Uj Szó, 1954. szeptember (7. évfolyam, 213-238.szám)
1954-09-08 / 219. szám, szerda
1954. szeptember 8. UJSZ0 Megkezdődött a délkeletázsiai katonai tömb megalakításáról tárgyaló értekezlet 3 A kínai kormány határozata a vegyes állami és magántulajdonban levő vállalatokról Szeptember 6-án Manilában (Fülöp-szigetek) megkezdődött a délkeíetázsiai agresszív katonai tömb (SEATO) megteremtéséről tárgyaló értekezlet. Az Egyesült Államok többek között azért hívta össze ezt az értekezletet, hogy helyrehozza indokínai tervei genfi értekezleten elszenvedett kudarcát. A délkeletázsiai tömb megteremtésében részvevő nyolc ország közül öt ország — az USA, Anglia, Franciaország, Ausztrália és Üj-Zéland — nem ázsiai ország. A délkeletázsiai országok: India, Burma, Indonézia és Ceylon megtagadták képviselő kiküldését az értekezletre. Szeptember 6-án Dulles amerikai államtitkár, az értekezlet szervezője mondott beszédet. Jellemezte az értekezlet alapvető céljait, amelyeket a SEATO szerződésnek amerikai tervezete világít meg. Dulles hangsúlyozta, hogy a készülő katonai tömb a „nemzetközi kommunizmus" ellen" irányul. Felszólította az értekezlet részvevőit, hogy ezért „mozgékony ütőerőket'.' teremtsenek. Dulles beszédéből kitűnik, hogy az Egyesült Államok azért törekszik „ilyen ütőerők" teremtésére, hogy az ázsiai nemzeteket ágyútölteléknek használhassa fel agreszszív tervei megyalósítására, azaz hogy az amerikai diplomácia utasításai szerint az ázsiaiakat egymás ellen harcba vezesse. Dulles kijelentette, hogy a SEATO-szervezet működési körének ki kell terjednie Kambodzsára, Laoszra és Vietnamra, ami mint ismjsretes, egyenesen ellentmond a genfi egyezményeknek, melyek megtiltják, hogy ezek az országok bármilyen katonai tömbbe belépjenek. Dulles reményének adott kifejezést, hogy a SEATO-szerződésbe cikkelyt illesztenek, amely „minden államnak és minden területnek" megengedi, hogy csatlakozzék ehhez az összetákolt egyezményhez Külföldi megfigyelők véleménye szerint ez arra vall, hogy az USA a jövőben igyekezni fog Dél-Kóreát, Japánt és a csangkajsekista klikket, mint az agresszív tömb fő ütőerőit bevonnia a SEATO-ba. Dulles elismerte, hogy az értekezlet részevői között ellentétek merülnek fel. Az értekezlei hivatalos megnyitása és az értekezlet főbb részvevőinek beszéde után megkezdték a SEATO amerikai tervezetének tárgyalását. A tárgyalás titkos. Fam Van Dong beszélgetése az „Unita" munkatársával A vietnami sajtóiroda közzétette Fam Van Dongnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnöhelyettesének és külügyminiszterének interjúját, amelyet az Unita munkatársának adott. Kérdés: A Genfben aláírt indokínai egyezmény a világbéke ügyének nagy sikere. Megmondaná-e Ön konkréten, hogyan járultak hozzá a genfi egyezmények a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a vietnami nép harcához, valamint Laosz és Kambodzsa nemzeteinek harcához 9 Válasz: A Genfben aláírt egyezmények, valamint az értekezlet zárónyilatkozata véget vetettek a vietnami, laoszi és kambodzsai hadicselekményeknek és hozzájárultak az indokínai béke visszaállításához Vietnam, Laosz és Kambodzsa népei nemzeti jogainak elismerése alapján. A genfi értekezlet zárónyilatkozatának cikkelyei ezt világosan meghatározzák. Ez azt jelenti, hogy a genfi egyezmények és az értekezlet zárónyilatkozata nemzetközileg elismerték Vietnam, Laosz és Kambodzsa nemzeteinek jogos vágyait. Ezért a genfi egyezmények és az értekezlet zárónyilatkozata a vietnami nép, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, Laosz és Kambodzsa nemzeteinek nagy győzelme, valamint a nemzeti felszabadulásukért küzdő összes nemzetek nagy győzelme. A genfi értekezlet sikeres eredménye egyúttal a világbéke ügyének is nagy sikere. Kérdés: Nézete szerint milyen feltételek vannak arra, hogy az indokínai hadicselekmények megszüntetését a genfi egyezményekben megállapított politikai intézkedések foganatosítása kövesse? Látja-e esetleges akadályok lehetőségét ezen politikai intézkedések megvalósításában? Válasz: A fő feltételek arra, hogy az indokínai hadicselekmények megszüntetését a genfi egyezményekben megállapított politikai intézkedések megvalósítása kövesse, a következők: 1. Az egyezményt aláíró, valamint az értekezleten részt vett minden egyes állam becsületesen, szigorúan és teljes egészében teljesítse az egyezmények és a zárónyilatkozat összes rendelkezéseit. Ezért nagyon fontos, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya és a francia kormány között létrejöjjenek és fejlődjenek a kölcsönös bizalom és barátság kapcsolatai, ami nemcsak a hadicselekmények megszüntetésére vonatkozó egyezmények konkrét teljesítéséhez, hanem a két ország rendes kapcsolatainak az egyenjogúság és kölcsönös előnybehelyezés alapján való visszaállításához is szükséges. 2. Az egész vietnami nép északtól délig következetesen és sikeresen küzdjön az értekezlet zárónyilatkozatának 6. és 7. cikkelyében tartal mázott intézkedések becsületes és gondos teljesítéséért. Ezek az intézkedések Vietnam egységének, békés és demokratikus eszközökkel, szabad és demokratikus választások útján való visszaálítására vonatkoznak. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya bel- és külpolitikájával Vietnam teljes felszabadítására, valamint a szilárd és tartós béke konszolidálására törekszik Vietnamban és Indokínában. A francia expedíciós hadtest átcsoportosításara ideiglenesen kijelölt övezetben, az ország déli részén élő vietnami népnek törekednie kell olyan helyzet és kedvező feltételek megteremtésére olyan kormány alakításához, amely kiharcolja a nép vágyának teljesítését az ország egységének választások útján való viszszaállítására. E politikai intézkedések megvalósításában a legfőbb akadálynak az USA agresszív köreinek beavatkozását tartom, melyek ügynökeikkel a Ngo Dinh Diem-klikkel minden lehetséges eszközt megkeresnek a genfi egyezmények szabotálására. Ezzel kapcsolatban meg kell említenem, a vietnamiak északról való erőszakos kitelepítésére vonatkozó terveiket, az „amerikai segítség" tervét és az úgynevezett délkeletázsiai szerződés szervezetének (SEATO) megteremtésére irányuló tervüket. A vietnami nép, a Vietnami Demokratikus Köztársaság és az indokínai nemzetek harca az egyezmény teljesítéséért és a politikai kérdések kielégítő megoldásáért ilymódon egyúttal harc az amerikai imperialisták és kiszolgálóik beavatkozása ellen. Kérdés: Dulles amerikai államtitkár e^y július 23-i sajtóértekezleten kijelentete, hogy az amerikai kormány úgy véli: Kambodzsát és esetleg Laoszt bevehetik a délkeletázsiai katonai egyezmény tervezetébe. Ön talán úgy véli, hogy ez az egyezmény összhangban áll a genfi egyezményekkel? Válasz: úgy vélem, hogy Dulles amerikai államtitkár ezen kijelentése nemcsak hogy nem áll összhangban a genfi egyezményekkel és zárónyilatkozattal, hanem teljesen ellentmond ezen okmányok szövegének és szellemének. Mindenki, aki elolvassa Laosz királyság és Kambodzsa királyság kormányainak a genfi értekezlet záróülésén tett nyilatkozatát, könnyen meggyőződhet erről. Úgy vélem, hogy ezek a nyilatkozatok elég világosak és nem adnak okot más magyarázatra. Eden angol külügyminiszter is július 22-én nyilatkozatot tett az alsóházban, amelyben a sajtóirodák jelentései szerint kijelentette: „Világos és érthető, hogy a három indokínai állam közül egyik sen engedi meg, hogy külföldi hatalom katonai támaszpontokat építsen területén, és nem csatlakozik semilyen katonai közösséghez." Ez a néhány indok elég arra, hogy rámutassanak Dulles úr hamis és veszélyes magyarázatára és visszatükrözzék a genfi egyezményeket, azaz a hadicselekmények megszüntetését és az indokínai béke visszaállítását támadó délkeletázsiai tömbök létesítésévei szabotálni akaró amerikai agreszszív körök politikáját. Ezek a délkeletázsiai támadó tömbök veszélyeztetik Délkelet-Ázsia és az egész világ békéjét és biztonságát. A vietnami nép és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya az összes, különösen az ázsiai és délkeletázsiai békeszerető nemzetekhez és kormányokhoz hasonlóan határozottan szembehelyezkedik a SEATO megteremtésével. amely a valóságban a délkeletázsiai amerikai intervenció szolgálatában álló szervezet és tevékenysége a *genfi egyezmény elszabotálására irányul s veszélyezteti az Indokínában visszállitott békét. Felháborodás Adenauer Franciaország elleni támadásai miatt ' A „Times" szeptember 4-én közli Adenauer nyugatnémet kancellár interjúját, amely a francia nyilvánosságban és sajtóban nagy felzúdulást váltott ki. Adenauer ebben az interjúban néhányszor hangsúlyozza azt a követelését, hogy Nyugat-Németországot mielőbb fegyverezzék fel és ismételten támadást intéz Franciaország ellen azért, hogy a párizsi nemzetgyűlés az „európai védelmi közösség" szerződésének ratifikálását visszautasította. Adenauer megemlíti MendesFrance francia miniszterelnök álláspontját a nemrégi brüsszeli konferencián és azzal vádolja, hogy módosító javaslataival az „európai védelmi közösséget" és az európai gondolatot tönkre akarja tenni. Adenauer nyomatékosan visszautasítja az új négyhatalmi konferenciát és megjegyzi, hogy az Északamerikai Egyesüli Államok az utolsó időben a genfi konferencián és a francia nemzetgyűlésben való szavazásnál már amúgyis elég diplomáciai vereséget szenvedett. A francia közvélemény megrökönyödik afölött, hogy a' bonni kancellár kritizálni merészeli a francia nemzetgyűlés határozatát az „európai védelmi közösségről". A párizsi politikai körök megbotránkoztak Adenauer interjújának sértő hangja miatt és fejtegetéseit visszautasítják, mint a francia politikába való egyenes beavatkozást. A félhivatalos párizsi folyóirat, „Le Monde" elítéli és hihetetlennek minősíti Adenauer interjúját. Megjegyzi, hogy Adenauer dr. kijelentései Franciaország belső ügyeibe való megengedhetetlen és páratlan beavatkozást jelentenek. Adenauer mindent egy lapra tett fel, vagyis az „európai védelmi közösségre" és Nyugat-Németország újraíeifegyverzésére. Mivel tervei mo6t kuda~cot vallottak, ezért az utolsó harminc év francia diplomáciáját vádolja. „Adenauernek nem lehet megbocsátani — fejezi be a „Le Monde" — hogy haraggal támad rá a francia miniszterelnökre, aki pedig nem tett egyebet, mint Franciaország álláspontját tolmácsolta az „európai védelmi közösséggel" kapcsolatban. A kínai központi lapok szeptember 6-án közölték, hogy az állami közigazgatási tanács ülésén ideiglenes határozatot hoztak a vegyes állami és magántulajdonban levő vállalatokról. A „Zsenminzsibao" vezércikkében megjegyzi, hogy a határozatot az állam fő irányvonala követelményeinek szellemében dolgozták ki az átmeneti időscakra. és tekintetbe vették a vegyes vállalatok néhány év alatt szerzett tapasztalatait. Az állam a legutóbbi négy év alatt a kapitalista ipar kihasználásának, korlátozásának és átszervezésének politikáját folytatta, emellett a magánipari vállalatokat ££ államkapitalizmus útján irányította, amelynek egyik formáját képezik a vegyes állami és magántulajdonban lévő vállalatok is. 1953. év végén több mint ezer ilyen vállalat létesült. Statisztikai adatok szerint 1949 ben a vegyes ipari vállalatok termelése értékben kifejezve a v ország általános ipari termelésének 20/o-át, 1953-ban pedig 60/ 0-át képezte. Az állami vállalatokká átszervezett magánvállalatok száma az idén tovább növekszik.A magánkapitalista gazdaság fokozatos átszervezésében az átmeneti időszakban az államkapitalizmus más formája is fontos szerepet játszik: az állam félkészárut és nyersanyagot ad a magánvállalatoknak, hogy teljesíthessék a bizonyos termékfajtákra tett megrendeléseket és szerződéseket köt velük egész termelésüknek vagy termelésük egy rémének összpontosított felvásárlására és értékesítésére. A kínai ipari és kereskedelmi társaság központi végrehajtó irodájának adatai szerint a pekingi, tiencsini, sanghaji, vuhani, kantoni, csunkingi, sziani és mukdeni nagy magánvállalatok állami megrendelései 1954 első negyedévében a magánipari vállalatok általános terhelésének 86.40/ 0-át képezték. A kenyai négerek felhívása A „Daily Worker" közzétette a legnagyobb kenyai néger törzsek — kikujok, embok és merek felhívását „Anglia és az egész világ népéhez". Á felhívásban a kenyai négerek leírják jelenlegi borzalmas életkörülményeiket: „Naponta szemtől stzembe állunk a halállal. Szerencsétlenségünk és nyomorunk most még nagyobb, mint volt. összes vezéreinket letartóztatták és sokat közülUk megöltek. Lakóhelyeinket több helyen felégették. Kitelepítenek bennünket falvainkból és elűznek mezőinkről, amelyeket „tiltott övezetnek" I minősítenek. Nincs hová hajtani fejünket. Sok nőnek és gyermeknek nincs hol laknia. Szögesdróttal körülvett táborokat létesítenek számukra. Élelem nélkül reggel hat órától este hat óráig munkára kényszerítik őket. A szülőknek nincs mivel táplálni gyermekeiket. A nép kimerült." A kenyai négerek felhívásukban Anglia népéhez és a világ közvéleményéhez fordulnak, hogy ismertessék meg a világközönséggel a kenyai eseményeket, hogy az angol hivatalokat politikájuk megváltoztatására kényszerítsék. Az USA jogot formál csapatainak elhelyezésére Hollandiában A „De Wahrheid" jelentése szerint, ha a parlament jóváhagyja az amerikai és holland kormány között kötött egyezményt, az amerikaiakat feljogosítják megszálló erők tartására Hollandiában. Kitűnik ez egyrészt Luns és Beyen m:niszterek. másrészt a hollandiai amerikai nagykövet közzétett levelezéséből is. Mathews amerikai nagykövet levelében, amelyben a szerződést magyarázza, ez áll: „Az USA és Hollandia kormánya megegyeztek abban, hogy aZ USA kormánya az északatlanti szerződések céljainak támogatására fegyveres erőit elhelyezi Hollandiában." Mindez megcáfolja Staf miniszter kijelentését, aki, midőn szó volt amerikai légitámaszpontok építéséről Hollandiában, biztosította a hollandiakat, hogy holland parancsnokság alatt álló amerikai fegyveres erők elhelyezéséről van szó. Most világossá vált, hogy amerikai fegyveres erők hollandiai elhelye-i zéséről van szó, ami ,,az amerikai kormány álláspontjával teljes összhangban történik". HÍREK A BOLGÁR NÉPKÖZTÁRSASÁGBÓL Az angol vasutasok 250 küldötte Manchesterben tartott nagy összejoveielükön 24.000 vasutas nevében felhívta a vasutasok szakszervezeti szövetségét, hogy ha a brit forgalmi bizottság nem egyezik bele a vasutasok bérének lényeges felemelésébe, jelentse be az általános sztrájkot. A bolgár Hadsereg-Művészegyüttes Pekingben Az Űj Kína sajtóügynökség jelenti, hogy a napokban Pekingbe érkezett a Bolgár Hadsereg-Művészegyüttes. Az együttes a kulturális együttműködésről szóló kínaibolgár egyezmény keretében vendégszerepel a Kínai Népköztársaságban. Bulgária állami gazdaságainak fejlődése Bulgáriának ma 108 állami gazdasága van. Az állami gazdaságok által megművelt földterület 1948 óta megkilencszereződött. A mezőgazdasági munkákat 1952-ben 75 százalékra gépesítették. Az állami gazdaságok nemesített vetőmagokat, faj állatállományt és gyümölcsfacsemetéket juttatnak a földművesszövetkezeteknek. Fejlődik Bulgária külkereskedelme Az ország iparosításában elért sikerek és a mezőgazdaság szocialista átépítése megteremtette a külkereskedelem fejlődésének nagy lehetőségeit. Bulgária ma harminc kapitalista állammal kereskedik, a Szovjetunióval és a népi demokratikus államokkal folytatott kereskedelmen kívül. 1953-ban öt kereskedelmi szerződést kötött — Indiával, Ausztriával, Olaszországgal, Finnországgal és Görögországgal. Elsőízben kötött kereskedelmi egyezményt Pakisztánnal. A lipcsei, milánói, párizsi és más nemzetközi vásárokon felállított bolgár kiállítási csarnokok nagy sikert arattak. Bulgária felszabadulása 10. évfordulójának tiszteletére A ,,Batak" vízierőmű dolgozói nagy munkaversenyt indítottak a bolgár államiinnep tiszteletére. A napokban megkezdték a Bisztrica öntözőrendszer legnagyobb csatornájának építését. A ,,Szeptember 9-e"-üzem alkalmazottai az ünnep tiszteletére megkezdték az első bolgár trolejbuszok szériagyártását. A plevnai, tarnovi, plovdivi és haszkovi ^kerületek dolgozó parasztjai az állami terménybeadás teljesítésével üdvözölték a Szabadság Napját. Megnyílt a szófiai Nemzeti Képtár A napokban Szófiában megnyitották a Nemzeti Képtárat. A kép' tár a bolgár képzőművészek legkiválóbb műveit gyűjti össze és három részből áll: a megújhodás korszaka művészetének osztálya, a Bulgária török járom alól való felszabadulása és 1944 szeptember 9-e közötti időszak művészetének osztálya és az utóbbi évtized művészetének osztálya. Ezenkívül kulin osztály létesül az orosz klasszikus és a szovjet művészet, valamint külön osztály más országok művészetének alkotásai számára. k