Uj Szó, 1954. augusztus (7. évfolyam, 186-212.szám)

1954-08-07 / 191. szám, szombat

augusztus 7. mszo A CsKP alapszabályzatának módosításáról Csehszlovákia Kommunista Pártja — az államhatalom és igazgatás szerveinek vezető ereje A kommunista párt népi demo. kratikus társadalmunk vezető ere­je. A párt azonban a széles tömege­ket nem közvetlenül, hanem köz­vetve, a különböző állami, gazda­sági és tömegszervezetek és szervek útján vezeti. Ezek a szervezetek és szervek kötik össze a pártot, mint a munkásosztály élcsapatát a mim. kásosztállyal és a dolgozók széles tömegeivel. Annak érdekében, hogy társadal. munk pártáltali vezetése sikeres le­gyen, az állami, gazdasági és tö­megszervezetek és szervek irányí­tásának helyes politikai és szerve­zési alapokon kell történnie. Sajnos, ebben a kérdésben is gyakran igen helytelen és téves nézetek uralkod­nak, amelyek a gyakorlatban külön, bözö hibák forrásai, és elferdítik a párt vezető szerepéről szóló tanítást, A legtöbb hiba abból ered, hogy egyrészt ezeket az állami, gazdasá­gi és tömegszervezeteket, valamint szerveket lebecsülik és ebből eredő­leg a pártszervekkel és szervezetek­kel helyettesítik munkájukat, más­részt pedig túlbecsülik ezeket a szervezeteket és szerveket. Ézért kell a párt vezető szerepét és he­lyes politikai, szervezési kapcsola. tát az államhatalom és igazgatás szerveivel, valamint a többi tömeg­szervezetekkel állandóan magya­rázni és megvilágítani. Annál is in­kább szükséges ez, mivel ezt a fel­adatot a párt X. kongresszusa tűz­te ki elénk, a pártszervek és pro­pagandisták feladatául jelöli ki azt, hogy a dolgozók előtt állandóan ki­fejtsék a kommunista párt vezető szerepét. Pártunk X. kongresszusától kitű­zött ezen feladatot teljesítve részlete­sen foglalkozni akarunk a párt ve­zető szerepének kérdésével az állami apparátusban, s elsősorban annak legfontosabb alkotó részében, a nem. zeti bizottságokban és végrehajtó szerveikben, amelyek mint az állam­hatalom helyi szervei és a dolgo­zók legszélesebb szervezetei hatal­mas erőt képeznek. Miben nyilvánul meg a párt vezető szerepe a nemzeti bizott­ságok és az államhatalom és igaz­gatás többi szervei működésénél, es hogyan érvényesül ez a vezető szerep? Röviden a választ úgy ad­hatjuk meg, hogy a párt: 1. kiválasztja, javasolja és jóvá­hagyja az államhatalom és igazga­tás szerveinek kádereit, 2. ellenőrzi az államhatalom és igazgatás szeryeinek ténykedését és munkájukban hatékony segítsé­get nyújt, 3. az államhatalom és igazgatás szerveinek működését gazdasági és politikai irányelvek alapján -vezeti. A káderek kiválasztását és ki­emelését illetőleg ismeretes, hogy a párt a káderkérdést az egyik leg­fontosabb kérdésnek tartja a szo­cializmus építésében. A káderek a párt aranyalapját alkotják. A munka sikere attól függ, milyen emberek dolgoznak az államigaz­gatás fontos szakaszain. Ezért ter­mészetes, hogy a párt nagy befo­lyást gyakorol az államapparátus kádereinek összetételére. Az a' tény, hogy a kommunista párt tagjai ép­pen a legöntudatosabb és legaktí­vabb munkások, parasztok és ér­telmiségiek. lehetővé teszi a párt számára, hogy az államigazgatás fontos helyeire a népnél tekintélyt élvező legjobb dolgozókat helyezze. Ez azonban nem jelenti azt, mint­ha az államigazgatás vezető helyein csak kommunisták működhetnének. Sok olyan dolgozó van a pártonkí­vüliek között, akik becsületesen és lelkiismeretesen dolgoznak s nem rosszabbul mint a kommunisták. Ezért a párt mindig bátran emel ki odaadó, tehetséges és aktív dol­gozókat a pártonkívüliek ínjából is. Ez a kommunisták és pártOTkívüliek tömbjének politikája, amely a szov­jet példa szerint, a nemzeti bizott­sági választások során nálunk is ér­vényesült. Hogyan valósítja meg a párt gyakorlatilag ezt a rendkívül fon­tos feladatát, hogyan helyezi a ká­dereket az államhatalom és igazga­tás szerveibe ? Ezt úgy teszi, hogy egyrészt je­lölteket javasol az államhatalom azon szerveibe, amelyeket választa­nak, másrészt jóváhagyja az állam és gazdasági igazgatás különböző szerveinek vezető dolgozóit. így például a párt alapszabályzata sze­rint a párt kerületi bizottsága ja­vasolja a nemzetgyűlés, a Szlovák Nemzeti Tanács és a kerületi nem­zeti bizottságok jelöltjeit, a párt já­rási és városi bizottsága javasolja a járási vagy városi nemzeti bizott­ság jelöltjeit, a helyi pártbizottság vagy a közös helyi pártbizottság javasolja a helyi nemzeti bizottság jelöltjeit, a CsKP Központi Bizott­sága hagyja jóvá a párt képviselő­it a kormányban, a Megbízottak Testületében, stb., az SzlKP Köz­ponti Bizottsága javasolja a párt képviselőit a Megbízottak Testüle­tébe, a Szlovák Nemzeti Tanácsba és más szlovákiai magasabb fokú állami szervbe. Ami a politikai-gazdasági irányel­veket, vagyis a párt vezérvonalát illeti, ezt a párt kongresszusain, konferenciáin, a Központi Bizottság ülésein, és ezekkel összhangban a kerületi és járási konferenciákon, a kerületi, járási, és városi bizott­ságok ülésein, stb. tűzik ki. A párt ezen irányelvek segítségével meg­határozza az államhatalom és igaz­gatás valamennyi szervének műkö­dését, és ezzel egész állami, politi­kai és gazdasági életünket. Milyen az államhatalom és igaz­gatás szerveinek viszonya ezekhez a gazdasági-politikai irányelvekhez? A párt irányelveinek nem telje­sítéséből kifolyólag az említett szer­vekkel szemben nem érvényesíthet semilyen szankciókat. Az államha­talom és igeizgatás szervei azonban ezeket az irányelveket készségesen teljesítik, mivel összhangban állnak nemcsak a munkásosztály, hanem az egész dolgozó nép érdekeivel, és a marxi-lenini tanítás alapján tudo­mányos alapon tükrözik vissza poli­tikai és gazdasági fejlődésünk irá­nyát. A párt irányelveinek teljesítését az államhatalom és igazgatás szer­veiben működő kommunisták segít­ségével biztosítja, éspedig azial, hogy a kommunisták ezekben a szervekben meggyőzik a többieket az irányelvek megvalósításának szükségességéről. Ezért kellett az alapszabályzat értelmében az állam­hatalom és igazgatás minden szer­vében, ahol legalább három párttag van, megszervezni a pártcsoporto­kat, amelyeknek feladata, hogy min­den téren szilárdítsák a párt befo­lyását, megvalósítsák politikáját a pártonkívüliek körében, megszilár­dítsák a párt- és állami fegyelmet, harcoljanak a bürokratizmus ellen és ellenőrizzék a párt és kormány irányelveinek betartását. Ezért volt például helytelen a szögyéni helyi nemzeti bizottság ta­nácsának eljárása, amely a tanács ülésére meghívta a helyi pártszer­vezet képviselőjét. Ez egyrészt el­lentétben áll a párt alapszabályza­tával, másrészt azzal a feladattal, amellyel a tanács kommunistáinak kell megbírkózniok. Természetes, hogy az államhata­lom és igazgatás szerveiben működő kommunisták sem diktálhatnak, nem kényszeríthetik a párt irányelveinek keresztülvitelét, ahogy ez például gyakran megtörténik, amikor az elv­társak arra hivatkoznak, hogy „ez a párt parancsa". Ha előfordulna oly eset, hogy a kommunisták nem tudnák keresztülvinni a párt irány­elveinek teljesítését és az állami szerv másként döntene, akkor a kér. dést úgy lehet megoldani, hogy az alacsonyabb pártszerv felkérheti ma­gasabb pártszervét, hogy az állam­hatalom vagy igazgatás magasabb szervében biztosítsák a helyes irány­elv teljesítését. A párt nem diktál, hanem az irányelveket politikai tekintélyével viszi keresztül ezekben a szervek­ben, meggyőzően bebizonyítva a többiek előtt, hogy az irányelvek­nek megfelelő megoldás politikailag helyes, összhangban áll a dolgozó nép érdekeivel. Természetesen ahhoz, hogy az ál­lamhatalom és igazgatás szervei a párt irányelveit teljesítsék, szüksé­ges az, hogy a párt az irányelvek betartását ellenőrizze, és az állam­hatalom és igazgatás szerveinek se­gítséget nyújtson. Ezt a párt úgy teszi, hogy az ál­lamhatalom és igazgatás szerveiben iévő párttagok útján tájékozódik munkájukról, valamint az ott műkö­dő kommunisták munkájáról és úgy irányítja a kommunistákat, hogy igyekezzenek a felmerült hibákat ki­küszöbölni. Ezzel a három fömódszerrel ér­vényesítse a párt vezető szerepét az államhatalom és igazgatás szer­veiben. Foglalkoznunk kell azonban még egy kérdéssel, amelyben sok kommunista, elsősorban a nemzeti bizottságok dolgozói nem látnak még tisztán. A hivatalokban és az államigazgatás más szerveiben mű­ködő pártalapszervezetek helyzeté­nek kérdéséről van szó. Arról, hogy milyen viszonyban állnak a párt­szervezetek hivatalaikkal. Ezen a téren tapasztalható ugyanis a leg­gyakrabban helytelen eljárás. Né­hány pártszervezet ugyanis jogot formált arra. hogy ezeket a hivata­lokat és szerveket politikailag ve­zesse és irányítsa. Ilyen hibát kö­vetett el például annakidején a ko­máromi járási nemzeti bizottság mellett működő pártalapszervezet, amely úgy magyarázta a párt ve­zető szerepét, hogy a járásban ő irányította az- aratási és cséplési munkálatokat és a begyűjtést. Más pártszervezetek jogosnak tartották azt, ha ellenőrzik a hivatal vezeté­sét és ténykedését. Ez helytelen. Az államigazgatás szerveinél működő pártszervezetek­nek nincs joguk a hivatalt vezetni, irányítani, sem ellenőrizni, mivel ez ellentétben állna a demokratikus centralizmus elvével. A CsKP X. kongresszusa szük­ségesnek tartotta megoldani ezt a kérdést. Ez úgy történt, hogy a kongresszus a termelési és kereske­delmi üzemekben működő pártszer­vezeteknek megadta azt a jogot, hogy ellenőrizzék a vállalatok vezető­ségének ténykedését. Ezzel szemben a kongresszus ezt az ellenőrzési jo­got, valamint a vezetés és irányitás jogát nem adta meg az állami hi­vatalokban működő pártszervezetek­nek. Nem adta meg azért, mivel ahogy ezt Pašek elvtárs mondotta: ,.A hivatal pártszervezetének műkö­dési és jogköre, az üzeméhez hason­lóan, a hivatal közvetlen munkahe­lyére korlátozódik. A hivatal műkö­dési és jogköre azonban sokkal szé­lesebb, a hivatal keretein kívülálló területeket ölel fel, ahová a pártszer­vezetnek nem lehet és nincs is joga beavatkoznia." A demokratikus centralizmus el­ve a párt vezető szerepének érvé­nyesítésénél annyit jelent, hogy az ál­lamhatalom és igazgatás bizonyos szervének irányítását és ellenőrzé­sét csak ugyanolyan, vagy maga­sabbfokú pártszerv valósíthatja meg, természetesen újra csak a hivatal­ban működő kommunisták útján, Például, ha járási nemzeti bizottság, ról van szó, csak a párt járási bizottsága, vagy magasabb pártszer­vek, ha kerületi nemzeti bizottság­ról van sző, csak a párt kerületi bi­zottsága és a magasabb pártszer­vek irányíthatják. Egyszóval nem teheti ezt az illetékes szerv alap­szervezete. Ez azonban semmiképpen sem je­lenti azt, mintha ezen hivatalok pártszervezeteinek nem volnának jogaik és kötelességeik. Elsősorban gondoskodniok kell a párt tömeg­politikai munkájának irányításáról az illetékes hivatalban, másrészt pedig támogatást kell nyujtaniok azirányban, hogy a hivatal jó mun­kát fejthessen ki. A hivatalokban működő párt­szervezeteknek az alapszabályzat módosítása értelmében elsősorban agitációs és tömegszervezési mun­kát kell kifejteniök a párthatáro­zatok teljesítése érdekében. Mozgó­sitaniok kell ezen hivatalok dolgo­zóit, a pártfeladatok teljesítésére, és a pártcsoportok útján a hivatalok tömegszervezeteit helyesen irányít­va munkájukat a hivatal feladatai­nak teljesítésére kell vezetniök. Ezenkívül gondoskodniok kell a hivatal dolgozói politikai szaktudá­sának fokozásáról, ügyelniök kell az állami titok betartására, fokoz­niok kell az éberséget és biztosíta­niok kell az állami és munkafegye­lem szilárdítását. Igyekezniök kell arra, hogy állandóan javuljon a munka szervezése, harcolniok kell a bürokratizmus ellen, szilárdítaniok kell a dolgozók és a hivatal közti kapcsolatot és erősíteniök kell a hi­vatal vezető dolgozóinak tekinté­lyét. A pártszervezetek legfontosabb feladata pedig az, hogy az alapsza­bályzat módosítása értelmében: „Kö­telesek felhívni a figyelmet a mi­nisztérium vagy a központi hivatal munkájában, vagy az egyes dolgo­zók munkájában előforduló hiányos, ságokra. Megjegyzéseiket és az anyagot a Központi Bizottságnak és a hivatal vezetőségének kell el­küldeniök. A kerületi, járási és vá­rosi hivalatokban megjegyzéseiket és az anyagot az illetékes pártszer­veknek és a hivatal vezetőjének kell küldeniők. Dr. Mrázek Pál AZ ÚJ SZÓ POSTÁJÁBÓL Kosúton 1948 óta 53 ház épült Ha figyelemmel kísérjük, hogy mit adott községünknek népi de­mokráciánk, akkor önkénytelenül is a sok piros vagy szürke tetővel fedett családiház tűnik szemünkbe, mivel mindenkit legjobban a saját faluja érdekel. Kosútról írok, ahol olyan nagyméretű építkezés folyik, 1948-tól 1953-ig 53 családiház épülf. Ebben az évben és a jövő év folya­mán újabb 34 családiház épül. Ezenkívül még két középület, egy emeletes iskola és egy tüzoltóház épül. A mult rendszer nem gondolt arra, hogy gyermekeink szép és egészséges iskolában tanulhassanak, amire most lehetőségük van. Tűz­rendészetünk sem volt ellátva, míg most motorfecskendönk is van. A múltban, a legtöbb embernek még rendes otthona sem volt. Most mo­dern házakban laknak. Ezt népi demokratikus rendsze­rünknek köszönhetjük. Megvan minden lehetőségünk a fejlődésre. Községünkben nagyon megjavult a munkaerkölcs is, úgy az EFSz-ben, mint az egyéni gazdálkodóknál, kü­lönösen észrevehető volt ez az idei aratási és cséplési munkálatoknál. Mindenki szem előtt tartotta, hogy milyen nagyfontosságú az aratás és a cséplés is. A beszolgáltatást úgy az EFSz, mint az egyénileg gazdálkodók július 30-ig száz száza­lékra teljesítették. Eredményünkkel a második helyre kerültünk járá. sunkban. Molnár Sándor, Kosút Az Állami Takarékpénztár munkaversenyének kiértékelése A besztercebányai kerülethez tar­tozó 15 Állami Takarékpénztár, va­lamint a hat fiókintézet és a képvi­seletek félévi munkájának és ered­ményeinek kiértékelése a napokban folyt le Besztercebányán. A mun­kaértekezlet során Lipták Artúr kerületi szervező beszámolójából ki' tűnt, hogy a Fiatal Gazdák Verse­nyében a besztercebányai kerület a bratislavai kerület mögött a mäso­dik helyet foglalta el, megelőzve az eperjesi, nyitrai, kassai és a zsol­nai kerületeket. Az üzemi takarékosságban száz­százalékos emelkedést tudtak a ke­rülethez tartozó Állami Takarék­pénztárak felmutatni. Mintegy 7.200 új betétes mellett négymilliós betétszaporulatot értek el a taka­rékintézmények. A nyereménybeté. teknél hatezer nyereménybetétköny­vet adtak ki kétmillió korona ýrték. ben. Az egyes • intézetek munkájának értékelése során a losonci Állami Takarékpénztár lett az első. a kör­möcbányai és a korponai takarék­pénztárak előtt. A losonci pénzinté­zet főleg az iskolai ifjúságnak a ta­karékoskodásba való bekapcsolása során ért el kitűnő eredményt. A já. rás valamennyi iskolájának bekap­csolása mellett 100 százalékos ered­ményt ért el az iskolás ifjúságnak beszervezése során is. A hat fiókintézet közül a garam­szentkereszti lett a győztes, amely fiókintézet két dolgozóval szebb eredményt ért el, mint pl. a poltári, ipolysági, vagy Selmecbányái Állami Takarékpénztárak. Az Állami Takarékpénztárak üze­mi képviseletei közül a podbrezovai képviselet szerezte meg az első he­lyet a lónyabányai előtt. A kerületi Állami Takarékpénz­tárak legjobb dolgozói Bobálová Mária, a korponai intézet főkönyve­lője. valamint Finka Bohuslav, az újbányái Állami Takarékpénztár dol­gozója, lettek. A fenti kitüntetések mellett az Állami Takarékpénztár besztercebá­nyai kerületi igazgatósága még kü­lön jutalmazta a mult évi legjobb mérlegmunkát is. Ezt a losonci Ál­lami Takarékpénztár nyerte el. A fiókintézetek mérlegmimkálatainál a slov..lupcsai bizonyult a legjobb­nak, míg a képviseletek közül a sá­sai képviselet lett az első. Mind­három intézet értékes könyvjutal­mat kapott. Sólyom László, az Állami Takarékpénztár dolgozója. Néhány szó az érsekújvári helyi adásról Ésekújvárott, mint sok más vá­rosban, évek óta helyi leadó mű­ködik. Kezdetben a programmja a hívójel után figyelmeztette a la­kosságot a fontos közölnivalókra, leadta a hatósági közleményéket és röviden megemlékezett a legfon­tosabb {xilitikai, társadalmi esemé­nyekről. Azt hiszem, ez így volt helyes és így tett eleget rendelte­tésének. A lakosság érdeklődéssel hallgatta a közleményeket és meg­vitatta azokat. Egy idő óta azon­ban gyökeresen megváltozott a he­lyi leadó műsora. Szűnni nem aka­ró zene, ének és kultúrprogramm­ból áll a leadás, majd politikai agitációt folytat. Természetesen a műsornak ez a része is helyes, és este mindig ugyanaz, egy kicsit azonban reggel, délelőtt, délután sok. Elengedhetetlenül szükséges a szórakoztató zene, a derűlátó han­gulatkeltés, azonban a legfontosabb h)vatása a helyi leadónak a hiva­talos közlemények és a politikai, kulturális és társadalmi események közlése. Ez a túlhajtott szórakoztató mű­sor különösen zavaró volt azokban a komoly napokban, amikor a ve­szélyeztetett vidékek lakóival volt tele a város. Még egy szempont van, amit nem szabad figyelmen kívül hagy­ni. Városunkban nagyszámú hiva­tal, vállalati iroda, stb., van és így a nyári időben a nyitott ablakokon keresztül beáramló állandó hangos zene zavarja a dolgozókat munká­jukban. Hála az életszínvonal állandó emelkedésének, alig akad család, ahol ne volna rádió, sőt állíthatjuk, hogy többszáz családban gramo­fon is van. Ráadásul még a gramo­fonüzletek, könyvüzletek, áruházak, reggeltől estig szolgáltatnak zenét az utcára. A helyi leadó vezetői gondolja­nak mindezekre a körülményekre és ezek mérlegelése alapján állít­sák össze a műsort. Simái Andor, a Csehszlovák Állami Bank dolgozója, Érsekújvár A dunaszerdahelyi járás ifjúsága a mezőgazdaságban Pártunk X. kongresszusának ha­tározata szerint 1954—5?-ig 320.000 munkaerőt keli szereznünk a mező­gazdaság részére, főként fiatalokat. A dunaszerdahelyi járásban már eb­ben az évben eddig is 396 fiatal munkaerő jelentkezett a mezőgaz­daságba. Ebből 156 fiú és 148 lány az EFSz-ben, 53 fiú és 39 lány az Állami Gazdaságban dolgozik. A legtöbb fiatal, azaz negyven, a bösi egységes földmüvesszövetke. zetbe jelentkezett. E fiatal munka­erők, fiúk és lányok, friss erővel és vidáman hagyták el az iskola pad­jait, hogy ezután részt vegyenek országunk építésében, szövetkezete­ink megerősítésében. De nemcsak a mezőgazdaságba jelentkeznek a fiatalok, hanem to­vábbi tanulásra is, a mezőgazdasági iskolákba. Járási méretben már 61 fiatal jelentkezett az egy- vagy két­éves szakiskolára. Kisudvarnokról Sidó Mária, példás tyúkfarm.vezető akar lenni', ezért a voderadi egyéves tyúktenyészeti iskolába jelentkezett. Szabad Julián, na, az eperjesi 8 éves iskola tanuló­ja, a vágsellyei kertészeti iskolában akarja elsajátítani a kertészet szak­ismereteit. Azt akarja, hogy szakem­ber legyen belőle és az iskola befe­jezése után szaktudásával hozzájá­ruljon szövetkezetünk kertészetének fellendítéséhez. Sagrics Ilon a Hegyétéröl, a szö­vetkezeti munka alapjait szeretné megtanulni, s ezért az egyéves kar­vai szakiskolába jelentkezett. Fiataljaink tudják, hogy mezőgaz­daságunknak szüksége van szak­munkaerőkre. Tudják, hogy ezzel teljesítjük pártunk kongresszusi határozatát, mely szerint a mező­gazdaságot fiatal munkaerőkkel kell megerősíteni. Krajcsovics Ferdinánd, Dunaszerdahely \

Next

/
Thumbnails
Contents