Uj Szó, 1954. október (7. évfolyam, 239-264.szám)

1954-10-19 / 254. szám, kedd

1954. október 17. III szo 5 PÁRTÉLET A csúz? falusi pártszervezet érvényesíti a termelés ellenőrzését A csúzi falusi pártszervezet a X. kongresszus határozatait állandóan szem előtt tartja. Arra törekedik, hogy a szövetkezetet megszilárdítsa. A pártszervízet szoros kapcsolatot tart fenn a tömegszervezetekkel és az egységes földművesszövetkezet vezetőségével és tagságával. A kommunisták szüntelenül küzdenek a kongresszuson kitűzött határozatok teljesítéséért. Minden feladat teljesítésében élen járnak és előljárnak a munkában. Jó politikai munkával erősitik a szövetkezetet. A pártszervezetben érvényesül a kollektív vezetés elve. A pártbizottság közösen készíti el a beszámolót a taggyűlésre. A beszámolók alapján a tagság hoz határozatot. A pártszervezet érvényesíti a termelés pártellenőrzését is és a pártbizottsági ülésekre mindig meghívja Smida János elvtársat, a szövetkezet elnökét, aki pontos beszámolót tart a. szövetkezet hélyzetéről., A bizottsági ülésekre meghívják a helyi nemzeti bizottság elnökét is, akivel közösen megtárgyalják azokat a feladatokat, amelyek a helyi nemzeti bizottságra vonatkoznak. A pártszervezet törődik azzal is, hogy a tagság arányosan el legyen osztva a termelésben. A párttagok nagyrésze a szövetkezetben dolgozik. Ezek az elvtársak tisztában vannak a mezőgazdasági munkálatokkal és így nagy segítséget nyújtanak a munka helyes megszervezésében. Hogy a termelés ellenőrzését jobban tudják elvégezni, megszervezték a pártcsoportokat. Egy pártcsoport az állattenyésztésben, és négy a növénytermelésben tevékenykedik. A pártbizottság feladatokkal bízza meg a pártcsoportokat és az egyes elvtársakat, akik a feladatok teljesítéséért felelősek a taggyűlésnek. A pártcsoportok nevelik a szövetkezeti tagokat és ennek eredménye, hogy a munkacsoportok egymással versenyeznek R magasabb hektárhozamok eléréséért. A munkacsoportokon belül felosztották a kapásnövényeket, amelyeknek megmunkálásáért -a izövetkezeti tagok felelősek. A szövetkezetben jó a munkaerkölcs, mert a kommunisták és a szövetkezet vezetősége jó példát mutatott a szövetkezet tagságának. Például a kukorica és cukorrépa kapálásáállam, a proletárdiktatúra államformája. Á népi demokrácia funkciói Az állam lényege, mint mondottuk, az állam funkcióiban mutatkozik. Előre kell bocsátanunk, hogy az állam funkciói nem tévesztendők össze az egyes államszervek funkciójának kérdésével, az állam tevékenységének különböző formáival, illetve az államnak, mint poli-, ti kai szervezetnek specifikus tulajdonságaival. A törvényhozás, igazságszolgáltatás, a közbiztonság szervezése, az adószedés stb. az egyes államszervek tevékenységét és formáját jelentik, de nem fejezik ki az állam funkcióit. Az állam funkciójának kérdése az állam alapvető és legfőbb feladataival van összekötve. Az állam funkciói tehát az állam tevékenységének általános politikai jellegű feladatait, az uralkodó osztály elsőrendű feladatait oldják meg. Más szóval az államfunkció fogalma az állam lényegét tükrözi vissza. Miután minden állam szervezett erőszak, az államfunkció külső megjelenési formái gyakran hasonlítanak egymáshoz: Minden államnak van ugyanis belső és külső funkciója. Ugyanakkor a kizsákmányoló és nemkizsákmányoló államtípus között alapvető és lényeges különbség vap és ezért e különböző államtípusok formailag azonos külső és belső funkciói között a tartalomra nézve természetesen szintén lényegbevágó különbségek vannak. A szocialista államtípus ezen felül még olyan funkcióval is rendelkezik, amely a kizsákmányoló államban teljesen ismeretlen. Minden állam az osztályuralom szervezete. Ebből következik belső funkciója, mely az elnyomott osztályok ellenállásának elnyomására szolgál. A kizsákmányoló államokban ez az alapvető funkció, amely ból a szövetkezet vezetősége is kivette a részét. A vezetőség családtagjainak is megvan az'előírt területük, amelyen a betakarításig dolgoznak. A mezőgazdasági termelés fokozásának érdekében, minden munkálatot idejében elvégeznek, ,s ezáltal emelkedik a hektárhozam. A mult év hibáiból tanultak. Tavaly a gabonaneműeket későn v.etették és ezért gyenge termést értek el. Búzából 17.70, rozsból 11.31, árpából 23.30, zabból 16.85 mázsát értek el hektáronként. E hibákból okulva, az őszi vetéseket most hamarabb megkezdték. A pártbizottság felhívta a szövetkezet vezetőségének figyelmét erre a fontos kérdésre és a szövetkezet vezetősége határozatot hozott, hogy az összes őszieket kereszt- és sűrűsorosan vetik. A határidő október 25. A párttagok állandóan ellenőrzik a munka menetét és ennek eredménye, hogy idáig már 15 hektár repcét, 35 hektár őszi árpát, 70 hektár rozsot, 25 hektár őszi keveréket és 170 hektár búzát yetettek el. Még 140 hektár búzát kell elvetniük, hogy elvégezzék az ősziek vetését. Már most törődnek azzal, hogy a jövő évi termés biztosítva legyen és 4.70 mázsa műtrágyát szórtak minden hektár vetéshez. A szövetkezeti tagok tudják hogy a jó istállótrágya az alapja a termésnek. Ebben az évben már kihordták 170 hektár földre istállótrágyát és le is szántották. A trágyalevet sem hagyják kárba veszni és megfelelő medencékben gyűjtik össze. A tél folyamán még 60 hektár földre hordanak istállótrágyát. A trágyalevet is szeretnék kihordani, azonban nincs megfelelő tartályuk a kihordáshoz. Több mint egy éve, hogy megrendelték a nyitrai kerületi gazdasági felszerelés elosztójában, de azok még csak választ sem adtak a megrendelésre. Jó volna, ha az illetékes szervek törődnének az ilyen dolgokkal, mert a trágyáié igen fontos nélkül kizsákmányoló állam nem létezhet. A szocialista államban az ellentétes osztályok likvidálása után ez a funkció megszűnik. Minden állam a környező államok között és a világon létező államrendszereken belül van elhelyezve és szükségszerűen a többi államokkal kölcsönös viszonyba lép. Ebből következik külső funkciója, mely az állam biztonságát a külső támadás ellen és az uralkodó osztályok érdekében védelmezi. Míg azonban a kizsákmányoló államok a külső funkciót erőszakos hódításokra, államterületük kiterjesztésére, gyarmatosításra stb. is felhasználják, a szocialista állam külső funkciója mindig védelmi jellegű. A népi demokratikus állam funkciójának lényegét csak úgy érthetjük meg, ha a proletárdiktatúra hármas funkciójából indulunk ki. Eszerint a népi demokratikus állam fő feladata abban áll, hogy: 1. A proletariátus hatalmát a kizsákmányoló osztályok elnyomására, az állam védelmére és a nemzetközi proletariátussal való kapcsolatok kimélyítésére használja fel; 2. Elősegíti a munkásosztály és dolgozó parasztság osztályszövetségének megszilárdítását és a dolgozó tömegeket a szocialista építő munkába bekapcsolja. 3. Szervező tevékenységével a szocializmus építését szolgálja és az ellentétes osztályok likvidálásával az osztálynélküli társadalomba való átmenetet biztosítja. Az 1. pontban jelzett feladatok úgy a belső, mint a külső állami funkció tartalmát képezik. A belső funkció tartalma más szavakkal: a szocialista építés védelme a burzsoázia ellenállásával szemben. Ez a funkció tehát az állam elnyomó tevékenységét fejezi ki. Míg azonban a kapitalista államban az elnyomó tevékenység kimeríti a helső funkció fogalmat, anyagokat tartalmaz a növények számára. A cukorrépa termelésében szép eredmény mutatkozik, ami a párt• tagok és az EFSz-tagok szorgalmas munkáját bizonyítja. A tervezett hektárhozamot magasan túlteljesítik. A tervezett kukoricatermést is túlszárnyalják és 35 mázsa helyett 40—45 mázsa termést érnek el. Ezeket az eredményeket úgy éyték el, hogy a cukorrépa és kukorica alá jól érett istállótrágyát tettek, ezenkívül minden hektár kukoricaföldre 450 kg, cukorrépaföldre 750 kg műtrágyát szórtak. A kukoricát és a répát is kétszer kapálták és négyszer sarabolták. A pártszervezet különös figyelmet szentel az állattenyésztésnek is. Felhívja a szövetkezeti tagok figyelmét arra, hogy rendesen gondozzák az állatokat, mert csak úgy érnek el szép eredményeket. Az állatgondozókat a szövetkezetben a napi súlygyarapodás és a haszon szerint jutalmazzák. Az állattenyésztésben dolgozó szövetkezeti tagok szép eredményeket értek el, különösen Szekeres János, Turi Ernő, Hládek János, Kollár István és Cséplő Bálint hízósertésgondozók. A rájuk bízott 60 sertés jó! fejlődik és 50—60 kg-ig 60 dkg-os napi súlygyarapodást .érnek el, a 70 —110 kg-os sertések napi súlygyarapodása 95 dkg. A szövetkezet 200 mázsa sertéshúst ad terven felül a közellátás részére. Ezek a sertésgondozók azért is érnek el szép eredményeket, mert Szekeres János csoportvezető a taggyűléseken részletesen beszámol a sertésgondozók munkájáról és a pártbizottság mindjárt segítséget tud nyújtani az egyes problémák megoldásában. A párttagok igyekeznek rávenni a szövetkezeti tagokat a szovjet módszerek alkalmazására. Eleinte ez nehéz volt, a szövetkezeti tagok nehezen értették meg az új módszerek jelentőségét, de a párttagok és Bogdán Ferenc zootechnikus meggyőző munkája mégis ereda népi demokráciában az elnyomás a belső funkciónak csak az egyik oldalát képezi. A fő hangsúly a meggyőző munkán és a széles tömegeknek az államigazgatásba való bekapcsolásán van. Míg a burzsoá állam kizárólag hatalmi szerveivel nyomja el a dolgozók többségét, a szocialista állam a dolgozók többségének aktív segítségével nyomja el a kisebbségben levő burzsoázia ellenállását. Ez a belső funkció az elnyomást illetőleg addig lesz időszerű, amíg a népi demokráciákban kapitalista elemek léteznek, tehát gyakorlatilag. a szocializmus felépítéséig. A belső funkció a burzsoá ellenállás megtörése után a szocialista építés védelmére összpontosul. Már ma is látjuk, hogy a szocialista tulajdon védelme időszerű lett és az állam belső funkciója ebben az irányban is megnyilvánul. A külső funkció tartalma a szocializmust építő állam védelme a külső ellenség ellen, valamint a nemzetközi proletariátussal való kapcsolatok elmélyítése és a világbéke megőrzése. Ez a funkció tehát a nemzetvédelem és a külpolitika feladataira irányul. Eredményes elvégzése el sem képzelhető a Szovjetunió nélkül, amely a béketábor élén biztosítja hazánk szabadságát és önállóságát. Ezért nyilatkozik meg e funkció teljesítésének keretében a proletárnemzetköziség elve. Népi demokráciánk a béketábor keretében természetesen nem foglalhat el passzív szerepet, hanem önmaga erejéből tökéletesíti honvédelmünket, külpolitikájával támogatja a béketábor célkitűzéseit, annak tagállamaival szoros barátságban él és a szocialista építés eredményeivel utat mutat a kapitalista államok proletariátusának is. A külső funkció időszerű marad mindaddig, amíg a Szovjetunió és a szocializmust építő népi demokráciák az imperialista háboménnyel járt. Bevezették a borjak rideg nevelését, ami jól bevált a csúzi szövetkezetben. A borjúkat 12—14 hétig nevelik ezzel a módszerrel és a szép kifejlett állatok elérik darabonként a 130—140 kgot. A szövetkezet ezzel a munkával Kmeto Jánost, Molnár Ferencet és Zachar Pált bízta meg, akik munkájukat jól és pontosan végzik, állandóan tanulmányozzák az állatok neveléséről szóló könyveket és többször igénybe veszik a zootechnikus tanácsát. Az olyan legelőket, amelyeket nem lehet más célra használni, juhokkal legeltetik. Megértették a X. kongresszus felhívását, amely szerint bővíteni kell a juhtenyésztést. A tervezett 380 juh helyett 570 darabot tartanak. A juhtenyésztés szép jövedelmet hoz. A gyapjúból már 65 000 koronát vettek be idáig és még 30.000 koronára számítanak az év végéig. Az eladott juhokért 40.000 koronát kaptak. A juhászok, Eltinger Vilmos, Oravec József és Králik Lajos nagy gondot fordítanak a kezükre bízott juhokra. — A tervezett 9 mázsa "sajt helyett már 11.20 mázsa sajtot termeltek. A 14 mázsa gyapjú tervezett beadását teljesítették, és eddig már 18.50 mázsa gyapjút nyírtak a juhokról. A szép eredményekhez természetesen hozzájárul az is, hogy a juhászokat anyagilag is érdekeltté tették a munkában. A terven felül kitermelt sajt és gyapjú után 25 százalékos pótjutalmat kapnak. A pártszervezet nagy gondot fordít arra, hogy a szövetkezetben a takarmányalap biztosítva legyen. Mindez megmutatkozik az állatte- | nyésztés eredményeiben, a tej- és hús beadásában is. A taggyűléseken az egyes párttagok konkrét^feladatokat kapnak, pl. Esek Pál elvtárs a takarmányalap biztosításáért felelős. A taggyűléseken a megbízatások teljesítését mindig ellenőrzik. Esek elvtárs a rábízott feladatokat pontosan teljesíti. Mindent megbeszél a szövetkezet vezetőségével. Nyáron pl. bevezette a zöldszalagrendrús uszítók kapitalista államaival lesznek körülvéve. A népi demokrácia feladatai, melyek a fenti 2. és 3. pontban vannak feltüntetve, olyan jellegűek, hogy azok, vagy azokhoz hasonlóak kapitalista államban nem fordulhatnak elő. A munkásosztály és a dolgozó parasztság osztályszövetségének megszilárdítása a szocializmus felépítésének legfontosabb feltétele és e feltétel teljesítése nagy politikai munkával van egybekötve. Ebben a munkában a munkásosztály vezetőszerepénsk kell megmutatkoznia, mert a munkásosztálynak érdeke minden dolgozó felszabadítása, mert a munkásosztály erre van hivatva, mivel számbelileg a legerősebb, szervezete a legjobb és forradalmi elmélete a leghaladóbb és tudományos alapokon nyugszik. E munka a szervezésen kívül ideológiai harcot feltételez, a burzsoá csökevények eltávolításáért, az új szocialista munkaerkölcs és munkafegyelem stb. megszilárdításéért. Más szóval: ez a feladat hatalmas politikai és nevelő tevékenységet igényel. A szocialista gazdasági alap és a szocialista társadalom kiépítése a proletárdiktatúra fő célja. Tudvalevő, hogy a szocialista gazdaság nem a proletariátus diktatúrájának megvalósításával egyidejűleg jön létre. A kapitalizmusban csak a szocialista termelési mód anyagi feltételei, tehát az új termelőerők és a munka társadalmasítása jönnek létre. A szocialista társadalom alapját és egész felépítményét a szocialista forradalom után kell létrehozni- Ehhez a párt és a proletárdiktatúra államának helyes politikája és hosszú idő szükséges. Ez idő alatt a párt előrelátó politikájával helyes viszonyt alakít ki a munkásosztály és a dolgozó parasztság között, a dolgozókat az építő munkafolyamatba kapcsolja és a kapitalizmusból átvett formák kihasználásával (kereskedelem, I szert és így nyáron mindig friss tai karmánnyal voltak ellátva az álla", tok. A szénát idejében kaszálták le, s nem várták, hogy a rétek túlérjenek, mert az elvénült fűben már kevesebb a tápérték. Esek Pál gondoskodik a rétek rendbentartásá-. ról is és elhatározták, hogy szabályozzák a patakot, hogy a víz kii öntésétől minden szál szénát megmentsenek. Az állatok részére biz-s tosítva van a takarmányalap. Szá-: lastakarmányból 33 vagont tettek el télire, s ezen felül 1400 köbmétert silóznak az őszi keverékekből és csalamádéból. A kukoricakórót sem hagyják a határban és 800 köbmétert silóznak be, hogy ezen a téren is teljesítsék a X. kongresszus határozatát, hogy minden szarvasmarha részére biztosítsanak 30 köbméter silótakarmányt. A csúzi falusi pártszervezet érvényesíti a termelés ellenőrzését, törődik a szövetkezettel és nem feledkezik meg az emberről való gondoskodásról sem. A szövetkezeti tagok megelégedettek, mert a jól végzett munka után meg is kapják a jutalmat. Az elmúlt évben a szövetkezeti tagok 16 új házat építettek és m°

st 20 házhelyet osztottak ki, amelyékre jövőre új, modern házakat építenek. A pártszervezet törődik a fiatalság nevelésével is. Kis Béla elvtársnak pártfeladatul adták, hogy nevelje a péktanoncokat. Kis Béla elvtárs feladatát jól végzi és minden taggyűlésen beszámolót tart arról, hogy a CsISz, a Sväzarm ho1 gyan dolgozik. A csúzi pártszervezet eredményes munkájának titka abban rejlik, hogy a taggyűléseken rendszeresen foglalkoznak a szövetkezet időszerű kérdéseivel, a pártbizottság konkréten irányítja a pártcsoportokat, amelyek közvetlen az egyes munkaszakaszokon tevékenykednek és ^ azonnal kiküszöbölik a termelésben I mutatkozó hiányosságokat. A pártmunka sikerének egyik alapja az is, hogy a párttagok konkrét feladatokat kapnak, amelyelcnek tel-, jesítését rendszeresen ellenőrzik^ Ezért dolgozik jól a falusi pártszervezet és ezért teljesiti túl beadási kötelezettségét a szövetkezet is. A kollektív munka a jó siker alapja, és ez a csúzi pártszervezetben érvényesül is. Dolán Gyula pénz, nyilvántartás), valamint új szervezeti formák kiépítésével (nemzeti vállalatok, EFSz-ek stb), az új szocialista termelőviszonyokat megszilárdítja. Más szóval: eí a feladat is hatalmas gazdasági és szervező munkát igényel. E feladatokat a népi demokratikus állam gazdasági-szervező és politikai-nevelő tevékenységével végzi. A szocialista állam harmadik és legfontosabb funkcióját ez a tevékenység képezi. A szocialista állam ezen funkciója az építőmunka minden ágazatában mozgósítja a dolgozó tömegeket, 'kifejleszti a dolgozók kezdeményezését és alkotóerejét és biztosítja a tömegek tevékeny részvételét az állami és társadalmi élet minden szakaszán.Végeredményben tehát a gazdasági-szervező és politikai-nevelő munka a népi demokratikus állam fő funkciója. Milyen eszközök kellenek e tevékenységhez? Helytelen lenne feltételezni, hogy mivel államfunkcióról van szó, e tevékenység csak a szorosan vett államszervekre tartozik. A népi demokratikus állam szerveinek munkáját a dolgozó tönjegek pártfogolják és segítik mind a pártban, a nemzeti bizottságokban, mind a tömegszervezetekben végzett politikai, felvilágosító, propagandista és agitációs munka útján. Ha tehát a X. pártkongresszusnak az állam gazdasági-szervező és politikai-nevelő tevékenységének eredményesebb teljesítésére vonatkozó útmutatását ebből a szempontból nézve újra átgondoljuk, akkor érthető lesz, hogy aki a maga munkahelyén becsülettel végzi agitációs, propagandista, politikai felvilágosító munkáját, az a népi demokrácia legfontosabb államfunkciójának teljesítését szolgálja és ezzel hozzájárul a X. pártkongresszus határozatainak végrehajtásához. Vietor Márton.