eredményeket értek el, de sok nehézséget kellett leküzdeniük. Eleinte csak az idősebb parasztok dolgoztak, az ifjúság a városi üzemekben keresett munkát. Ä hiányosságok kiküszöbölésében a járási pártbizottság is segített és most már több fiatal dolgozik a szövetkezetben. A kommunisták az idei eredményeket felhasználták agitációs munkájukban és meglátogatták a kis- és középparasztokat, hogy megnyerjék őket a szövetkezeti gazdálkodás számára. Különösen kitűnt az agitációs munkában Kerekes Ferenc és Zsilka Márton, akik türelmese^ jártak házról házról és elbeszélgettek a kis- és középparasztokkal. A személyes agitáció után a néppel való beszélgetésre hívták össze a falu lakosait. A gyűlés a késő esti órákig elhúzódott, több felszólaló volt, megihányták-vetették a dolgot és a gyűlésen 12 kis- és _ középparaszt kérte felvételét a szövetkezetbe. A kommunisták tovább agitáltak, többször meglátogatták a kis- és középparasztokat és szeptember végéig 79 taggal növekedett a szövetkezet tagsága. Az október , 3-i szövetkezeti gyűlésen Simonyiban nagyobb volt az öröm, mint valaha. Hiszen azelőtt a faluban arról beszéltek, hogy Simonyiban soha sem lesz szövetkezet. A szövetkezet már előbb megalakult, ' azonban csak kis területen gazdálkodott. Most a szövetkezet megnagyobbodott és a falu lakósainak túlnyomó többsége benne dolgozik. Örültek a fiatalok is, mert megérdemelt munkájuk után mindenki kellő jutalomban részesült a szövetkezetben. A gyűlésen a vitában felszólalt Böd G. László elvtárs és azt mondotta, hogy a szövetkezet nem fog csalódni az új tagokban. Az új tagok be is tartották szavukat. Öt nap alatt 250 mázsa istállótrágyát hordtak ki a földekre, felszántották és be is vetették. A szövetkezeti tagok felajánlást tettek, hogy az őszi munkákat idejében elvégzik, 2000 köbméter takarmányt silóznak és az és végéig 500 férőhelyes baromfiólat építenek. A simonyi falusi pártszervezet eredményes harcot folytat a szövetkezet tagalapjának kiszélesítésére. A pártszervezet törőd k j a szövetkezet problémáival. A kommunisták a pártonkívüli dolgozókkal együtt lelkiismeretesen dolgoznak a szövetkezetben és ezért ér...el .szép eredményeket a szövetkezet. A pártszervezet magáévá tette a kongreszszus határozatait; egészévi munkája a jó gazdasági eredményeken mutatkozik meg és abban, hogy 79 kis- és középparaszt a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett. Haas Vladó, Besztercebánya. Törődjünk a párt arányos növekedésével A X. kongresszus után még nagyobb feladatok várnak a kommunistákra az iparban és főleg a mezőgazdaságban. Nőttek a feladatok és ezekkel párhuzamosan minden kommunistának még nagyobb felelősséget kell éreznie munkahelyén. A felelősségérzet egymagában azonban még nem elég. Fontos, hogy minden kommunista törekedjék elméleti és szaktudása emelésére, hogy képes legyen következetesen harcolni a kongresszusi határozatok megvalósításáért. A párt évről évre erősödik. Erősödik azáltal, hogy törődik tagjai fejlődésével és megszilárdítja az alapszervezeteket. Ezt a fejlődést a pártonbelüli életben úgy érhetjük el, hogy a pártoktatás keretén belül és jól szervezett taggyűléseken neveljük a tagokat. Ez az alapja a párttagok, az alapszervezetek és a párt fejlődésének. A párt tagjainak fejlődésével lesz aktívabbá, de erősödik úgy is, hogy állandóan új tagokkal frissíti fel sorait. Ez elengedhetetlenül szükséges, mert új vér nélkül elsatnyulna a párt és vesztene aktivitásából. A pártszervezetek tagságának kiszélesítése minden pártszervezet elsőrendű feladata. A pártoktatási évben a dolgozók ezreit neveljük. Ezekből állandóan vehetünk fel tagjelölteket. A párttagok növekedésével kapcsolatban minden pártszervezet tartsa szem előtt, hogy elsősorban a kulcsfontosságú helyeken erősítse meg befolyását. A textilüzem pártszervezete például a legjobb szövőnőket és élmunkásokat vegye fel a pártba. A bányában a legjobb vájárokat és technikai dolgozókat nyerjük meg a párt számára. Az állattenyésztésben a legjobb fejőket, állatgondozókat, a növénytermelésben a legjobb eredményeket elérőket, tehát a nemzetgazdaság minden ágából az élenjáró dolgozókat vegyük fel a pártba. A tagjelöltek felvételénél az legyen a vezérelv, hogy a dolgozók legjobbjaiból frissítsük fel a párttagságot, hiszen a párt a munkásosztály élcsapata, amely vezeti a dolgozók széles rétegeit. A tagjelöltfelvételt nem szabad kampányszerűen végezni, hanem elő kell készíteni a dolgozókat arra, hogy érdemesek legyenek a pártba való felvételre. Vigyázni kell azonban arra, hogy a pártba csakugyan a legjobb dolgozók kerüljenek. A bolsevik éberséget mindig szem előtt kell tartani, hogy reakciós elemek be ne furakodjanak a pártba. A pártba való felvételnél arra kell törekedni, hogy a szocialista összetétel megfelelő legyen.' A párt vezető erejét a munkásosztály képviseli. Azonban ügyelni kell arra, hogy a dolgozó parasztság és értelmiség is arányosan képviselve legyen a pártban'. 1948 után több pártszervezetben a munkások arányszáma nem volt kielégítő. Ezen a téren bizonyos javulást értünk el. Sok pártszervezetben azonban igen csekély a dolgozó parasztok száma. Az érsekújvári járásban például az első félévben 228 'tagjelöltet vettek fel és ezekből csak 20 a szövetkezeti tag és egy az egyénileg dolgozó paraszt annak ellenére, hogy a járás dolgozóinak túlnyomó része mezőgazdasági dolgozó. Kulcskérdés most a mezőgazdasági termelés emelése. Ezt csakis úgy valósíthatjuk meg, ha a pártszervezetek segítségével mozgósítjuk a dolgozó parasztokat a mezőgazdasági feladatok elvégzésére. Igyekeznünk kell minél több mezőgazdasági dolgozót megnyerni a párt számára, hogy így erősödjön a párt befolyása a dolgozó parasztok között. Több járási pártbizottság törődik ezzel a kérdéssel és a tagjelöltek felvételénél figyelembe veszi a párt szociális összetételét, l'éldául a szenei járásban az első félévben a felvett tagjelöltek 54 százaléka munkás, 35 százaléka szövetkezeti tag, a többi dolgozó értelmiség és különböző foglalkozású. Szükséges, hogy a járási pártbizottságok foglalkozzanak ezzel a kérdéssel és törődjenek azzal, hogy az alapszervezetek szociális összetétele kielégítő legyen. Ahhoz, hogy minél több dolgozót nyerjünk meg a párt számára, szükséges, hogy a kommunisták élenjárjanak a munkában, példásan működjenek az alapszervezetek, törődjenek a falu népének ügyes-bajos dolgaival. Ha ez megvalósul, akkor nő a pártszervezetek tekintélye. Pártszervezeteink törődnek a dolgozó néppel és szép eredményeket érnek el gazdasági és kultúrális téren is. Például a csallóközaranyosi pártszervezet neveli a pártonkívülieket, törődik a község ügyeivel. A szövetkezet jól dolgozik, A tagok megkapják munkájuk után a megérdemelt jutalmat. A pártszervezet gondoskodása meg is látszik a falun, mert gyönyörű, új modern házak épülnek a dolgozó parasztok részére. Ha így dolgozik a pártszervezet, akkor van is tekintélye. Azonban több pártszervezet rosszul dolgozik, nem tartja fenn kapcsolatát a tömegekkel. Gorazdován például jóformán alig ismerik a pártelnököt és a pártszervezet munkájáról igen keveset tud a falu népe. Farkasdon pedig a tagok 30 százaléka jár csak a pártgyűlésekre. Az ilyen rossz példáknak nem a legjobb benyomásuk van a pártonkívüli tömegekre. Pártszervezeteink többet törődjenek a tagjelöltek fölvételével és nevelésével. Balla József Gyermekeink egészségéért Prišvejc József dvúr-královei szerelő azért jött el Csehországból, hogy munkájával segítse Szlovákia iparosítását. Magával hozta családját, másfél esztendős Évikéjét. A gyerek megbetegedett és a kassai gyermekgyógyászati klinikán megállapították, hogy a csöppségnek agytuberkulózisa van. Prišvejcék visszaköltöztek DvürKrálovéra. Fájó szívvel hagyták itt kislányukat, abban a tudatban, hogy ily súlyos betegségből a gyermek nem gyógyul meg. Prišvejcék saját gyermekkorukra gondoltak vissza és a többi proletárgyermek sorsára, akik a régi időben a betegségekbe belepusztultak. Mert bizony úrnak kellett ahhoz lenni, még hozzá nagy úrnak, hogy az ember fizetni tudja a hosszú évekig tartó gyógykezeltetés költségeit. Több, mint másfél évig kezelték a kassai klinikán a leánykát. A lelkiismeretes kezelés visszaadta Éviké egészségét. Azóta gyakran írnak DvűrKrálovébői hálatelt leveleket, az utolsóhoz pedig fényképet is mellékeltek, melyről egy jól fejlett, egészséges kislány mosolyog. Meglátogattuk a kassai gyermekgyógyászati klinikát. Dr. Démánt Ferdinand docens elvtárs, a klinika vezetője szívesen ad felvilágosítást az Űj Szónak. Ha meg akarjuk érteni azt a mérhetetlen különbséget, ami a München előtti Köztársaság és a mai rendszer között van, tudnunk kell, hogy egész Szlovákiában 300 ágy volt a kórházak gyermekosztályain. Ma egyedül a kassai klinikán több ágy van, mint egész Szlovákiában volt. A szlovákiai kórházakban összesen háromnak volt gyermekosztálya. Ma negy- j ven van belőlük. A kassai kerületnek a klinikán kívül hét gyermekosztálya van. A gyermekekről, csecsemőkről való gondoskodás elsőrendű fontossággal bír. mert a gondoskodást ott kell kezdeni, ahol az emberi életet a leghamarabb fenyegeti veszély: a gyermeknél. Ahogy belépünk a klinikára, feltűnik, hogy semmi sem mutat arra, hogy kórházban vagyunk. Nincs a szokványos fertőtlenítő és gyógyszerszag. "Mindenütt ragyogó tisztaság Kellemes csend, halk beszéd, amit a személyzettől önkéntelenül átvesznek azok, akik oda belépnek. A folyosók és betegszobák falain kedves, tarka képek vannak festve, akárcsak egy jól berendezett gyermekszoljában. Az ötletet a Szovjetunióból hozta magával a docens elvtárs, a Makarovskiý-elmélet alapján, mely szerint a kellemes környezet a gyógyulást eredményesen befolyásolja. Ehhez tartozik az is, hogy a beteg soha nem látja az injekcióstű előkészítését. Hajdan a gyermekmenhelyeket és gyógyhelyeket „angyalgyáraknak" nevezték, mert ott a beteg gyermekek 80—90 százaléka meghalt. Ma már más a helyzet. Gondoskodnak arról is, hogy a gyermek szórakozzék. Különféle játékok, képeskönyvek állnak rendelkezésükre. A kórtermek kedvesen berendezett kis szobák és úgynevezett boxok. Minden betegségnek külön osztálya, terme van. A betegek látogatása nincs megengedve, de olyan esetben, ha a mama jelenléte a beteg érdekében kívánatos, megadják a lehetőséget, hogy akár egész nap és éjjel is a gyermek körül tartózkodjék. Reménytelen esetet nem ismernek az orvosok. Minden lehetőséget felhasználnak a beteg gyógyítására. A közvetlen gyógyításon kívül a klinika kollektívájának légion-, tosobb feladata a betegségek megelőzése. Az orvosi kollektíva hetenként 140 órán át foglalkozik a betegségek megelőzésével. Főképpen a falvakon vizsgálják a gyermekeket és egyszerű nyelvű, könnyen érthető előadásokban magyarázzák meg az anyáknak a helyes gyermekgondozás módjait. A csecsemőosztály külön feladatot ró a kollektívára. A szülészeti klinikán állandóan két gyermekorvos foglalkozik az újszülöttekkel, kiket rögtön szülés után gondjaikba vesznek. Ez szintén olyan újítás, amit ezelőtt nem ismertek. Mielőtt az anya elhagy-, ja a klinikát, az orvosok részletesen megmagyarázzák neki, hogy, óvhatja meg legjobban kicsinyeit a fertőzéstől, megbetegedéstől. Ellátják őket hygieniai cikkekkel, fertőtlenítőszerrel, mindennel, amire a csecsemőápoláshoz szükségük van. A klinikáról való elbocsátás után nem szűnik meg az orvosi felügyelet, A kezelőorvos továbbra is ellenőrzi a gyógyult beteget, nehogy visszaesés álljon be. Minden újszülöttnek tuberkulózis ellőni oltást adnak. Nagy gondot fordítanak az idegmegbotegedések gyógyítására, ami jó eredménnyel is jár, A gyermekparalízis ellen valóságos harcot vív a klinika. Ennél a betegségnél bizonyos esetekben úgynevezett vastüdőt alkalmaznak. A kassai klinikán ebből három darab van. Ugyanakkor az egymillió lakoson felüli Bécsben összesen két vastüdő van. A gyermekek megfigyelésénél rendszeresen vizsgálják növekedésüket és testsúlyuk gyarapodását. A növésben elmaradt vagy lesoványodott gyermekeket, az úgynevezett gyermeksorvadásokat különös gonddal kezelik. Dr. Démánt elvtárs egy év óta behatóan foglalkozik a gyermeksorvadással és erről a következő gyermekgyógyászati konferencián számol majd be. A nagy gondoskodás eredménye, hogy 1945—1951 között nálunk a magasság- és súlynövekedés átlagban többet emelkedett, mint az előző 50 évben összesen. A gyermekek sorsáról való gondoskodás legjobb bizonyítéka, hogy gyermekhalálesetnél — akár a klinikán kívül következik be, — az orvosnak jegyzőkönyvet kell felvennie annak megállapításéra, nem forog-e fenn gondatlanság. A kapitalizmusban előfordult nagy gyermekhalandóságnál az orvosnak természetesen nem kellett számot adnia az elhalt gyermekről.Annál kevésbbé tehette azt, mert a proletárgyermekeknek nagy része úgy halt meg. hogy orvos nem is látta. Az első köztársaság idején a bratislavai gyermekgyógyászati klinika volt tanára könyvet irt „Szlovákia emberi utánpótlás nélkül" címmel; Az író megállapítja, hogy az iskolákba évről évre kevesebb gyermek' jár, ami nyilvánvalóan arra mutat, hogy a születések száma apad. A szomorú társadalmi betegségnek okát nem a burzsoá társadalom berendezésében látta az író, hanem a fiatalok vallástalanságában és erkölcsi fogyatékosságában. Felszabadulásunk óta az iskolák padjai megteltek. Iskolahálózatunkat mindinkább szélesíteni kell, hogy az új nemzedék számára elég hely legyen. Az emberről való gondoskodás nálunk nem szólam, hanem a gyakorlatban, az élet minden vonalán érvényesül. Stein Jenő A dunaszerdahelyi Dunostrovot meglátogatta a Magyar Népköztársaság földművelésügyi minisztériumának küldöttsége A Magyar Népköztársaság földművelésügyi minisztériumának küldöttsége ellátogatott a dunaszerdahelyi Dunostrov nemzeti vállalatba. A küldöttség tagjai, Jenney Sándor, az élelmiszeriparügyi minisztérium mezőgazdasági osztályának vezetője és dr. Bihaly Andor, az élelmiszeriparügyi minisztérium dolgozója elismerőleg nyilatkoztak az üzem gépi berendezésére) és csodálattal adóztak a dolgozók erőfeszítésének, amellyel üzemüket, a volt keményítőgyárat, 1946-ban gyümölcs- és zöldségfeldolgozó üzemmé változtatták. A magyaországi vendégek szívélyesen elbeszélgettek az üzem dolgozóival és búcsúzáskor az üzem valamennyi dolgozójának sok sikert kívántak további munkájukhoz. Patasl István, Dunaszerdahety