Uj Szó, 1954. augusztus (7. évfolyam, 186-212.szám)

1954-08-26 / 207. szám, csütörtök

Világ proletárj ai egyesüljetek ! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. augusztus 26, csütörtök y 30 fillér VII. évfolyam, 207. szám Üdvözöljük Csehszlovákia hős népét — a fasisztaellenes harcosokat, boldog életünk megvalósítóit/ A húsellátás megjavításáért Ahogy hazánkban egyre másra épülnek az üzemek, gyárak, ha­talmas vízierőművek, gyönyörű lakóházak, iskolák, kultúrházak, kórházak, úgy ezzel párhuzamo­san egyre nagyobbak a dolgozók igényei. Arról van itt szó, hogy dolgozóinknak növekszik a kere­setük, jobban élnek, s a becsüle­tesen megkeresett pénzért ló élel­miszereket akarnak vásárolni. Ezen a téren nincs is panasz, mert bármikor finom, friss^ kenye­ret, zöldséget, gyümölcsöt és egyéb élelmiszert vásárolhatnak. Igen ám, de a kenyérhez, meg az új krumplihoz jó sertéssültet is mellékelni. És éppen itt van a bökkenő. Különösen az utóbbi időben nem egyenletes a húsellá­tás. Az igaz, hogy a háború ál­latállományunkat megtizedelte, s tönkrement gazdaság maradt ránk. mégis a bústermelésben 1948 óta szarvasmarhánál 45 sza­zaiékos, borjúknál 133 százalékos, a piacra kerülő malacoknál 202 %-os növekedést értünk el. Vi­szont rohamosan növekszik a hús­fogyasztás is, annyira, hogy a mezőgazdaság mostani termelése mellett nem tudjuk a nagy ke­resletet teljes egészében kielégí­teni. Arra is rá kell mutatnunk, hogy maga a parasztság az általa ter­melt húsfélékből többet fogyaszt háztartásában. Szlovákiában egy parasztcsalád fejenkénti húsfo­gyasztása 1953-ban 1928-hoz ké­pest 2.95 kg-ról 9.03 kg-ra emel­kedett. Ezekután világos, hogy az állan­dóan növekvő igények kielégítése érdekében egyre nagyobb figyel­met kell fordítani a hústermelés­re és a húsbeadásra. Mi tehát elsősorban a feladat? Természetesen az igények napról napra nőnek, annyira,"hogy olyan gyorsan nem tudjuk az állatállo­mány számát növelni, ahogyan a fennálló helyzet megköveteli. Mit tegyünk tehát? Nincs kiút? Van, mégpedig nem is egy mód van arra, hogy rohamosan megjavít­suk az állattenyésztési termelést. Elsősorban a legfontosabb köve­telmény az állatállomány részére a megfelelő takarmányalap bizto­sítása. Mert hiába lesz akár mennyi hízónak való sertés, ha kükorica helyett zabdarával etet­jük őket. Ezért tehát fontos, hogy minél fokozottabb gondot fordít­sunk a kukoricatermelésre. A jó takarmányozás mellett egyik leg­fontosabb tennivaló a jó bánás­mód, az állatok szakszerű kezelé­se és a szovjet állattenyésztési dol­gozók tapasztalatainak elsajátítá­sa. Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusának irány­elvei az állattenyésztési termelés növelésére világosan megmutat­ják mi a teendő, hogyan növel­hetjük meglévő állatálloma­nyunk mellett a hústermelést, hogy dolgozóink állandóan növek­vő igényeit kielégítsük. „A termelés növelését elsősor­ban a gazdasági állatok hasznos­ságának fokozásával és a haladó zootechnikai módszerek széleskörű alkalmazásával kell elérnünk." „Ki kell bővítenünk a tyúkfélék és a víziszárnyasok tenyésztését." Ezen a téren is van elég tenniva­ló. Sok szövetkezetben elhanyagol­ják a liba- és kacsafarmok létesí­tését. Pedig, kiváltkép Csallóköz­ben, a dunamenti falvakban, ahol elegendő legelő, s víz áll rendel­A Szlovák Nemzeti Felkelés 10. évfordulója előtt kezésre, nagyszerű kacsa- és li­batenyésztést lehet bevezetni, ami­vel igen sokban hozzájárulnánk a húsellátás biztosításához. Nem utolsó sorban a halászat fellendí­tése, a rizsföldeken, a haltenyész­tés kiszélesítése igen hálás dolog lenne. A medvei, a csicsói és a csilizradványi szövetkezet tagjai okosan gondolkoznak. Bacílek elv­társ beszéde után meghányták-ve­tették a dolgot, s elhatározták, hogy kérvényt nyújtanak be ha­lászati engedélyre és a szövetke­zetben halászati csoportokat ala­kítanak. Ez sokat jelent majd az ország húsellátása szempontjából, de eevben jelenti a szóbanfbrgó szövetkezetek jövedelmének emel­kedését is. Az állattenyésztési termelés hasznosságának növelésében igen jelentős szerepet tölt be az ember, az állatgondozó. Sok függ attól, hogy a hízósertések etetője meny­nyire lelkiismeretes munkát vé­gez a gondjaira bízott állatokkal. Számos példa tanúskodik arról, hogy azokban az állami gazdasá­gokban, szövetkezetekben, ame­lyekben lelkiismeretes, jó állat­gondozók vannak, egyre inkább növekszik a napi súlygyarapodás, teljesítik húsbeadási kötelezettsé­güket, sőt terven felül is adnak húst a közellátásnak. Ki merné azt állítani, hogy Václav István, a vágtornóci állami gazdaság dol­gozója azzal az elhatározásával, hogy egy anyakocától egy év alatt 15 malacot választ el, nem járul hozzá a húsellátás biztosítá­sához? Erre azt is mondhatná va­laki, hogy ez csak csepp a tenger­ben. Hazánkban sok-sok olyan pél­dás állatgondozó van. akiknek munkája révén .javult az állatte­nyésztés színvonala. És sok csepp­ből lesz a tenger. Ha az olyan be­csületes dolgozók példáját követ­nék állattenyésztési dolgozóink, mint Karácsony István, a galán­tai gazdaság tehenésze, aki a hí­zómarháknál napi 110 dkg-os súly­gyarapodást ér el, vagy Géci Ist­ván, a kassai gazdaság sertésetető­je, aki 70 sertés gondozása mel­lett naponta csaknem 60 dkg súly­gyarapodást ér el, akkor bizonyos, hogy igen nagy javulás állna be ezen a téren. Sorolhatnánk még tovább is. hisz hazánkban egyre több azoknak a példás állatte­nyésztési dolgozóknak a száma, akik becsületességükkel, lelkiis­meretes munkájukkal sokat tesz­nek a húsellátás érdekében. A húsellátás biztosításában fontos szerep jut a begyűjté­si apparátusnak is. Örvendetes dolog, hogy a begyűjtési appará­tus sikeres munkája folytán Szlo­vákiában már öt járás teljesítet­te a gabonabegyűjtés tervét. Ez azonban még nem -elég az üdvös­séghez, mert azzal, hogy zsákok­ba eresztjük a búzát, s biztos helyre a raktárakba szállítjuk, még nincs megoldva a húsellátás. És éppen itt van a legnagyobb hiba. A gabonabegyűjtés mellet egyes járásokban megfeledkeznek a húsbegyüjtés tervének egyenle­tes teljesítéséről. Példa erre a nagymesteri járás, amelyben a gabonabeadást határidő előtt tel­teljesítették. Ugyanakkor a sertés­húsbeadással csak 81 százalékra állnak. Az legyen most minden begyűjtési dolgozó legfőbb fel­adata. hogy a gabonabegyűjtéssel egyidöben a húsbegyűjtés terve is teljesüljön. Nemzeti ünnepünkre készülnek A NYITRAI KERÜLET minden községében folynak az előkészüle­tek a Szlovák Nemzeti Felkelés 10. évfordulójának méltó megünneplé­sére. Azokban a községekben, ahol a felkelés harcai folytak, az emlé­kezetes helyek rendbehozása már a befejezéshez közeledik. A bá­novcei járásban az ünnepségek au­gusztus 29-én a Janko-dombon folynak májd le. Ugyancsak befe­jezéshez közelednek a tömegsírok rendbehozásának munkálatai. Az utakat és ösvényeket jelzőtáblák­kal látják el. A párkányi üzemek és hivatalok dolgozói vállalták, hogy az ünnepség napjáig rendbe­hozzák a szovjet hősök temetőjét. Az egyes sírokat vörös virágokkal díszítik. Nyitrán, a kerület székhe­lyén a Szlovák Nemzeti Felkelés 10. évfordulójának előestéjén nagy manifesztációt rendeznek a Lenin­téren. A manifesztáció után a kül­döttségek megkoszorúzzák az el­esettek emléktábláját. Este az am­fiteátrumban bemutatásra kerül a „Fehér éjszakák" című film. A PLZENI KERÜLET dolgozói is megemlékeznek a dicsőséges Szlovák Nemzeti Felkelés 10. év­fordulójáról. Plzenben az évforduló ünnepségei augusztus 28-án szom­baton nagy manifesztációval kez­dődnek. 17 órakor katonazenehang­versenyt rendeznek és fellépnek a népművészeti együttesek. A Nem­zeti Arcvonal Központi Akcióbi­zottsága képviselőinek beszéde után bemutatják a „Farkasvermek" című szlovák filmet. A manifesztá­ció, amelyen a plzeni dolgozók a testvéri szlovák nép iránti tiszte­letüket rójják le, tűzijátékkal fog végződni. Zlatá-Baňa lakossága megemlékezik a Szlovák Nemzeti Felkelésről Az eperjesi járásban -a zlaté ­baňai favágók apró faházikóit alig lehetett látni a Simonka-hegy alat­ti örökzöld erdőktől. Ritkán láto­gatott el ide egy-egy turista és a favágók nem nagyon jártak a vá­rosba. Nem volt miért. Nyomorban éltek családjaikkal együtt termé­ketlen földecskéiken és kemény munkát végeztek a környező er­dőben. Igy volt ez emberemlékezet óta. A második világháború kemény próba elé állította Zlatá-Baňa la­kosságát. Már hallani lehetett a közeledő szovjet hadsereg ágyúi­nak hangját és az erdők felett na­ponta búgtak a repülőgépek. A kö­zeli erdőkben megjelentek a čapa ­jevisták és ha a favágókkal talál­koztak, a háború befejezéséről, a gyűlölt fasizmus vereségéről és az örömteli jövőről beszéltek. Az er­dők kemény fiai megértették őket. A partizánokhoz csatlakozott Jo­zef Pulik, /aki részt vett a Her­manovce ipelletti akcióban, Ján Čurlik, Andrej Zajac, Anton Fur­čák földművesek és még számos zlatábaňai lakos. Az egész község élelmiszerekkel támogatta a parti­zánokat, a falu lakosai közül so­kan az összekötő szerepét vállal­ták. Amikor Zlatá-Baňára megérke­zett a Szlovák Nemzeti Felkelés híre, megsokszorozódott a partizá­nok tevékenysége. Velük együtt ör­vendtek sikereiknek a község la­kosai is és szívesen odaadták utol­só falatukat is, hogy meggyorsít­sák a jobb idők jöttét. Ez jeladás volt a-fasiszták részére,' akik őr­jörigésükben nem ismertek határo­kat. 1944 szeptember 8-án megszáll­ták a községet, kizavarták és meg­kínozták a lakosokat, házaikat fel­gyújtották. A favágók és földmű­vesek apró fakunyhöi szénné ég­tek. Zlatá Baňa megszűnt létezni. A front átvonulása után a köz­ség lakosai visszatértek az erdők­ből, hogy a régi romokon új, szebb községet építsenek. Az egykori fa­házikók helyén ma kőházak áll­nak Zlatá -Baňában, amelyekben boldog emberek élnek. A párt es a kormány gondoskodtak azok jobb és örömtelibb életéről, akik kész­ségesen feláldoztak mindent az igazságos ügy győzelméért A művészegyüttesek ünnepi fellépései A Szlovák Nemzeti Fölkelés 10. évfordulójának központi ünnepségei­re Bratislavába augusztus 27-tői 29-ig terjelő napokban a dolgozók tízezrei jönnek el. Élenjáró művész, együtteseink gazdag kulturális mü­sorral készülnek a bratislavai ün­nepségekre. Pénteken, augusztus 27-én a Vár­ban levő amfiteátrumban a cseh­szlovák állami dal. és táncegyüttes lép fel, amely a bukaresti IV. ifjú­sági világfesztivál koszorúzottja. A Nemzeti Színházban péntek és szom. bat este a Lúčnica államdíjas együt­tes lép fel népszerű műsorszámával, amely a berlini és bukaresti ifjú­sági világtalálkozó koszorúzottja. Ugyanezeken a napokon lép fel a magyar népművészeti együttes, az eperjesi ukrán dal- és táncegyüttes és a pioníregyüttes. A bratislavai katonai művészegyüttes, amely „a kiváló munkáért" járó kitüntetés birtokosa, a Nemzeti Színházban esztrád.müsor keretében először játssza eť Milan Novák „Partizán­indulóját". iíiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiititiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiniiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiitiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiii Fél év alatt 81 dolgozó paraszt lépett az alistáli szövetkezetbe Ezerkilencszázötvenben alakult meg az alistáli EFSz. Hatvanan kezdték a közös gazdálkodást. Ez elenyésző százaléka volt a falu lakos­ságának. Azóta ez a számarány igen megváltozott, mert évről évre nő a tagok létszáma. Ma már nagyon kevesen vannak a faluban olyanok, akik ne lennének tagjai a szövetke­zetnek. A szövetkezet tagjai jól dolgoz­tak, bő termést takarítottak be. Né­meth Lajos csoportjának augusztus 20-án mérték ki a gabonát. Min­denki boldog volt, s örültek a szép eredménynek. Dehát hogy is ne örültek volna, amikor a gabonával megrakott szekerek befordultak a szövetkezeti tagok udvarába. Lu­binszky Márton olyan szekér gabo­nával indult hazafelé, hogy a nagy tehertől recsegtek-ropogtak a ko­csi kerekei. Nevetve mondta a töb­binek, hogy a jövőben még többet fog dolgozni, hogy két szekérreva­ló gabonája legyen. Mándi Ferencné, aki a szövetke­zet raktárának udvarán lakik, mo­solyogva nézte, milyen jókedvvel rakják a gabonával telt zsákokat a mázsára és hogy milyen testvérie­sen segítenek egymásnak. Jó volt nézni a mosolygósképű asszonyt... Egyszerre csak elkomolyodott. Sze­rettem volna kitalálni gondolatait, mi történt, mi juthatott az eszébe? Megkérdeztem tőle. — Egy kicsit visszagondoltam ré­gi életünkre — mondja csendesen; — Igy vittük gabonánkat azelőtt, cséplés után, mert haszonbéres föl­dön gazdálkodtunk. Négy métermá­zsa árendát fizettünk egy hold után. — Keserves volt — sóhajt. Nem szerettem volna még szo­morúbbá tenni, igyekeztem vissza­vezetni a jelenbe. — Maguk mennyi gabonát kap­tak? — Huszonegy métermázsát. De vannak, akik még ennél is többet kaptak — mondja örömmel. Horváth Józsefék 32 mázsát, Hra­mada Józsefék 25 mázsa búzát, 12 mázsa árpát és zabot, összesen te­hát 37 métermázsa gabonát kaptak. Tovább lehetne sorolni a többi lelkes tagot, akik ugyanennyi, vagy még több gabonát kaptak. — Az ilyen eredmények mellett jól megy a beadás is. Vannak olyan szövetkezeti tagok, akik kenyérga­bonafeleslegüket az államnak ad­ják —- mondja Múcska elvtárs, be­gyűjtési dolgozó. — Ezért a gabo­náért 245.— koronát fizetünk. Ed­dig több mint 250 mázsa gabonát adtak be az alistáliak. Az ilyen lelkes szövetkezeti tag­ság magával ragadja és jó munkáp eredményeivel meggyőzi azokat is a nagyüzemi gazdálkodás előnyei­ről, akik még nem tagjai a szövet­kezetnek. Ebben az évben 81 kis­és középparaszt lépett a szövetke­zetbe. A szövetkezet tagsága tanul a múltból. Régebben nem gondoskod­tak kellő takarmánymennyiségről s ezért nagy nehézségekkel kellett megküzdeniök, hogy takarmányt szerezzenek az állatoknak. Az idén idejében hozzáláttak a takarmány­alap biztosításához. A másodnövé­nyek vetésével egy pillanatig sem késtek. A termés betakarítása után nyomban előkészítették a földet a másodnövények alá, hogy bősége­sen legyen az állatok számára ele­ség. A traktorállomás dolgozói is mindig időben rendelkezésére áll­tak a szövetkezetnek. Igy aztán ment a munka. 150 hektár másod­növényt vetettek. Már az etetési tervet is kidolgozták. Mostanáig 1500 köbméter zöldtakarmányt si­lóztak el, összesen 5000 köbméter silótakarmányuk lesz. Az etetési terv szerint ez a takarmány elég lesz egész november végéig vagy december közepéig. Szálastekar­mányt csak a lovakkal és a borjúk­kal fognak etetni. Igy több szemes­takarmány marad a sertések részé­re. Gyuris Márton bátsi etetheti a malacokat, lesz takármány bőven. Gyuris Márton gondjaira bízták az anyadisznókat. Nagyon lelkiisme­retesen végzi munkáját. Szaktudá­sa, munkaszeretete meg is látszik a malacokon. A terv szerint 10 kg-os malacokat kellene elválasztania, de ő 12—13 kg-osakat választ el. Ki­váló eredményeket ér el a malacne­velés terén. Június végén az egész évi tervet már 80%-ra teljesítette. Jozefik Lajos.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents