Uj Szó, 1954. augusztus (7. évfolyam, 186-212.szám)

1954-08-06 / 190. szám, péntek

1954. augusztus 6. tfJSZO J_ PÁRTELE T J Ahol nem a víz az úr... A NAGY MEGYERI JÁRÁSI párt­bizottság már az ősszel,- úgy irá­nyította a falusi pártszervezeteket, hogy szövetkezeteink, állami birto­kaink a legnagyobb mértékben al­kalmazzák a gyakorlatban a szov­jet kolhozok tapasztalatait, betart­sák az agrotechnikai határidőket, ndgy gondot fordítsanak a trágyá­zásra és idejében és jól megművel­jék a földeket. A járás vetési te­rületének több mint 90 százalékán alkalmazták a kereszt- és szűkso­ros vetést. A mélyszántást is ide­jében elvégezték az egész járás te­rületén. A hosszú és rossz tél után EFSz-eink nagy részben használ­ták a fejtrágyát a gabona megerő­sítése céljából, amely a rossz tél után igen gyenge volt. Ez volt az élső lépésünk az idei termés meg­alapozására. Az aratás megkezdé­sének ideje előtt kidolgozták a já­' rási aratási tervet, úgyszintén min­den szövetkezet részére kidolgoz­tak aratási, cséplési, és beszolgál­tatási tervet. Ezeket a pártszerve­zetek a szövetkezetek gyűlésein letárgyalták és így minden kom­munista és EFSz-tag előtt ismere­tesek voltak a feladatok. A ter­vekkel összhangba hozták a gép­és traktorállomás és a felvásárlási üzem tervét is. Később pártaktívát hívtak össze, ahol a járási pártbi­zottság ellenőrizte a tervek letár­gyalását. Ezután széleskörű aktí­vát hívtak össze az EFSz-ekből és a népi szervekből, valamint a tö­megszervezetek képviselőiből és a gazdasági szervek dolgozóiból. Az aktíván meggyőződtek arról, hogy a kommunisták és az összes mező­gazdasági dolgozók ismerik felada­taikat. A megállapított hiányossá­gok kiküszöbölésére javaslatot dol­goztak ki, amellyel megismertették a mezőgazdasági dolgozókat és a falusi pártszervezetek és szövetke­zetek segítséget kaptak a járási pártbizottságtól és a járási nemzeti bizottságtól. A hiányosságokat úgy küszöbölték ki, hogy a járási párt­bizottság és a JNB tagjai szemé­lyesen kimentek a falvakra és a helyszínen segítettek. A traktorállomás és a felvásárló üzem dolgozói az aratás megkezdé­se előtt összüzemi gyűléseket hív­tak össze, ahol letárgyalták az idei aratás jelentőségét pártunk X. kongresszusa határozatainak és a párt és kormány aratási felhívásá­nak szellemében. Közvetlen az aratás megkezdése •előtt megállapítottuk; hogy szövet­kezeteink és állami birtokaink dol­gozói jól felkészültek az idei ara­tásra. Azonban bizonyos hiányosságok mutatkoztak a gabonaszárítóhelyek előkészítésében és a gépek javítá­sa körül is. Ez leginkább megmu­tatkozott az alistáli brigádnál is, ahol volt olyan kévekötözőgép is, amely az aratás második napján sem tudott megindulni. Ettől a hiányosságtól eltekintve a munka­erkölcs jó volt és EFSz-eink na­gyon helyesnek tartották azt a jel­szót, hogy „a cséplőgéptől az el­ső gabonát az állam raktárába". Ezt egyénileg gazdálkodó kis. , és kö­zépparasztjaink is magukévá tet­ték. Aratási tervünk 12 napra, a beadási kötelezettség teljesítése az aratás megkezdésétől számítva 17 napra, vagyis július 28-ra volt ter­vezvé. Az állami beadási terv aug. 5-ét irta erre elő. AZ ESŐS IDŐJÁRÁS késleltette a munkálatok megkezdését és me­netét. Július 15-én pedig veszélyes árviz fenyegette járásunk terüle­tét, úgyhogy dolgozóinknak nagy­részét a Duna-gátakra kellett irá­nyítani, hogy az önfeláldozó mun­kát végző hadsereggel karöltve megvédhessük járásunkat és az egész Csallóközt az árvízveszélytől. A járási pártbizottságnak és a népi szerveknek figyelme is tehát az árvízveszély ellen volt irányít­va, legfontosabb feladat volt a la­kosság megmentése, több faluból át kellett lakoltatni a polgárokat a magasabban fekvő területeken lévő falvakba, sőt még a szomszédos galántai járásba is. Igy a járási pártbizottság és a népi szervek az aratás, cséplés és a felvásárlás me­patére kevesebb gondot tudtak for­dítani. Ezek a körülmények nehe­zebbé tették munkánkat és a ter­vek betartása lehetetlenné vált. Ezért a munkálatokkal alaposan le­maradtunk, sőt hátul kullogtunk, úgyhogy már a hatodik helyen vol­tunk. VOLTAK OLYAN szervezeteink is, amelyek nem tartották be a járási pártbizottság határozatait, mint Rakottyás, Medve és Bogya. Ezeket naponta kellett figyelmez­tetni a kommunisták agitációs-pro­pagációs munkájának jelentőségé­re. Naponta rövid üléseket tartott a párt, a népi szervek és a gazda­sági szervekből alakított bizottság, amely értékelte és irányította a munkálatokat. konkrét és gyors határozatokat hozott a hiányossá­gok eltávolítására. A bizottság az ülések után azonnal kapcsolatba lépett a falvakba beosztott funk­cionáriusokkal és falusi szerveze­tekkel, szövetkezetekkel és a trak­,torállomással és így sikerült egyes helytelen nézeteket is megvilágíta­ni a dolgozók előtt. Például voltak olyan nézetek némely szövetkezet­ben, hogy a beadást csak akkor le­het teljesíteni, ha elvégzik a csép­lést és széjjelosztják a munkaegy­ségekre járó járulékot, Jélrete-, szik a vetőmagot és a különféle alapokra is meghagyják a tervezett gabonamennyiséget. Megmagyaráz­tuk dolgozó parasztjainknak, hogy jut mindenre gabona, hisz elég bő termés van. , Most, a termés betakarítása után láthatjuk, hogy dolgozó paraszt­jaink egészévi szívós munkája a kommunisták és népnevelők se­gítségével, valamint a korszerű gé­pek alkalmazásával meghozta gyü­mölcsét. JÓ PARASZTI MONDÁS SZE­RINT: „A föld is csak cserébe ad" — a szakszerűen megművelt föl­dek átlagban gazdag termést hoz­tak. Több községben rekordtermést értünk el. A nyárasdi állami bir­tokon például egy hatalmas táblán búzából 41 mázsás hektárhozamot, az ekecsi szövetkezetben pedig 36 mázsás hektárhozamot értünk el. Az idén szép eredményeket értek el egyénileg dolgozó parasztjaink is és beadasi kötelezettségeik tel­jesítésében nem maradtak el. Gabonatermésünk jó. A begyűj­tési munkálatok terén leküzdöttük a fogyatékosságokat, így elértük, hogy járásunk az állami terv ha­tárideje előtt 4 nappal száz száza­lékra teljesítette beadási kötele­zettségét. Eddig már 101.48 szá­zalékra teljesítettük beadási köte­lezettségünket. Azonban meg kell említenünk, hogy a többi mező­gazdasági termék beadásában nem a legjobban állunk, mert az ütem­tervet nem teljesíti járásunk min­denből egyenletesen, például a ser­téshúst csak 81, a tejet 85, a to­jás beadását pedig csak 73.6 szá­zalékra teljesítjük. _ Marhahúsból 108 százalékra teljesítjük a beadást. Ezen a téren szintén operatív in­tézkedésekre lesz szükség, hogy a mutatkozó hiányosságokat helyre­hozzuk. A járási bizottság és az összes dolgozók legfőbb feladata az állatállomány feljavítása. Ennek érdekében több konkrét intézke­dést kell tennünk. NAGYON FONTOS A TAKAR­MÁNYALAP biztosítása, mégpedig a másodnövények vetésével. Csök­kentenünk kell az állatok elhullási százalékát. Nagyobb gondot fordí­tunk az állatok kezelésére és be­vezetjük az etetők és fejők hozam szerinti jutalmazását és még na­gyobb gondot fordítunk arra, hogy a szovjet módszereket minél na­gyobb mértékben alkalmazzák a mezőgazdaságban. Törődnünk kell a tarlóhántás befejezésével, a kom­bájnok után hagyott szalma össze­gyűjtésével, hogy így biztosíthas­suk a jövő évi termés alapjait és az állati termékek mennyiségének és minőségének emelését. Ezekkel az intézkedésekkel biztosítjuk pár­tunk X. kongresszusa irányelveinek megvalósítását, amelyek dolgozó népünk életszínvonalának emelését szolgálják. Faraga Ferenc, a nagymegyeri járási pártbizottság vezetőtitkára. Minden embernek van egy kitű­zött célja, melyet élete folyamán megvalósítani igyekszik. Ez a cél­kitűzés a saebb és jobb jövő eléré­sére az emberekben már a kora ifjúkorban észlelhető. Vidámmá és örömteljessé teszi az ifjú életét, aki úgy érzi, hogy valóban van miért élnie. E szépnek és jónak megvaló­sítása a további években már sok. kai bonyolultabb és nagyon sokszor nehézségekbe ütközik. A mai ifjú azonban az útjába kerülő nehézsé­geket már könnyen ki tudja küszö­bölni. Igy voltam ezzel én is. Még alig voltam 13 éves, amikor elhatároz­tam, hogy tanulni fogok. Erről még szüleimnek sem mertem szólni, mert tudtam, hogy mi a céljuk velem. Ekkor a középiskola II. osztályába jártain. Két év múlva, a középisko­la IV. osztályának elvégzése után, amikor pályát kellett választanom, azzal a kéréssel álltam szüleim elé, (hogy engedjék meg tanulmányaim folytatását. Erre apámtól a követ­kező választ kaptam: „Nem mégy sehová. En téged nem bírlak tanít­tatni. Itthon maradsz s velem fogsz dolgozni a mezőn. Nem jó neked itthon? Itt elt családunk minden őse, miért ne élhetnél te is közöt­tünk 1..." Apám szemében, aki pa. Tagjelölt lettem rasztcsaládból származott, ez egy fel­sőbbrendű lénytől elrendelt törvény­szerűség volt. Apámnak ez a vála. sza, — amint már előzőleg említet­tem — nagyon elkedvetlenített, de a harcot nem adtam fel. Sokat gon­dolkoztam azon, hogyan közeledjem szüleimhez még egyszer ezzel a kér­déssel és hogyan győzzem meg íöket célkitűzésem helyességéről. Elhatá­roztam, hogy újból beszélek velük. Megmagyaráztam édesapámnak úgy, ahogy tudtam s ahogyan azt már több könyvből olvastam, — hogy ma már nem a múltban élünk, nem zsákmányol ki bennünket töb­bé a kulák, nem kell látástól.vaku. lásig dolgoznunk s az állam megad­ja a lehetőséget a tanulásra minden munkás, kis- és középparaszt gyer­mekének. Többszöri kísérleteim vé­gül is eredményre vezettek. Szü­leim nagynehezen beleegyeztek, hogy tovább tanulhassak. Beiratkoztam a bratislavai MPG­ba, ahol az első naptól kezdve erős munkakarattal fogtam hozzá a tanu. láshoz. Szorgalmasan tanultam és ezenkívül számos szépirodalmi, po. litikai munkát áttanulmányoztam. A könyvekből kezdtem közelebbről megismerkedni a CsKP-val és annak múltjával. Rájöttem, hogy az egye­düli helyes út az, amelyen pártunk bennünket a szebb és jobb jövő felé vezet. Rájöttem, hogy hálával tar­tozom pártunknak intézkedéséért, amellyel lehetővé tette számomra a tanulást. Ezért elhatároztam, hogy a jövőben úgy fogok dolgozni, hogy kiérdemeljem a pártba való felvéte. lemet. Ezzel a szilárd elhatározással léptem ebben az iskolai évben a Rozsnyói Magyar Pedagógiai Gim­náziumba. Most, amikor az üzemi párt­szervezet felvett pártunk tag­jelöltjeinek soraiba, úgy érzem, hogy életemben ez ideig ez volt a legnagyobb esemény. Bátran és örömmel mondhatom, hogy betel­jesült a vágyam. Párttagjelölt let­tem. Tagja leszek népünk élcsapa. tának, amely kivívta nekünk a sza. badságot és a békét. Ezért a jelölti időszak alatt úgy kell tanulnom, hogy két év után megalkuvást nem ismerő, lelkiismeretes kommunista legyek. Tudatában vagyok annak, hogy a jövőben mint kommunistára még nagyobb feladatok várnak rám, mind az iskolában, mind a gyakor­lati életben. Én azonban mindezt a népért örömmel vállalóm. Révész Bertalan, a Rozsnyói Magyar Peda­gógiai Gimnázium hallga­tója. A Német Demokratikus Köztársaság: népi kamarájának gyűlése Augusztus 4-én megkezdődött a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának gyűlése. A gyűlésen az alábbi kérdéseket tárgyalták meg: 1. A Német Demokratikus Köz­társaság kormányának nyilatkozata. 2. Törvény a Német Demokrati­kus Köztársaság népi kamarájába 1954. október 17-én tartandó válasz, tásokról. 3. Törvény a kerületi tanácsokba való választásokról. 4. Törvény a természet védelmé, ről és egyéb kérdések. Ottó Grotewohl, a Német Demo­kratikus Köztársaság rpiniszterel­nöke kormánynyilatkozatot tett a genfi értekezletnek és a szovjet kormány 1954. július 24-i jegyzéké­nek jelentőségéről. Ottó Grotewohl beszéde után vita volt a kormánynyilatkozatról. Né­metország liberális-demokrata párt. jának csoportja nevében Johannes Dieckmann, a párt alelnöke és a népi kamara elnöke szólalt fel. Ki­emelte, hogy a Német Demokrati, kus Köztársaság lakosságfának ösz­szes rétegei egyetértenek a kor­mány külpolitikájával és hangsú­lyozta, hogy Ottó Grotewohl minisz­terelnök nyilatkozata logikus kö­vetkezménye annak a politikának, amelyet a Német Demokratikus Köztársaság kormánya a némpt nép egységéért és a világbéke biztosítá­sáért vívott harcban folytatott. Németország Szocialista Egység­pártjának csoportja nevében Oelss. ner képviselő szólalt fel. Örömmel fogadta a szovjet kormánynak az európai kollektív biztonság ügyében a nyugati államok kormányaihoz intézett jegyzékét. F. Oelssner ki­jelentette: „A szovjet kormány jegyzékében foglalt javaslatok lehe­tővé teszik egy olyan biztonsági rendszernek megteremtését Európá­ban, amely egyúttal nagy segítsé­get nyújtana a német népnek a demokratikus, független és békesze­rető Németországért folytatott har­cában. A kereszténydemokrata únio cso­portja nevében Ottó Nuschke képvi. selő, miniszterelnökhelyettes szólalt fel a vitában. Hangsúlyozta, hogy a szovjet kormánynak a kollektív biz­tonságról szóló jegyzéke óriási je­lentőségű minden német számára. A jegyzék utat mutat a német nemzet életfontosságú kérdéseinek megöl, dására. A felszólalók egyetértettek a Né­met Demokratikus Köztársaság kor­mányának nyilatkozatával. A vita lezárása után a népi ka. mara határozatot hozott, amelyben jóváhagyja az NDK kormánynyilat­kozatot. A népi kamara elhatároz­ta, hogy az NDK kormányának nyi­latkozatában javasolt formában fel. hívást intéz a szövetségi köztársa­ság képviselőházához. Li Szán Cso tábornok tiltakozása a semleges államok felügyelő bizottságának személyzete ellen elkövetett incidensek miatt Az Üj Kína sajtóiroda keszoni tu. dósítójának jelentése szerint Li Szan Cso tábornok, a koreai-kínai küldöttség Vezetője augusztus 3-án a fegyverszüneti katonai bizottság rendkívüli ülésén a koreai-kínai fél kérésére határozottan tiltakozott az ellen, hogy az amerikai fél veszé­lyezteti a semleges államok fel­ügyelő bizottsága személyzetének biztonságát. Július 31-e óta Dél-Koreában — Incsonban, Puszanban, Kunszánban és Szöulban számos, már előre elő­készített tüntetés történt, melyek során sértő támadásokat intéztek a semleges államok felügyelő bízott, ságának és a bizottság semleges in­spekciós csoportjainak tagjai ellen. Az incidenseket az amerikai és a liszinmanista hivatolok és rendőr­ség szervezték, irányították, sőt, maguk is részt vettek az incidensek­ben. Puszanban és Kunszanban lő­fegyvert és bombákat alkalmaztak a semleges inspekciós csoportok tagjai ellen. Li Szan Cso tábornok felhívta az amerikai fél figyelmét arra, hogy intézkedéseket kell tennie ezen bűn­cselekmények beszüntetésére, me­lyeknek célja a semleges államok felügyelő bizottsága munkájának szabotálása, a fegyverszüneti egyez­mény megszegése és feszült helyzet kialakítása Ázsiában. Arra is felhívta az amerikai fél figyelmét, hogy előzze meg a továb. bi hasonló incidenseket és szigo. rúan büntesse meg az említett inci­densekben vétkes személyeket. Az amerikai fél minden lehetőt igyekezett elkövetni, hogy a felelős­séget elhárítsa magáról, végül azon. ban kénytelen volt beismerni, hogy a saját katonai ellenőrzése alá tar. tozó területen sok incidens történt f mely veszélyeztette a bizottság sze­mélyzetének biztonságát és munká­ját. Az amerikai fél Ígéretet tett, hogy továbbra is teljesíteni fogja a bizottság személyzete iránti kötele­zettségeit. A német kérdés békés megoldását szorgalmazó brit koordinációs bizottság nyilatkozata A német kérdés békés megoldása híveinek koordinációs bizottsága, mely szervezet körülbelül egy évvel ezelőtt létesült, a német kérdés bé. kés megoldásáért küzdő több angol közszervezet törekvésének egységes irányítására, nyilatkozatot tett köz. zé, amelyben felhívja az angol né­pet, hogy egyöntetűen támogassa az államok közti békés tárgyalás gon­dolatát. A nyilatkozatban az áll, hogy az Egyesült Államok és Anglia „nyílt nyomást" gyakorol Franciaországra és igyekszik beleegyezését kikény. szeríteni Nyugat-Németország újra­felfegyverzésébe. A koordinációs bizottság nyilatkozatában továbbra kijelenti: A „Le Monde" című fran­cia lap, Ollenhauer, a Német Szo­ciáldemokrata Párt vezére és a brit képviselőház számos munkáspárti tagja felhívást adtak ki újabb tár. gyalások megkezdésére Németor. szágról. A tárgyalások kiinduló pontjául Molotovnak az általános európai biztonsági egyezmény meg­teremtésére tett javáslatai szolgál, hatnának. Az általános biztonsági egyezményhez az Egyesült Államok is hozzájárulhat. A szovjet kor­mány július 24-i jegyzéke újabb fel­hívás volt egy ilyen értekezlet ösz­szehívására. Még nem késő e kér, dés megoldása. A nemzetközi légkör tisztul. Németország újrafelfegyver. zése jóvátehetetlen lépés lenne, amely megakadályozná a tartós európai béke megteremtését. Fel­hívjuk az összes érdekelt szerveze­teket és egyéneket, tegyenek meg minden erőfeszítést annak érdeké­ben, hogy összehívják a német kér­dést megoldani hivatott értekezletet további tárgyalások folytatására." A német kérdés békés megoldása hívei koordinációs bizottságának el* nöke John Elton neves angol jo^ gász. A japán kormány tárgyalni fog a Kínai Népköztársaság kereskedelmi képviselőivel A Kiodo Cusin, japán sajtóügy­nökség jelentése szerint a japán kormány engedélyt adott a Kínai Népköztársaság kereskedelmi kép­viselőinek, hogy Japánba utazza­nak és tárgyaljanak a két ország közötti kereskedelem fejlesztéséről. Természetesen nyilvánvaló, liogy a japán hivatalok a nagyközönség nyomására szánták el magukat er­re a lépésre, miután a tömegek kő-, vetelték a demokratikus tábor or­szágaival való kereskedelmi kap­csolatok fejlesztését. k

Next

/
Thumbnails
Contents