Uj Szó, 1954. szeptember (7. évfolyam, 213-238.szám)

1954-09-21 / 230. szám, kedd

2 U J SZ

Ö 1954. szeptember 24. Mezőgazdaságunk felvirágoztatása elsősorban a szövetkezeti nagytermelés (Folytatás az 1. oldalról) lépett be az egységes földművesszövetkezetekbe. A szövetkezetek egyre szilárdulnak, gazdálkodásuk eredményei javulnak. Nem kivételes eset, hogy a jól dolgozó szövetkezetekben a munkaegység értéke 30 koronát, sőt egyes esetekben még többet elér. Mindenki előtt világos, mit mondanak ezek a szövetkezeti tagok, ha kezükbe kerülnek az áruló kémek, mindenféle Fejerábendek, Černik és mások uszító röpcédulái. Hisz ezek a szövetkezeti tagok még jól emlékeznek azokra az időkre, amikor a kis- és középparasztokat az agrár monopódiumok nyomorgatták és az utolsó csepp vért is kiszipolyozták belőlük. Ma nemcsak a •szövetkezeti tagok, hanem az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok is munkájuk eredménye nyomán egyre javíthatják, egyre gazdagabbá tehetik életüket, Antonín Novotný elvtárs, a CsKP KB első titkára beszéde további részében rámutatott arra hogy a népünk elérte sikerek egyre veszettebb dühre gerjesztik külföldi ellenségeinket és az egykori gyárosok, nagybirtokosok és egyéb élősdiek soraiból kikerült csatlósaikat, majd így folytatta: Ezek az emberek azonban nagyonis tévednek, ha azt képzelik, hogy alááshatják államrendünket, megzavarhatják az állami fegyelmet és külföldről jövő utasításaikat követve esetleg kártevő szabotázs cselekményeket hajthatnak végre.'Címükre e nyílt és kemény szavakat intézzük: nem tűrjük, a köztársaság ellen irányuló bűntetteiket, nem engedjük, hogy megsértsék törvényeinket és min den törvénysértővel könyörtelenül leszámolunk. Ebben egy velünk köztársaságunk minden becsületes és hű polgára, ebben egyek velünk kis- és középparasztjaink is Antonín Novotný elvtárs, a CsKP KB első titkára a továbbiakban leleplezte az ellenséges propaganda különféle uszitó hazugságait. Biztosíthatom önöket, elvtársaim és barátaim, — jeleniette ki — hogy valutánk szilárd és hogy soha azelőtt nem volt szilárdabb pénzünk. Mert mondják meg maguk elvtársak, hol szilárdabb a valuta? Ott, ahol leszállítják a közszükségleti cikkek árait, vagy ott, ahol felemelik az árakat? Ott. ahol növekszik a munkások reálbére és a parasztok jövedelme, vagy ott, ahol csökken?. Bizonyára ott szilárdabb a valuta, ahol az árakat leszállítják és ahol a dolgozók ugyanazért a pénzért több árut vásárolhatnak, önök mindnyájan tudják, hogy az elmúlt év folyamán átlag egytizedével csökkentettük az élelmiszerek árát, az iparcikkek árát pedig átlag egyötödével, — önöket, parasztokat pedig elsősorban az iparcikkek árai érdeklik, hisz túlnyomórészt ezeket vásárolják. És most mondják meg maguk, hol akad a kapitalista világban olyan ország, ahol leszállítanák az árakat és ezzel növelnék a munkások béreinek és a parasztok jövedelmének az értékét? Hisz a kapitalista világban éppen ellenkezőleg az történik, hogy felemelik az árakat és ugyanakkor leszállítják a munkások bérét, a mezőgazdák jövedelmét; ugyanakkor növekszik a munkanélküliség, fokozódnak az adóterhek és koldusbotra jutnak munkások, alkalmazottak, parasztok egyaránt. Látják tehát, hogy nálunk Csehszlovákiában és mindenekelőtt a Szovjetunióban, valamint a több; népi demokratikus országban a fejlődés éppen fordítottja annak, ami a kapitalista országokban. Egész népgazdaságunk azt a célt követi, hogy emeljük a dolgozók életszínvonalát; a Sapitailisták gazdálkodásának célja azonban a profit növelése, tehát a dolgozók megnyomorítása. Láthatják, hogy minden hiányosságunk ellenére, amelyeket nem tagadunk le ós amelyekről nyíltan beszélünk, gazdaságunk egészséges alapokon nyugszik és az út, amelyen gazdaságunkat fejlesztve megindultunk, további fellendülésének kérdése helyes út. Tovább akarunk haladni előre ezen az úton, a dolgozók életszínvonala tartós emelésének útján, az árleszállítások útján. De ez nem függ csupán a párt és a kormány jószándékától. Ez elsősorban attól függ, mennyit tudnak majd termelni önök, mennyi mezőgazdasági terméket adnak a társadalomnak, hogyan teljesitik a beadási feladatokat. Azá't szentelünk annyi fáradságot és anyagi eszközt a mezőgazdasági termelés növelésére, hogy gazdagabb legyen dolgozóink asztala, azért fordítunk annyi erőt és figyelmet a szénfejtésnek, iparunk eme alapvető tényezőjének fejlesztésére. Az elmúlt években nagy' feladatokat oldottunk meg és ezeket a feladatokat is meg fogjuk oldani. Munkásosztályunk, műszaki dolgozóink, szövetkezeti tagjaink és parasztjaink megtesznek mindent a feladatok teljesítése érdekében. HiáMvnló ezért az áruló szökevények és segítőik minden törekvése. akik dollársáoért nemzetünket az amerikai imperializmus csizpaája alá vetnék. Az ellenség szándékai meghiúsultak, s meg fognak hiúsulni a jövöben is, a mi földünkben sohasem zsendül szárba a vetéáuk. Végeredményben e tétel igazságát találóan bizonyítja az önök járásának példája is. Nemcsak sikerrel teljesítették — a megszabott határidő előtt — a gabona begyűjtését, hanem a járás összesen 88 községe közül 63-ban valamennyi íöldművesszövetkezet egyre szilárdul, taglétszámuk növekszik ég így kialakulnak új szövetkezetek megalakításának előfeltételei is. A szövetkezeti tagok, a kis- és középparasztok teljesítik és túlteljesítik az állami beadást, a kulákok azonban ártani akarnak és nem teljesítik beadási kötelességüket. Köztársaságunkban senkit sem állítunk bíróság elé és nem büntetünk meg csak azért, mert kulák az illető. Dc nem tűrjük, hogy a kulákok ne teljesítsék kötelezettségüket az állam iránt, sőt kártevő, szabotázs tevékenységet fejtsenek ki. Csakis az EFSz-ek biztosíthatják tartósan a termékek bőségét A párt és a kormány s minden dolgozó törekvése tántoríthatatlanul arra összpontosul, hogy felépítsük országunkban a szocializmust. Ez az egyetlen helyes út is, amellyel biztosíthatjuk a termelés szüntelen gyarapodását és az egész nép életszínvonalának emelkedését. Ezzel kapcsolatban éppen ma rendkívül fontos szerepet játszik mezőgazdaságunk. És itt meg kell állapítanunk, hogy a mezőgazdaság fejlődése mindenekelőtt attól függ, hogy egyre nagyobb mértékben áttérjünk a felaprózott mezőgazdasági kistermelésről a szövetkezeti szocialista nagytermelésre. A napnál is világosabb, és a tapasztalatok is igazolták, hogy mezőgazdasági nagytermelés nélkül, jól gazdálkodó egységes földművesszövetkezetek nélkül nem biztosíthatjuk a mezőgazdaság nagyarányú fellendülését. Csakis a földművesszövetkezetek biztosíthatják tartósan népünk számára a növényi és állati termékek bőségét, iparunk számára a nyersanyagellátást. Erre nem egy bizonyíték akad az önök járásában és egész országunkban is. Az utóbbi időben dolgozóink egyre nagyobb igényeket támasztanak közellátásunkkal szemben, elsősorban az állati termékek vonalán. Nézzük,, hogyan elégitik ki ezeket az igényeket a földművesszövetkezetek. Ez év első felében a földművesszövetkezetek országos méretben egy tehéntől 440 liter tejet adtak be közellátásra. A moravskobudejovice járásban a földművesszövetkezetek ezer mázsa sertéshúst és 279 mázsa marhahúst adtak be terven felül. Az egyénileg gazdálkodó parasztok viszont a hús- és tejbeadással egyaránt adósak maradtak. Az idei termés begyűjtése is világosan bizonyítja, hogy a dolgozók közellátásában egyre nagyobb részük van az egységes földművesszövetkezeteknek. Szeptember 16-ig országos méretben 84.2 százalékra teljesítettük a gabonabegyűjtést, va földművesszövetkezetek azonban eddig az időpontig már több mint száz százalékra teljesítették beadási kötelezettségüket. Ez azért van így, mert a szövetkezeti földeken a parasztok többet termelnek, mint az egyes kis gazdaságokban. Az önök járásában pl. a sasovicei szövetkezetben egy istállózott tehén átlagos napi tejhozama 8-3 liter, a dudericei szövetkezetben 7.18 liter. A jakubovoi szövetkezeti tagok égy hektár földről 29.5 mázsa rozsot takarítottak be, a lesonicei szövetkezetben egy hektáron több mint 34 mázsa búza és 36 mázsa árpa termett. Elvtársak, barátaim, mit mondanak ezek a számok? Maradhatnak-e fenn kétségek aziránt', hogy a mezei gazdálkodás melyjk formája előnyös kis- és középparasztjaink, valamint egész népgazdaságunk számára? Lehet-e kétségünk aziránt, helyes-e a szövetkezetek építésének útja? Bizony nem! Az eredmények világosan beszélnek. A szocialista szövetkezeti mezőgazdasági nagytermelés építése, a földművesszövetkezetek építése helyes út, amelyen megindult és továbbhalad falvaink népe. És ez elsősorban minden kis- és középparaszt legsajátabb érdeke, mert a jól gazdálkodó földművesszövetkezetek biztosítják jólétüket, megelégedett életüket. A paraszt nem könnyen határozza el magát a szövetkezeti közös gazdálkodásra. „Olyasmire adjam a fejem, amit még nem ismerek, vagy maradjak meg inkább a réginél?" Ezért elsősorban a szövetkezeti tagoknak, akik már meggyőződtek a mezőgazdasági nagytermelés előnyeiről, kell a szó szoros értelmében kézenfogni a többieket, elvezetni őket a szövetkezetbe, megmutatni nekik, hogy a közös gazdálkodással a jobb jövőt biztosítják. Nem kevés az olyan kézenfekvő példa, amelyekkel meg kell ismertetnünk a kis- és középparasztokat, mert e példák meggyőzik őket a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. A kis. és középparasztok ezekután nem dönthetnek és nem is döntenek majd máskép, mint hogy megindulnak a közös szövetkezeti gazdálkodás útján. A szövetkezetben végzett közös munka széles távlatokat nyit meg a parasztok előtt, olyan lehetőségeket biztosít, amelyeket felaprózott kis parasztgazdaságaikban soha sem érhetnének el. A földművesszövetkezetekben sokkal nagyobb munkatermelékenységet érhetnek el, lényegesen növelhetik a termelést és ezzel valamennyi paraszt jövedelmét is. Ez év első felében az elmúlt év megfelelő időszakához képest a munkaegységekre kifizetett előlegek átlaga minden szövetkezetben kereken 44 százalékkal emelkedett. A szövetkezeti tagoknak egy hektár termőföldre eső pénzbeli jövedelme 1953-hoz képest 73 százalékkal nőtt meg. Százszámra akadnak olyan szövetkezetek, ahol a jó gazdálkodás révén a tervezettnél nagyobb jövedelmet értek el. Az önök járásában például a t?belovicei szövetkezet ez év első felében a tervezettnél 301.000 koroná- j val, a slatinai szövetkezet 213.000 koronával, a bližkovicei 170.000 koronával nagyobb jövedelmet ért el. Ennek megfelelően emelkedik a szövetkezeti tagok jövedelme is. A párt és a kormány minden lehető módon támogatja és támogatni fogja mezőgazdaságunkat. Elsősorban fokozzuk mezőgazdaságunk gépesítését, a gépek pedig teljes mér-~ tékben csakis a nagy, összefüggő táblákon, együttes állattenyészetekben alkalmazhatók és járulhatnak hozzá a nehéz testi munkák megkönnyítéséhez. Mezőgazdaságunk már most is sok gépet kap és egyre több korszerű gépet fog kapni, hála munkásaink "igyekezetének és a Szovjetunió segítségének. Az ilyen gépek nehezen alkalmazhatók aprócska földeken, és az egyénileg dolgozó parasztok azelőtt sohasem szerezhették volna be őket. Mindnyájan jól tudják, milyen nehéz és fárasztó munka 'például a cukorrépa és a burgonya betakarítása. Ezekben a 'fárasztó munkákban a szövetkezeti tago» kat egyre nagyobb mértékben segítik majd a'gépek. Mindez azt bizonyítja, hogy az egységes földművesszövetkezetek a kis- és középparasztok számára a gazdálkodás egyetlen helyes 'formáját jelentik,, amely lehetővé teszi, hogy többet termeljenek és jobban éljenek. Ezért még határozottabban folytatjuk az egységes földművesszövetkezetek kiépítését, A szövetkezetek jó gazdálkodásának feltételei Tudjuk, vannak egyes szövetkezetek, amelyek nem gazdálkodnak jól. Mi ennek az oka? Ne menjünk messzire és vegyük szemügyre az önök kerületét, a jihlavait. Az opatovai földművesszövetkezet a tŕebiči járásban és a dešnái földművesszövetkezet a dačicei járásban nagyjából azonos termelési feltételekkel rendelkezik. Mégis mennyire eltérők az eredményeik: az opátovi szövetkezeti tagok 262 hektár termőföldön gazdálkodnak. Rendszeresen betartják a munkatervet, ellenőrzik és értékelik minden feladat teljesítését., határozott kézzel oldják meg a szövetkezet életének valamennyi kérdését és az egyes szövetkezeti tagok problémáit. Merészen terjesztik a termelés új, haladó módszereit, a közös istállókban túllépték a tervezett állatállományt. Terven felül már 2.400 kg húst, 11.000 tojást adtak be és teljesítették a gabonabeadást. Ugyanakkor a termelési költségeket a tervhez képest 80.000 koronával csökkentették. Szeptember végéig a szövetkezet jövedelme eléri a 425.000 koronát, ehhez járul még a beadott gabona ára. A szövetkezet jó gazdálkodása példát mutat a többi parasztnak is, akik ez idén beléptek a szövetkezetbe. Ezzel szembén a dešnai szövetkezeti tagok több mint kétszer akkora földön gazdálkodnak, földjük talán jobb is, de az eredmenyeik bizony nem jók. A szóvetkezet állatállománya több tucattal marad el a tervezettől. A munka rossz megszervezése arra vezet, hogy a haszonállatok hozama csekély, a földek hozama is alacsony. Sok szövetkezeti tag csak a háztáji gazdaságával törődik és nem viseli szívén, hogy az egész szövetkezet is jól gazdálkodjék. A munkát órák szerint díjazzák, nem pedig aszerint, ki miit végzett valóban. Természetes, hogy az efféle gazdálkodás eredményei nem kielégítők. Elég, ha néhány ilyen alapvető adat áll rendelkezésünkre két szövetkezetről és tüstént megállapíthatjuk, hogyan orvosoljuk a bajokat. Elsosorban a szövetkezeti tagok feladata, hogy rendet teremtsenek szövetkezetükben és jól gazdálkodjanak. A jó gazdálkodás biztosítja a becsületes munka megfelelő ellenértékét, a tagok egyre növekvő jövedelmét is. A szövetkezet sikeres gazdálkodásának elkerülhetetlen előfeltétele, hogy a szövetkezet élén hozzáértő, erőskezű vezetőség álljon. A szövetkezet vezető tisztségeit tapasztalt és jó gazdákkal kell betölteni, akik a tagság bizalmát élvezik. Ugyanakkor a szövetkezetekben minden áldozatot meg keil hozni az emberek szakmai és politikai nevelése érdekében. A szövetkezet jó gazdálkodásának előfeltétele végül, de nem utolsó sorban az, hogy a szövetkezeti tagok teljes figyelmüket a szövetkezeti földeken való közös gazdálkodásra fordítsák, hisz ez a legfőbb forrása a termelés és a jövedelem növelésének is, amelyet semmiféle háztáji gazdálkodás sem pótolhat. A háztáji gazdaság csak a szövetkezeti tag jövedelmének kiegészítését szolgálhatja. Összpontosítsuk figyelmünket az állattenyésztésre Minden szövetkezetben a legnagyobb gondot a termelés növelésére. jelenleg pedig glsősorban az állattenyésztés fejlesztesére kell összpontosítani. Ennek az az előfeltétele, hogy minden szövetkezetben bevezessék a helyes díjazá

s rendszerét a munkaegységek, a tényleg elvégzett munka alapján. Egyetlen szövetkezetben sem tűrhetjük az igazságtalan egyenlősdit, a munkaórák alapján, amely arra vezet, hogy a becsületes dolgozó háta mögött megbúvik a semmirekellő lajhár is. Helyes, ha a prémiumrendszert vezetjük be a termelés növeléséért és a munkának állandó munkacsoportok alapján való következetes megszervezésével hozzájárulunk ahhozhogy a szövetkezet gazdálkodása fejlődjék. Ezeknek a munkacsoportoknak állandó földterületet, munkaeszközöket és istállókat jelölünk" ki. Sok nehézséget okoz, hogy szétszórtan istállózzák a haszonállatokat. Annál fontosabb tehát, hogy felépítsük a földművesszövetkezetek közös létesítményeit, csakúgy, mint a siló- és raktárépületeket és ezzel megteremtsük a közös állatállomány haszna növelésének és általában a

z állattenyésztés fejlesztésének minden előfelételét. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy megteremtsük az egységes földművesszövetkezetek gazdálkodásának további fejlesztéséhez szükséges gazdasági és pénzügyi alapokat is. A szövetkezetek megszilárdulásának és jó gazdálkodásának múlhatatlan előfelétele, hogy a szövetkezeteket megtisztítsuk a kuiákoktól. Olyan a kulák a szövetkezetben, mint az ember vérér hízó tetű. A kulákból sohasem lesz jó szövetkezeti tag. csak azér lépett a szövetkezetbe, hogy ott megbújva ártson a közösnek. Kulák semmi esetre sem való a szövetkezetbe. A szövetkezet megerősítése azt jeleníti, hogy növeljük a tagok létszámát, türelmesen meggyőzzük és megnyerjük a kis- és középparasztokat a szövetkezetbe való belépésre. Határozottan helytelen, ha egyes helyeken a szövetkezeti tagok félvállról néznek az egyénileg gazdálkodó parasztokra és neim ápolnak velük valóban baráti, szívélyes kapcsolatokat. Értsük meg, a még egyénileg gazdálkodó parasztot azzal nyerjük meg, hogy mi magunk az EFSz-ben jól gazdálkodunk és példát mutatunk neki. Értsük meg, hogy a szövetkezeti tagok úgy nyerik meg a szövetkezet számára az egyénileg gazdálkodó parasztokat, ha baráti kapcsolatokat tartanak fenn velük és türelmesen meggyőzik őket a közös gazdálkodás előnyeiről. Novotný elvtárs a szövetkezeti tagok és parasztok lelkére kötötte, hogy az aratás során szerzett jó tapasztalatokat alkalmazzák az őszi munkák idejénvaló elvégzésében és az elegendő takarmányalap biztosításában. Beszéde végén ezeket mondta: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulójának és hazánk a hős Szovjet Hadsereg által történt felszabadítása 10. évfordulójának tiszteletére indítsatok széleskörű szocialista munkaversenyt, vállaljatok kötelezettségeket a mezőgazdasági termelés lényeges növelésére. Az idén tartjuk noeg a nemzetgyűlési választásokat. A választások előkészítése és lefolytatása keretében álljunk csatasorba a földművesszövetkezetek további fejlesztéséért és egész gazdaságunk nagyszerű felvirágoztatásáért