Uj Szó, 1954. szeptember (7. évfolyam, 213-238.szám)

1954-09-16 / 226. szám, csütörtök

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. szeptember 16. csütörtök 30 fillér VII. évfolyam 226. szám. A mai számban: Hogyan készítik elő a jövő évi tervet az érsek­újvári Elektrosvit-üzemben (2- old.) A Szovjetunió külügyminisztériumának nyilat­kozata ' (3. old ) Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának határozata a Német Demokrati­kus Köztársaság népgazdaságának további fej­lesztéséről » ' <4- old.) „Vörös Tortiza" Jan Drda novellái (5. old.) Az amsterdami sakkcsapat-világbajnokság máso­dik fordulója (6. old.) Az 1955. évi népgazdasági terv jelentősége Pártunk X. kongresszusa ismer­tette népgazdaságunk 1955, évre szóló tervének alapelveit és a kon­gresszus határozata ki is tűzte annak konkrét feladatait. Ennek alapján a népgazdaság minden ágában már hetek óta folyik or­szágszerte az 1955. évi terv előké­szítése. Mivel szocialista jólétünk fokozásának méreteit a jövő esz­tendőben a terv keretei adják, másrészt a tervet csak a szocia­lizmust építő hazánk valamennyi dolgozójának öntudatos tevékeny­sége valósíthatja meg, fontos, hogy minden egyes érdekelt — mind a termelők, mind a fogyasz­tók, vagyis az ország minden egyes polgára — ismerje népgaz­daságunk 1955. évi tervének je­lentőségét, feladatait. Az 1955. évi terv egyéves terv, de természetesen nem áll elszige­telten. Szorosan összefügg egy­részt. eddig megvalósított ter­veinkkel, azok eredményeiből in­dul ki, másrészt alkotórésze jövő­beli, hosszúlejáratú, távlati ter­vünknek, annak egyik fontos lánc­szeme, lépcsőfoka. Első gottwaldi ötéves tervünket, amelyet 1953-ban sikeresen teljesí­tettünk s amelynek folyamán meg­történt népgazdaságunk szocialis­ta alapon vaió kiépítése és átépí­tése, nem követte közvetlenül a második ötéves terv. Idén és 1955­ben egyéves tervek alapján építjük népgazdaságunkat, egyrészt azért, hogy időt nyerjünk hosszúlejáratú, tíz-tizenötéves tervünk helyes és alapos kidolgozására s mezőgaz­daságunk lemaradásának meg­szüntetésére, másrészt, hogy jövő második ötéves tervünket a, töb­bi szocialista vagy szocializmust építő ország terveivel egyidőben kezdhessük és velük egybehan­golhassuk. Az a körülmény, hogy 1954­ben és 1955-ben terveink egyéve­sek, mit sem von le az ebben a két esztendőben megvalósítandó feladatok nagyságából. Ipari ter­melésünknek az idén 6 százalék­kal, jövőre pedig közel 9 százalék­kal kell emelkednie. Egyszerű szá­mok ezek, mégis egy tizenkétmil­liós, gazdaságilag fejlett ország hatalmas erőfeszítését jelentik. Azt jelentik, hogy például acélter­melésünket több százezer, szén­termelésünket egy esztendő folya­mán többmillió tonnával kell emelnünk, hogy számos új gyá­rat, erőmüvet, közlekedési beren­dezést kell felépítenünk és üzem­be helyeznünk. Hatalmasak ezek a feladatok. Céljukat, népünk anyagi és kul­turális jólétének fokozását, csak úgy érhetik el, ha már most, az 1954. év második felében teljesít­jük két fontos előfeltételét. Az 1955. évi tervteljesítés csak akkor lehet sikeres, ha kiindulási alap­ját, az 1954. évi tervet, az idén minden tekintetben pontosan és jól fejezzük be, s ha az 1954. esz­tendő hátralévő hónapjaiban az 1955. évi tervet minden részleté­ben és összefüggésében a szovjet s a saját eddigi tapasztalataink felhasználásával a lehető legjob­ban előkészítjük. A Szovjetunió 25 éves tervgaz­dálkodása, valamint saját nyolc­éves tapasztalataink azt mutatják, hogy mélyen téved az, aki a terv teljesítésében mindössze a meglé­vő termelőberendezések egyszerű, a terv által előírt kihasználására, valamint az új beruházások vég­rehajtására törekszik. Ezen túl­menően minden egyes munkahe­lyen a munka termelékenységének állandó fokozását kell elérnünk. Ez a tényező, az egy főre eső ter­melés állandó fokozása teszi le­hetővé a szocialista jólét igazi emelését. A munka termelékenysége eme­lésének számos eszköze van, s ezeket már a tervek elkészítésé­nél is tekintetbe kell venni. Le­hetetlen például jó reális tervet készíteni, ha nem határozzuk meg minden egyes munkahelyen a leg­takarékosabb nyersanyag-, áram­és tüzelőanyagfogyasztási normá­kat. „Minden dolgozó legyen gaz­da a maga munkahelyén" — jelszónak érvényesülnie kell a fogyasztási normák megállapításá­nál és ehhez minden egyes dolgo­zó szocialista öntudatára van szük­ség, mert enélkül helyes tervet készíteni nem lehet. Jelentős feladataik vannak az 1955. évi terv helyes összeállítá­sában a felsőbb gazdasági szervek­nek, elsősorban a tervhivatalok­nak. A mult tapasztalatai alapján vigyázniok kell, hogy jövő évi tervünk minden vonatkozásban szem előtt tartsa a pártunk X. kongresszusa által kitűzött fő fel­adatokat, hogy 1955. évi tervünk arányos legyen, hogy helyesen ér­vényesítse a népgazdaság egyes ágai közötti összefüggéseket, hogy megfeleljen a tudomány objektív törvényeinek. A terv akkor jó, ha a nagy célkitűzéseket, a fejlődés nagy perspektíváit szervesen össze tudja kapcsolni a dolgozó töme­gek mindennapos munkájával és érdekeivel. Mindezeket a feladatokat már most, az 1955. évi népgazdasági terv előkészítése, összeállítása te­rén csak akkor tudjuk elvégezni, ha pártunk minden egyes szerve­zete, minden egyes tagja magáé­vá teszi az 1955. évi terv előké­szítésének ügyét, ha a legnagyobb lelkesedéssel, de ugyanakkor a legmélyebb felelősségérzettel kap­csolódik be a felsorolt feladatok jobb megoldásába. A jó tervelő­készítés a dolgozók tömeges rész­vételével áll és bukik, az ő be­csületes törekvésükkel oldja meg minden egyes munkahelyen az alapvető feladatokat. A pártszer­vezeteknek gondoskodniok kell ar­ról, hogy ebben az irányban moz­gósítsák a dolgozókat. Hassanak oda, hogy az üzem vezetősége nyilvánosan tárgyalja meg a dol­gozókkal az üzemre háruló terv­feladatokat, ezek megvalósításá­nak módját, a nehézségek leküzdé­sét. Dolgozóink milliós tömegei hatalmas tapasztalatok, nagy böl­cseség, kezdeményezés és lelke­sedés letéteményesei. A párttag­ság feladata, hogy ezt az óriási erőt az 1955. évi népgazdasági I terv helyes előkészítésére, majd — az 1954. évi terv sikeres be­fejezése után — annak teljesíté­sére és minden tekintetben való túlteljesítésére vezesse. Nem két­séges, hogy így az 1955-ös terv­év jelentős lépést fog jelenteni a szocializmus további építése, né­pünk anyagi és kultúráli's színvo­nalának további emelése terén. HAZANK ELETEBÖL s A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 37. évfordulója tiszteletére A breznói IX. Kongresszus­üzemben a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 37. évfordulójá­nak tiszteletére számos kötele­zettségvállalást tettek. A műhe­lyek, munkacsoportok és az egyé­nek között folyó szocialista mun­kaverseny lehetővé teszi, hogy az üzem dolgozói december 21-ig tel­jesítsék az egész évi tervet. Példás kötelezettségvállalást tet­tek a szegecselt hídalkatrészeket előállító műhelyben, hogy egész évi tervüket deoember 20-ig tel­jesítik. Hogy a műhely határidő előtt teljesíthesse tervét, Viktor Bobok munkacsoportja vállalta, hogy a tervezett feladatokon kí­vül 50.000 kg hídalkatrészt állít össze és ebben versenyre hívta ki a többi műhelyeket is. A felhí­vást elsőnek Polónvi András munkacsoportja fogadta el. Építőmunkások versenye A varanovi faipari vállalat hen­covcei építkezésének dolgozói fo­kozott igyekezettel dolgoznak a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 37. évfordulójának tisztele­tére folyó versenyben. Ennek kö­szönhető, hogy határidő előtt el­készítették az építkezéshez szük­kes: seges alkatrészeket. A tervezett feladatok teljesítésében főként a betonozok és az ácsok szerezfek érdemeket, akik lerövidítik az egves építkezések határidejét. így például Sebő György 7 tagú beto­nozó csoportja a pillérek betono­zását 7 nappal a határidő előtt végezte el. Minden évben töbh és több lakás épül bányáink dolgozói számara­A handlovai bányászoknak ez év ben 238 lakásegységet adnak át. Képünkön a handlovai lakásépítkezés egyik részlege látható, ahpl Barák János mester 22 tagú kőműves brigádja szép eredményeket ért el. Az érsekújvári karbantartók jó példaja Azon szlovákiai dolgozók között, akik a cseh határvidékre költöz­tek, voltak František Hatala, Ján Sykora, Jozef Michňa, Julius Adamovics és Jozef Fabanka ér­sekújvári karbantartók is, akik a marianské-láznei járáshoz tartozó veiké hledsebi gép- és traktorál­lomáson dolgoznak. Arra a kér­désre, hogy mi ösztönözte őket arra, hogy a határvidékre menje­nek dolgozni, a következő választ adták: Sokat beszéltünk a párt és a kormány határozatáról. Meggyő­ződtünk arról, hogy a határvidék megsegítése elsőrendű feladataink egyike. Ezért elhatárffituk, hogy elmegyünk egy ottani gép- és traktoráll oanásra és bevezetjük a javítások futószalagos módszerét, amely nagyszerűen bevált nálunk Érsekújváron. Több kisebb vízivillanytelepet helyeznek üzembe A kassai kerületben még ebben I lanyárammal való folyamatos el­az évben, illetve a jövő évben szá­mos kisebb vízivillanytelepet he­lyeznek üzembe, hogy ezzel is hozzájáruljanak a fogyasztók vil­látásához. A kassai kerületben ez­által évente körülbelül 2,500.000 kilowattóra villanyáramot nyer­nek. Látogatás egy szövetkezeti áruházban AMIKOR GALÁNTÁN autóbusz­ra szálltam, rajtam kívül mindös ze hárman utaztak Alsó-Szeli felé. igy aztán annál feltűnőbb volt, hogy búr csak apróbb községek következtek, mégis minden'megállónál olyan .to­kán szálltak föl, mintha legalább is Bratislava lett volna a végállomás. — Kérek egy jegyet Alsó-Szelir.?! — Adjon egy tértit Alsó-Széliig! — hallatszott innen, onnan is. — Tudja, Gergelyné, újságolta szomszédjának egy újonnan felszállt ráncosszoknyájú anyóka, — az Eszti már annyit kínoz azért a mosó­masináért, hogy .végül is elhatároz­tuk az apjukkal, legyen meg a ked­ve, ha már annyira finnyás a mosó­teknő iránt! — Hallottam a Gábris sógortól, '-­dicsekedett arébb egy tűzről pattant menyecske, — hogy új hálószobabú­íorok érkeztek Szelibe, igazán ideje lesz már kicserélni az öreganyámid 0.­jebéli cókmókokat! Egy harmadik utas meg kerékpár­gumit akar vásárolni Alsó-Szélin, a szomszédja pedig cementet és meszet akart venni. — Ügy látszik, valami nagy vá­sárféle lehet Alsó-Szeliben, gondol­tam a hallottak után. Ám tévedtem. Alsó-Szelibe megérkezve egy szép nagy árúházzal találtam szembe ma­gamat. „Szövetkezeti Áruház" — hir­dették a hatalmas domború betűk, az épület homlokzatán, s az árukkal zsúfol t hatalmas kirakat mindjárt ir­ról is meggyőzött, hogy egy vá­rosba is beillő komoly áruház műkö­dik a községben. — A szövetkezeti áruházak felállí­tása — mondta az áruház fiatal ve­zetője, Predmericzky Kálmán — nagy­ban megkönnyíti a falusi lakosság bevásárlási gondjait. Megszünteti azt, hogy bármilyen egyszerű árucikkért a városba kelljen beutazni. A mi szö­vetkezeti áruházunk a mult év ok­tóberében nyílt meg, de mondhatom, nagyobb sikerű falusi intézményt én bizony eddig még sohasem láttam. — Igaz — folytatta Predmericzky elvtárs — áruházunkban az egyszerű kaszakőtől kezdve a villamostűzhe­lyig minden szükségletét beszerezheti a lakosság. Sőt : áruválasztékunknak olyan jó már a híre, hogy nem egy­szer Galántáról is ideutaznak az em­berek, ha ott pillanatnyilag kifogy valami árufajta. MEGTUDOM azt is az előzékeny vezetőtől, hogy összesen 15 üzletág, több, mint 1500 árufajta áll itt a vá­sárló renjdelkezésére. Kapható itt min­denféle bútorfajta, van hentesüzlete, cipőosztálya és falatozója az áruház­nak. Ezenkívül textil, készrúha, já­ték, könyv, papíráru illatszer, por­celán, villany- és vasáruosztályon válogathatnak a megnőtt igényű fa­lusi vevők. Sőt, ma már olyan szín­vonallal rendelkezik, az álsó-szeli ári­ház, hogy még az épületanyagszük­ségleteke!. is ezen a helyen lehet leg­könnyebben beszerezni. Hogy milyen a forgalom és milyen a vásárlási készség? Erre is válaszolt I a vezető. Az augusztusra előirány­zott üzleti tervet például 126,9 szá­zalékra teljesítette az alsószeli szö­vetkezeti áruház. De nehogy a>t higyjük ám, hogy ez a forgalom csu­pán megszokott vásárlási cikkekből, élelmiszerekből, textilfélékből vagy hasonló s egyszerűbb közszükségleti cikkekből állott elő. Elfogyott itt bi­zony az utóbbi hónapban 10 férii­kerékpár, 15 női kerékpár, 4 varró­gép, egy teljes hálószobabútor_ több konyhaberendezés, rekamiék és egye b bútorok t ezenkívül rádiók, mosógépek és több háztartási tűzhely is. S ami­re pediq a legbüszkébb az áruház sze­mélyzete, az az, hogy ezeknek a ré­gebben fényűzési cikkeknek tartett holmiknak a vevőközönsége a falusi dolgozókból tevődik össze. KÉSŐBB végigvezetett Pudmericz­ki elvtárs a hatalmas, 35 méter hosz­szú üzlethelyiségen, a különálló ci­pőosztályon és a legkorszerűbben be­rendezett ragyogó tiszta hentesüzle­ten. A benyomás megtévesztően ugyanaz, mintha egy bratislavai áru­ház belsejében járna az ember. Az üveglapos elárusító asztalok mellett kedves mosolyú leányok, asszonyok és' férfiak foglalkoznak a vásárlókö­zönséggel. Panca Teréz több, mm t 500-féle cikket árusít és havi tervét legutóbb is 131,2 százalékra teljesí­tette. Azonban az áruház többi sze­mélyzete is: a, raktárnok, a hét el­árusító és a három tanulóleány olyan példás munkával és szorgalommal já­rulnak hozzá a falusi lakosság szük­ségleteinek kielégítéséhez, hogy bát­ran elmondhatjuk, a szeli szövetke­zeti áruház nemcsak újszerűségével, hanem a kifogástalan, előzékeny ki­szolgálással is jó példának állítható vidéki áruházaink elé. N. Jj %

Next

/
Thumbnails
Contents