Uj Szó, 1954. augusztus (7. évfolyam, 186-212.szám)

1954-08-17 / 199. szám, kedd

.1-95:4. augusztu s 17. UISZO Az 1955. évi terv előkészítése váljék minden dolgozó ügyévé Csehszlovákia népgazdaságának | 1955. évi fejlesztésére vonatkozó állami terv jó előkészítésének nagy jelentőségét az álábbi körülmények mutatják: Először az, hogy a CsKP X. kon­gresszusán a népgazdaság fejleszté­sében mutatkozó aránytalanságok és hiányosságok gyors kiküszöbö­lésére tett intézkedések eredményei már 1955-ben teljes mértékben éreztessék hatásukat. Másodszor az, hogy 1955, az utol­só év új ötéves tervünk megkez­dése előtt, amelyet a Szovjetunió­val és a népi demokratikus álla­mokkal folytatott még szorosabb Ing. Otokár Šimunek miniszternek, az Állami Tervhivatal elnökének beszéde a miniszterek és a vezető gazdasági dolgozók értekezletén együttműködés keretében dolgo­zunk ki és kezdünk teljesíteni. Harmadszor az, hogy 1955-ben, amely a népi demokratikus Cseh­szlovákia fennállása tizedik évfor­dulójának az éve, még jobban ki­tűnjenek rendszerünk előnyei és lé­nyegesen tovább emelkedjen né­pünk életszínvonala. A köztársaság kormánya ebekből a szempontokból indult ki, midőn megszabta a népgazdaság 1955. évi fejlesztésének ellenőrző számait. Gazdaságunk jelenlegi helyzetének egyes kérdései Gazdaságunk 1954. évi fejleszté­sének alapvető irányvonalát az 1953 szeptember 15-i kormánynyilatko­zat adta meg. , A dolgozók életszínvonala két­ségtelenül lényegesen emelkedett. A pénzreform óta végrehajtott ár­csökkentesek alapján a lakosság 4 milliárd koronát takarított meg 1954 első felében. A fogyasztási cikkek eladása 1Ö53 első feléhez viszonyít­va a szövetekben 30, a lábbeliben 18, hűtőszekrényben 500, építő­anyagban 100, vajban 44, cukorban 20, rizsben 200, kávéban 72 száza­lékkal volt nagyobb. Az árucikkek minősége -is javult, és bővültek a lakosságnak nyújtott szolgálatok. A beruházásokra és az 1953. évi tényleges helyzetre való tekintet­tel módosított ipari termelési ter­vet 1954 első felében 1.4%-kal túl­teljesítettük. Az iparban a munka termelékenysége növelésének ter­vét is túlteljesítettük. Ennek ellene­re nem értük el a fejlődésnek az 1954. évi tervről szóló törvényben meghatározott lendületét, és gaz­daságunk egyes ágaiban a komoly hiányosságok egész sora merült fel. Az iparban nem kielégítően telje­sítik az árutermelési tervet, ami főleg a gépipari, kohászati és érc­bányaipari minisztériumokra vonat­kozik. Az árutermelési terv nem­teljesítése ezekben a minisztériu­mókban azzal jár, hogy halmozód­nak a félgyártmányok készletei. Valamennyi minisztérium nagyon kevés figyelmet fordít a termelési önköltségek csökkentésének kérdé­sére, ami jelentős veszteségeket okoz a népgazdaságnak. A félkésztermékek mennyisége növekedésének következtében ez év első relében nem teljesítették a nyereségátutalás tervét. Legna­gyobb mértékben a gépipari, fűtő­anyag- és energetikaügyi, építészeti kohászati és ércbányaipari minisz­térium maradt adós. E minisztériu­mok rossz gazdálkodása gátolja né­pünk életszínvonalának gyorsabb emelkedését. Szerfölött nem kielégítően telje­sítik a beruházási építkezés tervét. Nem kielégítő a lakások használat­ra való átadása, amit elsősorban az épülőfélben levő lakások lassú be­fejezése okoz. E komoly hiányosságokhoz soro­landó még a kiskereskedelmi for­galom tervének nemteljesítése, kü­lönösen a szövétkezeti hálózatban. Nem teljesítették elsősorban az iparcikkek eladási tervét. A szövet­kezeti hálózat tervének nemteljesí­tését egyrészt a fogyasztási szövet­kezetek központi szövetségének munkahiányosságai okozták. A köz­ponti szövetség az első félévbén nem biztosította elárusító -helyei kapacitásának kibővítését. A terv nemteljesítését másrészt a szövet­kezeti hajzatnak megfelelő, a fal • vakon keresett iparcikkekkeľ: épí­töany iggal, kéziszerszámmal és egyebekkel való hiányos ellátása' okozta. Noha a lakosság ellátása az első félévben általában javult, megis­métlődtek olyan jelenségek, mint egyes textil-idényárufajták és egyes gépipari termékfajták hiánya, to­vábbá átmenetileg vagy helyenként hiányosságok mutatkoznak egyes élelmiszerfajtákban. Ez gyakran an­nak a következménye, hogy a le­szállított választék nem megfelelő és hogy egyes helyeken éppen a ke­resett árucikk termelési tervét nem teljesítik. Noha a szénfejtési tervet teljesí­tettük, a szénellátás helyzete ko­moly. Ezért fokozottan törekednünk kell a népgazdaság elkövetkezendő téli időszakban való zavartalan me­netének biztosításához szükséges készletek megteremtésére. A külkereskedelem az első fél­évben általában kielégítően teljesí­tette a behozatali feladatokat, azon­ban nem teljesítette kielégítően a kiviteli tervet. A külkereskedelmi minisztérium saját kereskedelmi hálózatának nem megfelelő színvo­nalán kívül a kiviteli terv nemtel­jesítését elsősorban a gépipari mi­nisztérium okozta, mert nem bizto­sította számos értékes és fontos be­rendezés kivitelre való termelését. Az idei legkomolyobb hiányosság az állattenyésztési termelés tervé­nek nemteljesítése, különösen a húsfelvásárlási terv teljesítésének jelentős lemaradása, ami a fokozott húsbehozatal ellenére is kedvezőt­lenül tükröződik vissza lakosságunk ellátásában. Fölötte elégtelenül teljesitik a húsfelvásárlás tervét Szlovákiában, annak ellenére,.hogy a marhaállo­mány ott nagyobb, mint azt a terv előírta, és annak ellenére, hogy je­lentősen túlteljesítették az állami állatvásárlási tervet. A tojás és a a tej begyűjtési tervét sem teljesí­tik. A mezőgazdaság további nagyon komoly hiányossága, hogy nem tel­jesítették a tervezett vetőterületek bevetését és hogy a szántóterületek általános terjedelme 1953-hoz vi­szonyítva még csökkent is. Ez az állapot arra vall, hogy mezőgazda­ságunk irányító szervei, valamint a kerületi és a többi nemzeti bizott­ságok még nincsenek teljesen tisz­tában a mezőgazdaság helyzetével, mert engedik, hogy jelentős szántó­területeket titkoljanak el. Gazdaságunk jelenlegi helyzete tehát azzal jellemezhető, hogy az ipari terv általános teljesítése mel­lett részleges, de komoly hiányos­ságok egész sora mutatkozik, me­lyek lassítják a termelés és a sze­mélyi fogyasztás növekedését. Az év hátralevő hónapjaiban minden figyelmünk e hibák kiküszöbölésé­re irányuljon. Főleg az a fontos, hogy biztosít­suk a terv egyenletes teljesítését összes mutatószámaiban, ne enged­jük meg a tervezett béralapok túl­lépését, jobban fokozzuk a munka termelékenységét, mint ahogy a terv előírja, helyezzük működésbe azokat a termelési kapacitásokat, melyeknek termelésére csak 1955­ben számítunk, rendesen és idejét ben takarítsuk be a termést, és te­remtsük meg a mezőgazdasági ter­melés jövő évi lényeges javulásá­nak előfeltételeit. Az egész népgaz­daságban sokkal határozottabban be kell vezetnünk a gazdaságosság rendszerét, be kell hoznunk a ter­melési önköltségek tervének telje­sítésében előállott iemaradást, és ki kell egyenlítehünk azt, amivel az egyes minisztériumok államunknak adósak. ­daságossággal meg kell teremtenünk népünk életszínvonala további lé­nyeges emelkedésének előfeltételeit. Ennek az irányvonalnak biztosítá­sát a következő számok jellemzik: Az ipari termelésnek az 1954. évi tervhez viszonyítva, a termelési év­közök és a fogyasztási cikkek ter­melése növekedésének ugyanazon lendülete mellett, 8.8 százalékkal kell növekednie, A szénfejtésnek több mint 8, az ácélte'rmelésnek 7, a nitrogénes műtrágyák termeléké­nek 40, a foszforos műtrágyákénak 22, a müfonaltermelésnek 35, a ce­mentárugyártásnak több mint 13, a téglagyártásnak több mint 16,. a gyapotszövettermelésnek több mint 13, a selyemszövettermelésnek 19, a hústermelésnek pedig 10 százalék­kal kell növekednie. A gépipari ter­melésnek a mezőgazdasági gépek, az energetikai berendezések foko­zottabb termelési lendülete, valamint a gépkocsik és, motorkerékpárok termelésének lényeges növekedése mellett több mint 11 százalékkal kell növekednie. A mezőgazdasági termelésnek 4.5, az építőipari termelésnek 2.9 száza­lékkal 'kell növekednie, az 1954. évi tervhez viszonyítva. A közlekedés fejlesztését a CsKP X. kongresszusa irányelveinek megfelelően vettük tervbe úgy, hogy biztosítsa a nép­gazdaság szükségleteit, A gazdaságosság irányvonalát az ellenőrző számokban a következő feladatok adják meg: az iparban 7.9 százalékkal, az egész építőiparban pedig 8.4 százalékkal kell növelni a munka termelékenységét, az ipari önköltségeket 3.75 száza­lékkal kell csökkenteni, a beruházásokat pedig az 1954. évi terv színvonalán kell eszközölni, és a fogyasztási normák lényeges szilárdítása alapján, a CsKP X. kongresszusa irányelveinek megfe­lelően meg kell szabni az egyes mi­nisztériumok anyag-, nyersanyag., fűtőanyag, és villanyerőalapjait. A termelés növelésének és a ma­gasfokú gazdaságosságának az a . cél­ja, hogy biztosítsa dolgozóink élet­színvonala emelkedésének előfeltéte­leit. Ennek megfelelően az ellenőrző számok kilátásba helyezik a lakos­ság személyes szükséglete fokozott kielégítésének biztosítását, a hasz. nálatba átadott lakásegységek szá­mának az 1954. évi tervhez viszo. nyitva 20 százalékkal való növelését, valamint az egészségügyi és kultu­rális gondoskodás és iskoláink to­vábbi bővítését. A béreket illetően az ellenőrző számok feltételezik a béralapokkal való helyes és takaré­kos gazdálkodást, mert a jövőben is az lesz irányvonalunk, hogy az életszínvonal növekedése túlnyomóan az árak csökkentésének útján, azaz a reálbér emelkedésével történjék. Az ellenőrző számokat úgy dol­goztuk ki, hogy a népgazdaság esz­közei szűk keresztmetszeteink kér. déseinek megoldására összpontosul­janak. Az ellenőrző szamok betar. tása az előző években keletkezett aránytalanságok kiküszöbölését fog­ja eredményesali. Feltételezik, hogy ezeket az eszközöket a fűtőanyag-, energia- és ércalap fejlesztésére for­dítsuk és jelentős eszközöket bizto­sítanak mezőgazdaságunk fejleszté­sére. Minden egyes minisztérium fel­adata, hogy tervjavaslataiban bizto. sítsa az ellenőrző számok irányvo­nalát, ne engedje meg a termelési feladatok csökkentését és teremtse meg a gazdaságossági rendszernek az 1955. évi tervben való tökélete­sebb érvényesítése előfeltételeit. Eb­ben elsősorban a következő kérdé­sekre összpontosítsák figyelmüket: A munka termelékenysége és a gazdaságossági rendszer Az 1955. évi feladatokat az ipar. ban egyedül a munka termelékeny­ségének növelésével biztosíthatjuk. Az ellenőrző számok azzal is szá­molnak, hogy a termelés növelésé­a munkaidőn túl végzett munkák felszámolásának feltételeit, melyek ez idén eddig nem csökkentek, hanem növekedtek. Míg a túlóra tavaly júniusban 6.1 százalék volt\ az idén nek kilenctized részét a munkaerők júniusban már 6.6 százalékra növe. Fő feladataink 1955-ben A népgazdaság fejlődése állami tervének összeállítására vonatkozó ellenőrző számok a CsKP X. kon­gresszusa irányelveinek megfelelően meghatározzák a népgazdaság 1955. évi fejlődésének alapvető irányvona­lát, amely a következő: a termelés gyors növelésével és nagyfokú gaz­számának növelése nélkül érjük el. A munkatermelékenység növelésé­nek nagy feladatát iparunk teljesít­heti, ha megtörténnek az intézke. dések a selejtekbe helyezett nem termelési jellegű munka felszámolá­sára, ha csökken az indokolatlan munkamulasztás és munkaeröhul. lámzás, ha az irányítás valamennyi foka javítja a munka megszervezé­sét és minőségét. A munka terme­lékenységének növelésére az úgyne­vezett kisfokú gépesítés lehetőségeit is teljes mértékben fel kell hasz. nálni. Ezzel kapcsolatban rá kall mutat, ni az iparban eddig jelentős mére­teket öltő rejtett munkaerőtartalé. kokra. Az ilyen indokolatlan mun­katartalékok létezése a béralapok túllépésére, a teljesítméhynormák lazítására,, munkaerőhullámzásra és munkamulasztásra vezet és ezért elsőrendű feladat e' rejtett tartalé­kok feltárása és mozgósítása, hogy a munkaerők népgazdaságunkban való célszerű elhelyezésének irányá­ban is hatékonyabb politikát foly-. tathassunk és fokozódjék a munka termelékenysége. A feltételezett nagyfokú munka, termelékenység mellett is a munka­erők mérlege a jövő évben és a to kedett. Ki kell küszöbölni a telje­sítménynormák állandó lazítását is, ami arra vezet, hogy az alacsonyabb bérosztályokba sorozott dolgozók gyakran többet keresnek, mint a magasabb bérosztályokba beosztott szakképzett munkaerők. Igy például a neštémicei szódagyárnak a IV. bérosztályba sorolt munkásai havon­ta átlag 1731 koronát keresnek. A további bérosztályokba beosztott munkások keresete alacsonyabb, a VI. bérosztályban pedig átlag csak 1619 koronát tesz ki. Ugyanez a helyzet a bratislavai Stollwerck n. v.-ban, a brandýsi gépgyárban és öntödében és sok más vállalatban is. Komoly hiányosságok egész so­ra mutatkozik a bérekben. A Chira­na n. v. például a termelési terv 103 ' százalékos teljesítése mellett 120 százalékban meríti ki a bérala­pot. A vállalat zábéhlicei üzemében a j műszaki alkalmazottak túlóráit egy­séges munkalap fedezi, mint az ak. kordban végzett munkát és a túl­j órákat a munkások béralapjából fi­| zetik ki. A bank által megejtett el­lenőrzés során kiderült, hogy egyes vállalatok, mint például az aái Tosta i és Ohara, amelyek a könnyűipari i minisztérium hatáskörébe tartoznak, vábbiakban is nagyon feszült lesz. hónapokra bontják a negyed­Ez a helyzet a lakosság foglalkoz­tatottságának mai magas foka, va­lamint-^annak következtében áll elő, hogy a mezőgazdaság az elkövetke­ző években nem adhat munkaerőt iparunknak. Ezért számítani kell a foglalkoztatott nők számának nö­velésére és a nők foglalkoztatása további feltételeinek megteremtésé­re. Számítani kell a csökkent mun­kaképességű személyek munkába való még szélesebbkörü bevonására. Az ellenőrző számok feltételezik a bérfegyelem lényeges fokozását. Ezért elemezni kell az egyes ágak béralapjai túllépésének okait és a jövőben meg kell akadályozni meg­ismétlődésüket. Meg kell teremteni évi termelési tervet úgy, hogy a ne­gyedévi terv nemteljesítése mellett is kifizethessék a prémiumokat. A beszercebányai Karbantartó nemzeti vállalatban megállapítást nyert, hogy a nyerstermelés helytelen ki. mutatása következtében januártól májusig 421.000 korona erejéig me­rítették ki jogtalanul a béralapokat. Az 1955. évi tervjavaslatokban fel kell számolni az ilyen hiányosságo­kat és meg kell akadályozni előfor­dulásukat. Az életszínvonal további emelke­désének biztosítása érdekében a munkatermelékenység növekedéséből eredő megtakarítások terén a terv­javaslatokban számolni kell az anyagköltségek terén rendelkezést* álló összes tartalékok következétea mozgósításával. Egyes vállalatok szerint részletesen felül kell vizs­gálni a selejtképződés okait. A ko. hászati és ércbányaipari miniszter rium vállalataiban a selejt okozta veszteségek ez év öt hónapjában az általános nyerstermelésre fordított költségek 2.8 százalékát, sőt a ko. hászati főosztálynál 3.5 százalékát képezték. A kerámiai ipar főosztályán és az építőiparügyi minisztériumban a selejt a nyerstermelési kiadások 4 százalékát képezte. Van lehetőség arra, hogy haté­kony intézkedéseket tegyünk e veszteségek felszámolására. Ezt bi­zonyítja a könnyűipari minisztérium vállalataiban elért , eredmény is: a selejt mennyisége ez év öt hónapjá­ban csak 0.06 százalékot tett ki. Hasonlóképpen felül kell vizsgálni a selejt magas százalékát, ami kü­lönösen a gépipari termelésben to­vábbi anyagmegtakarítások fórrá, sául szolgálhat: így például a 476.1 sorozatszámú gőzmozdonjepknál a selejt 36 százalékot, a 30 MW kon­denzációs turbináknál 36.2 százaié, kot, az SG fejtökalapácsnál 63 szá­zalékot, a 4 literes fazéknál 37 szá­zalékot képez, stb. Az anyagköltségeket az arány­talanul magas szállítási díj növeli, ami az olyan anyag szállításánál, amelynek szétosztását központilag irányítják, mint pl. az építőanya­goknál, nagyon komoly jelenség. Ez az ellátási és az értékesítő ala­kulatok rossz munkájának követ­kezménye, mert megengedik az. indokolatlan távolságra való és ellentétes irányú szállítást. A meggondolatlan és nagy arányo­kat öltő kooperáció további ma­gas szállítási költségekkel jár. Igy például a kazándobok meghajlítá­suk és szilárdításuk alkalmával négyszer teszik meg a Brno és Vifkovice közötti utat, vagy pe­dig az Uherské Hradišten gyártott székeket Karlovy Varyba küldik lakkozásra. Ez az „együttműkö­dés^ a kiadások növekedésére ve­zet, noha az együttműködés értel­me teljesen az ellenkezőjét, azaz a termelési önköltségek csökken­tését jelenti. Ezért felül kell vizs­gálni az együttműködés mai ál­lapotát és a tervjavaslat kidolgo­zásakor meg kell teremteni a ko­operáció célszerű csökkentésének és ezáltal az önköltségek csök­kentésének előfeltételeit. Nem kerülheti el figyelmünket az a tény, hogy a termelési pro­grammok meggondolatlan megvál­toztatása, amit gyakran a hiányos technológiai ismeret, a termelési feladatok nemteljesítése és a se­lejt nagy száma okoz, jelentős veszteségeket idéz elő a termelés­ben, gátolja a munka minőségé­nek és szervezésének javítását, le­hetetlenné teszi a hatékony ellen­őrzést s visszatükröződik a mun­kaerkölcsben is. Ezért a jövőben úgy kell eljárni, hogy ne csak az elkerülhetetlenül szükséges és célszerű változtatásokat és átcso­portosításokat hajtsák végre a termelési programmokban, hanem arra is ügyeljenek, hogy mindig biztosítsák ezen intézkedések gon­dos telőkésizítését, hogy teljesen felhasználják - a termelési kapaci­tást és a munkaerőket. Az 1955. évi tervjavaslat kidol­gozásakor a népgazdaság vala­mennyi szakaszán számítani kell az adminisztratív apparátus mun­kájának megjavítására, a gyakran nagy munkát igénylő és szükség­telen kimutatások és jelentések küldésének kiküszöbölésére, az adminisztratív költségek lényeges csökkentésére még a papírtakaré­kosság tekintetében is. Meg kell fontolni azt a tényt, hogy az ipari' vállalatok gazdasági osztályán a hivatalnokok, mérnökök, műszaki dolgozók száma mindig gyorsab­ban nő, mint a munkások száma. A mérnökök és műszaki dolgo­zók számának gyors növekedése önmagában véve nem lenne ked­vezőtlen jelenség, ha valóban szakképzett műszaki dolgozók és (Folytatás a 4. oldalon.) *

Next

/
Thumbnails
Contents