Uj Szó, 1954. szeptember (7. évfolyam, 213-238.szám)

1954-09-17 / 227. szám, péntek

1954. szeptember 459 m sZÖ 7 A „Pravda" Molotov válaszairól Majevszkij, a moszkvai „Pravda" szeptember 16-i számában kommen­tálja V. M. Molotov válaszait, ame­lyeket a „Ciobu Nippon Simbun" japán lap főszerkesztőjének kérdé­seire adott. V. M. Molotov válaszai nagy ér­deklődést keltettek külföldön, min­denekelőtt Japánban. Mint a sajtó­hírekből kitűnik, jegyzi meg a szer­ző, a japán nyilvánosság lelkesen egyetért Molotov ama kijelentésé­vel, hogy a Szovjetunió és Japán kapcsolatai megszilárdításának kér­dése már "megérett. Japán széles politikai, közéleti és kereskedelmi körei nagy érdek­lődéssel fogadják a két ország közötti normális kapcsolatok fel­vételének lehetőségét, különösen a szovjet-japán kereskedelem kölcsönösen előnyös feltételek melletti fejlesztésének távlatát, amely kétségtelenül megfelel mindkét ország életérdekeinek. Neves, különféle politikai irányzat­hoz tartozó japán politikai ténye­zők örömmel fogadják a szovjet­japán normális kapcsolatok felújí­tásának távlatát. Vannak azonban olyanok, akiket szemmelláthatóan nyugtalanít a a rendes szovjet-japán kapcsolatok megújításának távlata. Ezek az USA kormánykörei, melyek igye­keznek Japánt megtartani a függő ország helyzetében, noha mindenki tisztában van azzal, hogy Japán nem maradhat sokáig a félig meg­szállt állam helyzetében — írja Majevszkij. A „Zsenmlnzsfbao" az európai kollektív biztonságról A „Zsenminzsibao" vezércikkében határozottan támogatja az európai kollektív biztonsági rendszer meg­teremtésére tett szovjet javaslato­kat. A lap kiemeli különösen a szovjet külügyminisztérium szep­tember 10-i, az „európai védelmi közösségről" szóló szerződés eluta­sításával kapcsolatban kiadott jegy­zékének fontosságát. A nyilatkozat megmutatja az európai béke meg­őrzésének fényes útját, egyszer­smind az európai nemzeteket és a világ békeszerető erőit további harcba mozgósítja a világbéke meg­védéséért. A történelem azt bizonyítja, -hogy a német militarizmus bár­milyen formában történő meg­újítása — amire most az amerikai kapitalisták az „európai védelmi közösség" formájában, vagy bár­milyen más formában töreksze­nek — az európai nemzetek sza­badságának és függetlenségének, különösen a francia nép szabad­ságának és függetlenségének ha­lálos veszélyét jelenti. Ezért nyilvánvaló, hogy ha Fran­ciaország és más európai nemzetek meg akarják őrizni szuverenitásu­kat és független nemzetközi hely­zetüket, el kell utasítaniok Nyugat­Németország felfegyverzésének amerikai terveit és együttesen tö­rekedniük kell a Szovjetunió által J javasolt európai kollektív bizton­I sági rendszer megteremtésére. Taivan — Távol-Kelet békéjének veszélye A Taivan szigetén garázdálkodó csaogkaisekista klück az utóbbi időben naponta hallat magáról. A sajtó nap nap után közöl jelentéseket a csang­kaisekista légikalózoknak békés kínai városok, főleg Amoy kikötő és a Fa­kien tartomány partvidéke ellen inté­zett repülőtámadásairől. Annak ellené­re, hogy a népi felszabadító hadsereg partvédelmi és légelhárító tüzérsége visszaveri a támadásokat és súlyos veszteségeket okoz a rendzavaró kuo­mintangistáknak, ezek sorozatosan megismétlik támadásaikat és állandó nyugtalanságban tartják a Kínai Nép­köztársaság említett területének la­kosságát. Az egész világ tudja, hogy Cšang Kai-sek, ez az ország nélküli „állam­fő" az amerikai imperialisták bábja és csak amerikai segítséggel, koncentrá­ciós táborokkal és korszerű, amerikai berendezésű börtönökkel tudja fenn­tartani uralmát Taivan szigetén. Csang Kai-sek, aki hordáinak a népi felsza­badító hadseregtől szenvedett sorsdön­tő veresége után Taivanra (Formózára) szorult, amerikai védnökség alatt folytatja támadásait a népi Kína fel­ségterülete ellen. A taivani agresszió veszélye különö­sen fenyegető most, miután az USA az ázsiai nemzetek ellenállását fi­gelmen kívül hagyva, az ázsiai népek háta mögött nyélbe ütötte a Mani­lában aláírt „délkeletázsiai védelmi szerződést", melybe a nagyhatalma­kon s domíniumaikon kívül csak há­rom ország — Pakisztán, Thaiföld és a Fülöp-szigetek, mint ázsiai ország — lepett be. Csang Kai-sek tehát — érezve védnökeinek támogatását — nagyra értékeli pozícióját és most egyre arcátlanabbul nyilt támadásokba kezd. Biztosra vehető, hogy a csangkaisek­isták számos támadást közvetlenül az USA utasítására követtek el. E felte­vésre enged következtetni a „Christian Science Monitor" című amerikai lap megjegyzése, hogy „az amerikai szak­emberek a kuomintangisták összes csapatai és összeköttetései fölött el­lenőrzést gyakorolnak", valamint hogy „a csangkaisekisták összes hadművele­te ti t a csendesóceáni amerikai pa­rancsnokság irányltja". Természetesen, a hadműveletek alatt a kínai partvi­dék ellen intézett támadások értendők. Taivan — az ázsiai agresszió tűz­fészke egyúttal a különféle amerikai és kuomintangista kémek és felforga­tók gyülekezőhelye és támpontja. A2 elmúlt napokban a Kínai Népköztársa­ságban lefolytatott bűnperek minden­nél ékesszólóbban bizonyítják ezt. Ismert tény, hogy az Egyesült Álla­mok egyre nagyobb tért hódít Thai­földön is, melynek gazdaságát már tel­jesen hatalmába kerítette, (Ez év első felében például 312.000 tonna kaucsu­kot — Thaiföld egész évi kivitele — vitetett ki Thaiföldről, az utóbbi idő­ben pedig több mint 13.300 tonna horganyérccel rabolta meg Thaiföld gazdaságát; és ugródeszkául akarja felhasználni a Kínai Népköztársaság ellen irányuló esetleges háborúban. A thaiföldi kormány amerikai hatásra több mint száz Thaiföldön tartózkodó kínai állampolgárt adott át Csang Kai­seknek, aki koncentrációs táborokba záratta őket vagy pedig besoroztatta a kuomintangista hadseregbe. Az ame­rikai háborús tervek központjában azonban egyik lekötelezett ázsiai or­szág sem játszik olyan nagy szerepet, mint éppen Taivan. Az USA stratégiai­lag kizáróan Taivanra épít. Már régebben közöltük, hogy az USA megbízottai tárgyalnak a taivani kuomintangista „kormánnyal", sőt Csang Kai-sek washingtoni látogatása alkalmával magával Eisenhowerrel tár­gyalt az USA és a taivani csangkaise­kista klikk közötti „kölcsönös védelmi egyezmény" megkötéséről. A kuomintangisták Taivan szigetéről kiinduló garázdálkodása, idegen keres­kedelmi hajók ellen elkövetett ismé­telt támadása, valamint az általános békét veszélyeztető hetvenkedő maga­tartása mély felháborodást kelt Kína és az egész világ népében, s a nem­zetközi jogok és szokások legelemibb alapszabályainak megsértését jelenti. A taivani háborús tűzfészek kioltása ezért az egész emberiség ügye. A kuomintangisták felháborító ga­rázdálkodásának és Kína elleni fenye­gető kijelentéseinek szemtelen voltát még jobban kiemeli az a történelmi tény, hogy Taivan másfélezer év óta Kína szerves részét alkotja, s a csang­kaisekista klikk csak azóta vetette meg Taivanon a lábát, amióta az ame­rikaiak a szigetet elfoglalták a japán megszállóktól. A Kínai Népköztársaságnak tehát törvényes joga van Taivan birtoklásá­hoz. Ezt a nyugati országok egyes po­litikai köreiben is elismerik. Bevan angol munkáspárti vezér 1953 márciu­sában kijelentette: „A távolkeleti bé­ke megszilárdításának elengedhetetlen előfeltétele Csang Kai-sek formózai hadseregének feloszlatása. Formózát illetően, a szigetet vissza kell adni Kína kormányának, amelyet a sziget joggal megillet. Az Egyesült Államok képviselői nem egyszer kijelentették, hogy Formóza Kína tartozéka. A Kí­nában fennálló kormány tehát kell, hogy Formóza kormánya is legyen. Az ázsiai népek elítélő hangja ázsiai katonai csoportosulások létrehozásának kérdésében kell, hogy hátrálásra kész­tesse a taivani csangkaisekista klikket. Serkentse a világ népeit a tartós béke megszilárdítására irányuló törekvésük­ben közös akciók foganatosítására, hogy ártalmatlanná tegyék ezt a ve­szélyes és méreteiben hovatovább el­harapódzó tűzfészket, ami elősegítené az ázsiai béke megteremtését és lehe­tővé tenné az ázsiai vitás ügyek bé­kés rendezését. Lőrincz László Ügynököket ítéltek el az NDK-ban A berlini városi bíróság büntető­tanácsa a 22 éves Harald Stranzot hatévi, Horst nevű bátyját pedig négyévi és hathónapi börtönre ítél­te a béke veszélyeztetéséért és fa­siszta propaganda kifejtéséért. A bíróság továbbá a 26 éves Walter Bockot ötévi, a 23 éves Karl-Heinz Hirschberget négyévi, a 24 éves Heinz Goldsteint kétévi és hathó­napi börtönbüntetésre ítélte. A elítéltek az amerikai titkos szolgálat (CIC) ügynökei voltak. Tavaly parancsot kaptak, hogy tá­jékoztató jellegű kémhíreket sze­rezzenek az államosított vállalatok gazdasági viszonyairól. Mint állami vállalatok alkalmazottai a paran­csokat teljesítették. A csoport feje a vádlott Harald Stranz volt, aki a mult év elején megszökött a köz­társaságból. A CIC kémszervezet alapításával bízta meg. Stranz csak­hamar visszatért a demokratikus szektorba és a többi vádlottakat megnyerte segítőtársaknak. A „teljes szuverenitás", melyet most Adenauer követel tulajdon­képpen érintetlenül hagyja az USA pozícióját és Nyugat-Németorszá­got bevonja az amerikaiak hábo­rús terveibe. (Laphírek.) Adenauer szuverénitást követel, avagy hang az amerikaiak zsebé bői... (Parschau rajza az spiegeľ'-ben.) ,Eulen­Irak miniszterelnöke Egyiptomban Nuri Esz Szaid iraki miniszter­elnök Kairóba utazott hivatalos látogatásra. Az Al Ahram című kairói lap bagdadi tudósítója „jól tájékozott körökből" szerzett hí­rekre hivatkozva közli, hogy Nuri Esz Szaid magával hozta az arab országok ligája alapszabályainak fölülvizsgálására vonatkozó tervet és az arab államok kollektív biz­tonsági egyezményének tervét. A tudósító szerint Szalem egyiptomi miniszter szarszanakí látogatása alkalmával már tárgyaltak ezekről a tervekről. Az Al Ahram szerint várható, hogy néhány nap múlva Egyiptomba érkezik az iraki had­sereg vezérkari főnöke, hogy részt vegyen a „technikai kérdésekről folytatott tárgyaláson,' 4 A y>Évfe« cinikus reklámja A „hife" című reakciós ameri­kai lap nemrégen közölte a „Royal" írógépgyár egész oldalt betöltő reklámhirdetését. A hir­detés bizonyos értelemben véve még az amerikai „bussiness-man"­nok számára is rekordot jelent az­zal, hogy égbekiáltó módon pro­fanizálja a mult nagyjainak emlé­két. \ Bemutatjuk az amerikai reklám­vadászok ezen rendkívüli „alkotá­sát". A hirdetésen látható Sha­kespearenak, a nagy angol drá­maírónak, és Lincoln Ábrahámnak, a nagy amerikai államférfinak arcképe, s velük egy sorban — a Royal" írógép mása. Feltesszük a kérdést: milyen kapcsolatban van Shakespeare és Lincoln az írógéppel? Nyilvánvaló, hogy semmi közük az írógéphez. Akkor viszont miért közölték arc­képeiket a reklámhirdetéssel kap­csolatban? A „Life" megadja a választ és igyekszik olvasóit meg­győzni, hogy Shakespeare alkotá­sai és Lincoln társadalmi műve elhalványulnak a Royal-cég író­gépe mellett. Ez tűnik ki ugyanis a képaláírásokból. A Royal-cég nemrégen kísérleteket végzett író­gépén: egy különleges kivitelű automata négy hónapon át éjjel­nappal tizenkét millió szót írt le a gépen. A világirodalom klasszikusának arcképe alatt a következőket ol­vassuk: „Wiliam Shakespearenek tizen­négyszer annyi szót kellene leír­nia, mint amennyit írt, hogy felér­jen a „Royal" írógép stnadard­modeljével. Gondolják csak el: a Standard-modell négy hónap alatt tizennégyszer 750.000 szót írt le." M HOBOKEN í -.-• -Xf; •>.• '. V .. S Äsyci fattmk rtaches «M j i-^ŕííj-ti - j .. - , f ftj JŽ» -- ' " Lincoln Ábrahám amerikai elnök képaláírásában ez áll: „Lincoln Ábrahám életében átla­gosan egy millió szót írt le. A Royal táskagép tizenkétszer annyi szót ír le." Az óceánon túli reklámművészet eme cinikus „műve" kifejezi az amerikai monopolisták és uszály­hordozóik igazi viszonyát a mult idők kultúrájához. A »muzulmán testvériség« szervezet vezetői elítélik az angol-egyiptomi egyezményt A „muzulmán testvériség" szer­vezet vezetői több arab államból négynapos értekezletet tartottak Damaszkuszban. Az értekezleten az egyiptomi szervezet képviselői is részt vettek. Az értekezlet rész­vevői megvitatták a Szuézi-csa­torna övezetéről szóló angol-egyip­tomi egyezményt és azzal vádol­ták az egyiptomi kormányt, hogy „megkísérli az arab országok be­vonását a Nyugattal kötött impe­rialista egyezményekbe és a mo­hamedán országok egységének gondolatát imperialista célok meg­valósítására használja ki." KÜLFÖLDI HIREK A Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak elnöksége Anatolij .*)szifovics Lavrentyjevet ötvenedik születés­napja alkalmából a Vörös Zászló Munkarenddel tüntette ki a dip­lomáciai szolgálatban szerzett ér­demei elismeréséül. * * * Az USA költségvetésében a köz­vetlen hadikiadások céljára 41. milliárd 900 millió dollárt irányoz­tak elő a költségvetés kiadási té­teleire előirányzott 63 mililárd 968 millió dollárból. Eszerint az idei költségvetésben minden dollárból 66 cent közvetlen katonai szük­ségletekre irányul. Az USA állam­adóssága az idei pénzügyi év vé­gén meghaladja a 274 milliárd 500 millió dollárt. * # • Gustáv Souček párizsi csehszlo­vák nagykövet, az UNESCO vezér­igazgatójának jegyzéket adott át. amelyben közli, hogy Csehszlová­kia belép a szervezetbe, (az Egye­sült Nemzetek nevelés-, tudomány­és közművelődésügyi szervezete). * • • A Szakszervezeti Világszövetség táviratot küldött az algíri szak­szervezetnek. A táviratban a világ 80 millió dolgozója nevében mély szolidaritását' ^ fejezi ki az algíri dolgozók iránt és részvétet nyilvá­nít az áldozatok családjainak. A Szakszervezeti Világszövetség 500 ezer frankot adományoz a földren­gés áldozatainak megsegítésére. * * * A népi képviselők Összkinai Népgyűlésének első ülésszaka szep­tember 28-ig tart. Az első ülésen Liu-Sao-csi mondott beszédet az új alkotmánytervezetről. • * * A chilei kormány rendkívüli ál­lapotot hirdetett ki az öt legna­gyobb tartományban, amelyekben a sztrájkmozgalom hulláma a leg­nagyobb méreteket ölti. lbanez del Campo kormánya törvényjavasla­tot terjeszt a kongresszus elé, hogy korlátlan diktátori jogokkal ruház­zák fel a kormányt. A kormány követeli a személyi ügyek fölött gyakorolt rendőri felügyeletet, a gyülekezési, sajtó- és rádiósza­badsag korlátozásának jogát, vala­mint azt a jogot, hogy a sztráj­koló vállalatok és hivatalok, alkal­mazottait katonai mozgósítással kényszeríthesse dolgozni az általá­nos sztrájk kitörése esetén. * * * Buenos Airesben filmcsere­egyezményt írtak alá a Szovjet­unió és az Argentin Köztársaság között. Az egyezményt argentin részről Jeronimo Remorino külügy­miniszter, szovjet részről pedig G. F. Rezanov, a Szovjetunió argen­tínai nagykövete írta alá. * » * A hollandiai Vlissingben átadták a Szovjetuniónak a „Jenyiszej-* tí­pusú Diesel-motorhajtású torpe­dórombolót. A 6000 tonna űrtar­talmú elektromos torpedóromboló már a harmadik hajó, amelyet a ..De Schelde"- cég a Szovjetunió számára épített. :»• * * Mint a koreai központi sajtó­iroda jelenti, szeptember 14-én, Phenjanon áthaladt az első vonat, amely a kinai népi önkénteseket hazájukba viszi. Befejeződött a lipcsei nemzetközi vásár Szerdán véget ért az 1954-es lipcsei nemzetközi vásár. A vásár utolsó napján meg a késő délutá­ni órákban is nagyszabású üzlete­ket kötöttek a vásár irodahelyi­ségeiben. Az idei nemzetközi ke­reskedelmi vásáron 9394 német­országi cég és 36 más állam cégei állították ki termékeiket. A vá­sárnak összesen 670.000 látogatója volt. A lipcsében kötött milliárdos üzleteik azt bizonyítják, hogy Lip­cse kereskedelmi közvetítővé vált Kelet és Nyugat között. Előzetes számítások szerint a Német De­mokratikus Köztársaság ücül- és belkereskedelmi forgalma az idei lipcsei nemzetközi vásáron 2 bil­lió 437 milliárd' rubelt tett ki, ami 109 százalékkal több a tavalyinál;

Next

/
Thumbnails
Contents