Uj Szó, 1954. augusztus (7. évfolyam, 186-212.szám)

1954-08-11 / 194. szám, szerda

Világ proletárjai egyesüljetek: SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. augusztus 11, szerda 30 fillér VII. évfolyam, 194. szám A mai számban: A dunaszerdahelyi járási nemzeti bizottság az EFSzek megszilárdításáért (2. old.) Hogyan valósítja meg a galántai gép- és traktorállomás a X. kongresszus irányelveit (3. old.) Az NDK lakossága köszönetét fejezi ki a szovjet kormánynak f4. old.) Almafavirág (5. old.) Az utcabizottságok szervezése és küldetése (6. old.) Merészen előre Pártunk kongresszusa kitűzte a közvetlenül előttünk álló legfontosabb feladatokat. Bacílek elvtárs Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának legutóbbi ülésén tartott beszámolójában alkotó módon alkalmazta a kitűzött irányelveket Szlovákia viszonyaira. Jobb jövőnk érdekében pártunk minden tagjának, köztársaságunk minden polgárának tanulmányoznia kell a marxi-lenini tudomány biztoskezű alkalmazása alapján meghozott konkrét népgazdasági irányelveket. Mindenki tudja már ,mi

p teendő, hogy anyagi és kulturális színvonalunk valóban szüntelenül emelkedjék. Sajnos, sokan vannak még olyanok is, akik tudják ugyan, mi a teendő általánosságban, tudják, mi a teendője pártunknak, kormányunknak, a nemzeti vállalatok vezetőinek, a nemzeti bizottságok tagjainak, szóval nagyon jól tudják, mi a teendője másoknak, de nem tudják, vagy inkább nem akarják tudni, mit kell tenniök saját maguknak. Mi, kommunisták, akik nemcsak szívünkön viseljük hazánk további rohamos fejlődésének tervszerű megvalósítását, de akiknek a kongresszuson elfogadott irányelvek és határozatok végrehajtása önként vállalt alapszabályzatbeli elvtársi és hazafias kötelességünk, kell, hogy nyíltan — félreérthetetlenül — megmondjuk, mindnyájunknak napról napra többet kell termelnünk, mindnyájunknak napról napra jobban kell dolgoznunk. Olyan célkitűzés ez, amely egyedül biztosítja életszínvonalunk állandó egyenletes emelését. Olyan célkitűzés ez, mely könnyen a dolgozók vérévé válhat, mert minden tisztességes ember számára érthető. Óriási fejlődésről adott számot pártunk Központi Bizottságának kongresszusi beszámolója. A kapitalizmus idején ez a fejlődés elképzelhetetlen lett volna, nálunk azonban még sem elégséges. Ötéves tervünk idején az új gyárak tömege készült el. Olyan városok, olyan vidékek gazdagodtak nagy üzemekkel, ahol azelőtt korszerű ipar nem is volt. Falvakban, amelyek a múltban esténként sötétségbe borultak, most villanyfény világít, hogy a munkások, dolgozó parasztok az emberhez méltó napi munka után a villany fénye mellett olvashassanak, 1 szórakozhassanak. Ahol a múltban csak kocsma volt, most a moziban, kultúrotthonban, jelentős népnevelés folyik. Persze, ha mindezt állandósítani és még nagyobb mértékben továbbfejleszteni akarjuk ahhoz mindnyájunknak egyre többet kell termelnünk, egyre jobban kell dolgoznunk. Ennek felismerése szocializmust építő életünk parancsoló követelése, mindnyájunk megtisztelő feladata, dolgozó népünk kibontakozó kezdeményezésének éltető rugója. Nem véletlen, hogy dolgozóink zöme megérti, mi a kötelessége. Dolgozóink kezdeményezése hű tükre annak, hogy népünk — pártunk tanításait hűen követve — milyen mérhetetlen nagy utat tett meg a felszabadulás óta, milyen nagy állampolgári felelősségérzettel gondolkodik. Dolgozóink zöme azonban — még nem mindenki. Éppen arról van szó, hogy ez a felelősségérzet mindenkit áthasson. Akkor leszünk túl fogyatékosságainkon, ha senkit sem kell majd személyszerint felelősségre vonni, amiért üzeme, szövetkezete elmaradt a tervteljesítésben, ha mindenkit öntudata, hazaszeretete ébreszt rá felelősségére. Ha meggondoljuk, milyen rohamosan nő a kiváló dolgozók, élmunkások, újítók száma minden szakmában, nyugodtan nézhetünk a jövő elébe. Ilyen komoly felelősségérzet hat át ma százezernyi bányászt, ipari, közlekedési, kereskedelmi dolgozót ugyanúgy, mint azokat a lelkes társaikat, akik u«»vancsak százezerszámra a mezőgazdaság fontos szakaszán építik a szebb jövőt. Ám mindezen felül arra kell törekednünk, hogy egész népgazdaságunk tervteljesítése és túlteljesítése érdekében mindenki jobban nézzen körül a saját munkahelyén és a verseny fellendítésével, javaslatokkal, észszerűsítésekkel javítsa — sajátmaga és családja érdekében is — üzeme, munkahelye termelését. „A szocialista versenyben a tömegek tevékeny forradalmi önkritikája jut kifejezésre" — írta Sztálin elvtárs. Mindnyájunk önkritikájának is tettekben kell 'megmutatkoznia. Olyan tettekben, amelyek méltók korunkhoz. Ilyen tett éppen annak az elhatározásnak valóraváltása, hogy többet kell termelnünk, jobban kell dolgoznunk. De az ilyen elhatározás végrehajtása — tudjuk jól — nem megy simán. Vannak, akik az első nehézségek láttára letesznek a kezdeményezés sikeréről. Itt kell megmutatkoznia felszabadult munkásosztályunk új jellemvonásának, ami: a megállást nem ismerő, az akadályokat legyűrő alkotóvágy és minden újnak merész keresése. Azt kell elérnünk, hogy mindenki megállja a helyét és minden körülmények között kiemelkedő eredményeket érjen el. Dolgozóink lelkesedése — tervünk teljesítésének és túlteljesítésének egyik legfőbb biztosítéka. Egyedül a lelkesedés azonban nem elég — fejlettebb technikára, magasabb színvonalú munkaszervezésre is szükség van. Ezért van szükség arra, hogy a munkásosztály és a dolgozó parasztság a haladás és béke oldalán álló tisztességes és — tegyük hozzá — tehetséges értelmiségiekkel együttműködjék. Hiszen az áldásos együttműködéshez sokszor elég egy-egy munkaszervezési észszerűsítés, könnyen megvalósítható intézkedés, csekélységnek látszó újítás. Ezért mondta Sztálin elvtárs, hogy a technikát nem szabad elválasztani az emberektől, akik a technikát mozgásba hozzák. „A technika olyan emberek nélkül, akik elsajátították — halott. A technikának olyan emberek kezében, akik elsajátították, csodákat lehet és kell is tennie." Azon kell lennünk, hogy minden szakmában a technikát, az élenjáró tudomány minden eddigi eredményét, a legjobban bevált munkaszervezési módszereket tervünk teljesítésének szolgálatába állítsuk. Dolgozóink alkotóereje kiapadhatatlan. Megvan hát minden lehetőségünk. hogy tovább fokozzuk eddig elért ereďmýiyeinket. Hisz magunkról, családunkról, gyermekeinkről. hazánkról és az egész világ béketáborának erősítéséről van szó. Ne érjük be soha az egyszer elért eredménnyel, ne álljunk meg. soha ne mondjuk — most már elég. Menjünk mindig merészen előre! A vasérc fejtési tervének teljesítéséért A gömöri vasércbányák dolgozói körében a CsKP X. kongresszusa tiszteletére tett felajánlások teljesítése után új versenymozgalom indult meg a közelgő Bányásznap tiszteletére. A bányaüzemekben ez ideig 430 kollektív és 111 egyéni kötelezettségvállalást tettek a bányászok. A normánfelül kitermelt sokezer tonna vasérc fejtését, új bányafolyosók nyitását tűzték ki célul vállalásaikban a gömöri ércbányák példás dolgozói. Ezeknek a teljesítéséért küzdenek ezekben a napokban minden bányában, hogy a bányásznapi felvonuláson minden üzem valamennyi dolgozója a jól végzett munka, a valftraváltott ígéret büszke tudatával vehessen részt. A gömöri ércbányák a júliusi tervet 101.4 százalékra teljesítették. Szép eredmény ez, sok derék bányász hősies erőfeszítését tükrözi vissza. Ha azonban jobban a dolgok mélyére nézünk, a 101.4 százalékos tervteljesítés mögött meglátjuk a hiányosságokat is. Nem volt egyenletes a tervteljesítés. Számos helyen csak rohammunka árán tudták teljesíteni a tervet. A júliusi magas műszakmulasztás miatt a fejtési terv teljesítését szorgalmazó igyekezet más munkák, főként a tömedékelési és Büszkék az elsőségre örömmel tudatjuk, hogy a termésbetakarítási munkákban szövetkezetünk első lett a királyhelmeci járásban. Az idei aratásban sok nehézséggel kellett megküzdeniink, de a tagok szívós munkája minden akadályt legyőzött. Elsősorban Tóth István, Illés Bertalan és Dajka Gyula csoportvezetők érdeme. az ö munkájuknak köszönhető, hogy a bacskai szövetkezetesek az első helyre kerültek. A gépek jó kihasználásával 160 százalékra teljesítették az aratási tervet. PANDI LAJOS. Bacska. bányafentartási munkálatok rovására ment. Az egyenletes tervteljesítés szép példáját mutatták a dobsinai bányászok. Az alsósajói üzemben a terv túlteljesítését a munkafegyelem megszilárdulása előzte meg. Az alsósajói bányászok munkáját nagyban megkönnyítette, hogy két fejtési szakaszon „kaparóvillákat" helyeztek üzembe, amelyek mentesítették a vájárokat a lerobbantott érc rakodásának nehéz munkájától. A munkaversenyben július folyamán sok szép teljesítmény született a gömöri vasércbányák üzemeiben. Hladký elvtárs 126.7 százalékra teljesítette normáját. Gazdag tapasztalatainak átadásával vájártársai munkáját is elősegíti. Ferencsik elvtárs ugyancsak Rozsnyóbányán havi tervén kívül több mint 73 tonna ércet termelt ki.Vashegyen Gáspár Károly és Noszál Pál mutattak fel szép eredményt. Dernőn Vanyo János bányász, az üzem egyik legjobb dolgozója nehéz fejtési viszonyok között is 217 tonna vasérccel termeli többet a negyedév folyamán. Szép eredményeit mindenekelőtt helyes munkabeosztásának köszönheti. A vasérc fontos nyersanyaga nemzetgazdaságunknak. A vasércfejtés tervének teljesítésétől nagyA cséplési verseny győztesei A nánai állami birtokon az elmúlt napokban tetőfokát érte el a szocialista munkaverseny. A versenyben 19 cséplőgép indult. Valamennyi cséplőcsoport azzal a szilárd elhatározással látott a munkához, hogy a verseny győztese lesz. A csoportok napi teljesítménye: 2.180 mázsa gabona kicséplése. A versenyből elsőkként a hidegvölgyi gazdaság cséplői kerüli tek ki, akik egy nap alatt 248 mái zsa árpát csépeltek ki. NAGY JÁNOS, Nána. ban függ kohóink, gépgyáraink és számos más iparág dolgozóinak zavartalan munkája. Minden bányász, műszaki dolgozó becsületbeli kötelessége teljes odaadással küzdeni a feladat teljesitéséért. Az üzemek vezetőségének, a párt- és szakszervezeti bizottságoknak fontos feladata minden előfeltételt megteremteni a bányászok sikeres munkájához. Jó népnevelői munkával fokozniok kell a bányászok aktivitását, mozgósítani kell őket a bányásznapi felajánlások megvalósítására, a terv teljesítésére. A gömöri vasércbányákban pártunk X. kongresszusa irányelveinek teljesítését, a vasércfejtési terv egyenletes teljesítését számos operatív intézkedéssel segítik elő. Fokozzák a bányák gépesítését, új fejtési módszereket vezetnek be, többek között Alsósajón az omlasztásos fejtést, önműködő csillebuktatót szerelnek be a rozsnyói ércelőkészítő üzemben és befejezik a kísérleti pörkölő kemencét. Gépesítik a nyersérc kirakodását és befejezik a szállító „ereszke" mélyítését a Mária-bányában. Számos más műszaki-szervezési intézkedések megvalósítását tervezik még, amelyekkel nagyban elősegítik az ércfejtés és az ércelőkészítés tervének teljesítését. Mészáros Gyula. Jó gazdák*, jó eredmények A királyhelmeci járás több szövetkezetében ebben az évben lényeges emelkedést mutat az állatállomány számbeli és minőségi fejlődése, s az ezzel együttjáró termékek előállitasa. Az eredmények elérésében a szövetkezetek dolgozóinak van nagy részük. A bolyi szövetkezetben Bukus János szakszerű gondozása az elválasztott malacoknál 22 kg átlagsúlyt ért el, s anyakocái hízott sertéseknek is beillenek. Három szövetkezeti elnök Oulci István elnöknek valamivel könnyebb a helyzete. A búzát, repcét, árpát, rozsot és a zabot learatták a muzslai szövetkezeti tagok. Három kombájn és három kévekötögép dolgozott a földeken. Jól haladtak a mupkával, szépen dolgoztak a gépek és a Dvna sem veszélyeztette komolyabban a termést. Itt nem kellett száz és száz embernek örségben állnia. Az elnök a szövetkezeti tagok nagyrészét aratásba állíthatta. Muzslán már teljes ütemben folyik a cséplés, így Sulcinak csak u gépek körül van dolga. Mert jó arról személyesen meggyőződni, hogy a cséplőgép rostája nem ereszti 'át a magot, vagy hogy a kazalrakók jól hajtanak-e szarvat a négy sarokra, s hogy a teherautók, a lovasfogatok milyen tempóban szállítják a begyűjtő raktárba az első gabonát. Így aztán az elnök meg sem áll egész nap, hanem hol itt, hol ott bukkan elő, de mindig ott, ahol az a legszükségesebb. Mert ülhet-e árnyékba húzódva, amikor két nagy cséplőgép falja a kévéket és körülötte csaknem 50 ember kazlat rak, hordja a pelyvát, hányja a kévét és hordja szekérre a gabonát. A lelkiismeretes elnöknek mindent számon kell tartania. Azt. is, hogy Sulci Jóska és Kovács Jóska csoportja csak a minap kezdte a cséplést és azóta egy vagon gyönyörű'gabona a teljesítményük. II. Sulci István, >Iuz8la Sok a probléma, csak úgy tornyosulnak az elnök elé. Sulci azonban megbirkózik velük. Amilyen erélyes ember, nem lehet előtte megoldhatatlan probléma. Ha meg tudta tenni, hogy a CsISz-fiatalokat, a Szokol- és Csemadok-tagokat bevonta az aratásba — Nagy Lajos és Kosik Imre kombájnosok és az ügyes tornaijai fiúk bizony sokáig emlékezetükben tartják az igyekvő szövetkezeti tagokat, — akkor az se lehet nehéz neki, hogy a cséplést és a gabonabeadást mielőbb megszervezze. A szövetkezetnek 59 vagon gabonát kell beadnia. Ezt a mennyiséget minden nehézség nélkül be is adják. Két vagon terményt már leszállítottak a begyűjtő raktárba. Rögtön a géptől viszik a gabonát, amíg kötelességüknek eleget nem tesznek. Sulcinak más baja van, ami boszszantja, amiért nincs nyugta. Éspedig az, hogy a begyűjtési raktárból csaknem minden órában telefonálnak. hogy zöldséget ne szállítsanak, azt nem fogadják el. Aztán meg se mondják, hogy miért nem? Ez az elnököt, akinek sok-sok mázsa „élet" terem a birodalmában, elkedvetleníti. .42 aratás és cséplés teljes közepén sokszor foglalkoztatja a zöldségbeadás. így gondolkozik: „Szorítottak" bennünket, hogy sárgarépát, dinnyét, uborkát, meg mindenféle zöldséget termeljünk, ha meg küldjük, akkor nem kell, üzengetnek, hogy ne szállítsunk. — Miért nem kell, miért? = lobban haragra. Miért, miért? Ez itt a kérdés'. De feleljenek erre az elnöknek és minden szövetkezeti tagnak a párkányi begyűjtési üzem dolgozói. Feleljenek és ne telefonálgassanak. Vegyék át mindig a szép zöldséget, s ne okozzanak gondot a muzslaíaknak. A muzslaiaknak? Nemcsak a muzslaiaknak okoznak ezzel gondot. Városi dolgozóinknak sokszor üzletröl-üzletre kell járniok egy kis friss zöldség után. S miért van ez? Né mely városi háziasszony ilyenkor szidja a rendszert, kárhoztatja az EFSz-eket és nem is gondol arra, hogy a zöldségeüátás hiánya abból fakad, hogy egyes begyűjtési szervek rosszul ütemezik a munkát, avagy a kész zöldséget nem veszik át a szövetkezetektől. Tehát nem a termelésben van a hiba, mert zöldség bőven termett az idén, csak az a fontos, hogy a begyűjtési szervek javítsák meg munkájukat, s ne ad'janak okot sem a szövetkezeti tagoknak, sem a városi dolgozóknak a felháborodásra. 1