Uj Szó, 1954. szeptember (7. évfolyam, 213-238.szám)

1954-09-21 / 230. szám, kedd

1954. szeptember 21. UISZO 3 Az NDK népi kamarájának új javaslatai Mint az ADN sajtóiroda jelenti, a Német Demokratikus Köztársaság né­pi kamarájának elnöksége Ehlersnek, a bonni szövetségi gyűlés elnökének levelet küldött, amelyben javasolja: rendezzenek tárgyalást Németország két része parlamentjeinek képviselői között, hogy össznémet megegyezésre jussanak mind a német kérdés meg­oldásában, mind az európai biztonság biztosításiban. Az „európai védelmi közösség" szer­ződésének a francia nemzetgyűlés többsége által való elutasítása új hely­zetet teremtett Németország számára. Az EVK szerződésre, valamint a' né­met militarizmus Nyugat-Németor­szágban való feltámasztására irányuló általános szerződésre épülő politika, melynek alapján Németországot új há­ború útjára sodorták volna, a legfőbb qkadálya volt hazánk újraegyesülésé­nek. Az EVK szerződés kudarca után új távlatok nyílnak a német kérdés békés megoldására. Egész Németország békeszerető lakossága elvárja, hogy a felelős német szervek minden lehetőséget felhasználnak a németek közötti megegyezésre és hogy a közös tár­gyalás folyamán megteremtik a fe­szültség enyhítésének kellő feltéte­leit mind Németországban, mind Európában. Az európai államok nagyrészének és különösen Franciaországnak érdeke a német kérdés békés megoldása. Ezek a nemzetek a béke érdekében hatá­rozottan szembeszállnak a német mi­litarizmusnak bármilyen formában történő feltámasztásával és az euró­pai államok egyrésze agresszív katonai csoportosulásának megteremtésével. A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája a német kérdésnek a németek közötti megegyezés alapján való békés megoldására irányuló be­csületes törekvéstói vezérelve már nem egyszer tett javaslatokat a Né­met Szövetségi Köztársaság szövetsé­gi gyűlésének. Ezt meggyőzően bizo­nyítja a javaslatok tartalma, mint pl. azé a javaslaté, hogy kezdjenek tár­gyalni a németek közti kereskedelem és forgalom megkönnyítéséről és ki­terjesztéséről, a kulturális együttmű­ködés fejlesztését irányító össznémet szerv létesítéséről, a rendőrség lét­számáról, fegyverzetéről és elhelyezé­séről, valamint 1954. augusztus 14-1 javaslatunk tartalma is. A nyugatnémet szövetségi gyűlés, sajnos, eddig nem értékelte pozitív módon a népi kamarának a becsületes megegyezésre irányuló törekvéstől át­hatott javaslatait. A német nép túl­nyomó többségét ez mélyen bántja, A két fél tárgyalása már régen lénye­gesen elősegíthette volna Kelet- és Nyugat-Németország kapcsolatainak rendeződését és ezzel népünk létkér­déseinek megoldását. A népi kamara elnöksége úgy vé­li, hogy tekintettel a jelenlegi nem­zetközi helyzetre a Németország mindkét része képviselőinek meg­egyezése nagyon szükséges. A népi kamara elnöksége a német néppel szemben való felelőssége tu­datában, a béke biztosításának érde­kéből kiindulva ismét indítványozza, hogy a két német képviselőház tagjai üljenek össze és dolgozzanak ki közös álláspontot a német nép életfontossá­gú kérdéseinek megoldását illetően. Nézetünk szerint a tárgyalás során mindkét fél jóakarata mellett meg­tárgyalhatnák és megoldhatnák a kö­vetkező kérdéseket: a) Intézkedések az európai nem­zetek, köztük a német nép erőfeszí­tésének támogatására a biztonság és a béke biztosítása érdekében; b) közös szempont a Németor­szággal való békeszerződés kérdései­vel és egész Németország szuvere­nitása helyreállításának kérdésével kapcsolatban; c) a négy nagyhatalom külügymi­niszterei értekezlete összehívásának Németország mindkét részének közös támogatása. Az értekezlet képviselői az egyenjogúság alapján részt vehetnének a német kérdés békés megoldásának megtárgyalásá­ban, beleértve a megszálló csapatok kivonásának és az európai kollek­tív biztonsági szerződés megkötésé­nek kérdését is; d) közös kötelezettség vállalása, hogy nem lépnek semilyen katonai koalícióba, mivel ezek a koalíciók veszélyeztetnék a békét és akadá­lyokat gördítenének Németország egyesítésének útjába; e) közös lépések az atomfegyver és más tömegpusztító fegyverek be­tiltására, továbbá a gyártásuk, va­lamint Németországban való elhe­lyezésük betiltására irányuló igye­kezet támogatására; f) közös álláspont kidolgozása az­zal kapcsolatban, hogyan akadályoz­zák meg Németország újrafelfegy­verzését, valamint a rendőrség lét­számát, felfegyverzését és Német­ország mindkét részében való elhe­lyezését illetően. A népi kamara elnöksége levelében továbbá rámutat arra, hogy Kelet- és Nyugat-Németország kapcsolatai gyors rendezésének, Németország mindkét része közeledésének érdekében s en nek alapján a széles körre kiterjedő össznémet egyezmény és Németország újraegyesítése megkönnyítésének ér­dekében megegyezhetnének a németek közti kereskedelem megkönnyítése és kiterjesztése, a Németország külke­reskedelmében való együttműködés, a külkereskedelemnek főleg Németország hagyományos keleti üzlettársaival va­ló fejlesztése, az egységes német pénz bevezetése, a német kultúra fejlesz­tése, valamint a szociális politika te­rén szerzett tapasztalatok kicserélése tekintetében. A Német Demokratikus Köztársa­ság elnöksége — áll a levélben — ezenkívül hajlandó elfogadni és megtárgyalni a tárgyalásra vonat­kozó minden más javaslatot. A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának elnöksége elvárja, hogy a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi gyűlése megtárgyalja eze­ket a javaslatokat és hogy most meg­nyílhat a becsületes tárgyalás és ko­moly megegyezés útja, amint ezt né­pünk túlnyomó többsége teljes joggal és fokozódó türelmetlenséggel várja. A jelenlegi idő különösen előnyös a német kérdésnek országunk keleti és nyugati részében élő németek közötti megegyezés útján való megoldására. Minkét német parlament képvise­lőinek azért tudatosítanlok kell nagy nemzeti felelősségüket a német nép­pel szemben. A levelet a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája elnökségé­nek nevében Johannes^ Dieckmann, « népi kamara elnöke Irta alá. Ä Magyar Népköztársaság kormányának beadványa az ENSz közgyűléséhez ' A magyar kormány a magyar nép kívánságának ad kifejezést, amikor az Egyesült Nemzetek Szer­vezete közgyűléséhez fordul és új­ból kinyilvánítja azt az óhaját, hogy részt vehessen az ENSz mun­kájában, és álláspontját ott kifejtve, aktív részesévé váljék a nemzet­közi feszültség enyhítésére és a tar­tós béke biztosítására irányuló erő­feszítéseknek. Az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének fontos szerepe van a béke fenntartásában. Feladatának telje­sítéséhez fokozott lehetőséget nyújt az, hogy a berlini és genfi értekez­letek eredményei nyomán az utób­bi időben a nemzetközi feszültség bizonyos enyhülése következett be. A magyar kormány 1947 óta több ízben eredménytelenül kérte felvé­telét az ENSz-be. A Magyar Nép­köztársaság e jogos igénye teljesí­tésének elodázása ellentétben áll az Egyesült Nemzetek Szervezete szá­mos tagállamának ama korábbi ál­lásfoglalásával, amelyben ezek az államok ismételten ígéretet tettek arra, hogy támogatni fogják Ma­gyarországnak az ENSz tagjai so­rába való fölvételét. Sajnálatos tény, hogy hét év óta nem sikerült elérni a magyar nép jogos igényé­nek teljesítését, annak ellenére, hogy ez az igény az ENSz alapok­mányán alapul, amely kimondja, hogy az Egyesült Nemzetek tagsága nyitva áll minden békeszerető ál­lam előtt, amely vállalja az alapok­mányban foglalt kötelezettségeket. A Magyar Népköztársaság kor­mányának minden eddigi tényke­dése és törekvése összhangban áll az Egyesült Nemzetek Szervezete alapelveivel. A Magyar Népköztár­saság az ENSz alapokmányában le­fektetett szabadságjogokat alkot­mányában törvénybe iktatta és meghatározta biztosításuk módját. A Magyar Népköztársaság külpo­litikáját a békére, a nemzetek kö­zötti megértésre való törekvés jel­lemzi. A magyar kormány minden erő­feszítése arra irányul, hogy az egyenjogúságnak és az érdekek kölcsönös tiszteletbentartásának elve alapján együttműködjék min­den más országgal a béke megszi­lárdításának érdekében. A Magyar Népköztársaság kiveszi részét a nemzetek közötti gazdasági és kul­turális együttműködésből és nem­zetközi kapcsolatainak minden irá­nyú kiszélesítésére törekszik. Bár nem tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének, tevékenyen részt vesz több mint száz nemzetközi szervezetnék, így az ENSz különbö­ző szervezeteinek és bizottságainak munkájában is. A Magyar Népköztársaság béke­szerető politikájának elismerése­képpen az ENSz közgyűlésein a Szovjetunió, India, Lengyelország, Argentína, Csehszlovákia, Svédor­szág és több más állam állást fog­lalt felvétele mellett. Ugyanígy több nemzetközi szervezet, így leg­utóbb az Interparlamentáris Unió is határozatot hozott új tagoknak, köztük Magyarországnak az ENSz­be való felvétele ügyében. A Ma­gyar Népköztársaság kormányának meggyőződése, hogy az új tagok, köztük Magyarország felvétele nemcsak a felvételt kérelmezőknek érdeke, hanem az ENSz valameny­nyi tagjának is, mert az új tagok felvétele hozzájárul az alapokmány elveinek megvalósulásához, az ENSz világszervezet — jellegének meg­erősítéséhez, a vitás kérdések meg­oldásához és ezzel a nemzetközi fe­szültség enyhítéséhez. A Magyar Népköztársaság kor­mánya reméli, hogy az ENSz-köz­gyűlés jelenlegi ülésszaka az alap­okmány szellemében hozzá fog já­rulni a magyar nép megalapozott kívánságának teljesítéséhez. Budapest, 1954. szeptember 17 Nagy Imre, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke Csangkaisekista repülőgépek provokáló támadásai Mint az új Kína sajtóiroda je­lenti, a kínai népi felszabadító hadsereg légelhárító t tüzérsége szeptember 18-án az Amoy kikötő ellen intézett kalóztámadások köz­ben két csangkajsekista repülő­gépet lelőtt. A csangkajsekista tüzérség szeptember 18-án folytatta tüzelé­sét Fukien tartomány partvidéke ellen. . Szumarjo indonéz külügyminisz­ter New-Yorkba érkezett az ENSz közgyűlésének ülésszakára és kije­lentette, hogy Indonézia nem vesz részt a SEATO-egyezményben. In­donézia nem csatlakozik katonai tömbökhöz és a béke útján halad — jegyezte meg Szumarjo. „Alternatív" megoldás Az „európai védelmi közösség" terveinek kudarca után a hitleris­ták amerikai védnökei újabb ter­vekkel jöttek elő, hogy Nyugat­Németországot az „európai hadse­reg" keretein kívül fegyverezzék fel. Amerikai gentleman Franciaor­szághoz: — Ha nem akarod így, akkor majd felöltöztetem régi egyen­ruhájába . •. (Beck rajza a ,,Vie Ouvrier" című francia lapban.) Az SzKP KB üdvözlő távirata Marcel CachinKez Drága Cachin elvtárs! A Szovjetunió Kommunista Párt­jának Központi Bizottsága szívé­lyes testvéri üdvözletét küldi 85­születésnapja alkamából. Mint a francia és a nemzetközi munkásmozgalom legrégibb ténye­zője és a Francia Kommunista Párt egyik megalapítója hosszú évek óta odaadóan szolgálja a francia nép érdekét és a világ dolgozóinak nagy eszményeit. Jó egészséget és további sikere­ket kívánunk önnek a munkásosz­tály és az egész francia nép érde­keiért, hazája nemzeti érdekeiért és a világbékéért folytatott nemes hazafias küzdelmében. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Köztponti Bizottsága Az USA tervei a Dél afrikai-Unióban A „Tribúne des Nations" című párizsi hetilap cikket közöl az USA-nak a Délafrikai Unió ellen irányuló terveiről. „Dr. Maian miniszterelnök szemmelláthatólag a helyi sajtó által sugalmazott kijelentése ar­ról tanúskodik, hogy a Délafri­kai Unió tárgyalni óhajt az észak­atlanti tömb parancsnokságával katonai támaszpontok: átadásá­ról. Hiteles forrásból nyert hírek szerint ezzel a kijelentéssel össze­függ Erasmius hadügyminiszter londoni útja és a Délafrikai Unió, valamint Anglia között a Si­monstown tengeri tájmaszpont tárgyában folytatandó bizalmi ér­tekezlet megkezdése. A simostowni támaszpontot 1898-ban adták át a brit hadiflot­tának. A Malan-konmány a tá-i maszpontot most visszaköveteli a Délafrikai Uniónak. A pretoriai amerikai nagykö­vetség éber figyelemmel kíséri az Anglia és Délafrikai Unió közötti tárgyalások menetét Az amerikai nagykövet e kérdésről már három ízben tanácskozott Malannal és azt ajánlotta, hogy nagyobb szi­lárdságot tanúsítson az angolok­kal szemben. Pentagon nagy je­lentőséget tulajdonít a Simon­stown támaszpontnak, mert stra­tégiai terveiben számit reá. Feltehető, hogy ha Anglia bele­egyezik Simonstown visszaadásán ba és kivonul onnan, tulajdonkép­pen az amerikaiaknak adja át he­lyét, akik azt az északatlantí tömb lobogója alatt veszik birto­kukba .!' Dulles és Eden tárgyalásai Dulles amerikai államtitkár és Eden külügyminiszter Londonban tárgyalt. A Reuter hírügynökség hivatalos jelentést adott ki, amely­ben megállapítja, hogy Dulles és Eden kicserélték nézeteiket az EVK elutasítása következtében kialakult „új helyzetről". Arra a következtetésre jutottak, hogy azonnali intézkedéseket kell tenni és egy előkészítő konferencia gyors összehívása mellett foglal­tak állást. Ezen az értekezleten megtárgyalják azt a kérdést, ho­gyan fűzzék a Német Szövetségi Köztársaságot a teljes egyenlőség alapján a nyugati országokhoz. A „teljes egyenlőség" alatt nyilván Nyugat-Németország korlátlan fegyverkezését értik. A londoni rádió jelenti, hogy az említett előkészítő értekezle­tet Londonban tartják és az EVK szerződésben részvevő hat ország, valamint Nagy-Britannia, az USA és Kanada képviselői vesznek részt rajta. A brit polgári lapok közlik meg­figyelőik hírmagyarázatait Dulles bonni és londoni tárgyalásának eredményéről. A hírmagyarázók feltételezik, hogy a tárgyalás leg­fontosabb eredménye az a dön­tés volt, hogy minél inkább meg­gyorsítsák Nyugat-Németország felfegyverzését. A hírmagyarázók a brit diplomácia érdekeinek szem­pontjából azonban különböző mó­don értékelik a tárgyalás ered­ményét. Walter Farr, a „Daily Mail" diplomáciai hírmagyarázója felté­telezi, hogy Eden és Dulles tárgyalásának eredménye az a megegyezés volt, hogy „nyomban kísérletet tesz­nek a franciák meggyőzésére; értsenek egyet a Nyugat-Német­ország felfegyverzésére vonatko­zó Eden-terwel". A hírmagyarázó Franciaországra nehezedő újabb nyomás lehetősé­géről ír. Derek Marx, a „Daily Express" hírmagyarázója a tárgyalásokról kiadott hivatalos nyilatkozattal szemben feltételezi, hogy Eden he­ves ellenvetésbe ütközött, mert a Dlles által aláírt előző napi nyi­latkozatok említést sem tesznek až Eden-terv jelentőségéről, mely szerint Nyugat-Németországot a brüsszeli szerződés módosított vál­tozatának alapján kell felfegyve­rezni. A „Daily Sketch" diplomáciai hírmagyarázója kijelenti, hogy a tárgyalás folyamán újabb tervet dolgoztak ki Nyugat-Németország felfegyverzésére. Ez az újabb terv szerinte kompromisszum Németországnak a brüsszeli szerződés keretében történő felfegyverzésére vonat­kozó Eden-terv és Dulles javas­lata között, hogy Németországot vonják be az északatlanti egyez­ménybe. Amerika ugyanis nem vesz részt a brüsszeli szerződésben, de részt vesz az északatlanti egyezményben. Eszerint Németországot ugyan­olyan alapon kellene felfegyverez­ni, mint a többi európai orszá­gokat. Az „Observer" bonni tudósítója közli, hogy „Bonnban rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítanak Adenauer és Dulles egyik tárgya­lási eredményének, éspedig annak a javaslatnak, amely szerint Nyu­gat-Németországnak „további ha­logatás nélkül vissza kell adni fel­ségjogát" (azaz korlátlan fegyver­kezési jogát). Úgy vélik, hogy ennek a megfo­galmazásnak rejtett értelme ab­ban van, hogy Nyugat-Németor­szág az amerikaiak csendes bele­egyezésével és támogatásával előbb kezdje meg az egyoldalú újrafel­fegyverkezést, mielőtt megegyez­nének az északatlanti egyezmény­ben, vagy a brüsszeli egyezmény, részvevői közé való fölvételében. A tudósító továbbá rámutat Nagy-Britanniának és az USA-nak e kérdésben elfoglalt ellentétes állásponjára és megjegyzi, hogy Németország „inkább hajlik az amerikai álláspont felé". A tudósító továbbá hangsúlyoz­za, hogy Dulles bonni látogatása „részben keresztezte Eden bonni útjának eredményeit". Egyezmény a vietnami csapatok átcsoportosításáról Mint a vietnami sajtóiroda jelenti, a vietnami néphadsereg és a Francia Unió csapatainak küldöttségei sjep­tember 15-én Phu Lóban egyezményt írtak alá demilitarizált övezet léte­sítéséről és a vietnami csapatok át­csoportosításáról. A csapatok átcsoportosításáról szóló egyezmény meghatározza a vietnami néphadsereg és a Francia Unió indo­kínai erői szállításának föltételeit, többek között a vietnami néphadsereg tagjai francia hajókon történő szállí­tásának feltételeit és a vietnami nép­hadsereg kivonási tervét Tan és Xuyen területekről (Szaigontól keletre). Az első transzport 16.000 személy­lyel és 1200 tonna rakománnyal szep­tember 20-án indul el a Saint James­fokról. A terv szerint a vietnami nép­hadsereg október 4-én, tehát 5—6 nappal a kitűzött határidő előtt fejezi be a területek evakuálását. 9

Next

/
Thumbnails
Contents