Uj Szó, 1954. szeptember (7. évfolyam, 213-238.szám)

1954-09-23 / 232. szám, csütörtök

UJSZO 1954. szeptember 23^. Bőséges téli takarmányt az állatállomány részére *Az SzlKP KB és a Megbízottak ,Testületének felhívását a kukoricakórók silózásáról szövetkezeteinkben megtárgyalták. Sőt a szükséges intézkedéseket is-megtették ahhoz, hogy a már lesilózott csalamádé, őszi keverék és szudáni fű tápértékét kukoricakóróval, répakarajjal, tökkel és egyéb takarmányfélékkel emeljék. A galántai járás egyik legjobb szövetkezetében, Alsószelin, ahol a mult évben kévés yolt a silótakarmány, most jobban megszervezték az állatállomány téli takarmánnyal való ellátását. Ez ideig szudáni-füvet és tavaszi keveréket silóztak el, mintegy 1.100 köbmétert. Jelenleg az 500—600 köbméterre való csalamádé és csöves csalamádé silózása folyik. Az SzlKP KB felhívásának megtárgyalása után a szövetkezetek tagjai elhatározták, hogy 60 hektár kukoricakórót még lesilóz/ nak tökkel és répakarajjal keverye. A nádszegi szövetkezet tagjai szintén reagáltak az SzlKP KB felhívására. Hogy dolgozóinknak egyre több tejet és különféle hústerméket biztosítsanak, elhatározták, hogy napraforgótányérból, répakarajból és kukoricakóróból 1.200 köbméter silótakarmányt készítenek. A jövő héten teljes ütemben hozzálátnak a silótakarmány biztosításához. Erre a célra külön munkacsoportot szerveztek, amely a répaszedéssel és a kukoricatöréssel egyidőben végzi a silózási munkát. A diószegi szövetkezetben is hozzáláttak a silózási munkálatok megkezdéséhez. Szép szarvasmarhaállományuk van, s az SzlKP KB felhívásáról tudomást szerezve, ők iselhatározták, hogy egy-egy marha számára 40 mázsa silótakarmányt földelnek el. Ennek a mennyiségnek a felét tavaszi füves takarmányokból és csalamádéból már elkészítették. A másik felét viszont kukoricaszárból, tökből, melaszból, és répafejből készítik el. Silózási tervük szerint, amely három évre szól, évente emelniök kell az egy-egy marhára eső silótakarmány mennyiségét. 1955-ben 50 mázsa, 1956 és 57-ben pedig 51 mázsa silótakarmányt készítenek el egý szarvasmarha számára. Nagymennyiségű 'í;.-i keveréket, krumphszárat ás zöldséghulladékot silóztak le a szentmártoni szövetkezet tagjai, mégpedig a tervezett 271 köbméter helyett ez ideig 420 köbmétert. Mihelyt megkezdik a kukorica töréséi, a kóró silózásához is hozzálátnak. A j okai szövetkezetben a tervezett 580 köbméter takarmány helyett 760 köbmétert silóztak el. A csalamádét és az őszi keveréket szilázsollák. A dolgozók nemrégen elhatározták, hogy takarmányfélékből jóval többet silóznak el a szükségesnél. A silótali ármány szükségességét megértették a talló;i, kosúti, hódi, vezekényi és a többi szövetkezetek tagjai isMindenütt lázas ütemben folynak a silózási munkák. Ebben a törekvésükben a szövetkezet tagjait a U'aktorállomások dolgozó; is segítik. Mindezt azért teszik, hogy a szövetkezeti tagok nedvdús állapotban silózhassák el a takarmányt. „Semmi pénzért sem hagynánk ott a szövetkezetet" Mokcsakerészen estefelé • a mezőről hazaigyekvő emberek élénk beszéde teszi hangossá az utcát. Sok mindenről szó esik, egyebek között arról is, hogyan termett a kenderföld, s hogy a kenderrel való bajlódás hány napot vesz még igénybe. Ezen az estén az asszonyok a beszédesebbek, mert valamelyik felvetette, hogy a járási versenyzászlót az év végéig megtartják, a többi meg aztán fogadkozott, hogy úgy is lesz. tgy kerekedett közöttük a beszéd. Ott jártunk mi is az asszonyok nyomában, amíg csak be nem fordultunk Böszörményi Lajos udvarába. A gazdával szerettünk volna elbeszélgetni, de mivel nem volt odahaza, a feleségével váltottunk szót. Az érdekelt bennünket, hogy a mokcsakerészi szövetkezeti tagok milyen módon tartják maguknál a járási versenyzászlót már tavasztól. Az asszony így felel erre: — Olyan módon, hogy dolgoztunk, dolgozgattunk versenyre kelve egymással és — jól haladunk. Böszörményiné egészen belemelegedik a beszédbe. — Bezzeg tavaly még nem ment jól a munka — mondja az aszszony. — Akkor még a „nem odavalók" is közöttünk voltak. A vezetők is csak ímmel-ámmal irányítottak. A maguk hasznával törődtek inkább, mint a tagságéval. Mióta jó kezekben van a szövetkezet, minden megváltozott. Mikor Böszörményinét megkérjük, hogy arról is beszéljen, hogyan boldogul családjával a ' szövetkezetben, hát megelégedetten mondja: — Huszonegy mázsa gabonát kaptunk az idén. Elég ez nekünk. Szabad piacra is jut belőle, Három disznót is hizlaltunk. Egyet levágunk, kettőt pedig a szabadpiacon értékesítünk. Semmi pénzért sem tágítanánk a szövetkezettől. Ezt azért mondja, mert a mult év őszén ők is a kilépők között voltak. A kulákok megtévesztették őket. Böszörményiék azonban hamar belátták, hogy hibáztak s ezért újra kérték felvételüket a szövetkezetbe. K. I. | Egy példás sertésetető ! Alig lehetne találni Német\ bélen -olyan szövetkezeti tagot, i aki büszkébb lenne a sertéseire i nálánál. Egyszer sem hiányzott t a munkából három év alatt, általában csak akkor beteg, ha nem forgolódhat az istállók körül. Mikor hazajött az iparból, elsőnek lépett a szövetkezetbe. I Azóta azért küzd, azért dolgo- * ? zik, hogy szépítse, gazdagítsa • f a közösségi életet. Egymaga | I dolgozik, bajlódik a sertések- ? ! Tol boldogul a fegyvernek i szövetkezet A fegyverneki EFSz-ről már többször olvastam az újságok hasábjain. A tagság megérdemli a dicséretet. Jól dolgoztak a múltban, jól dolgoznak az idén is. A zseiizi járás szövetkezetei között az első helyet foglalták el a nyári munkák korai elvégzésével. Gabonabeadási tervüket 152 százalékra teljesítették, sőt még 250 mázsát adtak be terven felül is. Az állatállomány részére szükséges takarmányalapról is gondoskodtak, 742 köbméter silótakarmányt készítettek. Ehhez hozzáadják még a kukoricaszárból, répafejből és répaszeletből előállítandó silót. Szálastakarmánnyal is bőségesen ellátták az állatállományt. Szép a fegyverneki EFSz cukorrépatermése is. Ebből is túlteljesíthetik beadási tervüket. A tagokban megvan a szükséges igyekezet. A betakarítással egyidejűleg végzik az őszi munkákat is. Az őszi árpát, a rozsot és a rozskeveréket már elvetették. A trágyakihordást is hamarosan befejezik. Szépen haladnak az őszi szántással is. Az első és második mezei csoport Harman István és Kiss Gyula vezetésével szocialista munkaversenyt szervezett. Egymással versenyezve szép eredményeket értek el. A dohánytermelésben Turóc István csoportja, a kertészetben pedig Duba Jánosné végzett kifogástalan munkát. Ezekben a csoportokban főképpen az asszonyok és a fiatal lányok érdemelnek dicséretet. Míg a mezőn lázas munka folyik, addig a szövetkezet háza táján szorgalmasan építkeznek. Kotasz Géza, az epitkezési csoport vezetője szerint a csoport érdeme, hogy az új dohányszárítót határidőre elkészítették. A vezetőség is azon van, hogy a szövetkezeti tagság a munkákat határidőben végezze el. Paluska József és Katina Károly juhászok azzal vonták magukra a figyelmet, hogy sajt- és húsbeadási tervüket 100 százalékon felül teljesítették. Azonkívül vallalták. hogy egy-egy juhról 5 kg gyapjút nyírnak le. A baromfifarm vezetésével Kotasz Bélát bízták meg. A jó munkának szép az eredménye is. Csak két tagot ragadok ki a sok közül, hogy ezzel is szemléltessem, hogyan részesül az a tag, aki évközben iparkodik a szövetkezetben. A Kvasznik-család 45 mázsa, Menthusz Béla családja pedig 38 mázsa gabonában részesedett. Nem beszélve arról, hogy ezenkívül még szép pénzösszeg is ütötte markukat. Stark" Imre, Szliács ! kel, mégis kimagasló eredmé-. t nyeket ér el. Egy-egy anyako1 I cdtóí 9 malacot kellene évente • 1 elválasztania és ő 11 darabot f I választ el. A sertések nem ke- j vesebb, mint 250 kg-ot nyom- f nak, de akad közöttük három- ť mázsás is. | Ez év végéig a 13 anyakoca- | tói még 26 malacot választ el, f s így tervét minden egyes | anyától 5 malaccal túlteljesíti. | A hízóknál sem rosszabb az j eredmény. Farkas elvtárs el- f éri az átlagos 70 dkg-os súlyj gyarapodást. Ő maga ezt azzal | magyarázza, hogy pontosan be- Ť tartja az etetés idejét. A szö- ? vetkezet sertéshúsból még nem ! teljesítette beadási kötelezett- f ségét, de amint- Farkas Béla ! mondja, hamarosan teljesíteni | fogja. Amióta Farkas elvtárs a szö- f vetkezetben dolgozik, v^indene l megvan, ami egy család fenn1 tartásához szükséges. A ledől- f gozott munkaegységek után az | első félévben 11 mázsa gabonát | kapott. Ezenfelül még havon- f ként 670 koronát keres. Kifő-£ gástálan munkájáért minden l évben hízódisznót kap a szö- ŕ vetkezettől. Most az ő kérel- f mére két malacot szavazott! meg neki a tagság, már van \ odahaza disznója. Két nagy hízót készít levágásra. MindenI nel megvan elégedve, csak a f sertések vízzel való ellátásával j nem. Ugyanis a kútban kevés | a víz és bizony ez nagyon meg| nehezíti a munkát. Ha ezen sej gíteni fognak, még szebb lesz . ! az eredmény. | t D. Gy. f f I Mindenképpen fejiessssük a dolgozók kezdeményezőkészségét a szocialista építésben Irta: B. Köhier, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára / Csehszlovákia Kommunista Pártjának ez év júniusi X. kongreszszusa összegezte a szocializmus köztársaságunkbeli megalapozásának eredményeit, s kijelölte a népgazdaság további fejlődésének útjait. Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusán elfogadott irányelvek elsősorban megkövetelik, hogy a legközelebbi két-három évben növeljük a mezőgazdasági termelést gyorsan megszüntessük a fűtőanyag-, az energetikai és az ércbázisnak a népgazdaság szükségleteitől való elmaradását, jelentősen fokozzuk a közszükségleti cikkek termelését és javítsuk e cikkek minőségét, fejlesszük a vasúti és gépkocsiközlekedést, s az egész népgazdaságban megszilárdítsuk a takarékosság rendszerét. Ezek azok a feladatok, amelyeknek a teljesítéséért most harcolni kell, hogy elérhessük annak a forrón óhajtott célnak a megvalósulását, amelyért a szocializmus építése folyik: a társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítését. A dolgozó nép nagy tömegei alkotó kezdeményezésének eredményeképpen hazánkban jelentékeny eredményeket értünk el a szocialista építésben. „Teljesen fel kell használni a munkások, a művezetők, a mérnökök és technikusok gazdag tapasztalatait, ismereteit és mesterségbeli tudását. A népgazdaságunk fejlődését gátló akadályok leiküzdésekor a dolgozók kezdeményezésére kell támaszkodnunk. ' Mindenképpen elő kell segíteni ezt a kezdeményezést széles körben meg kell szervezni a szocialista munkaversenyt". — Ezek Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongreszszusának azok az útmutatásai, amelyeket a ránkháruló új, nagy feladatok megoldásáért indított harcban meg kell szívlelni. Hiszen a dolgozók íjagy tömegeinek kezdeményezése elsőrendű fontosságú tényezője a szocialista építés fejlődésének és a szocialista gazdaság legfontosabb előnye a kapitalista gazdasággal szemben. A kapitalista gazdaság nem támaszkodhat a nagy tömegek kezdeményezésére, mert a dolgozók kizsákmányolásán alapszik. Ismeretes, hogy a tőkések, a különféle bérrendszerek, az elbocsátással való fenyegetőzés és sok más kizsákmányoló módszer révén állán dóan rákényszerítik a dolgozókat teljesítményük fokozására. De minél inkább rákényszerítik őket a munka intenzitásának növelésére, annál inkább növekszik a munkásosztály ellenállása és az az el-^ tökéltség, hogy egyszersmindenkorra végez a kapitalista kizsákmányolással. A szocialista gazdaság a nagy tömegeik kezdeményezésére támaszkodik. A szocializmus maguknak a népi tömegeknek az alkotása, hangsúlyozta' Lenin. „A tömegek eleven alkotóereje — mondotta — ez az új társadalom döntő tényezője". A tömegek kezdeményezését az ösztönzi, hogy minden termelőeszköz, hazájuk minden kincse a dolgozóké. Minél inkább növekszik a szocialista termelés, annál inkább emelkedik a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonala. A tömegek kezdeményezése a szocialista társadalomban egyik legfontosabb tényezője a termelőerők fejlődési üteme Olyan fokú meggyorsításának, amely a kapitalizmusban elérhetetlen és lehetetlen. » * » Az üzemekben, a bányákban, az építkezéseken, a közlekedésben, a gépállomásokon, az állami gazdaságokban az egységes mezőgazdasági szövetkezetekben és a szocialista építés más területein — mindenütt megnyilvánul népünk alkotóereje és kezdeményezése. Sokszázezer dolgozó törekszik az állami gazdasági terv teljesítésére, sőt túlteljesítésére, ipari és mezőgazdasági termelésünk, kereskedelmünk. közlekedésünk stb. tökéletesítésére. Ez a kezdeményezés a legvilágosabban a termelés élmunkásainakés újítóinak mozgalmában és a szocialista munkaversenv fejlődésében mutatkozik megNépgazdaságunk minden ágában kiváló észszerűsítők és feltalálók, a termelés élmunkásainak egész brigádja és csoportjai dolgoznak nagy lelkesedéssel, például a kohászat] üzemekben a gyorsöntők, a bányában a gyorsított módszerrel dolgozó vájárok, a gépgyárakban a gyorsforgácsolók, a vasúti közlekedésben a súlyos szerelvényeket vontató mozdonyok vezetői, a nagy építkezéseken a gyorsbetonozók és sokan mások- A mezőgazdaság élenjáró dolgozói szocialista munkaversenyt kezdeményeznek a mezőgazdasági növények terméshozamának növeléséért és az állattenyésztés produktivitásának fokozásáért. A legjobb traktorvezetők, kombájnosiok és állattenyésztők az ipar, a közlekedés, az építkezések stb- kivaló éknunkásaihoz és újítóihoz hasonlóan érdemrendeket és érdemérmeket kapnaik, országos hírnevet és megbecsülést szereznek. Kiváló dolgozóink könyvekből és időnkénti személyes találkozások alkalmával gondosan tanulmányozzák a szovjet élmunkások, újítók és feltalálók tapasztalatait. A nagy tömegek lelkes munkáját és kezdeményezését kifejező szocialista m unka verseng hazánkban mindenütt elterjedt. A munkaverseny különösen a Csehszlovákia Kommunista Pártjának X. kongresszusával kapcsolatos előkészületek idején vált igen lendületessé. Az ipari üzemek és intézmények sokszázezer dolgozó, ja vállalta, hogy teljesíti, sőt túlteljesíti a tervet hogy javítja a termékek minőségét, csökkenti az önköltséget, takarékoskodik a nyersanyaggal, az üzemanyaggal, és a villamosenergiával, s meggyorsítja az építkezést. A szocialista munkaverseny és az élmunkásmozaalom eredményeképpen cokszázrnillió koronát takarítottunk rres. c az iparban ez év első felében 101.4 százalékra teljesítettük az állami gazdasági tervet. A tömegeknek a szocialista munka verseny és az élmunkás mozgalom formájában megnyilvánuló kezdeményezése különösen világosan megmutatkozott a széncsatában. A fűtőanyagipar nem elégítette ki a népgazdaság szükségleteit: ráadásul a csehszlovákiai szénbányászat terve is évrőlévre hiányosan teljesült. Nem változtatott a helyzeten az a néhány inézkedés sem, amelyet a párt és a kormány 1951-ben alkalmazott., A helyzet csak 1953. végén ás 1954 elején változott, amikor a párt és a kormány a szénbányászati terv feladatának teljesítését 4Z egész nép feladatául tűzte ki. A párt és a kormány emlékeztette a bányászokat, hogy kötelességük elegendő mennyiségű szénnel ellátni a köztársaságot. A párt felhívására nagyszabású szocialista munkaverseny bontakozott ki, amely a bányászokon kívül a műszaki értelmiségre is kiterjedt E munkaverseny során a bányászok nemcsak teljesítették a széntermelés félévi tervét, hanem szocialista kötelezettséget vállaltak. hogy az idén terven felül több mint 2 millió tonna szenet bányásznak, s július végéig e kötelezettségvállalásukból már több mint 750.000 tonna szén termelését teljesítették is. A szénipar példája azonban nemcsak sikereinket bizonyítja, hanem azt a súlyos hibánkat is, hogy nem használtuk fel kellőképpen a szocialista gazdaság fejlesztésére a dolgozók nagy tömegeinek kezdeményezését. Először: az élmunkás- és az újítómozgalom nem eléggé terjedt el az összes munkaterületeken, s emiatt a legjobb munkáskoHektíviák igen értékes tapasztalatai y