Uj Szó, 1954. augusztus (7. évfolyam, 186-212.szám)

1954-08-11 / 194. szám, szerda

Világ proletárjai egyesüljetek: SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. augusztus 11, szerda 30 fillér VII. évfolyam, 194. szám A mai számban: A dunaszerdahelyi járási nemzeti bizottság az EFSz­ek megszilárdításáért (2. old.) Hogyan valósítja meg a galántai gép- és traktorállomás a X. kongresszus irányelveit (3. old.) Az NDK lakossága köszönetét fejezi ki a szovjet kormánynak f4. old.) Almafavirág (5. old.) Az utcabizottságok szervezése és küldetése (6. old.) Merészen előre Pártunk kongresszusa kitűzte a közvetlenül előttünk álló legfon­tosabb feladatokat. Bacílek elvtárs Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának legutóbbi ülésén tartott beszámolójában al­kotó módon alkalmazta a kitűzött irányelveket Szlovákia viszonyai­ra. Jobb jövőnk érdekében pár­tunk minden tagjának, köztársa­ságunk minden polgárának tanul­mányoznia kell a marxi-lenini tu­domány biztoskezű alkalmazása alapján meghozott konkrét nép­gazdasági irányelveket. Mindenki tudja már ,mi p teendő, hogy anya­gi és kulturális színvonalunk va­lóban szüntelenül emelkedjék. Saj­nos, sokan vannak még olyanok is, akik tudják ugyan, mi a te­endő általánosságban, tudják, mi a teendője pártunknak, kormá­nyunknak, a nemzeti vállalatok vezetőinek, a nemzeti bizottságok tagjainak, szóval nagyon jól tud­ják, mi a teendője másoknak, de nem tudják, vagy inkább nem akarják tudni, mit kell tenniök saját maguknak. Mi, kommunisták, akik nemcsak szívünkön viseljük hazánk továb­bi rohamos fejlődésének tervszerű megvalósítását, de akiknek a kon­gresszuson elfogadott irányelvek és határozatok végrehajtása ön­ként vállalt alapszabályzatbeli elvtársi és hazafias kötelességünk, kell, hogy nyíltan — félreérthetet­lenül — megmondjuk, mindnyá­junknak napról napra többet kell termelnünk, mindnyá­junknak napról napra jobban kell dolgoznunk. Olyan célkitűzés ez, amely egyedül biz­tosítja életszínvonalunk állandó egyenletes emelését. Olyan célki­tűzés ez, mely könnyen a dolgozók vérévé válhat, mert minden tisz­tességes ember számára érthető. Óriási fejlődésről adott számot pártunk Központi Bizottságának kongresszusi beszámolója. A kapi­talizmus idején ez a fejlődés el­képzelhetetlen lett volna, nálunk azonban még sem elégséges. Öt­éves tervünk idején az új gyárak tömege készült el. Olyan városok, olyan vidékek gazdagodtak nagy üzemekkel, ahol azelőtt korszerű ipar nem is volt. Falvakban, ame­lyek a múltban esténként sötét­ségbe borultak, most villanyfény világít, hogy a munkások, dolgo­zó parasztok az emberhez méltó napi munka után a villany fénye mellett olvashassanak, 1 szórakoz­hassanak. Ahol a múltban csak kocsma volt, most a moziban, kul­túrotthonban, jelentős népnevelés folyik. Persze, ha mindezt állan­dósítani és még nagyobb mérték­ben továbbfejleszteni akarjuk ah­hoz mindnyájunknak egyre töb­bet kell termelnünk, egyre job­ban kell dolgoznunk. Ennek felismerése szocializ­must építő életünk parancsoló kö­vetelése, mindnyájunk megtiszte­lő feladata, dolgozó népünk kibon­takozó kezdeményezésének éltető rugója. Nem véletlen, hogy dolgozóink zöme megérti, mi a kötelessége. Dolgozóink kezdeményezése hű tükre annak, hogy népünk — pár­tunk tanításait hűen követve — milyen mérhetetlen nagy utat tett meg a felszabadulás óta, milyen nagy állampolgári felelősségérzet­tel gondolkodik. Dolgozóink zöme azonban — még nem mindenki. Éppen arról van szó, hogy ez a felelősségérzet mindenkit áthasson. Akkor leszünk túl fogyatékossá­gainkon, ha senkit sem kell majd személyszerint felelősségre vonni, amiért üzeme, szövetkezete elma­radt a tervteljesítésben, ha min­denkit öntudata, hazaszeretete éb­reszt rá felelősségére. Ha meggon­doljuk, milyen rohamosan nő a kiváló dolgozók, élmunkások, újí­tók száma minden szakmában, nyugodtan nézhetünk a jövő elébe. Ilyen komoly felelősségérzet hat át ma százezernyi bányászt, ipa­ri, közlekedési, kereskedelmi dol­gozót ugyanúgy, mint azokat a lelkes társaikat, akik u«»vancsak százezerszámra a mezőgazdaság fontos szakaszán építik a szebb jövőt. Ám mindezen felül arra kell törekednünk, hogy egész nép­gazdaságunk tervteljesítése és túlteljesítése érdekében mindenki jobban nézzen körül a saját mun­kahelyén és a verseny fellendíté­sével, javaslatokkal, észszerűsíté­sekkel javítsa — sajátmaga és családja érdekében is — üzeme, munkahelye termelését. „A szocialista versenyben a tö­megek tevékeny forradalmi önkri­tikája jut kifejezésre" — írta Sztálin elvtárs. Mindnyájunk ön­kritikájának is tettekben kell 'meg­mutatkoznia. Olyan tettekben, amelyek méltók korunkhoz. Ilyen tett éppen annak az elhatá­rozásnak valóraváltása, hogy töb­bet kell termelnünk, jobban kell dolgoznunk. De az ilyen elhatá­rozás végrehajtása — tudjuk jól — nem megy simán. Vannak, akik az első nehézségek láttára letesz­nek a kezdeményezés sikeréről. Itt kell megmutatkoznia felszaba­dult munkásosztályunk új jellem­vonásának, ami: a megállást nem ismerő, az akadályokat legyűrő alkotóvágy és minden újnak me­rész keresése. Azt kell elérnünk, hogy mindenki megállja a helyét és minden körülmények között kiemelkedő eredményeket érjen el. Dolgozóink lelkesedése — ter­vünk teljesítésének és túlteljesí­tésének egyik legfőbb biztosítéka. Egyedül a lelkesedés azonban nem elég — fejlettebb technikára, ma­gasabb színvonalú munkaszerve­zésre is szükség van. Ezért van szükség arra, hogy a munkásosz­tály és a dolgozó parasztság a haladás és béke oldalán álló tisz­tességes és — tegyük hozzá — te­hetséges értelmiségiekkel együtt­működjék. Hiszen az áldásos együttműködéshez sokszor elég egy-egy munkaszervezési észsze­rűsítés, könnyen megvalósítható intézkedés, csekélységnek látszó újítás. Ezért mondta Sztálin elv­társ, hogy a technikát nem szabad elválasztani az emberektől, akik a technikát mozgásba hozzák. „A technika olyan emberek nélkül, akik elsajátították — halott. A technikának olyan emberek kezé­ben, akik elsajátították, csodákat lehet és kell is tennie." Azon kell lennünk, hogy minden szakmában a technikát, az élenjáró tudomány minden eddigi eredményét, a leg­jobban bevált munkaszervezési módszereket tervünk teljesítésé­nek szolgálatába állítsuk. Dolgozóink alkotóereje kiapad­hatatlan. Megvan hát minden le­hetőségünk. hogy tovább fokozzuk eddig elért ereďmýiyeinket. Hisz magunkról, családunkról, gyerme­keinkről. hazánkról és az egész világ béketáborának erősítéséről van szó. Ne érjük be soha az egyszer elért eredménnyel, ne álljunk meg. soha ne mondjuk — most már elég. Menjünk min­dig merészen előre! A vasérc fejtési tervének teljesítéséért A gömöri vasércbányák dolgozói körében a CsKP X. kongresszusa tiszteletére tett felajánlások telje­sítése után új versenymozgalom indult meg a közelgő Bányásznap tiszteletére. A bányaüzemekben ez ideig 430 kollektív és 111 egyéni kötelezettségvállalást tettek a bá­nyászok. A normánfelül kitermelt sokezer tonna vasérc fejtését, új bányafolyosók nyitását tűzték ki célul vállalásaikban a gömöri érc­bányák példás dolgozói. Ezeknek a teljesítéséért küzdenek ezekben a napokban minden bányában, hogy a bányásznapi felvonuláson min­den üzem valamennyi dolgozója a jól végzett munka, a valftraváltott ígéret büszke tudatával vehessen részt. ­A gömöri ércbányák a júliusi tervet 101.4 százalékra teljesítet­ték. Szép eredmény ez, sok derék bányász hősies erőfeszítését tük­rözi vissza. Ha azonban jobban a dolgok mélyére nézünk, a 101.4 százalékos tervteljesítés mögött meglátjuk a hiányosságokat is. Nem volt egyenletes a tervtelje­sítés. Számos helyen csak roham­munka árán tudták teljesíteni a tervet. A júliusi magas műszakmu­lasztás miatt a fejtési terv telje­sítését szorgalmazó igyekezet más munkák, főként a tömedékelési és Büszkék az elsőségre örömmel tudatjuk, hogy a ter­mésbetakarítási munkákban szö­vetkezetünk első lett a királyhel­meci járásban. Az idei aratásban sok nehézséggel kellett megküzde­niink, de a tagok szívós munkája minden akadályt legyőzött. Első­sorban Tóth István, Illés Bertalan és Dajka Gyula csoportvezetők ér­deme. az ö munkájuknak köszön­hető, hogy a bacskai szövetkezete­sek az első helyre kerültek. A gé­pek jó kihasználásával 160 száza­lékra teljesítették az aratási ter­vet. PANDI LAJOS. Bacska. bányafentartási munkálatok rová­sára ment. Az egyenletes tervteljesítés szép példáját mutatták a dobsinai bá­nyászok. Az alsósajói üzemben a terv túlteljesítését a munkafegye­lem megszilárdulása előzte meg. Az alsósajói bányászok munkáját nagyban megkönnyítette, hogy két fejtési szakaszon „kaparóvillákat" helyeztek üzembe, amelyek men­tesítették a vájárokat a lerobban­tott érc rakodásának nehéz mun­kájától. A munkaversenyben július fo­lyamán sok szép teljesítmény szü­letett a gömöri vasércbányák üze­meiben. Hladký elvtárs 126.7 szá­zalékra teljesítette normáját. Gaz­dag tapasztalatainak átadásával vá­jártársai munkáját is elősegíti. Ferencsik elvtárs ugyancsak Rozs­nyóbányán havi tervén kívül több mint 73 tonna ércet termelt ki.­Vashegyen Gáspár Károly és No­szál Pál mutattak fel szép ered­ményt. Dernőn Vanyo János bá­nyász, az üzem egyik legjobb dol­gozója nehéz fejtési viszonyok kö­zött is 217 tonna vasérccel termeli többet a negyedév folyamán. Szép eredményeit mindenekelőtt helyes munkabeosztásának köszönheti. A vasérc fontos nyersanyaga nemzetgazdaságunknak. A vasérc­fejtés tervének teljesítésétől nagy­A cséplési verseny győztesei A nánai állami birtokon az el­múlt napokban tetőfokát érte el a szocialista munkaverseny. A ver­senyben 19 cséplőgép indult. Va­lamennyi cséplőcsoport azzal a szi­lárd elhatározással látott a mun­kához, hogy a verseny győztese lesz. A csoportok napi teljesítmé­nye: 2.180 mázsa gabona kicséplé­se. A versenyből elsőkként a hi­degvölgyi gazdaság cséplői kerül­i tek ki, akik egy nap alatt 248 má­i zsa árpát csépeltek ki. NAGY JÁNOS, Nána. ban függ kohóink, gépgyáraink és számos más iparág dolgozóinak za­vartalan munkája. Minden bányász, műszaki dolgozó becsületbeli kö­telessége teljes odaadással küzde­ni a feladat teljesitéséért. Az üze­mek vezetőségének, a párt- és szakszervezeti bizottságoknak fon­tos feladata minden előfeltételt megteremteni a bányászok sikeres munkájához. Jó népnevelői mun­kával fokozniok kell a bányászok aktivitását, mozgósítani kell őket a bányásznapi felajánlások megvaló­sítására, a terv teljesítésére. A gömöri vasércbányákban pár­tunk X. kongresszusa irányelvei­nek teljesítését, a vasércfejtési terv egyenletes teljesítését számos operatív intézkedéssel segítik elő. Fokozzák a bányák gépesítését, új fejtési módszereket vezetnek be, többek között Alsósajón az om­lasztásos fejtést, önműködő csille­buktatót szerelnek be a rozsnyói ércelőkészítő üzemben és befeje­zik a kísérleti pörkölő kemencét. Gépesítik a nyersérc kirakodását és befejezik a szállító „ereszke" mélyítését a Mária-bányában. Szá­mos más műszaki-szervezési intéz­kedések megvalósítását tervezik még, amelyekkel nagyban előse­gítik az ércfejtés és az ércelőké­szítés tervének teljesítését. Mészáros Gyula. Jó gazdák*, jó eredmények A királyhelmeci járás több szö­vetkezetében ebben az évben lé­nyeges emelkedést mutat az ál­latállomány számbeli és minőségi fejlődése, s az ezzel együttjáró ter­mékek előállitasa. Az eredmények elérésében a szövetkezetek dolgo­zóinak van nagy részük. A bolyi szövetkezetben Bukus János szak­szerű gondozása az elválasztott ma­lacoknál 22 kg átlagsúlyt ért el, s anyakocái hízott sertéseknek is beillenek. Három szövetkezeti elnök Oulci István elnöknek valamivel könnyebb a helyzete. A búzát, rep­cét, árpát, rozsot és a zabot learat­ták a muzslai szövetkezeti tagok. Három kombájn és három kévekö­tögép dolgozott a földeken. Jól ha­ladtak a mupkával, szépen dolgoztak a gépek és a Dvna sem veszélyez­tette komolyabban a termést. Itt nem kellett száz és száz embernek ör­ségben állnia. Az elnök a szövetke­zeti tagok nagyrészét aratásba állít­hatta. Muzslán már teljes ütemben folyik a cséplés, így Sulcinak csak u gépek körül van dolga. Mert jó arról személyesen meggyőződni, hogy a cséplőgép rostája nem ereszti 'át a magot, vagy hogy a kazalrakók jól hajtanak-e szarvat a négy sa­rokra, s hogy a teherautók, a lovas­fogatok milyen tempóban szállítják a begyűjtő raktárba az első gabo­nát. Így aztán az elnök meg sem áll egész nap, hanem hol itt, hol ott bukkan elő, de mindig ott, ahol az a legszükségesebb. Mert ülhet-e árnyékba húzódva, amikor két nagy cséplőgép falja a kévéket és körülötte csaknem 50 ember kazlat rak, hordja a pelyvát, hányja a kévét és hordja szekérre a gabonát. A lelkiismeretes elnök­nek mindent számon kell tartania. Azt. is, hogy Sulci Jóska és Kovács Jóska csoportja csak a minap kezdte a cséplést és azóta egy vagon gyö­nyörű'gabona a teljesítményük. II. Sulci István, >Iuz8la Sok a probléma, csak úgy tornyo­sulnak az elnök elé. Sulci azonban megbirkózik velük. Amilyen erélyes ember, nem lehet előtte megoldha­tatlan probléma. Ha meg tudta ten­ni, hogy a CsISz-fiatalokat, a Szo­kol- és Csemadok-tagokat bevonta az aratásba — Nagy Lajos és Kosik Im­re kombájnosok és az ügyes tornai­jai fiúk bizony sokáig emlékezetük­ben tartják az igyekvő szövetkezeti tagokat, — akkor az se lehet nehéz neki, hogy a cséplést és a gabona­beadást mielőbb megszervezze. A szö­vetkezetnek 59 vagon gabonát kell beadnia. Ezt a mennyiséget minden nehézség nélkül be is adják. Két vagon terményt már leszállítottak a begyűjtő raktárba. Rögtön a géptől viszik a gabonát, amíg kötelességük­nek eleget nem tesznek. Sulcinak más baja van, ami bosz­szantja, amiért nincs nyugta. Éspe­dig az, hogy a begyűjtési raktárból csaknem minden órában telefonál­nak. hogy zöldséget ne szállítsanak, azt nem fogadják el. Aztán meg se mondják, hogy miért nem? Ez az elnököt, akinek sok-sok mázsa „élet" terem a birodalmában, elkedvetleníti. .42 aratás és cséplés teljes közepén sokszor foglalkoztatja a zöldségbe­adás. így gondolkozik: „Szorítottak" bennünket, hogy sárgarépát, dinnyét, uborkát, meg mindenféle zöldséget termeljünk, ha meg küldjük, akkor nem kell, üzengetnek, hogy ne szál­lítsunk. — Miért nem kell, miért? = lob­ban haragra. Miért, miért? Ez itt a kérdés'. De feleljenek erre az elnöknek és min­den szövetkezeti tagnak a párkányi begyűjtési üzem dolgozói. Feleljenek és ne telefonálgassanak. Vegyék át mindig a szép zöldséget, s ne okoz­zanak gondot a muzslaíaknak. A muzslaiaknak? Nemcsak a muzslaiaknak okoznak ezzel gondot. Városi dolgozóinknak sokszor üzlet­röl-üzletre kell járniok egy kis friss zöldség után. S miért van ez? Né mely városi háziasszony ilyenkor szidja a rendszert, kárhoztatja az EFSz-eket és nem is gondol arra, hogy a zöldségeüátás hiánya abból fakad, hogy egyes begyűjtési szervek rosszul ütemezik a munkát, avagy a kész zöldséget nem veszik át a szövetkezetektől. Tehát nem a ter­melésben van a hiba, mert zöldség bőven termett az idén, csak az a fontos, hogy a begyűjtési szervek javítsák meg munkájukat, s ne ad­'janak okot sem a szövetkezeti ta­goknak, sem a városi dolgozóknak a felháborodásra. 1

Next

/
Thumbnails
Contents