Uj Szó, 1954. augusztus (7. évfolyam, 186-212.szám)

1954-08-26 / 207. szám, csütörtök

2 \ UJSZO 1954. augusztus 26. Űjabb három járás teljesítette a gabonabegyűjtés tervét A dunaszerdahelyi kis- és közép­parasztok az elemi csapások elle­nére is minden törekvésükkel azon voltak, hogy az állami beadási ter­yet a lehető legjobban teljesítsék. Kedden, augusztus 24-én ez a tö­rekvésük sikerrel járt. Ugyanis a itíunaszerdahelyi járás 1ÖC.06 száza­lékos szerződéses tervteljesítést jelentett. Az állami beadási tervet a felajánlás szerint augusztus 20­ig teijesítik. Kedden, augusztus 24-én 19 óra­kor az aranyosmaróti járás 100.1 százalékos begyűjtési tervteljesí­tést jelentett, mint ötödik a nyitrai kerületben. A kitűzött határidőt egy nappal lerövidítették, ugyanis a járás szövetkezetei idejében 130 százalékra teljesítették a gabona­beadás globális tervét. A terv idő­elötti teljesítésében nagy érdeme van Szkicov, Tapolcsány, Hocsa, Opatovce nad Žitavou községek la­kóinak. A nyitrai kerületben au­gusztus 23-án estig a gabona 89.9 százalékát felvásárolták. Hazánk keleti járásai közül a ki­rályhelmeci járás teljesítette első­nek éspedig augusztus 21-én 100-5 százalékra a gabonabegyűjtési ter­vet. A kormány által megszabott határidőt tíz nappal megrövidítet­ték. A beadás sikeres teljesítése el­sősorban az EFSz-ek, az állami birtokok és az egyénileg dolgozó kis- és középparasztok érdeme. A begyűjtés jó munkájáért dicséretet érdemelnek a pártszervezetek, a helyi nemzeti bizottságok és a be­gyűjtésben dolgozók. Látogatás egy szövetkezetben A koradélutáni nap fényesen sü­tött, amikor autóbuszunk megállt a zvolenská-slatinai EFSz irodája előtt. Pillantásunk a szövetkezet udvarára esett, ahol lányok és asz­szonyok a napokban kicsépelt gabo­nát tisztították, szárították. Arcu­kon öröm sugárzott, amikor egész évi munkájuk eredményét, a nagy halom gaboríát nézegették. Mielőtt továbbmennénk az irodá­ba, meg kell említenem, hogy a zyo­lenská-slatinai EFSz egyike a leg­jobb szövetkezeteknek köztársasá­gunkban, ahol már több küldöttség tett látogatást. Mi is, mint a köz­ponti közművelődési iskola tanulói jártunk náluk, hogy tapasztalato­kat gyűjtsünk további munkáHkhoz. Hamarosan jött az EFSz elnöke s az irodába vezetett bennünket, ahol % vezetőségi tagokon kívül ott ta­láltuk a helyi közművelődési ott­hon vezetőjét is. Megkértük az EFSz elnökét, hogy mondja el rö­viden a szövetkezet történetét és eredményeit. Tudjuk, hogy a szövet­kezet tagjainak öntudatosságával és munkaszeretetével tűnik ki. Az el­nök beszéde nagyon lekötötte fi­gyelmünket, megcsodáltuk jártassá, gát az irodalomban és politikai is­meretekben, Elmondotta, hogy 1951-ben alakult meg a szövetkezet s ma már mindenki tagja a falu­ban. Majd ismertette, hogyan sike­rült meggyőzni a lakosságot a kö­zös gazdálkodás előnyeiről. Mivel minket a szövetkezet kulturális éle­te érdekelt a legjobban, ez irányban kezdtünk érdeklődni. Mielőtt bele­kezdett volna elbeszélésébe, kétszer is hangsúlyozta, hogyha a tagok nem olvasnának könyveket, újságokat, aligha érték volna el szép eredmé­nyeiket. A könyveket gyakran for­gatják, ezek tudományosan is meg­győzik őket a közös gazdálkodás előnyeiről és a többtermelés fon­tosságáról. Elismeréssel emlékezett meg a helyi tanítókról, akik buzgó igye­kezettel vezetik a község kulturá­lis életét. Nagy segítségükre voltak az aratásban is, naponta kiértékel­ték a csoportok egymásközti ver­senyét s azt a helyi hangszórón át minden este kihirdették. A HNB és a helyi pártszervezet is nagy gondot fordít a falu kulturális éle­tére. Szem előtt tartják, hogy a szo. cializmust csakis öntudatos és mű­velt emberekkel lehet felépíteni. NÉMET BÉLA, a JNB kultúrosztályának dolgozója, Nágymegyer. Á Szlovák Tudományos Akadémia üléséről Ä Szlovák Tudományos Akadé­mia elnöksége az év augusztus 23­án tartotta meg első ülését a nyá­ri szünet után. Az ülésen megtár­gyalta azon intézkedések eddigi menetét, amelyek az akadémián a CsKP X. kongresszusára való elő­készületek keretében és a kongresz­szus után valósultak meg. Pavlik akadémikusnak, az akadémia elnö­kének beszámolója után, amelyet a kongresszusi irányelvekkai kapcso­latos. fő feladatokról tarto.tt, a ve­zetőség határozatokat fogadott el, amelyek alapján teljesítik majd az akadémia egyes munkahelyein azokat a feladatokat, amelyek az irányelvekből hárulnak tudomá­nyunkra és biztosítják, hogy a tu­dományos kutatómunkák tervébe a jövő évben főleg olyan feladatokat sorozzanak be, amelyek a legna­gyobb mértékben támogatni fog­ják az ipari és mezőgazdasági ter­melést. A vita folyamán az elnök­ség tagjai jelentést tettek az aka­démia egyes tagozatainak első fél­évi tevékenységéről és főleg azo­kat a kezdeményezéseket emelték ki, amelyek a mult év szeptembe­rében kiadott kormányhatározat szellemében segítették szocialista építésünket azokon a szakaszokon, amelyeken ezt a X. kongresszus irányelvei legjobban követelték. Az akadémiai konferenciákat és kon­gresszusokat rendezett hazai és külföldi történészek, közgazdászok, az EFSz-ek közgazdasági dolgozói, a geolőgusok, energetikusok, építő­ipari dolgozók, hegesztők, vízgaz­dasági dolgozók és vegyészek rész­vételével. A mezőgazdasági osztály rámutatott a mezőgazdasági kísér­letek szükségességére Szlovákiá­ban és jelentős vitákat rendezett az öntözésről és a technikáról, va­lamint a' vetőmagszükségletekről. Az akadémia elnöksége tárgya­lásának ezt a pontját egy nyilat­kozattal fejezte be, amelyben el­ítéli az ellenséges emigráns rádió­nak a csehszlovák tudósokra vo­natkozó provokációját. A nyilat­kozat kiemeli tudósaink odaadását a csehszlovák nép iránt és odaadá­sát az elfogadott határozatokkal bizonyítja- Főleg a szlovákiai ifjú és - fejlődésben levő tudomány ér­zi, hogy mit jelent a dolgozó nép támogatása. A burzsoáziát, vagy az igazságot szolgálni, valóban két kü­lönböző dolog, de az igazságot és a népet szolgálni, ez tudósaink legfőbb érdeke — ez társadalmunk egységének kifejezője. U-I- R Néhány szó a plakátokról Új anyagok a faiparban Az erdészeti és faiparügyi meg­bízotti hivatal Szlovákia több váro. sában új faanyagokból készült tár­gyakból kiállítást rendezett. A szo­kástól eltérően nem bútorokat mu­tattak be, hanem egészen egyszerű és mindennapi tárgyak képezték a kiállítás dús anyagát. Voltak fából készült fogaskerekek, textilgépekhez való csónakok és csévék, családi és vikend-házak. A bemutatott tárgyak mindegyi­ke fahulladékból, fürészporból ké­szült. A kiállított tárgyak sokolda. lúsága önkéntelenül felvetette a kér­dést, honnan vesznek annyi sok rossz fát, hulladékot, fürészport, ami ily nagytömegű készítmény elö. állításához szükséges. Hudouszek József elvtárs, a kiállítás vezetője, meglepő felvilágosítást ad. A kiter­melt fának 60 százaléka lesz csak szlndeszka, 40 százaléka hulladék vagy fürészpor. Így már érthetővé válik, hogy a nagymennyiségű mel­léktermékek feldolgozásával több üzem foglalkozik. A fatermelés Szlovákiában min­dig fontos tényező volt. München előtt a kitermelt faanyag jórésze mint épületfa, bánya- vagy tűzifa jött forgalomba. Jelentékeny része a termelt fának exportáruként került külföldre. Szlovákiában nem volt egyetlen egy komoly kapacitású bú­torgyár sem — ha figyelmen kívül hagyjuk a két kis székgyárat, vagy a kisebb-nagyobb asztalos üzemeket. Felvetődik önként a kérdés, hogy a kapitalizmus gyilkos versengésében, ahol minden fillérre vigyáztak, ahol a drágább önköltségi árak a válla­latok versenyképességét károsan befolyásolták, miért hagyták kihasz. nálatlanul a kitermelt anyagok sok­szor több, mint 40 százalékát. A vá. lasz egyszerű. A nép alacsony vá­sárlóképessége mellett a bútorfo­gyasztás kisméretű volt, így a vál­lalatoknak nem fizetődött ki a mel­lékanyagok felhasználása. Kelet. Szlovákiának bútorszükségletét, hoz. závéve egész Kárpátukrajnát, két nagy bútorgyár, Schnitzer és Tus­culum látta el. A konjunkturális gazdasági években, tehát 1936—38 között a kassai lerakatnak egész évi forgalma 4—4 és fél millió ko. rona volt. Ezenkívül egypár nagyobb asztalosüzem látta el a bútorszük­ségletet. Érthető, hogy ilyen körül­mények között nem volt szükség arra, hogy a termelés szaporítására új anyagokkal kísérletezzenek. Kedvezően változott életkörülmé­nyeink megmutatkoznak a bútorok iránti keresletben is. Pártunk és kormányunk lakásépítő politikája következtében a családi házak soro­zatai, épülettömbök épülnek, új kor­szerű lakásokkal. Az üj lakásokba már nem szalmazsákot visznek be, hanem új bútorokat. A fiataloknak nyújtott házasodási kölcsönök lehe. tövé teszik, hogy hajlékukat Ízlése­sen, igényesen és kényelmesen ren. dezzék be. Ebben leli magyarázatát, hogy vállalataink ma egy hónap alatt jóval több bútort szolgáltatnak ki, mint a kapitalista kereskedelem egy év alatt. A kereslet napról-nap­ra n5; ezért bútoriparunknak fontos kérdése a megfelelő minőségű bú­tordeszka biztosítása. Faiparunk eredményes kísérlete­zései nyomán egész sorozata szüle­tett meg olyan faanyagoknak, ami. ket vegyi úton, préselés és más el­járások következtében elsőrangú miinöségü deszkává dolgoznak ki. A Likusz.deszka az utolsó idők egyik forradalmi újítása a faiparban. Pu­hafahulladékok kombinációja. A hézagok kitöltését kukoricacsutka adja. Ezekből családi és vikend.há­zak készülnek. Két szoba-konyha, fürdőszobás családi házak modelljei már ki vannak dolgozva. Ma még a kísérletezés és az ármegállapítás van folyamatban, de máris nagy ér­deklődés mutatkozik a külföld ré. széröl, az ilyen házak iránt. Külö­nösen olyan vidékeken, ahol gyako­riak a földlökések, térnek át erre az építkezési rendszerre. A fából készült házak például Svédország, ban olyan népszerűek, hogy Stock­holmban egy egész negyed, 11.000 ház van fából építve. Bútornak Smrekolit nevű új anyagot használnak fel, ami Szlo­vákia ma már hatalmasan fejlett bútoriparának szükségletét elégíti ki. Ugyanebből az anyagból hajók ób vasúti személykocsik belső beren­dezését készítik. A szükséglet állandó növekvése magával hozza, hogy keresni kell a pótlást annak kielégítésére. Így születnek meg az újítások, korszerű­sítések és felhasználhatóvá válik a nyersanyag minden része. Ennek élénk példája Pavlovics József mér­nök, a kassai Pilo.Impregna válla­lat vezetőjének találmánya, aki bükkfából állít elö olyan kemény­fát, amit eddig külföldről kellett vásárolnunk. A Pavlovics élvtárs által kitermelt új anyagból textil, gépekhez szükséges csévéket készí­tenek. Eddig be kellett hoznunk hoz­zá a nyersanyagot, ma ezeket a textilcsónakokat mi exportálhatjuk ki külföldre, nyugatra is, ahonnan iparunknak szükséges anyagot ka­punk érte. A kiállítás rendezésével a megbí­zotti "hivatal jó munkát végzett, mert szemléltetően mutatja meg a szocializmus épíésének egyes állo­másait. Stein Jenő Ha megnézzük Mánesnek és Alešnek a vidéki emberekről — fejnöttekről és gyerekekről — ké­szített rajzait, akaratlanul is fel­merül bennünk a kérdés: Vájjon Aleš és Mánes idejében tényleg ilyen szépek voltak az emberek, vagy pedig a festők szándékosan idealizálták őket? Ha pedig ma tekintjük meg a plakátokat, vagy valamilyen kiállítást, éppen az el­lenkező kérdést tesszük fel: Való­ban ilyen csúnya emberek van­nak náľhnk? A féleletet megkapjuk, ha szétnézünk a munkahelyeken, a játszótereken, az üdülőkben. Csak nagyritkán látunk csúnya embert és ha első tekintetre an­nak is tűnik, mindig találunk ben­ne egy szikra szépséget .*.. csak akarni kell észrevenni. Ha Aleš és Mánes idealizáltak, akkor a mostani festők tipizálnak. Azonban az ő típusaik, akár mun­kás, akár értelmiségi dolgozóról van szó, sablónszerűek. Kemény, makacs, összeszorított állkapocs, óriási test, nem kéz, hanem mancs, kócos haj és piszok. Tud­juk, hogy a gyárban, vagy a me­zőn nem nézhet ki az ember úgy, mintha skatulyából húzták volna ki, de piszok nem tipikusan jel­lemző a dolgozó emberre. A pla­kátokon és képeken kevés a tet­szetős külsejű asszony és lány. Nem vágyódunk a képeken kikent, kifent szépségeket látni. Azonban olyan asszonyokat akarunk látni, akiknek a munkához való viszo­nya, vagy az anyai szeretet, vagy a fiatalos szerelem olyan vonást rajzol arcára, amilyenre a kozme­tika képtelen. Azt akarjuk, hogy a festők visszaadják a gyermeki arc varázsát és ne rajzoljanak a plakátokon furcsa törpéket, akinek arca ismeretlen okokból a felis­merhetetlenségig elmosódott. He­lyes és magától értetődő, hogy a plakátokon mind gyakrabban áb­rázolják a dolgozó embert vagy a munkahelyén, vagy szabad idejé­ben. Azonban sok festő azt hiszi, hogy a dolgozó ember az ember­nek valami különös fajtája, aki­nek durván és nem túl értelme­sen kell kinéznie és aki inkább nyeŕseséget, mint határozottságot áraszt magából. Az értelmiség tagját viszont úgy ábrázolják, ' hogy bárki az első pillanatra meg­állapíthatja, hogy ez az ember otthon még egy szöget sem képes a falbaverni. Természetesen szem­üveges és könyvet tart a kezében. Miért kell napjaink dolgozó em­berét összegyűrt ruhában megörö­kíteni és miért gondolják a plakát­rajzolók, hogy a nyákkendő bur­zsoá csökevény? Még sok ilyen „miéď'-et tehetnénk fel. Elég, ha csak ránézünk sók olyan plakátra, amely úgy látszik futószalagon, minden művészi érzék nélkül ké­szül. Jan Malý • • • A GOTTVVALDOVI KERÜLET­BŐL 157 dolgozó költözött már át a kadani, podborani és a ma­riánské-láznei határmenti járások­ba. Legnagyobb részük az EFSz­ekben vagy pedig a határmenti gép- és traktorállomásokon és ál­lami birtokokon dolgozik. A BRATISLAVAI VENDÉGLŐK és éttermek dolgozói felkészülnek, hogy a Szlovák Nemzeti Felkelés Í0. évfordulója ünnepségeire Bra­tislavába érkező számos vendé­get jól kiszolgálhassák. AZ IDÉN 400.000-en látogatták meg a' demanovai völgyet. Az egy­üléses felvonó 70.000 dolgozót szál­lított fel a Chopokra. SKYCOV LAKOSSÁGA a fel­kelés hősei emlékére szép emlék­művet állított a kultúrház elé. A MARTINI TVAR helyiségei­ben kiállították azokat az aján­dékokat, amelyeket a žilinai ke­rület üzemeinek és falvainak dol­gozói a kínai népi felszabadító hadsereg ének- és táncegyüttesé­nek adományoztak. A MARTINI SZLOVÁK NEM­ZETI MÚZEUMBAN kiállítást rendeztek Gottwald elvtársnak az első köztársaság idején kifejtett munkásságát bemutató anyagból. A TÁBORI ÁLLAMI GAZDA­SÁGBAN 6 hektárnyi területen 31 mázsás búzatermést értek el hek­táronként. A DUBOVAI SZÖVETKEZET tagjai két vagon gabonát adtak be terven felül. TRENCSIK MIHÁLY segéd­kombájnosával, Szabó Józseffel Csehországba ment, hogy az ara­tásnál segrttsen. Eddig több mint 110 hektárnyi területről aratták le és csépelték ki a gabonát. A cho­mutovi állami gazdaságban az idén ez a legszebb teljesítmény. A PARDUBICEI KERÜLETBEN eddig 43 szövetkezet és 743 egyéni­leg dolgozó paraszt teljesítette a gabonabeadást. AZ ELMÚLT VASÁRNAP az ús­4 tí ;nad-orlicei jarasban 1.600 bri­gádmunkás segített a termésbeta­karításban. A BRNÓI KERÜLET három já­rásának szövetkezetei teljesítették a gabonabeadást. A MAGYAR TERÜLETI SZÍN­HÁZ a Szlovák Nemzeti Felkelés 10. évfordulója alkalmából augusz­tus 28-án, 29-én és 30-án Olomouc környékén néphadseregünk magyar nemzetiségű katonáinak játszik. A PARDUBICEI MOZDONY­PARK rendszeres sajtótízpercein augusztus 23-a óta főként a vas­úti forgalom legiobb dolgozói or­szágos értekezletének eredményei­ről beszélnek. A BRATISLAVAI KERÜLET dol­gozói és az iskolások figyelemmel kísérték az idei nyári munkákat, s szükség esetén azonnal segítséget nyújtottak mindenütt, ahol a ter­més jó és gyors betakarítása ezt megkövetelte. A komlóbetakarítás­ra most újabb 700 brigádos jelent­kezett, akik augusztus 24-én, ked­den este elutaztak Bratislavából, hogy segítsenek a cseh elvtársak­nak eme fontos ipari növény szedé­sénél. A NECPALI CsISz-TAGOK egy hét alatt csaknem 1.500 órát dol­goztak le az EFSz aratási munká­latainál. A CsISz járási bizottsága ezért a necpali ifjaknak a Falusi Ifjúság Nemzetközi Találkozójá­nak vándorzászlaját adományozta. A HRADEC KRÁLOVEI üveg­ipari kutatóintézet dolgozói befe­jezték az elektrotechnikai célokat szolgáló üvegfonalak új nyers­anyagának megvizsgálását. Az új nyersanyagból készült üvegfonala­kat főleg a villanygépek gyár­tásánál fogják alkalmazni. ÉVRŐL-ÉVRE JAVUL a komló­muTikásokról való gondoskodás. Žatec vidékén példáiul a komló­termelő vidékeken létesített egész­ségügyi központokban 32 orvos és számos önkéntes vöröskeresztes ápolónő gondoskodik majd a bri­gádmunkások egészségéről. A SZÉNFEJTÉS TERVÉT hét­főn, augusztus 23-án az egyes körzetek a következőképpen tel­jesítették. Feketeszén: Karvin IOO.70/0, Orlová 10190/0, Ostrava­észak 93.10/ 0 > Ostrava-dél 89-7%, Ostrava-karvini körzet összesen 980/0. Kladno 93.4"/ 0, Plzen 100.1o/o, Rosice 93o/o. Barnaszén: az észak­csehországi barnaszénkörzet tröszt­í jei: Chomútov 97.2%, Mosit-dél 103.4%, Most-észak 104%, Duch­cov 105.60/0, Bilina 92.9o/ 0 l Tepli­ce 92-80/0. Az északcsehországi bar­naszénkörzet mélybányái IOI.60/0­ra, a felszíni bányák pedig 99.7 o/o-ra teljesítették a tervet. Az északcsehországi barnaszénkörzet I00.40/0, Sokolov mélybánya 97.40/ 0, Sokolov felszíni bánya 89.6%, So­kolov összesen 92o/ 0, Handlová 79.10/0, kékkői szénbányák 86.1%. Összesen a barnaszén 97.7%. Lig­nit: Csehországi lignitüzemek 82.7 0/0, délmorvaországi lignitüzemek 76.70/0, nováki szénbányák 83.1o/o, lignit összesen 79.8.0/0. Földmeny­nyiség eltakarítása: az északcseh­országi barnaszénkörzet a föld­mennyiség eltakarításának tervét 61.60/o-ra, a sokolovoi körzet pedig 77.7%-ra .teljesítette.

Next

/
Thumbnails
Contents