Uj Szó, 1954. szeptember (7. évfolyam, 213-238.szám)

1954-09-10 / 221. szám, péntek

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. szeptember 10. péntek 30 fillér VII. évfolyam 221. szám. A mai számban: Üdvözlő táviratok a bolgár államünnep alkalmá­ból. (2. old.) A szovjet kormány jegyzéke az USA kormányá­hoz (3. old.) A Gehlen-ügynökség fekete napjai (4. old.) Az irodalom magasrendű eszmeiségéért (5. old.) A szovjet és csehszlovák sakkozók újabb győzel­mei Amszterdamban (6. old.) Érvényesítsük a termelés pártellenőrzését Gyakran megtörténik, hogy a dolgozók hangja süket fülekre ta­lál. A gazdasági szervek több esetben nem veszik figyelembe javaslataikat és bíráló megjegy­zéseiket. Igy nem látják saját hi­báikat, kevés gondot fordítanak a munka megszervezésére és bár a dolgozók egy része becsületesen megállja a helyét a termelésben, a tervet még sem tudják teljesí­teni. Ezek az esetek az okozói legtöbbször a munkafegyelem meglazulásának. A pártszerveze­tek munkája igen nehéz, sőt ered­ménytelen lehet ilyen körülmé­nyek között. Ezért a X. kongresz­szus az alapszabályzat módosítá­sában felruházta a pártszerveze­teket a termelés ellenőrzésének jo­gával és eszerint joguk van ellen­őrizni a gazdasági szervek műkö­dését. Ez a jog azonban egyben nagyobb felelősséget is jelent a gazdasági feladatok teljesítéséért. A termelés pártellenőrzésének joga megköveteli, hogy a pártbi­zottságok szoros összeköttetést tartsanak fenn az üzemek és szö­vetkezetek vezetőségével, anélkül, hogy kivennék a vezetést a ke­zükből. A pártszervezetek bizott­ságainak a feladata, hogy figyel­meztessék a hiányosságokra az il­letékes vezetőségeket és segítsenek a hibák kiküszöbölésében. A párt­bizottsági ülésekre hívják meg az üzemek és EFSz-ek vezetőségeinek tagjait, még akkor is, ha azok nem párttagok. Sok helyen azt a helytelen nézetet vallják, hogy a pártonkívüli nem vehet részt a pártüléseken. Mint pl. a nyárasdi falusi pártszervezet elnöke is azt a kijelentést tette, hogy a szövet­kezet elnökét nem hívhatják meg a bizottsági ülésre, mert az nem párttag. A bizottsági üléseken a nem párttagok is részt vehetnek, természetesen csak addig, míg a velük kapcsolatos ügyeket letár­gyalják. A pártellenőrzés joga nagyobb igényeket támaszt a pártbizottsá­gokkal szemben. Mély politikai és szakmai tudás az alapja,a pártel­lenőrzés helyes gyakorlati alkal­mazásának. Az üzemekben és a mezőgazdaságban is mély gazda­ságtani tudásra van szükség. Hiá­nyos tudás nélkül a pártszerveze­tek nem tudják eredményesen ér­vényesíteni az ellenőrzés jogát. Az eddigi tapasztalatok azt mu­tatják. hogy pártszervezeteink nem érvényesítik a gyakorlatban a pártellenőrzés jogát. Sok helyen ugyan meghívják a bizottsági ülé­sekre az üzem igazgatóját, vagy a szövetkezet elnökét, azonban azok nincsenek felkészülve és csak formálisan tájékoztatják a gazdasági helyzetről a bizottsági tagokat. A pártellenőrzés széle­sebbkörűen valósul meg a tag­gyűléseken. A jól előkészített tag­gyűlések visszatükrözik a párt­szervezet hatáskörébe tartozó gaz­dasági szervek munkáját. A tag­gyűlésen a pártszervezet minden tagja hozzászólhat a vitás kérdé­sekhez és a felmerülő problémá­kat megoldhatják. Ezért saüksé­ges, hogy a pártbizottságok a gazdasági szervekkel a beszámolót jól készítsék el. Sajnos, ezen a té­ren még hiányosságok vannak. Pl. a7 alsótúri pártszervezet, amint a jegyzőkönyvekből látszik, több taggyűlésen foglalkozott a szövet­kezettel. Azonban a szövetkezet munkájában nem állt be javulás. Hosszú ideig nem érte el a szö­vetkezeti tagok hangja az ottaci pártszervezetet. A pártszervezet rnagábazá^ózott. „Mi csak dolgo­zunk és nem tudunk semmit sem arról, hogy milyen eredményeket értünk el" — mondták többször a szövetkezeti tagok. Bizony nagyon rossz volt a hely­zet ebben a faluban. A pártszer­vezet bizottsága csak formálisan foglalkozott a szövetkezet ügyeivel és minden maradt a régiben. En­nek következménye lett aztán, hogy a szövetkezet vezetősége há­rom hónapig nem hívott össze tag­gyűlést. A tagok nem tudták, hogy mennyi gabona termett és hogy állnak a beadással. A szövetke­zeti tagok egyrésze. mivel senki sem törődött jogos panaszukkal, elkeseredésében beadta a kilépési nyilatkozatot. A pártszervezet vég­re felocsúdott álmából, megvitatta a helyzetet a szövetkezet vezető­ségével és gyűlést hívott össze. A gyűlésen erősen bírálták a ve­zetőséget és azonnal leváltották. A szövetkezeti tagok, miután lát­ták, hogv a helyzet megjavul, megnyugodtak. Négyen mindjárt visszavonták a kilépésüket. Ebből a példából is láthatjuk, milyen fontos, hogy a pártszervezetek rendszeresen ellenőrizzék a gaz­dasági szervek munkáját és fi­gyelembe vegyék a tagok bírála­tát. A pártellenőrzés joga nemcsak azt jelenti, hogy a pártbizottság meghívja az üléseire az igazgatót, vagy más vezető gazdasági dolgo­zót, hanem azt is, hogy a kommu­nistákat megfelelő arányban osz­szuk el a munkahelyeken és na­ponta értesítsük a dolgozókat a terv teljesítéséről. A kommunis­ták így a munkahelyen látják, hogy mi az oka a terv nemteljesí­tésének és azonnal felhívhatják a figyelmet a helyzet megjavítá­sára. A termelés pártellenőrzésének jogát a pártszervezetek minden termeléssel foglalkozó szerv ve­zetőségénél gyakorolhatják, azon­ban a központi hivatalok, a ke­rületi és járási nemzeti bizottsá­gok pártszervezeteinek nincs joga a vezetőség munkáját ellenőrizni. Ebben az esetben a pártszerveze­tek biztosítják e vezetőségek ha­tározatainak teljesítését, törődnek azzal, hogy a tömegszervezetek jól dolgozzanak és a munkafegye­lem terén rend legyen. Ha a párt­bizottságok hiányosságokat észlel­nek, akkor az illetékes vezető­funkcionáriust figyelmeztetni kell erre. Ha pártszervezeteink élnek a termelés ellenőrzésének jogával, úgy ez jelentős mértékben előse­gíti és biztosítja a kitűzött felada­tok teljesítését, a termelés növelé­sét. gyor versenye a Bányásznap tiszteletére Alojz Boháč, a Petr Cingl-akna gyor r fajtője szeptember 8-án az orlavai szénkörzet Ludvig-bányájá­ban dolgozott. Meglátogatta munka­helyén Antonin Pohludka gyors­fe.itő brigádját és saját csopor.tja nevében versenyre hívt a kú Mindkét brigád a Boriskin-féle' munkamódszerrel dolgozik és ál­talában egyforma eredményeket ér el Ezért az elsőségért kemény iiarc várható. A verseny kiérté­kelésében tekintettel lesznek az áttört folyosók hosszúságára és a fejtési munkák minőségére. Az 1954. évi Csehszlovák Békedíjak ünnepélyes kihirdetése Szerdán délután a Csehszlovák Békevédők Bizottsága megtartotta 21. teljes ülését, hogy az idei Cseh­szlovák Békedíjak adományozásá­ról határozzon. A Csehszlovák Bé­kevédők Bizottsága minden évben Július Fučík nemzeti hősünk halá­lának évfordulóján megjutalmazza gazdasági és kulturális életünk leg­jobb dolgozóit, a tudósokat, a mű­vészeket kiváló érdemeikért a bé­keharcban és az építőmunkában. Az 1954. évi Csehszlovák Békedí­jak ünnepélyes kihirdetésénél a Ca­rolinum-nagytermében Prágában je­len voltak a csehszlovák békevédők bizottságának tagjai, a körzeti béke­védő bizottsági tagok az egész köz­társaságból, a kormány képviselői, az államdijasok, az érdemrendek és kitüntetések viselői, a Nemzeti Arc­vonal és a csehszlovák hadsereg központi szerveinek képviselői, a kitüntetett békeharcosok körzeti és helyi küldöttségei, valamint a köz­és kultúrélet egyéb képviselői. A Csehszlovák Békedíjat és a „A Csehszlovák Békedíj viselője" címet a következők kapták: Emil Zátopek alezredes, a Köz­társasági érdemrend viselője és a sport érdemes mestere; Jarmila Pečková, a klenovice nad haneji EFSz fejőnője és etetőnője: Dr. František Ninger egyetemi tanár, a brnói orvosi fakultás taná­ra; Dr Miroslav Novák, a csehszlo­vák egyház püspöke; Mária Muráriková, a rimaszom­bati járásban levő Vrbovce nad Rimavicou-i EFSz tagja; Karol Kostečka, a Köztársasági érdemrend és a Munkaérdemrend viselője, a kladnói acélművek dol­gozója; Antonin Fiala, képviselő, a nem­zetgyűlés alelnöke, a Békevédők ostravai kerületi bizottságának el­nöke; Szigl Mária, magyar nemzetiségű agronómus a somorjai járásból; a Mikoláš Alesről elnevezett suchdoli nyolcéves iskola, a ,,Bá­gert Koreának" akció kezdeménye­zője. A napirendet Anežka Hodinová­Spurná, a Nemzetgyűlés alelnöke és a Csehszlovák Békevédők Bizottsá­gának elnöke nyitotta meg. Az ün­nepi beszédet Ján Drda képviselő, békedíjas tartotta. Beszédében a többi között ezeket mondotta: „A Csehszlovák Békevédők Bizott­sága nagy megtiszteltetésben részesiti azokat a hazafiakat,.akik betartják a jelszót „Építsd hazádat — erősíted a békét" és ösztönző például szolgálnak ezreknek és százezreknek hazánkban. És a legszebb e valóságban az, hogy a mai Csehszlovák Békedíjak viselői nem egyedülállók és különös módon kivételesek, hanem ellenkezőleg, kö­zülük mindegyik úgyszólván megtes­tesíti az új csehszlovák hazafi típusát, és hogy ma már van mindegyikhez hasonló száz és ezer ugyanolyan úton haladó, népe és hazája iránt odaadó, hűséges dolgozó, aki személyes tehet­ségét és alkotó képességét teljes erő­vel és meggyőződéssel állítja a boldog szocialista Csehszlovákia építésének szolgálatába. Konkrét hozzájárulásával segíti hazáját az állandó és igazságos világbékéért való harcában." Az okmányok átadásánál a jelenle­vők tapssal jutalmazták a Csehszlo­vák Békedíjak új viselőit, akik jelen­tős segítséget nyújtottak a világbékt megőrzésére irányuló harcban, és a békemozgalom megszilárdításában és terjesztésében építő és agitációs mun­kájukkal például szolgálnak a többi dolgozóknak. A kiváló élenjáró békeharcosok ne­vében dr. F. Ninger egyetemi tanár, a Csehszlovák Békedij kitüntetettje be­szélt. Hangsúlyozta, hogy a Csehszlo­vák Békedíj mai ünnepélyes átadása abban az évben történik, amely külö­nösen jelentőségteljes a világbéke megőrzésére indított harcban,* „A Békedíjjal minket mint külön­féle munkahelyek dolgozóit tüntettek ki — mondotta dr. Ninger. — Ezt a megtiszteltetést szerényen és felelős­ségteljesen fogadjuk és tudatában va­gyunk annak, hogy ez a megtisztelte­tés nem jelenti eddigi békemunkánk befejezését, hanem buzdítást. Ezt a megtiszteltetést úgy vesszük, mint számos dolgozó képviselőinek jutal­mát, akik gyárban, bányában, kohók­ban, mezőn, építkezésen, hivatalban, kórházban és iskolában tevékenyked­nek és akik népköztársaságunk meg­erősítésében békemunkájukkal részt vesznek. És ha minket az a megtisz­teltetés ért, hogy az ő nevükben be­szélhetünk, köszönetet mondunk a dolgozók nevében és a magunk nevé­ben is mind az ő. mind a mi mun­kánk elismeréséért. Tudatában vagyunk annak, — foly­tatta beszédét dr. Ninger — hogy minket ez a kitüntetés arra kötelez, hogy még nagyobb lelkesedéssel és türelemmel küzdjünk a népek közötti megértésért és legyőzzünk minden bi­zalmatlanságot, közömbösséget, csüg­gedést és borúlátást, ami népünk aka­ratát károsan befolyásolná a béke és a szocialista társadalom építésénél." A Csehszlovák Békedíj ünnepélyes kihirdetését kultúrműsorral fejezték be. Este 20 órakor a Csehszlovák Béke­védök Bizottsága a prágai Kounic-pa­lota zenetermében baráti összejövetelt rendezett az 1954. évi Csehszlovák Békedíj viselőivel. Példás szövetkezeti tag Vasárnap délután érkeztünk Ekecs­re. Utunk a sportpálya mellett ve­zetett »l,. ahol az ekeesi és alistáli fiatalok labdarúgó játékát nézték a falubeliek. A dohányszárítónál megtaláltuk a csoport vezetőjét, a szárítómestert es a fűtőt. Öt órára elvégeztük mun­kánkat. Éppen elbúcsúztunk az elv­társaktól, amikor az úton egy bicik­lista tűnt fél. Megvártuk. A csoport­vezető elmondotta, hogy a biciklista Miha/ec Tibor, aki dolgozni jött. Mihalec Tibor CSISz-tag. Minden vasárnap dolgozik. Dohányt tör. A legjobb munkások egyike. Naponta 3.5—4 munkaegységet ér el. NemrC­gen jött haza az ostravai bányából, ahol ggyéves brigádon volt. Megkérdeztük tőle, miért jött va­sárnap dolgozni, amikor a többiek a sportpályán szórakoznak. Ezt felelte: — Tudom, hogy fontos a dohár.y betakarítása, igyekezni kell, amíg jó idő van. Kötelezettséget vállaltam, hogy a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évfordulója tisztele­tére vasárnap is dolgozni fogok. Nap­közben nagy hőség van. azért kora reggel és estefelé jövök a földekre. Ilyenkor jobb dohányt törni. Jó érzéssel fogtunk kezet Mihalec Tiborral, akiről példát vehetnek a többi CslSz-tagok. H. I. Felkészülnek az őszi munkákra A szlovákiai gep- és traktorál­lomások felkészülnek az őszi mun­kákra. Javítják a gépeket és gépi berendezéseket, és szétírják az egyes brigádok őszi munkatervét. A szenei,Ntomáromi, losonci, roz­hanovcei, homonnai. és predmieri gép- és traktorállomások már 100 százalékra elvégezték az előkészü­leti munkálatokat. A szlovákiai gép- és traktorál­lomások gépparkja az idei őszi munkák folyamán lényegesen ki­bővült. Többszáz szovjet és cseh­szlovák gyártmányú, magas telje­sítményű gép segít majd a szö­vetkezeti t ag 0knak a mezőgazda­sági munkák időbeni és jó elvég­zésében. A gép- és traktorállo­mások többek között 96 új repa­kombájnnal és 200 répaszántó ekével kezdik meg az őszi mun­kákat. A sűrűsoros vetőgépek szá­mát az elmúlt évhez viszonyítva 1780-al emelik. Az eddig használt gépekből a gép- és traktorállo­mások 846 agregátot állítottak ösz­sze. amelyeket az őszi munkáknál használnak. A bési új szövetkezeti tagok között A nagykaposi járásban lévő Bés község kis- és középparasztjai már két éve közösen végzik a mezei munkákat. Meggyőződtek a közös munka előnyeiről és az idén meg­alakították az egységes földműves­szövetkezetet. 12 kis- és középpa­í^szt alakította a szövetkezetet- Egy héten belül a tagok száma 23-ra növekedett- A szövetkezet tagjai 140 hektáron fognak gazdálkodni. Ebből 87 hektár szántóföld. A bési szövetkezeti tagok Juhász Bertalan elnök vezetésével lelkiis­meretesen készülnek az őszi mun­kákra, hogy lerakják a jövő évi gazdag termés alapjait. Most vég­zik a nagykaposi járás nemzeti bi­zottság dolgozói segítségével a ta­gosítást* A szükséges vetőmagvak­ról a szövetkezeti tagok gondos­kodnak- Amint befejezik a száz fé­rőhelyes szarvasmarha istálló épí­tését, még ez év folyamán meg­kezdik a közös állattenyésztést. A szükséges takarmányt az EFSz-ta­gok biztosítják- Az erdőgondnok­ságtól átveszik a még le nem ka­szált réteket. Ezzel is biztosítják takarmányszükségletüket. A bési új szövetkezeti tagok jó példát nyújtanak az eperjesi kerü­let mincten kis- és középp-araszi­jának.

Next

/
Thumbnails
Contents