Uj Szó, 1954. szeptember (7. évfolyam, 213-238.szám)

1954-09-03 / 215. szám, péntek

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. szeptember 3. péntek 30 fillér VII. évfolyam 215. szám. A mai számban: Jelentés a kormány üléséről (1—2. old.) A bonni körök mozgolódása az EVK visszautasítása, után „ (3. old.) Az európai védelmi közösség" szerződése visszautasításának visszhangja (4. old.) A traktorállomások feladata a mezőgazdasági termelés fellendítésében (5. old.) Űszó Európabajnokságok Torinóban (6. old.) Háborús egyezmény helyeit kollektív biztonsági rendszert A francia nemzetgyűlés néhány nappal ezelőtt elutasította az „európai védelmi közösség" szerződésének ratifikálását. A képviselők ezzel a szabadságszerető népi tömegek demonstratívan kifejezett követelményének megfelelően nemet mondtak az új háború, a bonni Németország újrafelfegyverzése politikájának és annak a javaslatnak, amely a francia népet új háborúba sodorná, s Franciaországot Hitler utódainak véres fasiszta uralmába kergetné. A világ békeerőit nagy örömmel és határtalan lelkesedéssel tölti el ez a győzelem. A francia nép — a hitleri háború áldozata és a fasiszta megszállók ellen vívott földalatti harc megannyi csatájának hőse — nagy diadalt aratott a kül- és belföldi reakciós erők fölött. Diadala egyben a béke ügyének győzelme is. Mi, a béke hívei, akik osztozunk a francia nép nagy örömében, tudjuk, hogy odaát a washingtoni kormánykörök és az érdekelt „nagyságok" fogcsikorgatva fogadták az EVK szerződése elutasításának hírét. Füstbe ment terv, avagy gesztenye, melyet mások, a francia dolgozók, nem hajlandók kikaparni a parázsból — ez az, amiért az amerikai monopolisták most annyira dühösekNaivság lenne azonban hinni, hogy ezzel napirendre térnek a francia nemzetgyűlés döntése fölött. Látva, hogy a Franciaországra gyakorolt nyomás hatástalan maradt, most megkísérlik NyugatNémetország felfegyverzését. A nyugatnémet lapok, hogy palástolják azt a kudarcot, amelyet a franciák határozata háborús terveik keresztülhúzásával okozott, „örömüket fejezik ki, hogy nem lép érvénybe a. szerintük Németország kezét megalázóan megkötő szerződés" és hangoztatják: „Ütött a cselekvés órája". Követelik, hogy Németországot fegyverezzék fel, de nem a franciák által elvetett szerződésben rögzített feltételek és arányok szerint, hanem teljesen szabadon. A francia nép, s vele együtt a béketábor, megnyert egy kétségtelenül nagy csatát, amely után változás várható a francia külpolitikában. A „l'Humanité" azt írta, hogy a nemzetgyűlés döntése pontot tesz az ország politikájában az „európai védelmi közösség szerződése" sorsával kapcsolatban már négy év óta fennálló bizonytalanságnak. A francia népnek tovább kell vívnia ezt a békeküzdelmet. Feje fölül már elhárult a közvetlen veszély, most tehát meg kell akadályoznia a fasiszta militarista német szoldateszka feltámadását és korlátlan felfegyverzését, ami komoly veszély lenne az európai békének és elsősorban magát Franciaországot fenyegetné egy külső támadás veszélyével. A francia nép az „európai védelmi közösség" szerződésének ratifikálására irányuló különféle mesterkedések ellenére is keresztül tudta vinni akaratát a parlamentben. Mendes-France miniszterelnök ugyan a döntés után kijelentette, hogy „a francia kormány hű marad az Atlanti-szövetséghez, amely politikájának fő alapelvét képezi." A francia népnek oda kell hatnia, hogy a kormány végképpen feladja az Atlanti-szövetség gondolatát és megkeresse az utat az európai kollektív binztonság megteremtésére, azaz, adjon választ a szovjet kormány legutóbbi nyilatkozatára és a bennefoglalt javaslataira. Mint ismeretes, a szovjet kormány néhány hónappal ezelőtt javasolta, hogy augusztusban vagy szeptemberben jöjjenek össze a négy nagyhatalom külügyminiszterei és tárgyaljanak az általános európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésének kérdéséről. Ez a rendszer biztosítaná Európa békéjét. Az általános európai kollektív biztonsági rendszerben megoldást találnának a ma még nyitva álló vitás kérdések. A kollektív biztonsági rendszer megakadályozná a Wehrmacht újbóli felállítását és a náci hordák európai garázdálkodásának megismétlődését, az államok egymás ellen létesülő katonai csoportosulásai -' nak kialakulását. A nyugati nagyhatalmak kormányai azonban mai napig még nem adtak választ a szovjet kormány legutóbbi kezdeményezésére. Ehelyett az amerikai imperialisták nyíltan élesztik a háborús veszélyt, s Franciaország beleegyezése nélkül felfegyverzik Nyugat-Németországot, olyan kémhálózatokat építenek, amelyek a népi demokratikus országok ellen fejtik ki tevékenységüket, ugyanakkor Franciaországtól és Olaszországtól kezdve valamennyi európai államban is megvetették a lábukat és aktív tevékenységet folytatnak amerikai kenyéradóik számára. A Szovjetunió kormánya várja, hogy az érdekelt hatalmak válaszoljanak legutóbbi nyilatkozatára és javaslataira, s lépéseket tegyenek az európai kollektív biztonság olyannyira égető kérdésének megoldására. Most, amikor a békeszerető világtól támogatott francia nép büszkén tekint kivívott győzelmére, az a kötelesség hárulna rá, hogy szorgalmazza a szovjet kormány javaslatának megvalósítását, s kormányánál elérje a négy külügyminiszter értekezletének mielőbbi összehívását. Tárgyalni az általános európai kollektív biztonsági rendszer megteremtéséről — a népek békéjének és alkotó .munkájának erős oltalmáról — ez volna a jövő feladata. Jelentés a kormány üléséről A mezőgazdasági termelés tervének jóváhagyása a beadási normáknak és a szerződéskötések módjának meghatározása az 1955. évre A szovjet partizánok küldöttségének szlovákiai látogatása örömteli mosollyal és testvéri öleléssel fogadták szeptember 1-én Vszevolod í Klokovot, a Szovjetunió hősét, Dimitrij M. Eezutot és J. V. Murzin partizáriparancsnokot Kľak partizán községben. Habár a felkelés óta már 10 év telt el és a romok helyén egészen új község nőtt, a szovjet partizánok még világosan emlékeztek bű barátaikra. Itt a Vtáčnik alatti völgyben vérrel pecsételték meg a két nép test-' gériségét. A kormány augusztus 31-i ülésén jóváhagyta a mezőgazdaság: termelés tervét a kötelező beadások normáit és a mezőgazdasági termékek beadására vonatkozó alapelveit és tervét az 1955- évreA jóváhagyott terv a CsKP X. kongresszusának a mezőgazdasági termelésnek a legközelebbi két-háí'om évben alapvető emelésére vonatkozó irányelveiből indul ki, és a városok dolgozóinak élelmiszerekkel, főleg hússal, a könnyű- és élelmiszeriparnak jóminőségű nyersanyagokkal való ellátása biztosítására és a földművesek jövedelmének emelésére irányul. A mezőgazdasági termelés terve megszabja a szántóterület terjedelmének csaknem 50.000 hektárral való kibővítését az 1954-i tervhez viszonyítva. E feladatok teljesítése szempontjából igen fontos feltétel az állandó gazdálkodók megnyerése és biztosítása, főleg a határmenti körzetekben, valamint a földalap védelme. A vetésterületek struktúráját a terv úgy módosítja, hogy erősödjék a takarmányalap. Ezért elrendeli a búza vetésterülete terjedelmének korlátozását, a szemestakarmányfélék vetésterületének kibővítését és a takarmánynövények, főleg a silózásra alkalmas növények vetésterületeinek további lényeges növelését. Az 1954 évi tervvel szemben megkétszereződik a rétek és legelek lecsapolása. A friss zöldség-beadások biztosítása céljából a terv a melegágyak és üvegházak területértek lényeges kibővítését írja előA tervezett hektárhozamok az 1954. évvel szemben a búzánál 4-4 százalékkal, rozsnál 3-9 százalékkal, az árpánál 4-5 százalékkal, a cukorrépánál 5-7 százalékkal, a burgonyánál pedig 3-3, százalékkal emelkednek. A feldolgozó ipar részére elegendő mennyiségű hazai nyersanyagnak, főleg az olajosmagvaknak és lennek biztosításával kapcsolatos feladatokat a terv a hektárhozamok növelésével oldja meg, mégpedig a lennél 13.1 százalékkal, a repcénél pedig 38.6 százalékkal az 1953. évben elért hozamokhoz viszonyítva, ugyanakkor az ipari növények vetésterülete egészben véve változatlan marad. Az egyes vidékeken az éghajlati és talajviszonyok folytán kisebb lesz a repce vetésterülete. ' A komlótermesztés legkedvezőbb feltételeinek megteremtése érdekében a komlótermő vidékeken csökkentették a cukorrépa vetésterületét, biztosították a műtrágya kiutalását és további gépesítési eszközöket. Az 1955. mezőgazdasági termelés fejlesztési tervének főcikkelye AZ állattenyésztési termelés növelése, ahogyan ezt a CsKP X. kongreszszusának irányelvei elénk tűzik. A terv előríja, hogy az állattenyésztési termelés alapvető növelését el sősorban az állatállomány hasznosságának emelésével és a haladó zootechnikai módszerek széleskörű érvényesítésével kell elérni. Hogy megőrizzük a marhaállomány 1953. és 1954-es év számbeli színvonalát, a sertésállományt az 1953. évhí?z viszonyítva kb- 8 százalékkal, a juhállományt pedig 20 százalékkal növeljük. A sertésállomány gyarapítását és a sertéshústermelés növelését elsősorban a szerződéses sertéshizlalás lényeges növelése segítségével biztosítjuk, ennek következtében jobb lesz a húsellátás a városokban és a falvakon is. A terv megszabja, hogy a tehenek tejhozamát az 1953. évhez viszonyítva 22 százalékkal emeljük. A mezőgazdasági termelés tervezett fokozása a gép- és traktorállomásoknak további dolgozókkal, s új technikával való megerősítésare és a mezőgazdasági dolgozok számának főként szakemberekkel való növelésére, továbbá nagyobb műtrágyajuttatásokra és fokozottabb beruházásokra támaszkodik- A gép- és traktorállomások teljesítményének összterjedelme az 1954évhez viszonyítva 17.2 százalékkal emelkedik. Nagy mértékben emelkedik a kapásnövények sorközi megmunkálása és a betakarítási munkák gépesítése a cukorrépánál, burgonyánál. Számítunk a trágyaszállítás, rakodás és szétszórás, továbbá a trágyalével való öntözés gépesítésének fokozására és a növényvédelem gépesítésére is. A gépés traktorállomások a süózást saját eszközeikkel végzik és az EFSz-ek az eddiginél nagyobb mértékben kezdik meg az istállómunkák gépesítését. A terv számít a gép- és traktorállomásoknál az egyénileg gazdálkodó földművesek részére nyújtott munka terjedelmének lényeges emelésére is. A fokozott feladatok teljesítésére a gép- és traktorállomások egyéni eszközökön kívül több mint 1000 arató-cséplő-kombájnt és számos répa, burgonya-és lengyűjtő kombájnt kapnak. A gazdasági felszerelések egyes fajtáinál előforduló eddigi hiányok ' kiküszöbölésére a gép- és traktorállomások nagymennyiségű vontatott alkatrészt kapnak. Ezzel megteremtődnek az előfeltételek az agregátok összeállítására, az agrotechnika megjavítására és az agrotechnikai határidők lerövidítésére. A kormány a mezőgazdasági termelés tervével egyidejűleg jóváhagyta a mezőgazdasági termékek kötelező beadásának normáit és a mezőgazdasági termékekre vonatkozó szerződések alapelveit és tervét az 1955. éyre- A beadási normák lényegében ugyanazon a színvonalon maradnak, mint az 1954. évben. Megvalósulnak a szükséges módositások a termelés és a beadás között fennálló különbségek kiegyenlítésére az egyes nagyságcsoportoknál. A növényi termékek beadásánál tekintetbe vettük a mezőgazdaság termelési tervének változásait, különösen a kenyérgabona vetésterületének csökkentéséi, melynek célja a takarmányalap bővítése.' A korai és ipari burgonya, valamint a vágóbaromfi beadását máinem a szilárd beadási normák alapján határozzák meg, hanem a begyűjtővállalat és az illető gazdaság szerződéses (kontraktációs) megállapodása alapján. A zöldségnél a kötelező beadást csak a hat fő fajtánál (celler, hagyma, fokhagyma, sárgarépa, befőzési uborka, petrezselyem) állapítják meg szilárd beadási normák szerint, még pedig a két hektáron felül: mezőgazdasági üzemeknél, amelyeknél a zöldségtermesztést a tervben szabják meg. A két hektárig terjedő területtel bíró mezőgazdasági üzemek esetében a felsorolt zöldségfajták beadására, valamint az összes mezőgazdasági üzemek esetében a többi zöldségfajták beadására a begyűjtési szervek az EFSz-ekkel és a földművesekkel beadási szerződéseket fognak kötni, amelyekkel biztosítják számukra a termékek értékesítését és egyben az előnyös vetőmag, műtrágya kiutalását és a takarmány, esetleg más termékek vételét. Azt a zöldségterületet, amelyre beadási szerződést kötnek, nem számítják be a kenyérgabona és burgonya kötelező beadásának meghatározásánál döntő földterületbe, s az állattenyésztési termelés beadási tervével kapcsolatban pedig csak a földterület felét számítják be. Az ipari növények esetében, amelyeknek vetése kötelező lesz a két hektáron felüli vetésterülettel rendelkező mezőgazdasági üzemeknél, a beadási szerződéseket a szokott módon kötik meg, á termékek tervezett vetésterületét pedig leszámítják a kötelező beadások megszabásának alapjából. Azok a földművesek, akiknek két hektárig terjedő földterületük van, ezeket a növényeket saját elhatározásuk szerint, azt a területet pedig, amelyre beadási szerződést kötöttek, leszámítják a kőtelező beadások megszabásánál döntő alapból. Az ipari növények termelésének támogatása céljából bevezetik a több mint egy évre szóló beadási szerződések önkéntes megkötését, az EFSz-ekben a három évre érvényes előnyöket biztosító szerződések kötését. A terméketlen rétek és legelők felszántásával nyert vetésterületek három évig mentesek a kötelező gabona, és burgonyabeadások alól. A mezőgazdasági termelés tervének, a kötelező beadások normáinak és az 1955. évre vonatkozó szerződések tervének jóváhagyása lehafővé teszik, hogy az EFSz-ek, az állami birtokok és az egyénileg gazdálkodó földművesek tervezett feladataikat már az őszi munkák idejében is jól biztosíthassák. A mezőgazdasági termelés tervének szétírása a CsKP X. kongresszusának határozata értelmében az eddiginél egyszerűbb módon lesz megvalósítva. Ez a leegyszerűsített mód kiküszöböli az eddig túlzott központosítást és a konkrét feladatok túl nagy számát, amelyek fékezt

ék a saját kej; deményezés érvén

yesítését. a. he-^ l

yi lehetős

égek és feltételek t.iaztplethe

nt-artását, és a gazdasági szerveket adminisztratív munkával túlterhelték. A mezőgazdasági termelés tervezésének egyszerűsítése a kerületileg tervezett mezőgazdasági üzemeknél a mutatók számát az eddigiek egynegyedére csökkenti. Csak azok a mutatók maradnak meg, amelyek szükségesek a szántóterület tervezett nagyságának eléréséhez, a fő termékek termelésének biztosításához s az állatállomány hasznosságának és hozamának biztosításához az EFSz-ekben és az állami birtokokon. Ez a szabályozás a mezőgazdasági termékek kötelező beadásának lényeges emelését jelenti majd, amelyek a szerződések mellett döntő szerepet játszanak a mezőgazdasági termelés fejlődésének irányításában a népgazdaság szükségleteivel meg- • egyezően. Ezért lényegesen nő a mindenfokú nemzeti bizottságok és a begyűjtési apparátus dolgozóinak felelőssége azért, hogy idejében és felelősségük teljes tudatában biz(Folytatás a 2 oldalon.)