Uj Szó, 1954. augusztus (7. évfolyam, 186-212.szám)

1954-08-17 / 199. szám, kedd

.1-95:4. augusztu

s 17. UISZO Az 1955. évi terv előkészítése váljék minden dolgozó ügyévé Csehszlovákia népgazdaságának | 1955. évi fejlesztésére vonatkozó állami terv jó előkészítésének nagy jelentőségét az álábbi körülmények mutatják: Először az, hogy a CsKP X. kongresszusán a népgazdaság fejlesztésében mutatkozó aránytalanságok és hiányosságok gyors kiküszöbölésére tett intézkedések eredményei már 1955-ben teljes mértékben éreztessék hatásukat. Másodszor az, hogy 1955, az utolsó év új ötéves tervünk megkezdése előtt, amelyet a Szovjetunióval és a népi demokratikus államokkal folytatott még szorosabb Ing. Otokár Šimunek miniszternek, az Állami Tervhivatal elnökének beszéde a miniszterek és a vezető gazdasági dolgozók értekezletén együttműködés keretében dolgozunk ki és kezdünk teljesíteni. Harmadszor az, hogy 1955-ben, amely a népi demokratikus Csehszlovákia fennállása tizedik évfordulójának az éve, még jobban kitűnjenek rendszerünk előnyei és lényegesen tovább emelkedjen népünk életszínvonala. A köztársaság kormánya ebekből a szempontokból indult ki, midőn megszabta a népgazdaság 1955. évi fejlesztésének ellenőrző számait. Gazdaságunk jelenlegi helyzetének egyes kérdései Gazdaságunk 1954. évi fejlesztésének alapvető irányvonalát az 1953 szeptember 15-i kormánynyilatkozat adta meg. , A dolgozók életszínvonala kétségtelenül lényegesen emelkedett. A pénzreform óta végrehajtott árcsökkentesek alapján a lakosság 4 milliárd koronát takarított meg 1954 első felében. A fogyasztási cikkek eladása 1Ö53 első feléhez viszonyítva a szövetekben 30, a lábbeliben 18, hűtőszekrényben 500, építőanyagban 100, vajban 44, cukorban 20, rizsben 200, kávéban 72 százalékkal volt nagyobb. Az árucikkek minősége -is javult, és bővültek a lakosságnak nyújtott szolgálatok. A beruházásokra és az 1953. évi tényleges helyzetre való tekintettel módosított ipari termelési tervet 1954 első felében 1.4%-kal túlteljesítettük. Az iparban a munka termelékenysége növelésének tervét is túlteljesítettük. Ennek ellenere nem értük el a fejlődésnek az 1954. évi tervről szóló törvényben meghatározott lendületét, és gazdaságunk egyes ágaiban a komoly hiányosságok egész sora merült fel. Az iparban nem kielégítően teljesítik az árutermelési tervet, ami főleg a gépipari, kohászati és ércbányaipari minisztériumokra vonatkozik. Az árutermelési terv nemteljesítése ezekben a minisztériumókban azzal jár, hogy halmozódnak a félgyártmányok készletei. Valamennyi minisztérium nagyon kevés figyelmet fordít a termelési önköltségek csökkentésének kérdésére, ami jelentős veszteségeket okoz a népgazdaságnak. A félkésztermékek mennyisége növekedésének következtében ez év első relében nem teljesítették a nyereségátutalás tervét. Legnagyobb mértékben a gépipari, fűtőanyag- és energetikaügyi, építészeti kohászati és ércbányaipari minisztérium maradt adós. E minisztériumok rossz gazdálkodása gátolja népünk életszínvonalának gyorsabb emelkedését. Szerfölött nem kielégítően teljesítik a beruházási építkezés tervét. Nem kielégítő a lakások használatra való átadása, amit elsősorban az épülőfélben levő lakások lassú befejezése okoz. E komoly hiányosságokhoz sorolandó még a kiskereskedelmi forgalom tervének nemteljesítése, különösen a szövétkezeti hálózatban. Nem teljesítették elsősorban az iparcikkek eladási tervét. A szövetkezeti hálózat tervének nemteljesítését egyrészt a fogyasztási szövetkezetek központi szövetségének munkahiányosságai okozták. A központi szövetség az első félévbén nem biztosította elárusító -helyei kapacitásának kibővítését. A terv nemteljesítését másrészt a szövetkezeti hajzatnak megfelelő, a fal • vakon keresett iparcikkekkeľ: építöany iggal, kéziszerszámmal és egyebekkel való hiányos ellátása' okozta. Noha a lakosság ellátása az első félévben általában javult, megismétlődtek olyan jelenségek, mint egyes textil-idényárufajták és egyes gépipari termékfajták hiánya, továbbá átmenetileg vagy helyenként hiányosságok mutatkoznak egyes élelmiszerfajtákban. Ez gyakran annak a következménye, hogy a leszállított választék nem megfelelő és hogy egyes helyeken éppen a keresett árucikk termelési tervét nem teljesítik. Noha a szénfejtési tervet teljesítettük, a szénellátás helyzete komoly. Ezért fokozottan törekednünk kell a népgazdaság elkövetkezendő téli időszakban való zavartalan menetének biztosításához szükséges készletek megteremtésére. A külkereskedelem az első félévben általában kielégítően teljesítette a behozatali feladatokat, azonban nem teljesítette kielégítően a kiviteli tervet. A külkereskedelmi minisztérium saját kereskedelmi hálózatának nem megfelelő színvonalán kívül a kiviteli terv nemteljesítését elsősorban a gépipari minisztérium okozta, mert nem biztosította számos értékes és fontos berendezés kivitelre való termelését. Az idei legkomolyobb hiányosság az állattenyésztési termelés tervének nemteljesítése, különösen a húsfelvásárlási terv teljesítésének jelentős lemaradása, ami a fokozott húsbehozatal ellenére is kedvezőtlenül tükröződik vissza lakosságunk ellátásában. Fölötte elégtelenül teljesitik a húsfelvásárlás tervét Szlovákiában, annak ellenére,.hogy a marhaállomány ott nagyobb, mint azt a terv előírta, és annak ellenére, hogy jelentősen túlteljesítették az állami állatvásárlási tervet. A tojás és a a tej begyűjtési tervét sem teljesítik. A mezőgazdaság további nagyon komoly hiányossága, hogy nem teljesítették a tervezett vetőterületek bevetését és hogy a szántóterületek általános terjedelme 1953-hoz viszonyítva még csökkent is. Ez az állapot arra vall, hogy mezőgazdaságunk irányító szervei, valamint a kerületi és a többi nemzeti bizottságok még nincsenek teljesen tisztában a mezőgazdaság helyzetével, mert engedik, hogy jelentős szántóterületeket titkoljanak el. Gazdaságunk jelenlegi helyzete tehát azzal jellemezhető, hogy az ipari terv általános teljesítése mellett részleges, de komoly hiányosságok egész sora mutatkozik, melyek lassítják a termelés és a személyi fogyasztás növekedését. Az év hátralevő hónapjaiban minden figyelmünk e hibák kiküszöbölésére irányuljon. Főleg az a fontos, hogy biztosítsuk a terv egyenletes teljesítését összes mutatószámaiban, ne engedjük meg a tervezett béralapok túllépését, jobban fokozzuk a munka termelékenységét, mint ahogy a terv előírja, helyezzük működésbe azokat a termelési kapacitásokat, melyeknek termelésére csak 1955ben számítunk, rendesen és idejét ben takarítsuk be a termést, és teremtsük meg a mezőgazdasági termelés jövő évi lényeges javulásának előfeltételeit. Az egész népgazdaságban sokkal határozottabban be kell vezetnünk a gazdaságosság rendszerét, be kell hoznunk a termelési önköltségek tervének teljesítésében előállott iemaradást, és ki kell egyenlítehünk azt, amivel az egyes minisztériumok államunknak adósak. daságossággal meg kell teremtenünk népünk életszínvonala további lényeges emelkedésének előfeltételeit. Ennek az irányvonalnak biztosítását a következő számok jellemzik: Az ipari termelésnek az 1954. évi tervhez viszonyítva, a termelési évközök és a fogyasztási cikkek termelése növekedésének ugyanazon lendülete mellett, 8.8 százalékkal kell növekednie, A szénfejtésnek több mint 8, az ácélte'rmelésnek 7, a nitrogénes műtrágyák termelékének 40, a foszforos műtrágyákénak 22, a müfonaltermelésnek 35, a cementárugyártásnak több mint 13, a téglagyártásnak több mint 16,. a gyapotszövettermelésnek több mint 13, a selyemszövettermelésnek 19, a hústermelésnek pedig 10 százalékkal kell növekednie. A gépipari termelésnek a mezőgazdasági gépek, az energetikai berendezések fokozottabb termelési lendülete, valamint a gépkocsik és, motorkerékpárok termelésének lényeges növekedése mellett több mint 11 százalékkal kell növekednie. A mezőgazdasági termelésnek 4.5, az építőipari termelésnek 2.9 százalékkal 'kell növekednie, az 1954. évi tervhez viszonyítva. A közlekedés fejlesztését a CsKP X. kongresszusa irányelveinek megfelelően vettük tervbe úgy, hogy biztosítsa a népgazdaság szükségleteit, A gazdaságosság irányvonalát az ellenőrző számokban a következő feladatok adják meg: az iparban 7.9 százalékkal, az egész építőiparban pedig 8.4 százalékkal kell növelni a munka termelékenységét, az ipari önköltségeket 3.75 százalékkal kell csökkenteni, a beruházásokat pedig az 1954. évi terv színvonalán kell eszközölni, és a fogyasztási normák lényeges szilárdítása alapján, a CsKP X. kongresszusa irányelveinek megfelelően meg kell szabni az egyes minisztériumok anyag-, nyersanyag., fűtőanyag, és villanyerőalapjait. A termelés növelésének és a magasfokú gazdaságosságának az a . célja, hogy biztosítsa dolgozóink életszínvonala emelkedésének előfeltételeit. Ennek megfelelően az ellenőrző számok kilátásba helyezik a lakosság személyes szükséglete fokozott kielégítésének biztosítását, a hasz. nálatba átadott lakásegységek számának az 1954. évi tervhez viszo. nyitva 20 százalékkal való növelését, valamint az egészségügyi és kulturális gondoskodás és iskoláink további bővítését. A béreket illetően az ellenőrző számok feltételezik a béralapokkal való helyes és takarékos gazdálkodást, mert a jövőben is az lesz irányvonalunk, hogy az életszínvonal növekedése túlnyomóan az árak csökkentésének útján, azaz a reálbér emelkedésével történjék. Az ellenőrző számokat úgy dolgoztuk ki, hogy a népgazdaság eszközei szűk keresztmetszeteink kér. déseinek megoldására összpontosuljanak. Az ellenőrző szamok betar. tása az előző években keletkezett aránytalanságok kiküszöbölését fogja eredményesali. Feltételezik, hogy ezeket az eszközöket a fűtőanyag-, energia- és ércalap fejlesztésére fordítsuk és jelentős eszközöket biztosítanak mezőgazdaságunk fejlesztésére. Minden egyes minisztérium feladata, hogy tervjavaslataiban bizto. sítsa az ellenőrző számok irányvonalát, ne engedje meg a termelési feladatok csökkentését és teremtse meg a gazdaságossági rendszernek az 1955. évi tervben való tökéletesebb érvényesítése előfeltételeit. Ebben elsősorban a következő kérdésekre összpontosítsák figyelmüket: A munka termelékenysége és a gazdaságossági rendszer Az 1955. évi feladatokat az ipar. ban egyedül a munka termelékenységének növelésével biztosíthatjuk. Az ellenőrző számok azzal is számolnak, hogy a termelés növeléséa munkaidőn túl végzett munkák felszámolásának feltételeit, melyek ez idén eddig nem csökkentek, hanem növekedtek. Míg a túlóra tavaly júniusban 6.1 százalék volt\ az idén nek kilenctized részét a munkaerők júniusban már 6.6 százalékra növe. Fő feladataink 1955-ben A népgazdaság fejlődése állami tervének összeállítására vonatkozó ellenőrző számok a CsKP X. kongresszusa irányelveinek megfelelően meghatározzák a népgazdaság 1955. évi fejlődésének alapvető irányvonalát, amely a következő: a termelés gyors növelésével és nagyfokú gazszámának növelése nélkül érjük el. A munkatermelékenység növelésének nagy feladatát iparunk teljesítheti, ha megtörténnek az intézke. dések a selejtekbe helyezett nem termelési jellegű munka felszámolására, ha csökken az indokolatlan munkamulasztás és munkaeröhul. lámzás, ha az irányítás valamennyi foka javítja a munka megszervezését és minőségét. A munka termelékenységének növelésére az úgynevezett kisfokú gépesítés lehetőségeit is teljes mértékben fel kell hasz. nálni. Ezzel kapcsolatban rá kall mutat, ni az iparban eddig jelentős méreteket öltő rejtett munkaerőtartalé. kokra. Az ilyen indokolatlan munkatartalékok létezése a béralapok túllépésére, a teljesítméhynormák lazítására,, munkaerőhullámzásra és munkamulasztásra vezet és ezért elsőrendű feladat e' rejtett tartalékok feltárása és mozgósítása, hogy a munkaerők népgazdaságunkban való célszerű elhelyezésének irányában is hatékonyabb politikát foly-. tathassunk és fokozódjék a munka termelékenysége. A feltételezett nagyfokú munka, termelékenység mellett is a munkaerők mérlege a jövő évben és a to kedett. Ki kell küszöbölni a teljesítménynormák állandó lazítását is, ami arra vezet, hogy az alacsonyabb bérosztályokba sorozott dolgozók gyakran többet keresnek, mint a magasabb bérosztályokba beosztott szakképzett munkaerők. Igy például a neštémicei szódagyárnak a IV. bérosztályba sorolt munkásai havonta átlag 1731 koronát keresnek. A további bérosztályokba beosztott munkások keresete alacsonyabb, a VI. bérosztályban pedig átlag csak 1619 koronát tesz ki. Ugyanez a helyzet a bratislavai Stollwerck n. v.-ban, a brandýsi gépgyárban és öntödében és sok más vállalatban is. Komoly hiányosságok egész sora mutatkozik a bérekben. A Chirana n. v. például a termelési terv 103 ' százalékos teljesítése mellett 120 százalékban meríti ki a béralapot. A vállalat zábéhlicei üzemében a j műszaki alkalmazottak túlóráit egységes munkalap fedezi, mint az ak. kordban végzett munkát és a túlj órákat a munkások béralapjából fi| zetik ki. A bank által megejtett ellenőrzés során kiderült, hogy egyes vállalatok, mint például az aái Tosta i és Ohara, amelyek a könnyűipari i minisztérium hatáskörébe tartoznak, vábbiakban is nagyon feszült lesz. hónapokra bontják a negyedEz a helyzet a lakosság foglalkoztatottságának mai magas foka, valamint-^annak következtében áll elő, hogy a mezőgazdaság az elkövetkező években nem adhat munkaerőt iparunknak. Ezért számítani kell a foglalkoztatott nők számának növelésére és a nők foglalkoztatása további feltételeinek megteremtésére. Számítani kell a csökkent munkaképességű személyek munkába való még szélesebbkörü bevonására. Az ellenőrző számok feltételezik a bérfegyelem lényeges fokozását. Ezért elemezni kell az egyes ágak béralapjai túllépésének okait és a jövőben meg kell akadályozni megismétlődésüket. Meg kell teremteni évi termelési tervet úgy, hogy a negyedévi terv nemteljesítése mellett is kifizethessék a prémiumokat. A beszercebányai Karbantartó nemzeti vállalatban megállapítást nyert, hogy a nyerstermelés helytelen ki. mutatása következtében januártól májusig 421.000 korona erejéig merítették ki jogtalanul a béralapokat. Az 1955. évi tervjavaslatokban fel kell számolni az ilyen hiányosságokat és meg kell akadályozni előfordulásukat. Az életszínvonal további emelkedésének biztosítása érdekében a munkatermelékenység növekedéséből eredő megtakarítások terén a tervjavaslatokban számolni kell az anyagköltségek terén rendelkezést* álló összes tartalékok következétea mozgósításával. Egyes vállalatok szerint részletesen felül kell vizsgálni a selejtképződés okait. A ko. hászati és ércbányaipari miniszter rium vállalataiban a selejt okozta veszteségek ez év öt hónapjában az általános nyerstermelésre fordított költségek 2.8 százalékát, sőt a ko. hászati főosztálynál 3.5 százalékát képezték. A kerámiai ipar főosztályán és az építőiparügyi minisztériumban a selejt a nyerstermelési kiadások 4 százalékát képezte. Van lehetőség arra, hogy hatékony intézkedéseket tegyünk e veszteségek felszámolására. Ezt bizonyítja a könnyűipari minisztérium vállalataiban elért , eredmény is: a selejt mennyisége ez év öt hónapjában csak 0.06 százalékot tett ki. Hasonlóképpen felül kell vizsgálni a selejt magas százalékát, ami különösen a gépipari termelésben további anyagmegtakarítások fórrá, sául szolgálhat: így például a 476.1 sorozatszámú gőzmozdonjepknál a selejt 36 százalékot, a 30 MW kondenzációs turbináknál 36.2 százaié, kot, az SG fejtökalapácsnál 63 százalékot, a 4 literes fazéknál 37 százalékot képez, stb. Az anyagköltségeket az aránytalanul magas szállítási díj növeli, ami az olyan anyag szállításánál, amelynek szétosztását központilag irányítják, mint pl. az építőanyagoknál, nagyon komoly jelenség. Ez az ellátási és az értékesítő alakulatok rossz munkájának következménye, mert megengedik az. indokolatlan távolságra való és ellentétes irányú szállítást. A meggondolatlan és nagy arányokat öltő kooperáció további magas szállítási költségekkel jár. Igy például a kazándobok meghajlításuk és szilárdításuk alkalmával négyszer teszik meg a Brno és Vifkovice közötti utat, vagy pedig az Uherské Hradišten gyártott székeket Karlovy Varyba küldik lakkozásra. Ez az „együttműködés^ a kiadások növekedésére vezet, noha az együttműködés értelme teljesen az ellenkezőjét, azaz a termelési önköltségek csökkentését jelenti. Ezért felül kell vizsgálni az együttműködés mai állapotát és a tervjavaslat kidolgozásakor meg kell teremteni a kooperáció célszerű csökkentésének és ezáltal az önköltségek csökkentésének előfeltételeit. Nem kerülheti el figyelmünket az a tény, hogy a termelési programmok meggondolatlan megváltoztatása, amit gyakran a hiányos technológiai ismeret, a termelési feladatok nemteljesítése és a selejt nagy száma okoz, jelentős veszteségeket idéz elő a termelésben, gátolja a munka minőségének és szervezésének javítását, lehetetlenné teszi a hatékony ellenőrzést s visszatükröződik a munkaerkölcsben is. Ezért a jövőben úgy kell eljárni, hogy ne csak az elkerülhetetlenül szükséges és célszerű változtatásokat és átcsoportosításokat hajtsák végre a termelési programmokban, hanem arra is ügyeljenek, hogy mindig biztosítsák ezen intézkedések gondos telőkésizítését, hogy teljesen felhasználják - a termelési kapacitást és a munkaerőket. Az 1955. évi tervjavaslat kidolgozásakor a népgazdaság valamennyi szakaszán számítani kell az adminisztratív apparátus munkájának megjavítására, a gyakran nagy munkát igénylő és szükségtelen kimutatások és jelentések küldésének kiküszöbölésére, az adminisztratív költségek lényeges csökkentésére még a papírtakarékosság tekintetében is. Meg kell fontolni azt a tényt, hogy az ipari' vállalatok gazdasági osztályán a hivatalnokok, mérnökök, műszaki dolgozók száma mindig gyorsabban nő, mint a munkások száma. A mérnökök és műszaki dolgozók számának gyors növekedése önmagában véve nem lenne kedvezőtlen jelenség, ha valóban szakképzett műszaki dolgozók és (Folytatás a 4. oldalon.) *