Uj Szó, 1954. szeptember (7. évfolyam, 213-238.szám)

1954-09-09 / 220. szám, csütörtök

1954. szeptember 9. tJJSZO 3 Ali Rafijev, Bulgária Kommu­nista Pártja Központi Bizottságá­nak, a török lakosság körében folytatandó felvilágosító munka számára alakított osztály vezetője így nyilatkozott: Azok közé a nagy sikerek közé, amelyeket országunk a népi de­mokratikus kormány tíz évében Bulgária Kommunista Pártja veze­tése alatt elért, sorozandók azok a nagy sikerek, amelyeket a párt és a kormány a török lakosság kul­turális és anyagi jólétének emelé­sében, valamint annak szociális átnevelésében elért. A népi kormány megadta min­den dolgozó töröknek a legme§z­szebbmenő lehetőséget arra, hogy állandóan növekedő anyagi és kul­turális szükségleteit kielégíthesse. A töröklakta vidékeken, amelyek valaha a száműzetés és átok kör­zetei voltak, ma eddig nem ta­pasztalt gazdasági és kulturális előrehaladás észlelhető. Fokozato­san átalakulnak hatalmas ipari és gépesített nagytermelő mezőgazda­sági körzetekké. A török lakosságú községek százai cserélnek arcula­tot, vízellátásuk javul, bevezetik a villamosáramot, utakat javítanak, stb. Hajdan, Deliorman Bulgária északkeleti részében fekvő török­lakta országrész közismert volt maradiságáról és vízhiányáról. Azok a változások, amelyek ezen a területen az első ötéves terv kere­tén belül történtek, csodálatramél­tóak. A deliormani falvak, ame­lyekben évszázadok óta vízhiány miatt pusztultak emberek és álla­tok, most el vannak látva kristály­tiszta ivóvízzel. Az autóbuszok tu­catjai gondoskodnak az összeköt­tetésről e falvak között és a na­gyabb közigazgatási és kulturális központok között. Valaha a tőröklakta kerületeket különféle ragályos betegségek tize­delték meg. M®st ott egészségügyi tanácsadó intézetek, körzeti kórhá­zak, szülészeti klinikák és fogá­szati műtermek vannak. E körze­tekben a halál már nem kaszál olyan szabadon, mint annakelőtte. Hála a párt és a kormány gon­doskodásának." a török lakosság komoly lépést tett előre kultu­rális visszamaradottságának leküz­désére is. Jelentősek voltak a si­kerek a török gyermekek iskolai oktatásának megszervezésében. 1944. szeptember 9-ig a török la­kosságnak úgyszólván nem volt Á törők nemzeti kisebbségről való gondoskodás a Bolgár Népköztársaságban állami iskolája. Az addigi iskolák „obbára egyháziak voltak. Tulaj­donképpeni állami iskolákról a tö­rök lakosság számára csak 1944. szeptember 9-e óta lehet szó. Je­lenleg 1118 nemzeti és hétosztályos középiskolában mintegy százezer török gyermek tanul, ami az is­kolaköteles török gyermekek 98 százalékát teszi ki. A Bolgár Nép­köztársaságban három török pe­dagógiai intézet létesült. Közülük egy Szófiában van elhelyezve. Ez iskolákban 1141 tanuló van, aki­ket az állam részesít teljes ellá­tásban. Azonkívül a törököknek négy általános gimnáziumuk van, valamint három tagozat a bolgár gimnáziumokon. A török gyermekeknek megvan a lehetőségük, hogy a köztársaság bármely szakiskoláján tanulhassa­nak. Az 1953—54-es tanévben mintegy 3500 török gyermek ta­nult a másodfokú középiskolákon. Hogy megérthessük mit jeleni ez a szám, össze kell hasonlítanunk azok számával, akik középiskolai végzettséget szereztek Bulgáriának a török járom alól való felszaba­dulása óta 1944. szeptember 9-ig. Ez a szám alig négyszázat tesz ki. Koloravgradban tanítóképző mű­ködik a török ifjak és leányok számára, amelyben százhármán ta­nulnak. A török dolgozók kultu­rális életében kimagasló esemény volt a szófiai egyetem török osz­tályainak megalakítása. Ezekben az osztályokban sikerrel végzi ta­nulmányait 180 török ifjú és lány. A török ifjúság a köztársaság töb­bi főiskoláján is sikeresen tanul. Sőt még Szovjetoroszországban is 22 bulgáriai török ifjú végzi ta­nulmányait. A török dolgozóknak már saját orvosaik, mérnökeik, fogorvosaik és agronómusaik van­nak. A tudomány arcvonalán is saját káderekkel rendelkeznek, három török férfi és egy török nő működik aszisztensként a szófiai egyetemen. Hatalmas munkía folyik a török lakosság írástudatlanságának le­küzdésére. Ez nagyobbrészt sike­rült. Bulgáriában ötven éves korig minden török férfi és nő tud írni és olvasni. Az 1954/55-ös iskolaévben mint­egy 500 általános képző esti iskola létesült a török dolgozik számára. Ideiglenes adatok szerint ilynemű képzésben kb. 15.000 személy ré­szesül. A török férfiak és nők tíz­ezrei tanulnak más különféle in­tézetekben. A bolgár kormány, a párt és a nép büszke arra, hogy Bulgáriában minden negyedik tö­rök íérfi vagy nő, vagy iskolában, vagy intézetben tanul. Ha ezt ösz­szuiasonlítjuk a törökországi álla­potokkal, ahoi 44.000 község közül csak tízezernek van iskolája, vi­lágosan megérthetjük, mily hatal­mas munkát fejtett és fejt ki a part és az állam a török lakosság kulturális elmaradottságának meg­szüntetésére. Felbecsülhetetlen segítséget nyúj­tanak az iskolai képzettség meg-­szervezésében, valamint az egész bolgár kulturális tevékenységben a szovjet pedagógus szakemberek, akik Bulgáriát személyesen kere­sik fel. A Bolgár Köztársaságban török nyelven megjelennek könyvek, hírlapok, folyóiratok és egyéb saj-* tótermékek. Három központi hírlap jelenik meg török nyelven. A kerületi la­pok három oldala van törökül nyomva. A Jen'i isik (Új fény) cí­mű folyóirat, amelyet a Bolgár Kommunista Párt Központi -Bizott­sága ad ki, példányszámát négy­szeresére femelte. E folyóirat pél­dányszáma azonos a húszmilliónyi lakosú Törökországban megjelenő Záfer folyóirat példányszámával, amely folyóirat ott a kormányon lévő demokrata párt lapja. Nagy tért hódított a török lakos­ság között a népművészet. Majd minden török lakosságú községben műkedvelő csoportok létesülnek. A népi műkedvelő csoportok növe­kedésének hathatós bizonyítéka az 1953. évben megrendezett zene- és táncegyüttese országos szemléje, amelyen a krdzsalei műkedvelő tamburás együttes és az állami dohányjövedék kollektívája mel­lett működő török tánccsoport el­ső díjat nyert, a szevarai (kubrati járás) műkedvelő tánccsoportja pedig mintaszerű csoportként ka­pott \elismerést. A bulgáriai török lakosság kul­turális életében nagy szerepet ját­szik a törökök részére létesített két állami esztrád-színház. Ez idő szerint a társadalmi, po­litikai és gazdasagi éleinek nincs olyan ága Bulgáriában, amelyben a törökök a bolgárokkal vállvetve mint egyenrangú polgárok ne ven­nének részt. Az ország vezetésé­ben 3500 török férfi és nő vesz részt mint kerületi, járási és he­lyi bizottsági tagok, mint a dolgozóá képviselői. Elnöki, titkári és helyi megbízotti tisztségre 327 személyt választottak meg e kerületekben: Rusz, Kolarovgradszko, Chaszkov­szko. A végrehajtó bizottságok tagjai között 375 török szerepel. Hubrat járás nemzeti tanácsának elnöke török, ugyancsak török nemzetiségű több járási nemzeti tanácsi alelnöke, valamint a krd­zsalai, dulovi, razgradi, moncsil­gradi, chrumovgradi és ardini dol­gozók képviselői és mások. A nemzeti tanácsokban 1.239 tö­rök alkalmazott van, a gazdasági szervezetekben számuk felülmúlja a tizennégyezret. A törökök mint tisztek képviselve vannak a nép­hadseregben is. A törökök száma a közmunkáknál is emelkedik. Bulgária Kommunista Pártja, a hazafias arcvonal és a nemzeti ifjúság Dimitrov szerveze­tének járási bizottságaiban mintegy 250 török működik. Több mint 4000 török dolgozik a pártszervezetek, a hazafias front és a Dimitrov-szerve­zet vezető szerveiben. A dulovi já­rási tanács első titkára török nem­zetiségű, török titkárok vannak a „Propaganda és agitációban", a krdzsalai, iszperihi és omurtagi já­rási bizottságokban. A köztársaság központi reszortjában és hivatalai­ban kb. 100 török nemzetiségű sze­mély működik. Különös érdemre tettek szert a török káderek felkarolása, megszi­lárdítása és helyes nevelése terén a bolgár funkcionáriusok, akik török­lakta körzetekben élnek. Ezek hi­vatásuk teljes tudatában és helyes felfogásában harcot indítottak a so­vinizmus és egyéb káros megnyil­vánulások ellen és a Dimitrov-al­kotmány biztosította egyenjogúság­nak buzgó hirdetőivé váltak. Jelentős siker könyvelhető el a A bolgár nép nagy ünnepe Irta: Ivan Mihajlov Bulgária Kommunista Pártja Központi Bizottsága politikai irodájának tagja A Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese Tíz év mult el a bolgár nép történelmének legnagyobb esemé­nye, 1944. szeptember 9-e óta. Népünk akkor egyszersminden­korra felszabadult a monarchofa­siszta iga és az imperialista ei­x nyomás alól, s Bulgária szabad, békeszerető, demokratikus állam­ként rálépett új történelmi fej­lődésének útjára. A Szovjet Hadsereg győzelmei elősegítettek annak a harcnak fo­kozódását, amelyet a hitleri Né­met orsizág által leigázott népek, köztük a bolgárok is vívtak. Az ország hazafias erői Bulgária Kommunista Pártjának vezetésé­vel összefogtak a Georgi Dimit­rov kezdeményezésére a haza megmentésére 1942-ben alakult Hazafias Arcvonalban. Az eros partizánmozgalom a hatalmas vá­rosi és falusi dolgozó tömegek támogatásával és segítségével ki­terjedt egész Bulgáriára, a szov­jet csapatoknak a Balkán-félszi­get felé tartó előnyomulása pe­dig fejvesztettséget okozott a reakció erői közt. s elősegítette megbénításukat. Bulgária Kom­munista Pártjának Központi Bi r zottsága/ ebben a helyzetben 1944 augusztus 26-án azt a feladatot tűzte ki. hogy fegyveres felkelés útján haladéktalanul meg kell dönteni a fasiszta kormányt, s meg kell alakítani a Hazafias Arcvonal kormányát. A kommunista párt a népnek tartozó felelőssége teljes tudatá­ban. a fasizmus ellen vívott harc sokeves tapasztalataira támaszkod­va, a Szovjet Hadsereg győzel­meitől fellelkesülten teljes len­dülettel szervezte meg a felkelést. S 1944 szeptember első napjaiban, amikor a Szovjet Hadsereg győ­zelmes előrenyomulása során elérte határainkat, a felkelés már javá­ban folyt. Pernik bányászai, Plov­div és Gabrovo munkásai hősié-, sen sztrájkoltak, a fővárosi dol­gozók sztrájkolták és tüntettek, a nép kiszabadította a börtönök­ből a politikai foglyokat, a par­tizáncsapatok felszabadítottak szá­mos várost és községet, a katonák megtagadták a fasiszta parancs­nokság parancsainak teljesítését, s átálltak a nép oldaléra — mind­ez előkészület volt a döntő csa­pásra- A nép egyesített erői, a partizánkötelékek és a forradalmi csapatok szeptember 9-én meg­tették ezt a csapást s ennek eredményekép a gyűlöletes fa­siszta diktatúra összeomlott. A felkelés országszerte győzött. Meg­alakult Bulgária első népi kor­mánya, a Hazafias Arcvonal kor­mánya. A nép óriási többsége a munkásosztály vezető szerepének biztosításával megszerezte a bur­zsoázia kezéből kiragadott hatal­mat. A szeptember 9-i felkelés győ­zelmének döntő feltétele volt, hogy földünkre léptek a Szovjet Hadsereg egységei. A fasizmus béklyóiból és az imperialista el­nyomás alól felszabadult bolgár nép lelkesen bekapcsolódott a szabadságszerető népeknek a hit­leri fasizmus végleges szétszúzá­sáért vívott közös harcába. Országunk egész további fejlő­dése, mint felszabadulás óta a többi népi demokratikus ország fejlődése is, a Szovjetunió hatal­mas segítségére támaszkodik. A Szovjetunió következetesen meg­valósította a más országok bel­ügyeibe való be nem avatkozás politikáját, megmentette Bulgáriát az imperialista államok interven­ciójától, megvédte Bulgária nem­zeti függetlenségét, s biztosította azt a jogát, hogy szuverén, sza­bad államként fejlődhessék, A«z országban megszilárdult a népi hatalom, megsemmisült a reakciós és áruló ellenzék, kibontakozott népünk óriási alkatóereje Amikor' hazánk dolgozói szep­tember 9-én megemlékeznek a dicsőséges felkelés 10. évforduló­járól, szívből jövő köszönetet és hálát mondanak felszabadítójuk­nak. a nagy Szovjetuniónak és legyőzhetetlen hadseregének. A bolgár nép ezekben a boldog na­pokban hitet tesz idősebb testvé­re, a nagy szovjet nép iránt ér­zett határtalan szeretetéről. • A szeptember 9-i felkelés for­dulópont lett Bulgária fejlődésé­ben: Bulgária történetének új korszaka kezdődött vele. Gyönyö­rű hazánkban megnyitotta a szo­cializmus építésének, a kapitalista kizsákmányolás teljes megszünte­tésének, a gazdaság gyors és álta­lános fellendülésének, valamint a kultúra virágzásának az útját. A legutóbbi tíz év rövid törté­nelmi időszak, de a bolgár nép ezalatt a kommunista párt veze­tésével, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok önzetlen és testvéri segítségével óriási lé­péssel haladt. Máris felépültek hazánkban a szocializmus alapjai. Bulgária elmaradott agráror­szágból, amelyet a külföldi tőke gátlástalanul fosztogatott — ipari agrárállammá alakult át. Az ipari termelés a népgazdaság általános termelésében 1952. végén 55.9 szá­zalékra emelkedett míg 1939-ben az ipari termelés részaránya mind­össze 27 százalék volt. Az ipar teljes termelése tíz év alatt majd­nem ötszörösére növekedett. Bulgária rohamos iparosítása szocialista iparosítás volt. Hazánk­ban a szocialista ipar az ipar egyetlen formája. A párt és a kormány az első ötéves tervben a Szovjetunió gaz­dag tapasztalatainak felhasználá­sával elsősorban a nehézipar fej­lődését biztosította. Olyan új ne­hézipari ágazatok születtek, ami­lyenek ezelőtt vagy egyáltalán nem voltak nálunk, vagy pedig kezdetleges állapotban voltak: gépipar, villamosipar, vegyiipar, vas- és színesfémkohászat, cellu­lozeipar, hajógyártás stb. Ugrás­szerűen növekedett a vas, az ólom, a cink, a réz és egyéb ér­cek kitermelése. Tekintélyes si­kereket értünk el a könnyűipar fejlesztésében is­E tíz év alatt újjáalakítottuk az elhasznált és elavult berende­zésű régi üzemeket, s új, korszerű nagyüzemeket építettünk. A bol­gár nép méltán nevezte hazánk leghatalmasabb gyárait a „bolgár­szovjet barátság szülötteinek'*, mi­vel e gyárak szovjet mérnökök tervei alapján épültek, a gépek szovjet gyárakban készültek, szakembereink és munkásaink pe­dig szovjet elvtársaiktól tanulták meg a nagyszerű szovjet gépek kezelését. A párt vezetésevei óriási sike­reket értünk el a mezőgazdaság szocialista átépítésében. Ma a szö­vetkezet: rendszer uralkodik a falvakban. Hazánkban az első öt­éves terv végéig 2.747 termelő­szövetkezet létesült, ezek a szö­' vetkezetek a gazdák 52.3 százalé­kára és a megművelt földterület 60.5 százalékára terjednek ki- A termelőszövetkezetek alakítása a gabonatermelés szempontjából török nők egyenjogúságának teljes biztosításában. A török nő, aki év­századok óta rabszolgasorban élt, hamai^ öntudatra ébredt. Bulgáriá­ban napról napra szaporodik azok­nak a nőknek, kiváltkép lányoknak a száma, akik tudják, hogy nem le­het már a régi módon élni, ahogy anyáik éltek, szóval úgy, ahogy azt a reakciós papság és a többi ellen­séges elem hirdeti. A török nő fér­jével, fivéreivel karöltve akar részt venni az ország gazdasági, társadal­mi és politikai életében. Rusz, Chaszkovo és Kolarovgrad járások­ban már 420 török nőtagja van Bulgá­ria Kommunista Pártjának és 1269 török nő párttagjelölt. Török nők tagjai a hazafias arcvonalnak is. A török nőkből párt- és állami funk­cionáriusok, valamint sztahanovis­ták és élmunkások lesznek. A szocializmus alapjainak építé­séért folytatott harcban a bolgár néppel karöltve és a bolgár nép se­gíségével a török lakosság gyorsan formálódik át. Eredményesen győzi le a káros feudális hagyományok és erkölcsök hatását, mint pl. a fér­fiak álláspontját a nőkkel, a műve­lődéssel és a vallással szemben. Fon­tos bizonyítéka ennek,a törökök ál­láspontja a mezőgazdasági szövet­kezetekkel szemben. E szövetkeze­tekben 6500 török működik, akik közül nyolcszázat 1953-ban vettek fel. Ugyancsak mutatja a törökök aktív álláspontját az a körülmény is, hogy a bulgáriai nagy építkezé­seken, mint a „Sztálin" vegyikom­binátnál, a Vlko Cservenkov villa­mosműveknél és más vállalatoknál, mint a Gorubsinál, a Szovbolstroj­nál, amely a Rodop-ba a legkorsze­rűbb technikát vezeti be. a Dimit­rov-bányában és az építkezéseken több tízezer török munkás dolgozik. Sokan közülük érdemrendet és munkakitüntetést nyertek el. Mindezeket a sikereket a törők lakosság a lenini-sztálini nemzeti­ségi politika következetes alkalma­zásának köszönheti, amely a kom­munista párt politikája. Köszönheti Bulgária Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága gondoskodásának, a népi demokratikus kormánynak. I valamint a bolgár nép önzetlen és szíves segítségének. Ezt minden tó rök férfi és nő megbecsüli és ennek viszonzásaképpen a hála és a hűség a Bulgária Kommunista Pártja és Központi Bizottsága, valamint a bolgár nép iránt állandóan növek­szik és elmélyül. legfontosabb vidékeken általában befejeződött. Sok termelőszövet­kezet ma már igen nagyjövedelmű gazdaság. Ezek a termelőszövetke­zetek gyakorlatban bizonyítják be a szocialista mezőgazdaság fölényét az egyéni gazdálkodással szemben. A népi hatalom a gabona 70 szá­zalékát az állami gazdaságoktól, a termelőszövetkezetektől, valamint a gép- és traktorállomásoktól, vagyis a mezőgazdaság állami ás szövetkezeti szektorától kapja. Mind átfogóbb arányokat ölt me­zőgazdaságunk gépesítése. A termelőszövetkezetekben ma rriár a legfontosabb mezőgazdasá­gi munkák 66 százalékai gépek végzik­A mezőgazdasági fellendülésé­nek legmeggyőzőbb bizonyítéka a terméseredmények emelkedése. 1953-ban pl. a gabonaneműek tel­jes termslése 17.4 százalékkal, az ipari növényeké pedig 58.7 szá­zalékkal volt nagyobb, mint 1939­ben. A mezőgazdaságban egyre csök­ken a kapitalista elemek részará­nya. A termelőszövetkezetek fej­lődése és erősödése következtében kialakulnak az összes feltételek, hogy ezek áz elemek végleg meg­semmisüljenek. Bulgária Kommunista Pártjá­nak legmagasabbrendű kötelessége a dolgozókról való gondoskodás­A szocialista építés célja az ember mindennapos és sokféle szükség­leteivel együtt. Nagyon elégedet­ten mondhatjuk, hogy a városok és a falvak dolgozóinak élete év­ről évre boldogabb és vidámabb lesz. A fizikai és szellemi dolgo­zók egyaránt nyugodtan és ma­gabiztosan tekintenek jövőjük elé. A dolgozók kíméletlen kapitalista kizsákmányolásának, a munkanél­küliségnek, az éhínségnek és a holnap bizonytalanságának már csak az emléke maradt meg. A munkások és az alkalmazottak száma az első ötéves terv idején 333 ezerrel növekedett, a reálbé­rek 1952. végén 38 százalékkal voltak nagyobbak, mint 1939-beik

Next

/
Thumbnails
Contents