Uj Szó, 1954. szeptember (7. évfolyam, 213-238.szám)

1954-09-17 / 227. szám, péntek

UJSZ0 1954. szeptember 457 PÁRTÉLET A szociáldemokratizmus megnyilvánulásai a komáromi járásban Pártunk X. kongresszusa nagy feladatok elé állítja a mezőgazda­ságban dolgozó kommunistákat. Pártszervezeteink eddig is sikere­sen harcoltak pártunk és kormá­nyunk határozatainak megvalósí­tásáért. Szép számmal vannak jól dolgozó állami gazdaságaink, szö­vetkezeteink. Az eredmények mel­lett azonban hiányosságok is mu­tatkoznak. Lenin elvtárs arra tanít bennün­ket, hogy minél nagyobb eredmé­nyeket érünk el a szocializmus építésében, annál jobban kiélező­dik az osztályharc. Falusi párt­szervezeteink tehát nem nyugod­hatnak babéraikon, a kulákok el­len állandóan harcolniok kell. Több szövetkezetből már kiebru­dalták a kulákokat, azonban egyes falusi pártszervezetek a burzsoá ideológia káros befolyása követ­keztében megalkusznak az osztály­harc kérdésében. A komáromi járásban is vannak még olyan szövetkezetek, ahol tű­rik a kulákokat. Például a csalló­közaranyosi szövetkezetnek még mindig tagja Tóth Béla kulák. Az­előtt 29 hektár földön gazdálkodott az apjával. Ezt a birtokot elosz­tották a 3 testvér között. így vet­ték fel Tóth Bélát a szövetkezetbe, aki jelenleg „nem kulák", de a múltban cselédeket tartott. Az ara­nyosi szövetkezetben ő vezette a zöldségtermelő-csoportot. Eleinte a dolgozók nem értették, hogy miért nem sikerült a zöldségtermelés. A pártszervezet végre foglalkozott az osztályharc kérdésével és megálla­pította, hogy a kulák az oka an­nak, hogy a kertészetben rosszul megy a munka. A kertészetben a rosz munka következtében több­ezer korona kár keletkezett. Láthatjuk, hogy a kulákok egyes szövetkezetekben még mindig -meglapulnak, mert egyes pártszer­vezetekben az osztályharc terén megalkuvás tapasztalható. A szociáldemokratizmus meg­nyilvánulását elsősorban ott kell keresni, ahol nem teljesitik a ter­vet. A mezőgazdaságban a legna­gyobb munka az aratás, cséplés és a begyűjtés. Itt tükröződik vissza a falusi pártszervezetek egészévi munkája. Járásunk pártszerveze-' teinek egy része mozgósította a szövetkezeti tagokat a hektárho­zamok emelésére és szép eredmé­nyekkel dicsekedhet. Például a nagykeszi falusi pártszervezet tag­gyűlésein rendszeresen foglalko­zott a szövetkezet gazdasági ügye­ivel s az EFSz vezetőségével kar­öltve biztosította, hogy a mun­kálatokat idejében elvégezzék. A pártszervezet jól dolgozott. A párt­oktatásra a pártonkívüliek soraiból többen eljártak. A pártoktatási év anyagát egybekapcsolták a szövet­kezet napi feladataival, harcoltak az ellenséges elméletek ellen. A pártszervezet nevelőmunkája gyü­mölcsözött, mert a szövetkezetben jó a munkaerkölcs és a beszolgál­tatást 126 százalékra teljesítették. Egész más a helyzet őrsújfalun. A pártszervezet a mult év őszén nem törődött eléggé a szövetke­zettel. így történhetett meg, hogy a búzát későn vetették és az csak a hó alatt kelt ki. A búza gyen­gén fejlődött és csak 15 mázsás hektárhozamot értek el. Ezzel szemben Nagykeszin 25—26 mázsás átlagtermés volt hektáronként. Ilyen nagy a különbség a hektárho­zamokban ugyanazon minőségű földeken. Járásunkban a szociál­demokratizmus egyik megnyilvá­nulási formája az, hogy a pártszer­vezetek látják a hiányosságokat, azonbsn semmit sem tesznek azok eltávolításáért. Ebből látható, hogy a pártszervezeteknek egész éven át törődniök kell azzal, hogy a talajt jól előkészítsék, a vetést és az ültetést idejében elvégezzék, és a növények elegendő műtrágyát kapjanak. Ez az alapja a jó ter­mésnek. A keszegfali pártszervezetben a szociáldemokratizmus abban nyil­vánult meg, hogy a párttagok nem törődtek azzal, hogy a szövetkezeti tagok betartsák az EFSz-ek min­íaalapszabályzat-'t. Több szövetke­zeti tag két, sőt négy szarvasmar­hát is tart otthon. A szövetkezet­ben rossz a munkaerkölcs. Ala­csony hektárhozamokat értek el, mert az ilyen szövetkezeti tagok többet törődnek a háztáji gazdál­kodással, mint a szövetkezettel. A pártszervezetnek itt érvényesítenie kell a termelés ellenőrzésének jo­gát és a szövetkezet vezetőségével együtt meg kell magyaráznia a ta­goknak, hogy a szövetkezeti minta­alapszabályzatot minden szövetke­zeti tagnak be kell tartani. A szociáldemokratizmus gyakran az egyes hivatalok munkájában is megnyilvánul. Például a já­rási nemzeti bizottság mezőgazda­sági szakosztálya többször hiányos jelentést terjeszt a járási pártbi­zottság elé és takargatja a hibákat, így történhetett meg, hogy járá­sunkban ebben az évben 250 hek­tár kukorica helyett gabonafélé­ket vetettek. Nem veszi figyelem­be a járási nemzeti bizottság a járási pártiroda határozatait sem. A járási nemzeti bizottság annak ellenére, hogy az üzemi pártszer­vezet és a szakszervezet nem he­lyeselte, olyan elvtársakat jutal­maz meg, akik ezt nem érdemel­ték meg. A jutalmazás megállapí­tásánál nem támaszkodtak sem az üzemi pártszervezetre, sem a szak­szervezetre. A járási pártiroda fi­gyelmeztette őket erre a helytelen eljárásra, mégsem tettek semmi intézkedést ennek jóvátételére, in­kább kibúvókat kerestek. Ezzel a néhány példával mutat­tam rá, hogy járásunkban milyen formában üti fel fejét a szociál­demokratizmus. Az üzemekben és a szövetkezetekben is észlelhetők hasonló jelenségek, de csak ott, ahol a pártszervezetek nem fejte­nek ki megfelelő politikai munkát. A járási pártiroda foglalkozott a szociáldemokratizmus káros - jelen­ségeivel, és határozatot hozott, mely szerint lényegesen emelik az alapszervezetek ideológiai színvo­nalát. A járási pártbizottság ülésén határozatot hoztunk, hogy azokba a falvakba, ahol gyöngék a párt­alapszervezeteink, fejlettebb in­struktorokat küldünk, hogy segít­sék az alapszervezeteket a kon­gresszusi irányelvek valóraváltá­| sában. Az instruktorok részére a vezetőtitkár irányításával minden héten szemináriumi iskolázást tar­tunk, ahol az instruktorok beszá­molnak észrevételeikről és további útmutatásokat kapnak. A szociál­demokratizmus elleni harc előfel­tétele a párttagok elméleti színvo­nalának emelése. A járási pártbi­zottság foglalkozott ezzel a kérdés­sel és most alaposan előkészíti a pártoktatási évet. A mult évben előfordult, hogy a propagandistá­kat helytelenül választották ki, és nem a legfejlettebb elvtársakat je­lölték erre a funkcióra. A járási pártbizottság figyelmeztette a párt­alapszervezeteket, hogy a legfejlet­tebb elvtársakat jelöljék propa­gandistáknak. Megállapíthatjuk, hogy a pártszervezetek most jól kiválogatták a propagandistákat s ezzel biztosították a VI. pártokta­tási év sikerét. A járás 120 pro­pagandistája közül 101 végzett egy hónapnál hosszabb politikai vagy szakiskolát. 19 propagandista egyhónapos iskolázáson vett részt. Három propagandistát külön fo­gunk iskoláztatni. A járási párt­bizottság a pártoktatás magas szín­vonalát szemináriumi iskolázások megrendezésével biztosítja. A sze­mináriumokat olyan elvtársak ve­zetik, akik hosszabb pártiskolázá­son vettek részt. Ezek az elvtársak megmagyarázzák a propagandis­táknak, hogyan készítsék elő az előadásokat és milyen módszerek­kel tanítsanak. A járási pártbizottság megtette a szükséges intézkedéseket a szo­ciáldemokratizmus káros jelen­ségeinek kiküszöbölésérc. Fontos azonban, hogy az instruktorok a falusi pártszervezetek bizottságait állandóari neveljék, hogy a jövő­ben a pártszervezetek nagyobb si­kereket érjenek el a szociáldemo­kratizmus elleni harcban. Petrovics János, a komáromi járási pártbizottság dolgozója. Mi rejlik a bonni tárgyalások mögött P. Naumov, a moszkvai „Pravda" berlini tudósítója Eden angol kül­ügyminiszter nyugateurópai utazá­saival kapcsolatban kommentárjá­ban a következőket írja: „Eden útja magára vonja a nagy nyilvánosság érdeklődését. Érthető, hogy Nyugat-Európa népei nagy ér­deklődést tanúsítanak aziránt, mi­lyen következtetéseket vonnak le a diplomaták a további politikai irányzat megszabásánál az „európai védelmi közösség" kudarcából." Edennek Adenauerrel folytatott tárgyalásáról a tudósító a követke­zőket írja: „Eden még el sem hagyta Bonnt, amikor olyan esemény játszódott le, amely Adenauer székhelyén, a Schaumburg-palotában tartott ösz­szejövetelről lerántotta a leplet. Bonnból váratlanul jelentették, hogy Adenauer külpolitikai nyilat­kozata a bonni parlamentben el­marad. A bonni kancellár Ollen­hauerrel, a szociáldemokraták vezé­rével folytatott beszélgetése során kijelentette, hogy Eden látogatása „új helyzetet" teremtett és ezért nem nyilatkoz­hat a kancellár a bonni parla­mentben." Az „új helyzettel" kapcsolatban Naumov megjegyzi: A „Reuter" félhivatalos brit ügy­nökség jelentéséből kitűnik, hogy Eden új tervet terjesztett elő Aden­auernek a német Wehrmacht meg­újítására. A terv különbözik a nyu­gatnémet militaristák amerikai véd­nökeinek eddigi terveitől. A jelen­legi angol terv szerint Nyugat-Né­metország északatlanti tömbhöz való csatlakozásának két folyamat­ban kell megtörténnie: először az 1948. évi brüsszeli egyezmény alapján létesített nyu­gati unióba vennék fel, majd fo­kozatosan az északatlanti szövet­ségbe. A tudósító felidézi a brüsszeli egyezmény történetét és rámutat az egyezmény alapján Anglia kezde­ményezésére létesített nyugati ka­tonai tömbre, majd így folytatja: Egy évvel később az Amerikai Egyesült Államok vezető tényezői­nek kezdeményezésére létesült északatlanti egyezmény és a nyuga­ti hatalmak megnagyobbodott ka­tonai összpontosításának vezetése amerikai kezekbe került. Anglia háttérbe szorult és a nyugati unió vezető körei feloszlottak. Miért hoz­ták most elő az irattárból a poros brüsszeli egyezményt? A lapok hí­reiből kitűnik, hogy a brit diplomá­cia ezen kezdeményezésének több oka van. Ezek az okok azonban nem mindenben egyeznek meg az amerikai diplomácia okaival Nyu­gat-Német ország új rafelf egy vérzé­sének kérdésében. Ez a kezdeményezés hivatva van egyrészt a nyugati unió felújítása körüli kampány köpönyege alatt az Amerikai Egyesült Államok részvétele nélkül előkészíteni a francia közvéleményt Nyugat­Németországnak az atlanti egyez­ményhez való egyenes csatlako­zására. Másrészt az angol diplo­mácia jól értesült nemzetközi kö­rök véleménye szerint nem volt messze attól, hogy az „európai hadsereg" amerikai szervezőinek vereségét arra használja ki, hogy magához ragadja a nyugateurópai államok katonai összpontosításá­nak vezetését és -ezzel felújítsa a nyugati uniót, amelyet kezdettől fogva brit vezetés alatt szervez­tek. Érthető az állami departement félelme Eden brüsszeli, bonni, ró­mai és párizsi útjával kapcsolatban.­Az állami departement a diplomá­ciai szokásokat mellőzve, nem vé­letlenül küldte Eden nyomába Murphyt, aki, mint azt a londoni Times megállapítja, olyan diplo­mata hírnevének örvend, akit a vi­tás kérdések felszámolására hasz­nálnak föl. Murphy Eden elutazása után néhány órával érkezett Bonn­ba. Nem maradt titokban, hogy fel­adata volt megtudni, miről tárgyalt a szövetségi kancellár az angol kül­ügyminiszterrel. A német militarizmus felújítá­sának politikája magában Nyu­gat-Németországban nagy ellen­szenvet vált ki — írja a tudósító. Ennek bizonyítéka a szeptember 12-i választás eredménye Schles­wig-Holsteinben. Nyugat-Németország felfegyver­zésének hívei bizonyára továbbra is azt hiszik, hogy a nép véleményét mellőzhetik. Ez azonban veszélyes tévedés, amely elkerülhetetlenül a német militarizmus felújítására irányuló tervek csődjéhez vezet. ítélet amerikai kémek felett A „Tiencinzsibao" című kínai lap jelentése szerint a népi felszabadító hadsereg tiencini hadbírósága ítéle­tet hozott a „szárazföldi hadsereg stratégiai tájékoztató osztálya" el­nevezésű amerikai kémszervezet bűnperében. Az elítéltek között van Heinrich Lipphardt, Juj Cun-bin, Gu Cun-fan, Gu Cun-de és mások, összesen 22 személy. A kémszervezet Tiencinben még a népi forradalom győzelme előtt alakult meg és a felszabadult terü­letekről származó titkos tájékoztató hírek szerzésével foglalkozott. A szervezet tagjai Kína felszabadulása után fokozták tevékenységüket. A | megszerzett híreket rádión küldték a honkongi és tokiói amerikai kém­központokba. A vizsgálat folyamán a kémek be­ismerték bűntetteiket. A kémszer­vezet tagjainál tartott házkutatás során rádióleadóberendezést, titkos rejtjelkulcsokat, fegyvereket, utasí­tásokat találtak, továbbá megtalál­ták az amerikai kémszervele hoz­zájuk intézett leveleit és a Kínai Népköztársaság ellen folytatott bűntevékenységükre vonatkozó egyéb tárgyi bizonyítékokat. Lipphardtot, Juj Cun-bint Gy­Cun-fant és Gu Cun-det életfogy­tiglani börtönre -ítélték. A többi kémet különböző időtartamú sza­badságvesztéssel sújtották. A? ame­rikai Wilhelm Dancing vádlott ügyét külön tárgyalják meg. A legjelentősebb nemzetközi vásár Az idei lipcsei nemzetközi vôsár a háború utáni évek legnagyobb és leg­jelentősebb nemzetközi vására. Baro­méter, amely megmutatja, hogy egy év eseményei mennyire erősítették meg a nemzetekben a nemzetközi gazdasági együttműködés vágyát, ami jelentősen elősegíti a nemzetközi fe­szültség enyhítését. A lipcsei nemzet­közi vásár lránť tanúsított érdeklődés egyúttal mérőfoka annak az érdeklő­désnek. amely a különböző társadalmi rendszerű államok egymás közti sza­bad kereskedelme iránt mutatkozik. A lipcsei nemzetközi vásár kereske­delmi közvetítő Kelet és Nyugat kö­zött. A tasár kiállítási területe az idén 238.524 négyzetmétert tesz ki, ami egynegyeddel több, mint tavaly. Har­minchat országból 8761 cég állítja ki termékeit. A Német Demokratikus Köztársaság, a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, Csehszlovákia és a többi európai népi demokratikus or­szágok mellett valamennyi főbb euró­pai és tengerentúli kapitalista ország vállalkozói és társaságai is kiállítják termékeiket. Így például India, Indo­nézia, Argentína, Brazília, Kolumbia, sót az USA ls részt vesz a vásáron. A, kapitalista országok cégeinek kiál­lítási területe négyszerese az 1953­asnak. Egyedül Nagy-Britanniából 500 kereskedő részvételét várják. Ezj meg­mutatja, mennyire vonzza a nyugati gazdasági köröket Lipcse — Kelet és Nyugat kereskedelmi gócpontja, ahon­nan egyenes kereskedelmi utak vé­zetnek Moszkvába, Pekingbe, Varsóba, Prágába, Szófiába, Budapestre és Bu­karestbe. Az Idei lipcsei nemzetközi vásár bizonyltja, hogy a Szovjetuniónak és a demokratikus tábor többi országai­nak törekvése a különböző társadalmi rendszerű országok békés kereskedel­mi kapcsolatainak fejlesztésére az USA minden kísérlete ellenére is utat tör és minden országnak javára szol­gál. Különösen az Iparilag fejletlen or­szágok fejtenek kl nagy törekvést a demokratikus tábor országaival foly­tatott kereskedelemben rejlő jelentő­ségek kihasználáséra, hogy ezeknek segítségével megszabaduljanak az Egyesült Államoktól való keserves függőségüktől. Egyes országok, pl. ' Ar­gentína és Indonézia, ezért az Idén első ízben keresik a demokratikus tábor országaival folytatandó kereske­delem további fejlesztésének lehetősé­geit a lipcsei vásáron. Az idei lipcsei vásár azonban az iparilag fejlett országokban — Angliá­ban és Franciaországban is nagy visszhangot keltett. Az ottani Ipari és kereskedelmi körök is fokozottan tö­rekednek az amerikai embargópolitika által a Szovjetunióval, a népi Kínával, az NDK-val és a népi demokratikus országokkal folytatott kereskedelem útjába gördített akadályok elhárításé­ra. A demokratikus tábor országainak gazdasága ugyanis nem ismer válsá­got, s ezért a nyugati gazdasági kö­rök biztosítékot keresnek az USA-ban már jelentkező gazdasági válság kö­vetkezményei ellen. A lipcsei nemzetközi vásár a ket­tészakított Németország mindkét ré­sze gazdasági kapcsolatainak fejlesz­tése szempontjából is nagyjelentősé­gű. Igazolja ezt az a tény, hogy az idén 1100 nyugatnémet cég, tehát két­szer annyi, mint tavaly, állítja ki ter­mékeit Lipcsében. Nyugat-Németor­szág kiállítási területe a tavalyinak tízszerese. Ez azt bizonyltja, hogy az NDK kormányának törekvését, amely az NDK és Nyugat-Németország gaz­dasági kapcsolatainak rendezésére és az egyáéges össznémet piac megte­remtésére irányul, Nyugat-Németor­szág gazdasági körei is egyetértéssel fogadják. Ez a tény Csehszlovákia szempont­jából is nagy jelentőségű, mert az NDK és Nyugat-Németország gazda­sági kapcsolatainak fejlődése hozzájá­rul a két német állam közötti feszült­ség enyhítéséhez és megteremti a ke­leti és nyugati németek közötti meg­értés előfeltételeit. Ez számunkra, a kettészakított Németország mindkét részének szomszédai számára, rendkí­vül fontos, mert minél jobb előfelté­telek jönnek létre Németország békés egyesítésére, annál kisebb lesz a né­met militarizmus feltámasztásának ve­szélye. A lipcsei nemzetközi vásár je­lentősége Csehszlovákia számára azon­ban sokkal nagyobb. Noha országunk részt vesz a párizsi, stckholmi, dja­kartai, damaszkuszi és más nemzet­közi vásárokon, Lipcse — mint keres­kedelmi gócpont — a legnagyobb le­hetőségeket nyújthatja külkereskedel­münknek. Ez abban is megnyilvánul, hogy Csehszlovákia kiállítási tere a lip­csei vásáron évről évre nagyobb és ma az egyik legfontosabb helyet fog­lalja el. Részvételünk a lipcsei nem­zetközi vásáron elősegíti országunk és német szomszédaink, mind az NDK, mind Nyugat-Németország, valamint a többi európai és óceánontúli államok kereskedelmi kapcsolatainak kiterjesz­tését. Az idei lipcsei nemzetkőzi vásár az­zal, hogy megmutatja, milyen nagy lehetőségeket nyújt a két rendszer békés együttélése a világ minden or­szága gazdaságénak, a nemzetközi megértés fontos tényezője. A lipcsei nemzetközi vásár fontos tényező a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés kapcsolatainak fejlesztésé­ben. A Szovjetunió az európai kollek­tív biztonsági rendszer megteremtésé­re tett javaslatában kezdeményezést tett a nemzetközi kereskedelem fej­lesztésére, a Kelet és Nyugat közötti jószomszédsági kapcsolatok kialakítá­sára. A lipcsei nemzetközi vásáron va­ló nagy részvétel és a vásár iránti nagy érdeklődés a világ minden orszá­gában azt mutatja, hogy a szovjet ja­vaslatokban kifejezett gondolatot vi­lágszerte egyetértéssel fogadták. K. Doudéra, a „Rudé právQ"-ban /

Next

/
Thumbnails
Contents