Uj Szó, 1954. október (7. évfolyam, 239-264.szám)

1954-10-22 / 257. szám, péntek

1954. október 24. 1

0 J £

2

0 129 A népnevelők segítségére Beszélgetéstémák a választások előtti kampány első időszakában Csehszlovákia dolgozó népe november 28-án választja képviselőit a Nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba, A nemzeti bizottságokba történő választások után ezekben a választásokban éri el tetőpontját állami és közéletünk demokratizmusa, még jobban megszilárdul dolgozó népünk politikai egysége és elsősorban további döntő lépést jelentenek a CsKP X. kongresszusa irányelveinek megvalósítása terén hazánkban, gazdasági és közéletünk minden szakaszán. A nemzeti bizottságokba való választások előtti kampányban szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a nemzeti bizottságokba való választások eredményeit és a munkahelyeken feladataink teljesítését főleg a széles alapokra fektetett tömegpolitikai munkának köszönhetjük. A népnevelők ezrei — a kommunisták és pártonkívüliek állandóan magyarázták a dolgozóknak a nemzetközi és belpolitikai kérdéseket, a munkahelyeket, előforduló hiányosságok elleni harcra mozgósították őket. A pártagitátorok ezen aprólékos mindennapi munkája nagy sikerekkel járt, amelyek a választások folyamán a Nemzeti Arcvonal jelöltjeinek döntő győzelmében éjs a munkahelyeken a feladatok jobh teljesítésében nyilvánultak meg. A szerzett tapasztalatok,azt is mutatják hogy ott, ahol az agitátorok előre tudták, milyen kérdésekről kell a munkahelyeken és a polgárok körében beszélniük és ezekre a kérdésekre előkészítette őket a pártszervezet, munkájukban szép eredményeket értek el és szívesen fogadták őket a választók családjainak körében és a munkahelyeken is. Azzal, hogy hazánkban egyre növekszenek építő feladataink, elkerülhetetlenül azok a kérdések kerülnek előtérbe, amelyeket a mindennapi élet hoz magával és amelyeket a dolgozók ] nak meg kell magyarázni. Főleg most, I amikor a Nemzetgyűlésbe és a Szlo: vák Nemzeti Tanácsba történő választások előtt állunk, kell bővebben megmagyarázni a dolgozóknak a választások lényegét a nemzetközi és belpolitikai, valamint építésünk kérdéseit a munkahelyek jellege szerint úgy, ahogyan azt a CsKP X. kongresszusa irányelveiben elénk tűzte. Éppen ezen a téren vár a pártagitátorokra az a feladat, hogy a tömegek között végzendő felelősségteljes munkájukra alaposan, politikailag és módszeresen minden téren felkészüljenek, amitől természetesen nagy mértékben függ a, meggyőzési munka színvonala. Ha azf i akarjuk, hogy a választókkal és a dolj gozókkal folytatott beszélgetések ha! tásosak legyenek, szükséges, hogy az • agitátorok alkotó módon kiválogassák az egyes városok, községek, munkahelyek, járások és kerületek életéből azokat az érveket, tényeket és számadatokat, amelyekre szükségük van és hogy egybekapcsolják ezeket az országos és nemzetközi problémákkal Szükséges, hogy minden egyes agitátort az a becsvágy vezessen, hogy állandóan bővítse látókörét, hogy mindig több és több ismeretre tegyen szert. A további ismeretek és módszeres tapasztalatok megszerzése szempontjából az agitátorok számára nag> •segítséget jelentenek a szemináriumok, beszélgetések, aktívák és oktatások. Ezeket a járási bizottságoknak és a

x pártalapszervezeteknek kell rendszeresen megszervezni. Ezenkívül nagy segítséget jelent a pártsajtó j mindennapi olvasása is. A BESZÉLGETÉSEK TÉMÄ1 Hasznos lesz, ha e napokban a CsKP KB és Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottság,,nak a Nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba történő választásokkal kapcsolatos felhívását népszerűsítjük, s ha ezzel egyidejűleg mozgósítjuk a dolgozókat a CsKP X. kongresszusa irányelveiből eredő feladatok teljesítésére. Fokozottabb figyelmet kell fordítani a mezőgazdaságra, főleg az őszi munkák; a begyűjtés tervének teljesítésére és az 1955. évi mezőgazdasági termelési terv szétírására is. Az üzemekben a munkatermelékenység és a gazdaságosság emelésének kérdésére kell a fő figyelmet fordítani. Továbbá meg kell magyarázni választási rendszerünk demokratikus jellegét (a választási törvény, a Nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács küldetését, ki lehet képviselő és mik a feladatai). Meg kell hívni a választókat a dolgozók nyilvános gyűléseire, amelyeken a választókat megismertetik a Nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba javasolt jelöltekkel. Meg kell nekik magyarázni, hogy a gyűlésen miről lesz szó. Egyúttal meg kell magyarázni a gyűlések jelentőségét és azt, hogy miért fontos, hogy azokon minden egyes választó részt vegyen. Az 1954. X. 25-től 31-ig terjedő héten célszerű lesz megmagyarázni a jelenlegi nemzetközi helyzetet, mint a béketábor erőnövekedésének bizonyítékát, helyes lesz boncolni a szovjet küldöttségnek az európai kollektív biztonságról és a fegyverkezés csökkentéséről, a tömegpusztító fegyverek betiltásból szóló egyezmények megkötéséről tett ENSz-béli javaslatait. Az agitátoroknak emellett népi demokratikus rendszerünknek a kapitalista rendszerrel szembeni előnyeiről és további fejlődésünk feltételeiről kell beszélniök. Az agitátorok biztosítják a választók részvételét a dolgozók nyilvános gyűlésein, amelyeken megismertetik őket a Nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba javasolt jelöltekkel Hogy az agitátorok meg tudjanak birkózni feladataikkal, tervszerűéi kell dqlgozniok, meg kell látogatniok a választókat és állandóan tanulniok kell. A BESZÉLGETÉSEK ANYAGA ÉS A SZÜKSÉGES IRODALOM A CsKP JC. kongresszusának határozatai és beszámolója (Új Szó június 11—18-i számaiban). A CsKP KB felhívása a Nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba történő választásokkal kapcsolatBan (Oj Szó október 10-i száma), Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának felhívása a Nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba történő választásokkal kapcsolatban (Üj Szó október 12-1 száma). Novotný elvtársnak, i) CsKP KB első titkárának a Nemzői Arcvonal Központi Bizottsága ülésén mondott beszámolója (Üj Szó október 10-i száma). Kubač elvtársnak, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökének a Szlovák Nemzeti Arcvonal Központi Bizottsága bővített elnökségi ülésén mondott beszámolója (Üj Szó október 12-i száma). £ Választások egykor, és ma. Kiadta Szlovákia Kommunista Pártja Történeti Intézete. Visinszkij elvtársnak az ENSz-ben mondott beszámolója (Üj Szó október 5-i száma). Az agitátoroknak a munkahelyeken, a választók családjainak körében és az j y.tációs központokban tartandó beszélgetéseivel kapcsolatos témák ajánlása csak alapvető vezérfonal az agitációs munkában. A pártszervezetek bizottságainak az agitátorok hatáskörének és feladatainak megszabásánál az illetékes hely, esetleg munkahely konkrét helyzetéből kell kiindulniok és külön figyelmet kell szentelniök az agitátoroknak helyi érvekkel való felvértezésére. A rozsnyói Szadlovszkybánya dolgozói megértették pártunknak és kormányunknak a vasérctermelés fokozására vonatkozó felhívását Rozsnyón a Szadlovszky-bánya dolgozóinak pártalapszervezete és műhelytanácsa közös gyűlésen foglalkozott a tervteljesltéssel és az 1954. évi hiány behozásával. A gyűlésen részt vett Jarábek elvtárs, Munka-érdemrenddel kitüntetett nemzetgyűlési képviselőjelölt, Ferenčik János, az üzemi pártbizottság elnöke, aki megfogadta az év elején, hogy egész évi tervét 10 hónap alatt teljesíti, és vállalásának a közeli napokban eleget tesz. A gyűlésen megjelent Szopkó elvtárs is, a bánya vezetője. Ferenčik elvtárs ismertette a jelenlevőkkel az üzemi pártbizottság határozatát, amely szerint a Szadlovszky-bánya dolgozói 1954. december 2l-ig, Sztálin elvtárs születésnapjáig befejezik egészévi tervüket. A vita folyamán a jelenlevők az üzemi pártbizottság határozatát elfogadták, és úgy döntöttek, hogy a határozattal a bánya dolgozóit is megismertetik. Ferenčik elvtárs továbbá megismertette a jelenlevőkkel a CsKP KB-nek és kormányunknak a terv teljesítésére és az elmaradások behozására vonatkozó felhívását. Ferenčik elvtárs felhívta a bánya dolgozóit, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy kötelezettségvállalásukat teljesítsék, sőt túlteljesítsék és ezzel elősegítsék az üzem lemaradásának behozását. A gyűlésen egyhangúlag elhatározták, hogy a kutatási munkákat októberben, novemberben és decemberben 102 százalékra teljesítik, és ezzel biztosítják a kutatási munkák évi feladatainak 96.6 százalékra való teljesítését. Továbbá úgy határoztak, hogy az előkészületi munkákat az év három utolsó hónapjában 100 százalékra teljesítik, és így ezen a téren évi tervük teljesítésénél 96.8 százalékot érnek el. A Szadlovszky-bánya dolgozói október 15-én e kötelezettségvállalást egyhangúlag elfogadták. A Szadlovszky-bánya dolgozóinak példáját követhetnék a rozsnyói vasércbányák többi üzemében is. Subovský, Rozsnyó-bánya érti meg a munkásosztály és a burzsoázia, a gazdaságtudomány és a politika, az "egyén és az osztály, a rész és az egész, a konkrét és az absztrakt, a különleges és az általános objektív dialektikáját, röviden szólva minden jelenség dialektikáját, az elkerülhetetlenül metafizikusán értelmezi a jelenségeket. Ez azt jelenti, hogy a szociáldemokraták a dolgok objektív dialektikáját, vagyis azt a tényt megtagadva, hogy az ellentétek kizárják egymást és belső összei 'függésük, kölcsönős meghatározásuk és egységük alapján harcolnak egymással, ezek a szociáldemokraták az ellentéteket abszolútaknak, elszigetelteknek, holtaknak tekintik és ehtiez mérten kezelik őket. Az ő értelmezésükben az ellentétek vagy szöges szembenállók, vagy békíthetők. Számukra vagy munkásosztály, vagy burzsoá osztály létezik, amelyek dühödt bikákként küzdenek egymással, vagy pedig két szerető galambként turbékolnak. Azt a tényt, hogy ez a két osztály harcol egyre nagyobb elkeseredettséggel egymás ellen, kölcsönös függésük, feltételezett^ségük, szóval ellentmondó egységük alapján értelmetlenségnek tekintik. Hasonló egyoldalúsággal és metafizikusán értelmeznek a szociáldemokraták minden egyebet is. Ezért gondolkozásuk és tetteik nemcsak nagy és döntő kérdésekben bomlasztják és fogyasztják a munkásosztály erőit, hanem kisebb, alárendeltebb problémákban is. A szociáldemokrata propaganda ezért helyezi szembe az egyének, csoportok, céhek érdekeit az osztály és a szocializmus érdekeivel, ezért helyezik az egyének, a csoportok és a céhek érdekeit az osztály és a szocializmus érdekei fölé, mert így következik az egyén és az osztály, a rész és az egész mp

1"' -'kus értelmezéséből Az önző oéhszellem, amely annyira jellemzi a szociáldemokratizmust, szükségszerű következménye a metafizikai módszernek és világnézetnek, amellyel elméletileg alátámasztották ' politikájukat és „marxizmusukat". A marxizmusnak ez az elposványosítása és elsekélyesítése, a látszatnak ez az azonosítása a lényeggel, ez az ugra-bugrálás a dolgok egyik oldaláról a másikra, szubjektív szükséglet szerint, ez lényegében a marxizmusnak a szociáldemokrata ideológusok részéről történő vulgarizálása. Másrészt viszont az a tény, hogy Lenin és Sztálin leküzdötték ezt a munkásmozgalomra gyakorolt burzsoá Lefolyást és egészében fejlesztették tovább a marxizmust, ez a tény volt a fő előfeltétele annak, hogy a marxizmus százmilliókat 'mozgósító, szervező és lelkesítő erővé vált, amely győzelemre vezeti a tömegeket a kapitalizmus ellen és mindenhatóvá teszi őket. A marxizmus-leninizmus fejlettebb és tökéletesebh foka a marxizmus egészének, a marxizmus filozófiai, nemzetgazdasági, politikai. etikai, esztétikai stb. alkotórészei egységének, amely tényezők közül egyet sem hanyagolhatunk el anélkül, hogy ne rontanánk le, ne hamisítanánk meg az egészet és ezzel bele ne esnénk a szociál demokratizmus kátyújába. A szociáldemokrata ideológusok tehát behódoltak a burzsoá befolyásoknak elméleti téren és er£ nek következtében lényegéből forgatták ki a marxizmust. Ez továbbá abban is megnyilvánul, hogy a marxizmust a burzsoá tudósok módján objektivista tudománynak tekintették és minősítették. Miit jelent az, ha objektivista jelleget tulajdonítunk a marxizmusnak? A tudomány fejlődése során kialakult egy nézet, amely az ellentétes osztályokra szakított társadalomban indokolt és szentesített volt és amely szerint a tudományok úgynevezett tiszta tudományokra és gyakorlati tudományokra oszlanak. A tiszta tudományok teljesen objektívak, vagyis a gyakorlati kérdések az osztályok és a társad-alom érdekei fölött állnak, tökéletesen a-politikusak és csak az önmagában álló igazság, a tudomány öncélú fejlődése érdekli őket. A burzsoá tudósok és nyomukban a szociáldemokrata teoretikusok is a valódi tudományosság első és legfőbb feltételének az elmélet teljes semlegességét, osztályfölöttiségét, kö.zömbösségét, egyszóval objektivitását tekintették. A tudomány objektivitásának, osztályfölöttiségének či apolitikusságának elvét a marxizmusra alkalmazva Kautsky, Bemstein, M. Adler és a többi szociáldemokrata teoretikus még jobban elmélyítette a szociáldemokrata párt elmélete és gyakorlata között tátongó szakadékot. Az objektivizmusit olyan jellemvonásnak minősítették, amely nélkül nincs tudomány, s azt állították, amennyiben a marxizmus tudomány, úgy nem lehet politikai célzata, nem szolgálhatja egy osztály érdekeit, hanem az egész emberiséget kell szolgálnia. A szociáldemokraták tehát olyan álláspontot foglaltak ed a marxizmussal szemben, amely teljesen megegyezik a burzsoázia osztályállásfoglalásával. Ezzel ellentétben a marxizmus megalkotói, Marx és Engels, és továbbfejlesztői, Lenin ép Sztáliin bebizonyították, hogy az osztály társa dal ómban nem létezhetik osztálymentes, osztályfeletti apolitikus és egyoldalúlag objektivista tudomány. Bernstein, a szociáldemokratizmus atyja értelmetlenségnek tekintette a polgári vagy szocialista szociológiát A tudomány fejlődése azonban a marxizmus klasszikusainak adott igazat. A marxizmus-leninizmus mint a marxizmus fejlettebb és tökéletesebb foka, leleplezvén a szociáldemokraták nézeteinek vulgáris jellegét és metafizikai egyoldalúságát, továbbfejlesztette, elmélyítette és konkretizálta a marxizmus eredeti tanítását az objektum és a szubjektum kölcsönös viszonyáról nemcsak a történelmi folyamatban, hanem a megismerés folyamatában is. Lenin a szubjektivisták (národnyikok) és objektivisták (ökonomisták és mensevikek) elleni harcában így jellemezte a folyamat e két oldalának dialektikáját: „Az objektivista (tehát a szociáldemokrata, a vulgarizáló materialista — a szerző megjegyzése) bizonyos történelmi folyamat elkerülhetetlenségéről beszél, a materialista (vagyis a dialektikus, marxista — a szerző megjegyzése) megállapítja az adott társadalmi gazdiasági szerkezetet és a benne gyökerező antagonista viszonyókat. Az objektivista bizonyos ténysorozat elkerülhetetlenségét bizonygatja, mindig megkockáztatva, hogy e tények magasztalójává válik; a materialista feltárja az osztályellentmondásokat és ezzel határozza meg a maga állásfoglalását. Az objektivista leküzdhetetlen történelmi irányzatokról beszél, a materialista arról az osztályról, amely irányítja az adott társadalmi gazdasági rendet és létrehozza más osztályok ilyen vagy amolyan formájú ellentétes működését. Az adott esetiben pl. a materialista nem elégednék ^meg azzal, hogy leszögezi a leküzdhetetlen történelmi irányzatokat, hanem rámutatna bizonyos osztályok létezésére, amelyek meghatározzák az adott rend tartalmát és lehetetlenné tesMiek minden más megoldást maguknak a termelőknek a fellépésén kívül. Másrészt a materializmus, hogy úgy mondjuk, pártosságot tartalmaz, amely az események minden értékelésénél arra Kötelez, hogy bizonyos társadalmi csoport nézeteinek álláspontjára helyezkedjünk." A marxizmus-leninizmus tehát az objektív világ tudományos megismerése, a történelem objektívan legfejlettebb osztályszubjektumának, a munkásosztálynak a szempontjából és azt a célt szolgálja, hogy az e szubjektum e megismeréssel vezetett gyakorlatával megváltoztassa az objektív világot. A munkásosztály akkor és azért mindenható, amikor és mivel világot átváltoztató .tevékenységét olyan tudomány irányítja, amely Lenin szavai szerint (,az első betűjétől az utolsóig pártos'-'. Sorainkban még sok az olyan ember, aki nem értette* meg az' objektív és a szubjektív dialektikus egységet a marxizmus-leninizmusban, s ezért ezt az egységet akarva nemakarva szociáldemokrata módra zavarja és átváltoztatja a szubjektum és az objektum metafizikai ellentétére a megismerés folyamatában és a politikai cselekvés folyamatában. Szerintük a proletárosztály és öntudata a maga ösztönösségében, amint az a kapitalizmus viszonyaiban közvetlenül létrejön, az egyén fölött áll és mindenható. Ez azonban szubjektivizmus, amely konfliktusra vezet az objektummal és törvényszerűségeivel. Az objektív és a szubjektív viszonyának vulgarizálása, a marxizmus dogmatizálása és egészének felbomlasztása mellett a szociáldemokratizmus legfőbb jellemyonása ideológiai téren. Megnyilvánulásai ellen a mi ideológiai életünkben harcolnunk kell, le kell győznünk őket, hisz ez egyik legfőbb előfeltétele a X pártkongresszus határozatai végrehajtásának és a szocializmus gyorsabb, biztosabb építésének hazánkban. Szántó László. t