Uj Szó, 1954. október (7. évfolyam, 239-264.szám)

1954-10-19 / 254. szám, kedd

4 I Őszi szántás-vetés Buzstán wszo 195?, októSer i A tavaszi bükkönykeverék gyommentes állapotban hagyta a talajt s ennek volt köszönhető a termés jó minősége és mennyisége. Arftíg el nem érte a 10 cm-es magasságot, juhokkal járatták meg. így védték a gyomtól, ezzel a módszerrel is biztosították a lentábla tisztáságát, mely 20—22 mázsa rostlent hozott a várt 13.5 helyett, 4 mázsás maghozammal. A lentépő gépek kifogástalan és gazdaságos munkát végeznek, tíz óra alatt átlag 8 hektárral voltak készen. A buzitai gazdaságban az elmúlt években a zabnál veszélyesen elterjedt a porüszög. Fennállott az a veszély, hógy alkalmas vetőmag nélkül marad a gazdaság. Bbben az évben ennek .s sikerült, gátat vetni, a tavaszi zab 40 százalékos formalinos csávázása . teljesen megszüntette az üszögöt. A szárazság következtében a burgonyánál is volt egy gombás megbetegedés,, a penész. A burgonyapenész az öt hektáros kísérleti táblán is fellépett, ahol a „lomnicai mozgálom" négyzetes-fészkes ültetés módszerével próbálkoztak. így is 200 mázsa volt hektárhozamuk, ami a várható termésnek kb. kétharmad része. A buzitai állami birtok gazdasági eredményeit nagyban elősegíti a dolgozók munkaiskolája. Az iskola az öszi hónapoktól a tavaszi hónapokig tart. Az előadókat a tornai igazgatóság küldi az iskolára, itt cserélik ki tapasztalataikat a gazdaság dolgozói, itt ismerkednek meg azokkal a haladó módszerekkel, melyeket maguk is alkalmaznak a gazdaságban. Gyenge pontja Buzitának a kultúrmunka. Pedig az ismeretterjesztő előadások, olvasókörök, öntevékeny kultúrcsoportok fellépése, a mozi szeretete nem hiányzik a buzitaiakból. Mészáros Gyula Túlteljesítették a silózási tervet A gellériek versenyfelhívása A g elféri egységes földművesszövetkezet tagjai október 7-én taggyűlésükön a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37 évfordulójának tiszteletére kötelezettségvállalásokat tettek. Növénytermelésben: „Az őszi gabonaneműeket hafláridő előtt sürűsorosan vetjük el: az istállótrágyát november 21-ig kihordjuk, 26-ig pedig elvégezzük a mélyszántást: az őszi repcét november l-ig egyszer megkapáljuk: a cukorrépa és a cikória szedését október 25-ig befejezzük, így a határidőt 15 nappal megrövidítjük; a kukorica letörését, november 5-ig elvégezzük és a kórót répaszelet hozzáadásával silózzuk olyan mennyiségben, hogy egy-egy jószágra 35 mázsa silótakarmányt biztosítsunk; a rétek és a legelők műtrágyázását november 5-ig befejezzük; a cirókot 5 hektárról egy nap alatt betakarítjuk Az állattenyésztésben: az anyasertéseknél bevezetjük a haszon szerinti jutalmazást ás egy-egy anyától elválasztunk í3 malacot; tizenkét tehénnél november l-ig bevezetjük Malinyinova etetési és fejési módszerét; a jövő évi beadási terv első negyedének biztosítása érdekében október 15-ig a sertéseket súlycsoport szerint osztjuk szét, hogy minden negyedévre biztosítsuk a beadást; marhahúsból a beadást november 30-ig, sertéshúsból pedig no-vember 15-ig százszázalékig teljesítjük. Tojásból, kukoricából és burgonyából szintén határidő előtt teljesítjük a beadást. Mi, a gelléri egységes földművesszövetkezet tagjai bízunk abban, hogy versenyfelhívásunkat járásunk minden szövetkezete elfogadja" A gelléri egységes földművesszövetkezet tagjai A jövő nyáron az ideinél még jobb termést akarunk aratni Az izsapi egységes földművesszövetkezet tagjai a rozsot és az őszi keveréket már 10—10 hektáron elvetették. A búza vetése most folyik. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulójának tiszteletére felajánlották, hogy a vetés határidejét három nappal megrövidítik. A búzát keresztsorosan vetjük el, mert meggyőződtünk arról, hogy így magasabb hektárhozamra számíthatunk. A szövetkezet határában gyönyörű a kukoricatermés. Hetvenkétéves vagyok, de iilyen kukoricatermésre nem emlékszem. A szár 2.50 méter magas, a csövek is csodaszépek, félkilósak. Az én félhektár földemen, illetve csak 35 áron 27 mázsa kukorica termett. A szövetkezet tagjai megvannak elégedve a terméssel. A tagság felajánlotta, hogy az őszi munkák idején .150 napot ledolgoznak a szövetkezetben. Ugyanannyit a tavaszi munkák során is. Az idén jól részesedtek a szövetkezet tagjai. Az első félévben ledolgozott munkaegységük után járó gabonamennyiségből az államnak is adnak szabadpiaci áron. Negyven dolgozó tagja van a szövetkezetnek és csak nagyon kevesen vannak olyanok, akik ne tudtak volna feleslegükből valamennyit beadni. Csákány Rudolf 8, Csákány Ödön 2, Zsoldos József 4, Kalmár Vitái 3, Ábrahám Elemér 4, Orbán Lajos 4, Polgár József 2 és Kiss_ József 2 mázsát adott be termésfeleslegből. Hoferik Mihály, Izsap. A buzitai állami gazdaságnak három farmja van: a buzitai, az alsólánci és a rózsás tanya. Ezerhatvan hektáron gazdálkodnak itt, amiből 600 hektár a szántóterület, 140 hektár a rét, a többi legelő. Ebben az évben a buzitai állami gazdaság földjeinek hektárhozama kalászosokban és kapásokban túlhaladta a szepsi és kassai járás , valamennyi állami gazdaságának terméshozamát. Az irodában Kupec Ferenccel, a gazdaság vezetőjével sorra egybevetjük a tervezett hektárhozamokat a terméseredményekkel. Az őszi búzából 18.60 mázsa helyett 22.62 mázsa, a rozsból 17.80 helyett 21 mázsa volt a hektárhozam. Árpából két mázsával, zabból közel 7 mázsával termett több hektáronként a tavalyinál. Nemcsak a kalászosoknál volt meg ez az eredmény, ugyanúgy túlhaladták a terméshozamot a kapásnövényeknél is. A buzitai földek nem tartoznak a legjobbak közé. Talajvizsgálat során megállapították, hogy a 30 cm-es termőtalaj alatt a legtöbb helyen homokos a föld. Mélygyökerű növények alá ezek a földek nem alkalmasak. A hektárhozam ennek ellenére évről évre jónéhány métermázsával javul a buzitai állami gazdaságban. Javul azért, mert az öszi és a tavaszi vetőszántás minősége is' egyre jobb, tökéletesebbek az agrotechnikai eljárások is és pontosabban betartják az agrotechnikai határidőket. A simítózás, a műtrágya egyenletes mélységű elszórása, az agregátok hosszában-keresztben történő munkája, a kitisztított és csávázott vetőmag, súrűsoros vetések —- mindez a jo terméseredmények előfeltétele. Az aratást és a cséplést késéssel fejezték be az idén. A két heti késést a mezei csoportok fokozott munkájával behozták. Az őszi repcét idejére elvetették; a szárazság ellenére jól ki van fejlődve, ellepte már a földet. A rozs és az őszi búza vetése is befejeződött. Kmeckó István éá Dankó László csoportjának tagjai kötelezettséget vállaltak, hogy a vetésterületekon mindegyikük önállóan határidőre elvégzi a gondjaira bízott munkát. A hektárhozamok eredményei mindegyiküknek pót jutalmat is jelent, nagyobb keresetet biztosít. A talaj termelékenységének növelésére, az Pártunk X. kongresszusa ismét eló'.érbe helyezte az államszervezet munkájának tökéletesítését és annak biztosítását, hogy népi demokratikus államunk gazdaságiszervező és politikai-nevelő tevékenységét egyre eredményesebben teljesítse. E feladatokat természetesen csak a párt vezetésével és a pártszervezetek hatékony segítségével lehet megoldani. Szükséges ezért, hogy dolgozóink ismerjék az államszervezet lényegét, hogy azt minél szélesebb rétegeknek megmagyarázzák, főleg most, amikor az államhatalom közpon'.i szerveinek, a Nemzetgyűlésnek és a Szlovák Nemzeti Tanácsnak megválasztására készülünk. Az állam lényege és jellege az állam funkcióiban jelentkezik Ezért ezekkel kell elsősorban megismerkednünk. Az állam lényege Az állam szervezett erőszak, melynek segítségével az uralkodó osztályok létrehozzák, kimélyítik és fenntartják uralmukat az elnyomott osztályok felett. Állam tehát csak az osztálytársadalomban létezik. Miután az állam a társadalmi felépítmény legfontosabb része, a társadalom uralkodj politikai eszméinek végrehajtó eszköze, — szervezeti formája. berendezésének jellegzetessége mindenkor megfelel a társadalom gazdasági alapjának, melynek szolgálatában áll. Ebből az következik, hogy minden társadalmi rendszernek meg van a maga államtípusa. A társadalmi rendszereket kizsákmányoló és nem kizsákmányolókra osztjuk; ismerünk tehát ezeknek megfelelő kizsákmányoló és nem kizsákmányoló államtípusokat. A kizsákmányoló társadalmi érett istállótrágya kihordására nagygondot fordítanak a gazdaság dolgozói. A fogatosok között jól dolgoznak Kocsis József és Kocsis László. Kitűnnek a buzitai farmon még Horváth Imre és Fancsali János, akik szorgalmukkal csoportjuk példaképei. Az alsólánci Csoportban idősebb Szitás Imre, Horváth Béla és Horváth Ernő, valamint Szitás János állnak az élen. Csoportjaik kollektívája hozzáértéssel, gondos munkával érte el az eredményeket. A buzitai állami gazdaság értékes tapasztalatokkal gazdagítja a mezőgazdasági termelés fejlődését a messze környék szövetkezeteiben is. Az őszi szántás-vetési munkálatokban a traktorosok is derekasan megálltak helyüket. Greso János és Nagy Pál üzemzavar nélkül dolgoztak, gépeik az aratás alatt is kifogástalanul működtek, s amikor odahaza készen voltak, még a nagylomnici gazdaságot is kisegítették két-három héten keresztül/ az aratógépekkel. A twzitaiak egyéni teljesítményei közül példaként Behinya Annát kell még megemlítenünk. Lelkiismeretes, gondos munkájával cukorrépaparcelláján közel 300 mázsás hektárhozamot ért el. Most is ott találtuk őt a cukorrépatáblán, bár munkájával már napok óta készen van; egyik beteg társnője helyett most fejezi be a répa tisztítását. A tizennégy hektáron elterülő hatalmas tábláról már szállítja a teherautó a cukorrépát a szepsi vasútállomásra. Az első húsztonnás szállítmány most indul a tőketerebesi cukorgyárba. A cukorrépa terméseredményén rontott az idei szárazság, de még így is 200 mázsás a hektárhozam a várt 185 mázsa helyett. Jól sikerült a len is 25 hektáron. A tósnyáradi szövetkezet tagjai elegendő mennyiségű süótakarmányt készítettek az állatállomány számára. így a fejősteheneknél a téli időszakban is megtarthatják az átlagos tejhozamot. A szövetkezet járási' viszonylatban első helyen ál] a silózási terv teljesítésében. A tervezett 573 köbméter silótakarmány helyett már rendszerek közül hármat ismerünk: a rabszolga, a feudális és a kapitalista rendszert, ezeknek a rabszolga típusú, feudális típusú és kapitalista típusú állam felel meg. Nem kizsákmányoló társadalmi rendszer a szocializmus és magasabb foka, , a kommunizmus és ennek jelel meg a szocialista típusú állam. Minden állam lényege a diktatúra. A rabszolga típusú állam a rabszolgatartók diktatúrájának eszköze, a feudális állam a feudális birtokos osztály diktatúrájának eszköze, a burzsoá állam pedig a kapitalisták diktatúrájának eszköze. A szocialista típusú állam viszont a proletárdiktatúra eszköze. Az egyes államtípusokon belül különböző államformákkal találkozunk, melyek a gazdasági fejlődésről, az uralkodó osztályokon belüli erőviszonyoktól, az osztályharc változó intenzitásától, az állam] terület tagozódásától és nemzetiségi rétegeződésétői függően, különböző formájú kormányszervezeteket jelölnek meg. A rabszolgatípusú államban például találkozunk monarchiával, köztársasággal, deszpotizmussal, arisztokráciával stb.; a feudális államok rendi monarchia, abszolút monarchia stb. formában jelentkeznek, a burzsoá állam á köztársaság, királyság, az egyszerű állam, a federáció stb. formáját veszi fel. A szocialista típusú államok eddig csak a szovjet -rendszer és a népi demokrácia formájában jelentkeznek. Az egyes államtípusokon belül a gazdasági és politikai fejlődésnek megfelelően az államformák általában nagyobb megrázkódtatás nélkül váltakozhatnak. Ezzel szemben az államtípus csak akkor vál700 köbmétert silóztak le és tervüket 122.1 százalékra teljesítették. Az SzlKP Központi Bizottságának a felhívása a téli takarmány biztosításáról nagy visszhangra talált a szövetkezeti tagok körében. Elhatározták, hogy a kukoricakórót is silózzák. Krajčovič Ferdinánd, Galánta. tozik, ha változik a társadalom gazdasági alapja, tehát ha az egyik társadalmi rendszert forradalom útján egy másik társadalmi rendszer váltja le. Feudális rendszerű állam a • rabszolgatársadalom vagy az ős' közösség romjain keletkezett, burzsoátípusú államok a burzsoá forradalom győzelme után a feudalizmus maradványain jöttek létre. A szocialista típusú állam a szocialista forradalom győzelme után keletkezik. A szocialista forradalom folyamán a munkásosztály megszerzi a hatalmat, ennek birtokában, diktatúrájának megalkotása után szétzúzza a kapitalista államszervezetet, kiépíti a maga államformáját és ennek segítségével építi a szocialista társadalmat. Ebből következik, először: hogy a szocialista típusú állam a proletárdiktatúra legfontosabb szervezete, mely nélkül a munkásosztály és szövetségese, a dolgozó parasztság a szocializmust nem építheti és önállóságát nem védheti. Másodszor: hogy e típusú állam funkciói a szocializmus építésének sokoldalú megszervezésével, a szocializmust építő társadalom külső és belső ellenségei elleni védelemmel vannak kapcsolatban. A népi demokrácia a proletárdiktatúra egyik államformája A népi demokrácia olyan állam, amelynek segítségével a Szovjetunió győzelmének eredményeképpen és a Szovjetunióra támaszkodva, a dolgozó nép a munkásosztály vezetésével halad a kapitalizmusból a szocializmus felé. A népi demokrácia tehát proletárdiktatúra, de szovjet forma nélkül. Kifejlődésének sajátossága abban mutatkozik, hogy közvetlenül megalakulása után a proletárdiktatúra funkcióit teljességükben még nem végzi minden esetben. Léterjöttének előfeltételei ugyanis nem tévesztendők össze, mint az előbb mondottuk, a proletárdiktatúra létrejöttének feltételeivel. Az 1945-ben megalakult népi demokráciákban a fejlpdés első szakaszában a hatalom nem kizárólag a munkásosztály kezébe került. Részesült tónne az egész parasztság, sőt a burzsoázia egyik rétege is. Ez a Nemzeti Arcvonal intézményével, a népi demokrácia e sajátos politikai szervezetével van összefüggésben. A fasizmus évei rtem multak el nyomtalanul a megszállott országok felett és ennek következtében a dolgozók döntő többsége még nem állott minden tekintetben ezen országok kommunista pártjai mögött, sőt a parasztság jelentős része a burzsoázia befolyása alatt állott. A népi demokráciákban a fejlődés első szakaszában még folyt tehát a harc a teljes hatalomért é

s a dolgozó nép döntő többségének megnyeréséért a kommunista pártok célkitűzései számára. E harc keretében a kommunista pártok leleplezték a burzsoázia népellenes szándékait, a Szovjetunió tapasztalatainak segítségével átütő gazdasági sikereket értek el, megmutatták a tömegeknek, hogy kitől várhatják az újjáépítés végrehajtását. Keresztülvitték a legfontosabb üzemek államosítását, a tervgazdálkodás bevezetését. E munkasikerek útján a kommunista pártok fokozatosan nyerték meg a dolgozó nép többségének bizalmát és ennek segítségével a reakciós burzsoáziát teljesen kiszorították a Nemzeti Arcvonalból és egyben a hatalomból is. A népi demokrácia sajátos intézménye, a Nemzeti Arcvonal tette lehetővé azt, hogy a munkásosztály a dolgozó parasztsággal szövetségben, nagyobb megrázkódtatás nélkül a fejlődés első szakaszának végén kizárólagos hatalomra tegyen szert, a proletárdiktatúrát teljes egészében érvényre juttassa és ezzel a szocializmus építésének útjára lépjen. A népi demokrácia tehát a dolgozó nép hatalma, melynek élén a munkásosztály áll. A hatalomnak megszerzését a fejlődés első szakaszában a munkásosztály élén álló kommunista pártok vezető szerepe biztosította és a fejlődés második szakaszában ez a hatalom teljessé vált. A népi demokrácia ezek szerint osztályalapjánál fogva a pro-: letárdiktatúra egyik formája, mert tudvalevőleg a proletárdiktatúra alapját a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége képezi és ez a szövetség a népi demokráciák Nemzeti Arcvonalaiban létrejött. A népi demokrácia gazdasági alapját a nemzetgazdaság szocialista szektora képezi, mely tervszerűen fejlődik. A szocialista gazdasági alap gyorsütemű kiépítése bizonyítéka annak, hogy a népi demokráciák sikeresen végzik a proletárdiktatúra funkcióit. A népi demkorácia politikai alapját az új államhatalom és annak új szervei képezik, melyek olyan ütemben keletkeznek, amilyen ütemben a munkásosztály és a parasztság hatalmi helyzete szilárdul. / A népi demokratikus állam fel'vázolt szakaszonkénti fejlődését a következő fontös körülmények biztosítják: a Szovjetunió sokoldalú segítsége, a nemzetközi helyzet, a kapitalizmus válsága és végül a béketábor ereje és békepolitikájának nemzetközi sikerei. Mindebből az következik, hogy a népi demokrácia és a szovjet államforma között fennálló különbségek csak szervezeti jellegűek, de nem lényegbevágóak. Végeredményben mindkettő a szocialista típusý! A népi demokratikus állam funkciói