Uj Szó, 1954. szeptember (7. évfolyam, 213-238.szám)

1954-09-30 / 238. szám, csütörtök

1954. szeptember 24. UJSZO * 5 Bruno Fóliának, a „Szabad Európa" rádió volt bemondójának nyilatkozata A Csehszlovák Sajtóiroda szep­tember 29-én, szerdán Bratislavában sajtóértekezletet tartott, amelyen Bruno Folta, a „Szabad Európa" rádió volt bemondója a következő nyilatkozatot tette: „Nevem: Bruno Folta, 1935. X. 25-én születtem Bratislavában, itt lakik és dolgozik az anyám és van itt több hozzátartozóm is. 1951-ben Bratislavában elvégeztem az alap­fokú iskolát. Az iskola befejezése után Tibor Adamec osztálytársam­mal együtt illegálisan Ausztriába mentünk. Szökésünkre a kényel­mes és gondtalan élet reménye ösztönzött. Nagy meglepetésünkre azonban Bécsbe érkezésünkor sen­ki sem várt bennünket. Sőt, egélznapi csavargásunk alatt sen­ki sem vett bennünket észre és ellátásunkról sem gondoskodtak. Az esti órákban éhesen az ame­rikai konzulátushoz fordultunk se­gítségért, ahol ahelyett, hogy át­adtak volna bennünket a cseh­szlovákhivataloknak, egy bécsi ko­lostorban helyeztek el, amelyről később megtudtam, hogy a Cseh­szlovákiába küldött amerikai ügy­nökök központja. Később a Military Intelligence Service amerikai kémszolgálat Bauernfeldgassei épületében ki­hallgattak bennünket. Ez a kihall­gatás csehszlovákiai katonai és gazdasági tárgyú információk szerzésére irányult. Amennyiben a kihallgatás során nem tudtunk semmiféle kémhírrel szolgálni, le­fényképeztek bennünket és újle­nyomatok vétele után a menekül­tek Gregor Mendelstrassen lévő közös menedékhelyén szállásoltak el bennünket ahonnan később a linzi, majd a salzburgi menekült­táborba kerültünk. A tábor élete rettenetes benyo­mást tett ránk. A többnyire régi konzervekből álló élelem nem volt elegendő. Anyagi támogatást nem kaptunk. A lakószobákban polos­kák hemzsegtek. Lopásinak, rab­lásnak és nyilvános prostitúció­nak voltunk tanúi. Láttam, mint merül el az ifjúság naponta az erkölcsi mocsár fertőjében. Ter­mészetesen az ilyen környezetnek nagy befolyása van a menekült további életmódjára. Összesen harmincan voltunk a táborban. Ezek között volt néhány hozzám hasonló. Ezek később az emberi társadalom kivetettjeivé váltak. Sokan néhány schilling reményében a helyi lakosokat tá­madták meg. Azok a menekültek, akik dolgozni akartak és így akar­ták megjavítani életkörülményei­ket, a gazdag parasztoknál dol­goztak, de ezek is csupán az idénymunkák idején. Minden az amerikaiak közvetlen felügyelete alatt történik, Az amerikai kém­szolgálat ezek közül az emberek közül keresi ki a megfelelő ala­nyokat és küldi őket kémkedés céljából a Csehszlovák Köztársa­ságba és a többi; népi demokrati­kus államokba. Ausztriai tartózkodásom idején megtudtam, hogy dr. Kvetko volt szlovákiai földművelésügyi meg­bízott, a demokrata párt volt élenjáró képviselője, aki kül­földre menekült és az amerikaiak szolgálatába szegődött, a „Szabad Európa,, müncheni rádióleadó-ál­lomásán működik Nevezettet még bratislavai tartózkodásom idejéből ismertem. Tekintettel arra, hogy a tábor­ban rossz körülmények között él­tem, elhatároztam, hogy illegálisan Nyugat-Németországba' távozom és ott felkeresen dr. Kvetkot, akitől segítséget vártam. Felkerestem dr. Kvetkot és el­mondtam neki esetemet, amit o propagandacélokra használt fel­Összehívta a „Szabad Európa" rá­dióállomás néhány szerkesztőjét, akik a csehszlovák iskolák és taní­tók ellen irányuló aljas rágalom­előadást dolgoztak ki. Ezt az elő­adást dr. Kvetko utasítására 1951. október elején a „Szabad Európa" rádióban előadtam, annak ellenére, hogy tudtam: mindez csupa hazug­ság. Azért tettem ezt, mert dr. Kvetko a „Szabad Európa" rádiónál állást ígért nekem. 1951 őszén a müncheni „Szabad Európa" rádió fizetett bemondója lettem, tehát azé a rádióé, amely hazug és csaló ténykedésével az amerikaiakat és kémszolgálatukat szolgálja az országunk ellen inté­zett propagandatámadásaikban. A rádióban egészen a Csehszlovák Köztársaságba érkezésemig'voltam alkalmazva. Az adásokban Jožko Rybárik fedőnév alatt szerepeltem. A csehszlovák osztályon gyakran előadásokat tartottam nyugati, fő­leg USA-beli különféle műszaki újdonságokról. Többek között elő­adást tartottam az atom- és hidro­génfegyverrel végzett próbákról és e fegyverek hatásáról. Az adásokat különféle rendelkezésemre bocsá­tott műszaki folyóiratokból állítot­tam össze, amelyek cinikusan szá­moltak be az emberáldozatokról, va­lamint az atom- és hidrogénbombá­nak az emberi szervezetre gyako­rolt borzalmas hatásáról. Ezeknek az előadásoknak az volt a célja, hogy hassanak az emberek gondol­kozására, az amerikaiak hatalmától való félelem légkörét keltsék a vi­lágban és engedékenyebbé tegyék az emberiséget a keleti országok ellen irányuló amerikai politika el­fogadásában. A „Szabad Európa" rádió egész tevékenységét az amerikai kémszol­gálat irányítja. A „Szabad Európa" rádiót a népi demokratikus államok és a Szovjetunió elleni különféle provokáló akciókra használják fel. A „Szabad Európa" rádiót emellett nemcsak propaganda célokra hasz­nálják. Az alkalmazottak egész se­rege működik ott, akik közvetlen kémkedést folytatnak az egyes köz­pontok számára mint felhajtok, valamint saját ügynököket is kül­denek kii Példának Burešt említhe­tem, aki engem is a Csehszlovák Köztársaságba küldött. Bureš egy volt gyáros fia, maga is a volt nem­zeti szocialista párt funkcionáriusa volt és ellenséges tevékenykedésé­ért a Csehszlovák Köztársaságban halálra ítélték. Mint már említettem, több me­nekült külföldön és a táborokban szerzett tapasztalatok után vissza­térését kívánta hazájába. Én is ál­landóan foglalkoztam ezzel a gon­dolattal. Honvágyamat, főleg anyám ütáni vágyamat gyakran közöltem Burešsal, aki barátságunk idején kihasználta fiatalkori könnyelműsé­gemet, anyám és hazám utáni vá­gyamat. Igy Burešnak könnyen si­került rábeszélnie engem kémútra a Csehszlovák Köztársaságba. Bureš bemutatott az amerikai kémszolgálat szerveinek, akik hamis okmányokkal és szükség esetén használandó fegyverrel láttak el. Kémfeladatokat kaptam az útra és repülőgépen Berlin nyugati szek­torába szállítottak, ahol az ameri­kaiak utasítása szerint felvettem a kapcsolatot Schützner pappal, aki­től további kémfeladatokat kaptam és aki az NDK területén keresztül a Csehszlovák Köztársaságba kül dött. Érthető, hogy néhány éves kül­földi tartózkodásom nyomokat ha­gyott bennem, aminek következté­ben elviselhetetlennek képzeltem el az életet a Csehszlovák Köztársa­ságban. A Csehszlovák Köztársa­ságba érkezésemkor ezirányban na­gyon meglepődtem. Telt üzleteket láttam, az emberek itt határozot­tan többet vásárolnak, mint Nyu­gat-Németországban, ahol több mint 2 millió munkanélküli van. Koldu­sokat, vagy rosszul öltözött embe­reket sem láttam, mint Nyugat­Németországban. Egyszerű munkás­rokonaimnál tett látogatásom al­kalmával azt hallottam tőlük, hogy saját családi házat építenek. E tények felismerése gondolko­dóba ejtett helyzetemről — mint menekültnek és kémnek helyzeté­ről. Arra a következtetésre jutot­tam, hogy gyalázatos és piszkos munkára hagytam magam tobo­rozni, amelyből csak egyes sze­mélyeknek van hasznuk nyugaton. Arra a meggyőződésre jutottam, hogy piszkos munkára hagytam magam kibérelni saját nemzetem, tehát saját anyám ellen is. Ezért elhatároztam, hogy jelentkezem a csehszlovák hivataloknál, hogy minden szennyet és eddig elköve­tett gonosztettet levessek magam­ról. Felkértem a csehszlovák hi­vatalokat, hogy nyilvánosan be­szélhessek á már említett tények­ről. Végül azt szeretném kérni, te­gyék lehetővé, hogy becsületes munkával jóvát^gyek minden rosszat,' amit elkövettem'*. Ezután a csehszlovák és :a kül­földi sajtó képviselői intéztek né­hány kérdést Bruno Foltához. A csehszlovák rádió képviselője kérte Foltát, hogy részleteseb­ben beszéljen a „Szabad Európa" úszításairól. „Az amerikaiaknak és a népi demokratikus államokból összeve­rődött áruló emigrációnak — mondotta Fblta, amely nyugaton az amerikaiak szolgálatában áll, a világba küldött uszító adások céljára van szükségük a „Szabad Európa' 8 rádióra. Ezért azzal, hogy a rádiót a hírhedt amerikai „sza­badság-kereszteshsdjárat-' szerve­zet tulajdonába helyezték, amely­nek mint, hallottam, a fiatal Ford a tiszteletbeli elnöke, — megkí­sérelték a rádióállomás legalizá­lását. A „Szabad Európa" rádió tör­vényellenes, illegális, a nemzet­közi jogszokások és megegyezések értelmében el nem ismert adóállo­más. A „Szabad Európa" rádió te­vékenysége nagy anyagi kiadással — naponta százezer nyugatnémet márka költséggel jár. A kiadáso­kat nagyrészben az amerikai kor­mány támogatásából fedezik. Az í amerikai kormány a keleti álla­mok elleni kártevékenységre elő­irányzott és megszavazott száz­millió dollárból bizonyos összeget a „Szabad Európa" rádiónak fo­lyósít. A müncheni „Szabad Eu­rópa" adóállomás osztályok kom­plexumát képezi a népi demokra­tikus államok szerint. Ezeknek az osztályoknak az a feladatuk, hogy uszító propagandát fejtsenek ki saját országuk ellen, uszító röp­iratokat és brosúrákat küldjenek a nemzet egyes rétegeihez, amitől az illető ország lakossága és gazdasága egységének felbomlását várják. Ezenkívül az amerikai kémközpontok a rádió adásait a népi demokratikus államokba kül­dött ügynökeik kártevékenységé­ben egymás megértését elősegítő jelszavak küldésére használják. A „Szabad Európa" rádió azon­ban nem az egyedüli hely, ahon­nan uszító propagandával ártanak a keleti államoknak. Tudom, hogy jelenleg Münchenben befejezés előtt áll egy új leadó, éspedig köz­vetlenül az amerikai konzulátus épületében. Ennek az adóállomás­nak, mint az „Amerika hangja" fiókállomásának, hasonló célokat kell szolgálnia. Néhány különleges feladatot kell átvennie a „Szabad Európától", mint pl, az ügynökök­nek küldött jelszavak sugárzását, stb. A sajtóértekezlet folyamán Bru­no Folta válaszolt a sajtó képvise­lőinek többi kérdéseire. A munkavédelem kérdése a bratislavai Matador-üzem ben A kapitalista rendszer idején, ami­kor valaki munka közben megsérült és munkaképtelenné vált, a gyár tu­lajdonosa egyszerűen kiválasztotta a gyár előtt várakozó munkanélküliek tömegéből a következőt, aki a veszé­lyes munkahelyen is vállalta a mun­kát, mert nem akart továbbra is mun­ka nélkül maradni. Volt aki bírta, volt aki hamarosan a soronkövetkezönek adta ét helyét. Mindnyájan arra töre­kedtek, hogy helyüket minél tovább megtartsák, minél hosszabbra húzzák azt az időt, amikor. kenyérkereső van a családban. Így a munkanélküliség fenyegető lehetőségének nyomása alatt lassan megtanultak úgy dolgozni, hogy a hiányos védőberendezésekkel ellátott, vagy védőberendezés nélküli gépeknél sokáig semmi baj sem történt. Ha ma végigmegyünk a bratislavai Matador-üzem műhelyein, látjuk, hogy az összes gépek védőfelszereléssel van­nak ellátva A lakatosmühelyben kö­szörűsöket találunk. Szikrázik a kö­szörült acél. Az idős szakmunkás csak nyugodtan összehúzott szemöldökkel, védőszemüveg nélkül áll a gépnél. A szemüveg pedig ott lóg a szögön. Ép­pen azon a szögön, amelyen a „Hasz­nálj védőszemüveget!" tábla függ. Ha megkérdezünk egy üzemi munka­védelmi felelőst, hogy miért van ez Így, csak széttárja karjait, s legfeljebb ezt mondja: — Hét velük már nehezen lehet megszoktatni a szemüveget... Ha pedig a dolgozót kérdezzük, ezt a feleletet kapjuk: — Harminc éve dol­gozom így és semmi bajom sem tör­tént. — A megrögzöttebbek még hoz­záteszik: — Nem is szakember, aki nem tud i szemüveg nélkül dolgozni. Vagy azt mondja: — Sohasem voltak ezek a dolgok, csak most gondolnak kí folyton valami újdonságot. Állítsuk csak szembe ezekkel az ál­lításokkal a biztonsági technikus által feljegyzett adatokat. Augusztusban például 14 kisebb baleset történt. Ti­zenegy idősebb férfit, két nőt és egy fiatal dolgozót ért baleset. Igaz, hogy a nők kevésbbé veszélyes munkát vé­geznek, de az idősebbek baleseteinek száma mégis aránytalanul túlszárnyal­ja az átlagot. Mi ennek az oka? Nézzünk meg egy példát. Sýkora elvtárs, az üzemi munkavédelmi bizott­ság tagja nemrég bejárta az üzemet. Az egyik munkahelyen egy munkást látott, aki a szljhajtás kapcsát javí­totta. Gépét azonban nem állította le. Baleset szerencsére nem történt, mert Idejében figyelmeztették a helytelen munkára. Az illető a munkahelyen ftiggő táblát: „Menet közben ne ja­víts!" elolvasta ugyan, — mert hiszen minden nap látja — de nem tartotta szükségesnek a figyelmeztetés betar­tását. És ez nagy hiba! A munkavédelmi bizottság most megkap ugyan minden támogatást az üzem vezetőségétől, de nem tudja eléggé biztosítani a tömegszervezetek­kel való együttműködést. Ha a nép­nevelök, a múhelytanäcso'k és a CsISz­svervezetek tagjai nem győznek meg minden egyes dolgozót a munkavédel­mi előírások pontos betartásának szük­ségességéről, akkor a munkavédelmi tanács az üzem vezetőségének segít­sége ellenére is magára marad. A dolgozók egészségvédelmének oroszlánrészét az üzemi orvos végzi. A bratislavai Matador-üzem orvosi rendelőjéről elmondhatjuk, hogy példás a maga nemében, öt szakorvos rendel itt Röntgen, gyógyfürdők, korszerű villanygyógykezelő felszerelések stb. állanak a dolgozók rendelkezésére. Dr. Schmldt üzemi orvos új munka­helyén sikerrel alkalmazza a Béke­üzemben szerzett tapasztalatait. Nagy súlyt fektet ( a biztonsági technikussal való együttműködésre. Tervbe vette a munkavédelemről szóló előadások meg­tartását is. 14 napos működése alatt ezek közül már négyet megvalósított. Ezenkívül a Béke-Üzemben szerzett tapasztalatai szerint egy olyan rend­szert dolgoz ki, amely minden mun­kahelyen megmutatja a legtöbbször előforduló megbetegedéseket. Igy be­adhatja az üzem vezetőségének javas­latait, amelyek szerint állandóan fo­kozható lesz a munka biztonsága. Ügy az üzemi orvosnak, mint a mun­kavédejmi bizottságnak a jövőben az lesz a feladata, hogy megértesse min­den egyes dolgozóval azt a nagy kü­lönbséget, amely a régi munkakörül­mények és a maiak között fennál. Ma már nemcsak a dolgozók magánérdeke a balesetek elleni küzdelem, hanem az üzem vezetőségének is, és egész nem­zetgazdaságunknak legfőbb érdeke a dolgozó ember jóléte és biztonsága. Bányászaink segítségére A beszterbányai kerületben a­munkaerőknek a bányák részére történő toborzása terén példásan teljesíti kötelességét a gépipari részleg. A kerület gépipari üzemei­ből ez évben már sok dolgozó ment ét dolgozni a kékkői, handlovai és nováki bányákba. Legtöbb dolgozó a breznói CsKP IX. Kongresszus­üzemből, a füleki Kovosmaltból és dólné hámrei Sandrik-üzembol jött. A Katajev-mozgalom részvevői teljesítik felajánlásukat A bratislavai keleti állomás vasuta­sai már régóta nagy sikerrel érvénye­sítik M. F. Katajev szovjet sztahano­vista munkamódszerét a vasúti ko­csik tolatásánál és összeállításánál. Még jobb eredmények elérése céljá­ból a fehér, kék és vörös munkavál­tás Katajev követői szeptember 1-én a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 37. évfordulójának tiszteletére számos felajánlást tettek. A kék mun­kaváltás, amely az év kezdete óta 106 százalékra teljesíti tervét, a ko­csitolatásra megállapított normát min­den váltásban 7 százalékkal akarja emelni. Anton Ondrás állomási diszpé­cser és Jozef Porubský lejtöpálya-ve­zetö vezetésével a vasutasok példásan teljesítik vállalt kötelezettségüket és 11 váltás alatt 1200 kocsival többet tolatnak, mint amennyit a terv előír. Ezzel megtakarítottak egy munkavál­tást. A másik két kollektíva is sikeresen teljesíti vállalt kötelezettségeit és tervfeladatait túlteljesíti. Sikert igérő kísérletezés folyik a bárcai országút 200 négyzetméteres szakaszán. Az építkezési anyagokat elemző és el­lenőrző vegyiállomás mérnöke, Singet Hugó kísérletezik, hogy hideg úton útburkoló anyagot ál­lítson elő azbeszt-por és hulladék felhasználásával. Az utak építésé­nél az aszfaltot a munkahelyen főzik és teszik folyékonnyá. Az új eljárás előnye abban áll, hogy a felső burkolóanyag már előregyárt­va kerül a munkahelyre. A dobsinai azbeszt-üzem kör­nyékén, sok évtizeden keresztül valóságos hegyek képződlek az azbeszt porából és hulladékából, melyek felhasználatlanul és érték­telenül feküdtek ott. Az azbesztpor képezte a kísérlet anyagát, amit a laboratóriumban hideg úton állí­tottak elő, aszfalt és kavics hozzá­adásával. A laboratóriumi kísérlet sokat ígért, de a laboratóriumtól a gyakorlati alkalmazásig igen hosz­szú az út. Jahoda Miklós mérnök nagy lehetőségeket látott a labora­tóriumban előállított anyagban és Frič mérnökkel közösen a gyakor­latban+is kipróbálták az új útbur­koló imyag összetételét. Először csak kisebb javítási munkálatoknál kísérleteztek, majd szeptember 20­án lerakták a 200 négyzetméteres szakaszt. A lerakás ideje óta ál­landóan ellenőrzik az utat, kere­sik, vannak-e esetleges hiányossá­gok. Az eddigi tapasztalatok sze­rint az anyag állandó keménvedést mutat, amiből arra lehet következ­tetni, hogy nemcsak gyorsabb és olcsóbb építési eljárást jelent a ta­lálmány, hanem tartósság szem­pontjából is sokat ígér;

Next

/
Thumbnails
Contents