Uj Szó, 1954. augusztus (7. évfolyam, 186-212.szám)

1954-08-08 / 192. szám, vasárnap

1954. augusztu s 8. UiSZC 7 NÉPHADSEREGÜNK - A BEKE ÖRE Jegyzetek a tábori életről Aki nem volt katona, talán nem i rék mellett qyákran zenével is is tudja, milyen a tábori élet. szórakoztatnak. Kultúrigényeinket Míg meg nem ismertem, én sem j táborunk keskenyfilmvetítője is tudtam. Ha táborról hallottam mindig különös elképzeléseim voltak. A tábor szó bennem vala­milyen összevisszaság elképzelé sével is társult. Táborokról hallva, képzeletem­ben rendszertelenül elhelyezett, sátorlapokból formált gúlák- jelen­tek meg, amelyekről még vélet­lenül sem tételeztem fel, hogy körülöttük vagy belsejükben na­gyobb a rend, mint amilyen rendszertelen az elhelyezésük. * Képzeletem csalt. Lehet, hogy a kirándulók tábo­rai, vagy a felderítő útra induló karavánok által épített táborok olyanok, amilyeneknek valamikor elképzeltem. A katonatáborok azonban nem. A katonai táborokat nem az összevisszaság, hanem a példás rend jellemzi. A nyílegyenes utak, a sátrakat szegélyező gvepszőnyegek, a kö­vekből kirakott különféle jelvé­nyek mind azt bizonyítják, hogy a mi táborainkban rendezett, terv­szerű élet folyik. Sok hivatásos kertész vagy ren­dező megirigyelhetné azt a képet, amely a sátraink körül látható. És a sátrak belseje? Itt is példás rend uralkodik. A cipőtől a ro­hamsisakig, mindennek megvan a helye. S e tervszerű, rendezett tábori életben úgy halad az idő, hogy néha a naspok óráknak tűn­nek. szolgálja. Rendszeresen járunk filme lőadásokra, kultúr csoportok is meglátogatnák néha. A mult-' koriban a hadsereg művészegyüt­tese szórakoztatott színvonalas programmjával. A napokban meg filmautó keresett fel bennünket. A hadsereg életéről és a legújabb filmekből vetítettek. Különféle sportversenyeket rendezünk, s így nemcsak az idő múlik gyorsan de azt sem érezzük, hogy a falvak, városok kilométerekre vannak tő­lünk. Sokak örömére nem hiányzik a sportfelszerelés sem. Vannak itt nyújtók, korlátok és lovak... So­kan inkább élő lovakon sportolná­nak. , A ló átugrása — különösen ná­lunk, elsőéveseknél — nehezen megy. A gyakorlás azonban meg­hozza a kívánt eredményt és egy­re többen megbirkózunk az át­ugrással. A nyújtókon és korlátokon már jobb a mozgás. Sokan azok közül is, akiknek jelenleg még kelle­metlenek ezek a sportszerek, meg­értik, hogy szocialista hazánknak edzett emberekre, edzett katonák­ra van szüksége. Ahogy a kaszárnyában, üqy je­lenleg a táborban is a harci ki­képzés mellett a legnagyobb gond­dal folyik a politikai oktatás Po­litikai óráinkat a szabadban turt­Ha hegyektől koszorúzott tábo-1 jvk. Fgy-egy fa hűs árnyékában runkat valaki csak fényképen lát­ná, nem is gondolná, hogy egy csöppet sem vagyunk elzárva a világtól. Minden századnak villannyal ellátott kultúrhelyisége -van. sza­bad időnkben ide járunk írni, ol­vasni. Itt találjuk meg a napi saj­tót. Az újságok tájékoztatnak a napi eseményekről. A sátrak kö­zött hangszórok vannak elhelyez­ve. A hangszórók a közérdekű hí­hallgatjuk oktatóink előadását. A fizikumot alaposan foglalkoz­tató harcászati gyakorlatok után nagyon jólesnek ezek az órák. So­kan azok közül is, akiknek otthon megterhelést jelentett a asellemi munka most örömmel olvasnak szellemi termékeket és a bajtár­sak hosszan és szívesen beszélnek a régi életről, a munlásosztály harcáról, a győztes forradalomról, az imperialisták jelenlegi céljai­ról, a kapitalista és a szocialista rendszer közötti különbségről. Az ország fiatalsága: a - jövő nemzedék testileg, szellemileg iz­mosodik. • Sátrainkban esténként, sokszor még a takarodó után is élénk be­szélgetés folyik. Sok rflindenről esik szó ilyenkor a sátorlapok alatt. A napi események, a gyakorla­toknál szerzett tapasztalatok mel­lett a legtöbb szó az otthonról esik. Különösen a másodévesek beszélnek sokat az otthonról. Ez érthető. Még egy pár hét és itt a leszerelés napja. A másodévesek hazatérnek... Mihez kezdjünk a civil életben? — mondják egyesek, kifejezést adva gondolataiknak. A válasz már majdnem minden esetben ha­tározott. Vannak, akik visszamennek ré­gi munkahelyükre és folytatják mesterségüket. Sokan új pályát választanak és bányászokká vagy mezőgazdasági dolgozókká lesz­nek. A párt és a kormány felhívása sorainkban nagy' visszhangra ta­lált. Sokan megértették, mit je­lent a mezőgazdasági termelés fellendítése. Ezért olyanok is, akik bevonulásukig az iparban dolgoz­tak, már most elhatározták, hogy leszerelésük után mezőgazdasági munkára jelentkeznek. Lassan vége a nyári kiképzés­nek, és elhagyjuk táborunkat. Visszatérünk laktanyánkba, ahol folytatjuk munkánkat és az eddig tanultak felhasználását. Erről is sokat lehetne írni. És amilyen so­kat gondolnak mostanában a má­sodévesek a civil életre, legalább olyan sokat gondolunk mi a most bevonulókra. Szeretettel várjuk az újoncokat és készítjük számukra a helyet. Balázs Béla közkatona (2ooaskaloyiák Nyári nap tűz, az égevény mintha lángolna. Kéklő tájon fölbukkan két lovaskatona; két paripa veri a port hófehér úton, a napsugár is megcsúszik fényes hátukon. Még tüzesebb, fényesebb a két ifjú huszár, szemük sarkában szikrázik merész fénysugár. Ha elérik a halomnak füves tetejit, távcsővel a napban fürdő tájat kémlelik. Ág ha rezzen, ott teremnek árkon-bokron át. Ha nincs veszély, kantár nélkül ügetnek tovább. Büszkén, keményen megülik a sárga nyerget. A leányok, ha meglátják, sóhajtnak egyet. Petrik József Egy agitprop-kollektíva munkájáról Népi demokratikus hadseregünk tagjainak politikai tudása fokozá­sára állandó figyelmet fordítunk. Erre használjuk az előadásokat, vi­tákat, szemináriumokat, aktívákat, amelyeken megvitatásra keiül a nemzetközi és a belpolitikai helyzet, továbbá a párt- és a tömegszerve­zetek feladatai, valamint ezek tel­jesítésének módja. E munka köz­pontja az agitációs- propagációs kollektíva, mely előadásokat szervez. Plecháč tiszt egységének agit­prop-kollektívája a marxista-leninis­ta oktatás kiegészítő előadásait szervezi, amelyek a. legénység poli­tikai iskolázásához szükségesek. A katonák általános tudásának növelé­sére pedig népszerű tudományos előadásokat rendez. Ebben az idő­ben az agitációs-propagációs kollek­tíva három előadást szervezett meg. A népszerű tudományos előadások az ember fejlődéséről, az atomerő­röi s annak a Szovjetunióban való békés felhasználásáról számolnak be. A katonák általános tudásának kiegészítésére a vallás keletkezé­séről és a vallási babonák elleni harcról is előadást tartanak. Az agitrop-kollektiva jóváhagy­ja az egyes kidolgozott előadásokat, hogy így biztosítsák azok elméleti tartalmát. A kéthónapos időszakban 12 ki­egészítő előadást tartanak. Katonáink győztek a gátakon Éjfélre járt az idő. A tábor fe­lett az éj sejtelmes homálya ural­kodott. A nyomasztó csendet az ez­redügyeletes riadót jelző hangja za­varta meg. A katonák álmosan ug­rottak le fekvőhelyeikről és azonnal csomagoláshoz láttak. Szakaszunk testnevelési versenyen volt és még meglátszott a katoná­kon, hogy fáradtak. Azonban tud­ták, hogy minden perc drága. Ria­dó van és minél előbb készen kell lenni. Valamennyien arra gondol­tunk, vájjon mi lehet a riadó célja? Szakaszunk elsőnek érkezett az ez­red sorakozöhelyéVe. Rövid idő alatt felsorakozott az egész ezred. Az ezredparancsnok ismertette a riadó célját. Megtudtuk, hogy a Du­na áradása következtében a környe­ző falvak az árvíz veszélyének van­nak kitéve és odamegyünk segíte­ni. Mindnyájunkat szorongó érzés fo­gott el, átéreztük az árvízveszélyt és valamennyien megígértük, hogy minden erünket latbavetve fogunk dolgozni a gát megerősítéséért. Az éj csendjében felbúgtak a mo­torok, a szakaszparancsnokok pa­rancsot adtak a felszállásra. Külde­tési helyünkre, Nagymegyerre, csü­törtökön este ériünk. Azonnal meg­történt a szétosztás az egyes mun­kahelyekre. Egységünk egyrésze a gát megerősítését kapta fel­adatul, míg a többiek a legveszé­lyesebb helyekről takarították be a termést. Az első nap Csicsó község­ben segítettünk. Ebben a községben három napig voltunk. Katonáink fáradságot nem ismerve dolgoztak. Fárasztó munka volt. Sok esetben térdig érő vízben kellett aratni. A katonák azonban hősiesen küzdöttek a természet erőivel és itt is meg­mutatkozott, hogy a hadsereg való­ban a nép hadserege. Éjjel-nappal dolgoztunk a gáton és sikerült azt megerősíteni, úgy, hogy a víz ereje nem bírta megtör­ni. Azonban komolyabb gondot oko­zott a talajvíz^ amely a mindennapi kenyeret veszélyeztette. Karöltve a szövetkezeti tagokkal dolgoztunk és mondhatom, eredményesen, mert a legveszélyesebb helyekről a termést betakarítottuk. Munka közben elbeszélgettem a helyi szövetkezet agronómusával, Szara elvtárssal. Beszélgetés köz­ben Szara elvtárs elmondta, hogy Csicsó község 1949-ben lépett a szo­cialista gazdálkodás útjára. Megala­kultak a termelöcsoportok. 1950-ben pedig megalakították a III. típusú egységes földmüvesszövetkezetet. 1600 hektár földön gazdálkodnak. A legjobb eredményt eddig a nö­vénytermelő .. csoportok érték el. Szép eredményekről beszélhetnek általában a szövetkezeti tagok, mert 18.— koronát kapnak munkaegysé­genként. ennek felét kifizetik, a másik felét pedig az év végén elszámolják. A csicsói szövetkezet jó úton halad. Sok szövetkezet példát vehetne ró­la. Nyolc napig tartózkodtunk a nagymegyeri járásban. Mindenütt ott voltunk, ahol a legnehezebb fel­adatok megoldásáról van. szó. Meg­mentettük a nép vagyonát. A Du­na vízének meg kellett hajolnia az emberi akarat előtt. Mikor az árvíz fenyegető veszélye elmúlt, mi is bú­csúztunk a Csallóköztől. Alakula­tunk a labdarúgópályán sorakozott fel. Kezdetét vette az ünnepi bú­csúzás. Búcsúbeszédet alakulatunk­hoz a bratislavai árvízbizottság el-— nöke intézett. Beszédében köszöne­tet mondott az egész alakulat hő­sies és önfeláldozó munkájáért. Majd a kommunista párt kerületi párttit­kára fejezte ki elismerését hősies munkánkért. A járás vezetősége alakulatunkat jutalomban részesí­tette s a búcsúbeszédek elmondása után népmulatságot rendezett a he­lyi pártszervezet. Egységünk énekkara vidám nép­és katonadalokkal szórakoztatta a közönséget, A műsoros esthez hoz­zájárult a bösi földműves szakiskola is. Kellemes este volt. Befejezésül egyik bajtársunk mondott beszédet a nagymegyerl járás lakosságához. Többek között a következőket mond­ta: „Nagy szeretettel jöttünk kö­zétek ide, ahol a legnagyobb szük­ség volt ránk, hogy ezzel is bebizo­nyítsuk, hogy hadseregünk valóban a nép hadserege. Mi katonák, egy közös erővé forrva, azon igyekez­tünk, hogy megmentsük vagyonoto­kat az árvíz veszélyétől. Odaadással teljesítettük feladatunkat ott, ahol a legszükségesebb volt. A Duna vizével vívott nehéz harc­ban szövetségünk a néppel még jobban megerősödött. Kapcsolatunk ' a néppel megbonthatatlan. Győztünk a gátakon, ugyanekkor Genfben győzött a béke politikája. Lecsende­sült a zúgó, morajló Duna és Indo­kínában elcsendesedtek a fegyverek. Mielőtt eltávoznánk közületek. Ígérjük, hogy éppen úgy_ mint ahogy az árvzí ellen küzdöttünk és meg tudtuk védeni népünket az ár­víztől, ugyanúgy fogjuk megvéde­ni népünket és vagyonát az eset­leges támadás esetén az ellenség­gel szemben is." Majerszky Márton, közkatona A hadsereg agitátorai - a parancsnok segítői Mint a Szovjet Hadseregben, a mi népi demokratikus hadseregünk­ben is szép munkát végeznek az agitátorok, a parancsnokok segítőid megvitatták az egész augusztusi Az agitátorok a katonai egységek legjobbjai, akik politikailag segíte­nek a gyakorlati feladatok teljesíté­sében, a hiányok eltávolításában, a politikai és kultúrtevékenység fellendítésében, valamint a politikai nevelési munka megszervezésében. Az egyik egység legjobb agitátora Haulik közkatona, aki példát mutat a többieknek. Az egység tagjai ezért nagyon megszerették és segítik munkájában. A napokban Haulik szabad idejében a katonákkal a CsKP X. kongresszusáról beszélt, különösen a kongresszus által kitü. zött mezőgazdasági feladatokról. Ehhez a munkájához szemléltető segédeszközöket, grafikonokat, fény­képeket használ, amelyekkel kiegé­szíti előadását. Novotný és Široký elvtárs beszámolójával kapcsolatban külön vitát rendezett. Haulik segít­ségével már áttanulmányozták és anyagot. Az egységben jól működik a ze­ne- és énekegyüttes, amely már né­hányszor díjat nyert a kultúr- és alkotóversenyeken. Haulik agitátor nem feledkezik meg a kiképzésről sem. A kiképzés szünidejében gyak­ran beszél a katonákkal a lövészet javításának lehetőségéről és maga is segít a gyengébbeknek jobb ered­mények elérésében. Gyakran rámu­tat a szovjet katonák halhatatlan hőstetteire, hatalmas erejükre s a győzelembe vetett hitükre. Az egy­ség tagjainak állandóan példaképül szolgál. Ezt különösen a „Példás katona" mozgalomban használja ki, amelyben az egység többi tagja is részt vesz. Példás katonák akarunk lenni Egységünk parancsnokai gyűlés­re hívták össze a legénységet és az altiszteket abból a célból, hogy kiértékeljék eddigi munkánkat mind politikai, mind harcászati té­ren. Kétségtelen, hogy egyes csa­patoknál és rajoknál vannak hiá­nyosságok. Vannak azonban olyan szakaszok és rajok, ahol mind po­litikai, mind harcászati téren kitű­nő öredménnyel dolgoznak. Gyű­lésünk fő célja tehát az volt, hogy az előforduló hiányosságok ellen küzdjünk, hogy kiküszöböljük őket, másrészt pedig az, hogy ki­emeljük elért eredményeinket. A gyűlésen beszámoltak egyes szakasz- éš rajparancsnokok a le­génység munkájáról és főképpen arról, hogy milyen módon értek el szép eredményeket. Utána pedig kötelezettségvállalást tettek egyes rajparancsnokok, hogy rajukból példás katonákat nevelnek. E kö­telezettségválllalást a legénység alá­írásával már be is adták. Többek közt a mi (rajparancsnokunk. Pred­ný Milan szakaszvezető is kötele­zettséget vállalt, hogy rajából pél­dás katonákat nevel. E kötelezett­ségvállalást rajunk minden egyes tagja aláírta. Ezek közül az elsők voltak Horváth, Ruzsicska. Slor, Švec, Gerhardt és Pölhös bajtár­sak. Pölhös Miklós közkatona, A táborban is meg lehet szerezni a PPüV jelvényt Egységünk CsISz szervezeti gyű­lésén azok a katonák, akik még eddig nem szerezték meg a PPOV jelvényt, elhatározták, hogy a nyári kiképző táborozás alkalmával meg­szerzik. Itt a nyári kiképzőtáborban meg vannak a lehetőségeink mindenre ugyanúgy, mint a kaszárnyában. Szkolicky bajtárs gondos vezetésé­vel azoknak is lehetővé vált a PPOV jelvény megszerzése, akik eddig egyáltalán nem sportoltak. Szkolicky bajtárs rendszeresen edzést 'ártott s edzés Kczbeii min­denre kiterjed a figyelme. A gyen­gébb. sportolókkal nem türelmet­lenkedik, hanem példásai' megmu­to' .ci, i-.ogyan kell jó eredményt elérni. A rendszeres edzésnek megmu-; tatkozott az eredménye. Hucsko Teodor.

Next

/
Thumbnails
Contents