Uj Szó, 1954. augusztus (7. évfolyam, 186-212.szám)

1954-08-07 / 191. szám, szombat

\p5.4. 54. agusztus \ A német nép az egységre és a Németországgal való békeszerződésre szavaz Nyugat-Németországban egyre terjed az ország egyesítéséért, a békeszerződés megkötéséért és a nyu­gati nagyhatalmak megszálló hiva­talai által folytatott háborús előké­születek megszüntetéséért indult mozgalom. A „Freies Volk" jelentése szerint a mult hét végén Gmindersdorfban, Reutlingenben, a Stuttgart melletti "ellbachban, Aalenben és Esslingen­ben népszavazást tartottak a béke­szerződésről. A lap hírt ad arról, hogy Thon­berg bajor községben a hazafiak bizottságot létesítettek a népsza­vazás levezetésére. A bizottság tag­jai a község 186 lakosához azzal a kérdéssel fordultak, kívánják-e a békeszerződés megkötését. 174-en a békeszerződés megkötése és a megszálló csapatok kivonása mel­lett foglaltak állást. A Würzburg melletti Markthel­denfeldben eddig 2018 személy nyi. latkozott a békeszerződés megköté. se mellett. Mittelbergben 800 lakos közül 752-en az „európai védelmi közösségről" szóló szerződés ellen és a békeszerződés megkötése mellett szavaztak. A nyugatnémet lakosság határo­zottan tiltakozik az amerikai meg­szálló csapatok hadgyakorlatai el len. Fuldából érkezett jelentés sze rint Vogelsberg nyugatnémetországi kerület 25 polgármestere tiltakozó nyilatkozatot írt alá az amerikai megszálló csapatok hadgyakorlatai ellen. A városbírók felhívták a bon. ni kormányt, követelje az amerikai hadgyakorlatok beszüntetését és a hadgyakorlatok okozta károk meg­térítését. összeült a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése Augusztus 5-én Bukarestben ösz­szeült a Komán Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése. Az ülésen törvényt hagytak jóvá a kegyelem­és amnesztianyujtásról, az állami békítöbíróság szervezetéről és " tevé­kenységéről és megerősítették a Nagy Nemzetgyűlés elnökségének határozatait. Azok a győzelmek, amelyeket a Román Népköztársaság dolgozói az ország felszabadítása óta eltelt 10 év alatt elértek — áll a kegyelem­és amnesztianyujtásról szóló tör­vényben, — megszilárdították a népi demokratikus rendszert. Állandóan emelkedik a dolgozók életének anya­gi és kulturális színvonala. A töme­gekben új viszony fejlődik ki a mun­ka, az állam, a polgári kötelességek teljesítése iránt. Megszilárdult a népi törvényesség — a népi demo­kratikus rendszernek, a dolgozók érdekei védelmének és a büntettek megakadályozásának fontos ténye, zője. A jóváhagyott törvény értelmében szabadlábra helyezik az öt évnél kevesebb ideig tartó szabadságvesz­tésre ítélt személyeket. Az öt évet meghaladó szabadságvesztési bünte­tések terjedelmét kétharmadával csökkentik. Ezek a rendelkezések a most folyamatban levő bírósági el­járásokra is vonatkoznak. KÜLFÖLDI HIREK A sztavropoli kerület délkeleti vidékein és Észak-Osszetija terüle­tén épül a Terek-Kuma csatorna, amely a száraz Nogaj sztyeppén vonul majd át. A csatorna 150 kilo­méter hosszú lesz és Mozdok vá­ros közelében érintkezik a Kuma­folyóval. A csatornaépítésnek nagy jelentősége van Nogaj sztyeppe állattenyésztési termelésének fej­lesztése szempontjából. • Az „Etalaat- című iráni lap je­lentette, hogy a legutóbbi iráni ár­vízkatasztrófa alkalmával Kazvm közelében fekvő községekben 400 ember lelte halálát az áradatban. A „Keihan'S és a „Poste-Teherán'-' cí­mű lapok szerint Taron-Sofla járás 12.000 (az „Etalat'i szerint 40.000) lakóját éhhalál fenyegeti. • Hivatalos statisztikai adatok sze­rint 1954. első felében jelentősen növekedett az áruszállítás Albánia állami és szövetkezeti kereskedel­mi hálózatában. A szocialista szek­tor áruforgalma mult év első fe­léhez viszonyítva 4.7<>/o-kal növe­kedett. A szövetkezeti kereskedelem lin/o-os gyarapodást ért el. * A japán oppozíciós pártok köve­telik a Joshida kormány lemondá­sát. A négy oppozíciós párt képvi­selői a japán képviselőházban tar­tott értekezletükön követelték a képviselőház rendkívüli ülé­sének összehívását és egyön­tetűen elhatározták, hogy ezen az ülésen bizalmatlanságukat fejezik ki a Joshida kormánnyal szemben. Ezt a határozatot az alsóház 228 képviselője támogatta. • A lengyel technika újabb sikerét jelenti az az agregát, amelyet a füstben levő szénpor marad­ványainak eltávolítására próba­képpen e napokban üzembe he­lyeztek. Az agregát az égés kö­vetkeztében képződő gázképzö ter­mékeket tisztítja és egyetlen ko­hókemencében havonta aránylag 30.000 kg szénport fog fel. • Az USA szövetségi munkaközve­títő szolgálatának adatai szerint jú­lius 31-én az USA-ban egyidőben 140 sztrájk zajlott le, amelyben 170.000 személy vett részt. Ezen­kívül 28 sztrájkban több mint 1000 személy vett részt. A legnagyobb sztrájk a 100 000 faipari munkásnak június 24-én megkezdett sztrájkja, majd a 25.000 gumműpari munkás­nak június 8-án bejelentett sztrájk­ja volt. * A szovjet főiskolákon befejezés előtt állnak az új tanév előkészü­letei. Augusztus másodikán vala­mennyi főiskolán megkezdődtek a vizsgák. Az idén 440.000-rei több hallgatója lesz a szovjet főiskolák­nak. mint tavaly. Sokkal több hall­gatójuk lesz a mezőgazdasági is­koláknak és intézeteknek is. • ,Az elmúlt héten Haifában, Je­ruzsálemben és 'Tel-Avivban nagy tüntetések és tiltakozó gyűlése* zajlottak le a fokozódó drágaság el­len. „Kol Haan" szerint a tün­tetők „Le a drágasággal, kenyeret akarunk!" ,,Kenyeret, munkát, füg­getlenséget és békét akarunk!" „Békét az arabokkal!' 2 „Éljen a munkások szolidaritása a kenyérért, a munkáért, a függetlenségért és a békéért folyó harcban" jelsza­vakkal vonultak fel. • A bukaresti központi népi alko­tási otthon augusztus 23-ának — Románia felszabadulása 10. évfor­dulójának tiszteletére népi alkotá­si versenyt indított a „Román­szovjet barátság" jelszó alatt. A versenyben a román dolgozók tíz­ezrei vesznek részt. • Eisenhower amerikai elnök az augusztus 4-i rendes sajtóértekez­leten az újságírók feltett kérdései­re adott válaszában főleg az atom­erővel kapcsolatos szovjet-amerikai tárgyalásról nyilatkozott. Eisenho­wer azt állította, hogy az amerikai javaslatot (Eisenhower 1953. de­cember 8-á javaslatát) a Szov­jetunióban nem fogadták pozití­van. Ismert tény, hogy a Szovjet­unió teljes készségét fejezte ki ar­ra, hogy hajlandó tárgyalni az atomerő felhasználásáról és köve­telte. hogy a szerződést aláíró ál­lamok kötelezzék magukat, hogy sem atom-, sem hidrogénfegyvert vagy bármely más tömegpusztító fegyvert nem alkalmaznak. Eisen­hower továbbá kijelentette, hogy az Egyesült Államok most „nem engedik be a Kínai Népköztársa ságot semilyen hangadó szervezet­be.'' A legfontosabb a terv betartása író Vendel elvtárs országunk egy nagy kanalizációs munkáján dolgo­zik. A Vodostav nemzeti vállalat egyik legjobb mestere. Jó mun­kájáért állami segélyt kapott, hogy családi házat építhessen. — Sohasem gondoltam — mond­ja író elvtárs — hogy valamikor házat építhetek magamnak. író elvtárs ezeket mondja mun­kájáról. — Az építkezésen nagyon fon­tos a jó kollektíva megalakítása. Ez a vezetők és a munkások közötti jó viszonyt és a szilárd önkéntes munkafegyelem megteremtését je­lenti. A munkahelyet rendesen elő kell készíteni. — A legfontosabb az, hogy terv szerint dolgozzunk — folytatja — és azt pontosan betartsuk. A ter­vet dekádokra és napokra bontjuk fel. Minden reggel minden dolgo­zóval megbeszéljük a napi felada­tokat. A felmerülő akadályokat azonnal a helyszínen orvosoljuk. Kunosik István, Bratislava. Büszkék vagyunk a jól végzett munkára 16 éves vagyok, de soha olyan boldog pillanatot még nem éltem át, mint július 27-én, brigádunk búcsúztatásánál. Amikor nevemet hallottam említeni a kitüntetett if­júmunkásolt között, kimondhatat­lan öröm fogott el. S ez még csak fokozódott, amikor mellemre tűz­ték a „Szövetségi Vasútvonal bri­gádosa'-' arany jelvényét. Éreztem, hogy méltó tagja vagyok a Cseh­szlovákiai Ifjúsági Szövetségnek. Régen vágytam erre az alkalom­ra diáktársaimmal együtt, hogy be­bizonyíthassuk hazánk dolgozóinak odaadásunkat és megértésünket a szebb jövőért — a szocializmusért folytatott harc iránt. Eljöttünk a szövetségi vasútépítésre egy hó­napi brágádmunkára, hogy meg­mutassuk, jó munkával, lelkesen építjük drága hazánkat. Mi, rozsnyói diákok megelége­detten és büszkén távozunk a jól végzett munka után, az építkezés­ről, hiszen a mi iskolánk szerezte meg az elsőséget- a versenyben, el­nyertük a Szövetségi Vasútvonal legjobb brigádcsoportját megillető vándorzászlót. Tóth Ernő, Felsőipariskola bányászati tagozata, Rozsnyó. Az állandó bizottságok munkájáról Az állandó bizottság munkaterve Egyetlen állandó bizottság sem működhet munkaterv nélkül. A munkaterv kidolgozása már csak azért is fontos, mert enélkül az ál­landó bizottság könnyen a végre­hajtó szervek függvényévé válna. Ki dolgozza ki a munkatervet? A •munkatervet az egyes állandó bi­zottságok dolgozzák ki, éspedig mindjárt megalakulásuk után. Ki nyújt segítséget a munkaterv kidolgozásánál? Nem volna helyes, ha a NB tanácsa dolgozná ki az ál­landó bizottság munkatervét, azon­ban a tanács köteles a munkaterv kidolgozásában segíteni. Mennyi időre kell kidolgozni a munkatervet? A munkaterv ne­gyedéves. Hosszabb időre szóló ter­vet nem ajánlatos kidolgozni, mert akkor csajt kevéssé lehetne kon­krét s nem foglalhatna magában oly feladatokat, amelyek időközben merültek fel. Szintén helytelenül járna el az állandó bizottság, ha egyhavi mun­katervet dolgozna ki, ami tulajdon­képpen azt jelentené, hogy ülésről ülésre dolgozza ki feladatait. Milyen legyen a munkaterv? A munkaterv ne legyen túlzsúfolt, ha­nem csak annyi feladatot foglaljon magában, amennyit negyedév alatt csakugyan el lehet végezni. Legyen reális és konkrét, né szabja meg a feladatokat csupán nagy általános­ságban. Az állandó bizottság és a NB végrehajtó szervei munkatervei kö­zötti összhang. Az állandó bizott­ság munkatervét a NB tanácsának munkatervével egybehangzóan ál­lítja össze. Ez azért is ajánlatos, mivel a tanács maga, mint a NB szerve, a NB ülésén hozott határo­zatoknak megfelelően készíti el munkatervét. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az állandó bizottság munkaterve egyszerű má­solata lehet a tanács munkatervé­nek. Hiszen az állandó bizottság munkaterve az új kérdések és in­dítványok egész sorát foglalhatja magában, melyekre a tanács mun­katerve nem térhetett ki, nehogy túlságosan aprólékos legyen. Más­részt éppen az állandó bizottságok­tól várnak nagyarányú önálló kez­deményezést. Azonkívül a tanács­nak szélesebb feladata és jogköre van, ami lehetetlenné teszi a mun­katervek szószerinti egyezését. Az állandó bizottság munkaterve ki­egészítheti és bővítheti a tanács által indítványozott intézkedéseket. Fontosabb azonban a következő: a NB tanácsa és az állandó bizott­ság munkájának alapiránya kell, hogy megegyezzen, az állandó bi­zottság intézkedései nem szabad, hogy ellentétben legyenek a tanács intézkedéseivel. Az állandó bizottság tervének összhangban kell állnia az ügyosz­tályok és intézőségek munkatervei­vel is, hogy kikerülhessék az eset­leg ellentétes intézkedéseket. Tudni kell azonban, hogy az ügyosztály és az intézőség munkaterve nagyrész­ben csak igazgatási feladatokat tar­talmaz és ezért inkább a tanács munkaterve az irányadó. Az állandó bizottság munkatervé­nek tartalma. A munkatervnek tar­talmaznia kell az ülések rend­jét és azokat a kérdéseket, ame­lyekkel majd az üléseken foglal­koznak. Tartalmaznia kell az a k­tívahálózat fejlesztésére vo­natkozó határozatokat: vállalatok és intézmények ellenőrzését; a felsőbb rendelkezések végrehaj­tásának s magának a NB appará­tusa működésének ellenőrzését; tartalmaznia kell azt is, hogy mi­lyen módon erősítse meg az állandó bizottság a tömegszervezetekkel és az állami szervekkel való kapcsola­tát. A munkaterv ezenkívül foglal­ja magában a NB ülései előkészíté­sében nyújtandó segítség formáit is és tartalmazzon önálló indít­ványokat is. A legfontosabb munkatervi pon-' tok közé tartozik az ellenőrzés kér­dése és a tömegekkel való kapcso­lat megszervezése és megszilárdí­tása az aktivisták által. A munkatervben az egyes pon­toknál meg kell határozni azt a sze­mélyt, aki az egyes feladatok telje­sítéséért felel s meg kell jelölni a határidőt is, amelyen belül a fel­adatot el kell végezni. Minden jól megy, hajói dolgozunk A ki először jár Jénén, elretten attól a gondolattól, hogy ott élje le az életét. Elretten azért, mert a falunak se országútja, se vasútja, se postahivatala, se autóbuszközleke­dése nincs, s elretten azért is, mert az év nagyobb részében a házak kö­zött, meg mindenütt feneketlen nagy a sár. A jénei parasztoknak mégis kedves e hely, berke, pata­kocskája, gyümölcsöse, mindene. A javarészt terméketlen földnek is csak olyan a varázsa az emberekre, mint bárhol másutt. A gazdák ter­ménnyel, aprójószággal és miegy­mással szívesen gazdagítanak a környék piacán, ha az időjárás megengedi. De hogy eldugott hely­re telepedtek az ősök, baj sokféle szempontból. * Az egyik éltesebb gazda szerint azért baj, mert csak egy felé, éspedig Rimaszécs felé mehetnek, a másik szerint meg azért, mert itt a paraszti munkán kí­vül nincs más munkalehetőség. Baj a sáros út, a gyermekeknek is, akik a szécsi középiskolából hetekig ki­maradnak, ha az esőzés beáll. Aki nyitott szemmel jár, észre­vehette, hogy az a változás, amely az országban végbement, e határ­menti kis falut is érintette. Először abban mutatkozott meg ez, hogy parasztfiatalok hagyták el a falut és magasabb iskolába iratkoztak, (nagy szó ez olyan helyen, ahol azelőtt egy fiatal sem tanulhatott főiskolán). Aztán az apró-cseprő dolgok elintézése, a nyugdíjbiztosí­tás és az aggkori segély rendezése, mind-mind arról győzte meg a jénei parasztokat, hogy ez a világ ő ér­tük is van. Ekkor már látogatottabb lett a falu, a járásról népnevelők látogatták őket. S bizony szerették, becsülték őket, a gyűlésekre eljár­tak, és meghallgatták szavukat or­szág és világ dolgáról. Egy emléke­zetes vasárnap délután megalakult a szövetkezet. Ennyi röviden a történet a fa­luról, ennyit tudsz meg a forró nyári délutánon, az aratás kezdetén. Mert itt még csak most nemrég érett kasza alá az őszi árpa, amely­nek egy részét keresztbe is rakták a jéneiek a dombtetőn. Ha a határ­ban széjjelnézel, azt látod, hogy a parasztok megtalálták számításu­kat. A kapásnövények tiszták, a kukorica szemlátomást nő, a bur­gonya szépen bokrosodik. De senki se gondolja, hogy Jénén a gabona­féle vagy a kapásnövény a gazda­ember reménye, büszkesége. Nem. A szarvasmarha, a juh és a sertés­állomány a gazdálkodás alapja. A juhállomány például csak gyapjú­ból évi 50.000 korona jövedelmet hoz a szövetkezetnek. Él a faluban egy ember, Szalai János a neve. A szép sertésállo­mány igen gondos őrének, ápolójá­nak nevezik az öreget. Bár a falu szélén lakik testvéröccsével egy házban, őt ott nappal nem találod. Annak a széles udvarnak a nyári konyhájában, istállójában vagy csűrében kell keresned, ahol a ser­tések egy része van elhelyezve. Ott jár-kel az öreg a konyha és a ka­rám közén, hajnali háromtól sötét estig. Ahogy nézed az öreget, amint^ karám szélén áll és gyönyörködik az állatokban, borostás álla, fülét eltakaró deresedő haja, de még me­legséget sugárzó szeme sem árulja el, hogy ezen a helyen 48 satnya malaccal kezdte a gazdálkodást és azóta egíinaga 37 anyát és 150 ma­lacot nevo'.t fel. Leghűbb, legdolgo­sabb embere a szövetkezetnek. Szereti a munkát, mindig is sze­rette, csakhát régebben az élethez sem volt kedve, mert özvegy ember volt. Talán még a nagy magányos­ságot is elviselte volna, ha öccse és sógorasszonya nem bánnak vele mostohán. De szorgalmáért soha­sem kapott jó szót, még jó falatot sem. Hogy milyen életet élt velük, arra emlékezni is rossz. Ha a sógor­asszonyának baja volt, ő szorult érte, ha a gyerek elterült futtában az udvaron, ő kapott ki érte, ha a tehén lesántult a csapáson, annak ő volt az oka, és így sorolhat­nánk á végtelenségig. Csak addig voltak körülötte, amíg a pénzét kezükbe számolta, aztán kezdődött minden elölről. Sok könnyet, sok szidalmat kellett lenyelnie, mert élt, még hozzá a — testvéröccs há­zában élt. Hogy mindenért bántot­ták, azt még el lehetett viselni. De hogy a munkájáért nem kapott megbecsülést, azt már nehezebben. Sokszor felidézi magában új mun­kahelyér. a régebbi sorsot. Egy do­logra, amíg él, mindig emlékezni fog. Arra a napra, amikor a szövet­kezeti elnök így szólt hozzá: — Kellene maga nekünk, János bácsi. — Ugyan hol lennék én már jó, fiam? — A sertésállománynál. Náponta felidézi ezt a pillanatot. Mert hát az volt akkor a kérdés, hogy ha nem szerették eddig, váj­jon a szövetkezetben szeretni fog­ják-e? Azóta érezte meg, hogy a kö­zösségben szerezhet igazán megbe­csülést, ha a munkáját kifogástala­nul elvégzi. Szalai Jánosnak a szövetkezet­ben nyugodtan peregnek napjai, hónapjai, évei. Déltájt olvasásra is telik az idejéből. A lapokat az öreg kemence hátán tartja és ha a krumplit vagy a vizet a tűzhelyre tette és jól alátüzelt, böngészge­tett a hírekben. Főként a sertés­ápolókról szóló leírások kötötték le figyelmét. A kongresszusi anyagból is a szakmájához vágó részt betűzte át. A tanulságot így vonta le belőle: — Minden jól megy, ha jól dol­gozunk! Nagyban az ő érdeme, hogy a kongresszus után húsz hizódisznót adhat be a szövetkezet terven felül. M. J. j V-

Next

/
Thumbnails
Contents