Uj Szó, 1954. október (7. évfolyam, 239-264.szám)

1954-10-22 / 257. szám, péntek

2 UJSZ0 1954. október 22: Az Államosítás Napjának munkaszünetét október 30-ra tették át Amint már ismeretes, a kormány az Államosítás Napjára eső munkaszünetet október 28-ról, csütörtökről, október 30-ra, szombatra tette át. A kormány határozata alapján októbar 28-a, csütörtök normális munkanap. Október 29-én, pénteken a munkaidőt a munkaszünet áttétele nem érinti és így ezen a napon a munkaidő változatlan. A munkaszüneti napokon a kereset megtérítését és az ezeken a napokon végzett munka bérét az állami bérbizottság 77/1954. számú rendelete szabja meg- Ez a rendelet határozza meg a munkaszüneti nap kezdetét is. A munkaszüneti nap 24 óra és 0.00 órakor veszi kezdetét. Azokban az üzemekben, ahol a dolgozók éjtszakai műszakokban is dolgoznak, a munkaszüneti nap a munkahetet megkezdő műszak első órájával kezdődik. Ha a munkahét vasárnap 22 órakor kezdődik, akkor a munkaszüneti nap 1954. október 29-én, pénteken 22 órakor kezdődik és október 30-án, szombaton 22 órakor ér véget. Ha az üzemben a munkahét - reggeli műszakkal kezdődik, amelyet hétfőn reggel 6 órakor kezdtek meg, a munkaszüneti nap 1954. október 30-án reggel 6 órakor kezdődik és 1954. október 31-én, vasárnap reggel 6 órakor fejeződik be. A munkaszüneti napnak október 28-ról, csütörtökről, 1954. október 30-ra való áttétele kiküszöböli a munkának a munkahét közepén való nemkívánatos megszakítását és így a dolgozók számára lehetővé teszi, hogy az egymásra következő két napot pihenésre fordítsák. A kormány egyben úgy határozott, hogy azokban az üzemekben, ahol tekintettel az előre ledolgozott munkaidőre, szombaton rövidebb a munkaidő, 1954. december 24-én pénteken a munkaidő a szombati. Ezzel kiegyenlítették azt a különbséget, amely az Államosítás Napja munkaszünetének szombatra való áttételével jött létre. Az ifjúmunkások aktívája Bratislavában Október 20-án az állami munkaerők tanintézete növendékeinek és a bratislavai üzemek fiatal dolgozóinak százai gyüitek össze a bratislavai Kul- i túra- és Pihenés Parkjának tágas esztrád-halljában. Az ifjúmunkások az iskolák és hivatalok fiataljaival és a • falusi CsISz-szervezetek kiküldöttjeivel eayütt vitatták meg az ifjúmunkások aktíváján a nemzetgyűlési választások kampányában rájuk váró feladatokat. Az aktíván Ján Marko mérnök, pénzügyi megbízott, a CsKP KB tagja mondott beszédet. — A Nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választásokra, valamint a CsISzkongresszusra való következetes felkészülés fokozza az ifjúság részvételét a CsKP KB X. kongresszusa és a CsISz Központi Bizottsága XIII. plenáris ülése határozatainak teljesítésében, amelyek teljesítésétől függ ifjúságunk anyagi és kulturális színvonalának további emelkedése — mondotta beszédében Ján Marko. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy lényegesen fokozni kell az ifjúság részvételét az üzemek 1955. évi tervének előkészületeiben és ki kell használnia az egyes CsISz-szervezetek munkájának eddigi jó eredményeit. .A választás előtti kampány második részében a CsISzszervezetek feladata lesz megszervezni az ifjúság tömeges részvételét a választók nyilvános gyűlésein, amelyeken a Nemzeti Arcvonal jelöltjei tartanak beszámolót. A vita során többek között felszólalt Tibor "hlojžita, a bratislavai agrotechnikai üzemek ifjú dolgozója. Beszámolt arról, hogy CsISz-szervezetük hogyan segíti elő az üzemben a termelés gazdaságosabbá tételét. Az üzemben — mondotta — az ifjúmunkások megszervezték a gazdaságosság CsISz őrségét, amelynek feladata a villanyárammal való takarékosság és a hulladékanyag felhasználásának ellenőrzése. Szeptember hó folyamán az üzemben így 1000 kilowatt villanyáramot és hulladékanyagokon 850 koronát takarítottak meg. Az aktíva kultúrális programmja keretében gazdag műsorral lépett fel a „Lúčnica" államdíjas együttes. Az aktíva befejezése után a CsISz-tagok táncmulatságot rendeztek. Az indiai művészegyüttes első prágai fellépése Október 20-án, szerdán tartotta meg első prágai koncertjét a Smetajpa Színházban az indiai művészegyüttes, melynek csehszlovákiai útja hozzájárul India jellegzetes ősi kultúrájának megismeréséhez. Az ünnepi hangversenyen megjelentek a párt és a kormány képviselői, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága politikai irodájának tagjai, Viliam Široký miniszterelnök, Rudolf Barák belügyminiszter, I dr. Jaromír Dolanský, a miniszterelnök j első helyettese, Václav Kopecký miniszterelnökhelyettes, a kulturális ügyek minisztere, valamint a kormány több más tagja. A díszpáholyban helyet foglalt Dharma Vira, az Indiai Köztársaság csehszlovákiai nagykövete és Maragatham Csandraszékhar asszony, az Indiai Köztársaság központi kormánya egészségügyi miniszterének helyettese, az indiai művészegyüttes vezetője. A hangversenyen továbbá megjelentek a miniszterhelyettesek, a köztársasági elnöki iroda és Prága főváros központi nemzeti bizottságának képviselői, valamint a közélet több más kiváló személyisége. A hangversenyen részt vett a prágai diplomáciai testület is. Az indiai művészegyüttes első csehszlovákiai fellépését a közönség nagy tetszéssel fogadta, amely a csehszlovák nép nagy érdeklődését és csodálatát 1 bizonyítottá az indiai művészet és I kultúra iránt. ' v A párt és a kormány küldöttsége visszatért a Kínai Népköztársaságból Október 20-án, szerdán tért vissza Pekingből a Kínai Népköztársaság megalakulásának 5. évfordulója ünnepségein való részvétel után a párt és a kormány küldöttsége. A küldöttséget Václav Kopecký miniszterelnökhelyettes, a kulturális ügyek minisztere, a CsKP KB politikai irodájának tagja vezette. A küldöttség tagjai voltak: Václav Pašek képviselő, a CsKP KB titkára és Ján Zeman altábornagy, a politikai főügyosztály vezetője. A küldöttséget a ruzini repülőtéren Rudolf Barák belügyminiszter, a CsKP KB politikai irodájának tagja, Richard Dvoŕák, külkereskedelemügyi miniszter, a külügyminisztérium, a nemzetvédelmi és a kulturális ügyek minisztériumának kiküldöttei, a CsKP Központi Bizottságának, a köztársasági elnöki iroda és a miniszterelnökségi hivatal képviselői fogadták. A fogadáson kínai részről megjelenti Li Csin Csuan, a Kínai Népköztársaság prágai nagykövetségének ügyvivője a nagykövetség tagjaival. Otakar Španiel szobrászművésznek \ az „Érdemes művész" címet adományozták A Csehszlovák Köztársaság kormánya e napokban Otakar Španiel szobrászművésznek a prágai képzőművészeti akadémia tanárának kiváló művészi tevékenységéért az érdemes művész címet adományozta. Az érdemes múvésž cím adományozásáról szóló okiratot Lumir Čivrný, a kulturális ügyek minisztériumának kiküldötte a Csehszlovák Képzőművészek Központi Szövetsége tagjainak jelenlétében október 20-án adta át Otakar Španiel tanárnak. IHHH ŠUMPERKBEN, a Szakszervezeti-utcában két hónappal ezelőtt nagy volt az élénkség. Megkezdték az „Első Ötéves Terv"-üzem alapjainak ásását. Az ásásokat Kohajda Štefan háromtagú csoportja végezte, amely szocialista kötelezettségvállalást tett ennek a munkának elvégzésére. Vállalásában célul tűzte ki, hogy az alapok ásását 540 óra alatt végzi el, s ezzel a normát 210 százalékra teljesíti. Kötelezettségvállalását nemcsak teljesítette, hanem túl is szárnyalta és a munkát 497 óra alatt végezte el. (Girásek elvtárs leveléből.) Helyreigazítás Lapunk tegnapi számában „Ismeretlen fogoly" címmel verset közöltünk. Sajnálatos nyomdatechnikai hibából kifolyólag kimaradt a költő: Milan Lajčiak neve. A KASSAI MOZDONYPARKBAN a nehéztonnás mozgalom ismert tagja, Vojtech Česnek október 20-án új munkasikert ért el. Csernőről Michalanyba 4001 tonna megterhelésű szerelvényt szállított. A nehéztonnás szerelvény 140 kocsiból állt, hossza 1600 méter volt. Csernőről Slovenské Nové Mestóra a 4001 tonnás megterhelést csak egy mozdony vontatta, itt egy tolatómozdonyt kapcsoltak a szerelvényhez. A megtett útszakaszon a mozdony normája 2040 tonna. AZ INDIAI MŰVÉSZEGYÜTTES TAGJAI október 20-án az egészségügyi és a kulturális ügyek minisztériuma dolgozóinak kíséretében ellátogattak a strašnicei Tesla nemzeti vállalatba, ahol megtekintették az üzemi bölcsődét. Ezen a napon az indiai művészek megnézték „Az élet győzedelmeskedik a halál felett" című kiállítást. A szociáldemokrata ideológia jellegzetes vonásai A szociáldemokratizmus a munkásosztály és a munkáspárt soraiba beférkőzött burzsoá ügynökök elmélete és gyakorlata. Ezek az ügynökök különböző leplek alatt mint reformisták, ökonomisták. mensevikek, nemzeti szocialisták, trockisták, buharinisták, burzsoanacionalisták, szlánszkysták, stb. takarták belülről bomlasztani és saját érdekeivel szembefordítani a munkásmozgalmat. A szociáldemokratizmus a munkásosztályt leginkább fenyegető veszély három gyökérből: gazdaságtani, politikai és ideológiai gyökérből eredt a múltban és ered ma is. A szociáldemokratizmus különböző formában és tartalommal nyilvánul meg a gazdaságtan, a politikai gyakorlat és az ideológiai munka terén. Ebben a cikkben a szociáldemokratizmus ideológiai gyökereire s ideológiai megnyilvánulási formáira vlágítunk rá. A szocáldemokrata párt a munkásmozgalom történetében a marxizmus közvetlen hatására keletkezett. A marxizmus volt politikájának elméleti alapja és a szociáldemokrácia a marxi ideológiának köszönhette, hogy megnyerte a munkásvilág többségének bizalmát és a XIX. század vége felé figyelemreméltó politikai, gazdasági és kulturális sikereket ért el a szocializmusért folytatott harcban. Azonban már a szociáldemokrácia fejlődésének idején, a II. Internacionálé időszakában megmutatkozott annak veszélye, hogy a szociáldemokrácia eszmei vezetői helytelenül, hiányosan értelmezik a marxizmust. Első sorban nyilvánvalóvá vált, hogy a szociáldemokrácia teoretikusai dogmatizálták Marx és Engels tanítását. Mit jelent a marxizmus dogmatizálása? Marx és Engels sohasem állította hogy tanításuk kész, befejezett, örökre megfogalmazott, mindenesetben érvényes és kész megoldást nyújtó dogmatikus tanítás. A marxizmus az osztályharc gyakorlati tapasztalatainak alapján a munkásmozgalom történeti tanulságaiból leszűrt, tudományos visszatükröződése a munkásmozgalmi történet törvényszerűségének, amelynek felismerése és legalább a munkásosztály legfejlettebb része által való érvényesítése a munkásosztály ösztönös harcát öntudatos osztályharccá változtatja. Mint a gyakorlat élő tudományos vezérvonala a marxizmus a fejlődő kapitalizmusban kibontakozó osztályharcon ellenőrizte tételeinek helyességét, ennek kapcsán fejlődött, szervezte és vezette az osztályharcot. A szociáldemokrata teoretikusok egyáltalán nem értették meg az elmélet és a gyakorlat dialektikus egységét, a marxizmusnak azt a vezérelvét, amelynek következtében a marxizmusnak épp úgy állandóan fejlődnie és tökéletesednie kell, mintahogy fejlődik és tökéletesedik az objektív világ. És mivel nem értették meg dialektikus jellegét, elkerülhetetlenül kénytelenek voltak a marxizmust elferdíteni, vulgarizálni és dogmatizálni. A szociáldemokrata ideológusok szájában a marxizmus a munkások számára jóhangzású jelszavak és közhelyek zengzetes, de semmitmondó tömkelegévé vált. Az idézetek gazdag forrásává, amelyek kész felelettel szolgáltak a legkülönbözőbb kérdésekre és problémákra. A szociáldemokrata vezérek ahelyett hogy a marxizmus által már feltárt igazságok segítségével önállóan tanulmányoznák és felismernék a konkrét életből eredő helyzetet, amelyben a munkásosztálynak harcolnia kellett, a marxizTIUS alapítóinak műveit a kész válaszok és receptek gyűjteményének i tartották, amely a politika minden I kérdésére megoldást tartalmaz. Marx és Engels műveiből összekeresték a szájuk ízének megfelelő idézeteket és ráhúzták a valóságra. A szociáldemokraták szemében elismert marxista csak az volt, aki készségesen tudott idézni Marx és Engels könyveiből, aki a legügyesebben begyömöszölte az új és tartalmasabb valóságot a régi marxista formulákba. És ha ez néha nem sikerült, ha az új valóságra nem találtak kész idézeteket, ha az új tényeket semmikép sem tudták belekényszeríteni a régi formulába, akkor ennek oka a szociáldemokrata dogmatizálók szerint nem a saját korlátoltságuk volt, nem az a tény, hogy nem értették a marxizmust, hanem maga Marx, aki véleményük szerint tévedett, helytelenül feltételezte az események alakulását és ebből kifolyólag művét reformálni kezdték. A dogmatizmus volt a fő oka annak, hogy a szociáldemokrata ideológusok a monopolista kapitalizmus kialakulásában a szocializmus csíráját, a monopolista gazdasági szervezetekben, mint például a kartelek, trösztök a szocializmus elemeit látták, azt állították, hogy a kapitalizmus átnő a szocializmusba stb. A dogmatizmus tette lehetetlenné, hogy megértsék az Októberi Forradalom jelentőségét és a dogmatizmus volt az elméleti oka, amelynek következtében fajult el a szociáldemokrácia az első szocialista állam legaljasabb ellenségévé. A dogmatizált marxizmusból ezután már logiku|an következtek a szociáldemokratizmus további jellemvonásai, mint pl. az elmélet frázisos és formális volta és ezzel kapcsolatban a munkásmozgalom számára az elmélet jelentőségének lebecsülése, sőt néha tagadása, ugyanakkor pedig az ösztönszerűség, az új osztályösztön jelentőségének túlbecsülése a munkásmozgalomban. De ennek a fordítottja is érvényes. A szociáldemokrata teoretikusok dogmatizáló irányzatának Lenin és később Sztálin általi leküzdése az egyik fő előfeltétele volt annak, hogy a marxizmus a leninizmus fokáig fejlődjék, az imperialista időszak marxizmusává váljon, amely az Októberi Forradalomban tudományból életes valósággá lett. A proletariátus osztályharcának története azonban arra tanít, hogy a munkásmozgalomban és vezető erejében újból meg újból felbukkantak és felbukkannak olyan egyének vagy csoportok, akik a marxizmus-leninizmust is dogmatizálni akarják és magasabb fejlődési fokon éppen olyan senkit sem kötelező frázisokat tartalmazó tanítássá akarják sülyeszteni a töímegelí szemében, amint azt a szociáldemokraták alacsonyabb fokon a marxizmussal tették. A marxizmus-leninizmus dogmatizálása, magolása, fordulatainak és jelszavainak hangoztatása ahelyett, hogy a tanulságokat a való életből marítené, szintén szociáldemokratizmus. Még akkor is szociáldemokratizmus, ha nem szociáldemokrata párt volt tagja, hanem pártunk, szakszervezeteink és más tömegszervezeteink olyan tagja teszi, aki sohasem volt tagja a szociáldemokrata pártnak. A szociáldemokrata teoretikusok nemcsak dogmatizálták és lebecsülték, hanem egyben vulgarizálták is a marxizmus elméletét. Miben nyilvánul meg a marxizmus vulgarizálása? Marx, valamint Engels mint átfogó tanítást alkotta meg és fejlesztette tovább a marxizmust. Ez annyit jelent, hogy a marxizmus tartalmilag igen gazdag és sokoldalú tanítás, amelynek egyes részei nemcsak egyszerű tartozékait alkotják, hanem olyan részek ezek, amelyek kölcsönösen feltételezik egymást és szerves egységben fórnak össze. Ennek az egységnek szempontjából, amelyben döntő jelentőségű a filozófiai, közgazdasági és politikai rész, nem mindegy, hogy ezt vagy azt a részt kihagyjuk-e vagy mással helyettesítjük. A szociáldemokrata ideológusok azonban a marxizmus átfogó egységes voltát sem ismerték fel és ezért kezükben és agyukban a tanítás egyes elszigetelt tényezőkre bomlott, amelyekből néhányat elfogadtak, a többit elvetették vagy új, divatos, magukcsinálta elméletekkel helyettesítették. Előbb kétségbevonták, majd tagadták, hogy a marxizmusnak saját filozófiája lenne és hogy ez a filozófia fontos szerepet játszana a marxizmus egészében. A dialektikus materializmust nem tekintették tudományos világnézetnek, tudományos módszernek, a marxizmus éltető lenyegenek, amely létrehozza és élővé teszi a marxizmus egészét, és amelyen felépül a marxizmus felsőbbrendű tudományossága; a dialektikus materializmust kiküszöbölték és metafizikával helyettesítették. S nem véletlenségből a metafizikának mindig azzal a válfajával, amely éppen divatját járta a burzsoá ideológusok között: Dühring mechanikus materializmusával, a neokantisták eklekticizmusával, a neohégelisták szofisztikájával, a mahisták enppiriokritikus idealizmusával stb. A dialektikus materializmus helyettesítése metafizikával a marxizmus teljes eltorzítására vezetett, aminek következtében a szociáldemokrata párt politikai gyakorlata is károssá fajult a munkásosztály számára és előnyössé a burzsoázia számára. A szocáldemokrácia opportunizmusa, vagyis a munkásosztály osztályműködésének politikája a burzsoáziával a marxizmust hirdette osztályharc helyett egyenes következménye volt annak, hogy e párt ideológusai' a dialektikát mechanikával, eklektikával és szofisztikával helyettesítették. Az így eltorzított marxizmusból elkerülhetetlenül és logikusan következik a szociáldemokrácia opportunizmusa, a munkásosztály és a szocializmus .ügyének elárulása. Hisz aki nenj