Uj Szó, 1954. augusztus (7. évfolyam, 186-212.szám)

1954-08-14 / 197. szám, szombat

* H UISZO 1.95:4.. augusztus 14. Szovjet jegyzék Ausztriának Äz osztrák kormány július 22-én jegyzéket küldött a szovjet kormánynak. A jegyzékben javasolta, alakítsanak bizottságot a Szovjetunió, Franciaország, Nagy-Britannia és az USA nagyköveteiből Ausztria képviselőinek részvételéyel, és tegyék a bizottság kötelességévé, hogy tárgyalják meg „Ausztria, jelenlegi helyzete megkönnyítésének" módját. M. G. Griibanov, a Szovjetunió külügyminisztériuma harmadik európai osztályának ügyvivő főnöke augusztus 12-én átadata N. Bischoffnak, Ausztria szovjetunióbeli nagykövetének a szovjet kormány jegyzékét, amely az alábbi választ tartalmazza: „A Szovjetunió külügyminisztériuma igazalja az osztrák kormány július 22-én kelt jegyzékének átvételét és szükségesnek tartja kijelenteni a következőket: „Mint ismeretes a Szovjetunió küldöttsége a Szovjetunió, Franciaország, Nagy-Britannia és az USA külügyminisztereinek berlini értekezletén konkrét javaslatokat tett az osztrák kérdés gyors megoldására. Az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormánya azonban nem fogadta el ezeket a javaslatokat, és e kormányok álláspontja miatt nem egyeztek meg az Ausztriával való államszerződés megkötésének kérdésében. Az osztrák kormány jegyzékében javasolja, hogy Franciaország, Nagy-Britannia, az USA és a Szovjetunió nagyköveteiből, Ausztria képviselőinek részvételével bizottság alakuljon „Ausztria jelenlegi helyzetének megkönnyítésére" vonatkozó egyes kérdések megtárgyalására. A szovjet kormány úgy véli, hogy bizottságnak e célból való alakítása nem tudja biztosítani az államszerződés kérdésében való megegyezést. Az államszerződés. megkötése megoldaná Ausztria jelenlegi helyzete megkönnyítésének összes kérdéseit. A szovjet kormány továbbá feltételezi, hogy a szabad és független osztrák állam egységének visz szaállítása érdekében megvan a tel jes lehetőség az államszerződés megkötésére, és ezért célszerűnek tartja, — amint a berlini értekez leten is kijelentette, — hogy az államszerződéssel kapcsolatos tárgyalást diplomáciai úton az oszt rák kormány részvételével Bécsben folytassák. Ennek alapján a szovjet kormány kijelenti, hogy hajlandó összehívni a Szovjetunió, F'ranciaország, Nagy-Britannia és az USA nagyköveteinek az osztrák képviselők részvételével tartandó értekezletét Bécsben, hogy az értekezleten megtárgyalják az Auszt riával való államszerződés tervezetének megoldatlanul maradt kér déseit és a szerződés megkötésévei kapcsolatos egyéb kérdéseket." Bischoff úr kijelentette. hogy a szovjet kormány jegyzékét azonnal átadja Ausztria kormányának. Dr. John válaszai a sajtó képviselőinek kérdéseire Az ADN sajtóiroda jelentésesze rint dr. John augusztus 11-én a saj tóértekezleten tett nyilatkozata után válaszolt a német és külföldi sajtó képviselőinek számos kérdésére. J kérdések egy része az „európai vé delmi közösséggel" kapcsolatos titkos egyezményekre vonatkozott. Kérdés: „Nyilatkozatában azt mondotta, tud arról, hogy léteznek titkos egyezmények az „európai vé delmi közösséggel" kapcsolatban Mivel tudja magyarázni a szövetsé. gi kancellár időelötti cáfolatát, hisz ma beszél erről először?" Válasz: „önök a sajtójelentések nek és rádiónyilatkozatomnak felül vizsgálása alapján meggyőződhet nek arról, hogy az „európai védelmi közösséggel" kapcsolatos titkos egyezményekről semmit sem szól tam. Nézetem szerint bizonyos lé lektani elővigyázatlanság volt, hogy a szövetségi kancellár úr előbb cá folta meg nyilatkozatomat, mielőtt még megtettem volna. Hisz, ha sem mit sem szóltam, akkor nem volt oka valaminek a megcáfolására. A pótegyezmények tartalmáról nem akarok szólni. A szövetségi képvi. selőház és a szövetségi köztársaságban élő politikusok feladata, hogy gondoskodjanak e titkos egyezmények tartalmának közzétételéről". A Daily Telegraph képviselőjének ama kérdésére, van-e tudomása Angliának — az „európai védelmi közösség" szavatolójának — e titkos egyezményekről, John annyit válaszolt: „Valószínűleg." John a Nyugat-Németország fasizálására vonatkozó kérdésekre ki. jelentette, hogy most nincs döntő jelentősége annak, hogy név szerint felsorolja a fasiszta szervezeteket. Jelenleg inkább az a fontos, hogy a nácik ismét aktívak az összes nyu. gatnémetországi intézményekben és a közéletben náci szellem uralkodik. „Azokkal a gondolatokkal, amelyek végül arra késztettek, hogy átmenjek az NDK-ba, már régóta foglalkoztak" — folytatta dr. John, válaszolva az egyik olasz lap képviselőjének kérdésére. „Eleinte nem láttam más kiutat ebből a helyzetből, mint hogy várjak." Július 20-án itt Berlinben tuda. tositottam sok mindent, ami elözö fontolgatásaimban mág nem öltött határozott körvonalat.' Arra a kérdésre, miért nem mondott le állásáról és utazott külföldre, nyugatra, Jonh azt válaszolta: „Meggyőződésem, hogy esztelen lenne a harcot Németország határain túl kezdeni és meggyőződésem az is, hogy a szövetségi köztársaságban nem fejthettem volna ki politikai tevékenységet, mert bármelyik pillanatban letar. tóztathattak volna..." „Milyen szerepet játszik a Geh. len-szervezet?" Válasz: Gehlen szervezete természetesen fontos szerepet játszik az újrafelfegyverzésben. Ezt a szervezetet amerikaiak irányítják és pénzelik. A szervezetnek a szövetségi köztársaság szolgálatába való belépéséről már nyiltan beszéltek és tárgyaltak. Mennyire haladt előre ez az ügy az utóbbi időben, nem tudom. Egy alkalommal Blank úrral folytatott beszélgetésemből azonban tudom, hogy ő is szkeptikus magatartást tanúsít a Gehlen.szer. vezettel szemben, mert éppúgy, mint én, jól tudja, hogy a szervezet tagjainak nagy része az amerikaiak számára, fog dol, gozni akkor is, ha a szervezetet német szervezetté nyilvánítják." Kérdés: „Mit tud mondani a bonni szövetségi köztársaság politikusainak és a nyugati hírszerző szolgálatnak kapcsolatáról?" Válasz: „Erről egy egész regényt beszélhetnék. Bonnban több a hírszerző ügynökség, mint a miniszter. (Derültség.) Mindegyik figyeli a másikat." \ A „Tempo di Milano" olasz lap képviselőjének kérdése: „Mi a véleménye önnek, éppoly erő-e a német militarizmus agresz. sziv szelleme a második világháború után, mint előtte volt és valóban kell-e félni tőle?" Válasz: „Félek, hogy igen." Az amerikai útjában szerzett él. menyeivel kapcsolatos kérdésre John ezt válaszolta: „Pentagonban Allan Dulles-szal folytatott beszélgetéseimből és általános benyomásaim alapján arra a következtetésre jutottam, hogy Amerika hiszté. rikus félelemből — nem tudok ennek más nevet adni — háborúra készül, és ez a háború leginkább Németországot érinti." Kérdés: „Nézete szerint hogyan járulhat hozzá az ön lépése (szakítása Bonnal) gyakorlatilag Német, ország békés egyesítéséhez?" Válasz: „Remélem, hogy ez a demonstratív lépés és az elmondottak felrázzák az embereket nyugaton, elsősorban a szövetségi köztársaságban és gondolkodásra késztetik őket. Ha folytatjuk az eddig folytatott politikát, ez a közeljövóT>en saját földün. kön lejátszódó háborúra vezet. Azok az emberek, akik 1933 előtt nem tudták, vagy nem akarták értékelni az események fejlődését, ma újra hasonló helyzetben vannak, Fasiszta mintára a kommunizmus rémével operálnak, hogy ezzel elfojtsák az észszerű és objektív gondolkodást. Hisz elképzelhetetlen hogy az elszakított szövetségi köz. társaságot azért fegyverezzék fel, hogy nyugat az erő politikájának segítségével „felszabadítsa keletet", ahogyan ezt az amerikaiak elképzelik. Ha nem változik meg ez politika, kitör a háború és Németországban kő kövön sem marad. Ez a meggyőződésem és ezért vagyok itt." Kérdés: „Hogyan képzeli el a Németország egységének visszaállitására vezető legközelebbi lépést?" Válasz: „A legközelebbi gyakor. lati lépés az, hogy Nyugat- és Kelet-Németország képviselői egyezzenek meg valamilyen szerv létesítéséről, amelyet megbíznának hogy mint össznémet szerv tár. gyaljon a szövetségesekkel, eset leg tervet dolgozzon ki Németország egységének visszaállítására." Dr. John válaszolva arra, hogy hogyan érhető el a német-francia egyezmény, kijelentette: „Nem az „európai védelmi közösségről" szóló szerződés útján," Dr. John egyéb kérdésekre adott válaszában kijelentette, hogy néze. teit meg akarta magyarázni Mendes-France francia miniszterelnök, nek, és hogy tavaly novemberben e kérdések tömkelegéről de Noblet-tal beszélgetett. John a sajtóértekezlet végén válaszolt számos, személyét érintő kérdésre. A politikai nézeteit érintő kérdésre John ezt válaszolta: ..Sohasem tartoztam semilyen politikai párthoz vagy politikai szervezethez. Magam alapjában véve liberális nézeteket vallok." Miért akarják eltitkolni a hitleristák háborús bűntetteit A „Daily Herald" szerkesztőségi cikkében elítéli a brit hivatalok ama eljárását, hogy Lord Russelt, a hadbíróság helyettes főügyészét nyugdíjazásának kérelmére kényszerítették, mert követelte, hogy adják ki a fasizmus háborús bűntetteiről írott könyvét. A lap kiemeli, hogy a brit hivatalok félnek, nehogy „a náci bűntettek felidézése tiltakozást váltson ki a mai NémetI országnak az európai hadseregben való részvétele ellen". A lap hozzáteszi, hogy nagy meggondolatlanság titkolni a hitleristák bűntetteit. A francia nemzetgyűlés A francia parlamenti körök az utóbbi napokban megvitatták azt kérdést, most tárgyaliák-e meg az alkotmánymódosítási törvénysége ellenzi „az európai hadsereget". A párizsi szerződés hívei azonban szívósan törekszenek az alkotmányreform rendelkezéseitervezetet, avagy halasszák-e el. A | nek jóváhagyására, hogy a nemzetlényeg abban van, hogy az alkotmányreform többek között megszünteti azt a rendelkezést, amely szerint a nemzetgyűlés által első fogalmazásában jóváhagyott minden törvénytervezetnek, ha a köztársasági tanács abszolút többsége elvetette vagy módosította, második ~ fogalmazásában el kell érnie szavazatok abszolút többségét, hogy törvény erejére emelkedhessen. A jelenlegi helyzetben e módosításnak nagy jelentősége van a francia képviselőházban, mert a köztársasági tanács abszolút többgyűlés a párizsi szerződés ratifikálásáról szóló törvénytervezet tárgyalásakor a szavazatok aránylagos többségével második megfogalmazásában jóváhagyassa a törvénytervezetet, ha a köztársasági tanács abszolút többsége elvetné. A nemzetgyűlés augusztus 11-i ülésén 360 szavazattal, 161 szavazat ellenében elfogadta Badie (radikális) határozati javaslatát, amely elhalasztja az alkotmánymódosítási törvénytervezet tárgyalását egészen az „európai védelmi közösségről'' szóló vita megkezdéséig. KÜLFÖLDI HÍREK A lipcsei nemzetközi vásáron 150 angol cég, köztük a 40 legnagyobb gépgyár, 17 textilgyár, néhány gazdasági gépgyár vesz részt. A iparcikkeket értékesíteni akaró cégeken kívül sok kereskedelmi cég azért kUldte képviselőit a nemzetközi vásárra, hogy árut vásároljanak a Szovjetuniótól, Kínától és a keleteurópai országoktól. A napokban tizenhárom tagú amerikai katonai misszió érkezett Arthur Trudeau tábornok vezetésével Bangkokba. A misszió meglátogatta Ausztráliát, Új-Zélandot és Indonéziát, tárgyalásokat folytatott magasrangú brit katonatisztekkel a katonai együttműködésről. Bangkokban Pibul Songgrarn miniszterelnök fogadta Trudeau tábornokot, aki beszélgetést folytatott Tanaratu tábornokkal, a thaiföldi hadsereg főparancsnokával. A „Sefid va Siah'? című hetilap szerint „lehetséges, hogy Irán a közeljövőben belép az emlegetett „középkeleti védelmi tömbbe". Ezzel kapcsolatban intézkedéseket tettek a szárazföldi csapatok a légierők és a flotta megerősítésére. Az iráni csapatokat újfajta fegyverekkel fegyverzik fel. Irán négy hadihajót szándékszik vásárolni haditengerészete számára. Az iráni repülőtereket alkalmasakká teszik lökhajtásos repülőgépek leszállására. * A tokiói rádió jelentése szerint a Hokkaido szigeti amerikai csapatok alkalmazásában levő japán munkások augusztus 11-én sztrájkot indítottak, amellyel tiltakoztak az ellen, hogy az amerikai katonai hivatalok 4200 munkást elbocsátottak. A sztrájkolok béremelést is követeltek. * A brazil diákok a napokban tartották meg Rio de Janeiróban XVII. nemzeti kongresszusukat. A kongresszuson megnyilvánult a brazil diákság egysége követelé| seik teljesítéséért folyó küzdelmükben. A kongresszuson követelték a kereskedelmi kapcsolatok fölvételét valamennyi országgal, a Brazília és Szovjetunió közti diplomáciai és kereskedelmi kapcso! latok felújítását, és tiltakoztak az atomerőtermelésre használt brazil nyersanyagnak az USA-ba való kivitele ellen. • A guatemalai uralkodó klikk rendeletet adott ki az Arbenz elnök kormányát támogató politikai pártok. szakszervezetek és egyéb szervezetek feloszlatására. A rendelet megtiltja bármilyen irányzatú új pártok alakítását, és eltiltja a nemzetgyűlés összehívásáig folytatandó bármilyen tevékenységet. Betiltották a vasutasok, tanítók szakszervezeteit, a „United Fruit Company" társaság munkásainak szakszervezetét, a guatemalai dolgozók szövetségét és Guatemala nemzeti parasztszövetséget. A közművelődési dolgozó' • zetközi szövetsége koordimv zottságának ülése augusztus 11.-éti véget ért. Az ülés részvevői augusztus 12-én fogadáson jelentek meg az OSzSzSzK közművelődésügyi minisztériumában. •AA japán egészségügyi minisztérium nagymennyiségű tejszállítmányt tartóztatott fel, amelyet a2 Egyesült Államok emberi élvezetre alkalmatlan állapotban küldtek Japánnak. Ez azt bizonyítja, hogy Amerika tovább folytatja a romlott élelmiszerek szállítását Japánba. • II,ja Erenburg szovjet iró az argentin-szovjet kultúrkapcsolatok intézetének meghívására Chiléből Buenos Airesbe utazott. A repülőtéren a szovjet nagykövetség munkatársai, az argentin-szovjet kultúrkapcsolatok intézetének képviselői, az argentin írók és közéleti képviselők fogadták Erenburgot. Az USA vissza akarja adni a nyugatnémet fasiszták vagyonát A „Washington Post" szerint a szenátus jogügyi bizottsága elfogadta azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében a volt náci tulajdonosoknak visszaadják a háború idején USA-ban elkobzott német tulajdont. Henrickson republikánus ^ párti szenátor ellenezte a törvénytervezetet és hangsúlyozta, hogy a törvény alapján nemcsak a tőkét kellene visszafizetniök, hanem még a kamatokat is ki kellene fizetni a tőke után. A szenátor kijelentette, hogy 500 millió dollár tulajdont adnak vissza a fasisztáknak. Az USA kongresszusán tárgyalt további törvénytervezet szerint 300.000 dollárt fizetnek ki kárpótlás fejében a bonni kormánynak a washingtoni német nagykövetség épületeinek a háború idején történt elkobzásáért. A „New York Times" hangsúlyozza, hogy a törvénytervezet Hollandiában, Belgiumban és Franciaországban nagy felháborodást keltett. A lap a kivetkezőket írja „Egy magasrangú holland hivatalnok botrányosnak minősítette ezt s törvénytervezetet és kijelentette hogy Washýigton nem törődik voll szövetségeseinek nemzeti érzelmeivel. A holland hivatalnok félelmének adott kifejezést, hogy a törvénytervezetnek az USA kongresszusa által való jóváhagyása után a nyugatnémet képviselők hasonló engedményeket fognak követelni Hollandiától és más nyugati országoktól. A hivatalnok rámutatott arra hogy a holland gazdaság nagy mértékben függ a riémet gazdaságtól és Nyugat-Németország árthat Hollandiának, ha a holland kormány a volt német tulajdon visszaadása kérdésében megtagadja Bonn kérésének teljesítését." A fasiszták fasiszták maradnak Knowland szenátor: „Legnagyobb elismerésünk illeti azokat, akiknek Münchent köszönhetjük. Ez volt az emberiség történelmének legnagyobb sikere." _ (Rajz. Máriássy)