Uj Szó, 1954. augusztus (7. évfolyam, 186-212.szám)

1954-08-03 / 187. szám, kedd

i 954. augusztus 3 UJSZ0 » 5 A föld is csak cseréhe ad Kaszás Béla, hét és félhektáros középparasztnak 22 mázsa búzája termett hektáronként A FULLASZTÓ MELEGBEN homlokát törülgetve lót-fut a cséplőgép körül Kaszás Béla 7.5 hektá. ros középparaszt. Hol a szalmakazlaknál, hol a gép faránál bukkan elő. Mint jó gazdához illik, mindenütt ott van. Közben a konyhán is megfordul és tudatja a gazdasszony, nyokkal, hogy készen legyen az ebéd a cséplés befejezéséig. Majd a pincébe fut, s kezében poharakkal és egy nagy kanna sörrel tűnik fel újra. Végigitatja a gép körül dolgozókat a frissen csapolt, hideg, habos barnasörrel. Mindezt percek alatt teszi, s máris ott terem a mázsa körül. Kötözi a zsákokat és a mázsára rakva lekattintja a mérleget, öt zsák 308 kg-ot nyom. Szeme villan. Már jőnéhány mérés idáig. Pedig egy kicsit tartott a búzától. Jő pár helyen Volt már csépelni, ^mindenhol 15— 16 ^ázsát adott hektáronként. A köd, no meg az utána következő forróság megtámadták egy kicsit a gabonát, főleg a búzát. Már attól félt, hogy nem tudja teljesíteni be. adási kötelezettségét, pedig eddig még sohasem maradt adósa az államnak. Előre látta, hogyan fognak rá újjal mutogatni. Mintagazda hí. rében állt Vágkirályfán. Félelme alaptalannak bizonyult. Továbbra is megtarthatja hírnevét. Félrerakva älľ a 15.60 mázsa be. adásra szánt árpa, s jócskán jutott a hombárba is belőle. Ott van a két mázsa rozs is. A búzából is félretett már 20 zsákkal. Még hét zsák és meglesz a 16 mázsa. Bőven csurog most a búza az asztag aljára rakott nagy kévékből. Félórai cséplés után megvan a hiányzó hét zsákkal is. Boldogabban sürög-forog, mikor együtt van a 27 mázsa búza is. Nem fognak rá mutogatni. A GÉP BÜG. Telnek a zsákok, amelyek már a háznál maradnak. Fut a zsákos a vállára vetett zsákkal a hombár felé, s pillanat alatt kifordítja terhét az előre elkészített rekeszbe. Mire az utolsó kévék a dobba kerülnek, 19 zsák búza vándorol a hombárba. Kaszás Béla ha. marosan kiszámítja, hogy a három mázsa vetőmagon felül 8.5 mázsa marad kenyérre. Bőven maradt fej. adag is. Most már azt is könnyem kiszámítja, hogy 22 mázsán felül termett egy hektáron. Szó ami szó, Kaszás Bél

a lelkiismeretesen gazdálkodik. Megadja a földnek, ami jár. A búzát korán vetette. A jó istállótrá. gyávái a tápanyagokat, a jó szántással pedig az „esőt" adta meg a talajnak. Kora tavasszal irtotta a gyomot és műtrágyával is megszórta a vetéseket. Ha megkérdezték, hogy miért trágyáz kétszer is, csak annyit mondott: ..Hja, a föld is csak cserébe ad!" És mondása beigazolódott. Amíg mások 16 mázsás hektáronkénti búzatermést takarítanak be, addig neki 22 mázsán felül termett. Amint így elmélkedik, észreveszi, hogy el. halt a gépzörej. Most is, mint minden évben, az elsők között végzett a csépléssel. A munkások lecihelőd. nek a kazalról. Odajönnek a pelyva, hordó lányok is és máris hozzálátnak a gép kiszabadításához. Sietni kell, mert várnak a gépre. Percek alatt az utcára tolják a gépet, azután helyet foglalnak a megterített asztaloknál. A GAZDA IS közéjük telepedik, de csak izeg-mozrfg az asztalnál. Rá is szólnak, hogy miért olyan nyughatatlan, hiszen már raktáron a kenyér! — Az igaz — feleli, de a többi, az országé kint van — mutat a kalitkába rakott zsákokra. — Azt is várják ám sokan. Pár fala. tot eszik, az istálló felé veszi útját. Befog a szekérbe, melyet hamarosan megrak zsákokkal. Három, szor fordul a három kilométerre fekvő Vágsellyére, s estére beadja a kötelező 33.5 mázsa gabonát. H. A. Gyarapszik a szövetkezet Az aratási munkálatokban nagy Segítséget jelentett a losonci trak. torállomás kisegítő brigádja. A szövetkezeti tagok örömmel vették tudomásul, hogy gabonájukat kombájnnal fogják aratni. A kombájn, vezetők Tucsek József és Török Dezső a szövetkezetesek legnagyobb megelégedésére végezték munkáju. kat. Berekpusztán pár nap alatt 1800 mázsa gabonát arattak le és csépeltek ki. Ez a mennyiség fedezi a szövetkezet egészévi beadását. A szövetkezet tagjai is kivették részüket a munkából. Apraja-nagyja ott sürgölődött a határban. Még az iskolásgyerekek is segítettek a ké. vehordásban. Közben a kertészetben sem szü. netel a munka. A szövetkezet teherautója naponta többször is megfordul. Szállítják a zöldségféléket a zselízi begyűjtő ráktárba. Korai burgonyából több mint 60.000 korona folyt be a szövetkezet pénztárá. ba. Ez is bizonyítja, hogy helyesen gazdálkodnak. Az állattenyésztés terén is jók a kilátások. A napokban 50 bárányt adtak át a központi begyűjtőnek. 10.000 koronát kaptak a bárányo. kért, a gyapjú pedig 70.000 koronát jövedelmezett. A szövetkezet szép eredményei azt bizonyítják, hogy a szövetkezet tagjai Jávorka István elnökkel az élen, magukévá tették a mezögaz. daság fellendítése érdekében hozott párt- és kormányhatározatot és mindent elkövetnek, hogy ezt meg is valósítsák. Koháry Etel, Salló KIŠTÁRKÁNYBAN i (Csendesek Kistárkány utcái. An_ nál zajosabb most a határ, Kombájn-, cséplőgép-zúgás, traktorberre. gés és kévekötőgépek kerepelése hallatszik mindenfelől. A szövetkezeti tagok az új kenyérnek való betakarításával vannak elfoglalva. A községtől északnyugatra egy S 4es kombájn már éppen a befejezésnél tart egy búzatáblán.. Távolabb a tábíasoron két kévekötő-aratógép dolgozik: utánuk szinte meglepő gyorsasággal szaporodnak a búzakévék. Az EFSz gazdasági udvara felől cséplőgép zúgása hallatszik. Madliak elvtárs, a szövetkezet elnöke, éppen a cséplőgép körül fogla. latoskodik. Kérésünkre boldogan számol be arról, hogy jó ter'0bük van az idén, kivéve az őszi árpát, amit az erős tél nagyon megviselt. — A tervezett hektárhozamot azonban abból is elérjük — mondja — a búzánál és a rozsnál pedig jóval magasabb hozamokat érünk el, mint ahogy az évi tervben meghatároztuk. Könnyen teljesítjük kötelezettségeinket az állammal szem. ben is, sőt még szabad eladásra is jut bőven. Távolabb a földeken egy másik csoport dolgozik, melynek tagjai főként asszonyok. A kombájnnal aratott búzát tisztítják. A csoport vezetője, Pusztai Mihályné, elmondja, hogy az ő csoportja tulajdonképpen a dohánytermesztésben dolgo. zik. Mivel a dohánykapálást már befejezték, ki akarják venni részű, ket a kenyérnek való betakarításáéból is. Egy naptó! barnára égetett arcú leány a búza forgatásával van elfoglalva, s még csak annyi időt sem enged meg magának, hogy munka közben feltekintsen. Doboj Margitnak hívják; ő a szövetkezet raktár, noknöje. Tekintete nyílt és őszinte. Szemeibe szomorúság költözik, amikor arról beszél, mennyi megpróbáltatáson kellett keresztülmennie a felszabadulásig. Alig volt még 14 éves, amikor már napszámba kellett járnia. A mások földjén dolgozott harmadában. Nehéz volt a sorsa, s valóságos harcot kellett vívnia a mindennapi kenyérért. A szövetkezet megalakulásánál az elsők között határozott és lépett be. Odaadó, be. csületes munkájával hamar kitűnt a többiek közül. Az aratócsoportokban Fazekas László csoportja rakja a kévekötő gépek után a kereszteket. A mindig mosolygó Fazekas elmondja, hogy csoportja versenyben áll Szabó Ist. ván csoportjával. Eddig még a Fazekas-csoport vezet a versenyben. Vígkedélyű asszonyok és lányok is vannak itt, akik fürgén mozognak a búzakévékkel, hogy a hernyótalpas minél gyorsabban végezhesse utánuk a tarlóhántást. Fazekas László hét évig volt vasúti munkás, mivel másfél hektár földje kevésnek bizonyult ahhoz, hogy megéljen belőle. Munkáját ott is becsületesen végezte, s többször részesült kitüntetésben. Mindig visz. szavágyott azonban a földhöz. Amikor Kistárkányban a szövetkezet megalakult, megérlelődött benne is az elhatározás, és ezt gyorsan tett is követte és visszatért a földhöz. Becsületes munkájával itt is kiválik. A tagok négyhónapi iskolázásra küldték, s itt elsajátította mindazo. kat a haladó módszereket, amelyek, re szüksége van a nagyüzemi gazdálkodásban. Fazekas elvtárs tudja azt is, hogy az idejében elvégzett tarlóhántással megteremtik a jövőévi gazdag termés előfeltételét, ezért úgy irányítja csoportjában a munkát, hogy a keresztek között minél nagyobb területet szánthasson fel a traktor. A kistárkányi szövetkezeti tagok az aratás mellett nem feledkeznek meg a takarmányalap biztosításáról sem. Eddig már 9 kazal szálastakarmányuk van, ami biztosítja az állatok gondtalan téli ellátását. A takarmánybükköny utolsó részét most takarítják be. Biztosítanak megfelelő mennyiségű lédús takarmányt is silózás céljára. Vetettek 10 hektár csalamádét, s a különféle füves keverékekkel bevetett terület mintegy 25 hektárt tesz ki. — Az állattenyésztés fejlesztése terén vannak fogyatékosságaink — mondja Váradi Ferenc zootechnikus. — Még mindig nem értük el a ter. vezett állományt sem darabszámban, sem pedig fajtenyésztésben Mindent megteszünk azonban, hogy kiküszöböljük a hibákat, mert tudjuk hogy az állattenyésztés szövetkezetünk nagyon fontos része. A gondosan rendben tartott tehén- és sertésistállók az állattenyésztésben dolgozó tagok odaadó munkaszeretetét bizonyítják. A 68 éves Pitpcky Péter bácsi is ott van a sertésólaknál. Neki már nem lenne fontos dolgozni, de ő nem tudja azt elképzelni, hogy nélküle neveljék a sertésállományt. Büszkén mondja el, hogy 600 koronát kap havonta kézhez, mint a ledolgozott munkaegységekért járó jutalom 50 száza, lékát, de ha növelik az elválasztott malacok számát, többet is elér, mivel náluk bevezették a pót jutalmazást is. A fejőstehenek istállójában is a gondos kezek munkája látszik. Váradi elvtárs elégedetten mondja el, hogy a pontos etetés és az egyenlő adagolás meghozta gyümölcsét. Nemrégen még 5—6 liter volt egy tehén átlagos napi tejhozama, s ma már 9 literre emelkedett. Hozzáfűzi, hogy ez nem végleges, hanem még nagyobb eredményt akarnak elérni. Mi íg a tagság fiataljai az ara. tással, csépléssel vannak elfoglalva, az öregebbek más munkából veszik ki részüket. Egyesek a terménytisztításnál, szárításnál dolgoznak, mások az új sertésistálló építésével vannak elfoglalva. Többek között ott látjuk az öreg Hurak bácsit is, aki büszkén mondja, hogy már 68 éves, de nem tud azzal megelégedni, hogy mint éjjeli őr, nappal pihenjen, amikor a fiataloknak éppen elég dolguk van az aratással és csépléssel. Kaszonyi István Mit tegyünk azokkal a gyermekekkel, akik nem részesülnek teljes szülői gondoskodásban? Ismerni hibáinkat és munkatársaink hibáit, ez valamennyiünk részére alapvetően fontos. Hazánkban a szocializmus építése jelentős mértékben függ ettől a dialektikus bíráló módszertől. Iskoláinknak is szükségük van erre a tárgyilagos konstruktív bírálatra. A bratislavai I. kerületi tanács mellett működő iskolaügyi bizottság drága pártunk és kormányunk irányelvének szellemében értékelte az 1953—1954-es iskolai év iskolai munkája eredményeit. A tárgyalások alapvető kérdése s tanulók viselkedése és előmenetele volt. Hiszen az előmenetel és a tanulók viselkedése is alapismertető jelei az új ember szakmai minőségének és szocialista jellemének. A tudományhoz és az ember-ismerethez vezető út hosszú. Embert nevelni, olyan embert, akit teljesen áthat a szocialista humanizmus eszméje és a kommunista erkölcs — nehéz dolog. Ezt csak olyan ember valósíthatja meg, aki szintén át van hatva a szocialista humanizmus eszméjétől és a kommunista erkölcstől. Tehát ilyen tanítókra, szülőkre, nevelőkre, és a nevelés terén működő ilyen dolgozókra van szükségünk. Erre a kérdésre fordította figyelmét iskolaügyi bizottságunk is. Ebből a szempontból értékelte az 'elért eredményeket. A hozzászólásokat a következőképpen foglalhatjuk össze. A tanulók előmenetelére és viselkedésére számos tényező van hatással. Nem akarom egyenként elemezni, mivel minden egyes kérdés külön megvitatást követel. De figyelembe kell venni a következőket: a tanítót (tanítókat), a tanulók kollektíváját, általános fejlettségüket, a tantervet, a taneszközöket, a tanterem elhelyezését, a tanterem túlzsúfoltságát és az iskolánkívüli környezetet. Itt az otthon foglalja el az első helyet, a szülőknek az iskola iránti érdeklődése, általános fejlettségük, a munkához való viszonyuk, rendszerünkhöz való viszonyuk stb. A tanulóra nagy befolyással van az utca, az a környezet, amelyben játszik, a villamos, az olyan felnőttek társasága, akik tekintet nélkül a gyermekekre gyakran botrányosan viselkednek stb., stb. Ezenkívül nagy hatással van a gyermekre a házi- és iskolai olvasmány, az, hogy a tanulók egyáltalán olvasnak-e és ha olvasnak, mit olvasnak. Amint látjuk, számos tényező van itt, ami befolyással van a tanuló előmenetelére és viselkedésére egyaránt. A beavatatlan megítélő kategorikusan mond ítéletet: jaj, ez a mi iskolánk, jaj, ezek a tanítók hogyan nevelik ifjúságunkat! Igaz, hogy az említett tényezők közül mindegyik hatással van a tanuló nevelésére és előmenetelére is. De a legalapvetőbb tényezők, amelyekről még nem beszéltünk: a tanító, a család, az a környezet, amelyben a tanuló szabad idejét tölti. Ma már sok olyan jó tanítónk van, akik tanítói-nevelői munkájukat szeretik. A munkához való viszonyuk jó, előkészülnek a tanításra, nem mulasztanak munkanapot, szóval hivatásuknak élnek. "A tanítóság minőségi fejlődése, iskolázása szakismereteik fejlesztésével és különféle más módszerekkel rendszeresen biztosítva van. Szükséges, liogy a tanítóságnál teljesen beszüntessük a munkaerőhullámzást az iskolai év folyamán. Ezen a téren is so!<at tettünk már. Sokkal nagyobbméretűek a technikai hiányosságok. Ezt a hiányosságot úgy küszöböljük ki, ha meggyorsítjuk az új iskolák építését. A bizottság tagjai természetesen azt szeretnék, hogy addig, míg a Bratislava városának rendezésére vonatkozó tervet jóváhagyják, azokon a helyeken létesítsenek iskolákat, ahol a városrendezési terv következtében az utca nem változik. Az ilyen helyek a régi iskolák mellett vannak, ahol meg lehet valósítani az iskolák kibővítését aránylag kis költséggel. Tehát világosan látjuk, hogy az iskolaügy és a tanító részéről a nevelés és a tani-, tás évről évre javul. De itt van még a másik kérdéj, amelybe sem az iskolaügyi vezetőség, sem a hivatalok nem avatkozhatnak be közvetlenül. A család problémája ez és a környezeté, amelyben a tanuló mozog. A családról nem akarunk beszélni. Megvitatás tárgyává azt a környezetei tesszük, amelyben a tanuló az iskolából való távozása után mozog.' Bratislavában elég sok olyan anya van, sőt apa is, akik tanácstalanok saját gyermekeik dolgában. Tulaj-; donképpen a gyermek akarata érvényesül. Az anya, a szülők nem tudnak mihez kezdeni. Ezek a gyermekek annak a környezetnek hatása aiatt, amelyben forognak, már (zsenge kôrukban egész más nevelést kapnak mint az iskolában. Az iskolai nevelés itt •lekopik. Ilyen egy pár tanuló az osztályban, tíz tanuló az iskolában teljesen megrontja környezetét, megrontja az iskolák jellegét, alapot ad az iskoláról és tanítóságról tett helyén nem való megjegyzésekre. Iskolaügyi bizottságunk éppen ezekkel a tanulókkal akar foglalkozni. Ezek a gyermekek, akikről beszélünk, normálisak. Fejlődésképesek. Minden előfeltételük meg van arra, hogy nagytudású emberek váljanak belőlük. A hiba abban rejlik, hogy ezek a gyermekek nem részesülnek vagy nem részesülhetnek megfelelő gondoskodásban szüleik részéről, esetleg az egyik szülő részéről, még pedig leggyakrabban azok munkaelfoglaltsága miatt vagy esetleg amiatt, hogy képtelenek gyermekeiket nevelni, Az adatok azt bizonyítják, hogy éppen az ilyen gyermekek közül bukik meg a legtöbb. Rontják az osztály és az iskola előmenetelét. Gyors segítségre van itt szükség az iskolaügyi' hivatalok részéről, de a közigazgatás részéről is. Az ilyen tanulók részére gyors ütemben internátusokkal és műhelyekkel ellátott iskolákat kell létesíteni, hogy a tanulók itt megfelelő nevelésben részesüljenek. Szabad idejüket a tanítás és játék után műhelyekben tölthetik. Ezzel a megoldással kiküszöböljük egyrészt a gyermekotthonok szükségét és beszüntetjük a birósági beavatkozások anyagának szaporodását és új, jólnevelt káderekre teszünk szert építésünk céljaira. Ma Bratislavában ezeknek a gyermekeknek száma legkevesebb 2o/o-ot tesz ki. Cselekedjünk gyorsan, hiszen gyermekeinknó'l van szó! Podhoránv. Segít a szocialista munkaverseny Csehszlovákia Kommunista Pártjának X. kongresszusa hangsúlyozta, hogy az életszínvonal emelésének biztosítéka a dolgozók politikai aktivitásának fokozása, erejének, ké. pességeinek felhasználása a termelésben, minden munka és beadási kötelezettség százszázalékos teljesítése. A dolgozók alkotó kezdeményezésének bizonyítéka a szocialista munkaverseny. Nekünk, felsölánci szövetkezeteseknek nagy segítséget nyújtott a szocialista munkaverseny, főként a hiányosságok eltávolításánál, a munka megszervezésénél és egyebekben is. Versenytársunk, az alsó. láncí szövetkezet, amely annak ellenére, hogy később alakult meg, mint a mienk, sok mindenben meg. előzött minket. Főleg a beadásban és a munka megszervezésében. Tanultunk az elkövetett hibákból, igyekeztünk kiküszöbölni a munka megszervezése körül támadt hiányosságokat, és így első félévi beadási kötelezettségünket is teljesítettük. Sertéshús., tojás-, tej- és marhahúsbeadásunkat az első fél. évben úgy tudtuk teljesíteni, hogy dolgozóinkat meggyőztük a beadás fontosságáról. , Szitás Bertalan, Felsölánc.