Uj Szó, 1954. szeptember (7. évfolyam, 213-238.szám)

1954-09-25 / 234. szám, szombat

1954. szeptember 24. UJSZO * 5 A galántai járás EFSz-einek konferenciájáról A szövetkezeti gazdálkodás, a dolgozó parasztság felemelkedésének egyetlen útja Ä galántai járás egységes földművesszövetkezeteinek küldöttei járási konferencia keretében érté kelték eddig elért eredményeiket. A konferencia több mint 120 küldötte és vendége egyöntetűen megegyezett abban, hogy a mezőgazdasági termelést a jövőben nagyobb ütemben kell fokozni és ennek megvalósításához az egyetlen helyes út a szövetkezeti gazdálkodás útja. Csak a nagyüzemi gazdálkodásban lehet felhasználni a nagyteljesítményű mezőgazdasági gépeket. Csak nagybani gazdálkodásban lehet megvalósítani azokat az új munkamódszereket, amelyekkel a régiekhez viszonyítva kevesebb munkával sokkal nagyobb eredményeket érhetünk el. Bebi zonyosodott például az idén is, amikor annak ellenére, hogy a kedvezőtlen időjárás károsan hatott a termésre és több helyen elemi csapások is érték a szövetkezeti gazdaságokat, mégis szebb eredményeket könyvelhetnek el, mint az egyéni gazdálkodók. Amíg az egyénileg gazdálkodók átlagos hektárhozama járási méretben 9 mázsa volt, addig a jobb munka, a korszerű mezőgazdasági gépek használata eredményeként ugyancsali járási viszonylatban az egységes földművesszövetkezetek gabonaféléknél 19 mázsa 36 kg-os átlagos hektárhozamot értek el. Egyes szövetkezetek terméshozama többszörösen felülmúlta az egyénileg gazdálkodókét. Pl. az alsószeh EFSz-ben búzából 29 mázsa termett hektáronként, A hidaskürti és palóci EFSz-ben 28 mázsa. A feketenyéki szövetkezetben árpából 32 mázsa, a vízkeletiben 31 mázsa 20 kg, a felsőszeliben pedig 31 mázsa termett egy hektáron És ezt a sikert még fokozni lehet. Mert például a galántai állami gazdaságnak, mely jó példát mutat az egységes földművesszövetkezeteknek, 32 mázsa búzatermése volt egy hektáron. A diószegi cukorgyár alsóréti gazdaságában pedig zabból 33 mázsa 90 kg termést értek el. Ezzel magyarázható, hogy amíg az egységes földmüvesszövetkeze tek a közélelmezésnek beadandó gabonát gond nélkül, könnyen adták be, addig az egyénileg gazdálkodók még máig sem tettek eleget kötelezettségeiknek. A konferencia a štefanikovoi egységes földművesszövetkezetet állítja példaképül azon EFSz-ek élé, amelyek még nem tettek eleget tojásbeadási kötelezettségüknek. A Štefánikovo! EFSz tyúkfarmja Holis Ružena vezetésével 691 tyúkot gondoz, s ez az állomány lehetővé tette, hogy a szövetkezet már júniusban jóval túl- J teljesítette tojásbeadási kötelezett-' ségét. Az utánpótlás és a barom flhús biztosítására pedig 4.000 csirkét keltettek, amiből 3.770-eí fel is neveltek. A nagyüzemi gazdálkodás továbbfejlesztése érdekében a konferenc'a hangsúlyozta, hogy a szövetkezeti tagoknak, különösen pedig a vezetőknek állandóan fokozniok kell a szaktudásukat. El kell sajátítaniok az időszerű agrotechnikai ismereteket. Ennek érdekében a jövőben gyorsabb ütemben fogják népszerűsíteni a legjobb dolgozók munkamódszereit mint eddig és követ kezetesebben alkalmazzák a szovjet kolhozokban jól bevált módszereket is. A konferencia részvevői elmondották, hogy a szövetkezeti gazdálkodásban meglelték boldogulásukat, jövőjüket. Ezt az bizonyítja legjobban, hogy a szövetkezeti tagoknak igen szép jövedelmük van. Davkó Jánosnak, az alsószeli EFSz tagjának a háztáji gazdálkodása jövedelmén kívül az első félévben 523 munkaegység után 5.230 korona és 1560 kg gabona a jövedelme. Macsal Ferenc Tósnyárasdon ugyancsak az első félévre 5.717 korona készpénzt, 1.588 kg gabonát és 258 liter tejet kapott. Hasonló szép jövedelmük van Csík Boldizsárnak Nádszegen, Kuruc Pálnak és Remény Istvánnak Diószegen és sokan másoknak is a járás többi szövetkezeteiben. A konferencia elítéli azokat az egységes földművesszövetkezeteket, főleg a királyrévi, nádszegi és vízkeletieket, amelyeknek földterületükhöz viszonyítva még mindig hiányos az állatállományuk. Figyelmeztetik őket, hogy az állatállomány növelését tartsák elsőrendő feladatuknak, mert kellő állatállomány nélkül nem fogják tudni fokozni az állattenyésztési termelést, illetve növelni a szövetkezet jövedelmét. A vitában bírálták az előforduló hibák okozóit a szövetkezetekben, épúgy, mint az egyes hivatalokban. Kontár Jenő, az alsószeli EFSz egyik csoportvezetője rámutatott, hogy mennyire hátráltatja őket munkájukban, kisebb mezőgazdasági szerszámok, mint pl. a lógereblyék, hengerek, ekevas, a répaszedővilla és más egyebek hiánya. Kelner elvtárs Feketenyékről helytelennek tartja a korpával való gazdálkodást. — Most csak árpát, ha elfogy, csak kukoricát etetünk, és csak azután kapunk korpát, ha a kukorica is elfogy. Azután tehát csak korpát .etetünk. Nem jól van ez így. Úgy kell megszervezni a takarmányozást, hogy az árpát meg a kukoricát korpával keverve etethessük, mondotta. A konferencia részvevői mindnyájan egyetértettek a beszámolóban elhangzottakkal, mely szerint gazdaságilag és politikailag megerősítik az EFSzeket, bővítik taglétszámukat és ahol erre megvannak az előfeltételek, segíteni fognak az új szövetkezetek megalakításában. Salgovics elvtárs, a földművelésügyi megbízott helyettese zárószavában felhívta a szövetkezetek figyelmét a kapásnövények idejében való gyors betakarítására és minden őszi munka agrotechnikai határidőn belül való elvégzésének fontosságára. Száraz József Vidám szövetkezeti vásár Bratislavában az újvárosi piactéren az egymás szemébe kacsintgató bódék hosszú sorában az* elárusítók várják a látogatót, a látogatóban a vevőt. Nem lehet mondani, hogy nincsenek érdeklődők, avagy vásárlók, mert vannak. Van mit nézni is, vásárolni is. A lapostetejű vagy fedetlen bódék nagyrészében a zöldségféléktől, a húsféléktől, a játékszertől, a mutatós szövetanyagtól kezdve egészen a gombostűig mindent megtalálhat a vevő. Még a hangulat is vásárias a szépen körülkerített helyen. A téren ott hangoskodik az „ezermester", aki különféle laboratóriumi üvegeken hókusz-pókuszozik, így „mutatva ki" az emberek szív-, vese- és tüdő állapotát, vérnyomását. Padkájukon gubbasztanak az ínycsiklandozó laci-pecsenyét sütők, sürögnek-forognak a felszolgálók is az italboltok előtt. Egyszóval vásár ez a javából, szövetkezeti vásár, ahol a dolgozók termésfeleslegüket árusítják. Ha a bejáratnál szétnézel, azt se tudod, merre tarts, mert mindenütt füledig ér a kedvesen hívogató szó, ami nem is lenne baj, ha meg tudnál állni valahol. De erre képtelen vagy, mivelhogy a bódék összeszorultak és így a kirakott árú, a bámulatosan szép paprika, a nagyra megnőtt sárgarépa vagy petrezselyem egymást éri. Nem is tudod eldönteni, hol akadhatsz a legjobb, legszebb árura, csak mégy előre. Hiába járod azonban körül többször is a bódékat, hiába lelkesedsz elgyönyörködve a környékbeli szövetkezeti tagok munkáján, az áruválasztás sehogyo.n sem megy. Azért nem megy, mert akárhova nézel, egyformán szépek, tetszetösek a zöldségfélék. Ha végiggyalogolod a teret széltébenhosszában, akkor jut eszedbe, hogy csak úgy lehet szabadulni innen, ha sehová se nézel, esetleg a magasba, a bódék fölé. És ez lesz a veszted, mert ott meg megpillantasz egy teherautót, hátán ketrecekkel, amelyekben nyi* godt, hangoskodni egyáltalán nem akaró tarajos kakasok és hápogó kacsák pillantanak rád. A ketrecek tetején az elárusítók bezzeg hangoskodnak. Ettől a helytől aztán nem szabadulsz már csak azért sem, mert a jármű körül valósággal tolong a nép. Az meg véredben van, hogy mindig odaállsz, ahol a leginkább tolonganak. Mikor az autónál megálltál, hát nézelődsz. Látod, mindenki nagy munkában van a teherautón, kivéve Csölle Mihályt, a vezetőt, aki pihen a motoron. Egy nagybajszos bácsi, névszerint Csölle Vince a mázsával van elfoglalva, ö mér, ő számol. Két társa csak azért van mellette, hogy kötekedjék, incselkedjék, alkudozzék a vevővel. Meg is teszik ők ezt derekasan. Hol erélyesen, hol hízelkedve, néha vigyorogva, néha vitatkozva csalogatják magukhoz a vevőt. Mí is lenne, ha nem csapnának nagy hűhót a teherautón? Az 1.200 baromfiból «?s az 500 kácsából kevés kelne el. Az aprójószágokat meg el akarják adni, hiszen azért hozták a piacra, nem is áll be a szájuk. — A háromkilós kacsa és a kakas 60—60 korona! — kurjongat az elnök. — A kisebbjéből negyvenért adunk! — válaszolgat rá egy másik szövetkezeti tag. És ez így megy egész nap — míg csak meg nem üresednek a ketrecek. A nagyszarvai szövetkezet állati termékekből száztíz százalékra teljesítette a beadást, hát amit itt szabadon eladnák, annak az ára sokat emel jövedelmükön. Az őszi vásár tartalmas, mindenféle szempontból kielégíti a vásárlók igényeit. Legjobb szövetkezeteink lepték meg friss áruval fővárosi dolgozóinkat. Ha megnézed a vásárt, nemcsak látogató leszel, hanem vevő is. * Szép évszak az ősz. Nemcsak azért, mert a természet egyidőre megint új, tarka köntöst ölt: sárgát és rozsdavöröset, barnát meg hamuszürkét, amely színpompa ha el is üt az olajbarnán vagy feketén csillogó, frissen szántott zsíros földektől, mégis olyan jól .megfér, annyira együvé tartozik, akárcsak tavasszal a zöldbe borult lomb s a tarka, ezerszinben pompázó nyiló virág. Nem, nemcsak ez a színharmónia kölcsönöz különleges jelleget az ősznek. Más egyéb is. Főleg az .emberek szorgos munkája. Az állami gazdaságok dolgozói, a szövetkezeti tagok, meg a magángazdálkodók is, akik kora tavasztól késő őszig szorgalmasan munkálkodnak. most betakarítják munkájuk gyümölcsét. Szántanak, vetnek. Több helyen már kisorolt, zöldül a v tés. Emberek és munkájuk A múltkor Perudén JKrtam. Nagy í lu. Se vége, se hossza. Ha keresel valakit, aki a falu másik Végén lakik. ugyancsak gyalogolhatsz, míg rátalálsz. Jómagam is végigjártam két utcát, míg végre rátaláltam Makoviczky elvtársra, aki akkor jött haza a munkából. Ilyen nagy faluban sok a dolga a nemzeti bizottság elnökének, a szövetkezet vezetőinek, de a pártelnöknek is. Errői beszélgettünk Makoviczky elvtárssal, míg a falu felé mentünk. Lassan alkonyodott. A lámpák sápadt fényt vetettek a latyakos útra. Az árnyékok megnyúltak s a gödrökben megmaradt esővíz tükrében az útmenti fék félig csupasz ágainak árnyéka imbolygott. Még egy röpke félóra,^gztán csend borul a falura. Ot év távlatában A helyi nemzeti bizottság irodája ablakából keskeny fénysáv szűrőA jövőjükről beszélgettünk dik ki. Bent biztosan dolgoznak. Makoviczky elvtárssal bementünk és leültünk az egyik asztalhoz. Beszélgettiink. Inkább ő beszélt, én csak kérdeztem, meg jegyeztem. Aki nem ismeri a falut ezernyi problémájával, az emberek örömeivel, gondjaival és bajaival, szinte el se hinné, mi minden érdekli őket. Mennyire törődnek a világ sorával, meg a munkájukkal. Az emberek számolgatnak, latolgatnak, terveznek. Perbetén is, akárcsak másutt. Igy láttam őket, amint hárman az asztal fölé hajoltak a szomszéd helyiségben, ahová benéztem. Azután folytattuk a megszakadt beszélgetést. Makoviczky elvtárs dióhéjban elmondta a szövetkezet történetét, azt, hogy a kommunisták hogyan dolgoztak 1949-tői, amikor a szövetkezet megalakult és hogy mit terveznek, min dolgoznak most. öt év nem nagy idő egy ember életében, de a szövetkezet életében igen- Sok munkát, fáradságot és gondot jelent. A vezetés nem könynyű dolog. Szükség volt az erélyes kézre is, mert a 2.400 hektáron gazdálkodó szövetkezetét irányítani kell, helyén kell lennie az észnek. De ami a legfőbb: eredményeket kell elérni. Ezt mondja Békésszky elvtárs is, a szövetkezet fiatal, rokonszenves zootechnikusa, aki közben bejött hozzánk. — A szövetkezetnek megvan a tervezett marhaállománya, sőt még több is — fűzi tovább a szót, kisebbféle noteszt húz elő és abból diktálja, illetve olvassa az adatokat oly gyorsan, hogy ugyancsak igyekeznem kell az írással. Számok és termékek következnek gyors egymásutánban. — Beadtunk több vagon marhahúst és néhány vagon sertéshúst. A szabadpiacon is eladtunk 35 állatot, továbbá beadtunk 104.382 tojást és 232 kg juhsajtot. Vagontételben, százezrekben számolnak itt Az ember szinte elcsodálkozik, honnan veszik ezt a rengeteg terméket, kik és hányan dolgoznak itt? Lehet, hogy Békésszky elvtárs is észrevette ezt rajtam, mert megelégedetten mosolygott, az olyan ember mosolyával, aki tudja, hogy jól végzi munkáját. Különben is, míg beszélt, amikor az egyes adatokat diktálta és én ránéztem, hogy szavait jobban megértsem, éreztem, láttam rajta, hogy még valamit tartogat számomra, mondani akar valamit, amit talán el is felejtek megkérdezni, de ami mégis nagyon fontos a szövetkezetnek, hogy jó hírnevét öregbítse. — Az embereket se hagyjuk ki, főkép azokat, akiktől mindnyájan példát vehetünk — mondotta. Először is Sajben elvtársat dicsérjük meg, aki a ridegborjúnevelés mestere. Egy-egy borjúnál naponként 1.15 kg súlygyarapodást is elér. A fejők közül Balázs András és Mihály, az etetők közül Pécsi és Fajó András, a tyúkfarmon Tornóci Rebeka és Slančiková azok, akikre büszke a szövetkezet; Békésszky elvtárs örömmel mondja, hogy a szövetkezetnek 200 hektár kukoricája is van. Ebből is jó termést várnak. Az építkezésről sem feledkezett meg. Magam is láttam. Beillik egy kisebbszerű üzemnek is. Még víztornyot is építenek. A munka elég jól halad, csak az a baj, hogy egyszer S2ög hiányzik, máskor meg más egyéb nincs, s a lótás-futás soksíor drágább, mint maga a szög. Hát még a vesződség, meg az időpazarlás! Nem tetszik ez a szövetkezeti tagoknak. Dehát kinek is tetszene az ilyesmi? Makovický elvtárs is ezen a véleményen van, pedig nem szeret panaszkodni. Dehát ami igaz, igaz. A pártmunka Most is inkább másról beszél. A hibákról. Nem takargatják itt a hibákat és ftz eredményekkel sem titkolóznak. Szép sorjában rátér a pártszervezet munkájára is. Elmondja őszintén, hogy a pártmunka nem olyan, amilyennek szeretné. Sőt, az elmondottakból azt is kivettem, hogy némely vonalon még visszaesés is történt a tavalyi eredményekhez képest. Vegyük pl. a tagjelöltek felvételét, j Míg tavaly 19 tagjelöltet vettek fel ez idén csak kilencet. Közülük négyen dolgoznak a szövetkezetben. A tagjelöltek közül különösen Uhrin György munkáját dicsérik, aki a dohánytermelőcsoportban dolgozik Ő a CsISz helyi szervezetének elnöke. A pártbizottság segíti a tömegszervezeteket az ott dolgozó kommunisták útján. A bizottság egyes tagjai eljárnak a tömegszervezetek gyűléseire. Azonban a párt szervezeti életében még akadnak fogyatékosságok. A pártalapszabály' zatot pl. nem érvényesítik a gyakorlatban. Még mindig megvan a tizes csoportrendszer és a munkacsoportokban nem szervezték meg a pártcsoportokat. Pedig erre minden lehetőségük megvan. Az állattenyésztő munkacsoportban pl. 18 kommunista dolgozik. Ott két pártcsoportot lehet és kell alakítani. Jelenleg a pártoktatási év küszöbén állunk. A pártbizottság különleges gondot fordítson a tagjelöltekre. Tudjuk, hogy nagyrészük fiatal. De az ő feladatuk is, hogy a pártonkívüli fiatalok közül a legjobb dolgozókat, akiket szervezetük erre ajánlott, megnyerjék a pártoktatásnak. A pártbizottság e téren is segítse -a tagjelölteket. Perbetén nagy szükség van erre, mert a falu lakóinak számához viszofiyít- t va számbelileg elég gyenge a pártszervezet. Sorait fiatalokkal kell felfrissíteni és kiegészíteni. A fiatalabbat azonban nevelni, tanítani kell Ez a feladat a kommunisták egyik "legfőbb kötelessége. Késő este volt már, amikor végeszakadt beszélgetésünknek. A szomszédos helyiségben hárman még akkor is dolgoztak. A másnapi munkáról beszélgettek, meg arról, hogy milyen szépen kisorolt a vetés, a jövő évi kenyér. Gérecz Árpád.