Uj Szó, 1954. szeptember (7. évfolyam, 213-238.szám)

1954-09-03 / 215. szám, péntek

1954. szeptember 4. UJSZO III szo Színészeink katanáknak, fátizanak Sűrű erdővel körülvett gyönyörű helyen áll a szabadtéri színpad. Szívesen járnak ide a nyári kiképzőtáborba az ország legkiválóbb művészei, hogy a kiképzés utáni szabad órákban művészetükkel megörvendeztessék a katonákat. Szívesen jöttek ide a komáromi magyar színház művészei is. Büszkék arra, hogy a hadáereg meghívta őket. • A díszleteket állítják össze. Ki kell fejezniök annak a vidéknek a jellegét, amely keleten hazánkat a Szovjetunióval határolja. Ott épül a híd, amelynek dolgozóiról szól Ladislav Mňacko államdíjjal kitüntetett színdarabja. Kifejezők, találók a díszletek. De itt a természet alkotta a legszebb kulisszákat Jó lesz a szülésieknek. Szabadabban játszhatnak majd, a szerző elképzelése szerint, korlátok nélkül A „nézők" már egész nap türelmetlenek. Napi munkájuk között is egyre a színpad felé nézdegélnek. Este 8 órakor kezdődik az előadás, de aki csak teheti, már délután hat óra óta ott settenkedik. Helyet biztosít magának és barátainak, hogy egyetlen szót se veszítsen el. Pedig sok a hely, csakhogy ma rekordlátogatásra számítanak Ezért a nagy izgalom. Senki se szorulhat ká. legfeljebb, akinek nem jut rendes ülőhely, Mii — a tábori élet

Nillemszabályainak megfelelően — széles körben a földre, a színpad köré, ezzel is emelve az előadás természetességét és meghittségét. A hadsereg képviselője üdvözli az együttest. Majd Fellegi István igazgató elvtárs üdvözli a katonákat és elmondja, hogy az együttes tagjai nagy szeretettel készültek erre az előadásra. Boldogok, hogy a hadsereg méltányolja munkájukat. A dicső Szlovák Nemzeti Felkelés előestéjén megemlékezett a felkelés nagy történelmi jelentőségéről és jókívánságait fejezte ki a katonáknak. Szavait hatalmas éljenzés fogadja. • Folyik az előadás Mňačko darabja és a művészek nagy sikert arattak. A nézők az első pillanattól a színészekkel együtt átélték a cselekményt. Együtt örültek, együtt szomorkodtak a szereplőkkel. Az öreg Hulejt rögtön a szívükbe zárták. A szünetekben arról folyt a vita, mi lesz Vargoncsikkal, hogyan alakul az emberekhez. Vilmához és a munkához való viszonya. Lesték Fabó, Fabóné minden szavát, mozdulatát. • A felvonások és az előadás után szűnni nem akaró taps. Szívélyes, meleg ünneplés. „Éljen a hadsereg!" „Hurrá!" „Éljen a magyar színház!" „Éljen Komárom!" — kiáltások tarkítják a búcsú pillanatait. A színészek talán még nem nyújtottak ilyen szép játékot. Sípos Jenő, aki Kis főmérnököt játszotta, azt mondta az előadás után, hogy jó játékuk a nézők forró hangulatának eredménye Hatással lesz ez a továbbá előadásokra is. Az együttes az előadást vasárnap és hétfőn más-más helyen nagy sikerrel megismételte. A Magyar Területi Színház előadásainak látogatottságával kapcsolatban egy alkalommal valaki azt mondta, hogy minden üres széken a reakció ül. Jelenthetem, hogy a katonáinknak tartott előadásokon a reakciónak nem volt keresnivalója. Jó Sándor. A traktorállomások feladata a mezőgazdasági termelés fellendítésében A népművészeti sziniegyüttesek országos találkozója Hronovban Augusztus 21-én megnyílt a csehszlovákiai népművészeti együttesek országos találkozója Hronovban. Az immár hagyományos XXIV. találkozón tíz " kiválasztott műkedvelőcsoport mutatta be, mit tud, mennyit fejlődött az utóbbi időkben. Nagy kitüntetés részt venni a hronovi ünnepségeken, ahová valóban csak a legjobbak jutnak el. Elsőnek a liptószentmiklósi egészségügyi dolgozók Ján Palárik „Aratási kaland" című vígjátékát mutatták be. A darab eszmei tartalma, nyelve, a humoros helyzetek,, a magabiztos játék nagy hatással voltak a nézőkre. A másnapi vita során kiderült, hogy a csoport egyik-másik tagja évtizedek óta játszik, jórészben ez a siker titka. A miklósi járási egészségügyi intézmény színészcsoportjában lelkesen együttműködnek az orvosok, az egészségügyi alkalmazottak, a felszolgáló leányok, akiknek majd mind szívén fekszik a nemzeti kultúra ápolása. A miklósiakon kívül még két szlovák együttes vett részt a találkozón. Érdekes körülmény, hogy a Kassa melletti Stószról az ottani állami fürdő üzemi klubjának csoportja került Hronovba. Tajovský „A pénz nem boldogít" című színmüvét mutatták be. A Szlovák Bazaltbányák losonci csoportja Kukučín egyfelvonásosát játszotta A losonci színjátszók előadását különös érdeklődés előzte meg, mert már tavaly nagy sikerrel szerepeltek a prágai Realista Színházban. A cseh üzemi együtteseket a now-jičini Tonak-kalapgyár, a brnói Gottwald-üzemek, a prágai Tatra, egy katonai, egy iskolai és a brnói kerület egyik jó termelési eredményeket elérő földművesszövetkezetének színjátszó csoportja képviselte. Nagy érdeklődés kísérte a csehszlovák rokkantszövetség sükat tagjainak pantomimikai feldolgozásában színrekerülő játékát. Az élőadott darabok legnagyobb része klasszikus volt. Azonkívül szovjet szerző műve és a hazai élő írók közül Ján Drda államdíjas mesejátéka szerepelt a műsoron. Sajnálatos véletlen, hogy egyetlen darab sem foglalkozott mai életünkkel. A népi művészeknek így nem volt alkalmuk a ma emberének bemutatására. A találkozó szeminárium-jellegű volt. A kitüntetett együtteseken kívül részt vettek a nemzeti bizottságok hivatott munkatársad, a népnevelésügyi felügyelők, műkedvelő rendezők stb Az egyes előadások után rendezett magasszínvenalú Viták, a komoly kritika és a záróértekezlet megsegítette az együtteseket, hogy megtalálják a helyes utat a néptömegek bekapcsolásához, a népi művészet színvonalának emeléséhez. Az' idei hronovi ünnepségek jelszava „A népi színház hazánkat és a békét szolgálja" volt. Hogy állandóan jobban és jobban szolgálhassa, ahhoz egyre több népi színjátszó csoportra van szükségünk. Már a tavalyi szeptember 15-i kormánynyilatkozat is kiemelte a népi műkedvelő színház fontos szerepét új életünk építésében Sajnos, sok helyen elhanyagolják ezt a kérdést, pedig kell, hogy több magyar színjátszó csoportunk legyen. Különösen most időszerű ez a kívánság, mert közeledik hazánk felszabadításának 10. évfordulója, közeledik a jubileumi >?XV. hronovi találkozó és mi őszintén szeretnénk, ha eredményes kul túrmunkája alapján jövőre meghívást kapnának a legjobb magyar színjátszó csoportjaink is. J. S. Mezőgazdaságunk fejlesztésében fontos szerépet töltenek be a gépés traktorállomások. Erre a fontos feladatra rámutatott Široký elvtárs is a CsKP X. kongresszusán elhangzott beszámolójában: „A mezőgazdasági termelés további fejlődésében döntő szerep jut a gépállomásoknak. A gépállomások fontos eszközt jelentenek a munkásosztály kezében, amely segíti a parasztságot, hogy áttérjen a mezőgazdasági termelés fejlettebb szo- I cialista formáira és emelje műszaki színvonalát." , Pártunk és kormányunk a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről szóló sztálini tanításra támaszkodva, a szovjet tapasztalatok alapján egyre bővíti és szilárdítja a gép- és traktorállomásokat. A gépesítési eszközök állapotát, valamint a pártnak és kormánynak a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről való gondoskodását az alábbi táblázat mutatja: Év: 1949 1950 1951 1952 1953 1954 Traktorok mennyisége 2.024 4.967 5.174 5.243 5.769 5.887 Arató- és cséplőkombájnok 24 24 83 144 250 521 Gép- és traktorállomások általános teljesítményei hektárban: 164.473 742.436 1,438.322 1,696.396 2,455.912 Egy traktor teljesítménye hektárban: 162.3 223.5 566 323.2 425.7 Hányféle munkát gépesítettek: 18 26 28 40 49 61 A gép- és traktorállomások aratási munkateljesítménye hektárban: 25.836 97.638 162.065 211:815 264.084 Az is nagy haladás és örvendetes dolog, hogy gép- és traktorállomásaink a jövő évben 450 arató-cséplőkombájnt, 1200 traktort és egyéb több mint 250 millió értékű gépet kapnak. A gép- és traktorállomások gépparkjának helyes kihasználásával állandóan jobb eredményeket érünk el, ami megmutatkozik a hektárhozamok növelésében. Ezt bizonyítják a galántai járás szövetkezeteinek az elmúlt három évi eredményei EFSz-növény 1951 1952 1953 Tallós búza 19.0 21.0 22.83 rozs 3 7 15.01 ősziárpa — 11 21.40 tavasziárpa 14 16 21.40 Alsószeli búza 21.5 22.5 25.16 tavasziárpa 18.6 22.5 25.25 Királyfa rozs — 23.8 23.87 tavasziárpa 14.3 20.8 19.2 zab 12.5 15 19.31 Minél nagyobb tért hódit a gépesítés, annál több szakember van a falun, s állandóan változik a falu osztályrétegeződése. A régi kapitalista értelmiség, a kulákok és jegyzők helyett ma nagytudású szakértő szocialista értelmiség nő fel a falvakon: kombájnosok, traktorosok, brigádosokj könyvelők, csoportvezetők, agronómusok. A szocialista értelmiség állandó fejlődésével egyre szilárdabb a munkásparaszt szövetség is és emelkedik a dolgozó nép életszínvonala. A gépesítés nagymérvű fejlődésén kívül azonban vannak még rejtett tartalékok is, ami a gépek nem kielégítő kihasználásában nyilvánul meg. Pl. a lánctalpas traktorok közül a nyári munkák folyamán, — amelyekből 1292 van — csak 230 dolgozott. Az első félévben a traktorok 52 százaléka működött, 12 százalékát javították és 36 százalékát egyáltalán nem használták ki. Hogy a gép- és traktorállomások a szövetkezetek további fejlődését elősegíthessék, meg kell javítaniok munkájukat. Egyes gép- és traktorállomások munkájában sok hiba fordul elő, pl. a gépek nem kielégítő felhasználása, az agrotechnikai határidő szakszerűtlen megállapí. .Jása. Ez megtörtént különösen a tarlóhántásnál, amelyet 20 napos késéssel végeztek el. A gép- és traktorállomásokon sok a gépek javítására és az üzemanyagra fordított költség. Hogy a gép- és traktorállomások megjavíthassák munkájukat, a CsKP X. kongresszusa feladatukul tűzte ki a fő mezőgazdasági munkák gépesítésének fokozását, a gépesítési eszközök jobb kihasználását. Miben rejlik a hiányok oka és hogyan lehet ezeket eltávolítani, azzal a X. kongresszus is foglalkozott. A hiányosságok oka főként abban kereshető, hogy a gép- és traktorállomásokon eddig a munka megszervezése és a feladatok teljesítésének biztosítása még nem érte el a kellő színvonalat. Pedig a gép- és traktorállomások élenjáró dolgozóinak tudniok kellene, hogy a traktorosbrigád az alapfokú termelési egység és hogy a tervteljesítés eredményei a gépek kihasználása, szétosztása főként a traktorosbrigádoktól függ. A traktorállomások élenjáró dolgozói azonban még mindig nem törődnek eléggé a brigádok szervezési és politikai munkájával. Hogy az EFSz-ek és a traktorosbrigádok közötti összeköttetés megszilárduljon, s hogy a brigádok teljesíthessék feladataikat, ahhoz helyes vezetésre, ellenőrzésre és nevelésre van szükség. A vezetők nagy rpsze jelenleg nem dolgozik, vagy csak időnként dolgozik, mert nincs semmiféle rendszer a munkájában, aminek következménye, hogy az eredményeket sem ellenőrzik kellőképen, s a traktorosokat sem tanítják a gépekhez való helyes viszonyra, az agrotechnikai határidők betartására. A pártnak és kormánynak 1952. évi a gép- és traktorállomásokról szóló határozata szerint a traktorosbrigádoknak hetenként egyszer központi tanácskozásra ke}l összejönniök, ahol ielen van a szövetkezeti elnök és a helyi nemzeti bizottság elnöke is, és ahol kiértékelik a brigád szerződéses munkáját. A gép- és traktorállomások ezt a határozatot azonban nem tartják be, s ebből adódnak a legnagyobb hibák. Hogy milyen nagyjelentőségű a központi tanács ülésezése, azt bizonyítja a szenei gép- és traktorállomás brigádvezetőjének, Garai elvtársnak a példája, akinek vezetésével a brigád tagjai 1953ban az első helyre kerültek a köztársaságban. A tavaszi munkákat 158, a nyári munkákat 190, az őszi munkákat 175 százalékra, az évi tervet 161 százalékra teljesítették 916 normálhektár megművelésével, 11.445 liter üzemanyag megtakarításával. A központi tanácsok a traktorosbrigádok legmegfelelőbb szervezési formái a kitűzött feladatok biztosításának. A gép- és traktorállomások üzemi pártszervezeteinek és igazgatóinak feladata még jobban megszilárdítani a központi tanácsokkal való kapcsolatot, hogy a feladatokat sikeresen teljesíthessék A központi tanácsokba a gép- és traktorállomások legjobb dolgozóit. kommunistáit kell kiküldeni, akik segítenek és tanácsot adnak a traktorosbrigádoknak. Sokszor azzal indokolják a központi tanácskozások elhanyagolását, hogy azokon nem jelennek meg a szövetkezetek elnökei, tehát nincs miről vitatkozniok, nincs mit megoldaraiok. Az ilyen és ehhe hasonló nézetek nagyon károsak és rossz vért szülnek. Ez a helyzet Púchovon (zsolnai kerület). ahol tavasztól még egyetlenegyszer sem jött össze a központi tanács. Ez azért van így, mert az elvtársak nem értékelik eléggé a szövetkezetek és a traktorosbrigádok közti kapcsolat jelentőségét E hiba kiküszöbölése céljából minden brigádközpontban meg kell tanítani a traktorosbrigád vezetőjét arra, hogy a központi tanács összehívása előtt dolgozza ki a napirendi pontokat, amelyek a traktorosbrigád legfontosabb feladataira vonatkoznak A köznonti tanácskozásokon meg kell vitatni és ki kell értékelni a szövetkezetekkel kötött szerződések teljesítését, a munka minőségét, a gépek karbantartását, a költségeket és a szocialista munkaverseny eredményeit. A központi tanácskozások lebecsülése a töibbi járási szerv munkájában előforduló hibák oka is. A járási nemzeti bizottságok dolgozói sokszor ellátogatnak a falvakba, hogy segítséget nyújtsanak a mezőgazdasági dolgozóknak, de a traktorosbrigádokról legtöbbször megfeledkeznek. A traktorosbrigád munkájának elhanyagolása nagy károkat okoz a mezőgazdaságoknak és a szövetkezeteknek. Még nem érezhető eléggé, hogy az aratást, a cséplést, a tarlóhántást, a kapásnövények vetését és betakarítását és a többi' munkákat ma már a gép- és fcraktorállomások gépei végzik. Itt nemi elég csak megemlíteni a hektárhozamok nagyságát, hanem törődni kell azokkal az emberekkel, akik ezt a munkát végzik, tehát a traktorosbrigádok, a gép- és traktorállomások dolgozóival. El kell távolítani az eddigi hibákat, s eí kell érni, hogy az igazgató és az élenjáró dolgozók, az agronómusok, a gépészek és a könyvelők gyűléseit rendszeresen hívják össze. A X. kongresszus határozata értelmében és az ipari üzemek tapasztalatai alapján a gép- és traktorállomások igazgatóinak rendszert kell bevezetniök a munkába, biztosítaniok kell a termelési gyűlések betartását, ahol a feladatokat szétosztják és ellenőrzik, majd segítséget kell nyujtaniok a dolgozóknak a munka megszervezésében. Az igazgatók törődjenek azzal, hogy a vezető agronómusok hetenként egyszer összehívják a részlegagronómusokat, vezető gépészeket, szakaszmechanikusokat, műhelyvezetőket és normázókat. A részlegagronómusok és a szakaszmechanikusok sokszor azonkívül, hogy egész héten motorkerékpárral látogatják a munkahelyeket, semmi mást nem végeznek. A munkafegyelem megszilárdításában és a terv teljesítésében jó példát mutatnak az eperjesi kerület gép- és traktorállomásain dolgozó kommunisták, de a többi dolgozók is. Komplexbrigádokat állítottak össze, melyek| nek tagjai a részlegagronómus, gépész, könyvelő, esetleg egy-két mühelybeli dolgozó, akik ellátogatnak a traktorosbrigád körébe, részletesen megvitatják a brigádvezetővel a munkatervet és utasítást adnak annak teljesítésére. Szükség van rá, hogy a többi gépés traktorállomás dolgozói is • hasonlóan biztosítsák a jövőben a gép- és traktorállomások munkájának ellenőrzését. A járási pártbizottságok feladata, hogy a gép- és traktorállomások üzemi pártszervezeteit, valamint a falusi pártszervezeteket úgy irányítsák, hogy javuljon a gépekről, emberekről és a traktorosbrigádról való gondoskodás A kommunistáknak meg kell érteniök, hogy a hektárhozamok a traktorosbrigád munkájától, a gépek kihasználásától függnek. Ferenci István, a gép- és traktorállomások szlovákiai igazgatója,