Uj Szó, 1954. szeptember (7. évfolyam, 213-238.szám)

1954-09-08 / 219. szám, szerda

1954. szeptember 8. UJSZ0 Megkezdődött a délkeletázsiai katonai tömb megalakításáról tárgyaló értekezlet 3 A kínai kormány határozata a vegyes állami és magántulajdonban levő vállalatokról Szeptember 6-án Manilában (Fülöp-szigetek) megkezdődött a délkeíetázsiai agresszív katonai tömb (SEATO) megteremtéséről tárgyaló értekezlet. Az Egyesült Államok többek között azért hív­ta össze ezt az értekezletet, hogy helyrehozza indokínai tervei genfi értekezleten elszenvedett kudar­cát. A délkeletázsiai tömb megte­remtésében részvevő nyolc ország közül öt ország — az USA, Ang­lia, Franciaország, Ausztrália és Üj-Zéland — nem ázsiai ország. A délkeletázsiai országok: India, Burma, Indonézia és Ceylon meg­tagadták képviselő kiküldését az értekezletre. Szeptember 6-án Dulles ameri­kai államtitkár, az értekezlet szer­vezője mondott beszédet. Jelle­mezte az értekezlet alapvető cél­jait, amelyeket a SEATO szerző­désnek amerikai tervezete világít meg. Dulles hangsúlyozta, hogy a készülő katonai tömb a „nem­zetközi kommunizmus" ellen" irá­nyul. Felszólította az értekezlet részvevőit, hogy ezért „mozgé­kony ütőerőket'.' teremtsenek. Dulles beszédéből kitűnik, hogy az Egyesült Államok azért törek­szik „ilyen ütőerők" teremtésére, hogy az ázsiai nemzeteket ágyútöl­teléknek használhassa fel agresz­szív tervei megyalósítására, azaz hogy az amerikai diplomácia uta­sításai szerint az ázsiaiakat egy­más ellen harcba vezesse. Dulles kijelentette, hogy a SEATO-szer­vezet működési körének ki kell terjednie Kambodzsára, Laoszra és Vietnamra, ami mint ismjsretes, egyenesen ellentmond a genfi egyezményeknek, melyek megtiltják, hogy ezek az országok bármilyen katonai tömbbe belépjenek. Dulles reményének adott kife­jezést, hogy a SEATO-szerződés­be cikkelyt illesztenek, amely „minden államnak és minden te­rületnek" megengedi, hogy csatla­kozzék ehhez az összetákolt egyez­ményhez Külföldi megfigyelők véleménye szerint ez arra vall, hogy az USA a jövőben igyekezni fog Dél-Kóreát, Japánt és a csangkajsekista klikket, mint az agresszív tömb fő ütőerőit bevon­nia a SEATO-ba. Dulles elismerte, hogy az értekezlet részevői kö­zött ellentétek merülnek fel. Az értekezlei hivatalos megnyi­tása és az értekezlet főbb részve­vőinek beszéde után megkezdték a SEATO amerikai tervezetének tárgyalását. A tárgyalás titkos. Fam Van Dong beszélgetése az „Unita" munkatársával A vietnami sajtóiroda közzétette Fam Van Dongnak, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság miniszter­elnöhelyettesének és külügyminisz­terének interjúját, amelyet az Uni­ta munkatársának adott. Kérdés: A Genfben aláírt indokí­nai egyezmény a világbéke ügyének nagy sikere. Megmondaná-e Ön konkréten, hogyan járultak hozzá a genfi egyezmények a Vietnami De­mokratikus Köztársaság és a vietna­mi nép harcához, valamint Laosz és Kambodzsa nemzeteinek harcához 9 Válasz: A Genfben aláírt egyez­mények, valamint az értekezlet zá­rónyilatkozata véget vetettek a vietnami, laoszi és kambodzsai ha­dicselekményeknek és hozzájárul­tak az indokínai béke visszaállítá­sához Vietnam, Laosz és Kambodzsa népei nemzeti jogainak elismerése alapján. A genfi értekezlet zárónyi­latkozatának cikkelyei ezt világosan meghatározzák. Ez azt jelenti, hogy a genfi egyezmények és az értekez­let zárónyilatkozata nemzetközileg elismerték Vietnam, Laosz és Kam­bodzsa nemzeteinek jogos vágyait. Ezért a genfi egyezmények és az ér­tekezlet zárónyilatkozata a vietnami nép, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság, Laosz és Kambodzsa nem­zeteinek nagy győzelme, valamint a nemzeti felszabadulásukért küzdő összes nemzetek nagy győzelme. A genfi értekezlet sikeres eredménye egyúttal a világbéke ügyének is nagy sikere. Kérdés: Nézete szerint milyen feltételek vannak arra, hogy az in­dokínai hadicselekmények megszün­tetését a genfi egyezményekben megállapított politikai intézkedések foganatosítása kövesse? Látja-e esetleges akadályok lehetőségét ezen politikai intézkedések megva­lósításában? Válasz: A fő feltételek arra, hogy az indokínai hadicselekmények megszüntetését a genfi egyezmé­nyekben megállapított politikai in­tézkedések megvalósítása kövesse, a következők: 1. Az egyezményt aláíró, vala­mint az értekezleten részt vett min­den egyes állam becsületesen, szi­gorúan és teljes egészében teljesít­se az egyezmények és a zárónyilat­kozat összes rendelkezéseit. Ezért nagyon fontos, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormá­nya és a francia kormány között létrejöjjenek és fejlődjenek a köl­csönös bizalom és barátság kapcso­latai, ami nemcsak a hadicselekmé­nyek megszüntetésére vonatkozó egyezmények konkrét teljesítésé­hez, hanem a két ország rendes kapcsolatainak az egyenjogúság és kölcsönös előnybehelyezés alapján való visszaállításához is szükséges. 2. Az egész vietnami nép északtól délig következetesen és sikeresen küzdjön az értekezlet zárónyilatko­zatának 6. és 7. cikkelyében tartal mázott intézkedések becsületes és gondos teljesítéséért. Ezek az intéz­kedések Vietnam egységének, békés és demokratikus eszközökkel, sza­bad és demokratikus választások útján való visszaálítására vonat­koznak. A Vietnami Demokratikus Köz­társaság kormánya bel- és külpoli­tikájával Vietnam teljes felszabadí­tására, valamint a szilárd és tar­tós béke konszolidálására törekszik Vietnamban és Indokínában. A francia expedíciós hadtest át­csoportosításara ideiglenesen kije­lölt övezetben, az ország déli részén élő vietnami népnek törekednie kell olyan helyzet és kedvező feltételek megteremtésére olyan kormány ala­kításához, amely kiharcolja a nép vágyának teljesítését az ország egy­ségének választások útján való visz­szaállítására. E politikai intézkedé­sek megvalósításában a legfőbb aka­dálynak az USA agresszív köreinek beavatkozását tartom, melyek ügy­nökeikkel a Ngo Dinh Diem-klik­kel minden lehetséges eszközt meg­keresnek a genfi egyezmények sza­botálására. Ezzel kapcsolatban meg kell említenem, a vietnamiak észak­ról való erőszakos kitelepítésére vonatkozó terveiket, az „amerikai segítség" tervét és az úgynevezett délkeletázsiai szerződés szervezeté­nek (SEATO) megteremtésére irá­nyuló tervüket. A vietnami nép, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság és az in­dokínai nemzetek harca az egyez­mény teljesítéséért és a politikai kérdések kielégítő megoldásáért ilymódon egyúttal harc az ameri­kai imperialisták és kiszolgálóik beavatkozása ellen. Kérdés: Dulles amerikai állam­titkár e^y július 23-i sajtóértekez­leten kijelentete, hogy az ameri­kai kormány úgy véli: Kambod­zsát és esetleg Laoszt bevehetik a délkeletázsiai katonai egyezmény tervezetébe. Ön talán úgy véli, hogy ez az egyezmény összhangban áll a genfi egyezményekkel? Válasz: úgy vélem, hogy Dulles amerikai államtitkár ezen kijelen­tése nemcsak hogy nem áll össz­hangban a genfi egyezményekkel és zárónyilatkozattal, hanem telje­sen ellentmond ezen okmányok szö­vegének és szellemének. Minden­ki, aki elolvassa Laosz királyság és Kambodzsa királyság kormányai­nak a genfi értekezlet záróülésén tett nyilatkozatát, könnyen meg­győződhet erről. Úgy vélem, hogy ezek a nyilatkozatok elég világo­sak és nem adnak okot más ma­gyarázatra. Eden angol külügymi­niszter is július 22-én nyilatkozatot tett az alsóházban, amelyben a sajtóirodák jelentései szerint kije­lentette: „Világos és érthető, hogy a három indokínai állam közül egyik sen engedi meg, hogy kül­földi hatalom katonai támaszpon­tokat építsen területén, és nem csatlakozik semilyen katonai kö­zösséghez." Ez a néhány indok elég arra, hogy rámutassanak Dulles úr ha­mis és veszélyes magyarázatára és visszatükrözzék a genfi egyezmé­nyeket, azaz a hadicselekmények megszüntetését és az indokínai béke visszaállítását támadó dél­keletázsiai tömbök létesítésévei szabotálni akaró amerikai agresz­szív körök politikáját. Ezek a délkeletázsiai támadó tömbök ve­szélyeztetik Délkelet-Ázsia és az egész világ békéjét és biztonsá­gát. A vietnami nép és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormá­nya az összes, különösen az ázsiai és délkeletázsiai békesze­rető nemzetekhez és kormányokhoz hasonlóan határozottan szembehe­lyezkedik a SEATO megteremté­sével. amely a valóságban a dél­keletázsiai amerikai intervenció szolgálatában álló szervezet és te­vékenysége a *genfi egyezmény el­szabotálására irányul s veszélyez­teti az Indokínában visszállitott békét. Felháborodás Adenauer Franciaország elleni támadásai miatt ' A „Times" szeptember 4-én közli Adenauer nyugatnémet kancellár in­terjúját, amely a francia nyilvános­ságban és sajtóban nagy felzúdulást váltott ki. Adenauer ebben az interjúban né­hányszor hangsúlyozza azt a követe­lését, hogy Nyugat-Németországot mielőbb fegyverezzék fel és ismétel­ten támadást intéz Franciaország el­len azért, hogy a párizsi nemzetgyű­lés az „európai védelmi közösség" szerződésének ratifikálását visszauta­sította. Adenauer megemlíti Mendes­France francia miniszterelnök állás­pontját a nemrégi brüsszeli konferen­cián és azzal vádolja, hogy módosító javaslataival az „európai védelmi kö­zösséget" és az európai gondolatot tönkre akarja tenni. Adenauer nyo­matékosan visszautasítja az új négy­hatalmi konferenciát és megjegyzi, hogy az Északamerikai Egyesüli Álla­mok az utolsó időben a genfi konfe­rencián és a francia nemzetgyűlésben való szavazásnál már amúgyis elég diplomáciai vereséget szenvedett. A francia közvélemény megrökönyö­dik afölött, hogy a' bonni kancellár kritizálni merészeli a francia nemzet­gyűlés határozatát az „európai védel­mi közösségről". A párizsi politikai körök megbot­ránkoztak Adenauer interjújának sértő hangja miatt és fejtegetéseit visszautasítják, mint a francia politi­kába való egyenes beavatkozást. A félhivatalos párizsi folyóirat, „Le Monde" elítéli és hihetetlennek minő­síti Adenauer interjúját. Megjegyzi, hogy Adenauer dr. kijelentései Fran­ciaország belső ügyeibe való megen­gedhetetlen és páratlan beavatkozást jelentenek. Adenauer mindent egy lapra tett fel, vagyis az „európai védelmi közösség­re" és Nyugat-Németország újraíei­fegyverzésére. Mivel tervei mo6t kuda~­cot vallottak, ezért az utolsó harminc év francia diplomáciáját vádolja. „Aden­auernek nem lehet megbocsátani — fejezi be a „Le Monde" — hogy ha­raggal támad rá a francia miniszter­elnökre, aki pedig nem tett egyebet, mint Franciaország álláspontját tolmácsolta az „európai védelmi kö­zösséggel" kapcsolatban. A kínai központi lapok szep­tember 6-án közölték, hogy az ál­lami közigazgatási tanács ülésén ideiglenes határozatot hoztak a vegyes állami és magántulajdon­ban levő vállalatokról. A „Zsen­minzsibao" vezércikkében megjegy­zi, hogy a határozatot az állam fő irányvonala követelményeinek szellemében dolgozták ki az át­meneti időscakra. és tekintetbe vették a vegyes vállalatok néhány év alatt szerzett tapasztalatait. Az állam a legutóbbi négy év alatt a kapitalista ipar kihaszná­lásának, korlátozásának és átszer­vezésének politikáját folytatta, emellett a magánipari vállalato­kat ££ államkapitalizmus útján irányította, amelynek egyik for­máját képezik a vegyes állami és magántulajdonban lévő vállalatok is. 1953. év végén több mint ezer ilyen vállalat létesült. Statisztikai adatok szerint 1949 ­ben a vegyes ipari vállalatok termelése értékben kifejezve a v ország általános ipari termelésé­nek 20/o-át, 1953-ban pedig 60/ 0-át képezte. Az állami vállalatokká átszervezett magánvállalatok száma az idén tovább növekszik.­A magánkapitalista gazdaság fokozatos átszervezésében az át­meneti időszakban az államkapi­talizmus más formája is fontos szerepet játszik: az állam félkész­árut és nyersanyagot ad a ma­gánvállalatoknak, hogy teljesít­hessék a bizonyos termékfajtákra tett megrendeléseket és szerződé­seket köt velük egész termelé­süknek vagy termelésük egy ré­mének összpontosított felvásár­lására és értékesítésére. A kínai ipari és kereskedelmi társaság központi végrehajtó irodájának adatai szerint a pekingi, tiencsi­ni, sanghaji, vuhani, kantoni, csunkingi, sziani és mukdeni nagy magánvállalatok állami megrende­lései 1954 első negyedévében a magánipari vállalatok általános terhelésének 86.40/ 0-át képezték. A kenyai négerek felhívása A „Daily Worker" közzétette a legnagyobb kenyai néger törzsek — kikujok, embok és merek felhí­vását „Anglia és az egész világ népéhez". Á felhívásban a kenyai négerek leírják jelenlegi borzal­mas életkörülményeiket: „Naponta szemtől stzembe állunk a halállal. Szerencsétlenségünk és nyomorunk most még na­gyobb, mint volt. összes vezé­reinket letartóztatták és sokat közülUk megöltek. Lakóhelye­inket több helyen felégették. Ki­telepítenek bennünket falvaink­ból és elűznek mezőinkről, amelyeket „tiltott övezetnek" I minősítenek. Nincs hová hajtani fejünket. Sok nőnek és gyermek­nek nincs hol laknia. Szöges­dróttal körülvett táborokat léte­sítenek számukra. Élelem nélkül reggel hat órától este hat óráig munkára kényszerítik őket. A szülőknek nincs mivel táplálni gyermekeiket. A nép kimerült." A kenyai négerek felhívásukban Anglia népéhez és a világ közvé­leményéhez fordulnak, hogy ismer­tessék meg a világközönséggel a kenyai eseményeket, hogy az an­gol hivatalokat politikájuk meg­változtatására kényszerítsék. Az USA jogot formál csapatainak elhelyezésére Hollandiában A „De Wahrheid" jelentése sze­rint, ha a parlament jóváhagyja az amerikai és holland kormány között kötött egyezményt, az ame­rikaiakat feljogosítják megszálló erők tartására Hollandiában. Kitű­nik ez egyrészt Luns és Beyen m:­niszterek. másrészt a hollandiai amerikai nagykövet közzétett leve­lezéséből is. Mathews amerikai nagykövet le­velében, amelyben a szerződést ma­gyarázza, ez áll: „Az USA és Hollandia kormá­nya megegyeztek abban, hogy aZ USA kormánya az északatlanti szerződések céljainak támogatására fegyveres erőit elhelyezi Hollandiá­ban." Mindez megcáfolja Staf miniszter kijelentését, aki, midőn szó volt amerikai légitámaszpontok építésé­ről Hollandiában, biztosította a hollandiakat, hogy holland parancs­nokság alatt álló amerikai fegyve­res erők elhelyezéséről van szó. Most világossá vált, hogy amerikai fegyveres erők hollandiai elhelye-i zéséről van szó, ami ,,az amerikai kormány álláspontjával teljes össz­hangban történik". HÍREK A BOLGÁR NÉPKÖZTÁRSASÁGBÓL Az angol vasutasok 250 küldötte Manchesterben tartott nagy össze­joveielükön 24.000 vasutas nevében felhívta a vasutasok szakszervezeti szövetségét, hogy ha a brit forgal­mi bizottság nem egyezik bele a vasutasok bérének lényeges fel­emelésébe, jelentse be az általános sztrájkot. A bolgár Hadsereg-Művész­együttes Pekingben Az Űj Kína sajtóügynökség je­lenti, hogy a napokban Pekingbe érkezett a Bolgár Hadsereg-Mű­vészegyüttes. Az együttes a kultu­rális együttműködésről szóló kínai­bolgár egyezmény keretében ven­dégszerepel a Kínai Népköztársa­ságban. Bulgária állami gazdaságainak fejlődése Bulgáriának ma 108 állami gaz­dasága van. Az állami gazdaságok által megművelt földterület 1948 óta megkilencszereződött. A mező­gazdasági munkákat 1952-ben 75 százalékra gépesítették. Az állami gazdaságok nemesített vetőmago­kat, faj állatállományt és gyümölcs­facsemetéket juttatnak a földmű­vesszövetkezeteknek. Fejlődik Bulgária külkereskedelme Az ország iparosításában elért si­kerek és a mezőgazdaság szocialis­ta átépítése megteremtette a kül­kereskedelem fejlődésének nagy le­hetőségeit. Bulgária ma harminc kapitalista állammal kereskedik, a Szovjetunióval és a népi demokra­tikus államokkal folytatott keres­kedelmen kívül. 1953-ban öt ke­reskedelmi szerződést kötött — In­diával, Ausztriával, Olaszországgal, Finnországgal és Görögországgal. Elsőízben kötött kereskedelmi egyezményt Pakisztánnal. A lipcsei, milánói, párizsi és más nemzetközi vásárokon felállított bolgár kiállí­tási csarnokok nagy sikert arattak. Bulgária felszabadulása 10. évfordulójának tiszteletére A ,,Batak" vízierőmű dolgozói nagy munkaversenyt indítottak a bolgár államiinnep tiszteletére. A napokban megkezdték a Bisztrica öntözőrendszer legnagyobb csator­nájának építését. A ,,Szeptember 9-e"-üzem alkalmazottai az ünnep tiszteletére megkezdték az első bol­gár trolejbuszok szériagyártását. A plevnai, tarnovi, plovdivi és hasz­kovi ^kerületek dolgozó parasztjai az állami terménybeadás teljesítésé­vel üdvözölték a Szabadság Napját. Megnyílt a szófiai Nemzeti Képtár A napokban Szófiában megnyi­tották a Nemzeti Képtárat. A kép­' tár a bolgár képzőművészek legki­válóbb műveit gyűjti össze és há­rom részből áll: a megújhodás kor­szaka művészetének osztálya, a Bulgária török járom alól való fel­szabadulása és 1944 szeptember 9-e közötti időszak művészetének osz­tálya és az utóbbi évtized művé­szetének osztálya. Ezenkívül kulin osztály létesül az orosz klasszikus és a szovjet művészet, valamint külön osztály más országok művé­szetének alkotásai számára. k

Next

/
Thumbnails
Contents