Uj Szó, 1954. augusztus (7. évfolyam, 186-212.szám)

1954-08-17 / 199. szám, kedd

1954. augusztus 17. UJSZ0 végezni mindezeket a nehéz fel­adatokat. Szükséges, hogy teljes komolysággal tudatosítsuk, hogy az idei begyűjtéstől, az idei ara­tástól függ nagy mértékben élet­szinvonalunk a jövő évben. A mezőgazdasági termelés hiá­nyosságai hatással vannak a me­zőgazdasági termékek begyűjtésé­re is, amint ezt a begyűjtési terv­nek, főleg az állattenyésztési terv­nek teljesítése bizonyítja. Feltét­lenül szükséges a mezőgazdasági termelés biztosításán kívül az ed­diginél sokkal nagyobb mértékben megjavítani a begyűjtési appará­tus és a nemzeti bizottságok mun­káját, hogy az egyénileg gazdálko­dó földműveseknél is elérjük a kötelező beadások teljesítésének emelkedését. Az 1955. évben az állami köz­ponti alapokat nem az állatte­nyésztési termelés kötelező beadá­sainak útján növelik, hanem az­zal, hogy a szövetkezeti tagoknak és az egyénileg gazdálkodó föld­műveseknek sokkal nagyobb lehe­tőségük nyílik majd termékeik eladására az állami felvásárlás ke­retében a sertések, részben pedig a növendékmarhaállomány eseté­ben a szerződéses hizlalás kereté­ben takarmány ellenszolgáltatá­sért. A magasabbfokú mezőgazdasági termelés biztosítása céljából lénye­gesen több eszközt fordít álla­munk mezőgazdaságunk fejleszté­sére. Az EFSz-ekben a mezei mun­kák gépesítését a kapásnövények megmunkálásánál 14 százalékról 34 százalékra, a gabonaféléknek kom­bájnokkal való begyűjtésénél 23 szá­zalékról 40 százalékra, a répa szán. tásánál 66 százalékról 85 százalék­ra, a burgonya kiszedésénél 9 szá­zalékról csaknem 35 százalékra emeljük és bevezetjük további mező­gazdasági munkák gépesítését is. Emellett a gép- és traktorállomá­sok az egyénileg gazdálkodó föld­műveseket nagyobb támogatásban részesíthetik, mint eddig. Az ellenörzöszámok a műtrágyák termelése terén lényeges növekedést állapítanak meg 1955-ben. Igy 1 hektárnyi szántóterületre 43.5. szá. zalékkal több nitrogént, 30 száza­lékkal több foszfort és 24 százalék, kai több káliumot juttatnak, mint 1954-ben. De a hektárhozamok emel­kedése a terv alapján egyúttal meg­követeli az istállótrágyának az eddi­ginél nagyobb mértékű kihasználá­sát. A földmüvelésügyi minisztérium számára az ellenörzöszámok a beru­házások térfogatát összesen 53.8 százalékkal 'szabják magasabbra, mint 1954-ben. A földmüvelésügyi minisztérium számára ez nagy fel. adat, főleg ezen beruházások terve­zési előkészülete szempontjából. Szükséges, hogy ezen a téren sok­kal alaposabb előkészítő munkát végezzünk, mint 1954-ben, amely évben mezőgazdaságunkban a be­ruházási tervek teljesítésében nagy elmaradás fenyeget. Az állam által a mezőgazdaságra fordított fokozott anyagi eszközök, amelyeknek a termelési feladatokat kell biztosítaniuk az 1955. évben elsősorban a földmüvelésügyi ml. nisztériumot kötelezik, hogy a lehető legcélszerűbben, meggondoltan, rend­szeresen és a lehető leggazdaságosab. ban használja fel őket, mivel a me­zőgazdaságba fektetett eszközök ren. tabilitásával ebben az évben nem lehetünk teljesen megelégedve. De a mezőgazdasági termelés növelésé­re irányuló ezen eszközök egyúttal a többi szállító minisztériumokat is kötelezik, főleg a gépipari-, a vegyi­ipari minisztériumot, hogy a CsKP X. kongresszusa alapelveinek értel­mében jól és tökéletesen teljesítsék mezőgazdasági termelésünk részére a szállításokat. Pártunk és kormányunk gondos figyelemmel kísérik mezőgazdasá­gunk munkáját és a következő, va. lamint erre az évre még egész sor intézkedést készítenek elő, amelyek elősegítik mezőgazdasági termelé­sünk színvonalának, minőségének és gazdaságosságának emelését. A külkereskedelem feladatai Az 1955. évi terv szempontjából különös jelentősége lesz a külkeres. kedelmi feladatok teljesítése sike­res biztosításának. Az 1955. évi ellenőrző számok szerint az 1955. évben a külkeres­kedelem térfogatának tovább kell növekednie. A külkereskedelemügyi minisztériumnak az összes minisz­tériumokkal, de főleg a kiviteli ala­pokat szállító minisztériumokkal együttműködve, biztosítani kell az 1955. évben a külkereskedelem gyor­sabb fejlődését még pedig a demo­kratikus államokkal való gazdasá­gi együttműködés kiszélesítésével és a kapitalista államokkal való ke. reskedelem fokozásával. Ezért a kUlkereskedelemügyi mi­nisztériumnak meg kell javítania kiviteli apparátusa munkáját. Ezzel szemben a többi minisztériumoknak, főleg a gépipari minisztériumnak biztosítania kell a kiviteli szállítmá­nyok rugalmas és idejében való fe­dezését, a megfelelő minőségű ter­mékekkel. A kiviteli szállítások nem teljesítésének és a szállítási határ­idők elhalasztásának mind a gép. ipari minisztérium, mind a többi minisztériumok körében határozot­tan véget kell vetni az 1955. évben. A behozatali feladatok teljesítésé, hez új kiviteli alapokkal kell az ösz­szes minisztériumoknák hozzájá­rulniok a szükséges árufajtákban minőségben és határidőkben. Az ipari termelés egyes fontos feladatai Egész gazdaságunk alapvető pro­blémája továbbra is a szénfejtés fejlesztése és a megfelelő mennyisé­gű elektromosenergia biztosítása marad. Az. 1955. évben a szénfejtés­re vonatkozó ellenörzőszámokat mL nimálisaknak kell tekintenünk és ezért mindent meg kell tennünk túl­szárnyalásukra. Nagy figyelmet kell fordítanunk elsősorban a fejtés elő. készítésének kérdésére és a feltárá­si, és előkészítési munkák tervének teljesítésére. Hogy a jövő évben biztosítva legyen a szénellátás, fel. tétlenül szükséges, hogy már ebben az évben teljesítve legyenek azok a kötelezettségvállalások, amelyeket a terven felüli fejtésre tettek az egyes bányák. A villanyüzemek jó működése biz­tosítása céljából a karbantartásra fordított fokozott gondoskodáson kívül 'idejében és jól kell elvégezni az összes' generáljavitásokat. Ebből a célból meg kell teremteni a szük­séges anyagkészletet. Gazdaságunk fontos problémáinak egyike, melyet sürgősen és minden igyekezettel és következetességgel" kell megoldanunk azon termékek termelésének biztosítása, amelyekből nem jut megfelelő mennyiség és kí­vánatos minőség iparunknak és fo. gyasztóinknak. Ezeket az úgyneve­zett ,szük keresztmetszeteket" már néhány éve igyekszünk megoldani, de csak félig és nem következetesen. Főleg a pótalkatrészekről van szó és ezek közt is az általános és nem általános típusú autók, traktorok és mezőgazdasági gépek összeállítá­sához szükséges pótalkatrészekről. A minisztériumok nem teljesítik megfelelő módon a kormánynak a pótalkatrészek gyártásának bizto­sításáról szóló mult év júniusában kelt határozatát és ezzel a kérdés­sel nem foglalkoznak aktívan. Szükséges, hogy a pótalkatrészek gyártásának biztosításáról szóló kormányhatározatok teljesítését azonnal szervezésileg biztosítsák és biztosítani kell a következetes rea­lizálásukat is. Továbbra is nagy figyelmet kell fordítani a közszükségleti iparcik­kek termelésére. Polgáraink előtt érthetelen, hogy Csehszlovákiában, a kohó- és gépipari termelés orszá­gában miért nincsen például ele­gendő mezőgazdasági szerszám, miért nincsenek jó minőségű ka­szák és patkók és egyéb termékek. A minisztériumoknak a fogyasztási szövetkezetek Központi Szövetségé­vel együtt biztosítaniok kell e hiá­nyok kiküszöbölését. 1955-ben lényegesen emelnünk kell a termelésben a közszükség­leti árucikkek juttatását kiskeres­kedelmi forgalmunk biztosítására. Az árakat csak akkor csökkenthet­jük, ha elegendő közszükségleti árucikkünk lesz. És ezt csak úgy tudjuk biztosítani, ha termelésü­ket lényegesen fokozzuk. Ezért a kormány az Állami Terv­hivatalnak és az összes minisztériu­moknak elrendelte, hogy az 1955. évi állami terv összeállításának •dőszakában konkrét intézkedéseket dolgozzanak ki arra vonatkozólag, hogyan lehetne nagyobb mértékben emelni a közszükségleti árúcikkek termelését és a juttatásukat a kis­kereskedelmi forgalom biztosításá­ra. Főleg olyan árucikkekről van szó, amelyekben még mindig hiány van, és amelyeket fogyasztóink ke­resnek. Emellett nemcsak a meny­nyiségről van szó, hanem a minő­ségről, választékról és az ízléses külsőről is. Ennek a feladatnak biztosításá­hoz hozzá kell járulniuk az összes ipari minisztériumoknak és az ösz­szes ipari vállalatoknak, elsősorban a hazai nyersanyagból termelt áru­cikkek gyártásával. Széles méretek­ben be kell vezetnünk a pótárucik­kek termelését, főleg gépipari üze­meinkben. Ezen a téren jó példát mu­tatott a kohóipari és ércbányaipar­ügyi minisztérium, amely a köz­szükségleti árucikkek termelésé­nek kiszélesítésére vonatkozó kor­mányhatározat után egyes üzeme­inkben bevezeti a pótárucikkek termelését és kereskedelmünknek már fémbútort, különböző szer­szám, edényfajtákat, edény súroló drótszivacsokat és hasonlókat szál­lít. A normánfelüli anyagkészletek­ből és az alkalmas hulladékanya­gokból több árucikk gyártását ké­szítette elő. A kiskereskedelmi áruforgalom tervének biztosításán kívül, ami az 1955. évi terv összeállítása alapvető feladataihoz tartozik, fokozott fi­gyelmet kell fordítanunk a lakos­ságunknak nyújtott összes szolgá­latok megjavítására és kibővítésé­re. Erre a kérdésre városi köz­üzemeink még mindig nem fordíta­nak megfelelő figyelmet, ami sok­szor kelt elégedetlenséget a lakos­ság körében. A népgazdaság szükségleteinek biztosítása céljából a jövő évre vo­natkozóan a legnagyobb határozott­sággal kell megoldani a termelés­ben az egyes további szűk kereszt­metszetek kibővítését. O. Simunek mérnök, miniszter, az Állami Tervhivatal elnöke, a to­vábbiakban az 1955. évi terv mód­szerű és szervezett előkészítésének egyes kérdéseivel foglalkozott. A mult évi tapasztalatok és az eddigi hiányosságok alapján a miniszté­riumoknak és a központi hivatalok­nak jobban ki kell használniuk az új metodika, a tervezés előnyeit, a tervet az ellenőrzött adatok alap­ján kell összeállítaniuk, tekintetbe véve az összes tartalékokat és lehe­tőségeket és az egyes reszortoknak a vállalatokkal való jobb együtt­működését. A kormány ez év július 16-án jóváhagyta az anyag-techni­kai ellátásra vonatkozó tervezés rugalmasabbá tételére és decentra­ralizálására vonatkozó intézkedése­ket. Befejezésül O. Simunek mér­nök, miniszter, az Állami Terv­hivatal elnöke a következőket mon­dotta: A tervjavaslat előkészítésénél a minisztériumoknak a vállalatokban és ütemekben fennálló tényleges helyzet ismeretére kell támaszkod­niok. Ehhez az kell, hogy elsősor­ban megmagyarázzák a vállalatok­ban és üzemekben az ellenőrzőszá­mokat úgy, hogy a dolgozók világo­san lássák termelési és gazdasági tevékenységük irányvonalát a jövő évben, másodsorban pedig a válla­latokban a technikai-ipari és pénz­ügyi tervek előkészítésével kapcso­latos munkákat első időszakban a vállalatok gazdasági tevékenysé­gének alapos boncolására, a terv­teljesítéssel kapcsolatos ellenőrzés terén szerzett tapasztalatok elter­jesztésére és az anyag, nyersanyag, tüzelő- és elektromosenergia-fo­gyasztásra vonatkozó adatok kidol­gozására, a kapacitások és a termé­kek gyártási normáinak kihasználá­sára kell irányítaniok. A tervjavaslatok előkészítésénél a formális és bürokratikus eljárást el kell kerülni. A vállalatokból ki­került javaslatok alapos ellenőrzés nélküli puszta olvasásának káros gyakorlatát csak akkor lehet ki­küszöbölni, ha a minisztériumok apparátusának kezében lesz a kez­deményezés, ha a terv előkészítésé­vel kapcsolatos munkákat befolyá­solja és ha az üzemek dolgozóinak kezdeményezését az egész ágazat legsürgetőbb feladatainak megoldá­sára irányítja. A tervnek a minisztériumokban „fentről" való ónálló összeállítása semmi esetre sem jelentheti azt, hogy a minisztériumok az üzemek­től elszigetelve dolgozhatnak. Ter­mészetesen szükséges, hogy egyre jobb, nem formális együttműködési módszereket keressünk, és biztosít­suk a tervkidolgozás időszakában az üzemekkel való legrugalmasabb kapcsolatot. Továbbá szükséges megjavítani a technikai — gazdasági mutatók és normák meghatározásának munkáját, aminek alapján a nép­gazdaság fejlődésére vonatkozó ál­lami tervfeladatokat javasolják. A minisztériumokpak a normák ösz­szehasonlítására és elemzésére a módszertani szempontból is a le­hető legnagyobb figyelmet kell fordítaniuk. Valóban haladó, tech­niki-gazdasági normákat kidol­gozni természetesen csupán a leg­jobb vállalatok, üzemek«és műhe­lyek munkatapasztalatai és ered­ményei alapján lehetséges, a mér­nökökkel, technikusokkal, meste­rekkel, újítókkal, munkaérdem­rendesekkel, kitüntetett és legjobb dolgozókkal együttműködve lehet­séges. De a haladó normák be­vezetése csak akkor hozhatja meg a szükséges eredményt, ha fel­használásuk a terv előkészítésében a haladó termelési tapasztalatok szélesméretű érvényesítésére és a legjobb munkamódszerek beveze­tésére támaszkodik az adott ágazat összes vállalataiban. Ezt a szélesméretű érvényesítést elsősorban a szocialista munkaver­seny tömeges fellendítésével kell lehetővé tenni, aminek azonban nem szabad, csupán a párt és a szakszervezetek üsvér>ek marad­nia, mint ahogy eddig legnagyobb részt történt. A verseny fellendí­tését szolgáló szervezési és tech­nikai előfeltételek megteremtése az üzemek vezetőségének, a mi­nisztériumoknak, minden egyes technikusnak, de elsősorban a mestereknek kötelessége. A tervjavaslat összeállításánál nem szabad megfeledkezni az új technika bevezetesének lehetősé­géről, ahol mentesíthetjük az em­bereket a íáradságos munkától, mindenütt, ahol felszabadíthatjuk a dolgozókat népgazdaságunk más fontos ágazata részére. A miniszté­riumoknak nem szabad megenged­niük, hogy az új üzemek kapacitá­sa. amelyeket a haladó technika ismeretei alapján építettek, kihasz­nálatlanul maradjon. Szükséges, hogy a minisztériu­mok gazdasági tervjavaslataiban a feladatok nagyságát meghatározó alapul azokat a minimális feladató, kat vegyük, amelyeket a kormány­tól jóváhagyott ellenőrző számok fejeznek ki. Az ellenőrzőszámokat a CsKP X. kongresszusának irányelvei alapján dolgozták ki. Ezeknek a tervjavaslatokban való feltétlen betartása feltétele a párt és a kor­mány irányvonala teljesítésének. Az 1955. évre vonatkozó állami terv összeállításához szükséges el­lenőrzőszámok egységes egészet alkotnak. Az ellenőrzőszámok által adott egyes részek bármüyen meg­sértése veszélyezteti az 1955. évi terv céljainak teljesítését. Ez el­sősorban a gazdaságosság kérdé­seire vonatkozik. A népgazdaság fejlődésére irányuló állami tervbe nem lehet besorolni és nem is fognak besorozni semmiféle maga­sabb követelményeket a beruhá­zásokra, a munkaerők számára és béralapokra, valamint a többi költségekre vonatkozóan, ha azok meghaladják az ellenörzöszámok által megszabott színvonalat. El­lenkezőleg. Az Állami Tervhivatal és a minisztériumok elsőrendű kö­telessége a további takarékosság biztosítása. Másrészt nem lehet semmit sem engedni a termelési feladatokból és az új termelőké­pességek bevezetéséből. Ellenkező­leg, szükséges, hogy mindenütt, ahol a népgazdaság szükségletei megkövetelik, — főként a forgalmi alapokat biztosító és a kiviteli áru­cikkeknél, valamint a szükkeresat­metszetű anyagoknál — túllépjük az ellenőrzőszámok által megsza­bott feladatokat. Ebben a szellem­ben kell irányítani a minisztériu­mok. a főosztályok és vállalatok összes dolgozóit az 1955. évi terv­iavaslat előkészítésében. Az ellenőrzőszámok pontos be­tartása, továbbá azt jelenti, hogy a minisztériumok teljes mértékben felelősek az egész népgazdaságnak folyamatos, és elegendő termékkel való ellátásáért, hogy nem lehet számukra közömbös az összekötő ágazatokban a tervteljesítés terén fennálló helyzet, akár a szállítók, akár a fogyasztók tekintetében. Ebben az értelemben minden egye s minisztérium teljes felelősséggel tartozik az ellenőrzőszámolt álta­lános betartásáért az egész nép­gazdaság szakaszán. A minisztériumok gazdasági tervjavaslatai előkészítésével kap­csolatos munkák kezdetén a mi­nisztériumok dolgozóinak abból kell kiindulniuk, hogy kötelessé­gük biztosítani a népgazdaságnak minisztériumaik körzetébe tartozó vállalatok termékeivel való jó el­látását. Az összes termelő főosz­tályoknak meg kell valósítaniuk azoknak az okoknak elemzését, amelyek fékezték termelésük el­látását a mult évben és a terv­ben meg kell teremteni az előfel­tételeket a hiányosságok kiküszö­bölésére. Ugyanígy a szállítókkal együtt kell feltárniuk és kiküszö­bölniük vállalataiknak anyaggal és nyersanyaggal való ellátása te­rén előforduló hiányosságok okait. A kölcsönös szükségletek megtár­gyalásánál szükséges, hogy a fó' cikkhez igazodjanak, hogy a leg­fontosabb kölcsönös szállításokat minél hamarabb tisztázzák. A köl­csönös szükségletek helyes meg­tárgyalása a minisztériumoknak elsősorban abban van segítségére, hogy idejében előkészíthetik az ál­lami terv feladatainak szétosztá­sát, az üzemeknek megadhatják a szükséges utasításokat termelési programmjaikra vonatkozóan és jobban megszervezhetik a záró­munkálatokat a vállalatok tech­nikai, ipari és pénzügyi terveinek összeállításánál. A tervezett feladatok helyes meghatározásának feltétele a nép­gazdaság szükségleteinek pontos ismerete. Ehhez a fogyasztókkal és szállítókkal való felelősségteljes együttműködés mellett, ami a terv­év szükségleteit illeti, szükséges, hogy a legnagyobb felelősség tu­datában határozzák meg minden egyes minisztérium esetében, hogy a tervbe vett év folyamán hogyan fedezi népgazdaságunk szükségle­teit. A tényleges állapotok bármi­nemű eltitkolása a tervfeladatok helytelen megállapítását, az arány­talanságok keletkezésének veszé­lyét, a tervezett feladatok fölösle­ges változtatásait és a mindebből eredő kedvezőtlen következménye­ket idézi elő. Feltétlenül szüksé­ges mindent megtenni a tervezett 'feladatok teljesítéséért és túltelje­sítéséért. Ugyancsak szükséges az igazsághoz hűen felvilágosítani a kormányt a tervteljesítésben fenn­álló valódi hfelyzetről, hogy idejé­ben meg lehessen valósítani azokat a szükséges intézkedéseket, ame­lyeket a minisztérium egymaga ňem tehet meg. Szükséges lesz keményen fellépni azon dolgozók ellen, akik tudatosan csalnak és ezzel kárt okoznak népgazdasá­gunknak. A vállalatok technikai, ipari és pénzügyi terveinek előkészítésénél továbbá szükséges megszilárdítani a minisztériumok és a minisztériu­mok fő osztályainak vezető és szer­vező feladatát. Szükséges, hogy a minisztériu­mok a technikai, ipari és a pénz­ügyi tervek tulajdonképpeni me­todikáját lényegesen egyszerűsít­sék és a lehető legnagyobb mér­tékben hozzáidomítsák az egyes ágazatok és termékfajták technoló­giai és ekonomiai feltételeihez. A vállalatoktól még állandóan érkez­nek panaszok az egyes formulárék nagy számáról, bonyolultságukról és áttekinthetetlenségükről. A me­todika leegyszerűsítése hozzásegíti a minisztériumokat ahhoz, hogy a technikai, ipari és pénzügyi ter­vek beterjesztett javaslatait gyor­sabban és jobban ellenőrizzhessék és jóváhagyhassák. A technikai, ipari és pénzügyi tervek összeállításának menetében feltétlenül szükséges elérni a i egy­ségességet és a munka folyamatos (Folytatás a 6. oldalon.) i

Next

/
Thumbnails
Contents