Uj Szó, 1954. szeptember (7. évfolyam, 213-238.szám)

1954-09-17 / 227. szám, péntek

'1954. szeptember 17 EGY ALTÁJI KOLHOZBAN A tudomány nagyszerű munkájának eredménye: negyvenfokos hideg elle­nére is megterem az alma, körte, szilva, cseresznye, egres, ribizli és a szőlő — Évenként 250.000 rubel jövedelem gyümölcsből — A kolhoz gyümölcsöse Molotov község lakóinak büszkesége Ä'rnyas jegenyefasorok vezetnek a park mélyébe. Csörgedező pa­takok szelik keresztül a parkot, amelyek a halastóba ömlenek. Az utak kereszteződésénél őszirózsák, tulipánok, kardvirágok és liliomok nyílnak. A parkban nótaszó hang­áik: „Amikor az almafa virág­szépen fejlődnek a meleget ked­velő növények, de legérdekesebb a gyümölcsfák szabad ég alatti termesztése. Megterem itt az al­ma. körte, szilva, cseresznye, eg­res, ribizli és a szőlő is. A kertben ötven fajta kúszó és negyvenfajta törpe almafa nő. A szőlő is alkalmazkodik a zord szibériai éghajlathoz. A kúszó bokrokat szalmával fedik be és nyáron karókkal támasztják alá. A kertben nyolc fajta szőlő terem, amelyek tövenként 8—10 kg gyü­mölcsöt hoznak. Szőlőskerteket eddig imég csak kis területen te­'M Az altáj-vidéki Molotov-kolhoz fedett gabona szárítója. A szárító tetőzetét a g.yors szárításhoz al­kalmazták. A kolhozban még két további gabonaszárító épül. zEzt éneklik Mária Buny­kovová és Ljubov Tabakovová, az irkucki mezőgazdasági intézet ta­nulói. akik gyakorlatra jöttek az altáji kolhoziba. A lányok a föld­rehaj'olt almafaágakat támasztják alá úgy, hogy egy virágot se sért­senek meg. Őszre beérik majd a nedvdús, ízes gyümölcs. A Molotov-kolhoz parkja a mi­csurini tudomány csodája. Har­minc évvel ezelőtt itt sem alima-, sem körtefáik nem nőttek. Az al­täji parasztok akkor keserű iró­niával mondták, hogy a burgonya aiz ő almájuk. Csak most a kol­lícjz berendezésekor kezdtek gyü­'mölicétermeléssel foglalkozni. . A micsurini tanítás a száz és teáz éven keresztül csaknem, üre­aen álló Svéppéből gyönyörű -adÉkíst*. Meglepő, hogy az ember alma-ker­tet teremtett sivár sztyeppén, A fiatal facsemetéket rézsútosan ültették, és ezért az ágak és a fa törzse is a földre hajlik. A fákat kiültetésük után visszametszik és csak 20—30 centiméter magas fa­törzsöt hagynak. Az ágakat víz­szintesre nevelik és karókkal tá­masztják alá. Az alacsony fák alig szenvednek a hóviharoktól, meg­menekülnek a fagyoktól és a vas­tag hótakaró alatt jól áttelelnek­Az altáji kúszó almafák bőven teremnék. A szlavianki fajta 10— 1>2 éves korában 100 kg-nál is több gyümölcsöt ád. A szibériai almafának egy európai nagygyü­imölcsű fajtával való keresztezé­sével a kolhozparasztck egy új fagyálló különleges ízű almafajtát Gabonaszárító építése a Molotov- kolhozban. A gabonaszárító befe­jezése után az idén a kolhoz min den egyes birtoka saját gabona­szárítóval fog rendelkezni. kertet teremtett. A park 43 hek­táron terül el. Ez a terület arány­lag kicsi. Az ukrajnai vagy a mol­davai kolhozok gyümölcsösei sok­kal nagyobbak. 'Az üvegházakban nőnek a cit­rom-, mandarin-, és narancsfák. Ezek a melegégövi növények a jól fűtött pavilonokban akkor is tel­jesen otthonosan érzik magukat, amikor télen nagy hófúvások 'tombolnak és 40 fokos hideget mérnek a szabadban. Az üveghá­zakban még a távoli északon is 1 termeltek ki. A kolhoz, gyümöl­csösében, a következő fajták ta­lálhatók: Micsurin Jermakja, Vö­rös Ánizs, Kínai Belfleur, Pepin Červenko, Sáfrány Pepin. Antal Gránátalma, Omszki Gruaovka és a Legyőzhetetlen Grelova. A kü­lönféle fajta gyümölcsök 40—80 grammosak. A kolhozparasztok még sok más fajtát is kitermel­tek. A 28 hektárnyi almáskert­ben 90 fajta almát termelnek. Az ősszel 10 hektáron újabb facse­metéket ültetnek ki. Jepítettek, A tavasszal ú-jabb terü­leteket ültettek ki szőlővél. Nagy területen terem az egres. A Ghauton fajta 60 mázsát is ad hektáronként. Málnából 45 mázsát, ribizliből 20 mázsát termelnek hektáronként. Szép a termés a kerti és egyébfajta eperből. A kölhozparasztofc nyár közepétől fogyasztják az epret, ribizlit, mál­nát, egrest ősszel pedig az almát. A gyümölcsöskertek szép jöve­delmet biztosítanak a kolhoznak, évenként legkevesebb 250.000 ru­belt. Ezért a kolhozparasztok el­határozták, hogy a legközelebbi években az eddigiekhez még 89 hektárt telepítenek. A kolhoznak nagykiterjedésű faiskolája van, ahol facsemetéket, bokrokat ter­mesztenek saját gazdaságuk és az altáji kerület egyéb kolhozai t gyümölcstermesztésének fejlesz­tésére. _ v A látogatónak azonnal szemébe ötlik, hogy a gyümölcsöst példá­san gondozzák és rendben tartják. A kolhozparasztok szeretettel gondoznak minden egyes fát, bok­rot és szőlőtőkét. — Alkotásainkkal megvalósul Micsurin tanítása — mondja Fjo­dor Kocsubej kolhozparaszt. — A gyümölcsös gondozásában az ag­rotechnikai intézkedéseket pontod "san betartjuk. Minden harmadik évben hektáronként 40 tonna komposztot szórunk szét a fák és a bokrok közt. Minden tavasszal pedig szemcsésműtrágyát szőrűink szét a kapáláskor. Rendszeresen gon­dozzuk a fák koronáját és harco­lunk a kártevők ellen. A fák és bokrok elegendő csapadékhoz jut­nak. A gyümölcsös körül jól meg­marad a hó. Ez lehetővé teszi a gyümölcsös öntözését. A halastó mellett emelkedő víztoronytól minden irányban öntözőberende­zés vezet. A szélvédők felfogják a Karakum felől érkező forró sae­let. Fjodor Mitrofanovies Grimko, a kolhozéin öl; minden nap meg­látogatja a gyümölcsöst. Lelkese­tűk a gyümölcstermelésért. Grim­ko a kolhoz micsurinistáival együtt szerezte be az alma-, kör­te- és a szilvafákat az egész szov­jetországból. A gyönyörű szibériai gyümölcsösről Moszkvában is be­szélt. Szibéria összes micsurinis­táival levelez. Fjodor Grimko leg­aktívabb segítőtársa Anna Szem­jonovova szőlőszakértő, aki a kol­hoz szőlőskertjében már több mint tíz éve dolgozik. . .. Esténként és vasárnap vi­dám dal hangzik a gyümölcsösből A gyümölcsös a ko'lihozparasztok parkja is, ahol szívesen pihennek munka után. B . ZSÍRNOV. Négy év tükre \ poly vásk jól működő EFSz­éről ismert az egész országban. A falu földmunkásai, kis- és közép­parasztjai 1950-ben kezdték meg a közös munkát 360 hektár papi­birtokon 3 pár lóval, 6 szarvas­marhával és 12 sertéssel. Kezde­ményezésük visszhangot keltett a faluban is, a környéken is. Csak a kulákok sopánkodtak, hogy mit akarnak ezek, nem értenek a gaz­dasághoz stb. No, de azt mondja a közmondás, hogy tévedni emberi dolog. A kulákok pedig igazán nagyot tévedtek, mert a szövetke­zet fejlődött, gazdagodott. 1951-ben ;75-re szaporodott az állatállomá­nyuk. A szövetkezet tagjai rendbe­hoztak egy öreg istállót és új ser­tésistállót is építettek. 1952-ben még egy sertésistálló épült és a szarvasmarhák számára is egy ete­tőfolyosókkal és önműködő ita­tóval ellátott istálló- Igyekeze­tüknek az lett az eredménye, hogy elnyerték a vándorzászlót és a ke­rületben élre kerültek. 1953-ban elkészültek a harmadik sertésis­íállóval is. Közben a tavaszi mun­kákat olyan lelkesen, s olyan ered­ményesen végezték, hogy az or­szágos vándorzászlót is elnyerték. Meg is jutalmazták aztán őket ta­lán a legértékesebb ajándékkal, a villannyal. Mi az ipolyviski szövetkezeti ta­gok sikeres munkájának a titka? Semmi más, minthogy bátran felhasználják a gazdag terméssel 'kecsegtető szovjet munkamódsze­reket. Tavaly az őszi és tavaszi ga­bonaféléket sűrűsorosan vetették el. Nyertek a módszer alkalmazá­sával, mert gabonabeadásukat tel­jesítették, sőt még terven felül is adtak 150 mázsát. És nyertek azon is, hogy bátran építkeztek. Felépí­tették a legmodernebb tehénistál­lót tejhűtővel felszerelve, s még egy aklot is a juhállomány számá­ra. Nem is okoz gondot Ipolyvis­ken az állati termékek beadása. Sertéshúsból tavaly is terven felül adtak, s bizony ebben a faluban sohasem maradnak adósak az ál­lamnak. Az ipolyviskiek megfigyelték, hogy a sűrűsoros vetésnek átlagos termése másfélmázsával több. Ezért ebben az évben az összes őszi és tavaszi gabonaneműt sűrűsorosan vetik. Okosan, megfontoltan gazdál­kodnak. Már húsz hektáron elve­tették az őszi repcét. A rozs alá most folyik a talajelőkészítés. Munkában a trágyaszóró gép is. A lánctalpas traktor előhántós ekét húz, dohány alá készíti a földet. A szövetkezet a felsőszemerédi traktorállomással kötött szerződés értelmében az őszi és tavaszi ta­lajelőkészítést a traktorosokkal vé­gezteti. A szövetkezet vezetősége megelégedett a traktorállomás munkájával, mert dolgozói nem hanyagok, s munkájuk kifogásta­lan. Az őszi munkák tervét Kocsis elvtárs még augusztusban elkészí­tette. Megvan a heti terv, is, amely a munkák legjelentéktelenebb ré­szére is kiterjed. Az csak természetes, hogy a szorgalomnak megvan a jutalma. Nagy ez különöseri olyan helyen, ahol minden évben emelkedett a munkaegység értéke. 1951-ben 80, 1952-ben 100, régipénzben és 1953­ban 22 koronát fizetett a szövet­kezet egy munka-egységért. Igy is fennmaradt nyolcvanhatezer ko­ronájuk, amit a szociális alapba fektettek be. A havonta 25 napot ledolgozó szövetkezeti tagok 14 éven aluli gyermekükre havonként 50 korona családipótlékot kapnak. Ha valaki munkaképtelenné válik, napi fél munkaegységben része­sül. Ilyen esetben a gyógyszert is a szövetkezet fizeti. 1954-ben a szövetkezeti tagok 24 koronát, 3 kg búzát, 1 kg ár­pát C.5 kg kukoricát, 1 kg szénát és 1.5 kg szalmát kapnak egy mun­kaegységre. Csala István sertés­gondozó, ha a természetbeni já­rulékot pénzértékre váltjuk, akkor 4.020 koronát keresett augusztus­ban. 270 hízósertést gondoz. Kü­lönben a sertésápolók 10 kg-os súlygyarapodás után növendékál­latoknál 0.50, hízóknál 0.25 mun­kaegységben részesülnek. A 63 éves Pintér István 240, a kerté­szetben dolgozó Jakus Margit meg 105 munkaegységet szerzett. A ta­gok munkához való viszonya jÓ. Mint szemük fényére úgy vigyáz­nak a közös vagyonra. Ha valami­ben kárt tesznek, ők maguk térí­tik meg. A szövetkezet elhöke Bartal elv­társ szigorú ember. Nagyon komo­lyan, határozottan irányit. A jq munkaszervezésének, az ésszerű ve­zetésnek látjuk csak az eredmé­nyét. Sertésből ma már 260 dara­bot, juhból pedig 110-et tartanak terven felül. A szép állatállomány számára 6.000 mázsa herét és 255 köbméter silózott takarmányt gyűjtöttek. A szövetkezet munká­jának oroszlánrészét saját teher­autójukjcal és Skoda-traktorukkal végzik a dolgozók. De ami mégis a legtöbbet mondó tény, az hogy a szövetkezeti tagok hitel nélkül építkeztek. Mióta közösen gazdál­kodnak, soha sem volt úgy, hogy a pénztáruk kiürült volna. Jelen­leg se kevesebb, mint 200.000 ko-. rona készpénzük van. Ezekután elmondhatjuk, hogy az ipolyviski szövetkezetnek példás a vezetősége és a tagsága, de pél­dás a gazdasága is. A dolgozók bi­zalommal tekintenek a jövőbe, mert meggyőződtek róla, hogy a közös munka eredményes, ha ipar­kodnak, ha kitartóan dolgoznak. Molnár Ferenc, Ipolyvisk A párkányi járás EFSz-eiben törik a kukoricát A párkányi járás szövetkezetesei és egyénileg gazdálkodó parasztjai az aratás és cséplés befejezése után újabb feladatok megvalósitásához láttak. Az idei hektárhozamok meg­mutatták, hogy csak az idejében el­végzett őszi szántás-vetés biztosít­hat nagyszerű termést. Azok a szö­vetkezetek, amelyek a haladó agro­technikai módszerek pontos betar­tásával eddig is szép eredményeket értek el, most még nagyobb lendü­lettel fogtak az őszi munkákhoz. Folyó hó 12-ig több mint 1.500 hektár földre hordták ki a trágyát. Ez nem okozott különösebb nehéz­séget. Korszerű trágyarakó és trá­gyaszóró gépekkel könnyen megy a munka. A gépesítés óriási előnye megmutatkozik a szántásnál is. Ez ideig 2.500 hektáron végezték el a középszántást. A szőgyéni, muzslai és a többi EFSz-ek kettős agregáttal végzik a szántást. A párkányi járásban öt föld­művesszövetkezet vet őszi repcét. A dunamocsi és az ebedi EFSz kivéte­lével már ennek a munkának is utána vannak. A muzslai EFSz eteonek szeretné befejezni az őszi gabonaneműek ve­tését a járásban. A szövetkezet tag­jai már negyven hektár őszi árpát és harminc hektár őszi takarmány­keveréket vetettek el keresztsoro­san. Az őszi árpa vetése csaknem minden szövetkezetben folyik. Az őszi munkákban nem marad­nak le az egyénileg gazdálkodó földművesek sem-. Hatszáz hektáron már ők is elvégezték a középszán­tást. Ekkora területre az istálló­trágyát is kihordták. Megkezdték a kukoricatörést is. Százötven hek­tárról betakarították a kukoricater­mést. A párkányi járásban a leg­nagyobb feladat a kukorica betaka­rítása. Tudják ezt a dolgozók, ipar­kodnak is a munkával. A napokban az egész járásban megkezdik a kukoricatörést. Ez a munka a szövetkezetekben és ma­gángazdáknál egyaránt sok munka­erőt igényel. Ebből a munkából az ifjúság is kiveszi a részét. De a munka javarészét az eddig ismeret­len kukoricakombájn végzi el, ame­lyet már kipróbáltak a köbölkúti EFSz-ben. A kitűnő gép nemcsak a csöveket töri és rakja kocsira, ha­nem egyidejűleg a kórót is silóra vágja. Nem kell arról beszélni, hogy milyen előnyös a kukoricaszár be­takarítása, hiszen tudjuk, hogy majdnem olyan tápértéke van, mint a füvestakarmánynak. Tamás Vince, Párkány y

Next

/
Thumbnails
Contents